Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata. A turizmus ágazat jelentősége  A turizmus, a jövő iparága a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata. A turizmus ágazat jelentősége  A turizmus, a jövő iparága a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő."— Előadás másolata:

1 Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata

2 A turizmus ágazat jelentősége  A turizmus, a jövő iparága a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata.  A turizmus Magyarország egyik legsikeresebb ágazata, sok fejlesztési potenciállal (GDP 8,5%-a, 400 ezer foglalkoztatott)  A hazai turizmus fejlesztése a fejlesztéspolitika fontos pillére, az ÚMFT egyik prioritása. ( között összesen mintegy 300 milliárd Ft fejlesztési forrás)  A turizmus fejlesztése egyszerre járulhat hozzá a társadalmi- és gazdasági problémák sikeres orvoslásához.  Az ágazat a globális kihívásokra lokális eszközökkel képes válaszolni.

3 A BEUTAZÓ TURIZMUST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK + Pozitív tényezők • Új magyarországi légi járatok • Fiatalok növekvő jövedelme • Egyedi élmények iránti kereslet növekedése • Egészségtudatosság • Rövidebb, főszezonon kívüli utazások • Internethasználat terjedése • Közlekedési lehetőségek fejlődése • Repülőjegy árak csökkenése • Fapados légitársaságok népszerűsége • Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenysége - Negatív tényezők • Versenytársaink kínálatának fejlődése • Versenytársaink marketingtevékenysége • Kedvezőtlen országimázs • Növekvő árérzékenység • Romló ár/érték arány • Nem elegendő légi- összeköttetés • Divathullámok Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

4 BELFÖLDI TURIZMUST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK + Pozitív tényezők • Üdülési csekk megismerése • Üdülési csekk elfogadóhelyek számának gyarapodása • A magyarországi turisztikai kínálat fejlődése • A Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenysége • Divatos a belföldi pihenés • Hosszú hétvégék • Egészségtudatosság • Az internethasználat elterjedése - Negatív tényezők • Reáljövedelmek csökkenése • Növekvő árérzékenység • Erős versenyhelyzet • Fapados légitársaságok • Csökkenő repülőjegy árak Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

5 Turizmus és területfejlesztés –Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze –Fejlesztések tovagyűrűző hatásai –Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont –Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás –Népesség megtartó hatása van –Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba –Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

6 Turizmus é s ö nkorm á nyzatok  Ad ó bev é tel  Munkahelyteremt é s  Serkenti a helyi v á llalkoz á sokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést  Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása  Hozz á j á rul a telep ü l é s é s k ö rnyezet é nek term é szeti, kultur á lis é rt é keinek megőrz é s é hez  Telep ü l é sk é p jav í t á sa  Kedvező imázsformáló hatás 8.

7 A HELYI IGEGENFORGALMI ADÓ FELHASZNÁLÁSA • a helyi önk. a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési támogatásban részesülnek, mértékét az éves ktgv. törvény határozza meg • ha a helyi önk. a hozzájárulást az adott évben, és az azt követő egy évig nem a helyi turizmust támogató célra használja fel, a helyi turizmust támogató célú EU-s és hazai pályázathoz kapcsolódóan sem önállóan, sem más önkormányzat, kistérség pályázatához csatlakozva támogatásban nem részesülhet az adott évben, és azt követően egy évig Az önkormányzat turisztikai célú kiadásai: a) a település népszerűsítésével kapcsolatos kiadások b) rendezvényekkel kapcsolatos költségek c) turisztikai tevékenységet folytató intézmények fenntartásához kapcsolódó kiadások d) infrastrukturális kiadások

8 • 11. táblázat: A vendégforgalom, fogadókapacitás és foglalkoztatottság • Régiónként • Közép- vendégéjszaka férőhelyalkalmazottakátlagkereset • Magyarországmillió éj ezer db ezer főezer Ft  7,0 51,9 30,1 104 • Közép- • Dunántúl • 2,4 56,3 8,6 83 • Nyugat- • Dunántúl  3,6 58,90 10,3 86 • Dél-Dunántúl 2,2 65,4 6,9 81 • Észak- • Magyarország1,5 35,8 7,4 80 • Észak-Alföld 1,6 37,6 9,0 82 • Dél-Alföld 1,1 30,5 8,5 77 • Magyarországösszesen –19,3 336,5 80,7 90 • Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004; Munkaügyi Adattár 2005, Turizmus • 2005; Megjegyzés: az alkalmazottak száma (80.7 ezer) az összes foglalkoztatott • (148.8 ezer) 54%-a. • FORRÁS iceg

9 A Magyarországra érkező külföldi turistaforgalom közlekedési formáinak változása között 2004/2000 Közúti 118,45% Légi 131,53% Vízi 185,51% Vasúti 86,49% Forrás: KSH alapján saját számítás 2004

10 A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként között Forrás: KSH alapján saját számítás

11 Turisztikai régiók Magyarországon -9 turisztikai régió, 4/2000. (II. 2.) rendelet alapján -Régiónként egységes turisztikai vonzerő -Egymástól jól megkülönböztethető kínálat

12 Külföldi vendégéjszakák megoszlása turisztikai régiók szerint 2005-ben Forrás: KSH alapján saját számítás 2005

13 Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • VÁTI (26) –BKI (27) – KSH – T – STAR 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről, Idegenforgalmi területfejlesztésről: –Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők, –Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció, –Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak, • OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23-ból 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna-ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)

14 Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • BKI (1979) –24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai: • Üdülésre való alkalmasság, • Sportolási lehetőség, • Kulturális nevezetességek, • Természeti adottságok, • Gyógy tényező, • Gazdasági-politikai jelentőség, • Idegenforgalmi szálláshelykínálat, • Határátkelés.

15 Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 930 település: • 895 település tartozik a 24 körzetbe, • 1 település – Budapest kiemelt, • 34 település körzeten kívüli, –Javaslat egy adatbank létrehozására, –Területi kereslet nagyságának megbecslése, relációs és tartózkodási összetételét – tájegységek relatív sorrendje, –Kutatás folytatására javaslat: • Területek idegenforgalmi karaktere, • Egyes régiók, egyes terek súlya, • Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók, • Fejlesztések ütemezése.

16 Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983- ig) –Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981), –26 körzet (Bp település). • OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszútávú fejlesztési koncepció” –T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: • Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló), • Kiépítettségük, • Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).

17 Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése –Javasolta: • További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió), • Az 1980-as években a finanszírozás oldáról 3 üdülőterület-típus jellemző: –Kiemelt üdülőkörzetek, –Regionális jelentőségű üdülőterületek, –Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.

18 Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése –1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség, • Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település, –1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat • IB-ok megszüntetése, • 9 turisztikai régió létrehozatala.

19

20 N T S A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés Attrakciófejlesztés Emberi erőforrás fejlesztés Hatékony működési rendszer kialakítása •A hazai turizmus versenyképességének növelése •A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása •Termékfejlesztés •Desztináció fejlesztés •Kiemelt desztinációk fejlesztése •A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás •Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása •Regionális intézményrendszer átalakítása •A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

21 Turizmus az ÚMFT-ben A turisztikai fejlesztések:  gazdaságfejlesztés (pl. kongresszusi központ, gyógyhelyek),  területfejlesztés (pl. termál és gyógyvízre alapuló, kulturális fejlesztések, szervezet és emberi erőforrás fejlesztés) Az ÚMFT a korábbi NFT-hez képes jobban bemutatja a különböző fejlesztési területek, vagyis a különböző Operatív Programok kapcsolatát. Így jól látható a különféle területek fejlesztéseinek hozzájárulása a turizmus fejlesztéséhez, pl.:  közlekedés az elérhetőség érdekében  természetvédelmi intézkedések az ökoturisztikai fejlesztések megalapozására  informatikai vagy menedzsment fejlesztések megvalósítása a turisztikai vállalkozások számára is

22 Közvetve • A területi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • E-közigazgatás • Vállalkozásfejlesztés • Közlekedés fejlesztés • A turizmust támogató képzések erősítése Közvetlenül • A turisztikai vonzerő növelése és a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Turizmus az Operatív Programokban

23 AZ ÚMFT TURISZTIKAI FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság Az ÚMVP forrásaival együtt mintegy 300 milliárd Ft áll rendelkezésre turisztikai fejlesztésre a 7 év alatt. A regionális operatív programok turisztikai forrásai, (milliárd Ft) Dél-Alföld; 40,0 Dél-Dunántúl; 38,2 Észak-Alföld; 51,7 Észak- Magyarország; 54,9 Közép-Dunántúl; 33,6 Közép- Magyarország; 29,0 Nyugat-Dunántúl; 32,0

24  Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés • minden régióban támogatási jogcím: egészségturizmus, kulturális- és örökségturizmus (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott nemzeti termékfejlesztési prioritások) • nem minden régióban támogatási jogcím: ökoturizmus, aktívturizmus, borturizmus, rendezvényturizmus  Turisztikai fogadóképesség javítása • kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése • konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése FŐ TÁMOGATÁSI TERÜLETEK

25 Működési háttér fejlesztése térségi desztináció menedzsment rendszer megteremtése és fejlesztése turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása elektronikus foglalási és turisztikai attrakciókat, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási informatikai hálózati rendszerek létrehozása turisztikai szektor szereplői közötti együttműködések erősítése regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása

26 Turisztikai alapfogalmak • Látogató, aki munkavállalás céljából más országba utazik • Turista, legalább 24 órára lakóhelyéről máshová látogat • Kiránduló, 24 óránál rövidebb időre hagyja el lakóhelyét Kereslet • Szabadidő • Elkölthető jövedelem • Motiváció Kínálat • Vonzerő • Infra és közlekedés • Szállás és étkezés • Szolgáltatások, programok

27 Turisztikai iparág megítélése • +, mert élőmunka igényes • Devizabevételt generál, „láthatatlan export” • Ország marketing, elő lépés a befektetők megnyeréséhez • Hozzájárul a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fenntartásához • Hozzájárul a természeti környezet megóvásához, fenntartásához • Ellenzők: szezonalitás, tönkre teszi a környezetet

28 Turizmus típusai • Belföldi/nemzetközi • Szabadidős/ hivatásturizmus • Egyéni/csoportos További csoportosítások Célcsoportok : diák, fiatal felnőtt –gyerekkel, fiatal nyugdíjas, házaspár, gyógyulni vágyó, „kikapcsolódó” Konferencia Wellness, gyógy-, kulturális-, sport, Vizi, téli-, vallási-, kaland-,

29 Utazási döntés • Igény  szándék  keresés  döntés  •  utazás  üdülés  visszautazás  •  emlékek  újabb igény

30 Hazai turizmusfejlesztés írányai • Konferencia turizmus • Gyógy turizmus • Kulturális turizmus: Budapest, Történelmi városok 

31 A SIKERES NEMZETKÖZI ORSZÁG IMÁZS STRATÉGIÁK VILÁGOS ÜZENETEKET KÖZVETÍTENEK Példa: Finnország és Ausztria Társadal mi háttér Tanulságok „Turizmus és szolgáltatás” •Szolgáltatás orientált képzés és attitűd •Fókuszált innováció •Kis-és középvállalkozási tradíció •Legjobb iskolarendszer Európában •Széleskörű IT penetráció •Kreatív humán erőforrás •Hosszú távú tervezés •Nagyon határozott iparági fókusz •Erős hátteret kell teremteni az erőforrások koncentrációjával •Vállalati márkák a középpontban pl. Nokia •A „rebranding” viszonylag rövid időtávban lehetséges •Turistáknak szóló termékajánlatokat folyamatosan javítani kell •Erős szolgáltatói bázis szükséges •Támogatni kell a munkaerő flexibilitást és a kkv finanszírozást •Sikertényező lehet emocionális faktor is pl. vicces, mókás elemek a márkában „A modern játékos” Üzenet

32 A FINNEK SIKERESEN ÁTÉRTELMEZTÉK A KORÁBBI GYENGESÉGEIKET Múlt Provinciális agrár ország "Vissza a természethez" kultúra Szegénység Tiszta, aszketikus dizájn Tradíció (szauna)Wellness Mobil távközlés Jelen Elszigetelt, marginális

33 Magyarország nemzetközi percepciója (az összes %-ában) ÉRZELMI ELEMEK DOMINÁNSAK A MEGÍTÉLÉSBEN Barátságos és eredeti az első két helyen Megjegyzés:Magyarok és külföldiek válasza a „Hogyan írná le az ország személyiségét?” kérdésre. Több válasz is lehetséges. Forrás: BCG kutatás Érzelmi elemek

34 A MAGYAR MÁRKÁBAN IS ÁTÉRTÉKELHETŐEK A TRADICIONÁLIS ELEMEK Elmaradott agrár ország (gulyás, paprika, tokaji) Minőségi mezőgazdasági termékek és gasztronómia/ borkultúra Individualista, reformer Tehetség, vállalkozó szellem Gyógyvíz, gyógykezelés Egészségturizmus Magas hozzáadott értéket termelő feldolgozóipar és szolgáltató szektor Kelet-európai ország történelmi hagyományokkal Modern, széles körben kedvelt kultúrájú ország Elmaradott ipar MúltJövő TEHETSÉG


Letölteni ppt "Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata. A turizmus ágazat jelentősége  A turizmus, a jövő iparága a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések