Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság (NÉBIH) évi tevékenysége

Az előadások a következő témára: "Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság (NÉBIH) évi tevékenysége"— Előadás másolata:

1 Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság (NÉBIH) 2012. évi tevékenysége
dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár vgvzfczut

2 NÉBIH A év változásai közt elsőként kell megemlíteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal létrejöttét. (2012. március15.) A korábbi intézményi szerkezetben a MÉBIH volt felelős a kockázatbecslésért és kockázat kommunikációért, az MgSzH végezte a tervezési feladatokat, kockázatkezelést, és ellátott kockázat kommunikációs feladatokat is. A két hivatal összeolvadásával létrejött NÉBIH egy hivatalon belül végzi a feladatokat, erősebb hatósági jogosítványok mellett. WH 2

3 A hivatal célja a fogyasztók biztonságos élelmiszerekkel való ellátása, az élelmiszer-lánc szemlélet szerint a termőföldtől az asztalig nyomon követi az élelmiszerek útját, mert az élelmiszerbiztonság fenntartása csak a teljes élelmiszerlánc felügyeletével lehetséges kockázatelemzésen alapuló, élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi célokra összpontosító rendszer működtetésére törekszik egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist hoz létre, amely segíti az egységes adatgyűjtést, nyilvántartást és elemzést alkalmazza a nemzetközi módszereket és minőségirányítási rendszereket, mert az élelmiszerellátás nemzetbiztonsági kérdés hosszú távú célja az agrár-szakigazgatás laboratóriumi hálózat optimalizálása, magas színvonalú referencia laboratórium létrehozása

4 A felügyeleti díjról További változás az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény módosítása által életbe lépett felügyeleti díj. A díj kialakítására azért volt szükség, mert korábban a hatóság munkájának finanszírozásában az élelmiszerlánc egyes szereplői, így a húsipar, borászat túlzott mértékben vállaltak részt, míg másokat, köztük a kereskedelmet alig terhelte fizetési kötelezettség. A felügyeleti díjat az élelmiszerlánc csaknem minden szereplője fizeti, a díj mértéke jellemzően a releváns tevékenységből származó nettó árbevétel 0,1%-a, így a szereplők terhelése egyenletesebb.

5 A felügyeleti díjról A felügyeleti díj bevezetésével párhuzamosan a korábbi díjtétel rendeletek egységesítése és egyszerűsítése is megtörtént, több mint 3000 díjat töröltünk el, és a megmaradt díjak esetében is komoly csökkentést értünk el (pl. törlésre kerültek az élelmiszeripari létesítmények engedélyezési eljárásával kapcsolatos díjak, ami egy-egy induló vállalkozás tekintetében kb ezer Ft megtakarítást jelent függetlenül a kapacitástól) 2012. évben 73 157 bevallást fogadott a NÉBIH, a megfizetendő felügyeleti díj összege 10,3 milliárd forint.

6 A felügyeleti információs rendszer (FELIR)
Az Éltv. módosításával létrejött a felügyeleti információs rendszer (FELIR), amelynek célja, hogy az élelmiszerlánc szereplőinek adatait, tevékenységeiket és a tevékenységi helyeket egységes formában tartsa nyilván a hatóság, ez által a vállalkozások különböző szakterületek által kezelt adatai összevezethetőek lesznek. A hatóság célja, hogy a jelenleg is több százezer nyilvántartott ügyfél adataiból részletes elemzéseket, kockázatbecslést lehessen végezni, fel tudja tárni a vállalkozások közötti kapcsolatrendszereket. A nyilvántartási rendszer fejlesztését az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében uniós pályázati forrásból kívánjuk megoldani.

7 Operatív ellenőrzési feladatok ellátása
A létrehozott központi ellenőrzési csoport a hivatal teljes hatáskörében hajt végre ellenőrzéseket olyan kiemelt ügyekben, ahol csalás, hamisítás, nagyszámú fogyasztó egészségének veszélyeztetésének gyanúja merül föl. 2012. évtől országos illetékességgel a feladatot a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága látja el változatos szakmai háttérrel és komoly terepi tapasztalattal rendelkező szakemberek szoros társhatósági együttműködés (Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, rendvédelmi szervekkel)

8 Példák a központi ellenőrzési csoport ellenőrzéseiből
Kistermelői tevékenység (hús-készítmény előállítás) ellenőrzése Békéscsabán, és a vágás helyeként megadott Benkó Pál vágóhídján (Újkígyós). Adatok eltérése miatti ellenőrzés – Royal Hús Kft. vágóhídja (Páhi) és Geresdlakhús Kft. vágóhídja Geresdlak Vágósertések nyomonkövetése – Baranya Pig Farming Kft. sertéstelepe Mohács Nyomon követhetőségi ellenőrzés – Pestszentlőrinci Piac egy húsboltjában (tulajdonos: Böckl Viktor), és a bérvágás kapcsán a Porció-Ék Kft. engedélyezett vágóhídján (Albertirsa), a Kond-Coop Kft. (Szeghalom) és a Pankota Kórogy Kft. (Fábiánsebestyén) telephelyén. Nyomon követhetőségi ellenőrzés – Kálmánházi Húsfeldolgozó Kft-nél, továbbá Fehérgyarmaton Pálfy Gyula vágóhídján. Import sertések szállításához kapcsolódó dokumentáció vizsgálata több helyszínen – Karakai István KFC (Rábaszentandrás), Sertéstenyésztő és Hízlaló Betéti társaság (Ihász), Hungary Pork Kft. (Bábolna) Marhahús nyomon követhetőségi vizsgálatokat több vállalkozásnál – Penta Meat Kft., Bucsin Catering Kft., Pier7Foods Kft.

9 NÉBIH „Zöldszám” 2012. március 27-től létrehoztuk a NÉBIH „Zöldszám” bejelentővonalát, ahova eddig (2013. március 8-ig összesen ) megkeresés érkezett. A megkeresések magában foglalják az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos közérdekű- és panaszbejelentéseket, élelmiszerek forgalomba hozatalát érintő informatív jellegű tájékoztatást, kéréseket és egyéb megkereséseket. A bejelentések  többsége elsősorban a megvásárolt élelmiszerek – főként húsfélékre és húskészítmények – minőségére, az eltarthatósági idő lejárta utáni forgalmazásra, a csomagoláson található jelölési kifogásokra irányult. Növényi termékek esetében azok jelölését, vagy minőségét kifogásolták a fogyasztók.

10 NÉBIH „Zöldszám” a vásárlói észrevételek a bejelentés napján továbbításra  kerülnek 48 órán belüli visszajelzés az ellenőrzést végző területileg illetékes hatóság részéről probléma súlyosságának megfelelő intézkedés: korlátozhatják a kereskedelmi egység tevékenységét, bírságolhatnak, szélsőséges esetben azonnali hatállyal fel is függeszthetik a problémás egység működését a NÉBIH zöldszám elhelyezése a kereskedelmi egységekben

11 Tisztességtelen piaci magatartás
A NÉBIH vizsgálja a tisztességtelen piaci magatartást (beleértve a beszerzési ár alatti értékesítés vizsgálatát is) a multinacionális áruházláncok és azok beszállítói viszonylatában. Az érdekképviseletek kihasználják a törvény biztosította lehetőségeket (pl. Tejterméktanács, Pékszövetség), több jogcím vonatkozásában, a kereskedők széles körét érintően, számos esetben élnek a bejelentés lehetőségével. A bejelentéseket a NÉBIH minden esetben kivizsgálja. 2012 év elején – a szakmai civil szervezetekkel folytatott  négy éves közös munkával – a NÉBIH elkészítette a Vendéglátás és Étkeztetés Jó higiéniai Útmutatót. Bevezetése és ismertetése érdekében előadás sorozatra került sor az országban.

12 A 2012 évi élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzések
Az élelmiszerláncban nyilvántartott létesítmények terv szerinti ellenőrzése az Európai Unió elvárása szerint elkészített Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv (ITNET) évre vonatkozó szakasza alapján zajlott, a létesítmény típusának megfelelő kockázati besorolás szerint 1-5 év között váltakozó gyakorisággal. Az előre tervezett ellenőrzések mellett jelentős számban került sor „soron kívüli” ellenőrzésekre.

13 Szezonális élelmiszerlánc ellenőrzések
A megnövekedett termelés és áruforgalom szabálytalanságokat eredményezhet. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság célja az ilyen esetek feltárása, megelőzése annak érdekében, hogy az élelmiszerbiztonságot fenntartsuk, és a fogyasztók egészségét esetlegesen veszélyeztető termékeket kiszűrjük. Az ellenőrzések kiemelt területei azok a létesítmények voltak, ahol az ünnepet megelőző, várhatóan nagyobb mértékű termelés vagy megnövekedett forgalom miatt indokolt a fokozott felügyelet.

14 Szezonális élelmiszerlánc ellenőrzések
Tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés március 19 és. április 9. között Nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés június 25. és augusztus 31. között Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés november 19. és december 31. között A célterületek között szinte minden alkalommal szerepelt a hús és húskészítmény előállítás és forgalmazás

15 A 2012 évi ellenőrzések tapasztalatai
Nyilvántartott létesítmények 2012 (db) Engedélyköteles élelmiszer-előállító 756 Bejelentés-köteles élelmiszer-előállító 5.485 Takarmány előállító és forgalmazó 5.725 Vendéglátó és közétkeztető 53.038 Élelmiszer-forgalmazó 44.419 A nyilvántartott kistermelők száma 6388 volt.

16 A 2012 évi ellenőrzések tapasztalatai
Az élelmiszerlánc-felügyelet során elvégzett létesítmény ellenőrzések száma volt, az elmúlt évhez képest (78859) csökkenés tapasztalható. Az ellenőrzések mintegy 5,8 %-a esetén, esetben állapított meg a hatóság olyan jogsértést, nem megfelelőséget, amely valamilyen szankciót vont maga után. 2019 esetben a vállalkozót figyelmeztetésben részesítették, 3994 esetben került sor bírság kiszabásra, amely összesen Ft volt, az élelmiszer előállítói, -forgalmazói tevékenység részleges vagy teljes korlátozására 505 esetben volt szükség.

17 A 2012 évi ellenőrzések tapasztalatai
Az ellenőrzések kitértek a létesítmények működésének, minőségirányítási és önellenőrzési rendszerének ellenőrzésére is. A legjellemzőbb problémák voltak a strukturális hiányosságok a nem megfelelő HACCP rendszer a személyi higiénia és az egészségügyi dokumentáció hiányosságai.

18 Az előállító-, forgalmazó-, és vendéglátó helyeken elvégzett termékvizsgálatok
2012. évben is folytatódott az ünnepekhez kötődő élelmiszerek célellenőrzése: Tavasszal – sonka Nyáron – jégkrém, fagylalt, csapolt sör Ősszel – kenyér Télen – bejgli (beigli) A célellenőrzések alkalmával 219 termék került ellenőrzésre, a leggyakoribb hiba okok között a jelölési hiányosságok és az érzékszervi hibák említhetőek meg. Az érzékszervi előírásnak való megfelelés ellenőrzése mellett egy kedveltségi rangsor is összeállításra került azzal a célzattal, hogy a fogyasztók számára segítséget nyújtsunk a a vásárlói döntésük meghozatalában.  

19 FVO ellenőrzések/ harmadik országok auditjai
A hazai élelmiszer és takarmány előállító üzemekben 2012 évben több héten keresztül auditokra – FVO, harmadik országok – került sor. A NÉBIH illetékes szakemberei az FVO auditorokkal és az érintett megyei szakemberekkel 31 előállító létesítményben végeztek vizsgálatokat, különös tekintettel a hatósági ellenőrzések szakszerűségére és jogszerűségére. Harmadik országok – Hong-Kong, Kína, Mexikó – állategészségügyért felelős szakemberei végeztek auditokat a hazai engedélyköteles élelmiszer-előállító létesítményekben annak érdekében, hogy a magyar áruk az országaik piacán meg tudjanak jelenni. Ennek során további 15 előállító helyen történtek felülvizsgálatok, melyek megítélése kedvező volt, de a végleges jelentéseket a hatóságaiktól még várjuk.

20 Ökológiai gazdálkodás
A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási területén 2012-ben 75 ügyben került sor eljárás lefolytatására, első fokon 19 engedélyezési eljárás történt.

21 RASFF Az EU tagállamok által működtetett élelmiszerek és takarmányok gyors riasztási rendszerén (RASFF) keresztül 2012-ben 93 Magyarországot érintő új bejelentés érkezett. A NÉBIH szakterületét érintő 80 bejelentésből élelmiszert 65, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot 8, takarmányt 7 bejelentés érintett. A bejelentések típusát tekintve 35 volt riasztás, amely magas élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő kifogásolt élelmiszer miatt azonnali intézkedést igényelt a helyi hatóság részéről. Tájékoztatásként érkezett 38 bejelentés, hír formájában 1 esetben kaptunk értesítést a Bizottságtól, továbbá a magyar határ ellenőrzési pontokon 6 határ-visszautasítás történt. Hazánk 8 esetben kezdeményezett bejelentést a RASFF rendszerbe.

22 Élelmiszer eredetű megbetegedések
2012-ben élelmiszereredetű megbetegedés gyanúját 77 esetben (1327 megbetegedés) jelentették, az azonnali helyszíni- és laboratóriumi vizsgálatok alapján ebből 31 esemény bizonyult valóban élelmiszer eredetűnek, az összes megbetegedettek száma 790, közülük 119 beteg került kórházba. A tömeges méretű – azaz egyidejűleg 30 főt meghaladó – események száma (11) azonos a évi adattal. Legtöbb megbetegedés a közétkeztetésben történt (21 esetben 589 fő). Élelmiszeripari illetve kistermelői terméktől élelmiszer eredetű megbetegedés nem történt.

23 A Corvinus Egyetem 2012 novemberi közvélemény-kutatásából kiragadott gondolat

24 Köszönöm a figyelmet!