Befektetési tanácsadás

Az előadások a következő témára: "Befektetési tanácsadás"— Előadás másolata:

1 Befektetési tanácsadás

2 Jövedelemtermelési indukciók
Szükségletek: lét fenntartására fizetőképes kiteljesítésére látens Az emberi szükségletek kielégítését szolgáló eszközök a javak. A termelés növelésének a korlátja a termelési tényezők szűkössége. A szükségletek határtalansága és a termelési tényezők közti ellentmondás a gazdálkodás hajtóereje.

3 Gazdasági cselekvés és a gazdálkodás alapelve
A gazdálkodás célja: a rendelkezésre álló szűkös javak úgy kerüljenek felhasználásra, hogy az elfogyasztásuk által okozott élvezet maximális, a ki nem elégített szükségletek okozta hiányérzet minimális legyen. A haszonáldozat költség elve: csak olyan tevékenységet érdemes, adott mennyiségű termelési tényezővel végezni, amelyeknél nincs ”jobb” a feláldozottak között. A maximum elv: Az adott erőforrások olyan felhasználását célozza, amely a maximális eredmény, hozam elérését teszi lehetővé. A minimum elv: Egy meghatározott célt minimális ráfordítással igyekszünk elérni.

4 A társadalmi-gazdasági koordinációs sémák
A reciprocitás A redisztribúció Az árucsere

5 A reciprocitás Kölcsönösség Szimmetrikus társadalmi szerkezet
Periférikus integrációs tényező Hiányzik a „racionális” mérlegelés

6 A redisztribúció Hierarchikus elrendeződés
A tranzakciók motívuma az utasítás Babilon, Egyiptom, Kína, „szocialista” tervgazdálkodás

7 Az árucsere Piaci koordináció Egyenértékű adás-vétel összessége
Hozamok-ráfordítások mérlegelése Szimmetrikus piaci koordináció Mozgatórugó: a piaci alku

8 A piaci mechanizmus

9 Kétszereplős modell Háztartások Üzleti szervezetek
3. Fogyasztási cikkek 4. Fogyasztási kiadások Háztartások Üzleti szervezetek 2. Jövedelmek 1. Termelési tényezők

10 A négyszereplős piaci modell
3. Fogyasztási cikkek 4. Fogyasztási kiadások Pénzügyi közvetítőrendszer S I Háztartások Üzleti szervezetek 2. Jövedelmek 1. Termelési tényezők

11 Külföld Háztartások Üzleti szervezetek Állam Export/Import
3. Fogyasztási cikkek 4. Fogyasztási kiadások Pénzügyi közvetítőrendszer S I Háztartások Üzleti szervezetek 2. Jövedelmek 1. Termelési tényezők Kgv. Bev.,kiad. Kgv. Bev.,kiad. Állam

12 A pénzügyi közvetítés A végső kibocsátást realizáló kiadások összetétele: GDP=C+I+G+(X-M) Ahol C= gazd-i szektor fogyasztási kiadásai I= hazai beruházásokra fordított bruttó kiadások volumene G= az államháztartás összes kiadása X-M= külkereskedelmi egyenlege

13 A keletkezett és újraelosztott jövedelmek felhasználásának egyenlete:
GDP= C+S+(T-TR)+Rt , Ahol S= a gazdasági szektor teljes megtakarítása T-Tr= az államháztartásnak kifizetett nettó adók Rt= a hazai állampolgárok által külföldre utalt eszközök nettó értéke

14 A makrogazdaság egyik alapösszefüggése I= S+(T-TR-G)+(M-X-RT)
T-TR-G = Az államháztartási mérleg egyenlege M-X-RT = folyó fizetési mérleg egyenlege A gazdasági szektor csak annyi beruházást eszközölhet, amennyit maga az államháztartás, valamint a külföld megtakarított. Az államháztartás hiányának növekedése a külső eladósodás veszélyét hordozza. A három aggregált jövedelemtulajdonosi csoport jövedelem-egyenlegeinek öszege a zárt elszámolási kör miatt zérus. (I-S)+(G-TR-T)+(X-M-Rf)=0

15 Gazdasági szereplők jövedelemmérlegei
Háztartás Üzleti szektor Vállalkozás Állam Külföld Eredeti jövedelem Munkabér Tőkehozam Járadék (adók) Munkabér, profit Jövedelem újraelosztás - Adók, +- Kamatok, + Társ-i jöv. +- Kamatok +- Kamatok, +Társ-i jöv. Rendelkezésre álló jöv. GDP felhasználás (-) Fogyasztás Beruházás Közösségi fogyasztás, állami beruházás Nettó export Nettó megtakarítás Nettó megtakarító Nettó adós Egyensúlyi költségvetésű Deficit, Szufficit Folyó fizetési mérleg

16 Globalizáció

17 A pénzbeli megtakarítások „időt álló formába”
A befektetés fogalma A befektetés valamilyen érték, rendszerint pénz felhasználása egy hasznot ígérő célra. A befektetés célja A pénzbeli megtakarítások „időt álló formába” való átváltása.

18 Befektetési lehetőségek – különböző megtakarítási formák

19 A pénzügyi közvetítő rendszer
Pénzügyi eszközök Jövedelemmel, illetve vagyonnal szembeni követelést valósítanak meg. A pénzügyi közvetítő rendszer Piacok, személyek és intézmények, törvények, szabályozók és szokásjogok, pénzügyi eszközök, ismeretek rendezett összessége.

20 A pénzügyi közvetítő rendszer
A hitelintézetek - kihelyezhető forrásaikat a megtakarítók betéteiből nyerik, - pénzteremtő képességük révén jelentős szerepük van a monetáris politikában . A szerződéses intézmények - befektethető forrásaikat jogi szerződések megkötésével biztosítják, - rendszeres díj megfizetése ellenében védik a szerződő felet különböző kockázatok hatásával szemben.

21 A pénzügyi közvetítő rendszer
A befektetési intézmények - forrásaikat saját részvényeik eladásából nyerik, - az összegyűlő pénzeket értékpapír, portfólió kialakítására fordítják, - cél a részvényesek vagyonának maximalizálása.

22 A pénzügyi piacok Devizapiac Pénzpiac Tőkepiac
Egyes országok pénzeinek cseréje. Pénzpiac 1 évnél nem hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök és ügyletek. Tőkepiac 1 éven túli befektetések finanszírozásának színtere.

23 Devizapiac

24 A deviza ügyletek alapja
A külkereskedelmi kifizetések. A pénzügyi ügyletekből eredő pénz- és tőkemozgások. Deviza Minden külföldi pénznemben kifejezett külföldi pénznemben fizetendő számlakövetelés. Valuta A külföldi jegybank által kibocsátott bankjegy és pénzérme.

25 A devizapiac szereplői
1. A külkereskedelmi vállalatok, 2. a külföldi befektetők, 3. a belföldi befektetők, 4. a belföldi bankok, 5. a Magyar Nemzeti Bank, 6. a brókerek.

26 Konvertibilitás A devizát vagy a valutát tulajdonosa konvertálhatja = szabadon átválthatja bármilyen más pénznemben kifejezett követelésre. Korlátlan konvertibilitás Részleges konvertibilitás Fajtái:

27 Deviza ügyletek csoportosítása
1. Az ügylet célja szerint: Árfolyam fedezeti ügylet = kockázat fedezésére. Arbitrage = Árfolyamnyereség elérése céljából. 2. A teljesítés időpontja szerint: Spot ügylet Határidős ügylet 3. Az üzletkötés módja szerint Közvetlenül a partnerbankkal, az ügyféllel Közvetve, brókeren keresztül

28 Deviza-arbitrage Árfolyamnyereség Idő Földrajzi elhelyezkedés

29 Árfolyamjegyzés Direkt (közvetlen) : A jegyzett deviza bizonyos mennyiségének a belföldi devizában kifejezett ellenértéke. 1 $ = hány Ft. Indirekt (közvetett): Az idegen devizák árát a nemzeti valuta pénznemében fejezik ki. 1 Ft = hány $ 1 USD = 134 Ft Ha magyar bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha amerikai bank jegyzi: indirekt közvetett jegyzés 1 GBP =1,6083 USD Ha amerikai bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha angol bank jegyzi: indirekt, közvetett jegyzés

30 Árfolyamok Jelzi a bank pozícióját
Ha a vételi és eladási árfolyamot a piacnál alacsonyabban jegyez eladni szeretne Árfolyam marge = eladási árfolyam – vételi árfolyam széles nem kíván üzletet kötni Choice price = Vételi árfolyam = Eladási árfolyam

31 Árfolyamot befolyásoló tényezők
Ország folyó fizetési mérlege. Tőkemozgások Infláció – termelékenység Reálhozam Politikai és pszichológiai tényezők. Technikai tényezők. Várakozások.

32 Pozíciók Az ügyfelek betéteiből, a folyószámla egyenlegekből, a folyó fizetések devizamegbízásai alapján alakítják ki a bank devizapozícióját. Fajtái: Hosszú pozíció Rövid pozíció

33 Hosszú pozíció Fenntartója áremelkedésre számít
Eladási szándék jellemzi Egy befektetési formából többet vásárolunk, mint amennyit eladunk

34 Rövid pozíció Fenntartója árfolyam csökkenésre számít
Vételi szándék jellemzi

35 Deviza ügyletek Spot Outright Swap Futures Opció Határidős

36 Spot Azonnali ügylet Értéknap: üzletkötés napját követő 2. munkanap

37 Határidős ügyletek A teljesítés előre meghatározott jövőbeli időpontban történő teljesítésre. Célja: - fedezeti ügyletek - spekulatív Határidős árfolyam = spot árfolyam + kamat prémium spot árfolyam + kamat diszkont

38 Határidős ügyletek Outright: - pénzügyi mozgás csak határidőre történik. Swap: - spot és egy időben kötött határidős üzlet kombinációja. Futures: - szabványosított határidős ügylet Szabványosított lejárat Szabványosított kontraktus méret

39 Margin letét A lejáratig várható volatilitás mértékétől függő.
Az árfolyamváltozásból adódó kockázat biztosítéka. A lejáratig várható volatilitás mértékétől függő. Az üzletkötés összegének százalékában határozzák meg.

40 Opció jogosult kiíró Fajtái: Vételi opció Eladási opció Amerikai
A szereplői: jogosult kiíró Fajtái: Vételi opció Eladási opció Amerikai Európai

41 Pénzpiac

42 Pénzpiaci ügyletek Betét – Hitel ügyletek Aktív repo – Passzív repo
Rövid lejáratú értékpapírok: - kamatozó kincstárjegy - diszkont kincstárjegy - letéti jegy - hozamjegy

43 Betét – Hitelügyletek Betét elhelyezés – Betét felvét, betétgyűjtés
Hitelfelvét – Hitelkihelyezés

44 Repo ügyletek Betét elhelyezés - aktív repo Hitelfelvét - passzív repo
(értékpapír fedezet mellet)

45 Repo ügyletek fajtái Valódi penziós ügylet =
- értéknapon és lejáratkor - csak pénzmozgás - értékpapírszámlán nincs mozgás Szállításos repo =

46 Kamat - arbitrage Azonos futamidőre = 1 betét + 1 hitel
- az értéknap és a lejárat megegyezik Különböző futamidőre = 1 betét + 1 hitel - az értéknap és a lejárat nem egyezik meg

47 Tőkepiac

48 Értékpapírpiac pénzpiac értékpapírpiac tőkepiac

49 Az értékpapírpiacok Elsődleges piac
- ahol először kerül kibocsátásra az értékpapír, - funkciója: a megtakarítások tőkévé alakítása, - hosszútávú forrásokat gyűjt a vállalati, kormányzati szférának. Másodlagos piac - meglévő pénzügyi eszközök adás-vétele folyik, - lehetővé teszi több rövid lejáratú megtakarítás is tartós finanszírozást biztosítson a kibocsátó számára, - a forgalom biztosítja a likviditást, -Pl.: OTC, Tőzsde

50 Értékpapírok csoportosítása I.
Jogviszony: hitel, tulajdonosi, árujogviszony Futamidő: rövid, közép, hosszú és lejáratnélküli Cash flow: árfolyamnyereség kamat osztalék vagy osztalék jellegű kifizetés nem pénzeszköz formájú Kamatozás: Fix Változó Kibocsátó

51 Értékpapírok csoportosítása II.
Lehetséges vásárlói kör: Devizabelföldi Devizakülföldi Mindkettő Ki gyakorolja a jogokat: Névre szóló Bemutatóra szóló Rendeletre szóló Forgalomképesség: Tőzsdén jegyzett Tőzsdén kívüli Megjelenítés: Nyomdai Dematerializált

52 Állampapírok A Magyar Államkincstár által kibocsátott,
Célja a költségvetés hosszú távú, biztonságos finanszírozása. Futamidejük alapján: 1 éven belüli: kincstári váltó 1 és 5 év közötti lejárat: kincstárjegy 5 évnél hosszabb: államkötvény A magyar terminológia: 1 éven belüli : kincstárjegy 1 éven túli: államkötvény Kamatozó Kincstárjegy Diszkont Kincstárjegy Kincstári Takarékkönyv Kincstári Takarékjegy Magyar Államkötvény

53 Pénzintézeti értékpapírok
Hasonlítanak a bankbetétekhez, Standard címletekben kerülnek kibocsátásra,- forgathatók, Általában magas a nem fizetési kockázata, Pénzkövetelésről szóló értékpapírok, Pl.: letéti jegy

54 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Célja a gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása. Kibocsátó: állam, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, jogi személyiségi gazdálkodó szervezetek. A tulajdonosnak a kölcsönadott összeg és annak kamatai erejéig áll fenn követelése a kibocsátóval szemben, melyet az értékpapírban megjelölt időben és módon teljesíti. A kamatot évente egyszer, a hitelezett alapösszeget lejáratkor törlesztik. A kamatokat a papír névértékének a százalékában adják meg. - Fix - Változó (mutatószámhoz kapcsolt)

55 Részesedést biztosító értékpapírok
A részesedést biztosító értékpapírok tulajdonosai egy társaság résztulajdonosai: tagsági és vagyoni jogokkal rendelkeznek. Részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjének emelésekor bocsátanak ki. A névérték a jegyzett tőkéhez való hozzájárulás nagyságát mutatja. A kibocsátónak általában nem adható vissza. A tulajdonos kötelezettsége: a névérték befizetése. Szavazati jog Osztalékra való jog Likvidációs hányadra való jog Elővételi jog későbbi kibocsátásra Elsőbbségi jog

56 EPS: egy részvényre jutó nyereség
Mennyit ér a részvény? EPS: egy részvényre jutó nyereség Éves adózott eredmény / kibocsátott összes részvény DIV: egy részvényre jutó osztalék Osztalék / kibocsátott összes részvény

57 Részvények és kötvények összehasonlítása
A kötvény előnye Kibocsátó számára A kapott tőke ktg-e előre meghatározott, Forrás ktg-e alacsonyabb, A kötvénytulajdonos nem vesz részt a vállalat irányításában, A fizetet kamat levonható az adóalapból. Vásárló számára Elsőbbséget biztosít a jövedelem felosztásánál, Felszámolásnál a részvényessel szemben elsőbbséget biztosít, Határozott lejárata van, Alacsonyabb a kockázat.

58 Részvények és kötvények összehasonlítása
Részvény előnye Kibocsátó számára Nem jelent fix terhet a kibocsátás, Nincs rögzített lejárat, amikor a forrást pótolni kell, Eladósodottságának létezik a befektetők által elfogadott felső határa. Befektető számára Magasabb a várható hozam, Beleszólási joga van a vállalat ügyeibe, Egyéb jogokat is definiálhatnak számára.

59 Értékpapírok kockázata
Az értékpapírok kockázatán az egyes hozamértékek ingadozását, szóródását értjük. Egyedi kockázat Piaci kockázat

60 Értékpapírok kockázata
Infláció Kamatláb Újrabefektetési kockázat Fizetésképtelenség Likviditási Devizaárfolyam Információs Egyedi

61 Befektetési stratégiák
Benchmarking Átlagolás Sávkereskedés Kitörés-kereskedés Pozíciónövelés trendben Trendellenes kereskedés Stop-loss stratégiák Opciós stratégiák BUX-részvény spread

62 Benchmarking Alapkezelők kereskedése, A teljesítmény viszonylagos,
A befektetők pozíciójukat a benchmarkhoz viszonyítva értékelik, Kialakulhat abnormálisan alacsony, vagy irreálisan magas ár, Rövid távú szemlélet.

63 Átlagolás Legrégebbi piaci stratégia,
A rendelkezésre álló pénz egy részét fekteti be, Veszélyes stratégia, Kedvező az átlagár kialakítására, A veszteségek elkerülésére törekszik, mégis általában tönkremenetelt okoz.

64 Sávkereskedés Alkalmazása: ha a piac nem folyamatos trendben mozog,
A piaci sávmozgáshoz igazodik, Akkor hasznos, ha mindenki azt gondolja, hogy valamilyen irányba nagyobb lesz a mozgás, Veszélyes.

65 Kitörés-kereskedés A sávkereskedés ellentéte,
Megszokott régióból kitör a piac, Meghatároz egy pontot, amely fölött vesz, és egy másikat, ami alatt elad (mozgóátlag, egy korábbi alj v. csúcs), A kitörés után komoly mozgásra számítanak, ezért tartják pozíciójukat, Az elv: drágán venni és még drágábban eladni, Veszteségminimalizálási rendszer használata.

66 Pozíciónövelés trendben
A tőkeáttételes kereskedés legjellemzőbb formája, Nő a kockázat, Nő az elérhető nyereség is, Két lehetőség: Azonnal, elegendő nyereség esetén újabb vételi pozíciók nyitása, Addig tartja vételi pozícióját, míg nem következik be komolyabb korrekció, és újabb pozíciót akkor nyit, ha az eredeti trend folytatódik.

67 Trendellenes kereskedés
A befektető megpróbálja megtalálni a piac fordulópontját, feltételezi a létező trend megfordulását, A nagy emelkedésben azonnal eladni, komoly esés esetén pedig azonnal venni, Kimenetele bizonytalan, mert a trendek általában sokkal tovább tartanak, mint feltételezik.

68 Stop-loss stratégiák Legfontosabb stratégiai eszköz a veszteségek elkerülésére, Rosszabb esetben minimalizálásra használható, ha egy adott pozícióban veszteség képződik, akkor még időben, nem jelentős veszteséggel kell zárni, Minden egyéb stratégia kiegészítő eszköze.

69 Opciós stratégiák A spekuláció átlagosnál bonyolultabb, de sok esetben hasznos formája, Ha áremelkedésre spekulálunk, akkor vételi árfolyamon veszünk, ha áresésre, akkor eladásit, Magyarországon kevésbé elterjedt.

70 BUX-részvény spread Egy részvény vétele és határidős BUX eladása, vagy fordítva, A lényeg: próbáljuk előre látni, hogy az adott papír a piacnál jobban vagy rosszabbul teljesít.