Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PROJEKTMENEDZSMENT ISMERETEK BŐVÍTÉSE

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PROJEKTMENEDZSMENT ISMERETEK BŐVÍTÉSE"— Előadás másolata:

1 PROJEKTMENEDZSMENT ISMERETEK BŐVÍTÉSE

2 Tartalomjegyzék 1. Szervezeti kultúra 2. Projekttervezés
3. Amire a pályázatok készítésénél ügyelni kell 4. Házi feladat 5. Üzleti tervezés – stratégiai tervezés 6. Az esélyegyenlőség nem csak PR 7. Együttműködés

3 Fogalmak tisztázása Üzleti terv Stratégiai terv Projektterv Pályázat
Konkrét cél Hosszútávú cél Marketing terv Akcióterv

4 1. Szervezeti kultúra

5 Szervezeti Kultúra E. Schein klasszikus megfogalmazása szerint a szervezeti kultúra a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere.

6 Feladat kiscsoportban
Az egy szervezettől érkezett csoporttagok 3 mondatban fogalmazzák meg a küldő szervezet hitvallását

7 Szervezeti Kultúra A stratégiai tervezés során a szervezet hosszú távú céljaihoz (jövőkép, küldetés) képest elemezzük a megoldandó problémákat, tekintetbe véve a szervezetünk belső és külső adottságait.

8 Alapelvek: Sosem a lehetőségekből, hanem a célokból kell kiindulni
Szervezeti Kultúra Alapelvek: Sosem a lehetőségekből, hanem a célokból kell kiindulni A gyengeségeket, hiányosságokat mindig a megújulás és a fejlődés alapjának (erőforrásoknak) kell tekinteni A tervezés és az értékelés csak együtt létezik.

9 Miért fontos a stratégiai tervezés?
Szervezeti Kultúra Miért fontos a stratégiai tervezés? Motivál a célok elérésére Segít az eredeti célokhoz való visszanyúlásban Közös értékrend és célok kialakításával segíti a szervezeti problémák megoldását Biztos alapot szolgáltat a döntéshozatalhoz

10 Szervezeti Kultúra A tervezési folyamatban való részvételt fejleszti, elkötelezettebbé teszi a közösséget • Segíti az önállóság megőrzését: saját céljainkat fogjuk követni és nemcsak a külvilághoz alkalmazkodni A jól kidolgozott terv segít a tudatosabb és eredményesebb munkavégzésben

11 A stratégiai tervezés lépései
Szervezeti Kultúra A stratégiai tervezés lépései 1. Jövőkép, küldetés megfogalmazása (küldetés, hitvallás, küldetési nyilatkozat) 2. A szervezet belső tényezőinek valamint a külső környezetnek az elemzése 3. Problémák elemzése 4. Projektszintű célok megfogalmazása (ezek lebontása konkrét tevékenységekre már a projekttervezés témakörébe tartozik), és azok logikai-időbeli elrendezése 5. Az értékelés módszereinek kidolgozása

12 1. Küldetési nyilatkozat megfogalmazása
Szervezeti Kultúra 1. Küldetési nyilatkozat megfogalmazása A küldetési nyilatkozat adja meg a szervezet funkcióját, identitását, és más szervezettől való megkülönböztethetőségét. Alkalmas arra, hogy a szervezet tagjai, illetve a szervezetnél dolgozók a legalapvetőbb kérdéseket tisztázzák egymás között, és hogy azokat a szervezeten kívüliek is megismerhessék

13 Szervezeti Kultúra Jövőkép:. A végső cél Küldetés: út, amin haladni akarunk (operatív, cselekvő jellegű), választ ad azokra a kérdésekre, hogy a jövőkép elérése érdekében ki, mit, hol, kinek és hogyan csináljon. (A jövőkép és a küldetés egyben is megfogalmazható.) Fő célok/program: A szervezet átfogó, de a jövőképnél részletesebb céljainak megfogalmazása (maximum 8-10). E célok eléréséhez szükséges cselekvések

14 Szervezeti Kultúra Értékek és elvek: Érdemes a szervezet által vallott „szakmai” elveket, értékeket és normákat is rögzíteni a küldetési nyilatkozatban. Fogalomdefiníciók: A fenti tömör megfogalmazásokban óhatatlanul szerepelni fognak olyan szavak, melyek jelentése nem egyértelmű, de megértésük nélkülözhetetlen. Célszerű ezeknek megadni egy „munkadefinícióját”.

15 Stratégiai célok és projektek megfogalmazása
Szervezeti Kultúra Stratégiai célok és projektek megfogalmazása A szervezet jövőképének és küldetésének tisztázása, valamint a belső és külső feltételek elemzése után elérkeztünk a szervezet stratégiai céljainak meghatározásához „Összefésülni” a szervezet által vallott értékekből valamint a jövőképéből és a küldetéséből származó célokat a külső/belső környezet által lehetővé tett projektekkel, tevékenységekkel A projekteknek már konkrétaknak, reálisaknak, mérhetőknek és időhöz köthetőeknek kell lenniük

16 2. Projektötletek kidolgozása

17 1. Stratégiai célok kijelölése, stratégiai partnerek megkeresése
Tartalom 1. Stratégiai célok kijelölése, stratégiai partnerek megkeresése 2. Közös ötletelés 3. SWOT analízis 4. Érintettek elemzése 5. Logikai keret végiggondolása

18 Projektötletek kidolgozása
A projektötletnek illeszkednie kell a szervezet hitvallásához és stratégiai céljaihoz Ezt követi a tervezés maga, amely nem a pályázati adatlap kitöltését, hanem logikai tervezési folyamatot jelent (ötletelés, szervezeti SWOT, érintettek elemzése, logikai keret)

19 Projektötletek kidolgozása
Ötletelés: Nincsenek őrült ötletek! Támaszkodj a többiek ötletére! Gondolj a lehetetlenre is! Egy ötletnek az ellenkezőjét is gondold végig! A mennyiségi elv a fontos! Ne minősíts, ne értékelj! Lehetséges projektötletek kiválasztása

20 Projektötletek kidolgozása
SWOT analízis: Strenghts – Erősségek (belső): Pozitív belső tényezők, amikre támaszkodhatunk a projekt megvalósításában, és lehet rá befolyásunk, hogy még fejlődjenek. Weaknesses – Gyengeségek (belső): Fejlesztendő belső tényezők, amelyek nem jól működnek, de lehet rá befolyásunk, hogy jobb legyen a helyzet. Opportunities – Lehetőségek (külső): Támogató, általunk nem befolyásolható adottságok, környezeti tényezők, amelyekre építve ki tudjuk használni erősségeinket. Threats – Veszélyek (külső): Gátló, korlátozó környezeti tényezők, amelyek csökkentik a siker esélyét, kockázatot jelenthetnek, és nem tudjuk befolyásolni őket.

21 Projektötletek kidolgozása
Erősségek Gyengeségek Tapasztalt, összetartó munkahelyi csapat Kevés pályázati tapasztalat Lehetőségek Veszélyek Megnőnek a pályázati lehetőségek Csökken a költségvetési támogatás

22 Projektötletek kidolgozása
Stratégiák Erősségek Gyengeségek Lehetőségek E+L Hogyan kovácsoljunk előnyt a külső lehetőségekből a belső erősségek felhasználásával. Gy+L Hogyan csökkenthető a belső gyengeség, és hogyan kovácsolhatunk előnyt a külső lehetőségekből. Veszélyek E+V Hogyan használjuk ki belső erősségeinket a külső veszélyek elkerülése vagy csökkentése végett. Gy+V Védekező technikák. Hogyan csökkenthetjük belső gyengeségeinket és hogyan kerülhetjük el a külső veszélyeket.

23 Projektötletek kidolgozása
ÉRINTETTEK ELEMZÉSE Érintett csoport Probléma Motiváció Az érintett csoport viszonya más érintettekhez Célok A program pozitiv hatása az érintett csoportra A program negativ hatása, veszélyei az érintett csoportra A konfliktusok, problémák mérséklésének eszközei A telelpülés munkavállalói Ingázó munkavállalók Mikro, kis- és középvállalkozások Mezőgazdaság Munkanélküliek Helyi értelmiség Települési önkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kistérség Iskola Óvoda Civil szervezetek

24 Projektötletek kidolgozása
Projekttervezés fő lépései: 1. Probléma-analízis (problémafa segítségével) Célcsoport/tok meghatározása Problémáik meghatározása Lehetőségeik és visszahúzó erőik feltérképezése Ok-okozati összefüggések megtalálása

25 2. Cél-analízis Projektötletek kidolgozása
A meghatározott problémák céllá alakítása

26 3. Stratégia-analízis Projektötletek kidolgozása
A különféle stratégiák meghatározása A célok szortírozása különféle kritériumok mentén (pl. erőforrások, lehetőségek stb.)

27 Projektötletek kidolgozása
A projektterv vázlata CÉL CÉLCSOPORT VÁRHATÓ EREDMÉNY IDŐTERV/FELADATOK LISTÁJA PÉNZÜGYI TERV ERŐFORRÁSOK (EMBERI ÉS TÁRGYI) MÓDSZEREK MUNKAMEGOSZTÁS KOMMUNIKÁCIÓ KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉS/ELLENŐRZÉS

28 3. Amire a pályázatok készítésénél ügyelni kell

29 Pályázat előkészítése
Pályázat előtt tájékozódni: A pályázati kiírás és útmutató részletes ismerete (ki, mire, milyen feltételekkel, határidővel és milyen összegre pályázhat) Kiíró szervezet céljai Speciális igények (pl. együttműködők kellenek-e) Döntéshozatali eljárás

30 Pályázatírói hibák Formai hibák
Pályázatírás Pályázatírói hibák Formai hibák Legfrissebb útmutató, kitöltő program és mellékletminták használata Szervezet adatai, elérhetőség Mellékletek érvényessége Megfelelő példányszám, formátum Igényelt összeg Aláírás Saját példány!

31 Pályázatírói hibák Tartalmi Értsen hozzá a szervezet
Pályázatírás Pályázatírói hibák Tartalmi Értsen hozzá a szervezet Érthető és lényegre törő Áttekinthető és igazolható Konkrét és mérhető célok meghatározása Pályázati előírások, jogszabályok értelmezése Ne legyen sablonos, más pályázati rendszerből átemelt ötlet Együttműködés feltételei

32 Mire kell figyelni a pályázatírás során
Költségvetés A szakmai programmal összhangban Igazolható Reális Költséghatékony Működés orientált költségvetés Szövegesen indokolt tételek

33 Megvalósítás ideje alatt
Végrehajtás Megvalósítás ideje alatt Szakmai Valódi partnerség Jól dokumentált Disszemináció Nyilvánosság

34 Megvalósítás ideje alatt
Végrehajtás Megvalósítás ideje alatt Pénzügyi A szerződésben rögzített költségvetés Eltérés esetén szerződés módosítás

35 Lezárás Elszámolás Fenntarthatóság Utánkövetés Formai követelmények
Beszámolás Lezárás Elszámolás Fenntarthatóság Utánkövetés Formai követelmények

36 4. Házi feladat

37 Legalább két szervezet tagjainak kell összedolgoznia
Három hét múlva Legalább két szervezet tagjainak kell összedolgoznia Kitalálni egy közös projektet és végiggondolni a „kisnorvég” kiírás alapján (dokumentumok rajta vannak a kapott CD-n) A közös projekt tervezési munkálatait elvégezni (SWOT, érintettek elemzése, logikai keret) A következő alkalommal egy 15 perces előadásban, úgy, hogy minden résztvevőnek legyen szerepe, felvezetni a többieknek

38 Minél komolyabban venni a feladatot, annál több hasznot hoz
Instrukciók Minél komolyabban venni a feladatot, annál több hasznot hoz Minél konkrétabb projektet venni alapul az ötletek közül Elgondolkodni a konkrét együttműködés tényleges megvalósításán A legtöbb szavazatot kapó megoldás megvalósítását szervezetünk tanácsadással segíti 3 térítésmentes tanácsadói nap felajánlásával

39 5. Üzleti tervezés

40 Üzleti tervezés Miért van szükség üzleti tervre?
Egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálatára Jelenlegi vagy potenciális tulajdonosok, partnerek meggyőzésére Hitelezőknek, banknak külső finanszírozás céljából Együttműködő partnerek tájékoztatására

41 Lépések: Bevezető (Kiindulópont: misszió és stratégia)
Üzleti tervezés Lépések: Bevezető (Kiindulópont: misszió és stratégia) Vezetői összefoglaló A szervezet bemutatása Termékek és szolgáltatások bemutatása Marketingterv Működési terv Menedzsment és szervezeti terv Pénzügyi és finanszírozási terv Kockázatelemzés A tevékenységek ütemezése Mellékletek

42 A terv kidolgozása Az ötlet részletes kidolgozása, kifejtése
Üzleti tervezés A terv kidolgozása Az ötlet részletes kidolgozása, kifejtése Szakmai és pénzügyi tervezés

43 Az ötlet kidolgozása Munkaterv elkészítése Kikkel dolgozunk együtt
Üzleti tervezés Az ötlet kidolgozása Munkaterv elkészítése Részletesen kidolgozott ütemtervvel, mérföldkövekkel, értékelési pontokkal Ki, mit, mikorra, mennyiből, hogyan Kikkel dolgozunk együtt Szakmai vezető, koordinátor Felelősök Együttműködő partnerek Külső szakértők

44 Üzleti tervezés Szakmai tervezés A kidolgozott stratégia, küldetés, szervezeti program alapján összeáll a projekt tartalmi része.

45 Üzleti tervezés Pénzügyi tervezés Itt kell számokba foglalni mindazt, amit a szakmai tervben megjelenik Forrás elemzés Szükséges forrás Meglévő források (pénzbeli és nem pénzbeli) Bevonható források (partnerek)

46 Esetleges pályázat előkészítése
Üzleti tervezés Esetleges pályázat előkészítése A projekt ötlet kidolgozása után születik meg a pályázat A projektben foglaltakat kell a pályázathoz illeszteni A projekt elemeket kell költségelni A projekthez készült költségbecslést kell a pályázat feltételeire lefordítani

47 Pályázat részei Adatok Projekt leírás Költségvetés Mellékletek
Üzleti tervezés Pályázat részei Adatok Projekt leírás Költségvetés Mellékletek

48 Pályázat – probléma felvetés
Üzleti tervezés Pályázat – probléma felvetés A probléma/szükséglet hátterébe bele kell illeszkednie a pályázó szervezet céljainak. A szervezet küldetése és a pályázati kiírás közötti kapcsolat bemutatása. A megfogalmazott problémára milyen választ ad a tervezett program. (tények, adatok, statisztikák, tapasztalat)

49 Költségvetés Projektköltségek Menedzsment költségei
Üzleti tervezés Költségvetés Projektköltségek Menedzsment költségei A szakmai program alapján indokoltnak kell lennie.

50 Kiegészítő források Szükséges önrész Lehetséges önrész
Üzleti tervezés Kiegészítő források Szükséges önrész Lehetséges önrész Partnerek hozzáadott értéke Egyéb támogatók Lehetséges bevétel

51 6. Az esélyegyenlőség nem csak PR

52 Az esélyegyenlőség nem csak PR
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG, MINT HORIZONTÁLIS ELVÁRÁS FONTOSSÁGA Miért kell eleget tenni az esélyegyenlőségi kritériumoknak? Szervezetileg/konkrét pályázaton keresztül

53 Az esélyegyenlőség nem csak PR
Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazza a strukturális és Kohéziós Alapokból finanszírozható legfontosabb fejlesztési elképzeléseket. A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket az Európai Tanács 1260/1999. sz. rendelete fektette le. A rendelet többek között kiemel két olyan területet (horizontális politikát) is, melyre a végrehajtás során a pályázóknak külön figyelmet kell fordítani: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet.

54 Az esélyegyenlőség nem csak PR
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósítandó projektnek tehát meg kell felelniük a környezetvédelem feltételeinek, valamint hozzá kell járulniuk az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez. A pályázóknak az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében olyan célokat és elvárt eredményeket kell megfogalmazniuk, amelyek hozzájárulnak az alábbi társadalmi rétegek és csoportok helyzetének javításához: • a nők, • a roma kisebbséghez tartozók és • a fogyatékos személyek.

55 Az esélyegyenlőség nem csak PR
Alapvető szempontok: Az esélyegyenlőség szempontja NEM VÁLASZTHATÓ, azaz nem elhagyható, Az esélyegyenlőség szempontja NEM JÁRULÉKOS ELEM, a projekt szerves részét képezi, Az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNY mind a pályázók, mind az értékelők számára.

56 Az esélyegyenlőség nem csak PR
Hol jelenhet meg az esélyegyenlőség szempontja? Szervezetben és a konkrét pályázatban Projekttevékenységben: a tervezésben, a megvalósításban, a nyomon követésben és az értékelésben is.

57 Az esélyegyenlőség nem csak PR
Szervezetben: Van-e Esélyegyenlőségi Terv? Nők foglalkoztatási módja Roma és fogyatékos alkalmazottak száma Menedzsment összetétele Akadálymentesítés Esélykiegyenlítő programok a szervezetben

58 Az esélyegyenlőség nem csak PR
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében előírja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni (esélyegyenlőségi törvény 36. §).

59 Az esélyegyenlőség nem csak PR
Esélyegyenlőségi tervet bármely munkáltató elfogadhat, míg az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek elfogadni. A terv a munkáltató döntése alapján a törvényben nem nevesített munkavállalói csoportokra is kiterjedhet. Az esélyegyenlőségi terv - az Mt. szerint - meghatározott időre szól.

60 Az esélyegyenlőség nem csak PR
Esélyegyenlőségi terv lehetséges szempontjai: Érintett célcsoportok jelenléte, indokoltsága Folyamatok szabályozottsága Bérezés és Juttatások Munkakörülmények Fizikai és információs akadálymentesítés Képzés, előléptetés Belépés, kilépés, (GYES-ről) visszalépés Gyermekneveléssel és szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények Egyéb, sajátos rendelkezések, programok, akciók A terv megvalósulásának monitorozása, egyeztető mechanizmusok, munkavállalói részvétel Panasztételi eljárások kidolgozottsága

61 7. Együttműködés

62 1. Stratégiai partnerek megkeresése 2. Közös ötletelés 3. Üzleti terv
Tartalom 1. Stratégiai partnerek megkeresése 2. Közös ötletelés 3. Üzleti terv 4. Motivációk

63 Együttműködés Szervezetünk társadalmi-gazdasági környezetének elemzése (üzleti terv és érintettek elemzése) Erőviszonyok áttekintése (motivációk, ki lehet/lesz a vezető, rejtett dominanciák)

64 Az első találkozó megszervezése
Együttműködés Az első találkozó megszervezése Mindenki legyen jelen Jegyzőkönyv vezetés (ki vezeti?, utána szétküldeni) A megbeszélés napirendjének előzetes jóváhagyása Az együttműködés céljának, kereteinek lefektetése Esteleges közös megmozdulások, pályázatok tervezése

65 Az első találkozón megbeszélni
Együttműködés Az első találkozón megbeszélni Feladatok pontos meghatározása-felelősök megállapítása Pénzügyi és szakmai irányítás kompetenciái Munkamegosztás Kapcsolattartás Kommunikáció Együttműködési megállapodás elkészítése

66 Együttműködés Ne legyen túl sok szereplője az együttműködésnek, nő a konfliktus lehetősége Esetleges változások (külső v. belső okok miatt) a projektmegvalósításban: új megállapodás Támogatási források késedelmességére megelőző lépéseket kitalálni (lsd. kockázatelemzés)

67 Együttműködés Üzleti terv: célok, cselekvési lehetőségek, akcióterv Folyamatos cselekvés a terv, a cél és a feltételrendszer folyamatos aktualizálása Írott, vagy fejben is lehet, amíg átlátható

68 Miért van szükség üzleti tervre?
Együttműködés Miért van szükség üzleti tervre? egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálatára jelenlegi vagy potenciális tulajdonosok, partnerek meggyőzésére hitelezőknek, banknak külső finanszírozás céljából Együttműködő partnerek tájékoztatására

69 Együttműködés Lépések: Bevezető (Kiindulópont: misszió és stratégia)
Vezetői összefoglaló A szervezet bemutatása Termékek és szolgáltatások bemutatása Marketingterv Működési terv Menedzsment és szervezeti terv Pénzügyi és finanszírozási terv Kockázatelemzés A tevékenységek ütemezése Mellékletek

70 Együttműködés Marketingterv 1. Ágazati áttekintés
2. Termékek, szolgáltatások 3. Piaci szegmentáció 4. Versenytársak vizsgálata 5. Marketing Mix

71 Motiváció Együttműködés Egyéni motiváció szintjei: biológiai,
pszichológiai, társadalmi, etikai.

72 Különböző motivációs szintek figyelembevétele:
Együttműködés Különböző motivációs szintek figyelembevétele: Tervezés, pontos keretek, kiszámíthatóság Különböző motivációs szintek összehangolása Közös fejlesztések átgondolása (közös képzések, csapaszellem erősítése, stb.)

73 A hatékony együttműködés:
Megkönnyíti a tervezést és a megvalósítást Forrásokat teremt Új lehetőségeket, ötleteket szül Jó érzéssé teszi a munkavégzést Bonyolult problémákra ad megoldást

74 Felhasznált irodalom A felsorolt irodalmak megtalálhatóak a tájékoztatón átadott CD-n. Programvégrehajtás és projekt-ciklus menedzsment (PCM) – Bankárképző összeállítása A pályázás alapjai – SAKK kiadvány Képzési kézikönyv a sokszínűség menedzsment képzéshez – Az Európai Bizottság kiadványa Szervezeti kultúra – Inspi-ráció Egyesület összefoglalója Esélyegyenlőségi útmutató pályázók részére A beszámolók formai hibái – NCA kutatás eredményei ESZA elszámolható költségek útmutatója – ESZA Kht. Stratégiai tervezés – Ökotárs Zsebkönyv Útmutató a támogatás igénylés összeállításához TAMOP, TIOP, KMOP konstrukciók esetében. [A tudásanyagot a fenti irodalmak és saját tapasztalataik felhasználásával az alábbi szerzők készítették: Czike Klára, Garas Ildikó, Kóczé Angéla]

75 Köszönjük a figyelmet! 06 1 385 8065 info@kaiconsulting.hu
Elérhetőségeink:


Letölteni ppt "PROJEKTMENEDZSMENT ISMERETEK BŐVÍTÉSE"

Hasonló előadás


Google Hirdetések