Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2013-2014. tanév. 2 Tanév rendje ► Szorgalmi idő első napja 2013.09.02. hétfő ► Szorgalmi idő utolsó napja 2014.06.13. péntek ► Félév vége 2014.01.17.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2013-2014. tanév. 2 Tanév rendje ► Szorgalmi idő első napja 2013.09.02. hétfő ► Szorgalmi idő utolsó napja 2014.06.13. péntek ► Félév vége 2014.01.17."— Előadás másolata:

1 tanév

2 2 Tanév rendje ► Szorgalmi idő első napja hétfő ► Szorgalmi idő utolsó napja péntek ► Félév vége péntek ► Félévi értesítő kiadása péntek ► Félévi és év végi záró értekezlet a szorgalmi idő utolsó napját követő 15 napon belül ► Tanítási napok száma: 180

3 3 Szünetek ► Őszi szünet:  Utolsó: /péntek/ Első: /hétfő/ ► Téli szünet:  Utolsó: /szombat/ Első: /hétfő/ ► Tavaszi szünet: –  Utolsó: /szerda/ Első: /szerda/ ► Tanítás nélküli munkanapok (terv) Pedagógus továbbképzés és értekezlet Pedagógus továbbképzés és értekezlet Iskolai majális 01.06, fűtési költséget csökkentő szünet

4 4 A szeptember 1-jén hatályba lépő változásokról

5 Nem maga a köznevelési törvény, hanem a évi LV. törvény május 10-i vagy szeptember 1-jei hatályba lépéssel módosította a köznevelési törvény számos előírását. Most csak – a teljesség kedvéért – röviden említjük meg a szóban forgó törvény révén hatályba lépett változásokat.

6 Az osztálylétszámokra, csoportlétszámokra vonatkozó új előírások szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény 4. sz. melléklete, amely az óvodai csoportok, iskolai osztályok és kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlagos létszámát határozza meg szeptember 1-jétől hatályosak azok a módosító szabályok, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanév indításakor a maximális létszámot az intézmény 20%- kal átléphesse. A maximális létszám túllépésére akkor van lehetőség, ha azt a fenntartó engedélyezi.

7 A mindennapos testnevelés szervezésével kapcsolatos változások ► ► szeptember 1-jétől a mindennapos testnevelés az általános iskolák 1-2., 5-6. és a középiskolák évfolyamán folyik. A bevezetésben említett évi LV. törvény több lényeges pontban módosította a köznevelési törvény mindennapos testnevelésre vonatkozó előírásait, amelyek az alábbiak: ► ► Nkt. 27.§ (11a): ahol az úszásoktatás infrastrukturális feltételei nem biztosítottak, ott heti egy alkalommal két testnevelési óra egy tanítási napon összevont formában is megtartható. ► ► Nkt. 98.§ (16): a mindennapos testnevelés feladatainak megoldása érdekében határozott szeptember 1-jéig lehetővé tette felsőfokú végzettségű sportoktatók, sportedzők alkalmazását

8 Választási kötelezettség az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan között ► ► A köznevelési törvény 35.§-a szeptember 1-jei hatályba lépéssel előírja, hogy az állami fenntartású iskola 1-8. évfolyamán a tanulónak választania kell, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan oktatásában vesz részt. ► ► E két tárgy közül a tanuló szabadon választhat, de a két tantárgy egyikének tanulása kötelező. A köznevelési törvény 35.§-ában találhatók meg a választással, valamint a két tantárgy oktatásának szervezési kérdéseivel kapcsolatos előírások. ► ► Fontos tudnunk azt, hogy az erkölcstan, vagy a hit- és erkölcstan kötelező követelményeinek teljesítésén túl a tanulónak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a nem kötelező, fakultatív hitoktatásban is.

9 Munkaszervezés ► ► A köznevelési törvény módosítására augusztus utolsó napjaiban került sor az Országgyűlés rendkívüli ülésén. ► ► szeptember 1-jén lép hatályba a köznevelési törvény végrehajtási rendeleteként „A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról” szóló kormányrendelet, amely – fenntartótól függetlenül – a köznevelési törvény hatálya alá tartozó minden intézményre vonatkozik.

10 A pedagógusok munkabeosztásának új rendje ► ► szeptember 1-jétől alapvetően átalakul a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. ► ► A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma, és helyére a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke – a munkáltató döntésétől függően – heti óra között lehet. ► ► Új kategóriaként jelenik meg a pedagógusok kötött munkaidejének fogalma, amelynek mértékét – teljes státusban történő alkalmazás esetében – heti 32 órában határozza meg a köznevelési törvény.

11 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő kijelölése ► ► A köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62.§ (6) bekezdése szeptember 1-jétől hatályosan rendeli el a következők alkalmazását: „A teljes munkaidő ötvenöt- hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel- oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el….” ► ► A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő meghatározása tehát az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. ► ► várhatóan egyéb foglalkozások megtartását rendeli el a pedagógusok számára úgy, hogy a nevelőtestületben egyenletes munkaterhelés alakuljon ki.

12 Az e célból elrendelhető egyéb foglalkozások körét a kormányrendelet tervezetének 16.§ (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: ► ► a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, ► ► b) sportkör, tömegsport foglalkozás, ► ► c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, ► ► d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, ► ► e) napközi, ► ► f) tanulószoba, ► ► g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, ► ► h) pályaválasztást segítő foglalkozás, ► ► i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

13 ► ► j) diákönkormányzati-foglalkozás, ► ► k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, ► ► l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, ► ► m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A kormányrendelet tervezetében itt szereplő előírás szerint ezeket a foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban is lehet szerepeltetni.

14 A pedagógusok kötött munkaidejének megszervezése A Nkt. 62.§ (5) bekezdése definiálja a kötött munkaidő fogalmát az alábbiak szerint: „A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.” A kormányrendelet 16.§ (3) szakasza előírja, hogy a pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg.,

15 A kötött munkaidő a teljes álláshelyen alkalmazott pedagógusok számára heti 32 óra ► ► A Nkt. 62.§ (6) bekezdése szeptember 1- jétől a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részére vonatkozóan rendeli el a következőt: „…A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.”

16 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl a kötött munkaidő terhére elvégzendő feladatokat a kormányrendelet tervezetének 16.§ (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: ► ► a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, ► ► b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, ► ► c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, ► ► d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, ► ► e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, ► ► f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, ► ► g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, ► ► h) eseti helyettesítés, ► ► i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, ► ► j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése ► ► k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

17 ► ► l ) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, ► ► m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, ► ► n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, ► ► o) munkaközösség-vezetés, ► ► p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, ► ► q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, ► ► r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, ► ► s) hangszerkarbantartás megszervezése, ► ► t) különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, ► ► u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása ► ► v) tanulmányi kirándulás, ► ► w) kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése

18 Az eseti helyettesítés ellátásával kapcsolatos új szabályozás ► ► A pedagógus számára elrendelhető tanórai és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. ► ► A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a fenti feltételek valamelyikének fennállása rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

19 A pedagógus életpálya részleges bevezetése %-os növekedésBesorolási bér%-os növekedés ÉvFokozatKjt besorolási bérFőiskolaiKjt besorolási bérFokozat Életp.1.0-2F % % G-1 Életp.2.3-5F % % G-2 Életp.3.6-8F % % G-3 Életp F % % G-4 Életp F % % G-5 Életp F % % G-6 Életp F % % G-7 Életp F % % G-8 Életp F % % G-9 Életp F % % G-10 Életp F % % G-11 Életp F % % G-12 Életp F % % G-13 Életp F % % G-14 Életp F % % G %-os Minimálbér %Ft 157, , Minimálbér 60%-os Fokozat, várakozásÁtlagos besorolási bérnövekedés F-ből: 50%Átlagos besorolási bérnövekedés G-ből: 42% Illetményalap Főiskolai Egyetemi Az életpálya modell bértáblája főiskolai végzettségű pedagógusok számára 60%-os bevezetésnél (F, G fizetési osztály) Fokozat, várakozás F osztály G osztály Új fokozat

20

21 Munkaterv

22 Stratégiai tervek célmeghatározása 1. Tagiskolaként a helyi sajátosságok megőrzése 2. Civil szervezetünk aktív működtetése 3. Jó légkörű legyen az iskola 4. Az iskola segítse a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését 5. Segítsék a gyerekek képességeinek kibontakozását 6. A továbbtanulási eredmények minél jobbak legyenek 7. Tanári hatékonyság növelése 8. „Tantervi” alaptudás biztosítása és szilárd értékrend közvetítése 9. Kulturált magatartásra, kulturált kommunikációra nevelés 10. Maradjon fenn helyben a nyolc osztályos képzés 11. A pedagógiai programban foglaltak valósuljanak meg és a versenyszellem fokozása

23 Helyzetelemzés, erőforrás – meghatározás Helyzetelemzés, erőforrás – meghatározás Az épület állaga, funkcióra való alkalmassága: ► Külső burkolat Szigetelés - Felújítva, kialakítva ► Nyílászárók – Cseréje megvalósult ► Csapadékelvezető rendszer - Felújítva ► Kerítés - Felújításra szorul ► Fűtéstechnika Felújítva ► Világítástechnika - Védőföldelő hálózat nincs ► Mosdók - Felújításra szorulnak Lánymosdó vízvezetékei – csőtörés miatt - javítás alatt állnak, így falfelületének festése késik. Lánymosdó vízvezetékei – csőtörés miatt - javítás alatt állnak, így falfelületének festése késik. ► Padozat - Felújítva ► Bútorzat - Általában megfelelő (Bordásfal balesetveszélye többször jelezve) ► Belső falfelületek - Megfelelő

24 Szellemi bázis: ► Álláshelyeink száma 12 Szakos ellátottságunk nem kielégítő. A helyzetet nehezíti, hogy alapjában alacsony óraszámú tantárgyakról van szó – földrajz, német 7-8. évf., technika 7-8. évf., ének 7-8. évf., rajz és vizuális kultúra valamint az a tény, hogy gesztor intézményünk jelenleg nem rendelkezik szabad kapacitással az említett tárgyak tanítására. Szakos ellátottságunk nem kielégítő. A helyzetet nehezíti, hogy alapjában alacsony óraszámú tantárgyakról van szó – földrajz, német 7-8. évf., technika 7-8. évf., ének 7-8. évf., rajz és vizuális kultúra valamint az a tény, hogy gesztor intézményünk jelenleg nem rendelkezik szabad kapacitással az említett tárgyak tanítására.

25 Személyi feltételek 1 fő testnevelés- történelem szak /tanárképző főiskola/ 1 fő tanító; óvodapedagógus; ember – és társadalom műveltségi területen szk. 1 fő tanító; magyar nyelv és irodalom műveltségi terület + magyar másoddiploma 1 fő tanító; német nyelvi szakkollégium; felnőttoktatási szakértő 1 fő tanító; technika szakkollégium 1 fő tanító és pedagógia szakkollégium 1 fő tanító; + pedagógia szakkollégium; óvoda-pedagógus 1 fő biológia- kémia szakos tanár /tanárképző főiskola/ 1 fő tanító; hittan 1 fő műszaki tanár /részmunkaidős/ 1 fő tanító; ének szakkollégium 1 fő gépészmérnök, műszaki tanár /óraadó/ 1 fő tanító; ének és matematika szakkollégium 1 fő gyakorlatot teljesítő szociális pedagógus 25

26 A meglévő diákösszetétel: A meglévő diákösszetétel: ► A 2012/13 tanév végén 94 tanulót értékeltünk. ► Az első évfolyamon szöveges értékelést alkalmaztunk. Ebből következően 13 tanulót nem minősítettünk osztályzattal.

27 81 érdemjeggyel értékelt tanulónk eredménye ► jeles vagy kitűnő bizonyítványt kapott: 15 tanuló ► javítóvizsgára kötelezett 8 tanuló ► 2 évismétlő

28 Egy főre jutó igazolt hiányzások 28

29 Továbbtanulás 29

30 Felzárkóztatás: A tevékenység egyik kulcseleme a hátrányos helyzetű tanuló segítése. A 12 fő SNI- s és 14 fő BTM - es tanuló fejlesztését 1 fő szurdopedagógus, 1 fő gyógypedagógus és 1 fő logopédus látja el.

31 A tehetséggondozás lehetőségei: Tervezett versenyek: ► Kunszentmiklósi körzeti tanulmányi, Suli-hód országos tanulmányi, Dömsödi atlétika, Kunszentmiklósi kosárlabda, Arany János Tankerületi Szavalóverseny, utóbbi költségvonzata: kb Ft Szakkörök: ► természetvédelmi, elsősegély

32 Kiemelt célok a nevelő-oktató munkában ► Környezeti nevelés hangsúlyosabbá tétele nevelő-oktató munkánkban Célok a nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1 – 4. évfolyam): Célok a nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára (1 – 4. évfolyam): ► - az alapkészségeket (kommunikáció, írás, olvasás, helyesírás, számolás) a tanulók egyéni adottságaihoz mérten maximálisan fejlesszük Célok a nevelés-oktatás 5 – 8. évfolyamon: Célok a nevelés-oktatás 5 – 8. évfolyamon: ► - a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra

33 Legfőbb feladatok a nevelő-oktató munkában ► Hatékony együttműködést alakítsunk ki a szülői házzal ► Kulcskompetenciák hangsúlyosabb fejlesztése hatodik és nyolcadik évfolyamon. ► A Zöld Program modelljének, tökéletesítése és megvalósítása, Zöld DÖK kialakítása ► Harmonikus tanár-diák viszonyt alakítsunk ki ► Az osztályok, folyosó, az udvar tisztaságának megőrzése és esztétikus dekorálása

34 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ► Az első osztályban a beszoktatás időszakában (2 hónap) a tanítók célirányos, türelmes munkával ismertetik meg a tanulókkal az iskolai élet rendjét. ► Az alsó tagozaton 2. osztálytól a német nyelvet is oktatjuk. ► Fontosnak tartjuk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását. ► Az 5. évfolyamon tanulóink a tanév 1. hetében intenzív formában, tréningszerűen sajátítják el a legfontosabb tudnivalókat.

35 Személyiségfejlesztés

36 Célok a személyiségfejlesztésben Célok a személyiségfejlesztésben A személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk. A személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk.

37 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek ► a tanulók megismerése ► színes és sokoldalú iskolai élet kialakítása

38 A közösségfejlesztés

39 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: ► a beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése, segítése minden életkorban, de kiemelten az alsó tagozat első osztályában ► egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása

40 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat

41 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

42 ► Tanulmányi versenyeken, sportversenyeken, művészeti bemutatókon, pályázatokon való részvétel. ► Tanórai differenciálás (módszerei: kiselőadások, gyűjtőmunkák, problémafeladatok, stb.) ► A tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása.

43 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ► Iskolánkban a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységet a gyermekvédelmi felelős tervezi, szervezi és koordinálja. ► Szükség esetén családlátogatással is tájékozódik a hatékonyabb segítés érdekében. ► Segíti a hátrányos helyzetű tanuló napközis foglalkozásra való felvételét. ► Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal és védőnővel együttműködve a prevenciós programokat szervez, koordinál, lebonyolít. ► Ezekben a programokban kiemelt figyelmet fordítunk az iskolai egészségfejlesztési; hangsúlyosan a drogmegelőzési munkára. Ehhez képzett szakemberek segítségét is igénybe vesszük (egészségnevelő iskolaorvos, védőnő stb.).

44 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

45 Alulteljesítő, lemaradó tanulóink felzárkóztatásának alapvető célja és feladata: ► a felkészültségbeli hiányok feltárása és pótlása ► a megfelelő előrehaladáshoz nélkülözhetetlen megismerő, munkavégző és alkalmazási képességek kialakítása

46 A felzárkóztatás legfőbb feladata: az egyéni képességeket figyelembe vevő felzárkóztató program kidolgozása és végrehajtása az egyéni képességeket figyelembe vevő felzárkóztató program kidolgozása és végrehajtása

47 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

48 ► A megszokott, hagyományos formákon túl nagyobb hangsúlyt helyezünk: ► Pályaorientációs tevékenységre ► Drog-és bűnmegelőzési programokban való részvételre

49 :Az egészségnevelés színterei az iskolában ► tanórák (ezen belül kiemelt szerepet kapnak a biológia és egészségtan, a természetismeret, környezetismeret az osztályfőnöki és a testnevelés órák, de a többi szaktárgyi órán is kihasználjuk a tananyaghoz kapcsolódó egészségnevelési lehetőségeket) ► napközis foglalkozások ► játékos egészségfejlesztő foglalkozások az alsó tagozaton (külön terv szerint) ► iskolaorvosi szűrővizsgálatok ► egészségnap (tanévenként egy tanítási nap) ► mentősök és védőnők egészségnevelési foglalkozásai ► túrák, kirándulások, iskolai sportversenyek

50 A tanulók környezeti nevelésével összefüggő iskolai feladataink: ► Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás képességeinek kialakítása ► Együttműködés: a Magyar Környezeti Nevelés Egyesülettel, a Fővárosi Állat – és Növénykerttel, a Rákosi Vipera Védelmi Központtal és a Magyar Madártani Egyesülettel


Letölteni ppt "2013-2014. tanév. 2 Tanév rendje ► Szorgalmi idő első napja 2013.09.02. hétfő ► Szorgalmi idő utolsó napja 2014.06.13. péntek ► Félév vége 2014.01.17."

Hasonló előadás


Google Hirdetések