Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A német utánpótlás élsportjának felépítése és szerkezete Sportiskolák és sportgimnáziumok az újraegyesítés után Erhard Ruddat Előadása 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A német utánpótlás élsportjának felépítése és szerkezete Sportiskolák és sportgimnáziumok az újraegyesítés után Erhard Ruddat Előadása 1."— Előadás másolata:

1 A német utánpótlás élsportjának felépítése és szerkezete Sportiskolák és sportgimnáziumok az újraegyesítés után Erhard Ruddat Előadása 1

2 A német utánpótlás élsportjának felépítése és szerkezete Sportiskolák és sportgimnáziumok az újraegyesítés után 1. Az NDK utánpótlás élsportjának felépítése 1989-ig 2. Az NSZK utánpótlás élsportjának aktuális felépítése és szerkezete 2.1. Kiinduló helyzet, célok, jövőbeli feladatok 2.2. Az alapozó edzés(AE), a ráépítő edzés(RE) és a csatolt edzés (CSE) 2.3. Edzések és versenyek 2.4. Az élszakszövetségek „Irányelv kompetenciája” 2.5 Az utánpótlás élsportjának sportegyesületei 2.6. Bázisok és olimpiai bázisok 2.7. Az utánpótlás támogatásának csapatszerkezetei 2.8. A sport elitiskolái (sportgimnáziumok, az élsport partneriskolái, sporttagozatos iskolák stb..) 2

3 3 1.Az NDK utánpótlás élsportjának a szerkezete 1989-ig

4 4

5 5 2. Az NSZK utánpótlás élsportjának aktuális felépítése és szerkezete

6 6 Kiinduló helyzet: •Ifjúsági és junior korosztályban számos nemzetközi sikert értünk el. •Az utánpótlás területén Németország az egyik legsikeresebb nemzetnek számít.. •Az élsport sikereinek tekintetében különösen az olimpiai játékok kapcsán az elvárások csak részben teljesültek. •.Az utánpótlás területéről az átmenet az élsportba gyakran a teljesítmény fejlődésének ellaposodásával illetve karriertörésekkel jellemezhető. Komoly hiány mutatkozik azokból a jól képzett edzőkből, akik a megfelelő ismeretek birtokában képesek ezt az átmenetet sikeresen megvalósítani. Ennélfogva az ifjúságnak csak ritkán sikerül az élsportba való bejutás. •A korábbi élsport nemzetekkel szemben jelentős visszaesések vannak a teljesítmény kultúrájában illetve a sport és képzési rendszerben. •Hiányoznak a tehetségek– Scouts (Felderítés) •Egy egészséges hazafiasság mint a siker egyik motivációja viszonylag gyengén jelentkezik. 2.1 Kiinduló helyzet, célok, jövőbeli feladatok

7 7 Célok és jövőbeli feladatok: 1.A DOSB síkra száll a sport és oktatási rendszer teljesítménykultúrájáért és az elit képzéséért. 2.Az egyesületekben több tehetséget kell az élsportnak megnyerni. A tehetségkutatáson (tehetség-scouts) javítani kell. 3.A sportegyesületeket világos követelményrendszerrel tovább kell erősíteni. 4.Egy hosszú távú sportbeli karrier sokoldalú alapjainak megteremtése azáltal, hogy a rendszeres edzéseket jól képzett és tapasztalt edzők vezessék.. 5.Az élsportba való bejutást valódi élsportbeli kilátásokkal több junior számára biztosítani. 6.Az élsport kapcsolatát az iskolával, a hivatással és a tanulmányokkal fejleszteni, javítani kell szerkezeti megoldások segítségével. 7.A csapatgondozás hatékonyságának megemelése az U23-as korosztályig.. 8.A kötelességek, a feladatok és a felelősség hatékony felosztása a különböző szintek között.

8 8 Az alapozó edzés célja: a jövőbeli edzéskövetelményeknek megfelelő általános és sportág specifikus teljesítmény előfeltételeinek és egy sokoldalú, magas terhelhetőségnek a kialakítása. A ráépítő edzés mint az utánpótlás edzések második lépcsőfoka, egy sokoldalú erősen sportág vonatkozású képzést céloz meg.Az általános és sportág specifikus teljesítmény előfeltételeinek és a terhelhetőség minőségének a további emelése.. A csatolt edzés célja : Az első fázisban a nemzeti és nemzetközi teljesítmény színvonalának elérése úgy, hogy hogy a további teljesítménynövekedésnek az alapjai is kiépülnek.. A második fázisban a csatlakozás a nemzeti és nemzetközi élvonal edzés és teljesítménykövetelményeihez. A hosszú távú edzés és teljesítmény szerkezeti modellje egyaránt nyitva van a korán és későn érők, a későn illetve máshonnan jövők és a sportágváltók számár is.. Az utánpótlás élsportjában az edzők művészete abban rejlik hogy képesek az edzésanyagot a mindenkori fejlődési-,tapasztalati-,képzettségi-, és teljesítménybeli színvonalhoz igazítani. Az edzési célok eléréséhez az él szövetségek keretedzéstervében az edzések és a versenyek számára folyamatosan növekvő időmennyiség lesz tervezve Az alapozó edzés(AE), a ráépítő edzés(RE) és a csatolt edzés (CSE) Edzések és versenyek

9 9 Néhány tájékozódási adat az edzésgyakoriság és az edzésidő tekintetében:

10 10 •Az edzések és a versenyek szoros kölcsönhatásban vannak egymással.. •Az utánpótlás élsportjában a versenyeknek ráépítő szerepe van és tartalmilag összhangban kell lenniük az edzések feladataival.. •A különböző korosztályokban megsokasodó nemzetközi versenyek és azok felértékelése nem szabad hogy egy erőltetett korai specializációhoz vezessenek. •A 23 éven aluli korosztály számára a korábbinál rangosabb (nemzetközi) versenyeket kell kínálni. •A 2008-as évig be kell vezetni az olimpiai sportágakban az ún. német ifjúsági játékokat, amik a sporttehetségek számára a sporton túlnyúló utánpótlási versenyek tetőpontját jelentik. Ezzel kell az utánpótlás élsportját felértékelni és az ifjú tehetségek számára világos azonulási irányt és a tartós kötődési erőt megalapozni. 2.4 Az élszakszövetségek „Irányelv kompetenciája” Egy sportág összességében vett és hosszú távú edzés és teljesítmény felépítésének megteremtése az élszakszövetségek tartalmi és koncepcionális kötelessége ( egyesítettfejlődésiterv) Csak az élszakszövetségek vannak abban a helyzetben, hogy a teljesítmény helyzetének és fejlődésének a nemzeti és nemzetközi viszonylatban történő elemzésével, a sportág specifikus edzés és versenyrendszer további fejlődéséhez a stratégiai súlypontokat,az utánpótlás estében is meghatározza Edzések és versenyek

11 11 Az írányelvkompetencia érzékelése egy kooperatív együttműködést igényel a helyi szövetségek és az él egyesületek között,s a következő kritikus feladatokat tartalmazza.: 1. a keretedzésterv és a versenykoncepció formájában az általános edzési és versenyrendszer irányértékeinek rögzítése. 2. Egy egységes csapatfelépítés meghatározása minden helyi és a szövetségi csapatszint számára. (A csapat életkori felépítése az edzéslépcsőknek, a felvételi követelményeknek és a tagok létszámának megfelelően – Egyeztetve a DOSB/ élsport területével) Mindkét feladat igényli az időszakos stabilizálást és továbbfejlesztését ezen terveknek. A tervezett bevetése a tehetség– Scoutsnak ( a helyi programfelépítésnek megfelelően)a már rendelkezésre álló felépítéséhez a helyi szakszövetségeknek, egyesületeknek és helyi közös programoknak mint kiegészítő modul csatlakozna új helyzeteket teremtve az adott régióban.. A tehetségkutatás programjának eredményvonatkozású minőségi követelményei:: 1.Hány tehetséges gyerek lép be egy egyesületbe a programnak köszönhetően 2.Hány élatléta tudott a lehetőségről az élsportba való bejutásnak

12 12 A tehetségkutatás programjának folyamatvonatkozású minőségi kritériumai : 1. A programok fókuszálása a jellemzett korosztályra 2.Rendszeres tehetség-Scouting 3.Hatékony és időben történő kommunikáció a gyakorlatvezető az edző az iskolák testnevelő testülete, a szülök és a tehetség között. 4.A helyi szakszövetségeken keresztül hatékony kvalifikációs- és továbbképzési lehetőségek a tehetség kutatás számára 5.Sportágak közötti együttműködés Az eredményes utánpótlás sokban áll vagy bukik az edző képzettségén, személyén Az utánpótlás élsportjában az edzővel szemben sokoldalú teljesítmény várható el.. Ezek a következőek: Öröm a sportban és az értékekben és a teljesítmény fejlődésében ezenkívül a hosszú távú kilátások figyelemmel kísérése Az edzők kötelező jellegű edzéskoncepció alapján dolgoznak, itt kreatívak és innovatívak, szakmai, pedagógiai és szoci ál-kommunikációs kompetenciával rendelkeznek, céltudatosan a személyiség fejlődésén dolgoznak, szervezzék és ápolják a szülői ház az iskola és az egyesület közötti szövetséget, kapcsolatot., Folyamatosan tehetségek után kutassanak, s rendszeresen ezek fejlődésén dolgozzanak és a szövetség számára különböző engedélyeket pályázzanak.

13 Az utánpótlás élsportjának sportegyesületei  Az egyesületek hosszútávon megkötik a tehetségeket, ezenkívül rendszerint biztosítják a napi edzés nagy részét (olykor az egyesületen túlmutató tehetségcsoportban is) és a bázisokon történő képzéshez szükséges alapokat.  az élsportbeli karrier érdekében gyakran egy vagy több egyesületváltás történik..  A sportegyesülettől elvárható hogy változatos gyakorlat-, játék- és edzéskínálatot biztosítsanak, amik, túlnyomóan a verseny- és élsporthoz igazódnak.  Az egyes tehetségeknek világosan be kell mutatni, hogy az adott egyesületen belül hol vannak a lehetőségeik határai, és az élkarrier érdekében hogy folytathatják a versenyzést egy másik egyesületben. ( előfeltétel hogy ebben az egyesületben egy jól képzett edző dolgozzon) Ezt támogatni kell.  A közösségi támogatásnak biztosítva kell lennie, és tovább kell fejleszteni Bázisok, olimpiai bázisok A bázisrendszer központi célja, egy minőségi, értékkel bíró napi edzés megfelelő terjedelemben való biztosítása. A szövetségi bázisokon, az utánpótlásbázisokon és a helyi bázisokon az adott régió válogatott atlétái számára, egy jól képzett edző által vezetett egyesületen túlmutató edzés lesz kínálva, ami kiegészití az egyesületi edzéseket.

14 14 Az olimpiai bázisok az él szövetségek A-tól C csapatait gondozzák, ahol a top csapattagok prioritást élveznek. Ezt a célt megfelelő területlefedettséggel úgy lehet elérni, hogy a bázisok összedolgozásával kirendeltségeket kell létrehozni. A koordinált együttműködés a regionális tervek létrehozásában és megvalósításában, a régiós csapatok és a sport elitiskoláinak vezetésében, a főiskolákkal való együttműködésében és kettős karrier megvalósításnak tervében különösen bevált. Ugyanakkor ezt jobban ki kell építeni és az alapvetően hivatásos és modern igényekhez kell igazítani. Az OSP-dolgozóinak különleges kompetenciáit (edzéstan, sportorvostan stb.) a továbbképzésben a részletekbe menően kell az edzőknek felhasználni Az utánpótlás támogatásának csapatfelépítése A tervezett támogatás alapját a csapatrendszer képezi. Ez a támogatás különösen a sikeres sportkarrierhez szükséges edzés tartalmi feltételeinek biztosítását jelenti.. A csapatstátusz egy kritériuma a támogató intézményeknek, mint például: OSO, a német sportsegély alapítványa, katonaság, rendőrség, vám, civilszolgálat, főiskolák, regionális sportsegítők, helyi rendőrségek, közösségek, egyesületek stb.

15 15  A behívás a helyi és a szövetségi válogatottba a szövetségeken keresztül történik rendszerint évente az edzési- és versenyszezon elején..  A tartalmi koncentráció tekintetében a támogatás súlypontjának az ifjúsági korosztályon s az ehhez kapcsolódó területeken kell nyugodnia..  a D csapat a támogatás első szintjét képezi és a ráépítő edzés idejében a helyi támogatás súlypontja..  A D csapatba való bekerülést jelentősen meg kell nehezíteni, hogy a színvonal növekedés miatt többen jussanak fel a DC illetve a C csapatba.  A DC csapatba a D csapatból lehet bejutni, azoknak a kiválasztott sportolóknak akik különleges élsportbeli kilátásokkal rendelkeznek.  a helyi csapat napi edzései továbbra is az adott terület hatáskörében vannak, ugyanakkor az él szövetségek intézkedései bevonhatóak.,  A C csapat az él szövetség szövetségi utánpótlás csapata.. Ide olyan atléták tartoznak, akik hosszú távú eredménybeli kilátásokkal rendelkeznek a nemzetközi élsportban, illetve junior korosztályban esélyes résztvevői a nemzetközi csúcsrendezvényeknek. A válogatás követelménye a hosszú távú élsportkilátások.

16 16 A válogatás jellemzői: 1.Jelentőséggel bíró teljesítménybeli előfeltételek, valamit a fizikum és az egészség. 2.Versenyeredmények, versenyteljesítmények, fejlődés és jelenlegi állás. 3.Késznek lenni az RTP teljesítményorientált edzésein való részvételre. A C csapat támogatása jó döntés lenne, abból a szempontból is hogy az itt lévő fiatalok életkorukból adódóan sokszor a teljesítmény fejlődésének stagnálásával jellemezhetőek A sport elitiskolái  a sport elitiskolái olyan képzési és támogatási intézmények, amik az élsport szövetségével, az iskolákkal és a lakhellyel együttműködésben vannak és olyan feltételeket biztosítanak, hogy a tehetséges utánpótlás atléták a leendő sportbeli sikereiket, az iskolai eredmények megőrzése mellett készíthessék elő.,  Több támogató intézmény van a tehetségek számára, akiket több éves edzésmunka után (nem a tehetségkutatás kezdetén) válogatnak ki.

17 Célok: 1. A felnőttkor sportbeli él teljesítményeinek előkészítése 2. Egy sajátos optimális iskolai végzettség garantálása és az ifjú atléták személyiségfejlődésének biztosítása. 3. Az iskola és a sport elvárásainak, kettős terhelésének enyhítése.. - Az edzés- és versenyrendszer jelentősen befolyásolják az iskolai feltételeket, ugyanakkor az iskolának az iskolai képzés önállóságával kell rendelkeznie,amit nem szabad elhanyagolni. Mindenek feletti minőségi követelmény a jelenlegi és korábbi tanulóknál hogy az Olimpián,a VB- én, az Eb-én elért jó eredmények mellett egy kvalifikált iskolai végzettséget szerezzenek képességeinek megfelelően. 17

18 18 Tartalmi és szerkezeti szempontok: - A sporttehetségek számára sport elitiskoláknak a vonzereje - A sportképzés feltételei - Regionális és régión túlmenő érvényesülési lehetőségek, Sportképzés vagy ennek megfelelő modellek A különböző szövetségi tartományokból való felvétel lehetősége a tehetségek számára egyesület váltás nélkül is, a DC csapattól ugyanolyan költségek– ezek a költségek részben még mindig túl magasak egy teljesítményvonatkozású elitképzés tekintetében. – Időmenedzselés (Az iskola, az edzés helyszínek és a lakhely térbeli összekötése, rugalmas iskola és edzéslefolyások, középtávú összehangolás Fontos előfeltétel, hogy az adott iskola tanereje az élsportolók speciális iskoláinak a profiljával teljesen azonosulni tudjon és a tevékenységüket a közös célnak megfelelően végezzék. A további minőségbeli fejlődés potenciálja a következő pontokon nyugszik. - A felvételi életkor rugalmasabbá tétele iskolás szervezési megoldásokkal, mint például az iskolai keretek közt történő osztálygyakoriság csökkentése. A magasabb osztályokba való átvétel biztosítása -Az élsport kiemelt támogatásába való felvétel illetve az abban való megmaradás, életkor alapján történő sport követelmények által ami, az OSP vezetésével a régiós csapatok által minden résztvevő számára átláthatóvá és a gyakorlatban hatékonnyá tehető

19 19 -Hiányos sportbeli kilátásoknál illetve elégtelen élsportbeli vállalkozásnál, egyes esetekben pedagógia megoldásokkal a támogatásból való kizárás. - Az iskolai súlypontok és az edzés és versenynaptár összehangolása - Az edzési és iskolai követelmények függvényében történő iskolai-pedagógia könnyítő és támogató intézkedések. A súlypont a Sekundarstufe II, ( német iskolarendszer 5-10 illetve ik évfolyama) -Amennyiben különböző tartományokból különböző iskolai képzettséggel érkeznek a gyerekek, meg kell próbálni az új képzés követelményeinek meghatározását, ami az oktatás kezdetétől a felvevő sport elitiskola felelőssége. - -erősödő együttmükődés a különböző iskolák között, beleértve a szakmai iskolákat is., - Az iskola világos profilja és amennyire lehetséges iskola jogilag az élsportolók speciálisiskolájának jogi hátterének lerögzítése., A sport elitiskolái a minőségi kritériumok alapján ellenőrizve lesznek, ahol a sportbeli eredmények komoly jelentőséggel bírnak, különösen az Olimpiai Játékok esetében.


Letölteni ppt "A német utánpótlás élsportjának felépítése és szerkezete Sportiskolák és sportgimnáziumok az újraegyesítés után Erhard Ruddat Előadása 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések