Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LUCIAN CUCUIET DUDAS LAURENTIU TIBOR LUMINITA DUDAS: Szatmárnémeti fejlődése a 19. század végén és a 20. század első felében a források tükrében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LUCIAN CUCUIET DUDAS LAURENTIU TIBOR LUMINITA DUDAS: Szatmárnémeti fejlődése a 19. század végén és a 20. század első felében a források tükrében."— Előadás másolata:

1 LUCIAN CUCUIET DUDAS LAURENTIU TIBOR LUMINITA DUDAS: Szatmárnémeti fejlődése a 19. század végén és a 20. század első felében a források tükrében

2 A 18. században a két település, Szatmár és Németi egyesült (1715), létrehozva Szatmárnémetit. A város már létre- jöttekor fontos szerepet töltött be a térségben. Amikor ismét megszerezte a szabad királyi város címet ugrásszerű gazdasági, szociális, demográfiai és kulturális fejlődés tapasztalható.

3 A tanulmány keretében bemutatott időszak, a 19. század vége és a 20. század első fele kiemelkedő időszak a város fejlődésében, különösen akkor, azoknak az urbanisztikiai jellemzőknek az ismeretében, amelyek ekkor valósultak meg (építkezések, városrendezési munkák), és modern várossá tették Szatmár- németit.

4 A gazdasági fejlődés minden területen végbement. A város lakosságszáma is növekedésnek indult. Eljött az idő, hogy új szempontokból gondolják át város- fejlesztést. A 19. század végén a város lakossága majdnem főből állt, ami a következő évtizedekben kb főre nőt.

5 Közismert, hogy már a 19. század elején elkezdtek foglalkozni a városrendezés kérdésével, és a munkálatok felügyeletére létrehozták a városrendezési tanácsot. A 19. század végétől jellemző építési kon- junktúra idején különös figyelmet szenteltek a városkép kialakításának: a városképet meghatározó magánházak, kulturális, egyházi, oktatási és köz- épületeket emeltek.

6 Megfigyelhető, hogy építési területeket foglalnak le a zöld területek szépí- téséhez, egy pihenő zóna létre- hozásához, és hogy fejleszteni tudják az úthálózatot, és be tudják vezetni a modernizálás számos elemét, így az elektromos világítást.

7 Egy másik inspirációs tényező a város fejlődésében egy folyamatosan jó, kiegyensúlyozott gazdasági tevékeny- ség, mivel a gazdasági fejlődés, a demográfiai növekedés és a város- fejlesztés modernizálódása szorosan összefüggenek, és kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra.

8 A város gazdasági fejlődését bizonyítja az alábbi iparvállalatok megjelenése: Gőzmalom (1896) Téglagyár (1894) „Princz Testvérek” Gyára (1906) Unió (1912)

9 Az 1888-as évben létesült az Elektromos Telep egyike, elsőként Erdélyben. Meg- építésekor a központi piac és a színház világítását biztosította és 1900 között a meglévő mellé két másik gőzgépet is beszereltek, hogy át tudjanak állni az utcák közvilágítására és az épületek belső megvilágítására. Ezekkel a teljesítmény hétszeresére nőtt től a már az egész városban volt elektromos világítás.

10 A gazdasági fejlődés fellendülésével egyre nagyobb igény merült fel a város fejlesztésére, beleértve az utcák köve- zését, aszfaltozását és a járdák építését. A gazdaság növekedése magába foglalja a kereskedelem és a szállítás fejlődését is, így 1870-ben felépült a vasútállomás, majd 1890-ben egy új, immár 120 méter hosszú vasúti pályaudvar.

11 1889-ben elkezdődött az új városháza építése. Egyik szárnyát már 1890-ben befejezik, majd a teljes épületet január 5- én adják át.

12 Mivel a bíróság régi épülete sem felelt meg az igényeknek, már 1894-ben felmerült egy új székház építésének gondolata. Megállapították, hogy az új bírósági palota megépítéséhez az önkor- mányzatnak biztosítani kell az építési telek megvásárlásához forintot, az építkezéshez forint előleget és végül 7700 forintot a bankköltségekhez.

13 A grandiózus építkezést hét évre tervezték november 3-án az igazságügyi minisztérium jóváhagyta a bírósági épület terveit és ezzel együtt a Rákóczi és a Verbőczi út (jelenleg Mihai Viteazul és Mileniului) kereszteződésénél lévő börtön építésének engedélyét is.

14 A kulturális épületeknek is nagy figyelmet szenteltek. Az 1889–1892-es években épült meg a pápai Vayta Adolf tervei alapján a 763 fős új színház. A belügy- minisztérium azonban az építési engedélyt feltételekhez kötötte: be kellett vezetni az elektromos áramot az épületbe és garantálni a tűzvédelmét.

15

16 A város felvirágzásával nőtt a zöld területek rendezettsége is: a centrumot parkosítják, létrehoznak ezen kívül még egy parkot és a Kossuth-kertet (ma Római-kert). Ezek ennek a korszaknak a legszebb pihenő területei és sétányai.

17 A 19. század végén tervbe vették egy közfürdő építését a Kossuth-kertben május 15-ig kellett a kivitelezési terveket benyújtani. Február 20-án Tóásó Pál terveit fogadta el a városi tanács. A kivitelezéssel Hirsch Miklóst bízták meg augusztus 8-án kezdték meg a munkálatokat és június 8-án a terv szerint fejezték be.

18 A 19. és a 20. század fordulóján olyan új építkezések zajlanak le, amelyek hosszú időre meghatározzák a város arculatát: a régi városháza helyén épül fel 1902-ben a Pannónia Hotel (ma Dacia Hotel). A szecessziós stílusú épület ma is a város jelképének számít. Az épület előkelő helyet biztosít a városban szervezett különféle rendezvénynek megtartására.

19 Pannónia Szálló (Dacia Hotel)

20 A szatmárnémeti Tűzoltó-torony

21 1903-ban Meszlenyi Gyula püspök aranykoronás adományából felépítik a Tűzoltó-tornyot. Az épület kb. 45 m magas, négyszög alakú alapból és egy henger alakú toronyból áll, tetején egy terasszal, ami régen tűzvédelmi megfigyelésére szolgált. Egy másik jelentős épület: a Fehér Ház 1912-ben épült a Zöld Fa csárda helyén. A Weszelovszky-testvérek építették, és nagy újdonságnak számított, hogy lift is volt az épületben.

22 A szatmárnémeti Fehér Ház ma (Casa Alba)

23 A város fejlődése ebben az időszakban elsősorban Böszörményi Károly, Herman Mihály, Rogoz Pap Géza és Vajay Károly polgármesterek munkájának köszönhető. Az első világháború után a város életének új szakasza kezdődött. Az új román városvezetés érdekelt volt a háborús károk helyreállításában, a város fejlődésének folytatásában.

24 Az Unió üzem és a „Printz testvérek” gyár fejlődése is folytatódott, modernizálták a textilgyárat, az olajfinomítót, a téglagyárat stb. A 19. században a város gazdaságát a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Kamara felügyelte. Szatmárnémetiben 1929-ben alakul meg a Kereskedelmi Ipar és Árutőzsde Kamara.

25 Az elektromos műveket is modernizálták: 1934-ben üzembe helyezték az első turbinát, ami a hagyományos rendszerrel párhuzamosan termelte az energiát. A gépházat és a kazánokat újjáépítették és két földalatti tartályt is elhelyeztek még, valamint felszereltek két villanyáram gyűjtő kollektort és egy földalatti szivattyúházat is.

26 Ebben az időszakban is folytatódik a középületek építése: július 19-én kezdik el a megyei elöljáróság új székházának építését, amit 1937-ben adnak át. Komoly eredmény volt a repülőtér kiépítése 1937-ben.

27 Szintén a harmincas években épült az a két egyházi épület, amelyek szimbólumai lettek a városnak. Az ortodox „Patron Nagyboldogasszony” katedrális 1937– 1939 között épült. A görög katolikus „Szent Arkangyalok Michael és Gábriel” katedrális, amelyet Victor Smighelschi és G.P. Liteanu építészmérnökök tervei alapján építettek november 7-én szentelték fel.

28 A szatmárnémeti görög katolikus katedrális

29 Az időszak fontos eseménye volt II. Károly román király látogatása november 2- án. Ugyanabban az évben Csehszlovákia elnöke, Eduárd Benes utazása közben állt itt meg. A híresebb román személyiségek közül megfordult a városban Gheorhe Tătărescu, a Miniszteri Tanács elnöke (1937), dr. Valer Pop, Alexandru Lapedatu, Ion Inculeţ, Vintilă Brătianu miniszterek.

30 A város fejlődése ebben az időszakban elsősorban Augustin Ferenţiu, Ştefan Benea és Victor Moiş polgármesterek tevékenységéhez köthető. A gazdasági növekedés, a városkép kialakítását szolgáló körültekintő városrendezés és az életszínvonal emelése Szatmárnémetiből az említett korszakban modern várost teremtett.

31 A II. világháború kitörése beárnyékolta a város életét. Az 1944-ben elszenvedett légitámadások elpusztították a korábban létrehozott értékek egy részét. A Fehér Ház, a Pannónia Hotel, az Igazságügyi Palota, a vasúti pályaudvar, a színház a történelem viharait átvészelve maradtak meg a korszak tanúbizonyságaként. Ezek ma is Szatmárnémeti emblematikus épületei.

32 Fordította: Novák Zoltán


Letölteni ppt "LUCIAN CUCUIET DUDAS LAURENTIU TIBOR LUMINITA DUDAS: Szatmárnémeti fejlődése a 19. század végén és a 20. század első felében a források tükrében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések