Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Befektetési tanácsadás. Jövedelemtermelési indukciók Szükségletek: lét fenntartására fizetőképes lét fenntartására fizetőképes kiteljesítésére látens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Befektetési tanácsadás. Jövedelemtermelési indukciók Szükségletek: lét fenntartására fizetőképes lét fenntartására fizetőképes kiteljesítésére látens."— Előadás másolata:

1 Befektetési tanácsadás

2 Jövedelemtermelési indukciók Szükségletek: lét fenntartására fizetőképes lét fenntartására fizetőképes kiteljesítésére látens kiteljesítésére látens Az emberi szükségletek kielégítését szolgáló eszközök a javak. A termelés növelésének a korlátja a termelési tényezők szűkössége. A szükségletek határtalansága és a termelési tényezők közti ellentmondás a gazdálkodás hajtóereje.

3 Gazdasági cselekvés és a gazdálkodás alapelve A gazdálkodás célja: a rendelkezésre álló szűkös javak úgy kerüljenek felhasználásra, hogy az elfogyasztásuk által okozott élvezet maximális, a ki nem elégített szükségletek okozta hiányérzet minimális legyen. a rendelkezésre álló szűkös javak úgy kerüljenek felhasználásra, hogy az elfogyasztásuk által okozott élvezet maximális, a ki nem elégített szükségletek okozta hiányérzet minimális legyen. A haszonáldozat költség elve: csak olyan tevékenységet érdemes, adott mennyiségű termelési tényezővel végezni, amelyeknél nincs ”jobb” a feláldozottak között. A maximum elv: Az adott erőforrások olyan felhasználását célozza, amely a maximális eredmény, hozam elérését teszi lehetővé. A minimum elv: Egy meghatározott célt minimális ráfordítással igyekszünk elérni.

4 A társadalmi-gazdasági koordinációs sémák  A reciprocitás  A redisztribúció  Az árucsere

5 A reciprocitás  Kölcsönösség  Szimmetrikus társadalmi szerkezet  Periférikus integrációs tényező  Hiányzik a „racionális” mérlegelés

6 A redisztribúció  Hierarchikus elrendeződés  A tranzakciók motívuma az utasítás  Babilon, Egyiptom, Kína, „szocialista” tervgazdálkodás

7 Az árucsere  Piaci koordináció  Egyenértékű adás-vétel összessége  Hozamok-ráfordítások mérlegelése  Szimmetrikus piaci koordináció  Mozgatórugó: a piaci alku

8 A piaci mechanizmus

9 Kétszereplős modell HáztartásokÜzleti szervezetek 1. Termelési tényezők 2. Jövedelmek 4. Fogyasztási kiadások 3. Fogyasztási cikkek

10 A négyszereplős piaci modell HáztartásokÜzleti szervezetek 1. Termelési tényezők 2. Jövedelmek 4. Fogyasztási kiadások 3. Fogyasztási cikkek Pénzügyi közvetítő rendszer SI

11 HáztartásokÜzleti szervezetek 1. Termelési tényezők 2. Jövedelmek 4. Fogyasztási kiadások 3. Fogyasztási cikkek Pénzügyi közvetítő rendszer SI Állam Kgv. Bev.,kiad. Külföld Export/Import Kgv. Bev.,kiad.

12 A pénzügyi közvetítés A végső kibocsátást realizáló kiadások összetétele: GDP=C+I+G+(X-M) Ahol C= gazd-i szektor fogyasztási kiadásai I= hazai beruházásokra fordított bruttó kiadások volumene I= hazai beruházásokra fordított bruttó kiadások volumene G= az államháztartás összes kiadása G= az államháztartás összes kiadása X-M= külkereskedelmi egyenlege X-M= külkereskedelmi egyenlege

13 A keletkezett és újraelosztott jövedelmek felhasználásának egyenlete: GDP= C+S+(T-TR)+Rt, Ahol S= a gazdasági szektor teljes megtakarítása T-Tr= az államháztartásnak kifizetett nettó adók T-Tr= az államháztartásnak kifizetett nettó adók Rt= a hazai állampolgárok által külföldre utalt eszközök nettó értéke Rt= a hazai állampolgárok által külföldre utalt eszközök nettó értéke

14 A makrogazdaság egyik alapösszefüggése I= S+(T-TR-G)+(M-X-RT)  T-TR-G = Az államháztartási mérleg egyenlege  M-X-RT = folyó fizetési mérleg egyenlege • A gazdasági szektor csak annyi beruházást eszközölhet, amennyit maga az államháztartás, valamint a külföld megtakarított. • Az államháztartás hiányának növekedése a külső eladósodás veszélyét hordozza. A három aggregált jövedelemtulajdonosi csoport jövedelem- egyenlegeinek öszege a zárt elszámolási kör miatt zérus. (I-S)+(G-TR-T)+(X-M-Rf)=0

15 Gazdasági szereplők jövedelemmérlegei Háztartás Üzleti szektor VállalkozásÁllamKülföld Eredeti jövedelem MunkabérTőkehozamJáradék(adók)Munkabér,profit Jövedelem újraelosztás - Adók, +- Kamatok, + Társ-i jöv. +- Kamatok, + Társ-i jöv. - Adók, +- Kamatok - Adók, +- Kamatok, +Társ-i jöv. +- Kamatok, +Társ-i jöv. +- Kamatok Rendelkezésre álló jöv. GDP felhasználás (-) (-)FogyasztásBeruházás Közösségi fogyasztás, állami beruházás Nettó export Nettó megtakarítás Nettó megtakarító Nettó adós Egyensúlyi költségvetésű Deficit,Szufficit Folyó fizetési mérleg

16 Globalizáció

17 A befektetés fogalma A befektetés valamilyen érték, rendszerint pénz felhasználása egy hasznot ígérő célra. A befektetés valamilyen érték, rendszerint pénz felhasználása egy hasznot ígérő célra. A befektetés célja A pénzbeli megtakarítások „időt álló formába” való átváltása. való átváltása.

18 Befektetési lehetőségek – különböző megtakarítási formák

19 A pénzügyi közvetítő rendszer Piacok, személyek és intézmények, törvények, szabályozók és szokásjogok, pénzügyi eszközök, ismeretek rendezett összessége. Piacok, személyek és intézmények, törvények, szabályozók és szokásjogok, pénzügyi eszközök, ismeretek rendezett összessége. Pénzügyi eszközök Jövedelemmel, illetve vagyonnal szembeni követelést valósítanak meg.

20 A pénzügyi közvetítő rendszer A hitelintézetek - kihelyezhető forrásaikat a megtakarítók betéteiből nyerik, - kihelyezhető forrásaikat a megtakarítók betéteiből nyerik, - pénzteremtő képességük révén jelentős szerepük van a monetáris politikában. - pénzteremtő képességük révén jelentős szerepük van a monetáris politikában. A szerződéses intézmények - befektethető forrásaikat jogi szerződések megkötésével biztosítják, - befektethető forrásaikat jogi szerződések megkötésével biztosítják, - rendszeres díj megfizetése ellenében védik a szerződő felet különböző kockázatok hatásával szemben. - rendszeres díj megfizetése ellenében védik a szerződő felet különböző kockázatok hatásával szemben.

21 A pénzügyi közvetítő rendszer A befektetési intézmények - forrásaikat saját részvényeik eladásából nyerik, - forrásaikat saját részvényeik eladásából nyerik, - az összegyűlő pénzeket értékpapír, portfólió kialakítására fordítják, - az összegyűlő pénzeket értékpapír, portfólió kialakítására fordítják, - cél a részvényesek vagyonának maximalizálása. - cél a részvényesek vagyonának maximalizálása.

22 A pénzügyi piacok Devizapiac Egyes országok pénzeinek cseréje. Egyes országok pénzeinek cseréje.Pénzpiac 1 évnél nem hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök és ügyletek. 1 évnél nem hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök és ügyletek.Tőkepiac 1 éven túli befektetések finanszírozásának színtere. 1 éven túli befektetések finanszírozásának színtere.

23 Devizapiac

24 A deviza ügyletek alapja  A külkereskedelmi kifizetések.  A pénzügyi ügyletekből eredő pénz- és tőkemozgások. Deviza Minden külföldi pénznemben kifejezett külföldi pénznemben fizetendő számlakövetelés. Valuta A külföldi jegybank által kibocsátott bankjegy és pénzérme.

25 A devizapiac szereplői 1. A külkereskedelmi vállalatok, 2. a külföldi befektetők, 3. a belföldi befektetők, 4. a belföldi bankok, 5. a Magyar Nemzeti Bank, 6. a brókerek.

26 Konvertibilitás A devizát vagy a valutát tulajdonosa konvertálhatja = szabadon A devizát vagy a valutát tulajdonosa konvertálhatja = szabadon átválthatja bármilyen más pénznemben kifejezett követelésre. 1. Korlátlan konvertibilitás 2. Részleges konvertibilitás Fajtái:

27 Deviza ügyletek csoportosítása 1. Az ügylet célja szerint: 2. A teljesítés időpontja szerint : pot ügylet • Spot ügylet • Határidős ügylet 3. Az üzletkötés módja szerint • Közvetlenül a partnerbankkal, az ügyféllel Közvetve, brókeren keresztül • Közvetve, brókeren keresztül • Árfolyam fedezeti ügylet = kockázat fedezésére. Arbitrage = Árfolyamnyereség elérése céljából. • Arbitrage = Árfolyamnyereség elérése céljából.

28 Deviza-arbitrage Árfolyamnyereség  Idő  Földrajzi elhelyezkedés

29 Árfolyamjegyzés Direkt (közvetlen) : A jegyzett deviza bizonyos mennyiségének a belföldi devizában kifejezett ellenértéke. 1 $ = hány Ft. 1 $ = hány Ft. Indirekt (közvetett): Az idegen devizák árát a nemzeti valuta pénznemében fejezik ki. 1 Ft = hány $ 1 Ft = hány $ 1 USD = 134 Ft 1 USD = 134 Ft Ha magyar bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha magyar bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha amerikai bank jegyzi: indirekt közvetett jegyzés Ha amerikai bank jegyzi: indirekt közvetett jegyzés 1 GBP =1,6083 USD 1 GBP =1,6083 USD Ha amerikai bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha amerikai bank jegyzi: direkt, közvetlen jegyzés Ha angol bank jegyzi: indirekt, közvetett jegyzés Ha angol bank jegyzi: indirekt, közvetett jegyzés

30 Árfolyamok  Jelzi a bank pozícióját  Ha a vételi és eladási árfolyamot a piacnál alacsonyabban jegyez eladni szeretne Árfolyam marge = eladási árfolyam – vételi árfolyam széles széles nem kíván üzletet kötni Choice price = Vételi árfolyam = Eladási árfolyam

31 Árfolyamot befolyásoló tényezők 1. Ország folyó fizetési mérlege. 2. Tőkemozgások 3. Infláció – termelékenység 4. Reálhozam 5. Politikai és pszichológiai tényezők. 6. Technikai tényezők. 7. Várakozások.

32 Pozíciók  Az ügyfelek betéteiből, a folyószámla egyenlegekből, a folyó fizetések devizamegbízásai alapján alakítják ki a bank devizapozícióját.  Fajtái: •Hosszú pozíció •Rövid pozíció

33 Hosszú pozíció  Fenntartója áremelkedésre számít  Eladási szándék jellemzi  Egy befektetési formából többet vásárolunk, mint amennyit eladunk

34 Rövid pozíció  Fenntartója árfolyam csökkenésre számít  Vételi szándék jellemzi

35 Deviza ügyletek  Spot  Outright  Swap  Futures  Opció Határidős

36 Spot  Azonnali ügylet  Értéknap: üzletkötés napját követő 2. munkanap

37 Határidős ügyletek  A teljesítés előre meghatározott jövőbeli időpontban történő teljesítésre.  Célja: - fedezeti ügyletek - spekulatív - spekulatív  Határidős árfolyam = spot árfolyam + kamat prémium spot árfolyam + kamat prémium spot árfolyam + kamat diszkont spot árfolyam + kamat diszkont

38 Határidős ügyletek  Outright: - pénzügyi mozgás csak határidőre történik.  Swap: - spot és egy időben kötött határidős üzlet kombinációja.  Futures: - s  Futures: - szabványosított határidős ügylet • •Szabványosított lejárat • •Szabványosított kontraktus méret

39 Margin letét  Az árfolyamváltozásból adódó kockázat biztosítéka.  A lejáratig várható volatilitás mértékétől függő.  Az üzletkötés összegének százalékában határozzák meg.

40 Opció A szereplői: A szereplői: • jogosult • kiíró Fajtái: • Vételi opció • Eladási opció •Amerikai •Európai

41 Pénzpiac

42 Pénzpiaci ügyletek Betét – Hitel ügyletek Aktív repo – Passzív repo Rövid lejáratú értékpapírok: - kamatozó kincstárjegy - diszkont kincstárjegy - diszkont kincstárjegy - letéti jegy - letéti jegy - hozamjegy - hozamjegy

43 Betét – Hitelügyletek Betét elhelyezés – Betét felvét, betétgyűjtés Hitelfelvét – Hitelkihelyezés

44 Repo ügyletek Betét elhelyezés - aktív repo Hitelfelvét - passzív repo (értékpapír fedezet mellet)

45 Valódi penziós ügylet = - értéknapon és lejáratkor - értéknapon és lejáratkor - csak pénzmozgás - csak pénzmozgás - értékpapírszámlán nincs mozgás - értékpapírszámlán nincs mozgás Szállításos repo = - értéknapon és lejáratkor - értéknapon és lejáratkor - csak pénzmozgás - csak pénzmozgás - értékpapírszámlán nincs mozgás - értékpapírszámlán nincs mozgás Repo ügyletek fajtái

46 Kamat - arbitrage Azonos futamidőre = 1 betét + 1 hitel - az értéknap és a lejárat megegyezik - az értéknap és a lejárat megegyezik Különböző futamidőre = 1 betét + 1 hitel - az értéknap és a lejárat nem egyezik meg - az értéknap és a lejárat nem egyezik meg

47 Tőkepiac

48 Értékpapírpiac pénzpiac tőkepiac értékpapírpiac

49 Az értékpapírpiacok Elsődleges piac - ahol először kerül kibocsátásra az értékpapír, - ahol először kerül kibocsátásra az értékpapír, - funkciója: a megtakarítások tőkévé alakítása, - funkciója: a megtakarítások tőkévé alakítása, - hosszútávú forrásokat gyűjt a vállalati, kormányzati szférának. - hosszútávú forrásokat gyűjt a vállalati, kormányzati szférának. Másodlagos piac - meglévő pénzügyi eszközök adás-vétele folyik, - meglévő pénzügyi eszközök adás-vétele folyik, - lehetővé teszi több rövid lejáratú megtakarítás is tartós finanszírozást biztosítson a kibocsátó számára, - lehetővé teszi több rövid lejáratú megtakarítás is tartós finanszírozást biztosítson a kibocsátó számára, - a forgalom biztosítja a likviditást, - a forgalom biztosítja a likviditást, -Pl.: OTC, Tőzsde -Pl.: OTC, Tőzsde

50 Értékpapírok csoportosítása I.  Jogviszony: hitel, tulajdonosi, árujogviszony  Futamidő: rövid, közép, hosszú és lejáratnélküli  Cash flow: • árfolyamnyereség • kamat • osztalék vagy osztalék jellegű kifizetés • nem pénzeszköz formájú  Kamatozás: • Fix • Változó  Kibocsátó

51 Értékpapírok csoportosítása II.  Lehetséges vásárlói kör: •Devizabelföldi •Devizakülföldi •Mindkettő  Ki gyakorolja a jogokat: •Névre szóló •Bemutatóra szóló •Rendeletre szóló  Forgalomképesség: •Tőzsdén jegyzett •Tőzsdén kívüli  Megjelenítés: •Nyomdai •Dematerializált

52 Állampapírok  A Magyar Államkincstár által kibocsátott,  Célja a költségvetés hosszú távú, biztonságos finanszírozása.  Futamidejük alapján: •1 éven belüli: kincstári váltó •1 és 5 év közötti lejárat: kincstárjegy •5 évnél hosszabb: államkötvény A magyar terminológia: •1 éven belüli : kincstárjegy •1 éven túli: államkötvény Kamatozó Kincstárjegy Diszkont Kincstárjegy Kincstári TakarékkönyvKincstári TakarékjegyMagyar Államkötvény

53 Pénzintézeti értékpapírok  Hasonlítanak a bankbetétekhez,  Standard címletekben kerülnek kibocsátásra,- forgathatók,  Általában magas a nem fizetési kockázata,  Pénzkövetelésről szóló értékpapírok,  Pl.: letéti jegy

54 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok  Célja a gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása.  Kibocsátó: állam, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, jogi személyiségi gazdálkodó szervezetek.  A tulajdonosnak a kölcsönadott összeg és annak kamatai erejéig áll fenn követelése a kibocsátóval szemben, melyet az értékpapírban megjelölt időben és módon teljesíti.  A kamatot évente egyszer, a hitelezett alapösszeget lejáratkor törlesztik.  A kamatokat a papír névértékének a százalékában adják meg. - Fix - Változó (mutatószámhoz kapcsolt) - Változó (mutatószámhoz kapcsolt)

55 Részesedést biztosító értékpapírok  A részesedést biztosító értékpapírok tulajdonosai egy társaság résztulajdonosai: tagsági és vagyoni jogokkal rendelkeznek.  Részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjének emelésekor bocsátanak ki.  A névérték a jegyzett tőkéhez való hozzájárulás nagyságát mutatja.  A kibocsátónak általában nem adható vissza.  A tulajdonos kötelezettsége: a névérték befizetése. Szavazati jog Osztalékra való jog Likvidációs hányadra való jog Elővételi jog későbbi kibocsátásra Elsőbbségi jog

56 Mennyit ér a részvény?  EPS: egy részvényre jutó nyereség  Éves adózott eredmény / kibocsátott összes részvény  DIV: egy részvényre jutó osztalék  Osztalék / kibocsátott összes részvény

57 Részvények és kötvények összehasonlítása Kibocsátó számára  A kapott tőke ktg-e előre meghatározott,  Forrás ktg-e alacsonyabb,  A kötvénytulajdonos nem vesz részt a vállalat irányításában,  A fizetet kamat levonható az adóalapból. Vásárló számára  Elsőbbséget biztosít a jövedelem felosztásánál,  Felszámolásnál a részvényessel szemben elsőbbséget biztosít,  Határozott lejárata van,  Alacsonyabb a kockázat. A kötvény előnye

58 Részvények és kötvények összehasonlítása Kibocsátó számára  Nem jelent fix terhet a kibocsátás,  Nincs rögzített lejárat, amikor a forrást pótolni kell,  Eladósodottságának létezik a befektetők által elfogadott felső határa. Befektető számára  Magasabb a várható hozam,  Beleszólási joga van a vállalat ügyeibe,  Egyéb jogokat is definiálhatnak számára. Részvény előnye

59 Értékpapírok kockázata Az értékpapírok kockázatán az egyes hozamértékek ingadozását, szóródását értjük. Piaci kockázat Egyedi kockázat

60 Értékpapírok kockázata  Infláció  Kamatláb  Újrabefektetési kockázat  Fizetésképtelenség  Likviditási  Devizaárfolyam  Információs  Egyedi

61 Befektetési stratégiák  Benchmarking  Átlagolás  Sávkereskedés  Kitörés-kereskedés  Pozíciónövelés trendben  Trendellenes kereskedés  Stop-loss stratégiák  Opciós stratégiák  BUX-részvény spread

62 Benchmarking  Alapkezelők kereskedése,  A teljesítmény viszonylagos,  A befektetők pozíciójukat a benchmarkhoz viszonyítva értékelik,  Kialakulhat abnormálisan alacsony, vagy irreálisan magas ár,  Rövid távú szemlélet.

63 Átlagolás  Legrégebbi piaci stratégia,  A rendelkezésre álló pénz egy részét fekteti be,  Veszélyes stratégia,  Kedvező az átlagár kialakítására,  A veszteségek elkerülésére törekszik, mégis általában tönkremenetelt okoz.

64 Sávkereskedés  Alkalmazása: ha a piac nem folyamatos trendben mozog, ha a piac nem folyamatos trendben mozog,  A piaci sávmozgáshoz igazodik,  Akkor hasznos, ha mindenki azt gondolja, hogy valamilyen irányba nagyobb lesz a mozgás,  Veszélyes.

65 Kitörés-kereskedés  A sávkereskedés ellentéte,  Megszokott régióból kitör a piac,  Meghatároz egy pontot, amely fölött vesz, és egy másikat, ami alatt elad (mozgóátlag, egy korábbi alj v. csúcs),  A kitörés után komoly mozgásra számítanak, ezért tartják pozíciójukat,  Az elv: drágán venni és még drágábban eladni,  Veszteségminimalizálási rendszer használata.

66 Pozíciónövelés trendben  A tőkeáttételes kereskedés legjellemzőbb formája,  Nő a kockázat,  Nő az elérhető nyereség is,  Két lehetőség:  Azonnal, elegendő nyereség esetén újabb vételi pozíciók nyitása,  Addig tartja vételi pozícióját, míg nem következik be komolyabb korrekció, és újabb pozíciót akkor nyit, ha az eredeti trend folytatódik.

67 Trendellenes kereskedés  A befektető megpróbálja megtalálni a piac fordulópontját, feltételezi a létező trend megfordulását,  A nagy emelkedésben azonnal eladni, komoly esés esetén pedig azonnal venni,  Kimenetele bizonytalan, mert a trendek általában sokkal tovább tartanak, mint feltételezik.

68 Stop-loss stratégiák  Legfontosabb stratégiai eszköz a veszteségek elkerülésére,  Rosszabb esetben minimalizálásra használható, ha egy adott pozícióban veszteség képződik, akkor még időben, nem jelentős veszteséggel kell zárni,  Minden egyéb stratégia kiegészítő eszköze.

69 Opciós stratégiák  A spekuláció átlagosnál bonyolultabb, de sok esetben hasznos formája,  Ha áremelkedésre spekulálunk, akkor vételi árfolyamon veszünk, ha áresésre, akkor eladásit,  Magyarországon kevésbé elterjedt.

70 BUX-részvény spread  Egy részvény vétele és határidős BUX eladása, vagy fordítva,  A lényeg: próbáljuk előre látni, hogy az adott papír a piacnál jobban vagy rosszabbul teljesít.


Letölteni ppt "Befektetési tanácsadás. Jövedelemtermelési indukciók Szükségletek: lét fenntartására fizetőképes lét fenntartására fizetőképes kiteljesítésére látens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések