Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociálpedagógia kialakulása WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociálpedagógia kialakulása WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann."— Előadás másolata:

1 A szociálpedagógia kialakulása WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann

2 2 Werner Thole /1994/ „A szociálpedagógia önazonossága egyelőre változatlanul az azonosság hiányában rejlik: a szociálpedagógiának nincs egyértelmű és világos helye a gyakorlatban, a képzésnek nincs egységes arculata, nincsen minden képviselője által egyaránt elfogadott tudományos alapja, nem rendelkezik stabil elméleti, tudományos és szakmai koordinátákkal és hivatkozási pontokkal.” Minden olyan fajta nevelés, amely nem az iskolában és nem a szülői házban történik. Gertrud Baumer A neveléstudomány speciális ága, amely elsősorban a családon és az isk.-n kívüli neveléssel, gondozással, az érintettek szűkebb-tágabb társ.-i körny-nek pedagógiai befolyásával foglalkozik. Célcsop. a hátrányos helyzetű /veszélyeztetett gy és fiatalok, valamint az életvitelbeli, gondozásbeli segítséget igénylő felnőttek. (Pedagógiai Lexikon) Néhány értelmezés Az interdiszciplinák találkozása /pszichológia,pedagógia, szociológia, teológia, jog, gyógypedagógia, egyéb/ - többféle értelmezést - tudományspecifikus definiálást adott a szociálped.-nak. A segítő szakma /szociálpedagógia és a szociális munka/ tartalmi és gyakorlati megjelenése a képzésben és a tevékenységben különbözőségeket és hasonlóságokat mutatnak Országonként változó a tevékenység keletkezésének háttere, szakmai megnevezése, szakmai behatárolása A sz.p. a gyermek és ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, az érintett személyekkel, csoportjaival, családjukkal együttműködve, a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyermek, fiatal és környezete egyensúlyát megtartani, helyreállítani. „…a szociálpedagógia végső célja az egyén nevelése a társadalomba való beilleszkedésre…” Heinrich Tuggener

3 3 Az intézményes szociális gondoskodás kialakulásának gyökerei  Középkori szegénygondozás alamizsnanyújtás, ispotályok (egyház)  újkor • bűntető • karitatív eljárások Alap: a szegénység oka az egyén lustasága (egyéni felelősség)  elkülönítés, kirekesztés  Megnevelés (dologházak) „kevésbé kívánatos lehetőség elve” (rosszabb körülmények közé helyezés, nevelés, hogy munkával, szorgalommal kint szabadon élhet) dologházak

4 4 Az angol utas fejlődés 1601 – Anglia - Erzsébet-kori szegénytörvény Előzmény: bekerítés folyamata (felszabadított, elzavart jobbágyok – csavarók – rendészeti problémák) Tömeges és természetes szegénység Beavatkozási dilemma A közösség felelős a maga szegény embereiért - a szegénység problémájának kezelése még mindig a társadalom feladata (egyház, város) A tv két lényegi eleme: 1. A szegények segélyezése minden közösség kötelessége (nyílt gondozás) 2. Ha nem tud pénzsegélyt adni, intézményt állíthat fel ellátásukra (zárt gondozás) Alulról jövő kezdeményezések, civilek, egyletek, mozgalmak, alapítványok Angliában dologházak kialakulása („kevésbé kívánatos lehetőség elve”) Intézmények fő célja: a szegények fékentartása, nem a rendszer megváltoztatása differenciálódási folyamat: többféle intézménytípus (dolog- és lelencház, süketnéma, vak-intézet…)

5 5 Az angol utas fejlődés II.  1834 – az 1601-es tv. megreformálása • Regionális összefogás lehetősége • „baráti látogatók” bevonása a segélyezésbe Környezettanulmány Érdemes és érdemtelen szegények kategóriája – értékelő dilemma (szelekcióra késztet – nem univerzális szocpol)  1850 – tőkés túltermelési válság • Egyéntől független okból tömeges elszegényedés – szoc.problémákba való beavatkozás módszertanának igénye:  1869 Charity Organization Society (London) • Nőegylet, az első szakmai szövetség • Baráti látogatók új módszere: esettanulmány (társi összetevők vizsgálata) • nem osztottak alamizsnát, hanem regisztrálták a segítségért folyamodókat, felderítették a segítőket és közvetítettek. Munkatársaik a friendly visitor-ok voltak, akik kijártak a szegényekhez (olyan, mint a környezettanulmány: nézi a jogosultságot). Tanácsadó szerepük is volt. • Morális-etikai szemlélet megváltozása – érdemes kategória kiterjesztése • Nem öröklött hajlamok, hanem családi, egyéni körülmények • Más segítség és módszer (öregek, betegek, munkanélk, gyerekek…) Szakágak, specializációk gyökere

6 6  1877 Settlement mozgalom (London) • Szociológusok (Toynbee, Arnold) a londoni szegénynegyedek feltérképezése • Barnett, Samuel anglikán lelkész • Ha meg akarod változtatni a szegények életét, ott és úgy kell élned, mint ők (írni, olvasni, érdekérvényesíteni tanítják) • Csoportmunka, közösségi munka alapja

7 7 USA 1889-től Mary Richmond, Jane Addams Baltimore – COS Chicago – Settlement Kell tanítható törzsanyag Szociális diagnózis ( Social Diagnosis ) Családdal készített interjúk elemzésével megérthető a kliens problémája – diagnózis felállítása – terápia tervezhető (orvosi modell – Freud pszichoanalízis) A szoc.munka elméletének és gyakorlatának átfogó kimunkálása

8 8 gyökerek  Ipari forradalom, kapitalizmus hatása Proletariátus nyomorúságos helyzete Önerő nélküli szegények tömeges megjelenése • munkás önszerveződés (korábban: céhekben is) • polgári kezdeményezések (COS) • egyházi kezdeményezések

9 9 Német utas modell Pedagógiai előzmény  XVIII.-XIX. szd eleje: nevelési folyamat szociális oldalának meglátása (individualizmus) PESTALOZZI, Fichte, Schleiermacher, Diesterweg) romantika, pietizmus, filantropizmus áramlatai, ébredő nemzeti öntudat, iparosodás Gyakorlatban: családok helyzete romlikoktatásban is szükséges változások – egyenlőtlenségek kiegyenlítése (Pestalozzi!) gyógypedagógia, individuálpszichológia ( ifjúsággondozás)

10 10 Johann Heinrich Pestalozzi ( ) A korabeli népoktatást Pestalozzi olyan épülethez hasonlítja, „amelynek legfelső emelete a tökéletes építőművészet csodája, de ezt csak kevesen lakják. […] Legalul beláthatatlan embertömeg lakozik, melynek teljesen ugyanolyan joga van a napfényhez és a tiszta levegőhöz, mint a legfelső emeletieknek, azonban az ablaktalan lyukak undorító homályában magukra hagyják őket, sőt azoknak, akik semmi egyebet nem tesznek, csak fel merik emelni a fejüket, hogy a legfelső emelet lakóinak ragyogó életébe bepillantsanak, könyörtelenül kiszúrják a szemét.” 1768-ban megvásárolt egy földdarabot Neuhofban, ahol gazdálkodni kezdett. Ez a vállalkozása azonban a szakértelem teljes hiánya miatt hamar kudarcba fulladt ben a Neuhofon szegényintézetet létesített. Társadalmi támogatással szegény gyermekeket fogadott magához, hogy gyapotfonással és földműveléssel megtermeljék eltartásuk költségeit, és közben emberhez méltó nevelésben és oktatásban részesüljenek. Ötéves erőfeszítés után ez a vállalkozása is csődbe ment ban Stansban, egy a hadi események sújtotta vidéken létesülő árvaház gondját vállalta magára. Itt egyetlen gazdasszony segítségével 80 nélkülöző, züllésnek indult – részben beteg – gyermek gondozását- nevelését látta el egymaga. Féléves, hihetetlenül áldozatos munka után ezt a pedagógiai vállalkozását is fel kellett adnia. Erről a vállalkozásról ad számot Stansi levél címen ismertté vált írása (Pestalozzis Brief an einen Freund über seinen Aufenthalt in Stans). Ekkor, 53 éves korában született az az elhatározása, hogy iskolamester akar lenni, és e mellett a törekvés mellett élete végéig kitartott. Még 1799-ben elkezdett tanítani Burgdorfban, Dysli suszter iskolájában. A következő évben azután néhány munkatársával a város kastélyában saját intézetet nyithatott. Pestalozzi intézete egy évre (1804) Münchenbuchseeba költözött, ahol átmenetileg Philipp Emanuel von Fellenberggel működött együtt ben a Waadt kantonbeli Yverdonban (Ifertenben) folytatta működését. Az intézet a szó szoros értelmében világhírűvé lett. Virágkorában mintegy 20 tanítója és 150 növendéke volt, többnyire jómódú szülők gyermekei (Svájcon kívül számos más európai országból, de Amerikából és Dél-Afrikából is). Tömegesen keresték fel a pedagógia iránt érdeklődők, így például Magyarországról a Brunszvik nővérek és Esterházy Miklós herceg is. Hosszabb időt töltött az intézetben Váradi Szabó János is. Közben 1818-ban Pestalozzi még egy kísérletet tett régi tervének megvalósítására. Az összes műveinek kiadásáért kapott előlegből Yverdon mellett, Clindy-ben szegényintézetet alapított. Ezt azonban csakhamar össze kellett vonni az anyaintézettel.

11 11 Szociálpedagógia elnevezés  1850 – Adolph DIESTERWEG Útmutató német tanárok képzéséhez (Wegweiser zur Bildung für deutsche Lehrer) Korábbi nézőpont: veszélyeztetett, elhanyagolt fiataloktól védeni kell a társadalmat, hogy működőképességét ne veszélyeztesse A fiatalok szorulnak segítségre a modern társadalomban ( casework módszere Angliában!) Szociálpedagógia feladata: a hagyományos iskolai rendszerből kiszoruló fiatalok társ.-i beilleszkedésének elősegítése (szükségesek kutató tanárok)

12 12 Adolph DIESTERWEG (1790–1866) Diesterweg szerint a nevelés céljának megvalósítása csak öntevékenységen keresztül történhet: „Embernek lenni annyit tesz, mint öntevékenynek lenni.” „Amit a felnőtt ember vizsgálódás, kutatás (azaz öntevékenység) nélkül elfogad, annak nincs értéke, az ha kincs, reá nézve holt kincs.” Embereszménye tehát az ész által önmagát kormányzó, azaz erkölcsileg szabad személyiség. Diesterweg kimondja: az oktatásnak a növekedő ember természetes fejlődési fokaihoz kell alkalmazkodnia. Ezt nevezi a fejlődésszerűség elvének. Ezenkívül felveti a differenciálás szükségességét az oktatásban. Ehhez az ún. „szubjektív módszer” szükségeltetik, azaz a tanulóktól függő, hozzájuk igazodó szempont a tantárgyi szemponttal szemben. A tanító ne menjen tovább, míg a tanulóban nincs annyi erő, hogy a következő fokot öntevékenyen elérhesse. Ehhez azonban elengedhetetlen minden tanuló alapos megismerése. Ezek a szempontok majd csak jó ötven évvel Diesterweg halála után kezdenek megvalósulni a reformpedagógiák gyakorlatában. (forrás: Bábosik Zoltán Diesterweg és Herbart pedagógiájának összevetése Új Pedagógiai Szemle 2004/02 letölthető :

13 13 Egyházi kezdeményezések 1. Johann Hinrich WICHERN – „Vadóc Ház” „Rauhes Haus” (1833) • büntetés helyett keresztényi eszközök • családi elv fontossága (Pestalozzi!) intézeti nevelés családiassága – fős csop as években: 1800 intézet (2/3-a egyházi) De: „Heimskandale”

14 14 Johann Hinrich WICHERN ( ) protestáns lelkész A évet Wichern-évvé nyilvánította az EKD (=Németországi Protestáns Egyház) elnöke, Wolfgang Huber püspök. Wichern volt a modern diakónia megalapítója, aki a 19. század szociális szükséghelyzetéből, a hátrányos helyzetből is hit által tudott sokak számára fordulatot hozni a beteggondozás, a gyermeknevelés, a rabgondozás, az árvák, fiatalkorú bűnözők és a misszió javára. Amikor hazánkban függetlenségi szabadságharc dúlt, ő 1848-ban eredményesen küzdött a Belmisszió Központi Szervezetének létrehozásáért. Először Göttingenbe visz az útja. Tanárai között van Friedrich Lücke teológus, aki a különböző protestáns teológiai irányzatok között közvetítő próbált lenni. Berlinben az egyháztörténész August Neandertől tanul a legtöbbet, de hallgatja kora egyik kiemelkedő igehirdetőjét és teológusát, Friedrich Schleiermachert, valamint a német szellem egyik csúcsát, Hegelt is. Berlinben találkozik Nikolaus Heinrich Julius orvossal, a korabeli börtönreformok megfogalmazójával. De itt jön össze az akkori protestáns ébredési mozgalom vezetőjével is, von Kottwitz báróval, aki létrehozta az önkéntes szegényfoglalkoztató intézményt ben Hamburgban leteszi teológiai vizsgáját és gyermekkora városnegyedében, a St. Georgban munkásgyerekek számára megnyitott vasárnapi iskola vezető oktatója lesz. Látogató bizottságnak is tagja, ami a szegénynegyedek lakáskörülményeit vizsgálja, s közvetlen tapasztalatot szerez a nyomorról. Erről tudósítást ír, melynek címe: "Hamburg igazi és titkos népélete". Az egyesület intézményt is alapít elhanyagolt és nehezen nevelhető gyermekek megmentésére a "Vadóc-Házban", aminek ő lesz a vezetője. Évről-évre újabb házak nyílnak meg, egyre több gyermeket vesznek fel. A nevelési munka a híres protestáns nevelő, a svájci Pestalozzi elveihez igazodott: "Szabad gyermekeket szabad családokba!". A neveltek családiasított csoportokban élnek ezekben a házakban, ahol oktatást kapnak és szakmai képzésben részesülnek. A házakban a szeretetről szóló evangélium áll a középpontban, aminek az ifjakat Isten Országa önálló polgáraivá kell formálnia. Wichern munkájának négy gyakorlótere: a család, az iskola, a polgári foglalkozás és az egyház. Jelmondata: Ima és munka elválaszthatatlanul összetartozik. Kiemelkedő elképzelése volt az ún. terápikus büntetés-végrehajtás, a közösségi visszailleszkedés elősegítése a bűn beláttatásával és megbánásával. Az embereken csak egészen, azaz testükben és lelkükben lehet segíteni, egészségessé tenni őket. Fontosnak tartotta az állam szociális felelősségét.

15 : Wichern-év Nevelési koncepciója Ennek a nevelési koncepciónak fontos elemeiről röviden a legjellemzőbbeket foglaljuk össze. 1) Az üdvözlés szerepe - minden gyermeknek, aki a "Vadóc Házba" került, mindig ugyanazt mondta: "Gyermekem, minden megbocsáttatott neked. Nézz körül, milyen házba is kerültél! Itt nincs fal, gödör, zár, itt egy erős lánc kötöz meg téged, akár akarod, akár nem, s ezt szét is szakíthatod, amikor csak akarod. Ezt úgy hívják, szeretet, mértéke a türelem. Ezt nyújtjuk neked....amit elvárunk, hogy megváltoztatod véleményedet és hálás szeretetet tanúsítasz Isten és felebarátaid iránt...". Ehhez tartozott a gyermekek megfürdetése, új ruhába öltöztetése, ami kifejezése volt egyfajta rituális megtisztulásnak, Wichern igazi céljának, az újjászületés elősegítésének. 2) Az újonc-korszak - az egyéni fejlődésnek szükséges lépcsője Wichern szerint a noviciátus, aminek során a felvett gyermek átmegy egyfajta diagnosztikai szakaszon, beszélgetéseken. Itt az erkölcsi visszahúzó erőket próbálták feltárni és hatástalanítani. 3) A családiasság elve - a család az egyéni fejlődés központja, s ennek kell maradnia az új körülmények között is, ahol a kiscsoportok veszik át a család szerepét. "Ezek a családpótló, a családot leképező körök a házirendben nem iskolai vagy réteg-osztályok, nem kompániák, vagy munkacsoportok, hanem családok, s mint családhelyettesítő családnak az egyéni élet kibontakozását kell segítenie...". A családi kiskör egy nevelőből, az ún. családi elöljáróból és maximum 12 újoncból állt. A "Vadóc Ház"-ban 10 ilyen családi kör működött, 120 újonccal. Csak ebben a mértékben lehetett igazán hatékonyan gyakorolni a fegyelmet és a nevelést. "Az ilyen kicsiny és könnyen áttekinthető gyermekkörben lehet az egyéniség kibontakoztatását szeretetteljes gondoskodással elősegíteni, minden gyermekre egyformán kiterjeszteni, aki a házban él...". Wichernnek az volt az álma és terve, hogy több kis házat alakít ki, ami még jobban emlékezteti a gyerekeket az igazi családra. "Az egyes házakat kis játszóparkok választják el egymástól, amelyek a gyermekek örömére szolgálnak. A gyerekeknek a természeti és a természetes viszonyok között kell maradniuk, a családtudat ilyen módon biztosabban alakítható ki...". 4) Feljegyzés a gyerekek fejlődéséről től a nevelőknek 44 oldalas felügyeleti tudósítást kellett készíteniük. Minden egyes családi körről rendelkezésre álltak ezek, benne az egyes tagok fejlődésének mozzanatairól, jóról, rosszról egyaránt. 5) Heti beszélgetések - ez a családban pedagógiai beszélgetést jelentett, melynek során fény derült a leglényegtelenebbnek tűnő dolgokra, az újoncok titkos vágyaira, hogy a nevelés hatékonyságát ezzel is segíteni lehessen, a családi elöljáró bevonásával. Nagyon fontos, hogy a gyermekeket szorgalmas tevékenységhez szoktassák. 6) Kölcsönös nevelés - a gyermekek fejlődését egymásra hatásuk is segítheti, ha ez pozitív irányú. Mindenki mindenkit becsülni tanult ebben a közösségben. 7) Munka a "Vadóc Házban" - nyáron a fiatalok 9 és fél órát, télen 6 és fél órát dolgoztak. Naponta 2-3 oktatási óra is jött ehhez. Szándékos volt ez az arány a munka és a tanulás között, mivel így vélte Wichern a fölös energiákat lekötni és jobban irányítani. Arra nevelte őket, hogy a mindennapi kenyérért szorgalmasan, kitartóan, csendben és lelkiismeretesen dolgozzanak meg. A gyerekek jelenlétében mindenki két, három alkalommal naponta szorgalmi jegyet kapott, ezzel egymás és önmaguk jobb értékelését sajátították el.

16 16 Egyházi kezdeményezések 2. Belmisszió (Wichern) 1842-től keresztyén szeretetszolg. int. összefogása cél: külső szükség enyhítése, keresztyéni érzület erősítése Elv: az ember eleve rosszsegítség: nem a nevelés, hanem az isteni megváltás révén

17 17 Belmisszió azon keresztény s különösen evang. protestáns egyleti tevékenységet nevezik, mely a külső szükség enyhítése mellett egyszersmind a keresztényi és egyházias érzület megerősítésére és ujra felköltésére törekszik az egyházközségek veszélyeztetett v. már teljesen elidegenedett tagjai között. A keresztény társadalmi munkásságot legelőször Göttingában Dr. Lücke protestáns teológus nevezte egy beszédében. Azonban a belmissziói tevékenység Németországban is csak 1848 óta indult meg különösebben, amikor Wittenbergában egy egyházi nagygyűlés (Kirchentag) kimondta, hogy a B. elmulaszthatatlan kötelessége az egyháznak, s amikor a gyűlés tagjai mindannyian kötelezték magukat emez egyházi irányú tevékenység szolgálatára. Így alakult meg a német evaugélikus egyház belmisszióját vezető központi választmány, mely ma, fennhagyva különben a teljes cselekvési szabadságot, eszméltetőleg, irányadólag vezeti és tanáccsal látja el a németországi összes, vele érintkezésben lenni akaró belmissziói egyleteket. A B. munkásai Németországban részint képzett teológusok, részint olyan egyének, kik mint a diakónusok és diakonisszák hivatásszerüleg képeztetnek e munkatéren való forgolódásra. A diakónusokat 16 tanintézet képezi Németországon, mely intézetek között legnevezetesebb a Hamburg melletti Rauhes Haus. E diakónusok, mintegy 2000-en, működnek ma közelebbről Németországban s azután a világ minden részein menházakban, árvaházakban stb. A diakonisszákat pedig, kik ma körülbelül 5000-en vannak, mintegy 53 intézet képezi ki hivatásukra. Ez intézetek között legelső és legnevezetesebb a kaiserswerthi diakonissza-képző intézet. E diakonisszák mintegy 1500 helyen (hazánk fővárosában is a Bethesda-kórházban) kórházakban, szegények és sinlődők házaiban stb. teljesítik a ker. szeretet munkáit. A B. munkásai által végzett munkák hat szempontja: 1. Az elveszettek fölkeresése és az eltévelyedettek visszatérítése. Ide tartoznak: a gyermekmenházakban s a felnőttek számára való javító intézetekben végzett munkák, mely utóbbiakban gondozzák az elbocsátott fegyenceket is. Ide tartoznak még az iszákosság ellen alakult mértékletességi egyletekben s a bukott nőkről gondoskodó «Magdolna-intézetekben» végzett munkák. 2. A veszélyben forgók megóvása. E szempontból tartják fenn a belmissziói bölcsődéket, kisdedóvodákat, a mesterlegény-, munkásbeszállókat (Herberge zur Heimat), a szolgáló-beszállókat, a keresztény ifjusági szövetkezeteket. 3. A szegények és betegek ápolása. Az iparos- és munkásiskolák, árvaházak, különféle segélyegyletek, koldulás elleni egyletek, szegényházak, kórházak és sinlődő betegek házai, gyermek- gyógyintézetek, hülyék, nehézkórosak gyógyintézetei; siketnémák és vakok részére állított intézetek hatékony működésében nyilvánul. 4. Az atyafiak erősítése a bibliai és traktátus-terjesztő társulatok, a vasárnapi iskolák és a gyermek-istentiszteletek által végeztetik. 5 Az elszóródottak összegyűjtése. kik elszórtan - diaspórákban lakva -, vagy idegen felekezetek tagjai közé beékelve élnek. Németországban a belmissziói munkát főleg a Gusztáv Adolf-egylet gyakorolja. 6. a meghasonlottak kiengesztelése. Itt a társadalmi égető kérdések: a munkáskérdés, a lakáskérdés, a vasárnapi általános nyugalom kérdése, a cselédkérdés és a nőemancipáció kérdései merülnek fel a belmisszió munkásai előtt. Forrás: Pallas Nagylexikon

18 18 Egyházi kezdeményezések 3. Karl WILKER ( ) – Lindenhof nevelőotthon 1917 szabadság fontossága ( tekintélyelvűség) Nincs tanterv – gyerek érdeklődési köre szerinti oktatás Lásd: Lhotzky, Stephan: Karl Wilker's Lindenhof Abstract: Describes work of Karl Wilker, physician who was appointed director of Berlin's (Germany) most infamous facility for juvenile delinquents at Berlin-Lichterfelde and "Der Lindenhof," the book he published in 1921 on his experiences with troubled youth. Focuses on Wilker's strategies for empowering youth with whom he worked through belonging, independence, mastery, and generosity. (NB) Forrás: ExtSearch_SearchValue_0=EJ492590&ERICExtSearch_SearchType_0=no&accno=EJ ExtSearch_SearchValue_0=EJ492590&ERICExtSearch_SearchType_0=no&accno=EJ492590

19 19 Szociológiai hatás „A nevelés társadalmi meghatározottságának hangsúlyozása az új tudományos diszciplína, a szociológia létrejöttével vált egyre jelentősebbé, mely megközelítés már Comte nevelésfelfogásában is erőteljesen érvényesült. A nevelés és a társadalom kapcsolatát hangsúlyozó szociálpedagógia és ezt követően az önálló nevelés-oktatásszociológia megalapozása Dewey mellett olyan klasszikusok nevéhez fűződik, mint {…} Lester F. Ward ( ), valamint a francia Emile Durkheim.” (Pukánszky-Németh: Neveléstörténet, p574)

20 20 Paul Bergemann ( ) A szociológiai szempontokra alapozott pedagógia első jelentős német képviselője Koncepciójának kiindulópontja - Comte, Spencer és Durkheim felfogására alapozva - az emberi társadalom egyénre gyakorolt hatásának hangsúlyozása: az egyén mint társas lény, csak a társadalmi közösség által válhat teljes emberré. Legfontosabb műve az 1901-ben Gerában kiadott "Társadalmi pedagógia" (Soziale Pädagogik). Társadalom: olyan organizmus, amit a közösségi szellem éltet. A nevelés - tudatos ráhatás, amely az egyedeket felkészíti a társadalmi életre - csak az emberi közösség által valósítható meg, mint alapvető társadalmi tevékenység, célja a társadalmi struktúrák módosulásával együtt változik. A növendék testi, értelmi és erkölcsi kiteljesedését az önnevelés követi, melynek legfőbb színterei a különféle társadalmi intézmények, szakmai és politikai szervezetek. A társadalmi szempontokat felvállaló pedagógia alapjai az életről szóló tudományban, a biológiában gyökereznek. A biológiai létezésre épülő kultúra teszi magasabb szintűvé, nemesebbé az életet. Ezért a nevelés végső célja az emberi faj fenntartása és tökéletesítése. A folyamatos tökéletesedés teszi lehetővé az emberi életminőség fokozódását, a kultúra mind bensőségesebbé, kifinomultabbá válását. Az erkölcsi értelembe vett jó az, ami elősegíti a faj fennmaradását és szolgálja annak fejlődését. Ezért az egyénnek magára nézve kötelező érvényűnek kell elismernie az adott kor erkölcsi szabályait, hiszen lényegében ugyanúgy gondolkodik, érez, cselekszik, mint az a társadalom, amelyben született, amely nevelte és amelyben érett emberré vált.

21 21 Paul Bergemann ( ) A társadalom mint legfőbb nevelési tényező, főbb nevelési feladatai: 1. A környezettel összekapcsolt ápolás, gondoskodás, amely biztosítja a gyermek optimális testi és szellemi fejlődését. 2. A gyermek szerveinek és képességeinek fejlesztésére szolgáló gyakorlatok kialakítása. 3. Lehetőség teremtése a gyermeki játékra, amely módot ad a gyermek ösztöneinek fejlesztésére, és módot ad a játékok társadalmi együttéléshez történő hozzákapcsolásához. 4. Az "összetartozás érzését" tudatosító fegyelem kialakítása, amely erősíti a növendékek erkölcsös magatartását, hasznos cselekedetekre irányuló törekvéseit. 5. Olyan oktatási feltételek megteremtése, amelyek segítségével a gyermek megismerheti a kultúra világát. Az erkölcsi szokások kialakításában nagy szerepe van a nevelő tekintélyének, a gyermekkel való bánásmódnak és a példamutatásnak. A büntetés csak egészen kivételes esetekben megengedett. Tagadja az egyház évezredes jogát a neveléshez, feleslegesnek véli a felekezeti vallásoktatást is. Ezzel szemben nagyon fontosnak tartja a széles körű nép- és felnőttnevelést. A reformpedagógiai gondolkodók - elsősorban Ellen Key - felfogásához hasonlóan kívánatosnak tartja, hogy az új század a gyermek és a nevelés százada legyen. Ezért követeli, hogy az állam nevelői gondoskodását terjesszék ki minden gyermekre, teremtsék meg a felnőttnevelés feltételeit, az egész társadalom kulturális színvonalának fokozása érdekében hozzanak létre népkönyvtárakat és népfőiskolákat, rendezzenek nyilvános felolvasásokat, irodalmi-szórakoztató esteket, múzeumi tárlatvezetéseket. (Pukánszky-Németh: Neveléstörténet, p )

22 22 A szociálpedagógia fejlődése  Paul NATORP ( ) • Újkantiánus pedagógiai irányzat (Az ember csak nevelés által válhat emberré) • Közösség általi nevelés ( Wichern: egyház) • A szociális kérdés nem anyagi természetű, hanem a társadalmi együttlét elsivárosodása • Szoc. problémák megoldásában az állam ne vállaljon szerepet Irányzata a ’20-as évekig volt uralkodó szoc.pedagógiai nézet

23 23 Paul NATORP Ped.-i életműve szociálpedagógia elnevezéssel vált ismertté. Műveiben az emberi közösséget nem tört. produktumként, sem pedig az egzakt empirikus szociológia eszközeivel értelmezhető társ.-i jelenségként, hanem ideális értékként, örök emberi eszményként fogja fel. A nev. legfőbb feladatának az akarat nev.-ét, és általa az ember lényének minden irányú harmonikus kiművelését tekinti. Az értelem tv.-eit követő értelmes akarat a közösségben realizálódik: az egyén általa válik emberré, nélküle nem létezik a nev. sem. Az igazi közösség, melynek feladata az értékek megvalósítása, az ember alakítása, az egyedek áll. és társ. felett álló belső kapcsolata, csupán tagjainak tudatában létezik, ezért mentes minden kényszertől. Legfőbb jellemzője az öntevékeny cselekvés: amikor az egyén felemelkedik a közösséghez kitágítja saját énjét és az eszmények egységében egyesül a másik ember énjével, és ezáltal mozgásba hozza az öntevékenységet. Az egyén és társ. kapcsolatának az erkölcsiség legmagasabb szintje felé irányuló három területe és ezzel összefüggő három fokozata: az ösztön, akarat és az északarat. Az ezekben realizálódó erényekben (mértékletesség, bátorság, igazság) jut kifejezésre az egyén erkölcsi életének egysége, melyek az egyén erkölcsiségének alapját képezik. ? A társ. végső célja az értelem uralmának megvalósítása, aminek érdekében a gazdasági és pol.-i tevékenységet ? mint az ember alakulására irányuló eszközöket ? ennek a magasabb rendű célnak kell alárendelni. Ezért a társ. minden rétegére kiterjedő nev.-nek demokratikusnak kell lennie, amit áthat az igazságosság erénye. A társ. legfontosabb sejtje a család. Az egyéni munka emberformáló jelentőségére való tekintettel a családok magasabb szintű munkaközösségekké egyesülve ?családi szövetségként? gondoskodjanak a gyermekek nev.-éről. ? Az isk., mint a nev. szolgálatában álló szerv. a gyermeket sajátos tv.-ei által szabályzott, állandóan ismétlődő életformába vezeti be. Ped.-i értékét fokozza, magas fokú szervezettsége, ami hozzászoktatja a gyermeket a rendhez, fegyelemhez. Az isk. csak akkor teljesítheti teljes mértékben társ.-i feladatát, ha egységes vagy nemzeti isk.-ként (Nationalschule, Einheitsschule) működik, amelyet minden 6?12 éves gyermek látogathat. Ez az isk.- típus törölheti el az oszt.-különbségeket, hozhatja létre a modern értelemben vett nemzetet. Az ezt követő 18. életévig tartó isk. két részre tagolódik: az egyik a praktikus készségek fejlesztését, a különböző szakmák tud. jellegű megalapozását nyújtó szakisk., a másik pedig az elméleti jellegű tanulmányokra felkészítő gimn. A nev. legmagasabb fokozata ? az ?északarat? kialakítása és elmélyítése ? a felnőttek társ.-ában végzett szabad önnev. során valósul meg. Ennek eredményeként jön létre a tiszta belső erkölcsi erőn nyugvó közösség. F. m.: Sozialpädagogik ; Allgemeine Pädagogik ; Philosophie und Pädagogik ; Sozialidealismus

24 24 Vita a szociálpedagógiáról  Weimari szociálpedagógia keletkezése – Herman NOHL Weimari köztársaság időszaka ( ) A natorpi szociálpedagógia fogalmának átértelmezése, új alapokra helyezése – 1920-as évek

25 25 Szociálpedagógiai nézetek a weimari köztársaság idején NATORP Szocped= pedagógia általános felfogása Nevelés csak társ-i környezetben Állam-ellenesség (közösség általi nevelés) NOHL Szocped= a pedagógia egy része; ami nevelés, de nem iskola és nem család Társ.i környezet a szocpol területe – szocped: egyén támogatása, hogy önmagán segítsen Cél: ifjúsági jóléti gondozás kivonása az egyház kezéből – állam szerepe! Vita lezárása: Gertrud Bäumer ( ) definíciója (1929) „minden olyan fajta nevelés, amely nem az iskolában és nem a szülői házban történik”

26 26 A szoc-ped terepe a nohli koncepcióban Terület: ifjúsággondozás Fő cél az egyház, Belmisszió alóli felszabadítás állami tevékenység keretében • Egyház: kirekesztő, szegregáló politika (pszichiátria támogatása) • Iskola: uniformizál, oktatási célokra koncentrál A gyermeki lélek iskolán kívüli megnyilvánulása Szociálpedagógia terepe ! Nem alkalmasak az ifjúsággondozásra

27 27 Oktatáspolitikai háttér Birodalmi Ifjúsági Jóléti törvény (hatályos: ápr.1-től) Reichsjugendwohlfahrtsgesetz (RJWG) Minden német gyereknek joga van, hogy testi, lelki, társadalmi képességeit a nevelés révén fejlessze (Natorp: csak társi kép.!) Ifjúságvédelmi hivatalok felállítása Feladat: a gyerek segítése, hogy integrációja minél zökkenőmentesebb legyen

28 28 Problémák a nohli (weimari) szocpedagógia térnyerésében  Felekezeti gondozó nevelés ellenállása nagy (bár…)  Családgondozás megjelenése, mint potenciális szakember-felvevőpiac (de: csak kényszerű gazdasági, és nem nevelési kérdések megoldása)  Gazdasági helyzet – korlátozza az állami jóléti gondozás kiépítését  Nézet: az állam nem lehet egyenértékű olyan nevelő erőkkel, mint család, egyház, isk. – Nohl elmélete háttérbe szorul 1933 után: szociálpedagógia „Hamupipőke” helyzetben – az inga visszalendül

29 29 Nagy gazdasági világválság ( ) Előzménye, okai Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya. A békeszerződések ráadásul nehezítették a talpraállást, a világpiac jelentős mértékben beszűkült. A háború okozta teljes károkat Németország és szövetségeseinek kellett fizetnie (1921-ben a jóvátételt 33 milliárd amerikai dollárban állapították meg), az angolok és a franciák ebből törlesztették – volna – tartozásaikat az Egyesült Államok felé. Az USA-ban 1921-ben, míg Európa több országában a húszas évek közepe felé sikerült helyreállítani a károkat, ám a fellendülés csak rövid ideig tarthatott.első világháborúbékeszerződésekNémetország1921Egyesült Államok1921 Kirobbanása A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Végül 1928 januárjában a Federal Reserve (az USA jegybankrendszere) úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így emelte az alapkamatot. Ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett. Mindezt tovább tetézte az augusztusban kezdődő gazdasági recesszió. Világszinten túltermelés alakult ki, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. Ezek után október 24-én, a „fekete pénteken” megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott.USA 1928Federal ReserveUSAdeflációhoz1929gazdasági recesszió1929október 24-én részvénypiaci recesszióNew York-i tőzsdénoktóber 28-án NémetországNémetország már a válság kirobbanása előtt 5 milliárd dollárnyi hitellel rendelkezett, aminek a felét, 2,5 milliárdot a jóvátétel fizetésére fordítottak. Sok történész a magas munkabérekben látja a gazdasági problémák forrását, aminek hatására folyamatosan veszített aranytartalékaiból az ország júliusában nem sokkal a Creditanstalt bejelentése után csődbe ment a Darmstädter- und Nationalbank. A Jegybank nem tudott az aranypénzrendszer miatt segíteni a bankon, így július 13-án bankszünnapot rendelnek el. A márka konvertibilításának megszüntetése mellett a kormány fizetési moratóriumot is hirdet. Franciaország ajánl hitelt Németországnak, de ezt politikai feltételhez köti, amit a németek nem fogadnak el a „sértődöttségi politika” miatt aminek a célja a Versaillesi-békerendszer újratárgyalása. Végül az USA után Németországot sújtotta a leginkább a válság, ezért is erősödhettek meg annyira a szélsőséges pártok.1931CreditanstaltDarmstädter- und NationalbankFranciaországNémetországnakUSANémetországot Forrás:

30 30 II. vgh. utáni időszak • Szociálpedagógia • Szociális munka (social work) A két diszciplína elkülönítése csak mesterkélten lehet; gyakran szinonimaként használják 1960-as évek - Radikális, kritikai szociálpedagógia Politikai szerepvállalás szükséges – társadalmi okok firtatása • Ne csak vészhelyzeti beavatkozás • A kialakulás megelőzése, előfordulás csökkentése • Közösségi keretekben végzett szoc.ped. tev. Életvilág felé fordulás Thiersch, Hans /1981/gondolata: „ A szociálpedagógia …mára kiszélesedett, és másfajta hagyománnyal keveredett, a szegénygondozás és a szociális munka hagyományaival, a kliens mindennapjai, életvilága felé kell fordulni a segítőnek.” 1970-es évek - szociálpedagógia expanziója ügyfelek, szakemberek száma nő, differenciálódik a szolgáltatás

31 31 Szociálpedagógia expanziójának okai  GIESECKE Hátrányos helyzetű fiatalok számára biztosított szolgáltatások kiterjesztése a középosztályra Szakma elfogadottsága, bővülése  Ulrich BECK (1944-) – individualizációs elmélet Egyén felszabadul a hagyom. kötöttségek alól egyéni döntés, lehetőségegyéni felelősség is! Új kényszer (MEP, tömegfogyasztás) Média egzisztenciateremtő ereje Megélt társ-i valóság és normál életrajz közti szakadék szélesedikklientúra eltömegesedik

32 32 Szociálpedagógia expanziójának okai  Hans THIERSCH (1935- ) gyakorlatorientált szociálpedagógia • Meghosszabbodott ifjúsági életszakasz önállósága • Szociális kapcsolatok felértékelődése • Szocped: eligazít kül. intézmények közt szolgáltatást nyújt (komm. készségfejl.)

33 33 Modern szociálpedagógia Szélesebb klientúra : • keményebb szociálpedagógia A hagyományos (hh) klienseknek • puha szociálpedagógia Újonnan megjelent rétegek tagjainak (pl. középosztály fiataljai) Pedagógiai lexikon (1997): …célcsoportjai a hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, valamint az életvitelbeli, gondozásbeli segítséget igénylő felnőttek. (…)

34 34 Klaus MOLLENHAUER ( ) Az 1960-as évek jelentős szociálpedagógusa A Bäumer-féle felfogást vallja: nevelési rendszerek: család szociálpedagógia iskola

35 35 Nevelési színterek funkciója Szociál- pedagógia védelemápolástanácsadás Iskolai pedagógia oktatásátadásbegyakorlás Családi nevelés ÁpolásGondozásTámogatásSzoktatásbegyakorlás

36 36 Szociálpedagógia funkciója Mollenhauer szerint 1. Védelem Elhanyagoltság kárainak enyhítése veszélyeztetettség felismerése, megelőzés (autonómia, kezdeményezőkészség minimuma) 2. Ápolás =kertész: beavatkozik a természetes folyamatokba – alakítja, formálja a gyereket, de figyelembe veszi igényeit Arany középút a laissez-faire és a túlzott óvás között 3. Tanácsadás = megmondja, mit tegyenbeszélgetés Nem helyette, vele együtt keressük a kiutat Empátia, összhang a fiatal lehetőségeivel, tényleges énjével Tényleges szükségletekből kiindulva alkotja meg pedagógiai célkitűzéseit (nem egy ideális gyerekképből) Túlzott szakosodás veszélye!

37 A szociálpedagógia képzés rövid története

38 38 Századforduló • Állami szegénygondozás • Egyházi karitatív szervezetek • Polgári kezdeményezések – önkéntes segítők (nők) Idővel nem képesek ellátni feladatukat Rendszeres képzés szükségessége 1893 – Lány-és Asszonycsoportok a szociális segítőmunkáért szervezet képzése

39 39 Soziale Frauenschule 1893 – Lány-és Asszonycsoportok a szociális segítőmunkáért szervezet képzése Kezdetben eseti előadások 1910-es évek: kétéves alapképzés (12 helyen) Alice SOLOMON ( ) vezette Soziale Frauenschule Die Soziale Frauenschule um 1920

40 40 Alice Solomon ( ) Alice Solomon Berlinben született 1872-ben. Gazdag lány, aki unatkozik, haszontalannak érzi magát. Meghívták a Szociális Segítséget nyújtó Leányok és Asszonyok Csoportja alapító ülésére, és ott azt gondolta, a szociális gondoskodás értelmet adhat az életének. Megalapította az első női munkásotthont, ahol dolgoztak a nők, színházat, dalestet szervezett. Korai feminista volt őszén nyitotta egy éves szociális szegénygondozók képzését, ahol pl. Max Weber tartott előadásokat. Konferenciákra járt, előadásokat tartott. Tanított és egyetemre járt. A Szociális Segítséget Nyújtó Leányok és Asszonyok csoportjai első nőiskolája ban nyílt meg. Egyre jobban fejlődött, egyre többen látogatták. Az első világháború idején a férfiakat behívták katonának, a nőkre maradt a szociális munka. Idő nem volt a tanulásra, ezért „gyorstalpalókat” tartottak. A nacionalizmus erősödése Solomont is elérte. Mivel zsidó volt, nemkívánatos személlyé vált ben hagyta el az országot. Szerinte a nőknek nem férfiként kell helytállni a szociális munkában, hanem saját egyéniségükkel részt venni benne.

41 41 Alice Solomon ( ) In 1908 Alice Salomon ( ) founded the two-year, interconfessional „Soziale Frauenschule“ (Social Women’s School) in Berlin Schöneberg, having initially started with one- year social-work courses. Interdisciplinarity, a close link between theory and practice and an international orientation remain the most important principles of the training to the present day. The first school for social work became a model for the foundation of other schools and influenced the development of social work in Germany. In 1933, with the beginning of the Nazi dictatorship, the „Social Women’s School“ dismissed its Jewish members and renounced its emancipatory focus on social justice. Alice Salomon was expelled from Germany in After liberation from the Nazi dictatorship the school resumed its work in June 1945, taking its lead from the training of the 1920s. Supported by German émigrés, it was orientated towards democratic American models. Forrás:

42 as évek Kétszektorú felsőfokú képzés: • szociálpedagógus és szociális munkás végzettséget nyújtó szakiskolák átalakítása emelt szintű szakiskolákkámajd szakfőiskolákká (1971) • Egyetemeken szociálpedagógia oktatása a neveléstudomány keretében Foglalkozás elismerése !

43 A szociális gondoskodás nemzetközi előtörténete Kiegészítő anyag társadalomtörténeti-szociálpolitikai adalékok

44 44 A szociális gondoskodás nemzetközi előtörténete i.e.  1750: Babilóniában Hammurabi király kiadja törvénykönyvét, amely többek között kötelezi az embereket arra, hogy nehéz időkben segítsék egymást.  1200: Izraelben a zsidók azt a kinyilatkoztatást kapják, hogy Isten a szegények és elesettek segítését várja el tőlük.  500: A filantrópia, amely „az emberiség szeretetéért cselekedni” jelentésű görög szóból származik, intézményesül a görög városállamokban. A polgárokat, a közjó érdekében felhasználandó pénzadományok nyújtására bíztatják. Parkokat építenek, valamint élelmiszert, ruhaműket és más javakat gyűjtenek össze közintézményekben, a szükséget szenvedők számára.  100: Rómában létrehozzák az „annona civica” hagyományt, amely szerint a patríciuscsaládok ingyen vagy alacsony árért gabonát osztanak a rászoruló római polgároknak. i.sz.  30: Jézus Krisztus tanítása szerint az emberek egymás iránti szeretete Isten akarata. Jézus hangsúlyozza annak fontosságát, hogy adjunk a kevésbé szerencséseknek. („Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” Máté 25-40)  542: Miután az indiaiakhoz hasonló kórházak elterjedtek Kínában és a Közel-Keleten, most első ízben Európában is megjelennek. Az első Hotel Dieu-t (Isten Háza) a franciaországi Lyonban hozzák létre és személyzetét a kléruson kívül elsősorban önkéntesek adják.  650: Mohamed próféta követői azt a kinyilatkoztatást kapják, hogy kötelezettségeik vannak a szegények felé, és zakat („megtisztulás”) adó fizetése a szegényekről való gondoskodás céljára az iszlám 5 oszlopának (a kötelezettségeknek) egyike.  1100: A római katolikus anyaszentegyház kiadja a Dekrétumot, az összegyűjtött kánoni törvényeket, amely többek között kimerítően tárgyalja a jótékonykodás elméletét és gyakorlatát. Kijelenti, hogy a gazdagok törvényi és erkölcsi kötelezettsége a szegények támogatása.  1348: A feudalizmus társadalmi rendszere hanyatlásnak indul, részben amiatt a bubópestis- járvány miatt, amely Európa lakosságának közel egyharmadát megöli. A bárók és a földesurak védelme nélkül a szolgák és a parasztok ki vannak téve a gazdasági és katonai fenyegetések kénye-kedvének.

45 45 A szociális gondoskodás nemzetközi előtörténete  1349: Angliában kiadják a munkásokról szóló rendeletet, amely megköveteli, hogy az emberek azokon a birtokokon maradjanak, ahol az otthonuk van, és annyiért dolgozzanak, amennyit a földesuruk hajlandó nekik fizetni. A koldulást és az alamizsnaosztást törvényellenesnek nyilvánítják, kivételt képeznek ez alól az öregek és a munkaképtelenek. Most első ízben tesznek különbséget az „érdemes szegények” (az öregek, rokkantak, özvegyek és kiskorú gyermekek), illetve az „érdemtelen szegények” (ép, egészséges, de munkanélküli felnőttek) között.  1531: Kibocsátják a szegények segélyezésével foglalkozó első angliai rendeletet, mely felhatalmazza a helyi bíróságokat, hogy bizonyos személyeknek (öregeknek és rokkantaknak) koldulási engedélyt adjanak ki a saját szomszédságukban, és hogy az engedély nélkül koldulókat keményen megbüntessék. Az engedélyek kiadásához a bíróságok részletes végrehajtási szempont- és eljárásrendszert dolgoznak ki, és minden egyes pályázót bírósági képviselő bírál el.  1536: Létrejön a „Henrik-kori szegénytörvény”, más néven a „Törvény az erőszakos csavargók és koldusok megbüntetéséről”. VIII. Henrik korában osztályokba sorolják a szegényeket. Az önkéntes adományok begyűjtésére és a szegényeknek történő kifizetésükre különféle módszereket dolgoznak ki. A törvény előírja, hogy ezeket a módszereket inkább helyi, mint országos szinten alkalmazzák, ugyanakkor azt is elismeri, hogy az egyház vagy önkéntesek helyett inkább az államnak kell valamilyen szerepet vállalnia a szegényekről való gondoskodásban.  1572: Anglia nem támaszkodhat többé kizárólag önkéntes adományokra a szegényekről való gondoskodás terén. Kivetnek ugyanis egy országos adót (az „Egyházközségi ínségadót” – Parish Poor Rate) e költségek fedezésére. Ezzel együtt jár a segélyre szoruló emberek regisztrálása. Elismerik, hogy nem minden munkaképes szegény ember lusta. A segélyezésből fennmaradt összegeket az egészségesek számára létesítendő munkahelyek teremtésére fordítják.

46 46 A szociális gondoskodás nemzetközi előtörténete  1601: Megalkotják az Erzsébet-kor Szegénytörvényét. A korábbi „Henrik-kori szegénytörvény” (1536) és az „Egyházközségi ínségadó” (1572) tapasztalataira építve, ez a törvény válik a szegényekkel és hátrányos helyzetűekkel foglalkozó legfőbb rendeletté, több mint 200 éven keresztül. Amerikában is e törvény lesz a szegények kezelésének alapja. A „Szegénytörvény” a szegények segélyezésének ügyintézését egyházközségi szintre helyezi, és minden egyházközségben megadóztatja az embereket a saját szegényeikért, továbbá tanoncprogramokat hoz létre a szegény gyermekek számára, és dologházakat alapít az önmagukat ellátni nem tudóknak, ugyanakkor keményen megbünteti a munkaképes, ám dologtalan szegényeket.  1650: Luther, Kálvin és kortársaik kidolgozzák a protestáns etika alapelveit. Filozófiájuk alapvető befolyásoló tényezővé válik Angliában, Európa egy részén és az amerikai gyarmatokon. E gondolatkör az önfegyelemre, a mértékletességre és a kemény munkára helyezi a hangsúlyt, s emiatt sok híve rosszallással néz az eltartottakra és a munkanélküliekre.  1662: Angliában megalkotják a „Letelepedési és költözési törvényt” (Law of Settlement and Removal) – a világ egyik első olyan törvényét –, mely állandó tartózkodási követelményeket állít föl a segítségre jogosultság eldöntéséhez. Az önkormányzati hatóságokat felhatalmazzák arra, hogy csak a helyi szegényeket segítsék, és hogy kiűzzenek mindenki mást a körzetükből, aki segítségre szorulóvá válhat. E törvény következtében, a hatóságok a szegénnyé válás valószínűsége alapján kezdték az embereket minősíteni. Bár a törvény alapvetően szigorú és büntető jellegű, mégis törvénybe iktat a szegénység okainak feltárására irányuló önkormányzati kötelezettségeket is.  1697: Bristolban kialakítják a dologházak rendszerét, ami hamarosan elterjed egész Angliában és Európa egy részén. A dologházat eszköznek szánták az ínségadó alacsonyan tartásához azáltal, hogy aki nem lép be a dologházba, attól megtagadják a segítséget. Ezeket az intézményeket általában olyan magánvállalkozók irányították, akiknek – a helyi hatóságokkal kötött szerződésük értelmében – cserébe gondoskodniuk kellett a dologházban munkát vállalókról. A bentlakók (beleértve a nagyon fiatal gyermekeket, a rokkantakat és a nagyon időseket is) gyakran csak minimális gondoskodást kaptak, miközben tulajdonképpen rabszolgákként, éjt nappallá téve dolgoztatták őket.

47 47 A szociális gondoskodás nemzetközi előtörténete  1782: Angliában elfogadják a „Gilbert Törvényt”, amely lehetővé teszi a dologházak bentlakóinak kizsákmányolása miatt megdöbbent emberbarátoknak, hogy Anglia számos önkormányzatában reformokat indítsanak el. Sok dologházat bezárnak, kiépítik a szegényeknek saját otthonaikban történő megsegítésének rendszerét, és a hat éven aluli gyermekeket befogadó családoknál helyezik el. Sok magánvállalkozót önkormányzati alkalmazottak váltanak fel a megmaradt dologházak igazgatásában.  1795: Bevezetik a „Speenhamland-rendszert”. Speenhamland angliai körzetben kialakítanak egy „szegénységi küszöböt”, mely szerint egyes munkások akkor jogosultak támogatásra, ha bérük ezen határ alá esik. Az összeget a kenyér árának és a munkás eltartottjai számának alapján kalkulálják ki. Ha az árak emelkednek vagy a bérek csökkennek, az állami kincstár pótolja a különbséget.  1834: Angliában beiktatják az „Új szegénytörvény”-t, az „Erzsébet-kori szegénytörvény” (1601) reformjaként. Az új törvény, az emberek autonómiáját hangsúlyozva, az önmagukra támaszkodást hirdeti. Tagadja az állami támogatás való jogot és a munkanélküliségért érzett kormányzati felelősséget. Érvényre juttatja a „kevesebbre jogosultság” elvét (a segélyben részesülő sohasem kaphat annyit, mint amennyi a legalacsonyabban fizetett munkás bére).  1845: A Dorothea Dix vezette társadalmi mozgalom eredményeképpen a New Jersey-i Trentonban létrehozzák az első állami elmegyógyintézetet. Dix erőfeszítései hamarosan sok más államot is meggyőznek az elmekórházak építésének szükségességéről.  1848: Az Egyesült Államok egész területéről érkezett feministák gyűlést tartanak New York- ban, a Seneca Falls-nál, ahol deklarálják a nők számára biztosítandó egyenlő jogokat, kidolgozzák a nőmozgalom filozófiáját és célkitűzéseit, beleértve a választójogot, az oktatásban és a munkahelyeken érvényesítendő egyenlő esélyeket, valamint a törvény előtti egyenlőséget.  1863: Jean Henri Dunant író Svájcban létrehozza a Vöröskeresztet és nemsokára több más országban is kialakulnak a Vöröskereszt szervezetei.  1864: P.G. Frédéric Le Play francia szociológus és mérnök befejezi a szegénységről szóló első, tudományos igénnyel megírt tanulmányt – annak kiterjedtségéről, okairól, következményeiről és lehetséges megoldásairól.

48 48 A szociális gondoskodás nemzetközi előtörténete  1869: Londonban megalakul az első „Jótékonysági Szervezetek Társasága” (Charity Organization Societies, COS). A korábban „Társaság a Jótékonysági Segélyek Szervezéséért és a Koldulás Megszüntetéséért” (Society for Organising Charitable Relief and Repressing Mendicity) elnevezésű szervezet munkája a pénzadományok gyűjtésére tett erőfeszítések koordinálására és a pénz rendszerezett elosztására irányul. Önkénteseket toboroznak arra a célra, hogy megismerkedjenek a segítségért jelentkezők helyzetével, egyénileg felmérjék szegénységük okait és segítsenek korrigálni azokat.  1870: Teret hódít a szociáldarwinizmus. Herbert Spencer alapgondolata az, hogy a „legrátermettebbek kiválasztódását” az emberi társadalomra is alkalmazni kell, és hogy a szegénység csupán a természetes kiválasztódás megjelenési formája. Szerinte a szegények segítése lustává teszi őket, és a segítés kiöli belőlük a szorgalmat.  1870: Ratifikálják az amerikai alkotmány 15. módosítását, amely fajra, bőrszínre vagy előzetes szolgastátusra való tekintet nélkül minden állampolgárnak (a nőket nem beleértve) garantálja a szavazati jogot.  1877: A londoni szervezetet modellként használva S. Humphreys Gurteen tiszteletes létrehozza Amerika első „Jótékonysági Szervezetek Társaságát” (COS) New York államban, Buffaloban. Az önkéntes munkások pénz helyett inkább tanácsot osztanak a szegényeknek, az emberbaráti és segélyező magánszervezeteknek pedig információkat közvetítenek róluk. A buffaloi COS ajtaján így szól a felirat: „Itt nincs segély!”. Egy évtizeden belül a legtöbb nagyobb városban létrejönnek ilyen társaságok (COS-ok), és sokuk közvetlen pénzügyi segítséget is nyújt a rászorulóknak.  1883: Az újonnan egyesített Németországban Otto von Bismarck kancellár létrehozza a nemzeti egészségbiztosítást, majd röviddel ezután a balesetbiztosítási, az öregkori és a rokkantsági biztosítási programokat. Ez a rendszer sok más ország társadalombiztosítási programjainak modelljévé válik, kivéve Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat.


Letölteni ppt "A szociálpedagógia kialakulása WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann."

Hasonló előadás


Google Hirdetések