Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem A „Kormányablak ügyintézők képzése”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem A „Kormányablak ügyintézők képzése”"— Előadás másolata:

1 ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP számú kiemelt projekt

2 2. Tanegység Az épített és természeti környezet védelme

3 A tantárgy tematikai egységei I.Rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok II.Rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok III.Rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje IV.Rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása

4 I. rész: Ingatlanok állami nyilvántartása, kisajátítással és birtokvédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok • Tematika:  Ingatlan-nyilvántartás  A földhasználati nyilvántartás  A földmérési és térképészeti tevékenység  A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere  A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje

5 Ingatlan-nyilvántartás • Ingatlanügyi hatóságok • A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Az ingatlan-nyilvántartás elvei • Az ingatlan-nyilvántartás tárgya • Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Az ingatlan-nyilvántartás részei • Az ingatlan-nyilvántartás módja • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás • Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása

6 Ingatlanügyi hatóságok • a megyei földhivatalok • Budapesten a fővárosi földhivatal • a járási földhivatalok • Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatal és a Budapesti 2. Számú Földhivatal és • a földhivatali kirendeltségek • a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI)

7 A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás • Az adatbázist kezelő számítástechnikai eszköz képernyőjén az ingatlan- nyilvántartás teljes tartalma változatlan adattartalommal jelenik meg. • Díj fizetése mellett a TAKARNET rendszeren keresztül is hozzáférhető a külső felhasználók számára.

8 Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Településenként tartalmazza  az ország valamennyi ingatlanát,  az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket  a jogosultak személyazonosító és lakcím adatait. Az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvénnyel lehet elrendelni!

9 Az ingatlan-nyilvántartás elvei • bejegyzés elve • nyilvánosság elve • közhitelesség elve • kérelemhez kötöttség elve • rangsor elve • okirat elve.

10 Az ingatlan-nyilvántartás tárgya Jogi értelemben vett önálló ingatlan:  földrészlet  egyéb önálló ingatlan. Saját helyrajzi számmal jelölik meg.

11 Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • Településenként tartalmazza az önálló ingatlanok adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket:  az ingatlan adatai,  a jogosultak adatai,  az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre,  az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.

12 Az ingatlan-nyilvántartás részei • Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető:  tulajdoni lapból,  a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből,  ingatlan-nyilvántartási térképből és  okirattárból áll.

13 Az ingatlan-nyilvántartás módja • Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) • Minden ingatlant külön tulajdoni lapon • A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni. • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló föld művelési ága: szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani, továbbá művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

14 Az ingatlan- nyilvántartási eljárás • Az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. • Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését  kérelemre,  megkeresésre,  bejelentésre, vagy  hivatalból kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. • Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban bejegyzés alapjául elfogadható egyes okiratokhoz különleges alakszerűségi feltételek szükségesek.

15 Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása • Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejelentésben, kérelemben, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartási, tervezési, statisztikai, terület elszámolási és adatszolgáltatási munkánál, továbbá a hatósági határozatokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat kivéve – az ingatlan-nyilvántartás tartalmát kötelezően kell használni.

16 A földhasználati nyilvántartás • A használat megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak, mulasztás esetén bírság • Számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető  földhasználati lapból, továbbá  okirattárból áll. • Minden földhasználó számára, földhivatalonként külön földhasználati lapot kell nyitni, amelyen a földhivatal nevét is fel kell tüntetni.

17 A földmérési és térképészeti tevékenység • A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma • Földmérési és térképészeti hatóságok

18 A földmérési és térképészeti tevékenység fogalma • Az ország egész területére kiterjed, érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát, • Gondoskodik az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátásáról. (Állami alapmunka) • Állami alapfeladat: Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint a honvédelem térképellátása állami alapfeladat. • Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.

19 A kisajátítás • A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • Közérdekű kisajátítási célok és feltételek • A kisajátítási eljárás

20 A kisajátításra vonatkozó szabályozás rendszere • Az Állam általi egyoldalú, de megfelelő jogi és eljárási garanciákkal védett intézkedést feltételez. • A kisajátításra vonatkozó alapvető szabályok megtalálhatók:  Magyarország Alaptörvényében,  a Ptk-ban,  a kisajátításról szóló évi CXXIII. törvényben,  a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló évi CXV. Törvényben  a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet

21 Közérdekű kisajátítási célok és feltételek • Törvény tételesen felsorolja, mint pl.:  honvédelmi feladatok ellátása,  terület- és településrendezési célból,  közlekedési infrastruktúra fejlesztése céljából. • Feltétel: a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy egyébként az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel – egyes esetekben csere – útján nem lehetséges. • Kisajátítás esetén a kisajátítást kérő megszerzi az ingatlan tehermentes tulajdonát. • Teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás!

22 A kisajátítási eljárás • Csak ha az ingatlan tulajdonosával az adásvétel vagy a csere ügyében nem sikerült egyezséget kötni. • A kérelem az eljárás megindításának alapdokumentuma. • A kormányhivatal határozatban rendelkezik a kisajátításról és az annak fejében járó kártalanítás megállapításáról. • A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve, hogy a kártalanítási összeget megfizették vagy a csereingatlant birtokba adták.

23 A birtokvédelem • A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje • Igazgatási Birtokvédelem

24 A birtokvédelemre vonatkozó szabályozás rendje • Birtoklás tényén alapuló birtokvédelem:  az eljárásban nem vizsgálják azt, hogy a birtokvédelmet kérő személy az adott dolgot milyen jogcímen birtokolja  A jegyző hatáskörébe tartozik • A birtoklás jogalapján alapuló birtokvédelem:  vizsgálni lehet, hogy aki a birtokvédelmet kérte, jogszerű birtokosnak tekinthető-e  a bíróság hatáskörébe tartozik.

25 Az igazgatási birtokvédelem • Jegyzői birtokvédelmi eljárás. Egy éven belül indítható • Az ügyfél kérelmére indul, és a bizonyítást is az ügyfél kérelmére kell lebonyolítani. • A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja • A jegyző határozatot hozhat a hasznok, károk és költségek kérdésében is. • A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el. • A jegyző által a birtokvédelem kérdésében hozott határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet.

26 II. rész: Agrár és vidékfejlesztési igazgatással kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység • A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés • A részarány földkiadási eljárás

27 A termőföld védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A termőföld mennyiségi védelme • A termőtalaj védelme • A földminősítés • A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok

28 A termőföld mennyiségi védelme • A termőföld olyan speciális tulajdoni tárgy, amely esetében a tulajdonnal való szabad rendelkezés joga részben korlátozható. • Eszközök:  hasznosítási kötelezettség  mellékhasznosítási kötelezettség  újrahasznosítási kötelezettség  művelési ág megváltoztatására irányuló eljárás  a termőföld más célú hasznosításának engedélyhez kötése  földvédelmi járulék  földvédelmi bírság A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

29 A termőtalaj védelme • A földhasználó alapvető kötelezettsége, a termőföldet védő művelési mód alkalmazása. • Eszközök:  A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges  az egyes beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez,  a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez  talajvédelmi bírság  talajvédelmi terv

30 A földminősítés • Földminősítési eljárás: a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. • A kataszteri tiszta jövedelem az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki. • A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét  a minőségi osztály,  a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és  a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

31 A föld-, illetve a talajvédelmi feladatokat ellátó hatóságok • Földvédelem:  Első fok: a termőföld fekvése szerint illetékes járási földhivatal  Másod fok: megyei földhivatal jár el. • Talajvédelem:  Első fok: megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveként a növény- és talajvédelmi igazgatósága  Másod fok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), egyben mint szakmai irányító szerv

32 Az erdő védelmével kapcsolatos szakigazgatási feladatok • A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése • Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények • Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása • Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei • Az erdőgazdálkodási haszonbérlet • Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása • Az erdészeti igazgatás

33 A fenntartható erdőgazdálkodás és a közérdek hatósági eszközökkel való érvényesítése • Az erdő alapfunkciói:  környezeti  gazdasági és  társadalmi • Az erdészeti jogi szabályozás meghatározó eleme a közérdek jogi és hatósági eszközökkel való érvényesítése. • Cél: a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek a megteremtése. • A hasznosítás módja egyben megalapozza a sajátos szakmai szabályozás alkalmazását is.

34 Az erdő és az erdőhöz kapcsolódó létesítmények • Erdő : melyet az erdészeti hatóság az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tart nyilván, függetlenül attól, hogy a földrészletet adott időpontban faállomány borítja vagy valamely élő vagy élettelen alkotóelem átmenetileg hiányzik. • Szabad rendelkezésű erdő: külön engedéllyel telepített erdő • Fásítás: egyes fa, fasor (max. 20 m. széles), facsoport (0,5 ha-ig), fás legelő • Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek: gazdálkodási és erdővédelmi szempontból az erdővel szerves egységet alkotnak, így osztják az erdőre vonatkozó jogi korlátokat • Erdészeti létesítmények: az erdőgazdálkodást és az erdő más funkcióinak megvalósulását is egyaránt szolgálják (erdészeti magánút, erdei vasút, műtárgyak)

35 Az erdészeti igazgatási és az erdőgazdálkodási egységek kialakítása • Az erdészeti igazgatási egységek kialakítása: az erdő térbeli rendjének meghatározása a tervezés, erdőgazdálkodás és ellenőrzés elsődleges feltétele. • Erdészeti igazgatási egységek:  erdőtervezési körzetek  erdőtagok  erdőrészletek • Az erdészeti igazgatás sajátos térbeli rendje alapvetően az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai szempontok figyelembe vételével került kialakításra, rendszere alapvetően eltér a tulajdoni rendet földrészletenként nyilvántartó ingatlan- nyilvántartástól.

36 Az erdőgazdálkodó jogai, kötelezettségei • Az erdőgazdálkodói nyilvántartás a tervszerű és fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításának előfeltétele. • Erdőgazdálkodóként csak az a személy vehető nyilvántartásba, aki dologi vagy kötelmi jogcímen az erdő használatára jogosult. • A társult erdőgazdálkodás legjellemzőbb szervezeti formája az évi XLIX. törvény szerint működő erdőbirtokossági társulat.

37 Az erdőgazdálkodási haszonbérlet • Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület haszonbérbe adására lehet kötni • Tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többséggel dönthetnek a tulajdonosok • Erdő, vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló erdő művelési ágú földterület használatát a szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül a szerződés benyújtásával az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

38 Az erdei haszonvételek tervszerű gyakorlása • Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket csak a törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja. • Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. • Az erdő rendeltetései :  védelmi  közjóléti  gazdasági • Az erdő rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. • Tervszerűség:  körzeti erdőgazdálkodási és tervezési szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadása( erdőtervrendelet),  hosszú távra – legalább tíz évre – szóló körzeti erdőterv  Országos Erdőállomány Adattár működtetése és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználása  erdőgazdálkodási tevékenység bejelentési-engedélyezési rendszere

39 Az erdészeti igazgatás • Első fok: megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága • Másodfok: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal • Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani. • Szankció:  erdőgazdálkodási bírság  erdővédelmi bírság (ismételten kiszabható)

40 Az élelmiszerlánc- biztonsággal kapcsolatos szakigazgatási tevékenység • Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei • Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok • Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok • A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai • Jogkövetkezmények • A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága • Élelmiszerlánc hatóságok

41 Az élelmiszerlánc szereplőinek jogai és kötelezettségei • A fogyasztókat kell szolgálnia • A szántóföldtől az asztalig elv: áru nyomon követhetősége az alapanyag előállítójától a fogyasztóig • Szennyezettségi határérték: termőföld, élelmiszer, élelmezés-egészségügyi várakozási idő • Állat tartás: nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet, állattartó hely bejelentése. • Élelmiszer-vállalkozás létesítése, működtetése: jogszabályban írt feltételek • Nyomon követhetőségi eljárás kötelező alkalmazása • Méhész: vándoroltatását be kell jelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. • Állattartó bejelentési kötelezettsége: betegség, fertőzés, elhullás • Szennyező fizet elv • Állat tartós jelölése

42 Élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos állami feladatok • Élelmiszerlánc felügyeleti szerv : élelmiszerlánccal kapcsolatos ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos feladatok • Egészségügyi államigazgatási szerv: az élelmezés és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatok • Magán-állatorvos, mint jogosult állatorvos: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó egyes állami feladatok • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szervezési, irányítási, felügyeleti, hatósági ellenőrzési, nyilvántartási illetve engedélyezési feladatokat lát el mely tevékenysége során együttműködik az érintett szervekkel.

43 Az élelmiszerlánc felügyelettel kapcsolatos sajátos eljárási szabályok • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv védekezést és járványügyi intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. • A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő ismeretlen. • Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné. • Egyes esetekben a közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.

44 A járványokkal és kártevők felszaporodásával kapcsolatos intézkedések és a kártalanítás szabályai • Állami védekezés: zárlati károsítók megjelenése miatt termelőn kívül álló okból előállt jelentős veszély elhárítás • Közérdekű védekezés: a föld használója - annak hiányában tulajdonosa - védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget (parlagfű elleni közérdekű védekezés). A személyek akarata ellenére is megtarthatja, illetve elvégeztetheti. • Járványügyi intézkedések: földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevételének, és a gazdálkodó szervezetek közreműködésre kötelezése • Magánállatorvos köteles: járványos állatbetegség gyanúja esetén szükséges intézkedéseket megtenni, a további intézkedésre jogosult szervet haladéktalanul értesíteni. • Kártalanítási összeg: nem terjed ki az elmaradt haszonra.

45 Jogkövetkezmények • intézkedést hozhat : korlátozza a gazdasági tevékenységet • bírság:  növényvédelmi bírság  takarmány-ellenőrzési bírság  élelmiszer-ellenőrzési bírság  élelmiszerlánc-felügyeleti bírság • jogi személy vezető tisztségviselője is felel a jogi személyt terhelő bírság megfizetéséért • Figyelmeztet

46 A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága • Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatási kötelezettség terheli élelmiszerláncban bekövetkezett események, illetve jogsértések esetén. • A jogsértő vállalkozás cégneve és címe is nyilvánosságra hozható. • Amennyiben egy vállalkozó tevékenységét intézkedésként felfüggesztették, akkor a hatóság e körülményről a felhasználókat kérelemre tájékoztatja.

47 Élelmiszerlánc hatóságok • A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH): országos illetékességgel jár el. szakmai irányítását, felügyeletét az országos főállatorvos látja el szakmailag irányítja és felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei által ellátandó szakigazgatási feladatokat járványveszély elhárításához szükséges járványügyi intézkedések megtétele. • Országos főállatorvos: a NÉBIH útján elrendelheti a kormánytisztviselők NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti kirendelését, az eszközök NÉBIH, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei közötti átcsoportosítását. • fővárosi és megyei kormányhivatal – élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság – növény- és talajvédelmi igazgatóság – kerületi hivatal (járási hivatal) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi ügyben első fok

48 A föld használatához kapcsolódó közösségi támogatások rendszere és feltételei, a kölcsönös megfeleltetés • A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere • A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései

49 A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere • Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) részeként kerülnek megfogalmazásra az állat-, illetve növényegészségügyre, illetve az élelmiszerekre vonatkozó szabályok. • KAP két pillérének a pénzügyi forrása: – Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). • A pénzügyi alapok kifizetéseit akkreditált kifizető ügynökségen (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) keresztül kell teljesíteni. • A kárenyhítési rendszer a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett jégeső-, aszály-, belvíz- és fagykárra mint elemi kárra terjed ki.

50 A kölcsönös megfeleltetés rendszere, a földhasználatot érintő rendelkezései • Olyan minőségi, szakmai előírásokat tartalmaz, amelyek az európai kultúrához tartozó élelmiszerminőség és élelmiszerbiztonság, valamint a környezettudatos gazdálkodás szavatolásának alapfeltételei. • Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények:  köz-, állat- és növényegészségügy,  környezet  állatjóllét • Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: tagállamoknak kell biztosítaniuk, hogy valamennyi mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapota fennmaradjon

51 A részarány földkiadási eljárás • A mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe tartozik • Eljárás:  egyezség  sorsolás • A földek egyedi kiméréséhez az állam támogatást nyújt. • Az ingatlanügyi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz. • Új földrészletek kitűzése, helyszíni birtokbaadása (járási földhivatal látja el • Akik önálló földrészlet kedvezményes kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

52 III. rész: A természeti környezet védelme, a vízügyi igazgatás rendje • A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok • A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok

53 A természet védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok • Védett természeti területek, védett természeti értékek • A természetvédelmi igazgatás rendszere • Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért

54 Védett természeti területek, védett természeti értékek • Elemei:  természeti táj,  természeti érték,  természeti terület,  védett természeti terület,  az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozó területek (NATÚRA 2000 terület),  Érzékeny Természeti Terület. • Kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre: országos (NPI), helyi (önkormányzat) • A törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. • Ingatlan-nyilvántartásba is fel kell jegyezni • Sajátos gazdálkodási, hasznosítási szabályok jogszabályban • Védett természeti terület: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. • Nyilvántartás: Védett Természeti Területek Törzskönyve, Védett Természeti Értékek Törzskönyve

55 A természetvédelmi igazgatás rendszere • Természetvédelmi hatóságok:  Természetvédelemért felelős miniszter (vidékfejlesztési miniszter)  Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF)  környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség  fővárosi főjegyző (fővárosi védettség esetén)  települési önkormányzat jegyzője (helyi védettség esetén ) Nemzeti park igazgatóságok: természetvédelmi őrszolgálat, szabálysértések

56 Felelősség a természeti területekben, a természeti értékekben okozott károkért • Természetvédelmi őrszolgálat, polgári természetőrök • Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elővásárlási jog illeti meg (nemzeti park igazgatóság képviseli), értékesítési tilalom • A védett természeti területeken természetvédelmi érdekből elrendelt gazdálkodási korlátozás, illetve tilalom esetén a jogszerű használó tényleges kárát meg kell téríteni. • Természetvédelmi bírság • Természetvédelmi egyesületek közérdekű kereset indítási joga • Aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzem működéséért való felelősségre vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni.

57 A víz védelmével kapcsolatos igazgatási feladatok • A vízgazdálkodás szabályozási rendje • A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése • Gazdálkodás a vízkészlettel • A vizek kártételei elleni védekezés • A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények • A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények

58 A vízgazdálkodás szabályozási rendje • Az édesvízkészlet védelme, gazdasági kihasználása nemzetstratégiai érdek • Állami feladatok:  vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozási, hatósági munka  a vizek kártételei elleni védekezés • Önkormányzati feladatok:  a lakosság ivóvízzel való ellátása  szennyvíz elvezetése  egyes hatósági feladatok

59 A vizek, vízi létesítmények tulajdona, működtetése • A vizek, vízi létesítmények jelentőségüknek megfelelően az állam, a települési önkormányzatok, illetve az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában lehetnek. • Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek. • Az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények fenntartásáról az állam saját szervei vagy a vizitársulatok útján a központi költségvetés terhére gondoskodik. • A közérdek mértékét meghaladó vízimunka, vízilétesítmény építésének többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.

60 Gazdálkodás a vízkészlettel • Elsődleges cél a vízbázis védelem. Eszközök:  tulajdoni korlátozás  használati korlátozás  Vízkészlet biztonságban tartása  Szennyvíz elvezetési kötelezettség • Amennyiben a rendelkezésre álló vízkészlet minden igény kielégítésére nem elegendő, a vízigényeket előre meghatározott sorrendben kell kielégíteni. • A vízhasználónak a lekötött, illetve a ténylegesen felhasznált vízmennyiség után mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat kell fizetnie.

61 A vizek kártételei elleni védekezés • Az állam a vízügyi igazgatási szervek útján • A helyi önkormányzatok  védművek létesítése, fenntartása  a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele. • Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása a vízügyi igazgatásért felelős miniszter ( belügyminiszter) feladata. • A vizek kártételei elleni védekezés az ingatlan mindenkori tulajdonosát, használóját is kötelezi. • Közérdekből a tulajdonnal való rendelkezési jog, a használat korlátozható. • A vízvezetési, vízhasználati szolgalmi jog

62 A vízügyi hatósági feladatokat ellátó intézmények • Országos hatáskör: – Első fok: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség – másodfok: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség • Helyi jelentőségű vízgazdálkodási jogkörök: – Első fok:jegyző – Másodfok: megyei kormányhivatal • Vízjogi engedély :  létesítési engedély  üzemeltetési engedély  elvi vízjogi engedély. • A vízügyi hatóság általi kötelezés • Vízgazdálkodási bírság • Vízikönyv, vízkészlet nyilvántartás • Szakhatósági közreműködés

63 A vízügyi igazgatási feladatokat ellátó intézmények • Intézmények:  Országos Vízügyi Főigazgatóság  vízügyi igazgatóságok • Állami feladatok:  vízgazdálkodási rendszerek, védművek fenntartása  START munka program keretében a vízügyi közfoglalkoztatás  a vizek kártétele elleni védekezés szervezése. • Települési önkormányzat jegyzője:  a helyi vízigények kielégítését szolgáló egyedi engedélyek kiadása  helyi vízgazdálkodással összefüggő döntések meghozatala

64 IV. rész: Építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelem igazgatása • Az épített környezet védelmének igazgatási rendje • A kulturális örökség védelme

65 Az épített környezet védelmének igazgatási rendje • Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok • A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények • Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások • Az építési tevékenység résztvevői • Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység • Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok

66 Az építésüggyel kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok • Állami feladat az építésügy:  központi irányítása  Összehangolása  ellenőrzése • Településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok • Helyi építési szabályzat • Fővárosi építési keretszabály • Szabályozási tervek:  településszerkezeti terv  szabályozási terv  helyi építési szabályzat (önkormányzati rendeletben teszik közzé)

67 A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények • Építési tevékenységet végezni csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. • A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. • A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok kisajátíthatók • Településrendezési kötelezettség körében pl:  beépítési kötelezettség  helyrehozatali kötelezettség  beültetési kötelezettség rendelhető el. • A tulajdonost, haszonélvezőt a korlátozásért kártalanítás illeti meg.

68 Az építésügyi hatósági eljárások, és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartások • 14 sajátos építésügyi hatósági eljárás • Összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás • Építési munka csak felelős műszaki vezető ellenőrzésével végezhető • Építési engedély (jogszabályban meghatározott kivételekkel) • Bontási engedély • Új épület esetén épületfeltüntetési vázrajz • Használatbavételi engedély alapján el ingatlan-nyilvántartásba bejegyzés • Nyilvántartások:  földmérési alaptérképek  belterületi közműnyilvántartás • Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) az alapja az egyes kérelmek elektronikus ügyintézésének. • ügyfélnek minősül az építtető, az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. • Építészeti-műszaki dokumentáció szükséges.

69 Az építési tevékenység résztvevői • Építési tevékenység feltételei:  jogerős építésügyi engedély  Bejelentési kötelezettség teljesítése  záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció  kivitelezési dokumentáció • Résztvevők:  építtető  tervellenőr  építési, műszaki ellenőr  felelős műszaki vezető  beruházás-bonyolító  energetikai tanúsító  kivitelező  fedezetkezelő. • Hulladék elszállításért, környezeti károk megszüntetéséért az építtető és a kivitelező együttesen felel

70 Építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenység • Általános építésügyi hatóság:  járásszékhely települési önkormányzat jegyzője  fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője • Másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége • Kiemelt ügyek: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) Pl. helyi építészeti értékvédelem • Sajátos ügyek: külön jogszabály (pl. kiemelt beruházások) • Építésügyi Szolgáltatási Pont : kijelölt települési önkormányzat építésügyi szolgáltatási feladatokat lát el. • Építésfelügyeleti hatóság:  Első fok: járási építésügyi hivatal (járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal korm. rendeletben meghatározott illetékességgel  másodfok: építésügyi és örökségvédelmi hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége • Hatósági ellenőrző tevékenység:  Építésfelügyeleti ellenőrzés  Építésfelügyeleti hatósági intézkedés (pl. szabálytalan építés megszüntetése)  Építésfelügyeleti bírság

71 Az építészeti örökség védelmére vonatkozó külön szabályok • Építészeti örökség köre:  műemlékek  műemléki környezetek  műemléki jelentőségű területek  történeti tájak • Védettség:  nemzetközi (egyetemes) Világörökség jegyzék  országos (nemzeti)  helyi építészeti örökség • A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt.

72 A kulturális örökség védelme • A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje • A régészeti örökség védelme • A műemlékek védelme • Emlékhelyek védelme • A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje

73 A kulturális örökségvédelem céljai, szabályozási rendje • A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény: – a természetvédelem és az épített környezet védelme alá nem tartozó örökségek védelmére vonatkozó szabályokat állapítja meg – felsorolja a „Világörökség Jegyzékben” szereplő helyszíneket. • A kulturális örökség védelme olyan közérdek, amelynek megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati valamint más szervezetek, valamint az állampolgárok számára. • A kulturális örökség védelme céljából kezdeményezhető az ingatlan kisajátítása. • A Magyar Államot ingatlanok esetében elővásárlási jog illeti meg, feltéve, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja.

74 A régészeti örökség védelme • Régészeti örökség védelem:  felkutatás, értékelés, számbavétel, nyilvántartás  a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározása, védetté nyilvánítása (miniszteri rendelet, határozat)  a régészeti örökség megőrzése. • A védetté nyilvánítás egyben tevékenységi korlátozást is jelent. • Amennyiben földmunka közben régészeti emlék kerül elő, a munkálatokat haladéktalanul meg kell szakítani, és az illetékes hatóságot értesíteni kell.

75 A műemlékek védelme • A műemléki értékek védetté nyilvánítása a kulturális örökségvédelmi hatóságnál kezdeményezhető. • Az elővédelem céljából listára vett műemléki értéken tervezett építési engedélyköteles, telekhasznosítási és telekalakítási célú, valamint a hatóság a listára vételről szóló határozatában meghatározott beavatkozást annak megkezdése előtt 90 nappal a kulturális örökségvédelmi hatóságnál be kell jelenteni. • Ideiglenes védelem: legfeljebb egy évre

76 Emlékhelyek védelme • Az emlékhelyek:  történeti kertek (Pl. Martonvásári kastélykert)  Temetők, temetkezési helyek  műemléki területek (Pl. Budai vár) • Történeti táj (pl. Hegyalja) • A védettségi kategóriákat a helyi építési szabályzatokon is át kell vezetni.

77 A kulturális örökségvédelem igazgatási rendje • Kultúráért felelős miniszter • Régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter • Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság • Hatóságok: – járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal – fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége – Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (örökségvédelmi hatóság) : a régészeti örökség védelmével másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel • Fővárosi és megyei kormányhivatal: örökségvédelemmel kapcsolatos egyes területi feladatok • Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ: vagyonkezelés szolgáltatás

78 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME Szerző Dr. Mikó Zoltán címzetes egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem A „Kormányablak ügyintézők képzése”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések