Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása – a diagnózistól a terápiáig.

Az előadások a következő témára: "Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása – a diagnózistól a terápiáig."— Előadás másolata:

1 Magyarország átalakuló közigazgatási bíráskodása – a diagnózistól a terápiáig

2 Magyarország közigazgatási bíráskodása I. Bevezetés II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bírósági szerkezet V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljárásjog 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 2

3 Magyarország közigazgatási bíráskodása I. Bevezetés Közigazgatási bíráskodás átalakulóban van: - szervezet: 2013 óta „közigazgatási és munkaügyi bíró- ságok“ - eljárásjog: új Pp. kodifikálása elkezdődött átfogó reformok előtt és alatt a meglévő helyzetet fel- mérni, és a változtatásra szoruló kérdésköröket azono- sítani kell (diagnózis) => az alapos diagnózis alapján megalapozott reformokat (a terápiát) lehet kialakítani 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 3

4 Magyarország közigazgatási bíráskodása II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (1) (- 1867: Ausztria: Verwaltungsgerichtshof) - 1868-1875: igazságszolgáltatási reform: modern „pol- gári“ igazságszolgáltatási rendszer megteremtése - 1883: pénzügyi közigazgatási bíróság (1883:XLIII. tvc.) - 1896/97: magyar királyi közigazgatási bíróság (1896: XXVI. tvc.) hatáskör: taxáció (később bővült); eljárás: 1896:XXVI. tvc.; bírák: külön életpálya (bírói függetlenséggel) - 1907: hatásköri bíróság (1907:LXI. tvc.) - 1921: munkásbiztosítási bíráskodás (1921:XXXI. tvc.) 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 4

5 Magyarország közigazgatási bíráskodása II. A magyar közigazgatási bíráskodás múltja (2) - 1949: közigazgatási bíróság és hatásköri bíróság fel- számolása (1949:II. tvc.) - 1949: Népköztársaság (1949:XX. tv.) - 1952: Pp. (1952:III. tv.): semmilyen utalás k.b.-ra - 1957: Áe. (1957:IV. tv.) + Pp.-módosítás (1957:VIII. tv.): egyes államigazgat. határozatok bírósági felülvizsgálata - 1972: Pp.-módosítás (1972/26. tvr.): XX. fejezet: „Az államigazgatási határozatok megtámadása iránti perek“ - 1991: Pp. XX. fejezete új címet kap: „A közigazgatási perek“ (1991:XXVI. tv.) 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 5

6 Magyarország közigazgatási bíráskodása III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (1) - 1989: a közigazgatási bíráskodás bekerül az Alkot- mányba: 50. § (2) bek., 57. § (5) bek. (1989:XXXI. tv.) => Pp. és Áe. reformját tette szükségessé - 32/1990. (XII. 22.) AB: a k.b. bevezetését sürgette - k.b. törvényi alapja: 1991:XXVI. tv. - hatáskör: rendes bíróságok (változatlanul) - eljárás: Pp. XX. fejezete (változatlanul) - bírói út: generálklauzula taxáció helyett (átmeneti kivétel: szabálysértések), kiegészítés: 2005:XVII. tv. 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 6

7 Magyarország közigazgatási bíráskodása III. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az alkotmanyjogi keret (2) ma: Alaptörvény: lényegében tartalmilag változatlan az alkotmányjogi helyzet - jogállam: B) cikk (1) bek.: anyagi/érdemben vett k.b. in- tézményi garanciája - bírósági hatáskör: 25. cikk (2) bek. b) pontja - egyéni jog a bírói útra: XXVIII. cikk (7) bek. - bírósági szervezet: 25. cikk (4) bek. 2. mondata (hatá- lyon kívül helyezte a 4. Alaptv.-módosítás) - általános eljárási garanciák: XXVIII. cikk (1) és (7) bek. 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 7

8 Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró- sági szerkezet (1) 2011: nagyobb igazságügyi reform: Bszi. (2011:CLXI. tv.), Bjt. (2011:CLXII. tv.) - bírósági szerkezet: 2013.I.1. óta: „közigazgatási és munka- ügyi bíróságok“ jogállásuk: hasonló a járásbíróságokéhoz: törvényszék ki- helyezett egysége => nem önálló bírósági ág, de a rendes bírósági szerketezen belül viszonylag önálló helyzet - fórumrendszer: 1. fokon kihelyezett közigazgatási (és mü.) bíróság, 2. (törvényszék) és 3. (Kúria) fokon rendes bíróság: 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 8

9 Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró- sági szerkezet (2) „álvegyes rendszer“ (  „valódi“ vegyes rendszer, pl. Szlové- nia, Horváto., Cseho.): felemás megoldásnak látszik - önálló közigazgatási bírói életpálya: egyes elemek meg- vannak, de összefüggő, rendszeresített, elkülönülő k.b. élet- pálya nem létezik: felemás megoldás itt is 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 9

10 Magyarország közigazgatási bíráskodása IV. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: a bíró- sági szerkezet (3) összegezve: - bírósági szerkezet: diagnózis: szerkezet működőképes, de „furcsa képet“ nyújt terápia: nem szakmai, hanem politikai kérdés - közigazgatási bírói életpálya: diagnózis: szakmai és jogállami okokból előnyös az elkülö- nülő életpálya terápia: külön életpálya létrehozása (bármilyen bírósági szerkezetben lehetséges) 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 10

11 Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá- rásjog (1) Közigazgatási per eljárási jogalapja: Pp. (szocialista marad- vány) a XX. fejezet (kevés számú) speciális közigazgatási peri szabály + a Pp. általános szabályai, elvei: felemás megol- dás a Pp. általános szabályai alkalmatlan a közigazgatási perek szakszerű lebonyolításra: - a per célja: szubjektív jogvédelem  szubjektív és objektív jog védelme, jogállam és hatalommegosztás érvényesítése 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 11

12 Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá- rásjog (2) - a felek egyenjogúsága: a perbeli jogviszonyban azonos jogállású, egymás mellé rendelt magánfelek  a perbeli jog- viszonyban a felek alá-fölérendeltségi jogviszonyban állnak => a perbeli „fegyveregyenlőség“ külön intézkedést igényel - rendelkezési elv: a felek a pertárgyat szabadon határozzák meg és jogairól, kötelezettségeiről szabadon rendelkezhet- nek  az egyik fél (közigazgatás) nem jogairól vitatkozik, hanem közjogi jogosítványairól, jogállmi joghoz és közjóhoz kötöttsége miatt ezekről, gyakorlásukról nem rendelkezhet 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 12

13 Magyarország közigazgatási bíráskodása V. A magyar közigazgatási bíráskodás mai helyzete: az eljá- rásjog (3) - bizonyítás: bizonyítási teher és tényekről való szabad ren- delkezés  tényállás hivatalbóli tisztázása és valódi tény- álláshoz kötöttség polgári és közigazgatási per közös alapelvei: nyilvánosság, nyelvhasználat, perköltség (részben azonos), jogi képviselet (részben azonos) => kevésbé fontos, a per jellegét kevésbé meghatározó alapelvek diagnózis: modern polgári perjog alkalmatlan terápia: külön közigazgatási perjog létrehozása 02.07.2014 Institut für Ostrecht München 13