Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A bányajáradék bevallás és befizetés alapja meghatározásának időszerű kérdései Dr. Riedl István Bányakapitány XVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A bányajáradék bevallás és befizetés alapja meghatározásának időszerű kérdései Dr. Riedl István Bányakapitány XVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia."— Előadás másolata:

1 A bányajáradék bevallás és befizetés alapja meghatározásának időszerű kérdései Dr. Riedl István Bányakapitány XVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia Zalakaros, május 18.

2 Történeti és jogszabályi áttekintés • A bányajáradék fogalma, történeti megjelenése (urbura, royalty, bányajáradék) • A bányajáradék legújabbkori megjelenése, szabályozó jogszabályai – évi XLVIII. tv. (Bányatörvény) és végrehajtási rendelete a 115/1993. (VIII. 12.) – A Bányatörvény jelenleg hatályos végrehajtási rendelete a 203/1998. (XII. 19. ) Korm. rendelet – A szilárd ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, illetve az érték számítására vonatkozó szabályoknak a megállapításáról szóló 118/2003. (VIII. 8.) Korm. rendelet – Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet

3 A bányajáradék számítási módja, annak időbeli változásai A Bányatörvény közlönyállapota szerint • 20. § (1) A bányavállalkozó által kitermelt és a tulajdonába került ásványi nyersanyag és a kinyert geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg. • (2) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §), valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50. § (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték….%-a • 20. § (6) A bányajáradék pénzben kifejezett összegét a bányajáradék %- ban meghatározott mértékének és a kitermelt ásványi nyersanyag értékének szorzata adja. A kitermelt ásványi nyersanyag értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.

4 A kitermelt ásványi nyersanyag értéke meghatározásának módszereinek időbeli változásai • között – Érték= Bányanyíláson kiszállított mennyiség *értékesítési ár • – között – Érték = a járadékköteles mennyiség * fajlagos érték – Járadékköteles mennyiség: kitermelt mennyiség- ásványvagyon-veszteség – a kitermelt mennyiséget a bányavállalkozó és az egyéb hatósági engedély alapján kitermelést végző bányamérési módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni • tól napjainkig – Érték = a bányatelket megállapító határozatban vagy egyéb hatósági engedélyben meghatározott ásványi nyersanyag mennyisége*fajlagos érték – A kitermelt mennységet a bányavállalkozó bányamérési módszerekkel köteles meghatározni. – Az egyéb hatósági engedély alapján kitermelést végző engedélyes a kitermelt mennyiséget bányamérési módszerekkel, vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni. – Nem lehet veszteséget elszámolni – Nem igazolódás kérdésköre – kitermelést megelőzően jelezni, dokumentálni – Ásványvagyon visszahagyás – végrehajtás előtt dokumentálni, MÜT-be belefoglalni

5 Hatósági hatáskörök a bányajáradék bevallás és befizetés ellenőrzése tárgyában • A bányafelügyeleten belüli hatásköri megosztást a 267/2006. (XII. ) Korm. rendelet szabályozza – Az MBFH elsőfokú hatáskörben jár el (többek között) • a bányajáradék nyilvántartása, • a bányajáradék fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, • a bányajáradék-folyószámla feletti rendelkezés, a felügyeleti díj nyilvántartása, számításának ellenőrzése, a felügyeleti díj befizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, • továbbá a meg nem fizetett bányajáradék és felügyeleti díj, valamint a késedelmi kamat végrehajtása vonatkozásában. – A bányakapitányságok bányajáradékkal kapcsolatos feladatai: • A bányajáradék bevallás alapjául szolgáló adatok ellenőrzése

6 Bányajáradék bevallás alapjául szolgáló alapadatok ellenőrzésének speciális tapasztalatai 1.A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározása nem bányamérési módszerekkel történik, hanem egyéb módon 2.A bányavállalkozó „sajátosan” értelmezi a kitermelt ásványi nyersanyag fogalmát – a kitermelt mennyiségből csak az értékesíthető mennyiséget tekinti bányajáradék-köteles ásványi nyersanyagnak (Megyei Bíróság ítélete, Kúria ítélete) – Bányakapitánysági ellenőrzés, kötelezés önrevízióra – MBFH kötelezés az I. fokú határozat megváltoztatásával önrevízióra – A Megyei Bíróság hatályon kívül helyezi az MBFH határozatát – A Kúria felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezi a Megyei Bíróság ítéletét (a bányajáradék köteles ásványi nyersanyag meghatározása nem szakkérdés, hanem jogkérdés – a bányatelket megállapító határozatban meghatározott ásványi nyersanyag fajta figyelembevételével kell meghatározni.) 3.A tőzeg víztartalmának problémaköre – a tőzeg in situ állapotában magas víztartalmú, laza, rostos ásványi nyersanyag. – A megkutatásakor ennek a magas víztartalmú ásványi nyersanyagnak a vízzel telített, laza – természetes előfordulás szerinti – mennyiségét vesszük számba, ez után kell a bányajáradékot is bevallani, nem pedig a kitermelést követően depónián leszárított mennyiség után.

7 Egyéb hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot kitermelők problémaköre 1. A Bányatörvény végrehajtási rendelete szerint 1/A. § Aki az ásványi nyersanyagot tereprendezésre vagy mederalakításra vonatkozó építési, talajvédelmi vagy vízjogi engedély alapján folytatott tevékenysége során termeli ki, a kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységével össze nem függő célra akkor használhatja fel, ha annak tulajdonjogát az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján megszerezte. 4. § (1) szerint: A bányajáradék számításának alapjául a) a kutatási területről, bányatelekből vagy meddőhányóból kitermelt, b) torlatból vagy hordalékból vízjogi engedély alapján kitermelt, c) építési vagy mezőgazdasági célú tereprendezés vagy a mederalakítás során kitermelt és az 1/A. § szerint az engedélyes tulajdonába került, d) szénhidrogén esetében - beleértve a vízkutakból kitermelt és értékesített vagy hasznosított szénhidrogént és egyéb ásványi nyersanyagot is - a kútfejen méréssel vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatással meghatározott, e) a föld alatti gáztárolóban lévő és a Bt. 3. § (1) bekezdése alapján az engedélyes tulajdonába került párnagáz mennyisége után keletkezett ásványi nyersanyag értékét, vagy f) a kinyert geotermikus energia kútfejen méréssel meghatározott értékét kell figyelembe venni.

8 Egyéb hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot kitermelők problémaköre 2. • Az ásványi nyersanyag feletti tulajdonszerzés lehetőségei a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) hatálybalépésével január 01. napjával jelentősen megváltoztak. • Az Nvtv. 4.§ (1) c. pontja értelmében a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. Az Nvtv. 6.§ (2) bekezdése értelmében a természetes előfordulási helyükről kitermelt, kinyert, a 4.§ (1) bekezdés c.) pontjában meghatározott vagyon feletti tulajdonjog ágazati törvényben (jelen esetben: Bányatörvényben) meghatározott módon szerezhető meg. • A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 1.§ (7) bekezdése értelmében az építésügyi, illetve talajvédelmi hatósági engedély alapján végzett tereprendezéssel, továbbá a vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggő ásványi nyersanyag kitermelésére a Bt. 20. és 41.§-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni, az alkalmazandó §-oknak ugyanakkor egyike sem rendelkezik arról, hogy az Engedélyes hogyan szerezhet tulajdonjogot a kitermelt ásványi nyersanyag felett.

9 Egyéb hatósági engedély alapján ásványi nyersanyagot kitermelők problémaköre 3. • A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1/A.§ szerint: „aki az ásványi nyersanyagot tereprendezésre, vagy mederalakításra vonatkozó építési, talajvédelmi, vagy vízjogi engedély alapján folytatott tevékenysége során termeli ki, a kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyben foglalt tevékenységével össze nem függő célra akkor használhatja fel, ha annak tulajdonjogát az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján megszerezte”. Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján tehát akkor kell a kitermelt ásványi nyersanyag felett az Építés engedélyesének tulajdonjogot szereznie, ha azt az építési engedélyben foglalt tevékenységével össze nem függő célra (így különösen üzletszerű hasznosítás, értékesítés, hulladéklerakóba történő elhelyezés, építési területről történő elszállítás) kívánja felhasználni. • Tekintettel azonban az Nvtv. hatályos rendelkezéseire, az ásványi nyersanyagok feletti tulajdonszerzésre kizárólag a bányavállalkozók jogosultak, a nem bányavállalkozók általi tulajdonszerezésre jelenleg nincs jogi lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a nem bányavállalkozók által kitermelt ásványi nyersanyagot a Magyar Állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jelenleg nem jogosult értékesíteni. • Tekintettel arra, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag építési területről történő elszállítása az építési engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő hasznosításnak minősül, jelenleg nincs lehetőség arra, hogy erre az Építtető tulajdonjogot szerezzen, de a tulajdonos (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) előzetes írásbeli hozzájárulásával az építési tevékenységgel összefüggésben fel nem használt mennyiséget az építési területről elszállítható.

10 Köszönöm megtisztelő figyelmüket ! Jó szerencsét !


Letölteni ppt "A bányajáradék bevallás és befizetés alapja meghatározásának időszerű kérdései Dr. Riedl István Bányakapitány XVI. Bányászati Szakigazgatási Konferencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések