Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Általános áruismeret A szabvány Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Általános áruismeret A szabvány Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-"— Előadás másolata:

1 Általános áruismeret A szabvány Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében Áruismeret

2 Szabvány = standard, norma. Lényeges tartalma az egységesítésre, hitelességre, szabályozásra való törekvés. -Sumérok: „Igaz mérés és mértékek nélkül könnyű a csalárd üzletkötés lehetősége.” -Római Birodalom (ie. 100): vízvezeték- és padlófűtő csövek egységesítése Áruismeret A szabványosítás története

3  XVIII. sz., Anglia: Watt Gépgyár szabványai  1841: Whitwort rögzítette a róla elnevezett csavar méreteit.  első szabványosító intézetek: 1901 Anglia és USA, 1917 Németország, 1925 Szovjetunió Áruismeret A szabványosítás története

4  1926: első nemzetközi szabványügyi szervezet, az ISA   1946: ISO (International Organization for Standardization = Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) Székhelye Genf. Áruismeret A szabványosítás története

5 Magyarországon: -1868: a fiumei vasút építésekor előírták a szabványok kötelező alkalmazását a sínek, a talpfák és a felépítmények elkészítésében : a Magyar Mérnök és Építész Egylet keretében Ybl Miklós irányításával megkezdték az építőanyagok szabványosítását től a Magyar Elektrotechnikai Egyesület foglalkozott szabványosítással. Áruismeret

6 A szabványosítás története Magyarországon: -1921: Magyar Ipari Szabványosító Bizottság  -1933: Magyar Szabványügyi Intézet  -1951: Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH). 1991: Magyarország társul a CEN-nel (Európai Szabványügyi Bizottság) és a CENELEC-cel (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság).  -1995: Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Áruismeret

7 A szabványosítás és a szabvány fogalma A szabványosítás tevékenységekre és azok eredményeire vonatkozó, az érdekeltek közös megegyezésével létrehozott, ismételten alkalmazható fogalom- meghatározásokat, fizikai mennyiségeket, méreteket, választékot, műszaki követelményeket és vizsgálati módszereket tartalmazó közzétett leírás, amelyek alkalmazásával a rendezőhatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A szabvány ezeknek a megoldásoknak az írásba foglalt mintája. Áruismeret

8 A szabványok fajtái

9  A fogalom-meghatározás csoportjába a terminológiai- és rajzszabványok tartoznak.  A fizikai mennyiségek szabványai alapszabványok.  Miután a fizikai mennyiségek nevét és jelét tartalmazzák, széles hatáskörűek. Áruismeret

10 A szabványok fajtái  A méretszabványok teremtik meg a cserélhetőséget és csatlakozási lehetőséget az egyes termékek vagy rendszerek között.  A féleségcsökkentő szabványok az alkatrészek, kellékek egységesítése révén az egyszerűbb használhatóságot, gazdaságosabb felhasználhatóságot és javíthatóságot hivatottak elősegíteni. Áruismeret

11 A szabványok fajtái  A műszaki követelményeket tartalmazó szabványok a termékek piaci versenyképességét meghatározó tulajdonságokat sorolják fel.  A vizsgálati szabványok módszereket tartalmaznak a mintavételre, a vizsgálóberendezésekre, vizsgálati eljárásokra, eredményszámításokra. Áruismeret

12 A szabványok fajtái A terminológiai-, a rajz- és az alapszabványok a kereskedelmi követelmények, a féleségcsökkentő- és méretszabványok a használati követelmények, a műszaki követelmény- és vizsgálati szabványok a minőségi követelmények értelmezéséhez adnak segítséget. A termék jellemzőit egyértelműen a szabványok követelményrendszere határozza meg. Így a szabvány a minőség törvénye. Áruismeret

13  A műszaki irányelvek (MI) elsősorban számítási módokra, vizsgálati adatok értékelésére, karbantartási és tárolási módszerekre, stb. vonatkozó gyakorlati ajánlásokat tartalmaznak.  A műszaki jogszabályok az állami hatóság által kiadott, kötelező hatályú, műszaki követelményeket tartalmaznak, amelyek vagy közvetlenül, vagy szabványokra hivatkozva rendelkeznek. Áruismeret Egyéb irányelvek jogszabályok

14 A szabványok önmaguktól nem kötelezők, de a vállalatoknak létérdeke piaci sikerük érdekében azokat figyelembe venni, illetve szabványalkotói tevékenységet végezni. A műszaki jogszabály betartása nemcsak hogy kötelező, de az előírások betartásáról az állami hatóságok gondoskodnak is. A műszaki jogszabályok a gazdasági érdekekkel szemben védik a közösségi érdekeket is. A szabványosítás a minőséget biztosító gazdaságirányítás eszköze. Áruismeret

15 1985: "Fehér Könyv" (Európai Gazdasági Közösségek) Cél: megszüntetni a tagországok közötti fizikai és pénzügyi határokat és szabad áramlást biztosítani a személyek, termékek, szolgáltatások és beruházások számára. Feltétele: a résztvevő országok szabványosító tevékenysége, jogszabályalkotása összehangolt. Áruismeret A szabványosítás direktívái

16 Az áruk és szolgáltatások szabad mozgását a piacvédelmi (vám, importkorlátozás, stb.), pénzügyi és egyéb korlátokon túl műszaki akadályok is korlátozzák. A kereskedelem műszaki akadályainak igen sok formája létezik, leglényegesebbek a következők:  A termékekkel szembeni eltérő követelmények, elvárások  Eltérő megfelelőségi eljárások Áruismeret A szabványosítás direktívái

17 Az Európai Unió kereskedelmében az áruk szabad mozgásának műszaki szabályozását biztosító alapelvek:  Az új műszaki akadályok kialakulásának megakadályozása  Meglévő jogszabályok egységesítése, műszaki direktívák kidolgozása  A nem összehangolt követelmények kölcsönös elfogadása  Áruismeret A szabványosítás direktívái

18 A DIREKTIVÁK (irányelvek) valamennyi országban egyenértékűek és kötelezőek: -a kölcsönös megértés megteremtése a gazdaság szereplői között -a költségek csökkentése -a biztonság-, az élet-, az egészség- és környezetvédelem biztosítása -a fogyasztói érdekvédelem biztosítása Áruismeret A szabványosítás direktívái

19 Az összehangolt (harmonizált) szabványok: a különböző szabványosító szervek ugyanazon termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó jóváhagyott szabványai, amelyek eredményeként érvényesül a termékek, eljárások, szolgáltatások csereszavatossága, biztosított az e szabványok szerint végzett vizsgálati eredmények, illetve szolgáltatott információk azonos értelmezése. Áruismeret A szabványosítás direktívái

20 Ekvivalencia-elv: minden termék, amelyet az Európai Unió bármely tagállamában törvényesen gyártanak vagy forgalmaznak, elvileg szabadon mozoghat, mivel a védelem szintje, a tagállamokban a biztonsági-, egészségi-, környezet- és fogyasztó- védelmi érdekeik vonatkozásában azonos. (Cassis de Dijon-elv) Áruismeret A szabványosítás direktívái

21 Áruismeret

22 Célok: -a kereskedelem és a kooperációs együttműködés indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása -a termelés és szolgáltatás színvonalának javítása -a nemzetközi és regionális szabványokban a nemzeti érdekek érvényesítése -a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetésének támogatása -tanúsítványok nemzetközi szintű kölcsönös elfogadása -a minőség védelme -a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetése -az élet, az egészség, a környezet, a vagyon és a fogyasztói érdekek védelmének elősegítése Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

23 Feladatok: - ismételhetőség, többszörözhetőség - csatlakozhatóság és cserélhetőség - választékrendezés - a minőség szabályozása - a technika mai állásának tükrözése - korszerűség - alkalmassági elv - a vevők tájékoztatása Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

24 Ismételhetőség, többszörözhetőség: biztosítja, hogy a fogyasztók által már megismert termékek, műszaki alkotások bármikor a megszokott formában, jellemzőkkel készüljenek.  bizalmat kelt a fogyasztóban, segít a környezet rendjének, esztétikájának a kialakításában, mérhető gazdasági hasznot eredményez Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

25 Csatlakoztathatóság és cserélhetőség: a világméreteket öltött kereskedelem teszi szükségessé. Szükséges, hogy érvényesüljön a csatlakozás és alkatrész- vagy tartozékcsere esetén az élettartam, a teljesítmény a forma, a stílus összhangjának biztosítása is. Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

26 Választékrendezés: a szabvány gazdaságos választékkal, minél magasabb színvonalon elégítse ki a felhasználók és fogyasztók igényeit. Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

27 A minőség szabályozása: az egyik legnehezebb feladat (eltérő igények, színvonalbeli különbségek, helyi szokások, ízlés, hagyományok miatt eltérő követelmények) A szabvány egyértelműen határozza meg a minőséget. Ezt a termékek csomagolásán korrekt módon jelölni is kell, így a vásárlónak módjában áll tájékozódni az ár- és a minőség összhangjáról is. Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

28 A minőség szabályozása: -szabványos az a termék, amely az adott szabványban előírt minden követelménynek megfelel -szabványon kívüli az a termék, amelyre nem létezik szabványelőírás -szabványtól eltérő az a termék, amelyre ugyan létezik szabvány, de az adott termék nem felel meg az előírásoknak -szabványon felüli az a termék, amelynek tulajdonságai jobbak, mint az előírt jellemzők, ellenkező esetben szabványon aluli termékről beszélnek. Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

29 A technika mai állásának tükrözése: a műszakilag kellőképpen felkészült szakemberek által jól ismert és bevált megoldások elismert szintjét jelenti Áruismeret Szabványosítás célja, feladatai

30 Korszerűség: ld.: minőségi jellemzők Alkalmassági elv: érvényesülése alapján folyó szabványosítás a felhasználó általánosan támasztható igényeit tolmácsolja a gyártóhoz, lehetővé téve a jobb minőség elérése érdekében a technikai fejlődést. A vevők tájékoztatása: ld. később Áruismeret

31 A szabványosítás rendszere Nemzetközi szabványok Regionális szabványosítás Nemzeti szabványosítás Szakmai szabványok Vállalati szabványosítás Áruismeret

32 OrszágKibocsátói jelek USAANSI, ASTM,ASMR AusztráliaAS AusztriaÖNORM BelgiumNBN FranciaországNF JapánJIS KínaGB Nagy-BritanniaBS NémetországDIN Áruismeret Nemzetközi szabványosítás

33 Nemzeti szabványosítás Magyar Szabványügyi Testület Áruismeret

34 Nemzeti szabványosítás Az MSZT főbb feladatai: -nemzeti szabványok kidolgozása, kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, illetve visszavonása és módosítása -a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek munkájában való részvétel -szaktanács és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben -nemzeti szabványosítással összefüggő kiadványok összeállítása és kiadása -termékek, szolgáltatások, nemzeti szabványnak való megfelelőség tanúsítási rendszerének létrehozása és működtetése -közreműködés a jogszabálynak vagy egyéb előírásnak való megfelelőség tanúsításában -felkérésre közreműködés az Európai Unió irányelvein alapuló magyar jogszabályok előkészítésében -információszolgáltatás, a nemzeti szabványosítással, tanúsítással kapcsolatos ismeretek terjesztése -a nemzeti szabványosítással, tanúsítással kapcsolatos oktatás irányítása és fejlesztése -a műszaki dokumentációs és egyéb szolgáltatások Áruismeret

35 Elősegíti a világkereskedelem által támasztott követelmények meghatározását és rendszerezését, a fogyasztók érdekeinek védelmét. A nemzetközi szabványosítás két legnagyobb szervezete a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC).Mindkét szerezet világszervezetként működik. Munkájukban bármely ország részt vehet. Áruismeret Nemzetközi szabványosítás

36 ISO - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Célja a nemzetközi árucsere, a műszaki, tudományos, gazdasági, intellektuális együttműködés megkönnyítése a szabványosítás világméretű fejlesztésének útján. Tevékenysége felöleli mindazon területeket, ahol szabványok kidolgozására szükség van, kivéve  Áruismeret Nemzetközi szabványosítás

37 IEC - Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság Feladata a nemzetközi együttműködés elősegítése az elektrotechnika és elektronika szabványosításának minden kérdésében (ipari elektronika, háztartási és egyéb közfogyasztású elektromos cikkek szabványosítási kérdései, biztonságtechnikai és működési kérdések, ellenőrző- és mérőműszerek, atomfizikai műszerek) Áruismeret

38 Földünk különböző övezeteinek egységesítő, szabványalkotó munkáját fogja össze. RégióSzervezet EurópaCEN (Európai Szabványügyi Bizottság) CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) ETSI (Európai Távközlési Szabványosítási Intézet) EOTC(Európai Vizsgálati és Tanúsítási Szervezet) Latin-AmerikaCOPANT AfrikaARSO ÓceániaPASC Arab országokASMO Áruismeret Regionális szabványosítás

39 Földünk különböző övezeteinek egységesítő, szabványalkotó munkáját fogja össze. RégióSzervezet EurópaCEN (Európai Szabványügyi Bizottság) CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) ETSI (Európai Távközlési Szabványosítási Intézet) EOTC (Európai Vizsgálati és Tanúsítási Szervezet) Latin-AmerikaCOPANT AfrikaARSO ÓceániaPASC Arab országokASMO Áruismeret Regionális szabványosítás

40 Az európai szabványok átvételének előnyei:  a különböző nyelvű európai szabványok teljesen egységes tartalommal és kivitelezéssel jelennek meg, az azonosító jelzettől a nyomdai kivitelezésig  az a gyártó, aki az EN szerint gyárt és használja termékén az EN-jelet, könnyebben tudja bizonyítani a piacon terméke jóságát, mint az, akinek terméke korszerűbb, de nem az EN szerint készült. A nemzeti szabványosításba átvett európai szabványok jele angol nyelvterületen (BS EN), német nyelvterületen (DIN EN), francia nyelvterületen (NF EN), Magyarországon (MSZ EN) Ha a termék a direktíváknak megfelel, érvényes a "Cassis de Dijon" elv. Áruismeret


Letölteni ppt "Általános áruismeret A szabvány Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések