Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Projektmenedzsment Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/ 377-9200

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Projektmenedzsment Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/ 377-9200"— Előadás másolata:

1 1 Projektmenedzsment Gönczi Zsolt M.B.A /

2 2 Projekttömeg • Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást –Ötlettől a projekttervig  projekttervezés, projektmenedzsment –Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok) –Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés, költségek és hasznok)

3 3 Alapvető pályázati formák • Pályázat • Tender –Nyílt tender –Zárt tender • Meghívásos • listás • Előminősítési pályázat • Egyéb csoportosítások

4 4 Finanszírozási formák • Külső befektetők • Hitel • Lízing • Kötvény • Faktoring • Külső támogatás

5 A projektek előkészítése PCM, SWOT, LKM szerepe, felépítése

6 6 A projekt fogalma A projekt fogalma • A projekt szempontjából 3 tényező:  Erőforrások (humán, energia, pénz)  Cél, célrendszer  Idő, fázisok

7 7 A pénzfelvevő képesség négy pillére

8 8 A projekttömeg Lesz-e elég projekt? Mi a projekt? NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?

9 9 • Szükséglet felismerése – „adott egy probléma, valamit tennünk kellene” • Projekt ötlet, elképzelés, csíra – „mi lenne, ha ezt csinálnánk” • Projekt javaslat – „vannak céljaink, és tudjuk, hogyan érjük el azokat” • Kidolgozott projekt – „az ördög a részletekben rejlik” • Kidolgozott pályázat – „erre talán már pénzt is adnak” Van-e projekt bázis?

10 10 A „jó” projekt ismérvei • releváns –valós igényre alapul –cél-orientált –a kiírásnak megfelel • megvalósítható –jól átgondolt, következetes –eredményei mérhetők –reális költségvetés –világos munkamegosztás –előzetesen felmért kockázatok • fenntartható –a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is biztosíthatók

11 11 1. Projekt menedzsment • Projekt tervezet készítése:  Adatgyűjtés  Célok tisztázása (általános, specifikus)  Célcsoport kiválasztása  A tevékenységek megtervezése  Körülmény analízis  Üzleti terv készítése  Dokumentációk/ellenőrzés

12 12 2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás • Jelenlegi helyzet meghatározása • Probléma elemzés, körülmények • Probléma meghatározása • Ok-okozati viszonyok feltárása

13 13 3. Cél és feladat meghatározás • Célcsoport kiválasztása:  Érdekelt személyek, szervezetek  Részesedésük  Érdekeik, céljaik vizsgálata • Célok, feladatok rögzítése  SWOT modell • Logikai keretmátrix elkészítése

14 14 4. Tevékenység tervezés • Feladatok kiosztása • Az időtávok meghatározása • Fázisok alapos ismerete (szakértők bevonása) • MÉRFÖLDKÖVEK!

15 15 5. Üzleti terv elkészítése • Bevezető oldal:  Azonosító adatok, alapinformációk • Összefoglaló:  Ötlet leírása, piaci tendenciák, marketing stratégia, pénzügyi kimutatások • Megvalósíthatósági tanulmány:  Vállalkozás bemutatása, célok ismertetése, iparág elemzés, marketing terv, pénzügyi terv  Mellékletek

16 16 7. Pályázat elkészítése • A pályázati szabályzat alapos ismerete • A pályázati cél és a projekt cél összhangja • A projekt belső ellenőrzése az űrlapok kitöltés előtt (monitoring) • Nyilatkozatok megléte • Dokumentumok, engedélyek, igazolások rendelkezésre állnak!

17 PCM és LogFrame módszertan

18 18 A PCM módszertan… • a problémamegoldó ember módszere • jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz • megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz • egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást • ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a hiányosságot • … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze

19 19 A PCM mint megvalósítási eszköz • Cél: –az érintettek hozzák meg a döntéseket –a döntések releváns információkra épüljenek • a fázisok egymásra épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell • a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe Programozás Identifikáció Kidolgozás Finanszírozás Megvalósítás Értékelés

20 20 Projekt ciklus - egy másik megközelítés Szükségletek meghatározása Célok kialakítása Projekt tervezés Projekt megvalósítás Projekt monitoring és értékelés Visszacsa -tolás Korlátok

21 21 Egy kis történelem

22 22 A tervezés módszere - Logframe A logikai keretmódszer garantálja: • a valós problémákra épülést • a célok strukturáltságát • a mérhetőséget • a kockázatok felmérését • a projektterv következetességét Tervezési módszer? • Projektmenedzsment • Projektértékelés

23 23 A logikai keretterv A logframe módszer több, mint maga a mátrix!

24 24 Problémaelemzés Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között ELTÉRÉS Probléma : Jelenlegi helyzet Eredmények: Milyen állapotot szeretnénk elérni?

25 25 A probléma meghatározása • Szükséglet, probléma meghatározása • A probléma által leginkább érintett népesség / csoportok meghatározása • A projekt iránti szükséglet igazolása • Az állítások alátámasztása statisztikákkal, tanulmányokkal, tapasztalatokkal Miért van szükségünk a projektre?

26 26 A helyzetelemzés eszköze - a SWOT • Az aktuális helyzet leírására épül • A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít • Megalapozza a stratégia felé való továbblépést • Osztályozás –Erősségek (belső - pozitív) –Gyengeségek (belső - negatív) –Lehetőségek (külső - pozitív) –Veszélyek (külső - negatív)

27 27 A SWOT négy kategóriája •Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, + Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön •Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, - Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet •Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, + Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket •Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, - Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek

28 28 A SWOT elemzés

29 29 LOGIKAI KERETMÁTRIX (LKM) MÓDSZER • Az 1960-es években fejlesztették ki • Az EU pályázati gyakorlatában kötelezően használt módszer • Tervezési eszköz: elemzési folyamatból és megjelenítési módból áll • Segítségével szisztematikusan felállítható a projekt elemeinek (célok, eredmények, tevékenységek) hierarchiája, oksági kapcsolata, teljesülésük megállapítása és a befolyásoló külső tényezőkre tett feltételezések

30 30 Logikai keretmátrix • Tervezési és menedzsment eszköz • célorientált • Célkitűzés-meghatározás kulcsszerepe van a kulcsszerepe van a –tervezésben –monitorozásban –értékelésben

31 31 A logikai keretmódszer mint projekttervezési eszköz Lépései: 1. Projekt-identifikáció –Problémaelemzés –Célelemzés –Stratégiaelemzés 2. Logikai keretmátrix kidolgozása –beavatkozási logika –indikátorok és forrásaik –források –feltételezések

32 32 A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logika

33 33 Logikai keretmátrix lépésről-lépésre ELEMZÉSI FÁZIS  1. lépés: érintettek elemzése  2. lépés: problémaelemzés  3. lépés: célkitűzés- elemzés TERVEZÉSI FÁZIS  4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása  5. lépés: az előfeltevések és a rizikófaktorok meghatározása  6. lépés: az indikátorok azonosítása  7. lépés: tevékenységütemezés  8. lépés: költségvetés készítése

34 34 1. Az érintettek elemzése • A különböző érintettek azonosítása –Érinti a projekt –Befolyásolhatja a projektet –Lehetséges projekt partner –„Konfliktusos” szereplők • Szerepek szerinti csoportosítása –Projektben közreműködik, társfinanszíroz, haszonélvező –Támogató szervezet –Ellenőrző szerep

35 35 • Csoportosítás társadalmi és szervezeti szempontból –Mik a társadalmi és gazdasági jellemzőik –Milyen a szervezeti felépítésük (Hogyan hoznak döntéseket) –Milyen a jogi státuszuk • Érdekek és elvárások –érdekeik és elvárásaik a projekttel kapcs. –az egyes csoportok közötti kapcsolatrendszer • A potenciál, kapacitások és erőforrások értékelése –mik azok az erősségek, amikre építhetünk –milyen hozzájárulásra számíthatunk –mik a hiányok

36 36 • Horizontális problémák (környezeti érzékenység, esélyegyenlőség • Következtetések, ajánlások –Hogyan vegyük figyelembe az egyes csoportokat –Milyen intézkedések szükségesek –hogyan kezeljük az egyes csoportokat

37 37 2. Probléma elemzése ¢ Célkitűzés-meghatározás alapja ¢ Érintettek bevonásával Lépések:  Azonosítsuk a terület fontosabb problémáit. ‚ Problémafa készítése ok-okozati összefüggések alapján.

38 38 Problémaelemzés problémafa = ok-okozati összefüggésekbe helyezett problémák • azonosítsuk a kulcsproblémát • „építsünk” fát a kulcsprobléma köré  Ha az A a B oka, alá helyezzük  Ha az A a B következménye, fölé helyezzük  Ha egyik sem, mellétesszük

39 39 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa Problémaelemzés  az elemzés tárgyának és keretének meghatározása  helyzetfelmérés  problémák meghatározása és ok-okozati összefüggések feltárása OK OKOZAT

40 40 Célkitűzés-elemzés Problémafa:  A jelenlegi helyzet negatívumai  kulcsprobléma  Ok-okozati kapcsolatok Célkitűzés-fa:  A kívánt jövőbeli helyzet pozitívumai  konkrét célkitűzés  Eszköz-eredmény összefüggések

41 41 Célkitűzések megfogalmazása  Konkrét  Mérhető  Pontos  Reális  Megfogható

42 42 A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példa Célelemzés  a problémák átfordítása célokká  a problémafa „tükörképének” megalkotása FELTÉTEL EREDMÉNY

43 43 Stratégiaalkotás Stratégiaalkotás • Határozzuk meg, mi kerüljön a projektbe (célkitűzéscsoport) • stratégia: szorosan összefüggő célkitűzések csoportja –Gondoljuk át, hogy megvalósíthatók-e! • Véglegesítsük a konkrét és az általános célkitűzést, valamint az eredményeket

44 44 AZ LKM ELEMZŐ SZAKASZ ÖSSZEFOGLALÁS 1. Problémák vizsgálata (Érintettek elemzése) 2. Célok elemzése 3. Stratégia kialakítása 4. Ellenőrzés

45 45 Az LKM módszer lépései 5. A projekt belső logikájának kialakítása 6. Feltételek és kockázatok pontosítása 7. Mutatók meghatározása 8.Tevékenységek ütemezése 9. Költségterv készítése 10. Végső ellenőrzés Tervező szakasz

46 46 A logframe mátrix

47 47 Beavatkozási stratégia - definíciók Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében Az a magasabb szintű cél, amihez a projekt hozzájárul Az a cél, amit a projekt időtartamának végére, vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni (ideálisan mindig csak egy van) A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek ÁTFOGÓ CÉLOK (overallobjectives) PROJEKT CÉLJA (projectpurpose) VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK (Activities)

48 48 Feltételek Feltételek Feltételek: a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni. Feltételek szintjei: •a beavatkozási logikával összhangban Feltételek meghatározásának célja: •a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét veszélyeztető kockázatokat. •a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.

49 49 Logikai kapcsolatok a beavatkozási stratégia és feltételezések között Projekt leírás Objektíven igazolható eredményességi mutató Ellenőrzés forrásai és eszközei Feltételezések ÁTFOGÓ CÉLOK (overall objectives) PROJEKT CÉLJA (project purpose) VÁRT EREDMÉNYEK (Expected results v. output) TEVÉKENYSÉGEK (Activities) ELŐFELTÉTELEK

50 50 Fontos a feltétel? Valószínű a bekövetkezése? Ki kell hagyni Biztos Valószínűtlen Valószínű Ki kell hagyni Figyelni kell Át lehet alakítani a stratégiát? Ki kell bővíteni a stratégiát a feltételre ható eszközökkel „Gyilkos” feltétel igennem igennem Feltételek: KOCKÁZATELEMZÉS Feltételek: KOCKÁZATELEMZÉS

51 51 A bizonytalanságok két alaptípusba sorolhatók: • A kockázatok olyan tényezők, amelyek ha bekövetkeznek, negatív hatással lesznek a projektre. • A feltételek olyan tényezők, amelyek megvalósulása szükséges a projekt sikeréhez.

52 52 BEAVATKOZÁSI LOGIKA Tevé-kenységek Output Cél Célkitűzés Logika Miért fontos a projekt a régiónak? Társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul Mit kell tenni hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz? Mit tettek a projekt megvalósításáért A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit fognak elérni vagy mit fognak tudni tenni?? Minden, amit a kedvezményezettek fognak kapni a projekt megvalósításából Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre? Konkrét és kézzelfogható előny a nevezett kedvezményezetteknek JelentésDefiníció

53 53 BEAVATKOZÁSI LOGIKA (példa) Kevesebb munkanélküli fiatal Célkitűzés Ösztönzők kidolgozása vállalkozók számára, hogy új munkahelyeket teremtsenek Tevékeny- ségek Több munkalehetőség Output A munkaerőpiaci politikák a helyi igényekre válaszolnak CélDefiníció Logika

54 54 Indikátorok - horizontális logika A jó indikátorok – a SMART kritériumok  SpecificKonkrét  MeasurableMérhető  AchievableElérhető, rendelkezésre áll  RealisticReális  Time-basedIdőhöz kötött CÉLINDIKÁTOR INFORMÁCIÓ FORRÁSA

55 55 INDIKÁTOROK • Mindegyik eredményre, közvetlen célra és tágabb célra tegyük fel a következő kérdéseket: A közvetlen célok indikátorainál gondoljunk arra, mi a fenntartható előny a célcsoport számára? mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez: QQTTP- kritérium A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez: QQTTP- kritérium  mennyiségi - quantity (mennyit?),  minőségi - quality (milyen jól?),  célcsoport - target group (kinek?),  idő - time (mikor?),  hely - place (hol?).

56 56 Információ forrása az indikátorokhoz • Fel kell tüntetni: -az információ forrását -a megszerzésének módját -biztosításának formáját (pl. jelentés, statisztika) -ki szerzi be az információt -mikor és/vagy milyen gyakorisággal A projekt keretében megszerzendő információkhoz forrást is kell biztosítani!

57 57 Program és környezet mutatók összehasonlítása A munkahelyek száma a KKV-ban A többlettermeléshez szükséges új munkahelyek száma Az összes export A realizált export többlet Az export tevékenységet folytató KKV-k %-os aránya A kiépülő új nemzetközi együttműködések száma A KKV-k száma a térségben A tanácsadási szolgáltatásban részesülő KKV-k száma K Ö RNYEZET MUTAT Ó K /A JOGOSULT T É RS É G EG É SZ É RE VONATKOZTATVA/ PROGRAM MUTAT Ó K /A BEAVATKOZ Á SOK É S A HAT Á SOK KIMUTAT Á S Á RA/

58 58 A helytelenül megválasztott indikátor, az egyébként kiválóan megvalósított projektből is tud igen negatív képet mutatni az értékelőknek!!! FONTOS

59 59 A mutatók értelmezése A betelepülők száma A forgalom növekedés mutatói Foglalkoztatottság növekedése Hat á sok A rehabilitált terület környezete elfogadottságána k növekedése Az összekötött települések elérhetőségéne k javulása A terület vonzerejének változása Eredm é ny ek Rehabilitált területe mérete Megépített út hossza Létrehozott új üzemi terület Outputok Projekt költség Építési költség Fejlesztési költség Inputok V Á ROSI SZEM É TLERAK Ó REHABILT Á - CI Ó JA ÚTÉPÍTÉSÚTÉPÍTÉSÚTÉPÍTÉSÚTÉPÍTÉS TELEPHELY FEJLESZT É S MUTAT Ó K

60 60 A logikai keretmátrix - egy példa Városi szennyvízhálózat építése Projekt leírása Objektíven igazolható eredményességi mutatók (indikátorok) Monitoring forrásai és eszközeiFeltételezések Átfogó célokHatás indikátorokMonitoring Vízbázisok védelme. A környezeti terhelés csökkentése A települési életfeltételek javítása. A befogadó felszíni víz minőségének javulása Szabálytalan közműpótló berendezések számának csökkenése Vándorlási különbözet alakulása. Környezetvédelmi Felügyelőség Kimutatásai Önkormányzati építésügyi hatóság KSH Projekt céljaEredmény indikátorok (result indicators) MonitoringFeltételezések és kockázatok Szennyvízcsatorna-ellátottság növelése, a szennyvíz kezelés és elvezetés hatékonyságának javítása. 400 új rákötés Szennyvíztisztító kihasználtság növekedése Üzemeltetés fajlagos költségeinek csökkenése Polgármesteri Hivatal Városfejl.O. Városüzemeltetési Csop. Városgazdálkodás és Vagyonkezelő Kft. Ipari szennyvízkezelés megoldása. Korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása és működtetése. Térségi gazdaság megerősödése. Várt eredmények (outputs)Indikátorok (output indicators)MonitoringFeltételezések és kockázatok Kiépült gerincvezeték Kiépült bekötővezetékek. Kiépült szennyvízátemelők m gerincvezeték 550 db bekötővezeték 8 átemelő telep Átadás-átvételi jegyzőkönyv Építési napló Üzembe helyezési engedély Lakossági önerő megléte/hiánya Lakosság környezettudatos gondolkodása Tevékenységek EszközökMonitoringFeltételezések és kockázatok Szennyvíz gerincvezeték lefektetése Bekötővezeték építése Szennyvíz átemelők kialakítása Saját erő megléte Támogatás Pénz-költségekSikeres közbeszerzési eljárás. Kiviteli tervek. Előfeltételezések Engedélyezési dokumentáció Szakhatósági hozzájárulások Támogatási források

61 61 Az LKM módszer erősségei • Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák világos megfogalmazásához • Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési eszköze • Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a projekt sikerét befolyásoló felvetések és kockázatok megfogalmazásakor • A teljesítménymutatók és a haladásmérés eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.

62 62 Az LKM gyengeségei • Csak tervezési eszköz, önmagában nem garantálja a projekt sikerét • Szisztematizálja a gondolkodást, de nem helyettesíti • Csak az adott pillanatban meglévő tudást és feltételezéseket tükrözi • A körülmények változásához kell igazítani • Nem lehet „kötelező gyakorlatként” mechanikusan alkalmazni

63 Projektek operatív tervezése – Ütemterv – HR terv – Pénzügyi terv

64 64 Ütemtervezés • Miért szükséges? –Projektelemek, feladatok időigényesek –Egyes projektelemek egymásra épülnek –Egyes elemek csúszása esetén hol lehet beavatkozni –n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt pályázatokat dec. 31-ig el kell számolni (zárás okt. végéig!)

65 65 Ütemtervezés menete • Tevékenységek meghatározása • Tevékenységek egymásra épülésének felvázolása • Egyes tevékenységek időigényének meghatározása • Ütemterv elkészítése

66 66 Logikai háló, kritikus útvonal

67 67 Gantt-diagram (sávos ütemterv)

68 68 HR terv • A humánerőforrások tervezése is szükséges –rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek –költségek felmérése • Elemei –kompetencia igények megahtározása –szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz –egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének meghatározása –ütemterv alapján HR inputok tervezése

69 69 HR terv - példa

70 Megvalósíthatósági tanulmányok

71 71 A megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility study) • A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány. • A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze. • RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓSÁG elemzése

72 72 A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének lépései

73 73 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése • 0.Főbb projekt adatok – projekt adatlap • 1.Vezetői összefoglaló • 2.Az alkalmazott módszertan bemutatása • 3.Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák –3.1.A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése) –3.2.A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása • 4.A projekt bemutatása –4.1.A projekt hátterének, kontextusának, környezetének elemzése –4.2.A projekt megvalósítás részletes bemutatása • 5.Környezeti hatások vizsgálata

74 74 A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése • 6.Pénzügyi elemzés –6.1.Költségek elemzése –6.2.Bevételek elemzése –6.3.Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi elemzések –6.4.Finanszírozási források meghatározása • 7.Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata • 8.Összegzés: a projekt megvalósíthatósága • 9.Mellékletek –Logikai keretterv –Kapcsolódó jogszabályok –Forrásanyagok

75 75 Az eredmények fenntarthatóságának követelménye • A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális szükségletre megoldást jelentenek • Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos) támogatás nélkül is Mit kell figyelembe vennünk? • Általában –A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei • Közösségi célú fejlesztés esetében –Szükséglet/igény hosszú távú megléte –Finanszírozási háttér • Gazdasági célú fejlesztés –Kereslet-kínálati viszonyok –Versenyhelyzet

76 76 Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés • Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció alapja hogyan alakul a jövőben? • Miért éri meg a magántőkének működtetni a fejlesztést? • Mit tudunk a konkurenciáról? • Az egyes feltételek változása mekkora hatással van a fenntarthatóságra?

77 Pénzügyi terv

78 78 • Beruházási javaslatok kidolgozása (költségvetés javaslatok) • Javaslatok pénzáramlásának becslése • Pénzáramlás értékelése • Projektváltozat kiválasztása Pénzügyi tervezés folyamata

79 79 Finanszírozási feladatok, finanszírozási igények A kedvezményezettek finanszírozási feladatai • Saját forrás biztosítása • Projekt likviditás biztosítása • Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott költségeinek biztosítása Finanszírozási igények • „Végleges” költségek –Saját forrás –Nem támogatott költségek –Vissza nem téríthető ÁFA • „Átmeneti” költségek –Számlák teljes összegének kifizetése –Visszaigényelhető ÁFA

80 80 A saját forrás elemei •Számlapénz (bank) •Bankhitel (rövid és éven túli) •Partnerek hozzájárulása •Egyéb forrás (pl. tagi hitel)

81 81 Ha a saját forrás: bankhitel Tartós forrásigény biztosítása Beruházási hitelből Átmeneti forrásigény biztosítása Rövid lejáratú hitelből

82 82 A költségvetés kiadási oldala • Beszerzési költségek –Építés –Eszközbeszerzés –Szolgáltatás • HR költségek • Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak • Teljes és szűk költségvetés - a támogatható költségek határozzák meg

83 83 Költségek elszámolhatósága • Strukturális Alapok költségei elszámol- hatóságának szabályozásáról szóló rendelet • Vonatkozó európai uniós szabályok • Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó rendeletek • Pályázati felhívás Vonatkozó szabályok

84 84 Költségek elszámolhatósága • Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek • Projekthez közvetlenül kapcsolódnak • Projekthez nélkülözhetetlen • Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci értékű árak • Projekt Magyarországon valósul meg • Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek között Általános feltételek

85 85 Nem elszámolható költségek (példák) • Bírság, kötbér és perköltség • Adó és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik • Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket • Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)

86 86 A pénzügyi tervezés célja • Pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata • Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata • Költségek és tevékenységek egymáshoz rendelése • A rendelkezésre álló források feltérképezése

87 87 Kinek szól a pénzügyi terv? Külső szervezetek számára: –program kezelő-támogató hatóságok, –hitelintézetek minden esetben kérnek pénzügyi tervet, többnyire előre megadott formátumban. Belső célokra: A gondos projektgazda a projekt tervezésekor saját céljaira is készít pénzügyi tervet, mely akár sokkal részletesebb is lehet a külső finanszírozók által elvártnál.

88 88 A pénzügyi elemzés szabályai • Gazdaságilag hasznos időtartamra kell tervezni –infrastruktúra esetén 20 év, –termelő beruházás esetén 10 év –utolsó évre maradványérték becslése • ráfordítások és eredmények megfelelő éves v. havi bontásban, • megfelelő mértékegység választása (pl. € v. Ft), • minden tételt be kell árazni –folyó árak, –állandó árak, • ki kell mutatni, hogy a finanszírozási források fedezik a felmerülő kiadásokat, • meg kell állapítani a projekt belső megtérülési rátáját, vagy nettó jelenértékét.

89 89 Projektköltségvetés • Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok • Forrásszerkezet • Költségszerkezet • Költségtételek indokoltsága • Források és költségek összhangja • Érzékenység

90 90 Pénzügyi megvalósíthatóság, megtérülés • Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási helyzet –A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában vizsgálja a pénzügyeket –Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége • Pénzügyi megtérülés vizsgálata –diszkontált cash flow módszerek • Érzékenység-vizsgálat –a modell paramétereinek változtatása

91 91 Cash-flow elemzés • Összes pénzbeáramlás / összes pénzkiáramlás becslése • Finanszírozási terv források: saját tőke, hitel, támogatás, stb. tőke- és kamattörlesztés ütemezése • Likviditási elemzés: Elégséges pénzeszközök állnak-e rendelkezésre a működéshez szükséges költségek és az adósságterhek kifizetésére? Rendelkezésre fognak-e állni a projekt tevékenységeinek folytatásához szükséges pénzforrások a támogatás megszűnése után?

92 92 A projekt szakaszai a pénzügyi elemzés szempontjából • előkészítési szakasz: például a terep előkészítéséhez (földmunkákhoz), az épületek és létesítmények felépítéséhez, a munkaerő képzéséhez szükséges idő; • indítási szakasz: a működés megkezdésétől a teljes kapacitás-kihasználás eléréséig tartó időszak; • normális működési szakasz: az az időszak, amikor a projekt maximális kapacitás- kihasználással működik, a termékek illetve szolgáltatások iránti kereslet függvényében; • lezárási szakasz: a projekt befejeződött, vagy úgy, hogy eladták a megmaradt eszközöket, vagy úgy, hogy a projekt tevékenységeit bevonták egy szélesebb tevékenységi körbe.

93 93 Pénzáramok PénzbeáramlásPénzkiáramlás Termékek értékesítéséből származó bevétel Értékesítés prognosztizált mennyisége * kalkulált egységár Tőkeköltségek: Tárgyi eszközök, pótlás, indítási szakasz egyéb költségei, előre nem látott költségek, fizikai- és ártartalék Használati díjakból származó bevétel Rendszeres jellegű költségek (működtetés, fenntartás): Irányítás és igazgatás, bérköltségek, nyersanyagok, félkész termék, alkatrész, karbantartás, közüzemi díjak Adók

94 94 Finanszírozási terv A beruházások (tőkeköltségek, beleértve a forgótőkét is) fedezéséhez szükséges forrásokkal foglalkozik. projekt futamideje alatt várható beruházások finanszírozási igény A finanszírozás lehetséges forrásai: –tőke, –hitel, –támogatás.

95 95 Likviditás és fenntarthatóság Arra a kérdésre ad választ, hogy a projekt egyes időszakaiban van-e elég pénz a kiadások fedezésére: –mekkora lesz a projekt teljes kiadása? –mennyi pénz marad meg az előző évről? –mennyi lesz az összes bevétel? –a megtakarítások és bevételek összege fedezi-e a kiadások összegét?

96 96 Diszkontált Cash Flow módszerek • Befektetések közötti választáshoz és az értékeléshez megfelelő • A projekt teljes élettartama alatt figyelembe veszik a pénzáramlás- összegeket és az időbeli esedékességeket is • A pénz időértéke egy fontos alapelv –Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért ? –Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz időértékéről –A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek különböző az értéke ma és a jövőben –Ez az érték különbözőség több tényező együttes következménye: ezek az infláció, kockázat, „opportunity cost”

97 97 DCF alapú eszközértékelés Jelenérték A projekt pénz-áramlása Diszkont-ráta Alapfogalmak  FV (future value) - jövőbeli érték  i/k - kamatláb/diszkon tráta  PV (present value) - jelenérték

98 98 A jövőbeli érték Future Value = FV 1.év múlva 2 év múlva Általában

99 99 Jelenérték számítás Diszkontálás 1 év múlva esedékes pénz jelenértéke Általában 5 év múlva esedékes pénz jelenértéke

100 100 A jelenérték Példa: Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10% Ezekből a számításokból adódnak az egyes évekhez tartozó diszkontfaktorok. Egy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke Két év múlva esedékes 1 euró jelenértéke

101 101 A jelenérték A diszkontfaktorok alkalmazása: Egy ismert Cash Flow jelenértéke, ha k=10%

102 102 A nettó jelenérték (NPV) módszer • Meghatározzuk a pénzáramlások diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával (ez az NPV) • Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés hozama nagyobb, mint a költsége • Ha az NPV nem negatív, a befektetés (pénzügyi megtérülés szempontjából) elfogadható, különben nem

103 103 Nettó jelenérték Ahol A t a cash flow értéke a t. időpontban, ami lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív (inflow), és n a beruházási periódus utolsó időpontja, amikor még van pénzmozgás, míg k az elvárt hozam

104 104 NPV mintapélda - új gép vásárlása Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 56 ezer euró bevételt hoz nekem. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam 10%.

105 105 Projektek közötti választás 10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284

106 106 Egy beruházási példa Elfogadható ez a projekt?

107 107 Az NPV-módszer a példa megoldása Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt pénzügyileg jövedelmező.

108 108 A jövedelmezőségi index (PI) A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb. Az „új gép” projektünk esetében:

109 109 NPV és PI összehasonlítása Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!! Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az elfogadás- elutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt által megtermelt többletjövedelmet abszolút összegben fejezi ki, PI az egységnyi befektetésre jutó (relatív) jövedelmezőséget mutatja.

110 110 Beruházási döntések korlátozások esetén • Bármikor előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló tőke korlátos, vagy egyéb korlátozások vannak egy adott célra vagy időszak alatt felhasználható tőke összegére. • Különösen igaz ez, ha a finanszírozás állami támogatási alapokból történik.

111 111 Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Korlátos költségvetés Költségvetési korlát: 1 milliárd forint A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési korlát. Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek, pl. az 5. javaslat.

112 112 Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Egymást kizáró alternatívák és összefüggő (feltételes) projektek Költségvetési korlát: 1 milliárd forint Ha pl. a 3. és 7. projektek egymást kölcsönösen kizárják, nem valósítható meg mindkettő. Ilyenkor a jövedelmezőbb 7. projektet kell választani. Ha a 4. projekt az 1. projekttel együtt valósítható csak meg, akkor a kettőt együtt kell értékelni is. A két projekt súlyozott átlagos PI értéke 1.17, vagyis mindkettő megvalósítható, akkor is, az 1. projekt NPV értéke negatív.

113 113 Érzékenységvizsgálatok • Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén • Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell eredményei jelentősen megváltoznak, akkor ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak - kockázatosabb a projekt!!! • Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a költségek/hasznok mértéke mennyire függ a pénzáramlások számításánál alkalmazott feltételezésektől • Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott feltételezésekkel

114 114 Érzékenység vizsgálatok A beruházási projekt példa esetében

115 115 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?

116 116 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?

117 117 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?

118 118 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?

119 119 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?

120 120 Érzékenységvizsgálatok Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás- kihasználás?

121 121 Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás Mit jelent ez • magánberuházás esetében? • közcélú beuházás esetében?

122 122 Költség-haszon elemzés Cost Benefit Analysis (CBA) • Nem csak magánszektorbeli értékeléskor alkalmazható • A Cash Flow előrejelzése, az NPV számítása, érzékenységvizsgálatok, a megtérülés elemzése elvileg azonos lehet bármely projektnél • A jelenérték-elv alkalmazása általánosan elfogadott • A DISZKONTRÁTA nagyon különböző lehet a különböző projektek esetében

123 123 CBA: Köz- és magánszféra • Nem csak a közvetlen pénzáramlásokat kell figyelembe venni - pl. környezeti hatások, társadalmi következmények • A társadalmi célú befektetéseket szélesebb értelemben kell értékelni • Közvetett célok is vannak • Meg kell kísérelni a nem anyagi javak értékelését is: időmegtakarítás, életvédelem, jólét • Általában alacsonyabb a megtérülési követelmény

124 124 Pályázatírás és Projektmenedzsment Gönczi Zsolt M.B.A. EU és pályázati szakértő 06-20/

125 Monitoring, értékelés és ellenőrzés

126 126 Európai Uniós program alapelvek • Programozás - nagy körültekintéssel –TERV • Partnerség - minden érintettet bevonni –TÁRSAK • Addicionalitás vagy társfinanszírozás –TELJESSÉG • Koncentráció - minden „téren” –TERÜLET/TÉMA • Átláthatóság, monitoring, ellenőrzés (!) –TRANSZPARENCIA/TISZTÁZÁS ÖT(T)LETESSÉG

127 127 A projektciklus folyamata TERVEZÉS,PROGRAMOZÁS, ELŐZETES (EX-ANTE) ÉRTÉKELÉSprojekttervek, előkészítő tanulmányok, programdokumentáció VÉGREHAJTÁS pályázatok, közbeszerzések (tender, értékelés, szerződés, kifizetés), megvalósítás, kivitelezés MONITORING, IDŐKÖZI (MID-TERM) ÉRTÉKELÉS ütemtervek és fizikai megvalósulás ellenőrzése, célok teljesülésének vizsgálata ELLENŐRZÉS, UTÓLAGOS (EX-POST) ÉRTÉKELÉS szabályszerűségi és célszerűségi vizsgálat, tanulságok levonása a tanulságok levonása a következő programokhoz illetve projektekhez

128 128 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés Közös szempontok: • (számos esetben azonos) szereplők közös felelőssége • elfogulatlan ítélet • nyílt és átlátható folyamat • erőforrás kímélés

129 129 Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés összefüggése

130 130 „Se vele - se nélküle” Monitoring Értékelés Ellenőrzés

131 131Monitoring • Folyamatos „nyomon követés”, vizsgálat, elemzés - a célok ütemes megvalósulása érdekében • Szükség szerinti beavatkozás, döntés- előkészítés –változtatni a managementen –változtatni a célkitűzéseken –reallokálni a forrásokat • Dokumentálás, információáramlás, tájékoztatás az átláthatóság jegyében

132 132 Értékelés • Célkitűzések megvalósulásának vizsgálata • Statikus elemzés • Projektciklusbeli helyétől függően: –Előzetes „ex-ante” értékelés –Időközi, vagy közbenső „mid-term” vagy „interim” értékelés –Záró, vagy utólagos „ex-post” értékelés + Kiegészítő, „ad-hoc”, eseti értékelések • Végrehajtói helyzetétől függően –Belső értékelés vagy –Külső értékelés

133 133 Ellenőrzés • Jog- illetve szabályszerűségi vizsgálat • Belső és külső is lehet • Érdemi összefüggések felvázolása  megoldási javaslat  intézkedési kötelezettség • Forrásai: –nyilvántartások –statisztikák –jelentések –konzultációk –felmérések –helyszíni vizsgálatok

134 134 A monitoring definíciója A 166/2001. számú a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról szóló Kormányrendelet szerint: A monitoring "olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből, támogatásból, valamint a központi költségvetésből (társfinanszírozás) végrehajtandó programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.". A monitoring "olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből, támogatásból, valamint a központi költségvetésből (társfinanszírozás) végrehajtandó programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.".

135 135 A monitoring rendszer elemei • háttér intézményrendszer • adat - indikátor (forrás, funkció, forma) • szakértői támogatottság • jelentéstételi rendszer • technika (IT!) • bizottságok

136 136 A monitoring célja  időszerű és releváns információk biztosítása  a projekt-célkitűzések megvalósulásának követése  korrekciós lépések tervezése  az átláthatóság  információk a beszámolási kötelezettségekhez  a támogatási politikák pozitív irányba történő befolyásolása  publicitás

137 137 A hazai monitoring rendszerre vonatkozó jogszabályok • 1108/1997. (X.11.) Kormányhatározat az EU Phare programja és az OECD-országok által Magyarországnak juttatott segélyek kormányzati irányításának és koordinációjának új rendjével összefüggő egyes feladatokról • 1009/1998. (I.30.) Kormányhatározat a nemzetközi segélyprogramok monitoring rendjéről • 1026/1999. (III.3.) Kormányhatározat - a 1108/1997. módosítása - az EU segélykoordinációs rendszere és az EU támogatások monitoring rendszere • 166/2001. (IX.14.) Kormányrendelet a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról

138 138 A monitoring jelentés tartalma • a projektek végrehajtásának menete, eredményeik • eltérések a megvalósítási tervtől • felmerült problémák és a megoldásukra tett intézkedések/-i javaslatok  akár a pénzügyi terv felülvizsgálatára is • tájékoztató és propaganda tevékenység

139 139 Projekt végrehajtó adatszolgáltatás, rendszeres beszámolás, alkalmankénti önértékelés Közreműködő szervezet adatgyűjtés/egyeztetés, igazolás, helyszíni ellenőrzés Operatív Program Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, OP Monitoring Bizottság Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság ellenőrzés, jelentéstétel, KTK Monitoring Bizottság Európai Bizottság jelentések, ex-post(!) jóváhagyás Beavatkozás, átcsoportosítás IT adatbázisok SA jelentéstétel menete

140 140 A monitoring szintjei KTK Monitoring Bizottság OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezet Címzett (pályázó) Projekt monitoring Program monitoring KTK Irányító Hatóság

141 141 Az IT rendszer adatbázisai • Támogatási kérelmek • Egyeztetett kérelmek • Befogadott, jóváhagyott projektek • Végrehajtás alatt álló projektek • Befejezett, megvalósult projektek • Visszaélések („Lopez modul”)

142 142 Értékelés lépései 1.) Eredmények elemzése 2.) Megvalósítás folyamatának vizsgálata 3.) Partnerek, intézmények, szervezetek tevékenységének és együttműködésüknek az értékelése 4.) Korrekciós intézkedések megítélése 5.) Értékelő jelentés összeállítása

143 143 Európai Unió alapelvei az értékelésre  A program menedzsment integráns része  Elegendő erőforrás biztosítása (humán, anyagi és szellemi)  Minőségi követelményei:  az érvényesség szem előtt tartása,  az információhoz való hozzáférés biztosítása,  a szereplők érdekeinek figyelembe vétele,  megbízhatóság, átláthatóság és tárgyilagosság érvényesítése  Nyilvános eredményeknek!

144 144 Az értékelések jellemzői

145 145 Előzetes „ex-ante” értékelés 1. Célja - vizsgálni a megfelelőséget: • probléma kezelés • célkitűzések • számszerűsítés • struktúra • előírások

146 146 Előzetes „ex-ante” értékelés 2. Fő tényezői: 1. Korábbi tapasztalatok 2. Társadalmi-gazdasági környezet, erős és gyenge pontok 3. Stratégiák és prioritások belső és külső koherenciája 4. Célkitűzések mennyiségi meghatározása 5. Társadalmi, gazdasági hatások, forrás- felhasználás 6. Végrehajtási rendszer

147 147 Időközi „mid-term” értékelés Célja: • Előrehaladás vizsgálata • Javaslat módosításra • Pénzügyi helyzet megítélése • Változtatások igazolása • Projekt menedzsment megítélése

148 148 Utólagos „ex-post” értékelés Célja - az elvárt célok és az elért célok összehasonlításával: • A projekt igazolása • A projekt hatásainak értékelése • Adatok elemzése • Új tapasztalatok szerzése

149 149 Belső és külső értékelés összevetése BELSŐ • „bennfentesség” • meglévő erőforrások • közvetlen tapasztalatok • aktuális szaktudás • költséges a külön egység • „prekoncepció” KÜLSŐ függetlenség • függetlenség • szakmai hozzáértés • konkrét, objektív elemzés •plusz kapacitás  „ad-hoc” értékelések! • plusz költség • „idegen kéz”

150 150 Az értékelések hatásai a projektciklusban „Ex-ante”  programozás, tervezés, végrehajtás „Mid-term”  végrehajtás, lebonyolítás „Ex-post”  folytatás, újrakezdés

151 151 Az ellenőrzésre vonatkozó hazai jogszabályok • évi XXXVIII. törvény az államháztartásról • évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről • 15/1999. (II. 5.) Kormányrendelet a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti valamint belső költségvetési ellenőrzéséről • 61/1999. (IV. 21.) Kormányrendelet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről

152 152Végkövetkeztetés A monitoringnak, értékelésnek és ellenőrzésnek nagy jelentősége van, mert: • EU elvárás, sőt követelmény, • alaposabb megértést nyújt, • végigkíséri az egész projekt- és programciklust, • döntéseket alapozunk rá, • fontos információforrás.  Javítás, okulás, tanulás, hogy valami „JÓT” hozzunk létre!

153 153 Köszönöm figyelmüket! Gönczi Zsolt M.B.A /


Letölteni ppt "1 Projektmenedzsment Gönczi Zsolt M.B.A. 06-20/ 377-9200"

Hasonló előadás


Google Hirdetések