Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 1 EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 1 EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam."— Előadás másolata:

1 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 1 EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam

2 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 2 Az oktatási blokk tartalma Tematika: 1. Számviteli alapok 2. Pénzügyi intézmények számvitele 3. A konszolidáció számvitele I-II. A számvitel nemzetközi szabályozása I. A számvitel nemzetközi szabályozása I. 4-5.A számvitel nemzetközi szabályozása II-III. (IFRS-ek) 6.Beszámoló- és a vállalati cash flow kimutatás elemzése

3 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 3 3. A számvitel nemzetközi szabályozása I. 1)JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN(5-20. dia) 2)AZ IAS/IFRS-EKRŐL ÁLTALÁBAN ( dia) 3)AZ IAS/IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ( dia) 4)IFRS-EK HATÁSA AZ EU-BAN A HITELINTÉZETI SZFÉRA TŐKESZERKEZETÉRE – FELMÉRÉS ( dia) 5)IFRS-EK ÉS AZ ADÓZÁS AZ EU-BAN ( dia) 6)ÖSSZEGZÉSEK - ÜZLETI VONATKOZÁSOK( dia) 7)IASB KERETELVEK( dia)

4 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 4 Az IFRS-ek és a nemzeti számviteli szabályozás közti tipikus eltérések Alkalmazkodás a nemzetközi normákhoz  Értékelés – különösen a valós érték használata  Pénzügyi instrumentumok besorolása  Fedezeti elszámolás  Konszolidáció  Nettósítás

5 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 5 1) JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN Magyar számviteli szabályozás Számviteli törvény Kormányrendeletek Adótörvények, gazdasági társaságokról szóló törvény, stb. Számviteli politika A fentiek végrehajtásának belső szabályozása.

6 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 6 A szabályozás szintjei • irányelvek: az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat az irányelv tartalmának megfelelő nemzeti jogszabály kibocsátására, • rendeletek: általános hatályúak, a tagállamokra kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók, • közlemények: nem kötelezőek, szakmai kérdésekben útmutatást adnak, • ajánlások: nem kötelező jellegűek, cselekvési elvárásokat közvetítenek

7 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 7 EU számviteli szabályozása  78/660/EGK 4. sz. irányelv a vállalkozások éves beszámolójáról  83/349/EGK 7. számú irányelv a konszolidált éves beszámolóról  2001/65/EK irányelv  a 78/660/EGK 4. irányelv  a 83/349/EGK 7. irányelv és  a 86/635/EGK irányelv módosításáról az értékelés tekintetében  1606/2002/EK sz. rendelet  1725/2003/EK sz. rendelet, stb.,

8 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 8 További számviteli irányelvek Speciális számviteli információigényre vonatkozó előírások (pl. tevékenységi ágak szerinti részletezések, speciális adatgyűjtések, a kapott támogatás és felhasználása adatainak közlése).  A bankok és más pénzintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 86/635/EGK irányelv,  A biztosítóintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 91/674/EGK irányelv,  A villamos energia, illetve a földgáz szolgáltatásában tevékenykedő társaságokra vonatkozó irányelvek (96/92/EK, 98/30/EK  Stb.

9 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 9 Számviteli irányelvek célja A z egységes szemléletű beszámoló készítés.  A tagállamok beépítik (adaptálják) a nemzeti szabályozásaikba.  Nem kötelező a szó szerinti átvétele de azokkal ellentétes nemzeti szabályozást nem lehet kialakítani.  Keretszabály  Választási lehetőségeket tartalmaz

10 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 10 A számviteli irányelvek tartalma, jellemzői  a beszámoló-készítés szabályozása fejezetekre bontott  a beszámoló-készítési kötelezettség alanyai  alapelvek a beszámolóban nyújtott megbízható és valós kép érdekében és a mérlegtételek értékeléséhez  választási lehetőségek az egyes tételek elhelyezésében, az értékelés módjában.  egyszerűsítési feltételek a kis és közepes méretű társaságok egyszerűbb beszámoltatásához (az értékhatárokat ötévente felülvizsgálják)  a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos elvárások, a könyvvizsgáló jelentés tartalma

11 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 11 „IAS” rendelet 1606/2002/EK a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról, amely 2005-től (egyes esetekben 2007-től) kötelezővé teszi, az EU tagállamainak tőzsdén jegyzett társaságai számára, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat a nemzetközi számviteli (a jövőben) pénzügyi beszámoló készítési standardok: IAS, IFRS rendszerét alapul véve állítsák össze és felhatalmazza a tagállamokat arra, - megengedhetik vagy megkövetelhetik - hogy ezt a rendszert az egyedi beszámolókra és a tőzsdén nem jegyzett társaságokra is kiterjesszék. 1606/2002/EK a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról, amely 2005-től (egyes esetekben 2007-től) kötelezővé teszi, az EU tagállamainak tőzsdén jegyzett társaságai számára, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat a nemzetközi számviteli (a jövőben) pénzügyi beszámoló készítési standardok: IAS, IFRS rendszerét alapul véve állítsák össze és felhatalmazza a tagállamokat arra, - megengedhetik vagy megkövetelhetik - hogy ezt a rendszert az egyedi beszámolókra és a tőzsdén nem jegyzett társaságokra is kiterjesszék.

12 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 12 Az EU-ban alkalmazható IAS-ek kijelölése „ Befogadó mechanizmus”  Az IAS-ek Európai Unión belüli alkalmazásra való kijelölését mérlegelni kellett.  A standardok bevezetésének szakmai kontrolljára létrehozott európai pénzügyi beszámolási tanácsadó csoport (EFRAG) két kivétellel valamennyi - hatályban lévő - standardot elfogadta.  Az IAS-rendelet mellékletét képező standardokat és értelmezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (OJ), teljes terjedelemben, valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik.

13 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 13 Az EU-s szabályrendszer változásának hatása a magyar számviteli szabályozásra A szabályozás hierarchikus szintjei Az Európai Unió számviteli előírásai Nemzeti jogszabályok a beszámolókészítés általános elveiről Nemzeti számviteli standardok a jogszabályok végrehajtási előírásaiként a jogszabályok végrehajtási előírásaiként Értelmezések, ajánlások aktuális vagy vitás kérdések egységes megoldásához aktuális vagy vitás kérdések egységes megoldásához

14 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 14 „Kezdeti” fontosabb eltérések Általános kérdések EU - irányelvek IAS 1.A szabályozás hatálya A tagállamokra Standardok és értelmezéseik hatályos csak azokra kötelezőek akik jogszabályok erről döntést hoztak jogszabályok erről döntést hoztak 2.A szabályozás szerkezete A beszámoló egészére Egyes témákra 3.Előírásoknak való Megbízható és Valamennyi megfelelés követelménye valós összkép standardnak és megfelelés követelménye valós összkép standardnak és követelménye, értelmezésnek való követelménye, értelmezésnek való az indokolt eltérés megfelelés az indokolt eltérés megfelelés lehetősége lehetősége 4.Egyszerűsítés Kis és közepes Folyamatban vállalkozásokra

15 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 15 „Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. 5.Követendő és Tagállam döntVállalkozás megengedett eljárásdönt közötti választás közötti választás 6.Mérlegfordulónap utáni Nem szabályozott IAS 10 események Mérlegfordulónapon fennálló körülményekre ad új információt(a beszámoló adatait módosítani kell, fennálló körülményekre ad új információt(a beszámoló adatait módosítani kell, - új feltételek keletkezéséről tájékoztat (hatás a következő időszakban)

16 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 16 „Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. 7. Hibák helyesbítéseelőző évi adatok IAS 10 különbséget tesz átdolgozásávalalapvető és jelentős hiba között, és választható, hogy a helyesbítések az eredménytartalék egyenlegét vagy a tárgyévi eredményt módosítják 8. Számviteli politikaKiegészítő mellékletIAS 8 és előző évi adatokvisszamenőleges korrigálásamódosítás

17 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 17 „Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Pénzügyi kimutatások (beszámoló) szerkezeteEU-irányelvek IAS 1.A beszámoló részei Mérleg, eredménykimutatás Bővebb Kieg. melléklet Kieg. melléklet 2.Üzleti jelentés kell készíteni! Nem szól róla 3.Mérleg és Választható formájú, Nincs eredménykimutatás de a tételek sorrendjét kötelezően eredménykimutatás de a tételek sorrendjét kötelezően szerkezete kötelező jelleggel előírt séma, előíró sémák csak formai ajánlások

18 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 18 „Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. MérlegEU-irányelvek IAS 1. Mérlegtételek A hasznosítás időtartama, A 12 hónapon (vagy besorolásának illetve az esedékesség egy termelési cikluson) besorolásának illetve az esedékesség egy termelési cikluson) szempontjai szerint belüli vagy túli szempontjai szerint belüli vagy túli hasznosítás, illetve esedékesség hasznosítás, illetve esedékesség 2..Visszavásárolt saját Külön mérlegtétel Saját tőkét csökkenti részvények 3.Céltartalék képzés Várható kötelezettségekre IAS 37. Várható jogcíme kell, várható költségekre kötelezettségekre (a lehet mérlegforulónapon jogcíme kell, várható költségekre kötelezettségekre (a lehet mérlegforulónapon már fennáll) kell már fennáll) kell várható költségekre nem lehet várható költségekre nem lehet

19 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 19 „Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. 4. Kutatás és a kísérleti Irányelvben mindkettő IAS 38 a fejlesztés költségeinek aktiválható kutatási költségek aktiválása nem aktiválhatók

20 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 20 „Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Eredménykimutatás EU-irányelvek IAS 1. Rendkívüli eredmény A szokásostól eltérő, Olyan esemény, elkülönítetten amire a vállalkozásnak kell kimutatni nincs ráhatása (már nem létező kategória) kell kimutatni nincs ráhatása (már nem létező kategória) 2. Megszűnő (megszűnt) Kiegészítő IAS 35 Eredmény tevékenységek mellékletben kimutatásban tevékenységek mellékletben kimutatásban bemutatása (elkülönítetten ) vagy a kiegészítő. mellékletben (jelenleg már IFRS 5) bemutatása (elkülönítetten ) vagy a kiegészítő. mellékletben (jelenleg már IFRS 5) 3. Egy részvényre jutó Nem szól rólaIAS 33 szabályozza eredmény eredmény

21 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 21 2) AZ IAS-IFRS-EKRŐL ÁLTALÁBAN IASIFRS IASIFRS A standardok általános struktúrája:  célja  hatóköre  definíciók  első (kezdeti) értékelés  követő értékelés  megjelenítés (elszámolás)  bemutatás (közzététel)  átmeneti rendelkezések  hatálybalépés  függelékek, stb.

22 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 22 Hatályos IAS/IFRS-ek IFRS 1A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 3 Üzleti kombinációk IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IFRS 8 Működési szegmensek

23 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 23 Hatályos IAS/IFRS-ek  IAS 1A pénzügyi kimutatások prezentálása  IAS 2Készletek  IAS 7Cash flow kimutatások  IAS 8Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák  IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események  IAS 11Beruházási szerződések  IAS 12Nyereségadók  IAS 14Szegmensek szerinti jelentés (IFRS 8)  IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések  IAS 17Lízingek  IAS 18Bevételek  IAS 19Munkavállalói juttatások  IAS 20Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele  IAS 21Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai  IAS 23 Hitelfelvételi költségek

24 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 24 Hatályos IAS/IFRS-ek  IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek  IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása  IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások  IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések  IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban  IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek  IAS 32 Pénzügyi istrumentumok: Bemutatás  IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény  IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás  IAS 36 Eszközök értékvesztése  IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések,  IAS 38 Immateriális javak  IAS 39 Pénzügyi istrumentumok: Megjelenítés és értékelés  IAS 40 Befektetési célú ingatlan  IAS 41 Mezőgazdaság

25 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 25 Hatályos SIC/IFRIC- ek IFRIC 1Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben IFRIC 2Tagi részesedések a szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok IFRIC 4Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget IFRIC 5A leszerelési, a helyreállítási és a környezet-rehabilitációs pénzalapokból származó érdekeltségekre vonatkozó jog IFRIC 6Egy meghatározott piacon történő részvételből eredő kötelezettségek — Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai IFRIC 7Az újra-megállapítások megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standard alapján IFRIC 8Az IFRS 2 hatóköre IFRIC 9-11 EU által már befogadott

26 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 26 Hatályos SIC/IFRIC- ek  SIC 7 Az EURO bevezetése  SIC 10 Állami közreműködés - a működési tevékenységhez nem speciálisan kapcsolódó  SIC 12 Konszolidáció - Speciális célú gazdálkodó szervezetek  SIC 13 Közös vezetésű vállalkozások – a tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulásai  SIC 15 Operatív lízing – ösztönzők

27 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 27 Hatályos SIC/IFRIC-ek  SIC 21 Nyereségadók - az átértékelt, nem értékcsökkenthető eszközök megtérülése  SIC 25 Nyereségadók – a gazdálkodó egységnek vagy tulajdonosainak adózási státuszában bekövetkező változások  SIC 27 Lízing jogi formáját magában foglaló ügyletek tartalmi megítélése  SIC 29 Közzététel – Koncessziós megállapodások  SIC 31 Bevételek – Reklámszolgáltatásokat tartalmazó barter ügyletek  SIC 32 Immateriális javak – Weboldal költségei

28 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 28 3) AZ IAS/IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A pénzügyi kimutatások formája és elemei (IAS 1 és IAS 27):  Mérleg  Eredménykimutatás  Egy kimutatás (IAS 1 és IAS 8), amely bemutatja:  a saját tőke minden változását, vagy  a saját tőke azon változásait amelyek nem a tulajdonosokkal való tőke tranzakciókból vagy tulajdonosok felé történt kifizetésekből származnak  Cash flow kimutatás (IAS 7)  Számviteli politika és kiegészítő megjegyzések

29 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 29 A pénzügyi kimutatások összeállításához kapcsolódó általános előírások IFRS 1A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 7 Cash flow kimutatások IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás

30 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 30 A mérleghez kapcsolódó előírások IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 2 Készletek IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízingek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlan

31 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 31 Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó előírások IAS 11 Beruházási szerződések IAS 12 Nyereségadók IAS 18 Bevétel IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23 Hitelfelvételi költségek IAS 36 Eszközök értékvesztése

32 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 32 Egyéb, vonatkozó előírások Speciális kérdések: IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása Konszolidáció: IFRS 3 Üzleti kombinációk IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek

33 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 33 Egyéb, vonatkozó előírások Sajátos területek: IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IAS 41 Mezőgazdaság

34 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 34 „Hatástanulmányok” eredményei  IFRS-ek hatása az EU-ban a hitelintézeti szféra tőkeszerkezetére – felmérés *  IFRS-ek és az adózás az EU-ban ** Források: * CEBS EGFI_EGAA ** WB konferencia

35 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 35  Főbb adatok:  18 ország  országonként átlagosan 4,7 bank (min.2 és max 9)  országonként átlagosan a mérlegfőösszeg 50 %-a lefedve  kiitöltés az un.”legjobb hatás elvén”  az aggregát adatokban megjelent minimális számszaki eltérések nem vezettek téves következtetésekhez 4) IFRS-EK HATÁSA AZ EU-BAN A PÉNZÜGYI SZFÉRA TŐKESZERKEZETÉRE - FELMÉRÉS

36 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 36  A mérlegfőösszeg egészére nézve nincs jelentős változás (+9 %) - eszközök : +9 % - kötelezettségek : +10 % - tőke : -5 %  A belső átsorolások többé kevésbé a várakozásoknak megfelelő - portfolió mozgások - kereskedési célú portfolió növekedése  Felhalmozott eredményre és tőkére gyakorolt hatás - a kisebbségi részesedések (-46 %) és tartalékok erőteljes csökkenése - az átértékelési tartalék növekedése - a jelentett eredmény hatása Legfontosabb megállapítások

37 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 37 ESZKÖZÖK  Legjelentősebb növekedés :  Legjelentősebb növekedés : Kereskedési célra tartott pénzügyi eszközöknél: +719 BN €, +74% Kereskedési célra tartott pénzügyi eszközöknél: +719 BN €, +74% - az IFRS-ek alapján a fedezeti ügyleteken kívüli derivatív ügyletek mérlegen belüli elszámolásának köszönhetően - az IFRS-ek alapján a fedezeti ügyleteken kívüli derivatív ügyletek mérlegen belüli elszámolásának köszönhetően  További jelentős növekedések …  További jelentős növekedések … - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök: +394 %  főleg hitelekből és követelésekből átsorolt - Értékesíthető eszközök: +17 %  a szigorúbb minősítési kritériumokból adódóan, főleg a lejáratig tartandó befektetésekből átkerült tételek  a szigorúbb minősítési kritériumokból adódóan, főleg a lejáratig tartandó befektetésekből átkerült tételek - Adókövetelések: +75 %, a vártnál kevésbé fontos - Tárgyi eszközök: +19 % (átértékelések) MÉRLEG - Eszközök

38 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 38  … csökkenések - Hitelek és követelések: -3 %  a repó ügyletek átsorolása a kereskedési célra tartott pénzügyi eszközök közé, értékvesztett hitelek leszámítolásának hatása - Lejáratig tartandó befektetések: -64 %  Hitelekkel és követelésekkel kapcsolatos értékvesztés stabil, habár csökkenésre lehetett számítani MÉRLEG - Eszközök

39 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 39 KÖTELEZETTSÉGEK  Legjelentősebb növekedés: Kereskedési célú valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek: +629 BN € +111 % További jelentős növekedések … További jelentős növekedések … - Fedezeti célú derivatívák: % - Adókötelezettségek: +51 % - Nyugdíjakra vonatkozó tartalékok: +33 % MÉRLEG - Kötelezettségek

40 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 40  …csökkenések  …csökkenések - hitelkeretre és garanciára elszámolt tartalékok : -93 %  általános banki kockázati tartalék átsorolása a tartalékokba  hitelkockázati tartalék csökkenése az átsorolás miatt - Egyéb kötelezettségek: -5 %  Tartalékok összesített hatása : +3 %  Tartalékok összesített hatása : +3 % MÉRLEG - Kötelezettségek

41 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt október 41 TŐKE - Kisebbségi részesedések: -46 % (vagy -19 BN €) - Kisebbségi részesedések: -46 % (vagy -19 BN €)  átsorolás a tőkéből az adósságba  átsorolás a tőkéből az adósságba  állandó saját tőkére gyakorolt hatás a szabályozói saját tőkében prudenciális szempontok miatt semlegesítve  állandó saját tőkére gyakorolt hatás a szabályozói saját tőkében prudenciális szempontok miatt semlegesítve - tartalékok: -13 % (vagy -20 BN €) - tartalékok: -13 % (vagy -20 BN €)  IFRS szerinti elszámolás a nyugdíjakra  negatív átváltási árfolyamkülönbözetek átsorolása  ingatlanok, gépek, berendezések átértékelésének kivétele … részben ellensúlyozta az átértékelési tartalék növekedése (+ 25 BN €) … részben ellensúlyozta az átértékelési tartalék növekedése (+ 25 BN €) - Értékesíthető eszközökre elszámolt valós érték értékelési tartalék - Külföldi pénznem átszámítása miatti tartalék MÉRLEG - Tőke

42 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 42 IFRS-ekre áttérés hatása a mérlegre országonként (EU banki reprezentatív felmérés) Forrás:CEBS_EGAA

43 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 43 Prudenciális célú beszámolás  Cél: pénzügyi beszámoláson belüli konvergencia optimalizálása  Előbbre lépés az együttműködésben Felügyeletek Felügyelt intézmények  Kockázati célú információk  Pénzügyi célú információk  A használt adatok fogalmi harmonizációja  Tagállami egységes alkalmazás

44 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 44 Prudenciális célú beszámolás Beszámolási struktúra CRD IFRS (!?) Átfogó adatok XBRL taxonomy COREP FINREP COREP taxonomy IASF taxonomy FINREP taxonomy CRD Kockázati info IFRS (!?) Pénzügyi info

45 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 45 IFRS-ek: „vegyes áldás”  A pénzügyi beszámolás egyre kockázat- ézékenyebbé válik:  IAS 39 {(innovatív) pénzügyi instrumentumok megjelentése és értékelése, (kollektív) hitelek utáni tartalékképzés,értékvesztés,}  IAS 32 (innovatív pénzügyi instrumentumok bemutatása),  IFRS 7 (pénzügyi kockázatra vonatkozó közzétételek), innovatív pénzügyi instrumentumok összevonása  Szabályozói tőke keretelvei  Pillér 1 (hitelezési-, működési kockázat, stb.),  Pillér 2 validálás, stb.,  Pillér 3 közzétételek  DE…

46 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 46 IFRS-ek: „vegyes áldás”  … különbségek a kockázati felfogásban  A pénzügyi beszámolás kockázat semleges álláspontot képvisel, míg a prudenciális beszámolás az árfolyamcsökkenési kockázatra összpontosít  Pénzügyi beszámolásban a portfolió kockázat és kezelésének megjelenítése hosszabb időt vesz igénybe  Pénzügyi beszámolás egyre inkább arra fókuszál, hogy „mi van most” időhorizontja is rövidebb

47 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 47 IFRS-ek: „vegyes áldás”  … és eltérések a kockázat megjelenítésben  A pénzügyi beszámolás a sokkal rugalmasabb értékelési elvekre épül  Valós értékek egyre elterjedtebb használata; a „lekötött”- nem likvid pénzügyi instrumentumokra is  IAS 39 valós érték opció  A pénzügyi beszámolás a kockázatokat nem „olyan, világosan” különbözteti meg, mint a prudenciális beszámolás  A szabályozói tőke kiszámítása meghatározott kockázati súlyozással történik

48 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 48 Kiegészítő mechanizmusok Pénzügyi és prudenciális beszámolás közti különbségek áthidalása  Prudenciális filterek:  pénzügyi beszámolás módosítása (1) az irreleváns volatilitás, kiszűrése (eliminálása); (2) a szabályozói tőke szintjének „fenntartása”  Prudenciális útmutatók, írányelvek:  pénzügyi beszámolást kiegészítő, a prudenciális beszámolást támogató (pl. valós érték opció)

49 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 49 Az 1606/2002.EK rendelet megengedi az egyedi beszámolókra is (Mo. nem) Az éves beszámolók a magyar számviteli előírások szerint készítendők Az IFRS-ek hatása az adózásra A számviteli alapelvek „követik” az adózási szabályokat Mo.n Adó és éves beszámolás összehangolása A felmérés alapja Az IFRS-ek hatása „korlátozott”, mivel használatuk kizárólag tájékoztatási célú Jelenleg a magyar számviteli előírások részben harmonizáltak az IFRS-ekkel Magyar- ország 5) IFRS-EK ÉS AZ ADÓZÁS AZ EU-BAN**

50 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 50 Felvetések az adózás/számvitel kapcsolatáról  A számvitel és az adózás kapcsolata az EU tagállamokban változatos képet mutat  A múltban általános volt a számvitelnek az adótól való „függősége”

51 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 51 Adózás/Számvitel függelmi kapcsolata Napjainkban az adózás/számvitel lehetséges kapcsolatai: 1. Függetlenség vagy jogi alapon függetlenség (pl.: Dánia, Hollandia) 2. Az adózás függősége a számviteltől vagy „fordított függőség” (legtöbb országra ez jellemző, pl.: Austria, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) 3. A számvitel függősége az adózástól (pl.: Görögország)

52 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 52 Az adózás függetlensége a számviteltől  Un. kereskedelmi-, és adószámvitel elkülönítése  Az adóalap kalkulációja anélkül, hogy kapcsolódna pénzügyi eredményhez  Egyértelmű szabályok szükségesek az adóalap kalkulációjához  Szükséges a kétféle eredmény közti egyeztetés

53 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 53 Az adózás függősége a számviteltől  Az adóalap kalkulációjának kiinduló pontja a pénzügyi eredmény  A pénzügyi eredményt növelő, csökkentő módosítások  A módosításokra vonatkozó egyértelmű szabályok szükségesek  A számvitel „adószennyezési” kockázata

54 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 54 Az IFRS-ek felvetései  Közös Számviteli Standardok (IFRS-ek);  Közös Könyvvizsgálat Standardok (ISA-k); DE! NINCSENEK közös Adó Standardok Jelenleg csoport szintű adókonszolidáció nincs EU szinten (csupán AU, DK, IT új keletű modelljei). EU szinten: nehézség, az adóalap harmonizációjának megvalósítása

55 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 55 IFRS-ekkel való közvetlen kapcsolat IFRS-ek ADÓK Befektető orientált Törvényi (jogszabályi) megfelelés Profit maximalizálás Profit minimalizálás Valós érték Csak a realizált nyereségek és veszteségek adózzanak Tartalom a forma felett (pl. IAS 17: lízing eszközkénti aktíválása) Számos esetben a forma dominál (pl.: csak a tulajdonolt eszközök aktíváltak)

56 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 56 Az adók és az IFRS-ek közti egyeztetés 1.Lehetőség: IFRS alapú adóköteles jövedelem (szabályok, előírások) 2. Lehetőség: Az adóalap teljes függetlensége az IFRS alapú kimutatásoktól (külön nyilvántartás)

57 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 57 Adó szerinti MÉRLEG  Az eszközök és kötelezettségek amortizációval csökkentett bekerülési értéken  Adóköteles tőkenyereségek és veszteségek számítása az adó értékét figyelembe véve történik  Az eszközök és kötelezettségek adó és számviteli szempontú értékei közötti eltérések, mint átmeneti különbözetek kerülnek kimutatásra az IFRS-ek szerint halasztott adókövetelésként, vagy kötelezettségként

58 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 58 Következtetések - Célok  Az adó/számvitel függőség helyett az adó/számvitel egymástól való függetlensége  Az eszközök és kötelezettségek eltérő számviteli adó szempontú értékei (Adó mérleg)  Leírások a nem adózott jövedelmek szétosztásának megakadályozására  Adórendszer stabilitása  Közös(minden tagállam által elfogadott) Konszolidált társasági adóalap számos problémát meg fog oldani {The Common Consolidated Corporate Tax Base - CCCTB}

59 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 59 6) ÖSSZEGZÉSEK - ÜZLETI VONATKOZÁSOK  Befogadási folyamat  A bevezetés kockázata  Közzétételek  Trendek

60 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 60 Befogadási folyamat • A befogadásnak időben és koordináltan kell megvalósulnia • Az IAS 39-cel kapcsolatos fő kritikák  Valós érték koncepció, volatilitás és komplexitás  A pénzügyi intézmények nem megfelelő kockázatkezelési koncepciója DE…. DE….  IAS 39 be nem fogadása az EU-ban – jelentős számviteli terület marad megfelelő számviteli szabályozás nélkül  “Az EU-ban befogadott IFRS-ek”  EU célja; nemzetközileg elfogadott pénzügyi beszámolási standardok alkalmazása

61 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 61 A bevezetés kockázatai • A szükséges idő alábecsülésének kockázata • Az IFRS-ek országonként eltérő értelmezésének kockázata • Kulcsfontosságú a következetes alkalmazás • A jogérvényesítési tevékenység koordinálása • USA, mint a világ legnagyobb tőkepiaca még nem fogadja el az IFRS-t „teljesen” • Konvergencia program – 3. országok GAAP-jével • Pénzügyi és prudenciális jelentések harmonizálása

62 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 62 Közzétételek IFRS-ek  Új számviteli filozófia (befektetők)  Transzparencia  Valós értéken történő értékelés,elszámolás, bemutatás, megjelenítés Számszaki információk bővülése  Cash flow kimutatás  Tőkeváltozás hatásainak bemutatása  Szegmens beszámolás  Egy részvényre jutó eredmény Minőségi információk  Kockázatkezelés  Fedezeti elszámolás elvei, tételei

63 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 63 Megnövekedett komplexitás Szélesebb körű közzététel A választási lehetőségek számának csökkentése A valós értéken történő értékelés megnövekedett alkalmazása Trendek az IAS/IFRS-ekben Szigorú alkalmazás: (még) nincs “könnyített IAS/IFRS”

64 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 64 A társaságok által remélt haszon/előny?  A pénzügyi kimutatások minőségének javítása és megnövekedett átláthatóság  A számvitelen belül egy olyan csapat felállítása, akik az IFRS/jogszabályi megfelelőségért felelnek  Jól dokumentált pénzügyi eljárások és számviteli politikák  Jobb rálátás a valós értéken történő értékelésre és az üzlet pénzügyi kockázataira  Egyszerűbb üzleti értékelések és az üzleti kombinációkat követő integrálás  A pénzügyi kimutatások és a vezetői információs rendszer harmonizációja  Megnövelt hatékonyság és költségcsökkentés a pénzügyi területeken  A különböző pénzügyi és számviteli kezdeményezések közötti jobb koordináció és szinergia  Jelentősen megnövekedett IFRS szakértelem a pénzügyi -és az üzleti területen egyaránt  Gyors(abb) zárás és konszolidációs folyamat (Minőségi Zárás)  Hatékonyabb pénzügyi tervezés, pontosabb előrejelzések  A pénzügyi rendszerek és a számlatükrök globális standardizációja Forrás:KPMG

65 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 65 A tapasztalatok alapján a realitás …  Az IAS/IFRS nem csak egy számviteli projekt  Az IAS/IFRS megváltoztatja az üzlet menedzselésének módját  Az IAS/IFRS változást hoz a kommunikációban a különböző piacokkal  A konverzió menedzselése az üzlet menedzselése  A felső vezetés támogatása szükséges és hatást gyakorol a számvitelen kívüli területekre is  A legnagyobb hatást ott éri el, ahol a meglevő rendszerek kevés kapcsolódási ponttal működnek

66 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 66 7) IASB KERETELVEK a pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására Egységesség Alapvető kérdések  pénzügyi kimutatások célja  Vagyoni  pénzügyi és  jövedelmi helyzetről információ a felhasználók gazdasági döntéseihez  pénzügyi kimutatások minőségi jellemzői  definíciók, megjelenítés, értékelés

67 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 67 Célja, hogy segítse …  a standardalkotót az új standardok kialakításában és a meglévők felülvizsgálatában  a standardalkotót a pénzügyi kimutatások prezentálásával kapcsolatos szabályok összehangolásának ösztönzésében, az alternatívák számának csökkenésében  az egyes országok szabályalkotóit a nemzeti standardok kialakításában  a pénzügyi kimutatások készítőit a standardok alkalmazásában és azon témák kezelésében, amelyek csak a jövőben válnak valamely standard tárgyává  a könyvvizsgálókat azon vélemény kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek a standardoknak  a felhasználókat a standardok szerint készített pénzügyi kimutatások értelmezésében  a tájékozódást a standardalkotó munkája és az alkalmazott megközelítések iránt érdeklődők számára IASB Keretelvek

68 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 68 Tartalma, hatóköre:  a pénzügyi kimutatások célja:  a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos mögöttes feltételezések és minőségi jellemzők  a pénzügyi kimutatások elemeinek meghatározása, megjelenítése és értékelése  a tőke és a tőke megőrzésének koncepciói  a Keretelveket valamennyi gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainál alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az állami (költségvetési) vagy a magánszektor szereplői  a gazdálkodó egység olyan egység, amellyel kapcsolatban vannak olyan felhasználók, akiknek a gazdálkodó egységre vonatkozó pénzügyi információk legfontosabb forrásai a pénzügyi kimutatások IASB Keretelvek

69 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 69 Fontos!  a Keretelvek nem standard és nem „ír felül” egyetlen standardban megjelenő szabályt sem  a standardalkotónak tudomása van arról, hogy helyenként a Keretelvek és az egyes standardok között konfliktus (ellentmondás) van  a Keretelvek is módosul(hat)nak a tapasztalatok tükrében  a felhasználók információs igényei különbözőek, a pénzügyi kimutatások valamennyi igényt nem tudnak kielégíteni, a befektetők igényire kell koncentrálni  a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és prezentálásáért a vezetés felelős, a vezetés rendelkezésére álló információkon nyugszik a beszámolás, a vezetés további információs igényeit kielégítő kimutatások értelemszerűen kívül esnek a Keretelvek hatókörén IASB Keretelvek

70 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 70 A pénzügyi kimutatások célja: • a felhasználók széles köre számára a gazdasági döntésekhez hasznos információkat szolgáltatni a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről teljesítményéről és pénzügyi helyzetének változásáról • bemutatni a vezetés ténykedésének eredményeit, vagy a vezetés felelősségét a rájuk bízott erőforrásokat illetően Mögöttes feltételezések • Elhatárolás alapú számvitel – Eredmény szemléletű ) • Vállalkozás folytatása (vállalkozás folytatásának elve) IASB Keretelvek

71 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 71 Minőségi jellemzők (Qualitative Characteristics) Érthetőség (Understandability) Relevancia (Relevance) Megbízhatóság (Reliability) Összehasonlíthatóság (Comparability) Lényegesség (Materiality) Valósághű bemutatás (Faithful Representation) Tartalom a forma fölött (Substance Over Form) Semlegesség (Neutrality) Óvatosság (Prudence) Teljesség (Comleteness) Igaz és valós összkép / valós bemutatás (True and Fair View / Fair Presentation) IASB Keretelvek

72 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 72 Minőségi jellemzők • Időszerűség • A haszon és a költség közötti egyensúly • A minőségi jellemzők közötti egyensúly A releváns és megbízható információk korlátai: IASB Keretelvek

73 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 73 Döntéshozók és jellemzőik Érthetőség RelevanciaMegbízhatóság Összehasonlíthatóság Döntési hasznosság Lényegesség IASB Keretelvek

74 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 74 Relevancia Megbízhatóság Döntési hasznosság Előrejelzés Megerősítés Teljesség Valósághű bemutatás Semlegesség Óvatosság Tartalom a forma felett Korlátok:Időszerűség Költség-haszon összemérés Minőségi jellemzők egyensúlya IASB Keretelvek

75 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 75 A pénzügyi kimutatások elemei (Elements of …) A pénzügyi helyzet méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek A teljesítmény méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek EszközökKötelezettségek Saját tőke Jövedelem Ráfordítás IASB Keretelvek

76 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 76 Definíciók Eszköz: múltbeli események következtében a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből az egységnek várhatóan jövőbeli gazdasági haszna keletkezik. Kötelezettség: a gazdálkodó egység múltbeli eseményekből származó meglévő kötelme, amelynek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását eredményezi. Saját tőke: a kötelezettségek levonása után a gazdálkodó egység eszközeiben fennmaradó érdekeltség (maradék). IASB Keretelvek

77 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 77 Definíciók – folyt. Jövedelem: a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök befolyása vagy növekedése, illetve kötelezettségek csökkenése útján – bekövetkező növekedés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból emelkedik. Ide értendők: a bevételek és a nyereségek Ráfordítás: a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök kiáramlása vagy kimerülése, illetve kötelezettségek növekedése útján – bekövetkező csökkenés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok részére történő kiosztástól eltérő okból csökken. Ide értendők: a költségek és a veszteségek IASB Keretelvek

78 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 78 Megjelenítés kritériumai Egy tételt meg kell jeleníteni a mérlegben/eredménykimutatásban, ha: • valamely elem definíciójának megfelel és • valószínű, hogy gazdasági hasznok be-, illetve kiáramlását eredményezi és • értéke (költsége) megbízhatóan mérhető. Eszköz Eszköz megjelenítési kritériumai: • eszköz definíciójának megfelel és • valószínű, hogy gazdasági hasznok beáramlását eredményezi és • eszköz költsége vagy értéke megbízhatóan mérhető Kötelezettség Kötelezettség megjelenítési kritériumai: • kötelezettség definíciójának megfelel és • valószínű, hogy gazdasági hasznok kiáramlását eredményezi és • a kötelezettség rendezéséhez szükséges összeg megbízhatóan mérhető IASB Keretelvek

79 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 79 Megjelenítés kritériumai –folyt. Jövedelem Jövedelem megjelenítési kritériumai: • a jövedelem definíciójának megfelel és • a jövőbeli gazdasági hasznok növekedése megbízhatóan mérhető • az eszköz növekedésével vagy a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Ráfordítás Ráfordítás megjelenítési kritériumai: • a ráfordítás definíciójának megfelel és • a jövőbeli gazdasági hasznok csökkenése megbízhatóan mérhető • az eszköz csökkenésével vagy a kötelezettség növekedésével egyidejűleg. IASB Keretelvek

80 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 80 Értékelési kritériumok Értékelési alapok Eredeti bekerülési érték Jelenlegi érték Realizálható (teljesítési) érték Jelenérték IASB Keretelvek

81 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 81 A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói A tőke értelmezése (concept of capital) Pénzügyi értelmezés Fizikai értelmezés Mikor keletkezik nyereség? Tőke megtérülése (visszapótlása) Tőke hozama IASB Keretelvek

82 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 82 A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói – folyt. A tőke megőrzés koncepciói A tőke pénzügyi megőrzése A tőke fizikai megőrzése A tőke nominális értékének megtartása A tőke reálértékének (vásárlóerejének) megtartása Nominális tőke megtartás Reáltőke megtartás IASB Keretelvek

83 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október A számvitel nemzetközi szabályozása II-III. 1) A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ( dia) 2) A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK ( dia) 3) AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK ( dia) 4) EGYÉB, VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ( dia)

84 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 84 1) A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK IFRS 1A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 7 Cash flow kimutatások IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás

85 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 85 IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása ÁLTALÁNOS ELVEK:  Felváltja a SIC-8-at  Alkalmazás  az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokra  az első időszakban minden IFRS szerint készült évközi beszámolóra  Szükség van  az IFRS-nek megfelelő számviteli politika kiválasztására  IFRS szerinti nyitómérleg készítésére  az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítésére IFRS 1

86 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 86 Fontos dátumok jan jan dec. 31. IFRS nyitómérleg  a Tőzsdei cégek számára  minden más olyan társaság számára, amelynek hároméves eredménykimutatásra van szüksége  nem teszik közzé IFRS nyitómérleg  a legtöbb társaság számára  minden tétel elszámolása és értékelése az IFRS szerint történik  nem teszik közzé Első IFRS szerinti pénzügyi kimutatások napja  politika kiválasztása  használják az e napon érvényben lévő standardokat  első IFRS pénzügyi kimutatások Használják ugyanazt a számviteli politikát az IFRS szerinti első pénzügyi kimutatásokban megjelenő minden időszakra IFRS 1

87 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 87 Mentességek/kivételek Kötelező kivételek A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek kivezetése (IAS 39) Becslések Fedezeti ügyletek elszámolása (IAS 39) Választható mentességek Üzleti Kombinációk (IFRS 3) Vélelmezett bekerülési érték Munkavállalói juttatások (IAS 19) A pénzügyi kimutatások napján hatályos standardok Kapcsolt vállalkozások eszközei, kötelezettségei Összetett pénzügyi instrumentumok Részvény-alapú kifizetések (IFRS 2) Értékesítésre tartott eszközök és megszűnt tevékenységek (IFRS 5) Biztosítási szerződések (IFRS 4) IFRS 1

88 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 88 IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása A standard célja: Általános célú pénzügyi kimutatások térben és időben összehasonlíthatók legyenek Általános célú pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó alapvető szabályok lefektetése, hogy ezek a kimutatások térben és időben összehasonlíthatók legyenek. Ennek érdekében a standard: átfogó szempontokat  átfogó szempontokat jelenít meg, szerkezetére  iránymutatást ad a kimutatások szerkezetére, illetve tartalmának  azok tartalmának minimum követelményeit fogalmazza meg. IAS 1

89 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 89 A standard hatóköre:  alkalmazni kell valamennyiIFRS általános célú kimutatások prezentálásánál  alkalmazni kell valamennyi, az IFRS-ekkel összhangban készített és bemutatott, általános célú pénzügyi kimutatások prezentálásánál (egyedire és összevontra egyaránt) nem alkalmazhatóévközi  nem alkalmazható a „tömörített” évközi pénzügyi kimutatások szerkezetére és tartalmára (IAS 34) pénzügyi intézményekreis IFRS7  bankokokra és hasonló pénzügyi intézményekre is alkalmazandó, azonban ezeknél az IFRS7 további követelményeket fogalmaz meg nyereség-orientált  nyereség-orientált gazdálkodó egységekre vonatkozik (ettől eltérő orientációjú gazdálkodó egységek is alkalmazhatják, de kiegészítések, megnevezések módosításai szükségesek lehetnek) IAS 1

90 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 90 A pénzügyi kimutatások célja : A gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és pénzáramlásairól (cash flow) a felhasználók széles köre számára – a gazdasági döntéshozatalhoz – hasznos információkat szolgáltassanak a pénzügyi kimutatások. A kimutatások információt nyújtanak a gazdálkodó egység:   az eszközeiről,  kötelezettségeiről,  saját tőkéjéről,  bevételeiről és ráfordításairól (beleértve a nyereségeket és veszteségeket),  saját tőkéjében bekövetkező változásokról,  pénzáramlásairól (cash flow). + Megjegyzések (Notes) A jövőbeli cash flow becsülhető legyen! IAS 1

91 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 91 •  Mérleg,  Eredménykimutatás,  Saját tőke változások kimutatása,  Cash flow-kimutatás,  Megjegyzések. A pénzügyi kimutatások KÖTELEZŐ részei IAS 1

92 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 92 A mérlegnek minimum az alábbi sorokat tartalmaznia kell: A mérlegnek minimum az alábbi sorokat tartalmaznia kell: (az IAS 1 standard 68. bekezdés szerint) a)Ingatlanok, gépek és berendezések b)Befektetési célú ingatlanok c)Immateriális javak d)Pénzügyi eszközök (az e), h) és i) pontokban szereplő összegek kivételével) e)Tőkemódszerrel elszámolt befektetések f)Biológiai eszközök g)Készletek h)Vevő- és egyéb követelések i)Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek j)Szállítói és egyéb kötelezettségek k)Céltartalékok l)Pénzügyi kötelezettségek (a j) és k) pontokban szereplő összegek kivételével) m)Tényleges adókötelezettségek és - követelések (IAS 12 szerint) n)Halasztott adókötelezettségek és - követelések (IAS 12 szerint) o)Kisebbségi részesedések (a saját tőkén belül bemutatva) p)Jegyzett tőke és tartalékok (az anyavállalat tulajdonosaihoz tartozó) IAS 1

93 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 93 Az eredménykimutatásnak minimum az alábbi sorokat tartalmaznia kell: Az eredménykimutatásnak minimum az alábbi sorokat tartalmaznia kell: (az IAS 1 standard 81. bekezdés szerint) IAS 1 A formátum és a további sorok sorrendje nincs rögzítve f/ Időszaki eredmény e/ Megszűnt tevékenységekkel kapcsolatos nyereség vagy veszteség (IFRS 5) d/ Adóráfordítás c/ Tőkemódszer alkalmazásával elszámolt, társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedés b/ Pénzügyi ráfordítások a/ Bevételek

94 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 94  A számviteli politika változásának és az alapvető hibák helyesbítésének hatását (IAS 8 szerint)  Közvetlenül a saját tőkében elszámolt bevételek, ráfordítások, nyereségek, veszteségek minden tételét és ezek összesített értékét  Az időszak összes bevételét és ráfordítását, megbontva a kisebbségi érdekeltséghez és az anyavállalat tulajdonosaihoz tartozó részre  Az időszaki eredményt A saját tőke változások kimutatásában kell megjeleníteni:  A jegyzett tőke, az ázsió és a tartalékok valamennyi csoportjának nyitó és záró értéke, továbbá az időszak minden változása tételesen  A felhalmozott eredmény nyitó és záró értéke, illetve az időszak során bekövetkezett változások  A tulajdonosokkal kapcsolatos saját tőke változások és a részükre teljesített kifizetések a megjegyzésekben megjelenítendő információk A saját tőke változások kimutatásában vagy IAS 1

95 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 95  Az egyes kimutatásokban szereplő tételekhez kapcsolódó kiegészítések, magyarázatok (a kimutatások sorrendjében)  Egyéb közzétételek (függő kötelezettségek - IAS 37, kockázat- kezelési célok és politikák - IFRS 7, stb.)  A számviteli politika főbb elemeinek (értékelési alapok és specifikus számviteli politika) bemutatása (A becslési bizonytalanság legfontosabb tényezőinek ismertetése.)  Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről Megjegyzések felépítése: IAS 1

96 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 96 Magyar vonatkozások  Beszámoló formája kötöttebb  Cash flow és a saját tőkeváltozás nem külön kimutatások  Kiegészítő információk szűkebbek, mint az IFRS-ben  Konkrét sémák vannak  Újra közzététel (restatement) nálunk van(!)

97 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 97 IAS 7 Cash flow-kimutatás  Elkülönülten kell kimutatni:  Működési tevékenység (alapvető árbevétel termelő tevékenység)  Befektetési tevékenység (befektetett eszközök és egyéb pénzeszköz-egyenértékesnek nem minősülő befektetések megszerzése és csökkenései  Finanszírozási tevékenység (minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen egy vállalkozás saját tőkéjének és hiteleinek nagysága vagy összetétele megváltozik (pl. hitel-konverzió, kötvény tőkévé konvertálása) IAS 7

98 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 98 Elkülönített bemutatás:  Kamatok, árfolyam-különbözetek, osztalékok, és adók esetében a pénzügyileg realizált tételeket kell bemutatni  Kamatok és osztalékok minősíthetők üzleti, befektetési vagy finanszírozási tevékenységekhez kapcsolódónak  Üzleti egységek megszerzésének elkülönített bemutatása (összevontan a szerzések és összevontan az eladások) IAS 7 Nem- pénzjellegű ügyleteknek cash flow hatása nem lehet!  Kapcsolódó kötelezettségekkel együtt átvett eszközök  Apport  Pénzügyi lízing  Kötelezettségek átalakítása tőkévé

99 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 99 Lényeges pontok: Működési, befektetési és finanszírozási tevékenység  Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek változása  Általában bruttó bemutatás  Külföldi pénznemben megadott cash flow-k bemutatása IAS 21 standard előírásaival összhangban  Elkülönített bemutatás  Kamatok  Osztalék  Nyereségadók  Leányvállalatok és egyéb üzleti egységek megvásárlása, elidegenítése  Stb., IAS 7

100 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 100 IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák A standard célja és hatóköre: előírja a számvitel politika megválasztásának és módosításának kritériumait  előírja a számvitel politika megválasztásának és módosításának kritériumait  meghatározza  a számviteli politikák változásának,  a számviteli becslések változásainak és  a hibák javításának számviteli kezelését és közzétételét (A számviteli politika közzétételével kapcsolatos szabályokat az IAS 1, a változások adóhatásainak kezelését az IAS 12 tartalmazza!) IAS 8

101 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 101 Valós összkép Választott számviteli politika elemek (specifikus számviteli politika) Választott értékelési alap(ok)hoz tartozó potenciális számviteli politika elemek Potenciális számviteli politika elemek Számviteli politika fogalma Számviteli politika fogalma (IAS 1 alapján) IAS 8

102 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 102 Számviteli politika hierarchiája előírás (standard vagy értelmezés) hiányában: Konkrét előírás (standard vagy értelmezés) hiányában:  a hasonló vagy kapcsolódó tételekre érvényes standardok, értelmezések és útmutatások  az IASB Keretelvek (definíció, megjelenítés, értékelés).  a hasonló keretelvek szerint szabályokat alkotó szervezetek legújabb kiadványai,  az egyéb számviteli szakirodalom és  az elfogadott iparági gyakorlat Kötelezően Választhatóan A megbízható és releváns információt eredményező számviteli politika forrásai IAS 8

103 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 103 Számviteli politika változás hatásainak kezelése Számviteli politika változás Standard vagy értelmezés miatt Saját döntés miatt – „információ minősége javul” Visszamenőleges alkalmazás Átmeneti rendelkezés van Átmeneti rendelkezés nincs Rendelkezés szerint IAS 8

104 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 104 Számviteli politika visszamenőleges alkalmazása  A hatások megállapítása, mintha az adott elemre már az első pillanattól kezdve az új politikát alkalmazták volna  Nyitó adat átdolgozása (legkorábbi bemutatott fordulónap), az összehasonlító adatok megállapítása  A hatások tartalékkal (saját tőkével) szembeni elszámolása Visszamenőleges alkalmazás korlátai: A változások időszaki vagy kumulatív hatásait nem lehet megállapítani  Részben  Egészében Jövőre néző alkalmazás (a számviteli politika változás hatályba lépésének napját követő) Részleges visszamenőleges alkalmazás (a legkorábbi lehetséges időponttól történő alkalmazás) IAS 8

105 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 105 Számviteli becslések változásai csak becsülhető  Üzleti tevékenységben rejlő bizonytalanság következtében a pénzügyi kimutatások számos tétele nem mérhető pontosan, hanem csak becsülhető! (Pl.: kétes követelés, elfekvő készletek, hasznos élettartam, pénzügyi instrumentumok valós értéke, garanciális kötelezettségek stb.) legutolsó információra  A becslésnek a legutolsó rendelkezésre álló, megbízható információra kell épülnie. szükséges felülvizsgálni  A becsléseket szükséges felülvizsgálni (revision) (becslés alapjául szolgáló körülmények lényegesen változnak, új információk, több tapasztalat). (Nincs visszamenőleges hatása és nem minősül hibának) IAS 8

106 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 106  Számviteli politika vagy számviteli becslés? a) Vitás esetben számviteli becslésnek kell tekinti. b) Az értékelési alap változása azonban nem minősül számviteli becslés változásnak! hatásai:  Számviteli becslések változásának hatásai:  Jövőre néző alkalmazás  Eredmény-hatékony elszámolás a változás időszakában (ha csak azt az időszakot érinti) vagy a változáskori és jövőbeli időszakokra (ha mindegyiket érinti)  Eszköz, kötelezettség és saját tőke értékének kiigazítása a változás időszakában Számviteli becslések változásai IAS 8

107 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 107 IAS 8 A tárgyidőszakban feltárt hiba:  Tárgyidőszaki hiba tárgyidőszaki adatok módosítása  Korábbi időszaki lényeges hiba Visszamenőleges újbóli megállapítás Visszamenőleges újbóli megállapítás a hiba feltárását követő első, közzétételre jóváhagyott pénzügyi kimutatások összehasonlító adataiban kell kijavítani. Hibák A visszamenőleges újbóli megállapítás legfontosabb lépései:  Hatások meghatározása a hiba keletkezését követő időszakokra, mintha a hibát soha nem követték volna el.  Bemutatott legkorábbi időszak nyitó adatainak újra-meghatározása.  Bemutatott időszakokra vonatkozó összehasonlító adatok meghatározása. IAS 8

108 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 108 IAS 8 korlátai: A visszamenőleges újbóli megállapítás korlátai: A hibák időszaki vagy kumulatív hatásait nem lehet megállapítani  Részben  Egészében Jövőben, amikor a hibahatás megállapítható lesz Részleges visszamenőleges újbóli megállapítás (a legkorábbi lehetséges időszaktól – akár a beszámolási – történő megállapítás) Hibák IAS 8

109 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 109 Számviteli politika változás közzététele IA 8 1.Standard vagy értelmezés miatti változáskor közzé kell tenni:  a standard vagy értelmezés címét,  azt, hogy az átmeneti rendelkezés szerint történt-e a módosítás (ha alkalmazható),  a változás jellegének bemutatását,  az átmeneti rendelkezés (ha alkalmazható) leírását és  azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek hatással lehetnek a jövőbeni időszakokra (ha alkalmazható). 2.Saját döntés miatti változáskor közzé kell tenni:  a változás jellegének bemutatását és  annak indoklását, hogy miért lesz jobb az információ minősége. Csak a változás évében! IAS 8

110 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 110 Számviteli politika változás közzététele IS 8 4.Tájékoztató a várható változásokról: Kibocsátott, de még nem hatályos új standard vagy értelmezés várható alkalmazása és hatásai 3.Minden számviteli politika módosításkor közzé kell tenni:  A tárgyidőszakra és valamennyi bemutatott időszakra vonatkozó módosítás összegét (ha kivitelezhető).  A bemutatott időszakokat megelőző időszako(ka)t érintő módosítások összegét (ha kivitelezhető).  Részleges visszamenőleges, illetve jövőre néző alkalmazás esetén annak okát, a politika alkalmazás módját és kezdőpontját. IAS 8

111 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 111 Számviteli becslések változásának közzététele közzététele Számviteli becslések változásának közzététele:  a változás jellegét és összegét, amelynek jelentős hatása van a tárgyidőszakban, vagy jelentős hatása lesz a következő időszak(ok)ban (ha kivitelezhető), illetve  azt a tényt, hogy a változás következő időszak(ok)ra vonatkozó összege nem határozható meg, IAS 8

112 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 112 Korábbi időszaki hibák közzététele Csak a feltárás évében! Lényeges korábbi időszaki hibák javítása kapcsán:  A hiba jellegének bemutatása  A valamennyi bemutatott korábbi időszakra vonatkozó javítás összege (a beszámoló érintett sorai, EPS (IAS 33))  A bemutatott legkorábbi időszak kezdetére vonatkozó javítások összegei  Részleges visszamenőleges újbóli megállapítás esetén annak oka, a hiba kijavításának várható módja és ideje. IAS 8

113 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 113 Magyar vonatkozások  Rendkívüli tételek  Pl. tranzakciók a leányvállalatok tőkéjét érintően  Lényeges hibák (IFRS) (Sztv.)  Jelentős összegű hiba: hiba a mérlegfőösszeg 2%- át, vagy 500 millió forintot meghalad --- „három oszlopos” beszámoló  Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: saját tőke 20%-kal változik --- ismételt közzététel IAS 8

114 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 114 IAS 10 Mérlegfordulónap utáni események A standard célja, hogy előírja,…  milyen fordulónap utáni gazdasági eseményekkel kell a pénzügyi kimutatásokat módosítani  mik azok az információk amelyeket a fordulónap után közzé kell tenni  mi számít a közzétételre történő engedélyezés napjának  azt, hogy abban az esetben, ha a vállalkozás folytatásának elve nem teljesül, akkor nem lehet ezen az alapon a beszámolót elkészíteni. A standard hatóköre: A standardot alkalmazni kell a mérlegfordulónap utáni események számvitelére és közzétételére. IAS 10

115 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 115 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI GAZDASÁGI ESEMÉNYEK MÓDOSÍTÓ ESEMÉNYEK NEM MÓDOSÍTÓ ESEMÉNYEK Mérlegmódosítást igényel Módosítani nem szabad Fordulónapon az ok fennállt? IAS10

116 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 116 Módosító események  Bírósági döntés alapján létrejövő kötelezettség/követelés (ha eddig nem szerepelt volna a beszámolóban)  Ld. még IAS 37 Céltartalékok  Információ arról, hogy egy adott eszköz értékvesztése indokolt (lett volna)  pl.: információ egy vevő csődjéről (valószínűleg az ok már a fordulónapon is fennállt  a vevő értékvesztett volt, csak nem volt információ)  készletek értékesítése fordulónap után (jóval) a könyv szerinti érték alatt  Csalások, hamisítások felfedezése IAS 10

117 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 117 Nem módosító események  Egy befektetés (részesedés) értékének csökkenése a mérleg fordulónapja után  Egy lényeges eszköz megsemmisülése a mérleg fordulónapja után, de a közzétételre történő engedélyezés előtt (  vállalkozás folytatása?)  Fizetendő osztalék, ha azt a mérleg fordulónapja után fogadták el (nem lehet kötelezettség) IAS 10

118 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 118 IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés (2009-től IFRS 8) Cél, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználóit segítsék:  a gazdálkodó egység múltbeli teljesítményének jobb megértésében;  a gazdálkodó egység kockázatainak és hozamainak jobb felmérésében; és  a gazdálkodó egység egészének tájékozottabb módon történő megítélésében  IAS 14

119 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 119 A bemutatandó szegmensek azonosítása  Elsődleges és másodlagos szegmensek  Üzleti  Földrajzi  Szegmens-jelentés kritériumai  10 %-os küszöbérték, mint bemutatandó szegmens  75 %-os határérték (összbevételre)  Bemutatandó információk:  vertikálisan integrált tevékenységeket önként elkülönült szegmensként mutassák be  Szegmenseredmények  szegmenseszközök könyv szerinti összértéke  szegmensekre vonatkozó cash flow-közzétételek  Másodlagos szegmensinformációk, stb. IAS 14

120 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 120 Szegmens-jelentés kritériumai

121 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 121 Szegmens-jelentés kritériumai

122 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 122 IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek Üzleti vonatkozások:  Az IAS 24-es a közzététellel és nem a kapcsolt felek közti tranzakciók értékelésével foglalkozik.  Nincs követelmény arra vonatkozóan, hogy ezeket a tranzakciókat a valós értékhez igazítsák.  Kapcsolt felek közti tranzakciók feltételei ekvivalensek a független felek közti tranzakciókéival  Transzfer árazás  Definíciójába beletartozik a közös vállalkozás, a közös vállalkozás tulajdonosa, és a munkaviszony megszűnése utáni juttatási programok 2003-tól.   Kiegészítő közzétételek: kompenzáció a kulcspozícióban lévő vezetők számára, beleértve a külső igazgatósági tagokat is; a gazdálkodó egység anyavállalatának végső ellenőrző egységét; és a kapcsolt felekre és nyitott egyenlegekre vonatkozó tranzakciós összegeket IAS 24

123 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 123 Hatókör Az IAS 24 megköveteli a kapcsolt felekkel fennálló ellenőrzés (kapcsolatok), a kapcsolat felekkel folytatott ügyletek és a nyitott egyenlegek közzétételét:  a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, és  az anyavállalat, a közös vezetésű vállalkozás tagja és a befektető egyedi pénzügyi kimutatásaiban  kiterjed az államilag ellenőrzött, profitorientált gazdálkodó egységekre és  kiterjesztette a kapcsolt felek fogalmát IAS 24

124 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október től alkalmazandó előírások  Az anyavállalat, a befektető vagy a tulajdonos az egyedi pénzügyi kimutatásaiban nem kap felmentést a közzététel alól  A kulcsfontosságú vezetők kompenzációjának közzététele explicit követelmény  Kiterjeszti a kulcsfontosságú vezetők fogalmát a nem ügyvezető igazgatókra és azok közeli hozzátartozóira  A munkaviszony megszűnése utáni juttatási alapok bekerültek a kapcsolt felek közé  Közzétételek:  összegek, nem arányok  további közzétételek a nyitott egyenlegekre  rossz vagy kétes követelések leírásai IAS 24

125 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 125 Magyar vonatkozások A kapcsolt vállalkozás definíciója a számviteli törvény (Sztv.) szerint :  az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalat, és a társult vállalkozás  szűkebb, mint az IFRS szerinti definíció Bemutatandó információk az Sztv. szerint:  mérlegben elkülönült sorok (ezek nem vonhatók össze)  a kiegészítő mellékletben a mérleg információk megbontása  a kiegészítő mellékletben az  értékesítés nettó árbevétele  egyéb bevételek  rendkívüli bevételek megbontása  nincs költség, ráfordítás információ (kivéve: forgalmi költség elj…..) IAS 24

126 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 126 Egy részvényre jutó eredmény  EPS alapértéke  Hígított EPS  EPS a folytatódó tevékenységek eredményére  EPS a megszűnt tevékenységek eredményére  EPS a nettó eredményre IAS 33

127 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 127 Kinek?  Olyan gazdálkodó egységek, akiknek nyilvánosan kibocsátott törzsrészvényei vannak  Ha közzétesznek egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásokat is, csak a konszolidáltra  Ha az egy részvényre jutó eredményt (EPS) közzéteszik, akkor az IAS 33-at teljes egészében kell alkalmazni IAS 33

128 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 128 Mit? Hol? Mikor? EPS-eket  Alapvető és hígított EPS  Azonosan feltűnően  Akkor is ha negatív Közzététel a megjegyzésekben  A számlálóban használt összeg és annak egyeztetése az időszak nettó nyereségével vagy veszteségével  A nevezőként használt súlyozott átlagos részvényszám és annak egyeztetése Mikor?  Éves pénzügyi kimutatások  Minden bemutatott időszakra  Évközi pénzügyi kimutatásokra IAS 33 Magyar vonatkozások: Sztv. szerint nem szükséges az EPS adatokat bemutatni

129 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 129 IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás A standard célja: A standard célja: meghatározni az évközi pénzügyi beszámolók minimális tartalmát  meghatározni az évközi pénzügyi beszámolók minimális tartalmát  megadni az évközi pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazandó megjelenítési és értékelési elveket IAS 34 IASB javasolja, hogy a nyíltpiaci forgalomban lévő gazdálkodó egységek készítsenek évközi pénzügyi beszámolót a pénzügyi évük első felének utolsó napjára és ezt legfeljebb 60 napon belül tegyék elérhetővé

130 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 130 Az évközi beszámoló minimális tartalma Az évközi pénzügyi beszámoló minimális részei:  tömörített mérleg,  tömörített eredménykimutatás,  tömörített kimutatás a saját tőke változásáról,  tömörített cash flow kimutatás és  kijelölt kiegészítő megjegyzések. Az évközi pénzügyi beszámolóban teljes körű pénzügyi kimutatások megjelenítése – IAS 1 Az EPS alapértékét és hígított értékét az évközi időszakra vonatkozó – teljes vagy tömörített – eredménykimutatásban kell bemutatni. Konszolidált formában kell elkészíteni, ha a legutolsó éves pénzügyi kimutatásai konszolidáltak voltak. (Ha az éves konszolidált mellett bemutatásra került egyedi is – nem követelmény és nem is tiltott.) IAS 34

131 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 131 Bemutatandó időszakok nem igen nemTárgyévben már közzétett évközi pénzügyi beszámolóhoz való hasonlítás igen nemElőző év hasonló időszakához való hasonlítás Nemnem igen Előző évi teljes körű pénzügyi kimutatáshoz való hasonlítás Saját tőke változás kimutatás Cash flow kimutatás Eredmény- kimutatás MérlegÖsszehasonlítási időszak IAS 34

132 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 132 Bemutatandó időszakok negyedéves féléves Összehasonlítási időszakok szemléltetése a negyedéves és féléves évközi beszámolók esetén – „A” függelék nincsen 20X6. dec. 31.Mérleg nincsen 20X6. június 30. (6 hónapra) Cash flow kimutatás nincsen 20X6. június 30. (6 hónapra) Saját tőke vált. kimutatás 20X7. június 30. (3 hónapra) 20X6. június 30. (3 hónapra) 20X6. június 30. (6 hónapra) Eredmény- kimutatás Összehasonlító időszak 3 Összehasonlító időszak 2 Összehasonlító időszak 1 Beszámolórész Példa: Példa: összehasonlító időszakok meghatározása – „A” függelékkel összhangban – negyedéves közbenső pénzügyi beszámoló esetén, 20X7. június 30-án: IAS 34

133 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 133 Megjelenítés és értékelés Az évessel megegyező számviteli politika alkalmazása  Szezonálisan, ciklikusan vagy alkalmanként kapott bevételek módosítása akkor megengedett, ha év végén is helyénvaló  A pénzügyi év során rendszertelenül felmerülő költségek elhatárolása akkor megengedett, ha az év végén is helyénvaló lenne  A megjelenítés és értékelés alapelveinek alkalmazása „B” függelék  Becslések felhasználása „C” függelék A beszámolás gyakorisága nem módosíthatja az éves eredményt IAS 34

134 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 134 Magyar vonatkozások Sztv. szerint nincs külön részletes szabályozás kivétel:  évközi mérleg, ha törvény pl. az osztalékfizetés feltételeként ezt előírja,  Tpt. előírásai, tőzsdei cégekre, stb.,. IAS 34

135 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 135 2) A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 2 Készletek IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízingek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlan

136 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 136 IFRS 2 Részvény alapú kifizetés Cél és indoklás:  A részvény alapú fizetési tranzakciók hatásának a tükrözése az eredmény-kimutatásban és a mérlegben  A gazdálkodó egység árukat és szolgáltatásokat szerez be tőkében vagy készpénzben rendezett instrumentumokért cserében  A cél, hogy a kapott termékeket és szolgáltatásokat azok valós értékén értékeljék Tartalma:  Juttatások munkavállalóknak (és hasonló szolgáltatásokat nyújtóknak), pl. nem vezetőknek  Juttatások nem munkavállalóknak, pl. szállítóknak  Munkavállalói részvény szerzési programok  Csoporton belüli fizetések  Részvényesek általi közvetlen fizetések IFRS 2

137 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 137  A kapott termékeket és szolgáltatásokat akkor kell megjeleníteni, amikor a terméket megszerzik vagy a szolgáltatást igénybe veszik  Ha a termék vagy szolgáltatás nem felel meg az eszköz fogalmának, ráfordításként számolják el  A tőkével rendezett részvény-alapú ügyletek esetében a kapcsolódó tételt a saját tőke növekedéseként mutatják ki, és  A készpénzben rendezett részvény-alapú ügyletek esetében a kapcsolódó tételt kötelezettségként mutatják ki IFRS 2 Megjelenítés

138 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 138 Általános értékelési elvek Tőkével rendezett ügyletek: Általános szabály Munkavállalók A termék és szolgáltatás közvetlen értékelése, a kapott dolog valós értékén A termék és szolgáltatás közvetett értékelése, a nyújtott tőkeinstrumentum valós értékén A terméket és szolgáltatást a nyújtott tőkeinstrumentum belső értékén értékelik csak akkor, ha a közvetlen értékelés nem lehetséges Csak ritkán IFRS 2

139 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 139 IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek Hatókör A besorolási és bemutatási követelmények minden befektetett eszközre és elidegenítési csoportra (mint egészre) vonatkoznak Az értékelési követelmények minden befektetett eszközre és elidegenítési csoportra (mint egészre) vonatkoznak, kivéve a következő eszközöket:  halasztott adó követelésekre (IAS 12)  munkavállalói juttatásokból származó eszközökre (IAS 19)  IAS 39 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök  valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokra (IAS 40)  eladáskor felmerülő költségekkel csökkentett valós értéken értékelt  biológiai eszközökre (IAS 41)  biztosítási szerződésekből származó szerződéses jogokra (IFRS 4) Ezeket az eszközöket és kötelezettségeket az adott standard szerint kell értékelni:  ▬ akkor is, ha egy elidegenítési csoport része IFRS 5

140 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 140 Értékesítésre tartottá minősítés A könyv szerinti érték elsődlegesen az értékesítésben térül meg IFRS 5 Befektetett eszköz Értékesítésre tartott minősítés RészletesFeltételek (SFAS 144-ből)  legyen kész az azonnali értékesítésre és  eladása legyen nagyon valószínű  vezetés legyen elkötelezett az értékesítésre  aktívan keresse a vevőt  az eszközért kért ár legyen ésszerű  az értékesítés bevétele legyen elszámolható a minősítés időpontjától számított egy éven belül (kivételek!)  a terv lényeges változtatások nélkül végrehajtható legyen

141 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 141 Értékelés a kezdeti minősítéskor Értékesítésre tartott befektetett eszközök vagy elidegenítési csoportok): 1. lépés: Az értékesítésre tartottá minősítés előtt a befektetett eszközöket (és az elidegenítési csoportba tartozó eszközöket és kötelezettségeket) a vonatkozó standardok szerint átértékelik. 2. lépés: a befektetett eszközöket (vagy az elidegenítési csoportot) az értékesítési költséggel csökkentett valós érték és a könyv szerinti érték közül az alacsonyabbikon értékelik. 3. lépés: Az elidegenítési csoport értékvesztését a csoportban lévő, az IFRS 5 értékelési előírásai alá tartozó befektetett eszközökre az IAS 36 alapján számolják el. 4. lépés: Az elidegenítési csoportot továbbra is konszolidálják. Az értékesítésre tartott eszközöket nem értékcsökkentik vagy amortizálják. IFRS 5

142 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 142 Későbbi értékelés Értékesítésre tartott befektetett eszközök (vagy elidegenítési csoportok): 1. lépés: Közvetlenül az elidegenítési csoport értékelését megelőzően az elidegenítési csoportba tartozó, az IFRS 5 hatálya alá nem tartozó eszközöket és kötelezettségeket a releváns standardok szerint átértékelik. 2. lépés: a befektetett eszközöket (vagy az elidegenítési csoportot) az értékesítési költséggel csökkentett valós érték és a könyv szerinti érték közül az alacsonyabbikon értékelik, de a nyereség elszámolás korlátozott. Az elidegenítési csoport értékvesztését vagy annak visszaírását a csoportban lévő, az IFRS 5 értékelési előírásai alá tartozó befektetett eszközökre az IAS 36 alapján számolják el. 3. lépés: A későbbi értékelésekből származó nyereségeket vagy veszteségeket az eredményben számolják el, függetlenül attól, hogy az eszköz vagy az elidegenítési csoportba tartozó eszköz korábban átértékelt értéken volt értékelve. 4. lépés: Az 1. és 2. lépés ismétlődik az elidegenítésig. Bármely további nyereséget vagy veszteséget az értékesítés időpontjában kell elszámolni. IFRS 5

143 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 143 Megjelenítés – mérleg IFRS 5 Befektetett eszközök Elidegenítési csoport Értékesítésre tartottként elkülönítve a mérlegben Értékesítésre tartottként elkülönítve a mérlegben Nincs nettósítás Tőkében megbontás Az eszközök és kötelezettségek főbb csoportjait a mérlegben vagy a megjegyzésekben közzé kell tenni Kivéve bizonyos újonnan beszerzett leányvállalatokat Figyelem: Az előző időszakokat NEM lehet átsorolni, hogy azok a tárgyidőszaki besorolást tükrözzék!

144 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 144 Bemutatás – Eredménykimutatás Az elidegenítési csoport bármely átértékelését a folytatódó tevékenységek eredményében kell kimutatni Kivéve, ha az megszűnt tevékenységnek minősül IFRS 5

145 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 145 Egy megszűnt tevékenység minősítése Egy megszűnt tevékenység: Egy megszűnt tevékenység: IFRS 5 A gazdálkodó egység része = Olyan tevékenységek és cash-flow-k, amelyek működési és pénzügyi beszámolási célokra egyértelműen megkülönböztethe- tők az egység fennmaradó részétől (pl. egy pénztermelő egység vagy azok egy csoportja) amelyet: elidegenítettek vagy értékesítésre tartottá minősítettek és amely: a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágát vagy földrajzi területét testesíti meg része a tevékenység egy elkülönült, fontosabb üzletágának vagy földrajzi területének az elidegenítésére irányuló koordinált tervnek egy olyan leányvállalat, amelyet kizárólag továbbértékesítési céllal szereztek meg vagy

146 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 146 Közzétételek Be kell mutatni, ha az időszakban egy befektetett eszköz értékesítésre tartottnak lett minősítve vagy el lett adva:  az eszköz leírását  az értékesítés vagy az ahhoz vezető tényeik és várható körülmények bemutatását, az elidegenítés várható módját és ütemezését  az elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat  azt a szegmenst, amelyhez az eszköz tartozik Ha egy eszköz vagy elidegenítési csoport minősítése megváltozik  a döntéshez vezető körülmények és tények  a döntés hatása a tárgyév és bármely bemutatott korábbi időszak eredményére IFRS 5

147 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 147 Magyar vonatkozások Sztv. szerint nincs szabályozás  értékesítésre tartott eszközök átsorolása készletté vagy forgóeszközzé  a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk a vállalkozóra vannak bízva, de általános követelmény az összehasonlíthatóság biztosítása IFRS 5

148 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 148 IAS 2 Készletek  Bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon  bármely leírás visszaírható  értékvesztés csoportos elszámolása megengedett  Bekerülési érték megállapítása  egyedi értékeléssel  súlyozott átlagos bekerülési értéken vagy FIFO-val IAS évi hatállyal a LIFO bekerülési érték formula nem megengedett

149 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 149 Hatókör:  Olyan tárgyiasult eszközök, amelyek  a termelés vagy szolgáltatás nyújtás érdekében tartanak, vagy  bérbeadásra, vagy  adminisztratív célokra, és  valószínűleg éven túl használják IAS 16 IAS 16 ingatlanok, gépek és berendezések  Vásárlási ár (ideértve az import vámokat és a vissza nem térítendő adókat)  Csökkentve a kedvezményekkel és rabattokkal  Növelve minden közvetlenül felmerült költséggel  Csökkentve a halasztott fizetés számolt kamatával  Növelve a hitelezési költségekkel bizonyos esetekben Bekerülési érték

150 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 150 Eszköz csereügyletek  A csere keretében szerzett eszközt valós értéken kell értékelni, kivéve, ha:  a csere ügyletnek nincs kereskedelmi tartalma, vagy  sem a kapott eszköz, sem pedig az átadott eszköz valós értéke nem megbízhatóan meghatározható  Az átadott eszköz valós értékét használják fel a kapott eszköz bekerülési értékekének meghatározásához, kivéve, ha a kapott eszköz valós értéke nyilvánvalóbb  Ha a megszerzett eszközt nem valós értéken értékelik, annak bekerülési értéke a cserében átadott eszköz könyv szerinti értéke IAS 16

151 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 151 Értékelés IAS 16 (Forrás: KPMG) Bekerülési érték modell A hasznos élettartam alatti értékcsökkenés Átértékelési modell Átértékelés Az átértékelt összeg kerül értékcsökkentésre a hasznos élettartam alatt

152 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 152 Közzétételek, Magyar vonatkozások Részletes előírások Ha van átértékelés (értékhelyesbítés):  Az átértékelés időpontja  Volt-e független értékelő bevonva  A valós érték meghatározásának módja és az alkalmazott jelentős feltételezések  Az, hogy mennyiben lettek a valós értékek közvetlenül meghatározva vagy becsülve  Az átértékelt eszközök könyv szerinti értéke, úgy, mintha azokat a  bekerülési érték modellben értékelték volna IAS 16 Rendszeres felújítások: Sztv.: Jövőbeni költségekre képzett céltartalék IFRS: Alapvető átvizsgálás és javítás költségei (aktiválandó) Értékhelyesbítés Sztv.: konstans, a következő évi értékelésig IFRS: amortizálódik, a tőkerésszel együtt

153 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 153 IAS 17 Lízingek Az IAS 17 célja, hogy a lízingbevevők és a lízingbeadók részére előírja a lízingügyletek értelmezése alapjául szolgáló számviteli elveket és minősítési kritériumokat, az egyes lízingügyletek értékelését és elszámolási sajátosságait, valamint a közzétételi követelményeket Kapcsolódó értelmezések  SIC-15 Operatív lízing - Ösztönzők  SIC-27 A lízing jogi formáját magában foglaló ügyletek tartalmi megítélése  IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget IAS 17

154 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 154 Hatóköre  Minden lízingügylet elszámolására alkalmazni kell kivéve:  Ásványkincsek, kőolaj, földgáz és hasonló, nem megújuló erőforrások feltárására vagy hasznosítására vonatkozó lízingszerződésekre; és  Olyan tételekre vonatkozó licencszerződésekre, mint mozifilmek, videófelvételek, színdarabok, kéziratok szabadalmak és szerzői jogok,  A standard nem alkalmazható az értékelés alapjaként a következő eszközök esetében:  Befektetési célú ingatlanok pénzügyi lízingjére a lízingbevevőnél (IAS 40 Befektetési célú ingatlanok)  Befektetési célú ingatlanok operatív lízingjére a lízingbeadónál (IAS 40)  Biológiai eszközök pénzügyi lízingjére a lízingbevevőnél (IAS 41 Mezőgazdaság); vagy  Biológia eszközök operatív lízingjére a lízingbeadónál (IAS 41) IAS 17

155 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 155 A lízing időbeliségének fogalma  A lízing kezdete ( a lízingszerződés megkötésének időpontja vagy a feleknek a lízing legfontosabb rendelkezéseire vonatkozó elkötelezettségének időpontja közül a korábbi.  A lízingfutamidő kezdete (használati jog gyakorlása)  A lízing futamideje ( az a fel nem mondható időszak, amelyre a lízingbevevő szerződött, valamint az opció a meghosszabbításra) IAS 17

156 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 156 A pénzügyi lízing minősítésének elsődleges szempontjai  A lízing futamidejének végéig a tulajdonjog átkerül a lízingbevevőhöz  A lízingbevevőnek vásárlási opciója van olyan áron, ami az opció lehívhatóvá válásának időpontjában érvényes valós értéknél alacsonyabb és már a lízing kezdetén ésszerűen biztos, hogy az opció lehívásra kerül.  A lízing futamideje lefedi az eszköz gazdasági élettartamának jelentős részét, még akkor is, ha a tulajdonjog nem száll át.  A lízing kezdetekor a minimális lízingfizetések jelenértéke lényegében eléri az eszköz valós értékét.  Az eszköz speciális jellegű, amelyet jelentősebb változtatás nélkül csak a lízingbevevő tud használni. IAS 17

157 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 157 A pénzügyi lízing minősítésének további szempontjai  Ha a lízing felmondható és a felmondással járó veszteségeket a lízingbevevő viseli.  A maradványérték valós értékének az ingadozásából származó nyereség vagy veszteség a lízingbevevőt illeti.  A lízingbevevő folytathatja a lízinget és a lízingdíj lényegesen alacsonyabb a piaci bérleti díjnál. IAS 17

158 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 158 Közzétételi követelmények a lízingbevevőnél pénzügyi lízing esetében  Az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Közzététel és bemutatás standardban foglalt előírásokon túl közzé kell tenni a következőket:  A nettó könyv szerinti értéket minden eszközcsoportra;  A mérlegfordulónapon fennálló jövőbeni minimális lízingfizetések összegének egyeztetését azok jelenértékével;  A jövőbeni minimális lízinngfizetések teljes összegét és azok jelenértékét amelyek a mérlegfordulónaptól számított  1 éven belül esedékese;  1-5 éven belül esedékesek;  5 éven túl esedékesek. IAS 17

159 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 159 Közzétételi követelmények a lízingbevevőnél pénzügyi lízing esetében  Az adott időszakban költségként elszámolt függő bérleti díjat;  A fel-nem mondható al-lízingekből várhatóan befolyó al-lízingfizetések mérlegfordulónapi összegét;  A lízingbevevő lényeges lízing-megállapodásainak általános leírására vonatkozóan többek között (de nem kizárólag) a következőket:  Függő bérleti díjak megállapításának alapját;  A megújítási vagy vételi opciók és értékállósági záradékok meglétét, feltételeit;  A lízing megállapodásokban lefektetett korlátozásokat, pl. osztalékokra, további kölcsönökre, további lízingügyekre vonatkozóan. Ezen felül az IAS 16; az IAS 36; az IAS 38; az IAS 40 és az IAS 41 közzétételi előírásai is alkalmazandók. IAS 17

160 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 160 IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

161 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 161 A valós értékelés fontossága A pénzügyi piacok gyorsan fejlődnek  komplex instrumentumok jelennek meg  az információ technológia és a telekommunikáció  a kockázatkezelési módszerek valós értéken történő értékelést kívánnak meg  több lehetőség nyílik a társaság kockázatainak kezelésére (fedezeti ügyleteken keresztül) A számviteli szabályok a pénzügyi piacok fejlődésétől elmaradtak A számviteli szabályok a pénzügyi piacok fejlődésétől elmaradtak A régi számviteli módszerek elavultak A régi számviteli módszerek elavultak IAS 32&39

162 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 162 A valós értéken történő értékelés eltér a „bekerülési érték” alapú elszámolásoktól Forrás: KPMG IAS 32&39

163 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október január 1-től hatályos legfontosabb változások  Valós érték opció - minden pénzügyi eszköz és kötelezettség valós értéken történő értékelés választásnak szigorítása  Eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentum csak akkor lehet egy instrumentum, ha  megszünteti, vagy jelentősen csökkenti a bekerülési és az értékelési inkonzisztenciákat, melyek az eszközök és a kötelezettségek eltérő alapú értékelése miatt keletkeznek; vagy  a menedzsment (ideértve például az Igazgatóságot és a Vezérigazgatót) a pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek egy csoportjának a teljesítményét valós értéken értékeli összhangban a gazdálkodó kockázatkezelési vagy befektetési politikájával  A megjegyzésekben a fenti választás bemutatandó.  Aktív piaccal nem rendelkező tőkeinstrumentumok, melyeknek a valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni nem lehet EszVÉÉI. IAS 32&39

164 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 164 Hatókör IAS 32&39 Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség és vagy Tőke instrumentum &

165 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 165 Hatókör IAS 32&39 Pénzügyi instrumentumok Elsődleges pénzügyi instrumentumok Például vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek, részvények, kötvények, hitelek, betétek Származékos termékek (derivatívák) Például: forwardok/future-k, opciók, swapok & Jellemzők:  Értékük egy mögöttes tényező változása miatt változik  Nem vagy csekély mértékű kezdeti befektetést igényelnek  Jövőben kerülnek rendezésre

166 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 166 Hatókör - Kivételek  Leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások (IAS 27,28,31), de ezek a standardok előírhatják az IAS32/39 alkalmazását  Lízingügyletekből származó jogok és kötelezettségek (IAS 17),  Biztosítási szerződésekből származó jogok és kötelezettségek (IFRS 4)  Munkavállalói juttatási programok miatt keletkező eszközök és kötelezettségek (IAS 19)  Pénzügyi garancia szerződések, melyek az adós nemfizetése esetére adnak garanciát (IAS 37)  Időjárásra vonatkozó származékos ügyletek (ezek lényegileg biztosítási szerződések) IAS 32&39

167 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 167 A pénzügyi eszközök kategóriái IAS 32&39 (Forrás: KPMG)

168 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 168 A pénzügyi kötelezettségek kategóriái IAS 32&39 (Forrás: KPMG)

169 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 169 Döntési fa – Lejáratig tartásra IAS 32&39 (Forrás: KPMG)

170 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 170 A pénzügyi instrumentumok értékelése IAS 32&39 (Forrás: KPMG)

171 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 171 Valós érték meghatározása IAS 32&39 Van aktív piac: nem módosított, publikált/közzétett piaci árak Nincs aktív piac: értékelési technikák, elsősorban felhasználva a piaci információkat, másodsorban a gazdálkodónál fellelhető információkat Tőkeinstrumentumok valós értéke: piaci árak hiányában becslésen alapul, vagy bekerülési érték mínusz értékvesztés (mintegy utolsó lehetőség, és csak ha nincs megbízható becslés)

172 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 172 Deviza pénzügyi instrumentumok - értékelés IAS 32&39 Nem-monetáris tételek (pl. részvények, részesedések):  Az értékelés napján fennálló devizaárfolyamon váltandó át.  Minden különbözet az eredményben vagy tőkében kerül elszámolásra az IAS 39 szerint Monetáris tételek (pl. kötvények, hitelek):  Az év végi árfolyamon váltandó át. Minden deviza különbözet az eredményben kerül elszámolásra az IAS 21 szerint  Egyéb értékelési különbözetek az eredményben vagy tőkében kerülnek elszámolásra az IAS 39 szerint

173 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 173 Értékvesztés IAS 32&39 Egy eszköz akkor értékvesztett, ha megtérülő értéke kevesebb mint a könyv szerinti értéke Értékvesztést akkor, és csak akkor kell elszámolni, ha van objektív bizonyíték az értékvesztés megtörténtére Eltérő értékvesztési szabályok Eltérő értékvesztési szabályok :  hitelekre és követelésekre  értékesíthető hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra  értékesíthető tőke instrumentumokra Nincs értékvesztési követelmény eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre

174 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 174 Az értékvesztés felismerése és értékelése Az értékvesztés felismerése és értékelése IAS 32&39 1.lépés: Az értékvesztés objektív felismerése bizonyítékának felismerése  Kamatozó eszköz – valószínű, hogy nem minden szerződés szerinti cash flow fog befolyni?  Nem kamatozó eszköz – a valós érték a bekerülési érték alatt van? Megítélés kérdése! 2. lépés: értékelése Az értékvesztés értékelése  Kamatozó eszköz – megtérülő érték diszkontált cash flow alapon  Nem kamatozó eszköz – megtérülő érték a valós érték alapján Nincs megítélés!

175 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 175 Értékvesztés – folyt. (hitelek és követelések) IAS 32&39 (Forrás: KPMG)

176 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 176 Kivezetés – pénzügyi eszköz  szerződéses jogok lejárnak vagy átadásra kerülnek;  lényegileg minden kockázat és előny átadásra kerül;  ha egyik sem, akkor kontroll és a további közreműködés számít Kivezetés – pénzügyi kötelezettség :  kifizetik  törlik  lejár IAS 32&39 DÖNTÉSI FA

177 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 177 Fedezeti ügyletek csoportosítása IAS 32&39 Valós érték fedezeti ügylet Fedezett tétel: Egy mérlegben szereplő eszköz vagy kötelezettség valós értékének a változása (pl. részvény értékvált.) Cash flow fedezeti ügylet Fedezett tétel: Egy mérlegben szereplő eszköz vagy kötelezettség, vagy jövőben várható tranzakció cash-flowt érintő kockázata (pl. jövőbeni árbevétel) Egy külföldi egységben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet Fedezett tétel: Egy külföldi egységben lévő befektetés devizaárfolyam változása (az IAS 21 szerint)

178 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 178 A fedezeti hatékonyság IAS 32&39 (Forrás: KPMG)

179 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 179 Közzétételek  A pénzügyi instrumentumok beazonosítása,  A valós érték módszerek, feltételezések, stb.,  Kockázatkezelési politika és fedezeti elszámolás,  Kivezetés,  Fedezetek,  Átsorolások, IAS 32&39

180 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 180 Közzétételek – folyt. Továbbiak:  valós érték változása,  fedezeti ügyletek részletesebb bemutatása,  szerződésszegés, átcsoportosítások, fedezetek bemutatása,  az összetett, többszörös beépült derivatívát tartalmazó ügyletek bemutatása,  a piaci kockázat érzékenységi elemzése,  hitelezési, likviditási kockázat részletes bemutatása,  valós érték érzékenységi elemzés, stb. IFRS 7

181 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 181 Főbb magyar vonatkozások  A visszavásárolt saját részvény értéke  IAS 39 szerint: tőkét csökkenti  Sztv. szerint: eszköz  Saját részvény megszerzése, eladása, bevonása  IAS 39: tőkével szemben számolandó  Sztv. szerint: eredménybe kerül  Tőkebevonás költsége  IAS 39 szerint: tőkét csökkenti, kivéve a meghiúsult tőkeemelésekét  Sztv. szerint: eredménybe kerül,  Stb.

182 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 182 Hatókör  Valamennyi vállalkozásra vonatkozik a céltartalékok, függő kötelezettségek vagy függő követelések számvitelének vonatkozásában, kivéve  Valós értéken kimutatott pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó tételek  Jövőben teljesülő szerződésből fakad, kivéve, ha azok hátrányosak  Biztosítók esetében a kötvény-tulajdonosokkal szembeni tételek  Más IAS által szabályozott  IAS 11 Beruházási szerződések  IAS 12 Nyereségadók  IAS 17 Lízing  IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 37 IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

183 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 183 Elszámolás  Múltbeli eseményből fakadó meglévő kötelem  Jogi vagy vélelmezett jellegű  Gazdasági hasznok várható kifolyása  Megbízható mérés IAS 37 Jogi Szerződés Jogszabály Vélelmezett Múltbeli gyakorlat Nyilvános politikák Ezek által jogos elvárások megteremtése

184 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 184 Megjelenítési, bemutatási kritériumok IAS 37 Eszköz Lényegileg biztos Kimutatnimérlegben Függő követelés valószínűlehetségesesetlegesBemutatni Nem kell mutatni Kötelezettség lényegileg biztos valószínű, mérhető Kimutatni mérlegben Függőkötelezettség valószínű, nem mérhető lehetségesesetlegesBemutatniBemutatni Nem kell mutatni

185 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 185 „Valószínűség” megítélése - gyakorlatban  Lényegileg biztos: > 90%  Valószínű („more likely than not”): > 50%  Lehetséges: < 50%  Esetleges: < 10% IAS 37

186 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 186 Céltartalék kivezetése  Felhasználással  Csak olyan ráfordításokra, amelyekre eredetileg képezték  Ezáltal ezek a ráfordítások nem hatnak az eredményre  Feloldással  Ha a gazdasági haszon kifolyása már nem valószínű  A feloldás hat az eredményre  A céltartalék átminősítése nem megengedett! IAS 37

187 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 187 Értékelés  Legjobb becslés  a legvalószínűbb kimenetel (pl. per esetében), vagy  lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga (pl. garanciális céltartaléknál)  Az eredendő kockázatot és a bizonytalanságokat figyelembe kell venni  Diszkontálni kell, ha a hatás jelentős  adózás előtti ráta  Várható megtérülések (< céltartalék) külön eszközként mutatandók ki, ha lényegileg biztosak  nem vonhatók le!  eredménykimutatásban nettó módon mutatható ki  A kapcsolódó eszközök értékesítésének várható nyeresége szintén nem mutatható ki, illetve nem vonható le. IAS 37

188 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 188 Alkalmazás Az óvatosság nem mindenek feletti szabály!  Nem lehet céltartalékot képezni...  jövőbeni működési veszteségekre - értékvesztés  árfolyamkockázatra  politikai kockázatra - értékvesztés  fenntartásra / helyreállításra - értékcsökkenés  általános átszervezési költségekre IAS 37

189 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 189 Megjegyzések Kategóriánként  Leírás, időtartam, bizonytalanságok, jelentős feltételezések, kapcsolódó várható megtérülések  Nyitó érték, növekedések, felhasználások, feloldások, diszkontráta változásából vagy idő teltével kapcsolatos növekedések vagy idő teltével kapcsolatos növekedések  Átszervezési céltartalékok külön kategória  Függő kötelezettségek  Becsült érték, bizonytalanságok, megtérülések  Függő követelések (becsült érték)  Ha nem mutatható be valamely megkövetelt információ a függő kötelezettségek vagy követelések esetében, ezt a tényt kell bemutatni. vagy követelések esetében, ezt a tényt kell bemutatni. Rendkívül ritka esetekben, ha a megjegyzésekben való bemutatás jelentősen hátrányosan érintené a vállalkozást valamely vitás ügyében, nem kell bemutatni az előírt információkat De!!! be kell mutatni a vitás helyzetet általában; a tényt, hogy nincs minden bemutatva és ennek indokolását. IAS 37

190 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 190 Magyar vonatkozások  Sztv szerint a céltartalékot nem lehet felhasználni, hanem fel kell oldani  Céltartalékok köre a magyarban bővebb!  Megbízható mérhetőség nem kritérium  A jövőbeni költségekre is lehet képezni  Sztv. szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatás szűkebb  A leírás, várható megtérülések és bizonytalanságok bemutatása nem előírás  Függő követelések bemutatása nem követelmény IAS 37

191 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 191 IAS 38 Immateriális javak IAS 38 Immateriális javak Hatókör Az IAS 38-at minden típusú immateriális eszközre alkalmazni kell kivéve …  Pénzügyi eszközök az IAS 39 szerint  Bányahasználati jog és a bánya, olaj, természetes gáz és hasonló újra nem előállítódó erőforrások feltárásával kapcsolatos kiadások  Immateriális javak, amelyek más standardok hatálya alá tartoznak  értékesítésre tartott (IAS 2)  halasztott adó követelés (IAS 12)  lízing (IAS 17)  munkavállalói juttatásokból származó eszközök (IAS 19)  goodwill (IFRS 3)  halasztott szerzési költségek és biztosítási kötvényekből származó eszközök (IFRS 4)  értékesítésre tartott befektetett eszközök (IFRS 5) IAS 38

192 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 192 Megjelenítési kritériumok Egy vásárolt immateriális eszközt akkor lehet kimutatni, ha:  megfelel az immateriális eszköz definíciójának  valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható várható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni az egységhez; és  az eszköz bekerülési értéke megbízhatóan mérhető Az egyedileg vagy üzleti kombinációban megszerzett immateriális javak esetében : Az egyedileg vagy üzleti kombinációban megszerzett immateriális javak esetében :  a „valószínűségi” kritérium mindig teljesültnek tekintendő  a „megbízható mérési” kritérium általában teljesül IAS 38

193 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 193 Kezdeti megjelenítés IAS 38 Elkülönülten vásárolt immateriális javak Üzleti kombinációban szerzett immateriális javak Belső előállítású immateriális javak Bekerülési érték Piaci érték Felmerültráfordítások

194 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 194 Későbbi értékelés IAS 38 Bekerülési érték modell A hasznos élettartam alatt amortizáció Átértékelési modell Átértékelés Az átértékelt összeg kerül amortizálásra a hasznos élettartam alatt

195 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 195 Határozott hasznos élettartam A követelmények a korábbi standarddal azonosak:  amortizáció a hasznos élettartam alatt  maradványérték általában nulla  amortizációs módszer általában lineáris  értékvesztési tesztelés az IAS 36 alapján, ha jelzés van vagy ha az eszköz nincs kész állapotban További útmutatás:  az amortizációt be kell fejezni, ha az eszközt kivezetik vagy értékesítésre tartottnak minősítik  az amortizáció nulla, ha a maradványérték meghaladja vagy eléri a könyv szerinti értéket IAS 38

196 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 196 Határozatlan hasznos élettartam Nem lehet amortizálni  IAS 36 szerinti értékvesztési tesztelés:  évente, és  ha jelzés van az értékvesztésre,  Évente felül kell vizsgálni, hogy még mindig határozatlan-e a hasznos élettartam  A hasznos élettartamra vonatkozó becslés változása az IAS 8 szerinti számviteli becslés változás IAS 38 Határozatlan hasznos élettartam, ha nincs olyan előre látható korlátozás, ami az adott eszközből a gazdálkodó egység számára várhatóan megtermelt pénzbevételeket időben korlátozná

197 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 197 Közzétételek  Immateriális eszközök minden csoportjára (megkülönböztetve a belső előállítású és az egyéb eszközöket)  Határozott és határozatlan élettartamú eszközökre  Átértékelt eszközökre  Az adott időszakban ráfordításként elszámolt kutatási és fejlesztési ráfordítások összesített értékére  Stb., IAS 38

198 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 198 Magyar vonatkozások Fejlesztés: IFRS: aktiválni kell Sztv.: aktiválni lehet Alapítás-átszervezés IFRS: költség Sztv.: aktiválni lehet IAS 38

199 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 199 IAS 40 Befektetési célú ingatlanok  Nem kell levonni az elidegenítés ügyleti költségeit  A változásokat eredményre hatóan kell elszámolni  Kivételes szabály, ha nem határozható meg a valós érték  IAS 16 szerinti, vagy  IFRS 5 szerinti előírások  Értékcsökkentve  Értékvesztések A választást valamennyi befektetési célú ingatlanra egységesen kell alkalmazni, kivéve:  egy operatív lízing alapján egy lízingbevevő által birtokolt ingatlan érdekeltség esetében a valós érték modellt kell alkalmazni  az ingatlanok valós érték változásától függő kötelezettség mögötti ingatlanokra A választást valamennyi befektetési célú ingatlanra egységesen kell alkalmazni, kivéve:  egy operatív lízing alapján egy lízingbevevő által birtokolt ingatlan érdekeltség esetében a valós érték modellt kell alkalmazni  az ingatlanok valós érték változásától függő kötelezettség mögötti ingatlanokra Valós érték modell (preferált) Bekerülési érték modell

200 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 200 3) AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK IAS 11 Beruházási szerződések IAS 12 Nyereségadók IAS 18 Bevétel IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23 Hitelfelvételi költségek IAS 36 Eszközök értékvesztése

201 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 201 IAS 11 Beruházási szerződések Cél, hatókör  Beruházási szerződésekkel kapcsolatos bevételek, költségek számviteli kezelése  Elszámolás  Időszakok közötti megosztás  Pénzügyi kimutatásokban való megjelenítés IAS 11

202 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 202 Definíciók Beruházási szerződés azon szerződés, melyet... ... kifejezetten... ... olyan eszköz vagy eszközcsoport létrehozására kötöttek... ... amelynek elemei szorosan ö sszetartoznak, vagy kapcsol ó dnak egym á shoz  kivitelez é s ü k,  technol ó gi á juk é s funkci ó juk vagy  alapvető c é ljuk tekintetében. IAS 11

203 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 203 Definíciók – folyt. Beruházási szerződések csoportosítása Fix áras szerződések A felek:  egy adott árban vagy  egységenkénti fix árban állapodnak meg Költség alapú szerződések A kivitelezőnek megtérítik:  az engedélyezendő vagy egyéb módon definiált költségeit, plusz  ezen költségek egy bizonyos százalékát vagy egy fix díjat IAS 11

204 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 204 Megbízható mérés kritériuma Fix áras szerződések:  a teljes szerződéses bevétel becsülhető megbízhatóan becsülhető  valószínű, hogy a szerződéshez gazdasági haszon kapcsolódó gazdasági haszon befolyik befolyik a gazdálkodó egységhez  a szerződés költségei és a készültség foka megbízhatóan mérhető mérhető  a szerződés költségei egyértelműen azonosíthatók és mérhetők: (becsléssel való összehasonlíthatóság) Költség alapú szerződések:  valószínű, hogy a szerződéshez kapcsolódó gazdasági haszon befolyik befolyik a vállalkozáshoz szerződés költségei  a szerződés költségei (függetlenül attól, hogy megtérítendők vagy sem) egyértelműen azonosíthatók és mérhetők mérhetők IAS 11

205 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 205 A bevételek és költségek mérése Ha egy beruházási szerződés kimenetele megbízhatóan megbecsülhető: Ha egy beruházási szerződés kimenetele megbízhatóan megbecsülhető:  a szerződés bevételét és költségeit a készültség szintjének megfelelően kell elszámolni (POC = Percentage of Completion)  a költségeket (és a hozzájuk tartozó bevételeket) abban az időszakban kell elszámolni, amikor azt a munkát végezték, amelyhez felmerültek. Ha egy beruházási szerződés kimenetele nem becsülhető meg megbízhatóan :  a bevételeket csak a szerződéses költségek olyan mértékéig szabad elszámolni, amennyire valószínű e költségek megtérülése; és  a szerződ é ses k ö lts é geket a felmer ü l é s ü k időszak á ban kell k ö lts é gk é nt elsz á molni IAS 11

206 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 206 A várható veszteségek elszámolása A várható veszteségeket azonnal el kell számolni ráfordításként:  függetlenül attól, hogy elkezdődött-e a kivitelezés vagy  mekkora a készültségi fok vagy  vannak-e egyéb, a veszteséges szerződéssel nem összevonható, nyereséges szerződések IAS 11

207 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 207 Készültségi fok – időszak bevétele A szerződéstől függően a módszerek a következők lehetnek:  Az elvégzett munkához felmerült költségeknek a teljes várható szerződéses költséghez viszonyított aránya (*)  Az elvégzett munka felmérése  A szerződés szerinti munka egy adott fizikai részének teljesítése Felmerült költség Felmerült költség (*) Időszak bevétele = x Teljes bevétel – PRR (^) Teljes költség (^) PRR=Previously Recognised Revenue) – Korábban elszámolt bevétel (^) PRR=Previously Recognised Revenue) – Korábban elszámolt bevétel IAS 11

208 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 208 Példa: Bevételek és költségek elszámolására XY társaság megbízást kap egy út építésére 90 millió EURO értékben. XY elsődleges becslése a teljes költségre 74 millió EURO. A kivitelezés 20x7-ben kezdődik. A 20x2ben felmerült költség 37 millió EURO XY társaság megbízást kap egy út építésére 90 millió EURO értékben. XY elsődleges becslése a teljes költségre 74 millió EURO. A kivitelezés 20x7-ben kezdődik. A 20x2ben felmerült költség 37 millió EURO  Ha 20x7 év végén ABC megbízhatóan becsülni tudja a szerződés kimenetelét, használja a POC módszert. Bevétel = 37/74*90 = 45 millió EURO  Ha 20x2 év végén ABC nem tudja megbízhatóan becsülni a szerződés kimenetelét, POC nem használható Bevétel = Felmerült költség = 37 millió EURO IAS 11

209 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 209 Közzétételek  Az időszakban elszámolt szerződéses bevétel összege  A szerződéses bevétel meghatározására alkalmazott módszer  A folyamatban lévő szerződések készültségi fokának meghatározására alkalmazott módszer  Folyamatban lévő szerződésekre:  A felmerült költségek és (az elszámolt veszteségekkel csökkentett) elszámolt nyereségek Kumulált összege  Kapott előlegek összege  Visszatartások összege IAS 11

210 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 210 Főbb magyar vonatkozások Sztv. szerint POC nem alkalmazható  nem számvitelileg  Áfa kockázat! Sztv. szerint a költségekkel azonos mértékű bevétel elszámolás nem alkalmazható IAS 11

211 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 211 IAS 12 Nyereségadók Hatókör Hatókör  Adott időszakra vonatkozó tényleges adó  Halasztott adó:  Átmeneti különbözetek  Halasztott adó számítása  Halasztott adó a konszolidációban  Kimutatás és megjegyzések IAS 12

212 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 212 Tényleges nyereségadók IAS 12  A tárgyidőszaki és a korábbi időszakokra vonatkozó tényleges adó meg nem fizetett részét kötelezettségként kell kimutatni.  Ha a megfizetett összegek meghaladják az esedékes összegeket, a többletet eszközként kell kimutatni.. (adózásban elismert veszteséget)  Ha a negatív adóalapot (adózásban elismert veszteséget) egy korábbi időszak tényleges adójának visszaigénylésére használják fel, az ebből fakadó hasznot eszközként kel kimutatni.

213 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 213 Definíciók  Számviteli nyereség: az időszakra vonatkozó, az adóráfordítás levonása előtti eredmény  Tényleges adó: az adott időszakra vonatkozó adóköteles nyereséggel (negatív adóalappal) kapcsolatban fizetendő (realizálható) nyereségadó összege  Halasztott adókötelezettségek/~követelések: nyereségadónak a következő időszakokban fizetendő/visszatérülő összegei  Átmeneti különbözetek: egy – a mérlegben szereplő – eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és adóalapja közötti különbözetek IAS 12

214 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 214 Tényleges (és halasztott) adó megjelenítése IAS 12 EredménykimutatásMindig, kivéve:… Tőke Goodwill Ha tőkében kimutatott tételhez kapcsolódik (pl. tárgyi eszközök átértékelése - IAS 16; osztalék utáni forrásadó – IAS 12, halmozott átszámítási különbözetek – IAS 21, értékesíthető pénzügyi instrumentumok átértékelése - IAS 39,stb.) Üzleti kombináció esetén (IFRS 3)

215 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 215 Halasztott adó  Egy halasztott adókövetelést meg kell jeleníteni, ha valószínű, hogy a jövőben lesznek olyan adóköteles nyereségek, amelyekkel szemben a halasztott adókövetelés felhasználható. Figyelem: Minden adóköteles átmeneti különbözetből halasztott adókötelezettség keletkezik. IAS 12

216 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 216 Halasztott adó számítása – 5 lépés 1. lépés: átmeneti különbözetek azonosítása 2. lépés: adóköteles és levonható különbözetek 3. lépés: rászorzás a várható adókulccsal 4. lépés: annak meghatározása, hogy eredménybe, tőkébe vagy goodwillel szemben kell-e elszámolni 5. lépés: annak meghatározása, hogy lehet-e, és ha igen, milyen mértékben halasztott adó követelést kimutatni IAS 12

217 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 217 Ü zleti kombin á ci ó b ó l sz á rmaz ó halasztott ad ó Ü zleti kombin á ci ó b ó l sz á rmaz ó halasztott ad óPélda Egy gazdálkodó egység megszerzett egy leányvállalatot, amelynek 300 levonható átmeneti különbözete volt. Az akvizíció időpontjában az adókulcs 30% volt. A keletkező 90 halasztott adókövetelést nem mutatták ki azonosítható eszközként az akvizíció során keletkezett 500 értékű goodwill meghatározásakor. Az akvizíció után két évvel a gazdálkodó egység úgy ítélte meg, hogy a jövőbeli adóköteles nyereség valószínűleg elegendő lesz ahhoz, hogy realizálja az összes levonható átmeneti különbözetet. Megoldás: A vállalkozás 90 halasztott adókövetelést jelenít meg, és az eredményben 90 halasztott adóbevételt számol el. A gazdálkodó egység csökkenti a goodwill bekerülési értékét 90-nel, és ráfordítást számol el az összeg erejéig az eredményben. Ebből következően a goodwill bekerülési értéke 410-re csökken, amelyet akkor számoltak volna el, ha az üzleti kombináció időpontjában a 90 halasztott adókövetelést azonosítható eszközként megjelenítették volna. Összegzés: Ha az adókulcs 40%-ra emelkedett volna, a gazdálkodó egység 120 halasztott adókövetelést mutatott volna ki (300-nak a 40%-át), az eredményben pedig 120 halasztott adóbevételt számolt volna el. Amennyiben az adókulcs 20%-ra csökkent volna, a gazdálkodó egység 60 halasztott adókövetelést (300-nak a 20%-a) és 60 halasztott adóbevételt jelenített volna meg. Mindkét esetben a gazdálkodó egység 90- nel csökkenti a goodwill értékét, és az összeg erejéig ráfordítást számol el az eredményben. IAS 12

218 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 218 Közzétételek a)minden típusú átmeneti különbözet, fel nem használt negatív adóalap és fel nem használt adójóváírás tekintetében: (i)a megjelenített halasztott adókövetelések és -kötelezettségek összegét; és (ii)az eredménykimutatásban elszámolt halasztott adóbevétel vagy ráfordítás összegét, ha ez nem nyilvánvaló a mérlegben megjelenített összegek változásából; b)a megszűnt tevékenységek tekintetében a következőkhöz kapcsolódó adóráfordításokat: (i)a megszűnés nyeresége vagy vesztesége; és (ii)a megszűnt tevékenység szokásos tevékenységeiből származó eredménye; és c)a halasztott adókövetelés összegét és a megjelenítést alátámasztó bizonyíték jellegét, ha: (i)a halasztott adókövetelés felhasználása a meglévő adóköteles átmeneti különbözetek visszafordulásából származó nyereségeken felüli jövőbeli adóköteles nyereségektől függ; és (ii)a gazdálkodó egység vagy a tárgyidőszakban, vagy az azt megelőző időszakban veszteséget szenvedett abban az adójogrendszerben, amelyekre a halasztott adókövetelések vonatkoznak. IAS 12

219 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 219 Közzétételek – folyt. d) az adóráfordítások (-bevételek) főbb elemeit elkülönítve; e) a vonatkozó adókulcs(ok)ban az előző beszámolási időszak óta bekövetkezett változások magyarázatát, f) adókulcsok használatát és azokhoz kapcsolódó számszaki egyeztetéseket; g) a nyereségadó-rendszerek fontos jellemzőit és azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek az osztalék lehetséges nyereségadó-következményeire; h) az adóhoz kapcsolódó függő kötelezettségeket és függő követeléseket, stb. IAS 12

220 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 220 Magyar vonatkozások  Sztv. szerint halasztott adó az egyedi beszámolóban nincs  Sztv. szerint a konszolidált beszámolóban konszolidációból fakadó különbözetekre és a bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív dóalapjára számítunk halasztott adót  nem teljes  realizációs követelmény nincs megfogalmazva IAS 12

221 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 221 IAS 18 Bevétel Hatókör Bevételek elszámolása:  áruk értékesítése;  szolgáltatások nyújtása; és  a gazdálkodó egység eszközeinek mások által történő - kamatot, jogdíjakat és osztalékokat eredményező - használata után IAS 18 Bevétel fogalma:  gazdasági haszon növekménye  az időszak alatt  a normál üzletmenet során keletkezik  a saját tőkét növeli  és nem a tulajdonosoktól származó direkt tőkebefizetésből keletkezik

222 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 222 Bevétel elszámolás keretei IAS 18 Bevétel megbízhatóan mérhető Valószínűsíthető a jövőbeni gazdasági haszon befolyása Költségek megbízhatóan mérhetők Mérhető Valószínű

223 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 223 Feltételes értékesítés FELTÉTEL IAS 18 Beüzemelés / átvizsgálás Visszaszállítási jog (nem szokásos garanciális Kötelezettség) A bevétel csak akkor elszámolható, ha:  az installálás egyszerű  az átvizsgálás megtörtént A bevétel elszámolást késleltetni kell, ameddig a bizonytalanság el nem múlik

224 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 224 Közzétételek  Számviteli politika  A készültségi fog meghatározásának metodikája  A bevételeket főbb kategóriánként  áruk értékesítése;  szolgáltatások nyújtása;  kamat;  jogdíjak;  osztalékok;  áruk és szolgáltatások cseréjéből származó IAS 18

225 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 225 Magyar vonatkozások Sztv. szerint:  utólag kapott engedmény elszámolása a pénzügyi teljesítés alapján teljesítés alapján  a vevő továbbértékesítési sikertelensége esetén az eladóra visszaszálló áru elszámolása eltérő az eladóra visszaszálló áru elszámolása eltérő az IFRS-től IFRS-től  csere számvitele eltérő az IFRS-től (bruttó elszámolás az eredménykimutatásban)  halasztott fizetés esetén nem előírás a bevételt a jelenértéken számítani jelenértéken számítani IAS 18

226 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 226 IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai Cél, hatókör Cél, hatókör  Megismerni, hogy a külföldi pénznemben bonyolított ügyleteket és külföldi pénznemben lévő egyenlegeket hogyan kell a társaság funkcionális (könyvelési) pénznemére konvertálni  Megismerni, hogy külföldi pénznemben kifejezett pénzügyi kimutatást hogyan kell az anyavállalat pénznemére átváltani IAS 21

227 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 227 Definíciók IAS 21 Külföldi pénznem A funkcionális pénznemtől eltérő pénznem Funkcionális pénznem Annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénzneme, amelyben a gazdálkodó egység működik Prezentálás pénzneme Az a pénznem, amelyben a pénzügyi kimutatásokat prezentálják új új

228 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 228 A funkcionális pénznem meghatározása elsődleges tényezők IAS 21 azon ország hivatalos pénzneme, amelynek versenyhelyzete és szabályozása leginkább meghatározza a gazdálkodó egység termékei és szolgáltatásai eladási árát az a pénznem, amely az áruk és szolgáltatások értékesítési árait leginkább befolyásolja az a pénznem, amely a termékek és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó munkaerő, anyag és egyéb költségeket leginkább befolyásolja de… az a pénznem, amelyben a finanszírozási tevékenységből a források befolynak az a pénznem, amelyben a működésből befolyó összegeket tartják A gazdálkodó egység funkcionális pénzneme az egységre vonatkozó ügyleteket, eseményeket és feltételeket kell, hogy tükrözze

229 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 229 A funkcionális pénznem meghatározása - „másodlagos” tényezők IAS 21 a külföldi tevékenység anyavállalattól való függetlenségének mértéke a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel lebonyolított ügyletek a külföldi érdekeltség tevékenységének jelentős vagy kis hányadát képezik-e? a külföldi érdekeltség tevékenységéből származó cash flow-k közvetlenül érintik-e a beszámolót készítő gazdálkodó egység cash flow-it képesség a fizetési kötelmeknek való megfelelésre az anyavállalat finanszírozása nélkül

230 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 230 Funkcionális pénznem kiválasztása Ha az elsődleges és „másodlagos” jellemzők keverednek és a funkcionális pénznem nem nyilvánvaló;  vezetés dönt;  a lebonyolított ügyletek, események és feltételek gazdasági hatásait leghűebben kell tükrözni IAS 21 Amennyiben a funkcionális pénznem valamely hiperinflációs gazdaság pénzneme Nem kerülhető el az IAS 29 szerinti újra-megállapítás Pl. azzal, hogy egy stabil pénznemet (anyavállalat pénznemét) választanak funkcionális pénznemként

231 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 231 Külföldi pénznemben történő ügyletek – kezdeti megjelenítés, követő értékelés Az ügyleteket a tranzakció napján érvényes azonnali átváltási árfolyamon kell nyilvántartásba venni (lehet átlagárfolyamot használni pl. heti, havi) IAS 21 DE!ha jelentős az DE! ha jelentős az árfolyamok ingadozása, az átlagárfolyamok nem megbízhatóak Értékelés a mérlegfordulónapon Monetáris tételek Záró árfolyam Nem-monetáris tételek könyv szerinti értéken A tranzakció napján érvényes árfolyam Átértékeltnem-monetáristételek Az átértékelés napján érvényes árfolyam

232 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 232 Monetáris és nem monetáris tételek IAS 21 Monetáris eszközök  Pénzeszközök  Készpénz egyenértékesek  Hitelviszonyt megtestesítő piacképes értékpapírok  Vevő követelések  Váltókövetelések Nem monetáris eszközök  Készletek  Aktív időbeli elhatárolások  Tulajdoni részesedést megtestesítő piacképes értékpapírok  Befektetési célú ingatlan  Tárgyi eszközök  Immateriális javak Monetáris kötelezettségek  Szállítók  Kötelezettségek váltókibocsátásból  Kibocsátott kötvények  Lízingkötelezettségek (halasztott  Passzív elhatárolások (halasztott bevételek kivételével) bevételek kivételével)  Céltartalékok  Halasztott adó Nem monetáris kötelezettségek  Halasztott bevételek

233 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 233 Monetáris tételek – fordulónapi árfolyamkülönbözet IAS 21 Monetáris tételek Elszámolás az eredményben (nyereség és veszteség is) Realizált árfolyamkülönbözet Nem realizált árfolyamkülönbözet

234 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 234 Átváltás a prezentálás pénznemére IAS 21 Eszközök és kötelezettségek Eszközök és kötelezettségek Záróárfolyam Bevételek és ráfordítások Bevételek és ráfordítások Ügylet napi árfolyam (vagy átlagos) Ügylet napi árfolyam (vagy átlagos) Eredménybe az elidegenítéskor Minden keletkező árfolyamkülönbözet a tőkébe kerül

235 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 235 Közzétételek Az átváltási különbözetek, melyek:  az eredményben, és a  tőkében (egyeztetés a mozgásokról) keletkeztek Azokban az esetekben, amikor a prezentálás pénzneme eltér a funkcionális pénznemtől  ezt a tényt,  a funkcionális pénznemet  és az eltérő beszámolási pénznem alkalmazása okát közzé kell tenni Ha változás történik a beszámolót készítő gazdálkodóegység, vagy valamely jelentős külföldi érdekeltség funkcionális pénznemében Ha változás történik a beszámolót készítő gazdálkodóegység, vagy valamely jelentős külföldi érdekeltség funkcionális pénznemében  ezt a tényt, és a változás okait közzé kell tenni IAS 21

236 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 236 Összefoglalás  A funkcionális pénznem nem választható szabadon  Külföldi pénznemben fennálló eszközök és kötelezettségek átszámítása: ● különbség a monetáris és a nem monetáris tételek között  A nem realizált árfolyamkülönbözeteket is eredményre hatóan el kell számolni  Az üzleti kombinációból származó goodwillt és a valós érték korrekciókat záróárfolyamon számítják át záróárfolyamon számítják át  Hiperinflációs gazdaságban működő külföldi érdekeltség összehasonlító adatainak átszámítása: ● záróárfolyamon csak akkor, ha a prezentálás pénzneme is hiperinflációs. ● záróárfolyamon csak akkor, ha a prezentálás pénzneme is hiperinflációs.  Egyébként, az összehasonlító adatok megegyeznek az előző év végi záró adatokkal IAS 21

237 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 237 Magyar vonatkozások Sztv. szerint a „funkcionális” pénznem a forint, kivéve a vámszabadterületi társaságokat Sztv. szerint a december 31-ig keletkezett nem realizált nettó árfolyamnyereséget el kellett határolni, De, legkésőbb december 31-ig ezen passzív elhatárolás a számviteli politika szerint feloldandó IAS 21

238 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 238 IAS 23 Hitelfelvételi költségek Tartalma:  A banki folyószámlahitel és egyéb hitelek kamatai  Levonások, díjak  Kezelési költségek  Pénzügyi lízinghez kapcsolódó pénzügyi költségek  Árfolyamkülönbözetek, amennyiben azok a kamatköltség kiigazításának tekinthetők:  az adott országban magas korreláció van az árfolyamok és kamatok között  nem haladhatja meg azt az összeget, amely akkor merült volna fel, ha helyi devizában veszik fel a hitelt IAS 23

239 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 239 Hitelfelvételi költségek elszámolási eljárásai IAS 23 JAVASOLT ELJÁRÁS JAVASOLT ELJÁRÁS: A hitelfelvételi költségeket a felmerülésük időszakában költségként számolják el. JAVASOLT ELJÁRÁS JAVASOLT ELJÁRÁS: A hitelfelvételi költségeket a felmerülésük időszakában költségként számolják el. MEGENGEDETT ALTERNATÍV ELJÁRÁS  Aktiválható, ha közvetlenül valamely „minősített eszköz” megszerzéséhez, megépítéséhez, vagy előállításához merült fel „minősített eszköz” „minősített eszköz” – olyan eszköz, amelynek a használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozása jelentős időt igényel (használható állapotban vásárolt soha nem!)  Egyébként költségként kell elszámolni a felmerüléskor Következetesség – A hitelfelvételi költségek aktiválása  Minden „minősített eszközre” egységesen  Akkor is aktiválni, ha így a bekerülési érték meghaladja a realizálható értéket MEGENGEDETT ALTERNATÍV ELJÁRÁS  Aktiválható, ha közvetlenül valamely „minősített eszköz” megszerzéséhez, megépítéséhez, vagy előállításához merült fel „minősített eszköz” „minősített eszköz” – olyan eszköz, amelynek a használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozása jelentős időt igényel (használható állapotban vásárolt soha nem!)  Egyébként költségként kell elszámolni a felmerüléskor Következetesség – A hitelfelvételi költségek aktiválása  Minden „minősített eszközre” egységesen  Akkor is aktiválni, ha így a bekerülési érték meghaladja a realizálható értéket

240 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 240 Aktiválás IAS 23 AKTIVÁLHATÓ KÖLTSÉGEK Ha a hiteleket kifejezetten egy adott eszközzel kapcsolatban vették fel:  a tényleges hitelfelvételi költségek csökkentve a hitelösszegek átmeneti befektetéséből származó bevétellel Ha a hiteleket nem közvetlenül vették fel:  a költségeket a nem speciálisan felvett hitelek költségének súlyozott átlaga alapján kell rávetíteni a beruházásokra AKTIVÁLÁS MEGKEZDÉSE  beruházási ráfordítások felmerültek  hitelfelvételi költségek felmerültek  az eszköz használható vagy értékesíthető állapotba hozására a tevékenységek már folyamatban vannak AKTIVÁLÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS BEFEJEZÉSE Felfüggesztés: ha a tevékenységek megszakadnak és ez nem szokásos Befejezés: amikor lényegileg minden tevékenységet elvégeztek az eszköz tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához

241 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 241 Közzététel, magyar vonatkozások  A hitelfelvételi költségekre vonatkozó számviteli politika  Az időszakban aktivált hitelfelvételi költségek  A hitelfelvételi költségek aktiválásához alkalmazott aktiválási ráta IAS 23 Magyar vonatkozások Sztv. szerint:  Minden eszközre (nincs „minősített eszköz”)  Kötelezően  A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete része a bekerülési értéknek, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség  Aktiválás kezdete, felfüggesztése nem szabályozott  Aktiválni az üzembe helyezésig kell, nem a lényegileg kész állapot eléréséig

242 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 242 IAS 36 Eszközök értékvesztése Cél, hatókör  minden eszközre vonatkozik, kivéve  Készletek, beruházási szerződések, halasztott adó, pénzügyi eszközök, munkavállalói juttatások, valós értéken kimutatott befektetési célú ingatlanok, eladáskor elmerülő költségekkel csökkentett valós értéken kimutatott biológiai eszközök biológiai eszközök  értékvesztést kell elszámolni, ha a Könyvszerinti érték > megtérülő érték Könyvszerinti érték > megtérülő érték  minden mérlegkészítéskor meg kell vizsgálni, hogy van-e jelzés az értékvesztésre IAS 36  értékvesztésre vonatkozó szabályok egyetlen standardban foglalása  értékvesztés elszámolások következetességének biztosítása

243 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 243 Megtérülő érték Az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték és a használati érték közül a magasabb IAS 36 Valós érték Egy eszköznek  jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek közötti, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylete keretében történő  értékesítéséből szerezhető összeg,  csökkentve az elidegenítés költségeivel Használati érték Egy eszköznek  folyamatos használatából, valamint  hasznos élettartama végén történő kivonásából várhatóan keletkező, becsült jövőbeli pénzáramok jelenértéke

244 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 244 Az értékvesztés jelzései  Külső források  piaci érték jelentős csökkenése  technológiai, piaci, gazdasági vagy jogi környezet  kamatok vagy a megtérülési ráták növekedése (diszkontáláson keresztül hat)  alacsony piaci cégérték  Belső források  selejt vagy fizikai rongálódás  eszköz használatában vagy tervezett használatában bekövetkező negatív hatású változás (tevékenység leállítása, eladás, átszervezés)  eszköz teljesítménye elvárás alatti  Az értékvesztés teszt gyakorisága  ha valamilyen jelzést észlelnek  bizonyos immateriális javakra és goodwillre speciális szabályok IAS 36

245 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 245 Az értékvesztési teszt gyakorisága Évente Évente  bármely időpontban az éven belül, de  következetesen és  minden fordulónapon, ha jelzés van az értékvesztésre;  a kezdeti megjelenítés időszakának vége előtt IAS 36 A legutolsó számítás felhasználható, ha: pénztermelő egység (CGU)  a pénztermelő egység (CGU) nem változott lényegesen  a legutolsó megtérülő érték lényegesen magasabb volt, mint a könyv szerinti érték  az események és körülmények elemzése alapján annak a valószínűsége, hogy a megtérülő érték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, esetleges

246 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 246 Az értékvesztés elszámolása felértékelt eszközre IAS 36 A felértékelés mértékéig saját tőkével szemben A felértékelés mértékét meghaladóan eredménnyel szemben

247 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 247 Az értékvesztés visszaírása  Évente meg kell becsülni, hogy az értékvesztés nem szűnt-emeg vagy nem csökkent-e  Vissza kell írni, ha a becslésben változás történt – kizárólag a jelenérték változása miatt nem lehetséges  A megnövelt bekerülési érték nem haladhatja meg azt a könyvszerinti értéket, amely az értékvesztés elszámolása nélkül alakult volna ki  Az értékvesztés visszaírása CGU-nál  először, egyéb eszközökre arányosítva  határozatlan élettartamú és nem kész immateriális eszközökre megengedett Figyelem! A goodwillre elszámolt értékvesztést TILOS visszaírni. IAS 36

248 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 248Közzétételek  Minden eszközcsoportra elszámolt vagy visszaírt értékvesztés  Főbb események és körülmények bemutatása  Ha van, a fel nem osztott goodwill összegét közzé kell tenni, azon okokkal együtt, amiért az adott összeg nem került felosztásra  Azokra a CGU-kra, amelyek esetében a hozzárendelt goodwill vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális eszköz könyv szerinti értéke jelentős a gazdálkodó egység összes könyv szerinti értékéhez képest:  Könyv szerinti értéket;  Megtérülő érték meghatározás alapját, stb.,  Azokra a CGU-kra,…. könyv szerinti értéke nem jelentős…:  Összesített könyv szerinti értéket;  Fordulónapig nem allokált goodwill és magyarázata Stb. Stb. IAS 36

249 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 249 Magyar vonatkozások  IFRS:  Értékvesztést a beruházásra is kell elszámolni, ha a körülmények fennállnak  Értékcsökkenés módosítása  CGU szintű elszámolás explicit követelmény (számviteli törvénnyel összefér, de nem előírás – 2006-tól lehetőség)  Stb., IAS 36

250 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 250 4) EGYÉB, VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Speciális kérdések: IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása Konszolidáció: IFRS 3 Üzleti kombinációk IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek Sajátos területek: IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IAS 41 Mezőgazdaság

251 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 251 Speciális kérdések  IAS 19 Munkavállalói juttatások  4 kategória:  Rövid távú  Munkaviszony megszűnése utáni  Egyéb hosszú távú  Végkielégítések  Juttatási programok - hozzájárulási program  Kötelezettség kötelemként való elismerése  IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele  Közzététel  Előző/korábbi időszakok IAS 19 IAS 20

252 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 252 IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programokkal kapcsolatos elszámolások és beszámolás  El kell bírálni, hogy a juttatási programok meghatározott juttatási programként vagy meghatározott hozzájárulási programként értendők  A meghatározott juttatási program lehet alul- vagy túlfizetett. A nyugdíjazási juttatási programnak világos magyarázatot kell tartalmaznia arra vonatkozólag, hogy a megígért juttatások hogy lesznek kifizetve, ki jogosult részesedni, túlfizetés esetén  A nyugdíjazási juttatási programok eredményeire hatnak a befektetések piaci értékének változásai. A piaci érték változásai szintén kihatnak a nettó eszközökre, amik a juttatások számára elérhetőek Ez magyarázatot igényelhet a program éves beszámolójában. IAS 26

253 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 253 Konszolidáció IFRS 3 Üzleti kombinációk  Elszámolási szabályok lefektetése  minden esetben felvásárlási módszer  azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek valós értéken történő kimutatása  goodwill kimutatása és értékvesztési tesztelése  Felvásárló azonosítása  Közzétételek IFRS 3

254 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 254 Konszolidáció – folyt. IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások  Minden gazdálkodó egységre vonatkozik (beleértve; a kockázati tőke szervezet, kölcsönös befektetési alap, befektetési jegyek által megtestesített alap vagy hasonló gazdálkodó egységek)  A leányvállalatot akkor sem lehet kihagyni a konszolidációból, ha a tevékenysége eltér a csoport más tagjainak üzleti tevékenységétől  Az egységes számviteli politika a konszolidált pénzügyi kimutatásokban IAS 27

255 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 255 Konszolidáció – folyt. IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések  A továbbiakban nincs kivétel a tőkemódszer alól, amikor jelentős hosszú távú korlátozások rontják a társult vállalkozás azon képességét, hogy forrásokat adjon át a befektetőnek  Ha a társult vállalkozás veszteséges, a tőkemódszer csökkenteni fogja a befektetők befektetéseit.  A tőkemódszer addig folytatódik, amíg a befektetés nullára nem csökken. A jelentős befolyást el kell veszíteni, hogy a tőkemódszert ne kelljen alkalmazni! IAS 28

256 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 256 Konszolidáció – folyt. IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban  A gazdálkodó egység funkcionális pénznemének meghatározása bizonyos körülmények között szakmai elbírálás alá esik.  A szakmai elbírálás ahhoz szükséges, hogy megítéljék a gazdaság hiperinflációs-e IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek  NINCS kivétel az arányos konszolidáció alól vagy a tőke- módszer alól, amikor jelentős hosszú távú korlátozások rontják a közös vállalkozás azon képességét, hogy forrásokat adjon át a tulajdonosnak(befektetőnek) A közös ellenőrzést el kell veszíteni, hogy az arányos konszolidációt vagy a tőkemódszert ne kelljen alkalmazni! IAS 29 IAS 31

257 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 257 Sajátos területek Biztosítások elszámolása  A biztosítási eszközökre a hatályos IFRS előírásokat kell alkalmazni  De, 2005-re még nem volt bevezethető a biztosítási kötelezettségek valós értékelése  Ezért az IASB 2 fázisra bontotta a biztosítók beszámolási rendszerének szabályozását. Az első fázis az alábbiakat szabályozza  Minőségi és mennyiségi közzétételi követelmények és néhány korlátozás a jelenlegi biztosítási elszámolási gyakorlat folytathatóságát illetően. A fő kivételt azok szerződések jelentik amelyeket pénzügyi instrumentumként kell elszámolni.  Útmutatás az IAS 39 alkalmazásával kapcsolatban IFRS 4 Teljes valós értékelés bevezetése 2010-re?

258 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 258 Biztosítási szerződés fogalma „ olyan szerződés, melynek értelmében az egyik szerződéses fél (a biztosító) jelentős biztosítási kockázatot vállal fel a másik szerződéses féltől (kötvénytulajdonostól) azáltal, hogy a szerződés értelmében a kötvénytulajdonost ja abban az esetben, ha a szerződés tárgyát képező (a biztosítási esemény) bekövetkezik, és kedvezőtlen hatással bír a kötvénytulajdonosra.” „ olyan szerződés, melynek értelmében az egyik szerződéses fél (a biztosító) jelentős biztosítási kockázatot vállal fel a másik szerződéses féltől (kötvénytulajdonostól) azáltal, hogy a szerződés értelmében a kötvénytulajdonost kompenzálja abban az esetben, ha a szerződés tárgyát képező bizonytalan jövőbeni esemény (a biztosítási esemény) bekövetkezik, és kedvezőtlen hatással bír a kötvénytulajdonosra.” IFRS 4

259 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 259 További fontos fogalmak „A” Függelék  Betéti komponens  Diszkrecionális részesedési jellemző  Garantált juttatások  Garantált elem  Kötelezettség elégségességi teszt IFRS 4

260 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 260 Szerződések besorolása • A legtöbb szerződést könnyű besorolni p.l. gépjármű biztosítás, rokkantsági biztosítás. • Azok a szerződések okoznak a legtöbb gondot, melyek megtakarítási és biztosítási elemet is tartalmaznak pl. • unit linked szerződések, • özvegyi biztosítások, • életbiztosítási megtakarítások, • átmeneti járadékok, • pénzügyi viszontbiztosítások. IFRS 4 BIZTOSÍTÁS BEFEKTETÉS „B” Függelék

261 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 261 Alapkoncepció - leválasztás 1. Leválasztás csak akkor kötelező, ha: i. Ha a biztosító képes a betéti komponens külön mérésére; és ii.A biztosító számviteli politikája nem írja elő a betéti komponensből eredő kötelmek és jogok megjelenítését. 2. Leválasztás megengedett, de nem kötelező, ha a betét külön is mérhető de A biztosító számviteli politikája megköveteli meg a betét komponensből eredő kötelezettség kötelezettségként való megjelentetését. 3. Leválasztás tilos, ha a betéti komponens értéke nem meghatározható elkülönítve. A leválasztás azt jelenti a biztosító számára, hogy: • a biztosítási komponens biztosítási szerződésként és • a betéti komponens az IAS 39 szerint kerül elszámolásra IFRS 4

262 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 262 Közzétételek  A megjelenített összegek magyarázata  A biztosítási szerződésekből eredő kockázatok  jellege  mértéke  Kivitelezhetetlenség közzététele  összehasonlító adatokra  Stb., IFRS 4

263 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 263 IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése  Kitermelő tevékenységre (kőolaj,földgáz, más ásványkincsek) vonatkozóan tartalmaz útmutatást a megjelenítésre, értékelésre és közzétételre  Választott számviteli politika  Feltárást megelőző ráfordítások  Értékvesztési teszt IFRS 6

264 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 264 IAS 41 Mezőgazdaság  A mezőgazdasági tevékenység során az élő állat vagy növény fizikai tulajdonságaiban bekövetkező változás közvetlenül növeli vagy csökkenti a gazdálkodó gazdasági hasznait.  Egy ügylet-alapú, eredeti bekerülési értéket alkalmazó számviteli modellben egy telepített erdőkkel foglalkozó gazdálkodó nem számolhat el bevételt az első betakarításig és eladásig, az ültetés után akár 30 évig.  Ezzel szemben az a számviteli modell, amely a biológiai növekedést az aktuális valós értékek felhasználásával számolja el és értékeli, a valós érték változásait az ültetés és a betakarítás közötti teljes időszakon át bemutatja  Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre piac által meghatározott árak vagy értékek egy biológiai eszközre annak pillanatnyi állapotában. Ilyen körülmények között a gazdálkodó az eszközből származó várható nettó cash flow-nak a piac által meghatározott adózás előtti aktuális rátával diszkontált jelenértékét alkalmazza a valós érték meghatározásánál  Szakmai elbírálás szükséges a nettó cash flow megbecsüléséhez és a megfelelő diszkont ráta megállapításához. IAS 41

265 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 265 Az IFRS-ek 10 kihívása 1.Pénzügyi instrumentumok 2.Üzleti kombinációk 3.Konszolidáció 4.Szegmens jelentések 5.Értékvesztés 6.Az IFRS mozgó célpont (IFRS 7 !!!) 7.Rendszer támogatottság nélkül nem biztosítható a magas szintű megfelelés 8.Kommunikáció és tréning 9.Vezetői információs rendszer 10.Első alkalmazás és a már IFRS szerint jelentők

266 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 266 ÖSSZEFOGLALÁS „Van a jól látható egész És a sok apró, ördögi rész. Míg az egészet fogjuk, visszük ésszel, A rész makacsul ellenállni merészel.” (Szathmáry Erzsébet)

267 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 267 EU-s számviteli jogszabályok elérhetősége accounting/news/index_en.htm accounting/news/index_en.htm

268 DRKENemzetközi Bankárképző Rt október 268 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK!!!


Letölteni ppt "DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 1 EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések