Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS Levelező 2012.09.29. Finanszírozás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS Levelező 2012.09.29. Finanszírozás."— Előadás másolata:

1 STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS Levelező Finanszírozás

2 Eredménykimutatás fogalma Olyan számviteli okmány, amely egy adott idszakra vonatkozóan, a törvényben meghatározott szerkezetben, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a tárgyévi mérleg szerinti eredmény levezetését.

3 Eredménykategóriák tartalma  Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: • A főprofil eredményességéről, az üzletmenet sikerességéről tájékoztat  Pénzügyi mveletek eredménye: • A pénzügyi tranzakciók (kölcsön felvétele, kölcsön/ hitel nyújtása, értékpapír adás-vétele, befektetési tevékenység stb.) bevételeinek és ráfordításainak különbségét mutatja.  Rendkívüli eredmény: • A rendszeres üzletmeneten kívül és, a szokásos vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó események eredményét jelöli ki.

4 I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I. ± II. + III. – IV. – V. – VI. – VII.) VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII. – IX.) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X. – XI.) E. Adózás előtti eredmény (± C ± D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (± E – XII.) XIII. Jóváhagyott osztalék G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

5 Mérleg Olyan számviteli okmány, amely a vállalat vagyonát adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben összesítve, előírt csoportosításban tartalmazza.

6 A V A G Y O N C S O P O R T O S Í T Á S A Eszközök Források A.Befektetett eszközök D.Saját tőke I.Immateriális javak I.Jegyzett tőke II.Tárgyi eszközök II.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III.Befektetett pénzügyi eszközök III.Tőketartalék B.Forgóeszközök IV.Eredménytartalék I.Készletek V.Lekötött tartalék II.Követelések VI.Értékelési tartalék III.Értékpapírok VII.Mérleg szerinti eredmény IV.Pénzeszközök E.Céltartalékok C.Aktív időbeli elhatárolás F.Kötelezettségek I.Hátrasorolt kötelezettségek II.Hosszú lejáratú kötelezettségek III.Rövid lejáratú kötelezettségek G.Passzív időbeli elhatárolás

7 Időbeli elhatárolások  Az aktiv időbeli elhatarolasok olyan bevételek, melyek ténylegesen csak a következő üzleti évben jelennek meg, de az adott üzleti évet illetik meg, ill. olyan ráfordítások, melyek ugyan az adott üzleti évben merulnek fel, de a következő üzleti évek hozamai érdekében.  A passzív időbeli elhatárolások közt azon bevételeket kell kimutatni, melyeket a vállalkozás a fordulónap előtt már elszámolt, de azok a következő üzleti évre vonatkoznak. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni azon ráfordításokat is, melyek a fordulónapot követően merültek ugyan fel, de a tárgyidőszakra vonatkoznak.

8 Cash Flow kimutatás A cash flow kimutatás a vállalkozás pénzeszközeinek változásáról ad képet. Az egyik célja, hogy információt szolgáltasson a vállalkozás egy adott időszakában befolyó és kifizetett penzeszközeiről. A másik célja pedig, hogy értékelni tudjuk a vállalkozás befektetési és finanszirozási tevékenységét, továbbá segít a befektetőknek és hitelezőknek, hogy mérlegelni tudják a következőket:  A vizsgalt vallalkozas eleget tud-e tenni a kotelezettsegeinek, esetleg tud-e osztalekot fizetni?  A vallalkozas beveteleinek es kifizeteseinek kozotti elteres okai?  Tud-e a vallalkozas pozitiv cash flow-t termelni?

9 Cash Flow kimutatás A Cash Flow kimutatást mindíg három lépcsőben kell elkészíteni, melyek az alábbiak:  Működési cash flow meghatározása,  Befektetési tevékenységből származó cash flow  Finanszirozás cash flow-ja. A három területnek az összesített cash flow-ja adja meg a pénzeszközök tényleges változását.

10 A vállalkozás finanszírozása és kezdőtőke szükséglete Módszerek egy kezdő vállalkozás tőkeszükségletének a biztosításához:  Spórolt pénz  Barátok, család pénze  Banki hitel  Kormányzati pályázatok  Az üzleti szféra által rendezett pályázatok  Üzleti Angyalok  Kockázati befektető, szakmai befektető, stratégiai befektető

11 Tipikus költségek az induláskor  cégbejegyzés költségei  a termék vagy szolgáltatás előállításának költségei  kereskedelmi tevékenységnél a nyitókészlet költségei  ha felmerül, akkor bérleti díj  rezsiköltségek, ideszámítva a telefon és internet díját is  irodaszer és eszközök költségei  egy szűkebb keret a marketing és reklám tevékenységre  a kötelező járulékok és adók  bérköltségek

12 Belső és külső finanszírozás  Belső finanszírozás  Forrás megtérülésből  Amortizációági forrás  Forrás többletből  Nyereségági forrás  Külső finanszírozás  Forrás hitelből, kölcsönből  Hitelági forrás  Kereskedelmi hitel  szállítók  Tartós passzívák  Bér-, járulék-, adótartozások  Vevői előrefizetése  Egyéb kötelezettségek  Kötvény kibocsátás, faktoring, lízing

13 A külső finanszírozás formái:  Hosszú lejáratú  Részesedés finanszírozás  kockázati tőkebevonás  részvénykibocsátás  Kötvénykibocsátás  Beruházási hitelezés  Lízing, forfetírozás  Rövid lejáratú  Forgóeszköz hitelezés  Faktoring

14 A kötvény, valamint hitellel történő hosszú távú finanszírozás összehasonlítása Az összehasonlítás során mindvégig feltételezni fogjuk, hogy a következő két feltételezés teljesül:  kibocsátó kaphatna bankhitelt  a kötvényekkel szemben potenciális kereslet mutatkozik, a kibocsátás sikeres lehet.

15 A kötvény, valamint hitellel történő hosszú távú finanszírozás összehasonlítása  A folyósítás ütemezése a kötvényeknél a kötvények lezárásakor egy összegben, míg a banki hitelnél ütemezve történik.  A lejárati idő kérdésében lényeges különbség nincsen.  A törlesztés kezdete, ütemezése az egyik legjelentősebb különbség a kötvénykibocsátás vs. hitelfelvétel kérdésben. Amíg a banki hitelek visszafizetése már a futamidő alatt megkezdődik, addig a kötvényeknél kedvezőbb esetben csak a futamidő lejártakor, egy összegben történik a kifizetés.

16 A kötvény, valamint hitellel történő hosszú távú finanszírozás összehasonlítása  Mind a beruházási hitel, mind a kölcsön törlesztő részletei az adózott eredményt terhelik.  A kölcsönforrás ára is igen sarkalatos szempont ebben a kérdésben. Mindkettőnél az árat az uralkodó pénzpiaci kamatok határozzák meg. De ennek megjelenési formája azonban jelentősen eltér egymástól a két konstrukció esetén.  Bankhitel esetében az éves kamat mértékét, vagyis a kölcsönforrás árát a kamatláb határozza meg.  Ezzel szemben, a kötvénykibocsátásnál a befektetőknek fizetendő jövedelem kétféleképpen is realizálódhat, árfolyamnyereség (kibocsátási ár – névérték), illetve nominális kamat formájában.

17 A kötvény, valamint hitellel történő hosszú távú finanszírozás összehasonlítása  A hitelfelvétel járulékos költségei közel egyformának tekinthetők, hiszen minkét esetben terhelheti lebonyolítási jutalék, esetleges garanciaszolgáltatási díj a kibocsátót.  A kamat visszafizetésének forrása is eltérő lehet a két konstrukció esetében. Amennyiben a kölcsönt fejlesztésre fordítják, úgy a bankhitel kamata a beruházás üzembe helyzéséig az adózott nyereséget terheli, s csak ezután az ÉCSL folyamatán keresztül válik költséggé, míg a kötvény kamata mindig is termelési költség marad. Ezen eltérés (ami a számviteli elszámolás különbözőségéből ered) jelentős adómegtakarítással járhat, ezáltal csökkentve a kötvénykibocsátás költségeit.

18 LÍZING  A lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott eszközt (lízingtárgyat, amely lehet autó, ingatlan, vagy egyéb, nagy értékű tárgy), amit rendszeres díjfizetés ellenében a lízingbe vevőnek átenged.  A lízing egy finanszírozási forma, és mint ilyen a hitelfelvétel egy lehetséges alternatívája.  A lízingcég, kockázati okokból, a tulajdonjogot a futamidő végéig, illetve az esetleges előtörlesztésig fenntartja. Tehát úgy is felfoghatjuk tehát ezt a finanszírozást, mint egy fordított zálogjogot, nem akkor kerül az eszköz a bank tulajdonába, amikor az ügyfél nem fizet, hanem fordítva, akkor kerül az eszköz az adós birtokába, amikor kötelezettségeit teljesítette.

19 LÍZING A lízingnek alapvetően két típusa létezik: - pénzügyi lízing - operatív lízing

20 Pénzügyi lízing  A lízingbe adó a lízingbe vevő által megjelölt szállítótól, a lízingbe vevő által kiválasztott eszközt megvásárolja, és a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átadja, és egyben lehetőséget teremt arra, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejártával az eszköz a tulajdonába kerüljön.

21 Pénzügyi lízing  A lízing tárgya ingatlan és ingó dolog is lehet.  Éven túli, határozott idejű (jellemzően 5-35 éves) szerződés.  A pénzügyi lízingszerződés felmondható, az ezzel járó veszteséget a lízingbevevő viseli.  Kockázatelemzési és hitelbírálati eljárása nagymértékben megegyezik a „hagyományos” hitel- kérelem elbírálást előkészítő folyamattal.  Vállalati ügyfelek esetében a lízingbe vevő könyveiben kerül aktiválásra a lízingtárgy, s így ő jogosult az értékcsökkenés elszámolására is

22 Pénzügyi lízing A pénzügyi lízingnek két típusa van: - zártvégű pénzügyi lízing - nyílt végű pénzügyi lízing

23 Pénzügyi lízing Zártvégű pénzügyi lízing: A lízingtárgy az utolsó lízingdíj, illetve – amennyiben van – a maradványérték megfizetését követően automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába kerül. - Termékértékesítésnek minősül, ezért a lízingbevevőnek a lízing kezdetekor meg kell fizetnie a teljes tőkeértékre jutó ÁFA összegét, amelyet – amennyiben ÁFA-visszaigénylésre jogosult – a későbbiekben visszaigényelhet.

24 Pénzügyi lízing  Nyílt végű pénzügyi lízing: A futamidő végén a lízingbe vevő döntheti el, hogy a maradványértéket megfizetve a lízingtárgy tulajdonosává válik, vagy arra vevőt jelöl ki, vagy a szerződés meghosszabbítását kéri a maradványértékről indulva, vagy nem kíván tulajdonjogot szerezni a lízingtárgy fölött. - Pénzügyi szolgáltatás, így az ÁFA a teljesítéssel arányosan fizethető, ezért nyílt végű pénzügyi lízing annak ajánlható, aki nem tud ÁFÁ-t visszaigényelni. Kamat csak a nettó finanszírozott összegre fizetendő, az ÁFA a törlesztett tőke arányában, kamatmentesen törleszthető, így finanszírozott összeg 27%-os ÁFA-része kamatmentes.

25 Operatív lízing  A lízingbe adó a tulajdonában lévő eszközt a lízingbe vevőnek előre, meghatározott időre, díjfizetés ellenében használatra átadja, de a futamidő lejártával a lízingbe vevő az adott eszközt köteles a lízingbe adónak visszaadni. - Éven túli, határozott idejű szerződés. - Általában jelentős első befizetést kell a lízingbe vevőnek fizetnie. - A lízingbe vevőnek a bruttó, azaz az ÁFÁ-val növelt bérleti díjat kell megfizetnie. - A lízingtárgyat, a tárgyi eszközök között a lízingbe adó tartja nyilván könyveiben, illetve az értékcsökkenést (amortizációt) is a lízingtársaság számolhatja el költségei között. - Ezzel párhuzamosan a lízingbe vevő, amennyiben az vállalkozás, a lízingdíjat tudja költségként elszámolni.

26 A lízingügyletek csoportosítása a lízing tárgy szempontjából A lízingügyleteket a lízing tárgya szempontjából három fő csoportra tudjuk elkülöníteni: - lakás (ingatlan) - gépjármű - eszköz (gép/berendezés)

27 A lízingügyletek csoportosítása a lízing tárgy szempontjából Lakáslízing (ingatlanlízing) - magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek egyaránt igénybe vehetnek - pénzügyi lízing formájában nyújtják az intézmények - új lakásra, ingatlanra jellemzően a nyílt végű, használt lakásra, ingatlanra a zárt végű pénzügyi lízinget alkalmaznak - Ipari ingatlanok esetében mind a pénzügyi, mind az operatív lízing előfordul - maximális futamideje 25 év, a minimális finanszírozási összeg általában 5 millió forint - forint és devizaalapon is elérhető a piacon

28 A lízingügyletek csoportosítása a lízing tárgy szempontjából Gépjárműlízing - a lízingbe vevő magánszemély és gazdálkodó szervezet, vállalkozás is lehet - forint és deviza alapon is elérhető - forint alapú pénzügyi lízing esetén a gépjármű piaci értékének 80%-át, euró alapú lízingnél a 60%-át, egyéb deviza esetében pedig az 50%-át, azaz a gépjárműhitelhez képest minden esetben alacsonyabb önerőt szükséges lízing esetében biztosítani -a törzskönyv a lízingbe adónál marad, ezzel biztosítja a lízingcég azt, hogy a gépjárművet a lízingbe vevő nem adja el

29 A lízingügyletek csoportosítása a lízing tárgy szempontjából Eszközlízing - elsősorban gazdálkodó szervezetek vagy egyéni vállalkozók veszik igénybe - valójában a beruházási hitel egyik alternatívája Az eszközlízing előnye, hogy - nagy összegű indulóköltség nélkül teszi lehetővé nagy értékű eszközök használatát; - olyan eszközök használatát teszi lehetővé, amely sok vállalkozás számára elérhetetlen lenne; - akár 100%-os, azaz önerő nélküli finanszírozás is lehetséges.

30 Faktorálás  A faktorálás bankári biztosítékokkal nem fedezett, áruszállításból vagy szolgáltatásnyújtásból származó rövid lejáratú számlakövetelések azok engedményezésén alapuló megelőlegezését jelenti, melyet a faktor cég végez. Egy olyan összetett szolgáltatást jelent, melyekből a faktornak legalább kettőt kell nyújtania:  Finanszírozás: a faktor a követelés megvásárlásával előleget ad az eladó számára  Adminisztratív feladatok: a követelés megvásárlásával együtt a faktor átvállalja az azzal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, gondoskodik a követelések behajtásáról, tájékoztathatja az eladót a vevők hitelképességéről  Kockázatvállalás: a faktor az előleg nyújtásakor az általa megítélt mértékben átvállalhatja a vevőkockázatot.

31 Forfetírozás  A forfetírozás közép- és hosszúlejáratú, általában különböző időpontokban esedékes nagyösszegű követeléssorozat megvásárlása, visszkereset nélkül. Hasonlóságot mutat a faktoringgal. A két rokon ügylet különbsége lényegben abban mutatkozik meg, hogy a faktoringnál elsősorban rövid távú kereskedelmi ügyletekből származó számlakövetelések eladására kerül sor, míg a forfetírozás jellemzően beruházási javak értékesítéséhez kapcsolódó okmányok eladását jelenti, de az ügyletbe számlakövetelések is bevonhatók.

32 Éven belüli forgóeszközhitelek  Célja általában a hitelfelvevő likviditási problémáinak kezelése.  A felvehető forgóeszközhitelt a vállalkozás gazdálkodása és éves árbevétele függvényében szokták meghatározni.  Futamideje lehet rövid és középlejáratú.  Biztosítéka általában a finanszírozott készlet, a vevőállomány, a vállalkozás vagyona, pénzeszköze, esetenként a vállalkozás ingatlana, illetve gépei, berendezései.  A bank a likviditást vizsgálja.  Két típusa:  rulírozó forgóeszközhitel (folyószámlahitel rulírozó forgóeszközhitel)  egyszeri forgóeszközhitel

33 Éven túli beruházási hitelek  A vállalkozás hosszú távú beruházásainak, fejlesztéseinek, projektjeinek finanszírozására szolgálnak.  A bank pedig nem csak az adós hitelminőségét, hanem a megvalósítandó projekt életképességét is vizsgálja.  A hitel visszafizetésének fedezete maga a gazdálkodó szervezet esetleges többletnyeresége, amely a beruházás sikeres megvalósulásával elért többlet cash flowból származik.  A hitelkérelemhez az üzleti terv benyújtása is szükséges.  A bank inkább az adósságállományt vizsgálja.  Jellemző a szakaszos, számlák alapján történő lehívás.  Forintban és egyéb devizában is igényelhetők.  Az esetleg nagytöbbségében bizonyos saját erő is szükséges.  Közép- és hosszú lejáratú hitelekről van szó

34 Támogatott hitelkonstrukciók A támogatások típusai:  Hazai támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók.  Állami garanciaintézmények  EU támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás A pénzügyi támogatásra szolgáló eszközöket csoportba oszthatjuk: • vissza nem térítendő támogatások, • kedvezményes feltételű (pl.: kamattámogatás mellett) nyújtott hitelek, • kockázati tőke konstrukciók, • állami garanciavállalás.

35 Támogatott hitelkonstrukciók A vissza nem térítendő támogatások közül kiemelendő az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapok támogatási rendszerében pályázható támogatások. A bankok elsősorban két módon kapcsolódhatnak az ilyen pályázati támogatásokhoz: - Bankgarancia nyújtása - Saját erő kiegészítése

36 Támogatott hitelkonstrukciók Kedvezményes hitel kamattámogatással: a. Új Széchenyi Kombinált MikrohitelOrszágos Mikrohitel Program b. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitel c. Új Széchenyi Hitel d. Új Magyarország Forgóeszköz Hitel e. Új Széchenyi Kombinált Mikrohitel és Új Széchenyi Hitel f. MFB által támogatott hitelkonstrukciók

37 Támogatott hitelkonstrukciók Kockázati tőke konstrukciók szintén a JEREMIE programon belül megvalósuló olyan segítség a KKV-k számára, ahol kockázati tőke alapok biztosíthatnak fejlesztési forrásokat, tőkét a vállalkozások számára, a hozamból való részesedés elvárása mellett.

38 Támogatott hitelkonstrukciók Állami garanciavállalás Az állam – valamely szervezetén keresztül – garanciát vállal arra az esetre, ha a vállalkozó mégsem tudná törleszteni bankhitelét. Mivel az állami garancia jelentősen csökkenti az adós hitelkockázatát, ezért a bankok az ilyen módon támogatott hitelekre alacsony kamatfelárat tudnak szabni. Ilyen a JEREMIE programon belül megvalósuló Mikrohitel program vagy Új Széchenyi kártya konstrukció.

39 Váltóleszámítolás Amennyiben a váltó birtokosának a váltó esedékessége előtt pénzre van szüksége, akkor a váltót eladhatja egy banknak, azaz leszámítoltathatja a váltót. A bank a váltót úgy vásárolja meg, hogy a lejáratig hátralévő időre kamatot számít fel és azzal csökkenti a váltó névértékét, az ügyfélnek pedig ezt a diszkontált (kamattal csökkentett) összeget fizeti ki. A váltóleszámítolás előnye tehát, hogy a váltó birtokosa a váltó lejárata előtt juthat pénzhez, finanszírozáshoz.

40 BANKGARANCIA Bankgarancia: A bank harmadik személy javára vállalt önálló fizetési kötelezettsége, amelyet a bank a garancianyilatkozatban vállalt kötelezettségének megfelelően – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása esetén – és feltételek szerint teljesít, tekintet nélkül az ügyfél és a harmadik személy közötti jogviszony tartalmára.

41 BANKGARANCIA Típusai:  Fizetési garancia  Ajánlati vagy tender garanciát  Szerződési garancia  Jóteljesítési garancia  Elõleg-visszafizetési garancia  Jövedéki bankgarancia  Vámbiztosíték céljából vállalt garancia  Hitelfedezeti bankgarancia  Konstrukciós bankgarancia  Pályázati bankgarancia  Szállítási garancia

42 Finanszírozásának folyamata  A hitelkérelem befogadása  A hiteldöntést előkészítő hitelbírálat, vagy kockázatkezelés (Minősítik az ügyfelet a belső minősítési paramétereik szerint)  A hiteldöntés  A hiteladminisztráció  A hitelmonitoring

43 A hitelkérelem összeállítása A vállalkozás a hitelkérelmét a bank felé benyújtja. Nincsen hivatalos formába öntve. A hitelkérelemnek tartalmaznia kell a hitelkérelem célját, fajtáját, összegét (pénznem megjelölésével), igénybevételének tervezett időpontját, ütemezését, illetve a felajánlott biztosítékokat. A hiteligénylő a kérelmében általában bemutatja a vállalkozást, értékelést ad a cég gazdálkodásáról. A kérelemből annak is ki kell derülnie, hogy a vállalkozás mikor és milyen forrásokból képes a kért hitel törlesztésére. Szokásos mellékletek tartalmazzák: - a vállalkozás létét és folyamatos működését igazoló okmányok (cégbírósági bejegyzés, stb.) - az utolsó két vagy három év számviteli beszámolója, és a cég legutóbbi főkönyvi kivonata - a tulajdonosokra vonatkozó információk - a fontosabb szállítók és vevők felsorolása - üzleti (de legalább pénzügyi) terv a kért hitel időtartamára

44 Hitelbírálat Feladata, hogy az igénylő gazdálkodásának és körülményeinek értékelésével minél megalapozottabbá tegye a kölcsön folyósítására vonatkozó döntést. Szokásos elemei az ügyfélminősítés, biztosítékok értékelése, illetve az ügyletminősítés.

45 Ügyfélminősítés  A Bank a minősítés során használhat gazdasági adatokat (mérleg stb), illetve más, nem számszerűsíthető adatokat is (szubjektív). A számszerűsíthető adatok többek között takarják a cég: - tőkeellátottságát - likviditását - jövedelmezőségét - adósszolgálatviselő képességét  A nem számszerűsíthető adatok lehetnek: - tulajdonosi szerkezet - vállalkozás vezetése - piaci pozíció - környezetvédelmi szempontok - számviteli információs rendszer korszerűsége - a hiteligénylővel kapcsolatos korábbi tapasztalatok

46 Felajánlott biztosítékok értékelése  A minősítés fejlődése ma már azt hozta magával, hogy a biztosítékokat is minősíti a bank, és ezért az is előfordulhat, hogy egy gyengébben minősített cég jó biztosítékokkal könyebben kap hitelt, mint egy jó minősítésű cég gyengébb minősítésű biztosítékokkal. A biztosítékoknál a meghatározó tényezők a következők lehetnek:  piaci érték  értékállóság  tehermentesség  mobilizálhatóság  érvényesíthetőség  Az értékelési metódusokat az ún fedezetértékelési szabályzatban foglalják össze.

47 Ügyletminősítés  Itt azt vizsgálják, hogy a rendelkezésre álló információkat figyelembe véve érdemes-e a kért célra hitel folyósítani, a hiteligény gazdaságilag és pénzügyileg mennyire megalapozott, és biztosított-e a törlesztés. Előfordulhat, hogy a Bank beiktat egy helyszíni szemlét is ebben a fázisban, hogy jobban megismerje a vállalkozást és annak gazdasági tevékenységét. Ezek után kockázati szempontból is elemezni szokták a hitelt. Ilyenkor figyelembe veszik a piac helyzetét, árfolyamokat, piaci pozíciót, környezetvédelmi szabályokat stb.

48 Példa  Előzetes tőkeszükséglet: e Ft  Rendelkezésre álló saját tőke: e Ft  Elvárt hozam: 30%  Külső forrás: e Ft A. A külső forrást további tulajdonostárs biztosítja. B. A külső forrást hitel felvételével tudja biztosítani.

49 Külső forrás biztosítása tulajdonostárs bevonásával  Együttesen elvárt hozam % = saját tőke x (elvárt hozam%/100) + külső tőke x (elvárt hozam%/100) előzetes tőkeszükséglet a példa adataival:10.000x30/ x50/100 = 43,33% ugyanez értékben:30.000x43,33/100 = e Ft

50 Eredménykimutatás

51 Adat1.Év2. Év3. Év Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény

52 Alulról felfelé!  Mérleg szerinti eredmény >=0  Fizetett osztalék = tulajdonosok által elvárt hozam + osztalékadó (osztalékadó mértéke 20%)  Fizetett osztalék = a tulajdonosok által elvárt hozam+(fizetett osztalék x osztalékadó/100)

53 Példa folytatása  Fizetett osztalék = / 1-20/100) = e Ft  Adózott eredmény (minimum)= Fizetett osztalék = e Ft  Adózott eredmény = Adózás előtti eredmény – Társasági adó (tárasági adó mértéke = 18%)  Adózás előtti eredmény = Adózott eredmény 1-(Társasági adó/100) Példa adataival Adózás előtti eredmény = /((1-(18%/100) = e Ft

54 Realizálható árbevétel  A vállalkozás által realizálható éves nettó árbevétel a következő három évben:  Minimum e Ft  Maximum e Ft  A forgalmazni kívánt terméken az elérhető bruttó haszonrés: 21%

55 Realizálható bruttó haszon  Realizálható bruttó haszon minimum  x21%/100 = e Ft  Realizálható bruttó haszon maximum  x 21%/100 = e Ft A realizálható bruttó haszon esetünkben megegyezik az Üzemi (Üzleti) Tevékenység Eredményével.

56 Összevetés  A finanszírozás megoldható, ha  elvárt<=1.1xrealizálható minimum  A finanszírozás várhatóan nem oldható meg ebben a formában, ha  Elvárt>=1.1xrealizálható minimum Esetünkben a finanszírozás megoldható!

57 Külső forrás biztosítása hitelfelvétellel  Hitel összege: e Ft  Futamidő: 5 év  Türelmi idő: 1 év  Kamat 28%  Kezelési költség: minden évben a január 1-én fennálló tőketörlesztés 1%-a  Hitelbírálati díj: a hitel összegének 1%-a  Tőketörlesztés: 4 egyenlő részletben az év utolsó napján

58 Hiteltábla (adatok ezer forintban) Adat1.Év2. Év3. Év4. Év5. év Tőketörlesztési kötelezettség Hitelköltségek Kamatfizetési kötelezettség Kezelési költség Hitelbírálati díj Hitelköltségek összesen

59 Eredménykimutatás alulról felfelé  Követelmény  Mérleg szerinti eredmény>= éves tőketörlesztési kötelezettség  Osztalék = tulajdonos által elvárt hozam + osztalékadó Osztalék = eFtx30%/100 = 3.750eFt 1-20%/100

60 Eredménykimutatás alulról felfelé  Adózott eredmény = Mérleg szerinti eredmény + Fizetett osztalék Évek számaAdózott eredmény összege 1.Év = 3.750e Ft 2. Év = 8.750e Ft 3. Év = 8.750e Ft 4. Év = 8.750e Ft 5. Év = 8.750e Ft

61 Eredménykimutatás alulról felfelé  Adózás előtti eredmény = Adózott eredmény 1-(Társasági adó%/100) Évek számaAdózás előtti eredmény 1.Év4.273e Ft 2. Év10.671e Ft 3. Év10.671e Ft 4. Év10.671e Ft 5. Év10.671e Ft

62 Eredménykimutatás alulról felfelé  Üzemi tevékenység eredménye = Adózás előtti eredmény + Hitelköltségek Évek számaÜzemi tevékenység eredménye 1.Év = e Ft 2. Év = e Ft 3. Év = e Ft 4. Év = e Ft 5. Év = e Ft

63 Eredménykimutatás alulról felfelé  A vállalkozás által realizálható éves nettó árbevétel a következő 5 évben: Évek számaRealizálható nettó árbevétel 1.Év e Ft 2. Év e Ft 3. Év e Ft 4. Év e Ft 5. Év e Ft

64 Eredménykimutatás alulról felfelé  Realizálható bruttó haszon  Realizálható bruttó haszon megegyezik az üzemi tevékenység eredményével! Évek számaRealizálható bruttó haszon 1.Év X 0,21 = e Ft 2. Év X 0,21 = e Ft 3. Év X 0,21 = e Ft 4. Év X 0,21 = e Ft 5. Év X 0,21 = e Ft

65 Konklúzió  A finanszírozás megoldható, ha évenként rendre érvényesül, hogy elvárt <= realizálható  Megoldható!


Letölteni ppt "STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS Levelező 2012.09.29. Finanszírozás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések