Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A könyvvizsgálati munka szakaszai Könyvvizsgálók kötelező továbbképzése 2012. 1 Előadó: dr. Ladó Judit MKVK szakmai Alelnöke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A könyvvizsgálati munka szakaszai Könyvvizsgálók kötelező továbbképzése 2012. 1 Előadó: dr. Ladó Judit MKVK szakmai Alelnöke."— Előadás másolata:

1 A könyvvizsgálati munka szakaszai Könyvvizsgálók kötelező továbbképzése Előadó: dr. Ladó Judit MKVK szakmai Alelnöke

2 A könyvvizsgálati munka szakaszai Könyvvizsgálók kötelező továbbképzése Kiegészítette: dr. Adorján Csaba egyetemi adjunktus BCE Pénzügyi Számvitel Tanszék

3 3 1. Bevezetés  Tavalyi oktatás szerves folytatása, sokszor támaszkodunk a tavalyi elméleti anyagra  Kockázatbecsléstől vezetői levél kiadásáig  Szolgáltató cég sajátosságait végigkövetve az egész audit folyamatán  Cash-flow könyvvizsgálata  A vállalkozás folytatása elvének a vizsgálata

4 4 2. Megismerés és kockázatbecslés Megismerés jelentősége:  Új megbízásnál (javarészt még szerződés előtt)  Ismétlődő audit során Ennek alapján lehet felmérni a kockázatot!  Lényeges hibás állítás kockázata  Könyvvizsgálat kockázata

5 200. A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI ÉS A KÖNYVVIZSGÁLATNAK A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARDOKKAL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSA Az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás kockázata két komponensből áll:  az eredendő kockázatból és  az ellenőrzési kockázatból. Az eredendő kockázat és az ellenőrzési kockázat a gazdálkodó egység kockázatai; létezésük független a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatától

6 200. A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI ÉS A KÖNYVVIZSGÁLATNAK A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARDOKKAL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSA Az eredendő kockázat bizonyos állításokra és kapcsolódó ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre és közzétételekre vonatkozóan nagyobb, mint másokra vonatkozóan.  Bonyolult számításokra vagy jelentős becslési bizonytalanságnak kitett számviteli becslésekből származtatott összegek.  Az üzleti kockázatokat eredményező külső körülmények. (Technológiai fejlesztések miatt például egy adott termék esetleg elavul, ezáltal a készletállomány jobban ki van téve a felülértékelésnek.)  A működés folytatásához elegendő működő tőke hiánya, vagy egy hanyatló ágazat, amelyet az üzleti bukások nagy száma jellemez

7 200. A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI ÉS A KÖNYVVIZSGÁLATNAK A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARDOKKAL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSA Az ellenőrzési kockázat annak a hatékonyságnak a függvénye, amellyel a vezetés kialakítja, megvalósítja és fenntartja a belső kontrollt azoknak az azonosított kockázatoknak a kezelésére, amelyek veszélyeztetik a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak a számviteli keretelveknek megfelelő elkészítését. A belső kontroll azonban, bármennyire is jól alakították ki és működtetik, csak csökkenteni képes, nem pedig megszüntetni a pénzügyi kimutatásokban lévő hibás állítás kockázatait, a belső kontroll eredendő korlátai miatt. Kockázatok:  az emberi hibák vagy tévedések lehetősége,  a kontrollok összejátszás vagy vezetés általi kijátszása. Bizonyos ellenőrzési kockázat mindig létezni fog

8 200. A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI ÉS A KÖNYVVIZSGÁLATNAK A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARDOKKAL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSA Az eredendő kockázat és ellenőrzési kockázat együttesen a lényeges hibás állítás kockázatainak. A lényeges hibás állítás kockázatainak becslését kifejezhetik számszerűsítve, például százalékokban, vagy nem számszerűsítve. Annak szükségessége, hogy a könyvvizsgáló megfelelő kockázatbecsléseket készítsen, fontosabb, mint a különböző megközelítések, amelyekkel azok készülhetnek. A pénzügyi kimutatások és az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése: 315. témaszámú standard

9 9 2. Megismerés és kockázatbecslés Könyvvizsgalati kockázat: Rossz jelentés! Cél : Elfogadhatóan alacsony legyen! Részei: Eredendő x Ellenőrzési x Feltárási Feladat a feltárási kockázat meghatározása, de ehhez ismerni kell valamennyi kockázatot!

10 200. A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI ÉS A KÖNYVVIZSGÁLATNAK A NEMZETKÖZI KÖNYVVIZSGÁLATI STANDARDOKKAL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ VÉGREHAJTÁSA Feltárási kockázat A feltárási kockázat fordított arányban áll az állítás szintjén fennálló lényeges hibás állítás becsült kockázataival. Minél nagyobb a lényeges hibás állítás kockázata, annál kisebb az a feltárási kockázat, amely elfogadható, és ennek megfelelően a könyvvizsgáló annál meggyőzőbb könyvvizsgálati bizonyítékot igényel

11 11 Kockázatfelmérés Hol, mi lehet rossz?  Nem értjük a kockázatot, nem tudunk testreszabott auditot végezni  Kapcsolat: eredendő kockázat, vállalkozás folytatásának elve  Nincs taxatív lista a kockázatokról

12 12 Területek kockázatfelmérésnél  Társasági forma, tulajdonosi struktúra, pénzügyi- és földrajzi szervezettség  Termékek, szolgáltatások  A társaság környezete  Érdekhordozók  Számviteli politika  A vezetőség céljai  A társaság céljai  Az IT (információ technológiai) környezet megismerése

13 Szolgáltató cégek sajátosságai audit kockázat szempontjából 1  Egy szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek és költségek közgazdaságilag időben gyakran szétválnak, folyamatos tevékenységek  Mikor teljesül a szolgáltatás, mikor teljesül a szolgáltatás valamely része  Ha egy szolgáltatás egy része teljesült, hogyan lehet megállapítani a részteljesüléshez kapcsolódó költségeket

14 14 Szolgáltató cégek sajátosságai audit kockázat szempontjából 2  Egymáshoz kapcsolódó, egymásból következő szolgáltatások közül az első veszteséges, a második nem: az első vesztesége időben szembeállítható-e a második nyereségével  Bevételek és költségek melyik időszakra vonatkoznak  Részteljesítések alátámasztottsága (hogy lehet ezt dokumentálni)  A be nem fejezett projektek költségeinek készletként történő kezelése, év végi értékelése

15 15 1. Feladat Jegyzet 8. old.  Milyen kockázatos területeket lehet azonosítani?  Melyik állítás (teljesség, létezés, értékelés, stb.)?  Mi lesz a kihatás a későbbi audit munkára?

16 16 1. Feladat – Megoldás 1  tulajdonjog kérdése (kié a szoftver) immateriális javaknál: jogok és kötelmek  befektetett eszközök hasznos élettartama (meddig használható), értékcsökkenés: értékelés  alvállalkozói szolgáltatások, szolgáltatásrészek: készletek teljessége  belső teljesítmények mérföldkövekhez kapcsolódóan: készletek teljessége 76. old: „A vezetőség ilyen törekvései kedvezőtlen piaci körülmények esetén magas kockázatot jelentenek.”

17 17 1. Feladat – Megoldás 2  „eredmény-beállítás”: vezetőség célja az eredmény növelése: készletek létezése és értékelése  megtérül-e a készletek között nyilvántartott érték: készletek, egyéb ráfordítások értékelése  eredmény-átcsoportosítás „anyához”: anyavállalati számlák; készletek értékelése, létezése  mérföldkövekhez kapcsolódóan ugyanazon időszakra szerepelnek-e a költségek, bevételek: közvetített szolgáltatások, passzív elhatárolások teljessége

18 18 1. Feladat – Megoldás 3  jelentős alvállalkozói forgalom, fiktív munkavállalók: adókockázat, egyéb követelés, kötelezettség, személyi jellegű ráfordítás  kapcsolt felektől származó alvállalkozói teljesítmények: transzferárakból eredő adókockázat, társasági adó, egyéb követelések, kötelezettségek

19 19 2. Feladat Jegyzet 11. old es audit! Az évszámokhoz 1-et hozzá kell adni!!  Melyik mérlegtétel vagy eredménykimutatás-tétel  Melyik állítás (teljesség, létezés, értékelés, stb.)

20 20 2. Feladat - Megoldás  1. Feladatban leírt témakörök  ügyfélvesztés, romló piaci helyzet, a vezetőség az eredmény maximalizálásában érdekelt: év végéhez közeli tranzakciók, értékelési eljárások  folyamatban lévő projektek: árbevétel, költségek, készletek, időbeli elhatárolások értékelése  üzleti kockázat a devizaárfolyam alakulása  tervezett elbocsátások: végkielégítésekhez tartozó céltartalék  vevők és immateriális javak értéke jelentősen nőtt: értékelés

21 21 3. Lényegesség Szintek  pénzügyi kimutatások egészére  Kiemelt számlaegyenlegekre Mértékek  Általános  Végrehajtási  Egyértelműen elhanyagolható hiba

22 320. LÉNYEGESSÉG A KÖNYVVIZSGÁLAT TERVEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN Lényegesség a könyvvizsgálat összefüggésében A hibás állítások – beleértve a kihagyásokat is – akkor minősülnek lényegesnek, ha azok önmagukban vagy együttesen, – ésszerű várakozások szerint – befolyásolhatják a felhasználók pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseit

23 320. LÉNYEGESSÉG A KÖNYVVIZSGÁLAT TERVEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN A végrehajtási lényegesség a könyvvizsgáló által a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességtől alacsonyabban megállapított összeget vagy összegeket jelenti, annak érdekében, hogy megfelelően alacsony szintre csökkentse annak valószínűségét, hogy a nem helyesbített és a fel nem tárt hibás állítások összessége meghaladja a pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegességet. Ha releváns, a végrehajtási lényegesség a könyvvizsgáló által a sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szinttől vagy szintektől alacsonyabban megállapított összeget vagy összegeket is jelenti

24 24 3. Lényegesség Időzítés  Tervezés során  Évközi vizsgálat során  Évvégi vizsgálat során Alapja  Szakmai megítélés kérdése  Mi a legjellemzőbb a tevékenységre  „Kiknek szól a KV-i jelentés?”; Ő k mit néznek?

25 320. LÉNYEGESSÉG A KÖNYVVIZSGÁLAT TERVEZÉSÉBEN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN Lényegesség a könyvvizsgálat összefüggésében A lényegesség megítélése az adott körülmények fényében történik, és arra a hibás állítás nagysága vagy jellege, vagy a kettő kombinációja van hatással, és a pénzügyi kimutatások felhasználói számára lényeges kérdések megítélése a felhasználók csoportként vett, közös pénzügyiinformáció-igényének figyelembevétele alapján történik. A hibás állítások konkrét egyéni felhasználókra gyakorolt esetleges hatását nem veszik figyelembe, mert az ő igényeik igen eltérőek lehetnek

26 26 Milyen érték legyen az alapja a lényegességi számításnak?  Melyik érték torzulása vezet változáshoz a tulajdonosok, bankok és egyéb érdekhordozók döntéseinél, értékítéleteinél?  Biztos, hogy nem egyforma fontosságú minden lehetséges érték, ne átlagoljunk!  Ha a minimumot vesszük hol a kockázatorientáltság és a hatékonyság?

27 27 Mire használjuk az egyes lényegességi értékeket?  Pénzügyi kimutatások egészére vonatkozó lényegesség  Sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szint (ha releváns)  Végrehajtási lényegesség  Egyértelműen elhanyagolható hiba

28 28 Szolgáltató cégek specialitásai  Lényegesség alapja általában itt is az eredmény (pl. adózás előtti eredmény), ha ez nem alkalmazható, akkor az árbevétel  Mérlegfőösszeg valószínűleg torzít a lényegesség számításánál: sok szolgáltatás nem eszközigényes  Saját tőke sok esetben torzíthat a lényegesség számításánál: sok szolgáltató sikeresen működik rendkívül alacsony saját tőkével, mivel nem kell befektetett eszközt finanszíroznia saját forrással

29 29 3. Feladat Jegyzet 14. old  Melyik mérlegtétel vagy eredménykimutatás-tétel a legmegfelelőbb a lényegességi értékek alapjául?  Sávon belül óvatosabb vagy kevésbé óvatosabb megközelítés?  Konkrét értékek kiszámítása

30 30 3. Feladat - Megoldás  Tulajdonos elvárása: adózás előtti eredmény  Vezetés integritása megfelelő  Működik belső ellenőrzés  Előző évek tapasztalata jó  Vetítési alap: Adózás előtti eredmény  Lényegesség („felső határ”): AEE * 10% = 10 millió Ft  Végrehajtási lényegesség = Lényegesség * 75% (ez is felső határ)  Egyértelműen elhanyagolható hiba: Lényegesség*1% = 100 eFt

31 31 3. Feladat – Megoldás/”B”  Tulajdonos elvárása: adózás előtti eredmény; de az „gyorsabban változik”, emiatt lehet az ÁRBEVÉTEL  Vezetés integritása megfelelő  Működik belső ellenőrzés  Előző évek tapasztalata jó  Vetítési alap: Árbevétel  Lényegesség: Árb. * 1% = 7 millió Ft  Végrehajtási lényegesség = Lényegesség * 75% = 5 – 5,5 mFt  Egyértelműen elhanyagolható: Lényegesség*1% = 70 eFt Akár a kettő között is lehetne!

32 32 PÁRBESZÉD, HOZZÁSZÓLÁSOK  Személyes tapasztalatok, vélemények, példák a szolgáltató cégek kockázatfelmérésének témakörében  Személyes tapasztalatok, vélemények, példák a szolgáltató cégek lényegességi számításának témakörében

33 Kritikus területek kiválasztása 1  Kritikus területek = ügyletcsoportok, számlaegyenlegek, beszámoló tételek vagy közzétételek  Kritikus terület, amelyek könyvvizsgálati szempontból jelentős hibát tartalmazhatnak.  A „végrehajtási lényegességi szint” feletti tételek nagy valószínűséggel kritikusak is.  Főkönyvi számlák halmazaival általában meghatározható, néha szükséges alábontás

34 34 Kritikus területek kiválasztása 2  Főkönyvi számlák hasonló kockázati tulajdonságú, de lehető legnagyobb halmaza  Nem csak a méret a lényeg (alul- vagy túlértékelés, „motiváció”, változás előző évhez, eredendő kockázat a kockázatfelmérésből, tranzakciószám, stb.)  Ahol nagyobb a hiba kockázata a korábban vizsgált kritériumok alapján  Kapcsolat: mélyebb audit munka, rendszerfelmérés

35 35 Kritikus területek szolgáltató cégeknél A mérlegben  Vevő (kapcsolt is)  Szállító (kapcsolt is)  Időbeli elhatárolások  Szolgáltatásból származó ki nem számlázott rész esetén a készlet Az eredménykimutatásban  Értékesítés nettó árbevétele  Igénybe vett szolgáltatások értéke, eladott (közvetített) szolgáltatások értéke  Személyi jellegű ráfordítások

36 36 4. Feladat Jegyzet 16. old. A korábban megismert SZOLGÁLTATÓ Kft. könyvvizsgálata során is el kell végeznünk a kritikus területek kiválasztását. A korábban megszerzett információkat rendszerezve (lásd 1-3 FELADATOK) gondolja végig, hogy melyik mérleg- és eredménykimutatás számlák lehetnek a 2011-es audit során kiemelt jelentőségűek tehát kritikus területek! Az információk elemzésénél vegye figyelembe a kockázatfelmérésnél levont következtetéseket is. Az egyes mérlegsorok értékénél a októberi értékeket tudja figyelembe venni. A tranzakciók számára vonatkozó információt már elhelyeztük a táblázatban.

37 37 4. Feladat megoldás 1 Nem minden esetben kell magasnak tekinteni

38 38 4. Feladat megoldás 2

39 39 4. Feladat megoldás 3

40 40 4. Átfogó könyvvizsgálati stratégia Az egyes kritikus területekre az audit stratégia kontroll alapú (főleg az ügyfél kontrolljaira támaszkodó), Vagy  alapvető vizsgálati eljárásokat (szubsztantív alapú), tehát teszteléseket és elemzéseket tartalmazó audit eljárásokat alkalmaz az auditor.

41 41 Átfogó könyvvizsgálati stratégia 2 Kapcsolat:  Milyen mélységű rendszerfelmérés a kritikus területekre (kell-e tesztelni a kontrollokat)?  Mennyi alapvető vizsgálati eljárást (tesztelés, elemzés)kell végrehajtani?

42 330. A KÖNYVVIZSGÁLÓ VÁLASZAI A BECSÜLT KOCKÁZATOKRA A hatékony kontrollkörnyezet lehetővé teheti a könyvvizsgáló számára, hogy jobban megbízzon a belső kontrollban és a gazdálkodó egységen belül előállított könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóságában, és így lehetővé teheti a könyvvizsgáló számára, hogy bizonyos könyvvizsgálati eljárásokat év közben hajtson végre, nem pedig az időszak végén

43 330. A KÖNYVVIZSGÁLÓ VÁLASZAI A BECSÜLT KOCKÁZATOKRA A kontrollkörnyezet hiányosságainak ugyanakkor ellenkező hatásuk van. Ha nem hatékony kontrollkörnyezet, a könyvvizsgáló:  több könyvvizsgálati eljárást hajt végre az időszak végén, mint időszak közben  több könyvvizsgálati bizonyítékot szerez be alapvető vizsgálati eljárásokból  növeli a vizsgálati helyszínek számát

44 44 Átfogó könyvvizsgálati stratégia 3 Kontroll alapú megközelítést akkor érdemes végrehajtani:  ha arra a következtetésre jutunk, hogy az adott állítást befolyásoló 2-3 folyamat jól kontrollált, azaz  a folyamatokban található kritikus pontok mindegyikénél, vagy szinte mindegyikénél az állításoknak megfelelő kontrollokat állított fel az ügyfél  és azok megfelelően működtek a teljes évben

45 45 Átfogó könyvvizsgálati stratégia 3 A kontroll megközelítés választása esetén  még hatékony kontroll környezet esetén is kötelezően el kell végezni bizonyos alapvető vizsgálati eljárásokat.

46 330. A KÖNYVVIZSGÁLÓ VÁLASZAI A BECSÜLT KOCKÁZATOKRA A könyvvizsgálati eljárás tipusa: szemrevételezés megfigyelés, interjú, megerősítés, újraszámítás, ismételt végrehajtás vagy elemző eljárás

47 47 Szolgáltató cégek sajátosságai stratégiával kapcsolatban 1  A termelő és kereskedő cégekhez hasonlítva nincs több rutin eljárás általában  Sok esetben egyedi nagyobb tranzakciók a jellemzőek, nem pedig a nagyszámú, jellegükben hasonló tranzakciók mint a kiskereskedelemben, vagy ipari termelésben

48 48 Szolgáltató cégek sajátosságai stratégiával kapcsolatban 2  A kontrollok használata nem jellemzőbb erre a szektorra mint a kereskedelemre vagy a termelő szektorra  A könyvvizsgálók itt is általában a nem kontroll alapú megközelítést alkalmazzák

49 49 5. Rendszerfelmérés Ha nem értem a folyamatot, a kapcsolódó dokumentációt, akkor nem tudom auditálni a folyamat mögött álló kritikus területeket!!!!

50 50 Rendszerfelmérés 2  Mely folyamatokat – kritikus területek, zárás is  Kritikus út felmérése, kritikus pontok meghatározása  „Végigsétálunk” egy tranzakció segítségével a folyamaton, validáljuk azt (ezt lehet későbbi folyamatként is elvégezni)

51 51 Rendszerfelmérés 3  „Mi mehet rosszul, mi romolhat el?” kérdések feltevése az egyes kritikus pontoknál a releváns állításokra  Zárási folyamat felmérése is fontos  Ügyfél kontrolljainak dokumentálása (IT kontrollok is), előzetes értékelése

52 315. A LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁS KOCKÁZATAINAK AZONOSÍTÁSA ÉS FELMÉRÉSE A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL A könyvvizsgált ügyletcsoportokra és eseményekre vonatkozó állítások: (i)Előfordulás – a rögzített ügyletek és események felmerültek és a gazdálkodó egységgel kapcsolatosak. (ii)Teljesség – minden ügyletet és eseményt, amelyet rögzíteni kellett volna, rögzítettek. (iii)Pontosság – a rögzített ügyletekre és eseményekre vonatkozó összegeket és egyéb adatokat megfelelően rögzítették. (iv)Elhatárolás – az ügyleteket és az eseményeket a helyes számviteli időszakban rögzítették. (v)Besorolás – az ügyleteket és az eseményeket a megfelelő számlán rögzítették

53 315. A LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁS KOCKÁZATAINAK AZONOSÍTÁSA ÉS FELMÉRÉSE A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL Az időszak végi számlaegyenlegekre vonatkozó állítások: (i)Létezés – az eszközök, a kötelezettségek, és a tőkeérdekeltségek léteznek. (ii)Jogok és kötelmek – a gazdálkodó egység birtokolja vagy ellenőrzi az eszközök feletti jogokat, valamint a kötelezettségek a gazdálkodó egység kötelmei. (iii)Teljesség – minden eszközt, kötelezettséget és tőkeérdekeltséget, amelyet rögzíteni kellett volna, rögzítettek. (iv)Értékelés és felosztás – az eszközök, a kötelezettségek és a tőkeérdekeltségek megfelelő összegben szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban, és bármely bekövetkező értékelési vagy felosztási helyesbítést megfelelően rögzítettek

54 315. A LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁS KOCKÁZATAINAK AZONOSÍTÁSA ÉS FELMÉRÉSE A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG ÉS KÖRNYEZETÉNEK MEGISMERÉSÉN KERESZTÜL A bemutatásra és közzétételre vonatkozó állítások: (i)Előfordulás, valamint jogok és kötelmek – a közzétett események, ügyletek és egyéb ügyek felmerültek és a gazdálkodó egységgel kapcsolatosak. (ii)Teljesség – minden közzétételt, amelyet a pénzügyi kimutatásokban szerepeltetni kellett volna, szerepeltettek. (iii)Besorolás és érthetőség – a pénzügyi információkat megfelelően mutatják be és ismertetik, és a közzétételeket érthetően fejezték ki. (iv)Pontosság és értékelés – a pénzügyi és egyéb információkat valósan és a megfelelő összegekben teszik közzé

55 55 Rendszerfelmérés 4  Van aki itt végzi el a „végigsétálást” (kontrollok beazonosítása után)  DÖNTÉSI PONT A STRATÉGIÁRÓL ISMÉT !!!  Kontrollok tesztelése, de csak kontroll alapú megközelítésnél !!!

56 56 5. Feladat Jegyzet 19. old. A SZOLGÁLTATÓ Kft. (továbbiakban a „Társaság”) könyvvizsgálatával kapcsolatban az árbevétel kritikus területnek minősült (magas érték, sok tranzakció), ezért rendszerfelmérést végzünk az értékesítés rendszerén. A rendszerfelmérést az árajánlat kiadásától kezdve egészen az árbevétel főkönyvi feladásáig próbáljuk nyomon követni, külön kiemelve azokat a kritikus pontokat, ahol adatok átkerülnek egyik adathordozóról a másik adathordozóra, egyik rendszerből a másik rendszerbe, vagy egy rendszeren belül átváltás vagy összegzés történik. Ha a felmérésnél már találunk kontrollokat, akkor azt is rögzítjük a narratívában. Mivel ennél a társaságnál a vevők is kritikus terület, nyomon követjük a folyamat azon részeit is, amelyek a vevők mérlegtételre vonatkoznak, egészen a vevői követelések keletkezéséig. A folyamatfelmérés érinti a kapcsolódó költségek területét is, hiszen a szoftverfejlesztés folyamatában az alvállalkozói és belső költségek felmerülése is szerepet játszik. Így tehát összesen több számlát érintünk a felmérésben, amelyek: az értékesítés árbevétele, a vevők, a készletek és részben a szállítók és alvállalkozói teljesítmények.

57 57 Mivel a Társaságnál három fő típusú termék/szolgáltatás adja az árbevételt, a jelen feladatban az árbevételből legnagyobb arányban részesedő elektronikus számlázás árbevételének” (1. FELADAT 1. pontja) folyamatát mérjük fel. Az alábbi információk ismertek a rendszerfelmérésünk első napja után: 1) Az értékesítési osztály feladata felkutatni az új partnereket, akik elektronikus számlázási szolgáltatást szeretnének igénybe venni. 2) Amennyiben az ügyfél elfogadja a kiadott ajánlatot, az értékesítési vezető feladata, hogy letárgyalja a szerződéses kondíciókat az ügyféllel. A szerződést az ügyvezető jogosult aláírni. 3) A projektek két jól elkülöníthető szakaszra bonthatók: a. Az első fázis egy fejlesztési projekt, amikor az ügyfél rendszerére szabják az alkalmazást. Ezt a fázist a szerződéstől függően vagy kiszámlázzák (egészben vagy részben) az ügyfélnek, vagy egyáltalán nem történik kiszámlázás és bevétel csak a szolgáltatásból lesz. b. A második fázis a folyamatos működés, amikor rendszeresen havidíjakat (fix alapdíj és volumen alapú tranzakciós díj) számláznak az ügyfeleknek. Erről a szolgáltatásról a szerződésben több évre megállapodnak, a díjazás a futamidő alatt nem változik jelentősen.

58 58 Az alábbi információk ismertek a rendszerfelmérésünk első napja után: 4) A fejlesztési költségeket legfőképp a saját informatikus munkavállalók fejlesztésre fordított órái adják, de bíznak meg alvállalkozókat is, egyedileg külön szerződéseket kötve velük. Az alvállalkozói költségeket a partnerek leszámlázzák, amint elkészültek a részfeladat kifejlesztésével (teljesítési igazolással dokumentálva). Év közben a felmerült alvállalkozói költségeket az igénybe vett szolgáltatások közé könyvelik. 5) A társaság informatikusai folyamatosan vezetik a munkaóráikat és erről havonta készül egy időelszámolás, amelyet az informatikai vezető hagy jóvá (ezt felhasználják a bérszámfejtés során is a szabadságok, túlórák stb. számfejtése miatt). Ezt az időelszámolást jóváhagyást követően megkapja a főkönyvelő és az értékesítési vezető is. 6) Amikor elkészül az ügyfél rendszerére szabott fejlesztés, az értékesítési vezető megkapja a projektmenedzsertől az átadás-átvételt dokumentáló teljesítési jegyzőkönyvet, amely igazolja, hogy a szoftver telepítve van, tesztelésre került, az éles üzem elkezdődhet, mert az ügyfél elfogadta.

59 59 Az alábbi információk ismertek a rendszerfelmérésünk első napja után: 7) A folyamatos havi számlázási szolgáltatás a szoftver élesbe állításától kezdve működik. Minden hónapban a szoftver automatikusan áttölti az ügyfél számlaadatait a társaság szerverére és feldolgozást követően kiküldésre kerülnek az e-számlák az ügyfelek üzleti partnereinek. 8) Az értékesítési asszisztens egy Excel táblázatot vezet, amelyben nyilvántartja az élő szerződések árazási adatait (havidíj, egységárak stb.). Ezt a nyilvántartást havonta egyezteti az értékesítési vezetővel, így ha volt változás a szerződéses kondíciókban, mindig a legfrissebb árazás szerepel a táblázatban. 9) Az informatikától kapott statisztika és az árazási Excel tábla segítségével az értékesítési asszisztens összeállítja, melyik ügyfélnek mennyit kell számlázni az előző hónapra. Erről ügyfelenként összefoglaló táblázatot készít, amely tartalmazza a fix havidíjat, a tranzakciók darabszámát és a volumenhez kötött tételek egységárait. 10) A pénzügyi osztály a hónap 4. munkanapján állítja ki a számlákat. Az e- mailben érkezett ügyfelenkénti összesítők alapján manuálisan felviszik a tételeket az integrált ügyviteli rendszerbe, amely a számlák kinyomtatásakor azonnal könyveli analitikusan és főkönyvi szinten a tételeket.

60 60 Az alábbi információk ismertek a rendszerfelmérésünk első napja után: 11) A recepciós kolléganő a számlákat borítékokba teszi, és leviszi az irodaépület portájára. Az irodaépületben igénybe vehető szolgáltatásként a portaszolgálat minden reggel (azaz az 5. munkanapon) elviszi az összekészített kimenő leveleket a postára. 12) Az értékesítési vezető negyedévente ellenőrzést végez, amelyben ügyfeleket szúrópróbaszerűen kiválasztva összeveti a szerződések adatait a számlákon szereplő egységárakkal. Amennyiben talál eltérést, felveszik a kapcsolatot az ügyfelekkel és korrigálják a számlázást. Ennek ellenőrzésnek nincs dokumentált nyoma. 13) Minden év végén az értékesítési vezető és a főkönyvelő végignézik, van-e olyan fejlesztési projekt, amely még folyamatban van, vagyis a teljesítés (szoftver telepítés) még nem, vagy csak részben történt meg. Ennek alapján a főkönyvelő végrehajtja a szükséges könyvelési tételek kontírozását (alvállalkozói költségek, saját teljesítmények készletre vétele). 14) Az értékesítési vezető által készített táblázat alapján a főkönyvelő minden év végén megvizsgálja, a futó projektek közül a szolgáltatás hátralévő futamideje alatt várható bevételek fedezik-e a mérlegben a készletek között szereplő értékeket. A es pont a mi javaslatunk volt az előző évben.

61 61 5. Feladat Feladatok A.Próbálja egy egyszerű folyamatábrával felvázolni az értékesítéssel kapcsolatos információk útját, majd meghatározni a kritikus utat, vagyis kiemelni a folyamatok azon részeit, amelyek mindenképp szükségesek ahhoz, hogy a releváns információ az árbevételről a főkönyvi feladásig eljusson. B.Tegyen fel „Mi mehet rosszul?” (What could go wrong) kérdéseket az értékesítés folyamatára vonatkozólag a létezés, teljesség, értékelés állításokra! Próbáljon meg olyan kérdéseket is feltenni, ami csak 1 adott kritikus pontra céloz és olyanokat is, amelyek nagyobb részt átfednek a folyamatban! C.Azonosítsa be, hogy a B pontban meghatározott „Mi mehet rosszul?” kérdésekre léteznek-e kontrollok, amelyek biztosítják az állítások teljesülését!

62 5. Feladat - A) Megoldás62

63 63 5. Feladat - B) Megoldás Elkülöníthető a projekt fázis és a folyamatos működés Kritikus pontok az értékesítés folyamatában:  Informatikai vezető jóváhagyja a felmerült fejlesztési költségeket  Az értékesítési vezető nyilvántartja a felmerült költségeket és kiszámlázandó egyszeri tételeket  A pénzügy kiállítja a számlát az átküldött Excel alapján  Automatikus feladás a főkönyvbe Kritikus pontok a folyamatos működés során:  Az értékesítési asszisztens felviszi a szerződött egységárakat a szerződés-nyilvántartásba  Az informatika letölti a havi tranzakciós adatokat a szerverről  Az értékesítési asszisztens összeállítja a havi számlázandó tételeket az egységár és tranzakciók alapján  A pénzügy kiállítja a számlát az átküldött Excel alapján  Automatikus feladás a főkönyvbe

64 64 5. Feladat - B) Megoldás Az értékesítés folyamatára a „mi mehet rosszul” kérdések: 1-1 kritikus pontra  Előfordulhat-e, hogy fiktív költség kerül elszámolásra a fejlesztők munkaidő-ráfordítása kapcsán?  Előfordulhat-e, hogy rossz összegben kalkulálják az egyszeri kiszámlázandó tételeket?  Előfordulhat-e, hogy a pénzügy más összegről állít ki számlát, mint amelyről kellene?  Előfordulhat-e, hogy rossz egységárral kerül kiszámlázásra egy árbevétel tétel?  Előfordulhat-e, hogy rossz tranzakciós darabszámmal kerül kiszámlázásra egy árbevétel tétel? Nagyobb részt átfedő kérdések:  Előfordulhat-e, hogy egy értékesítést rossz időszakra rögzítenek?  Előfordulhat-e, hogy az értékesítés helytelen összeggel kerül rögzítésre?  Lehetséges-e fiktív tranzakció, vagy duplán rögzített értékesítés?

65 65

66 66

67 67 5. Feladat - C) Megoldás  Árbevétel: nincs kielégítő kontroll a Pontosság és Előfordulás állításokra  Emiatt a Vevőknél a Létezés és Értékelés is érintett  Kontroll megközelítés nem lesz megfelelő

68 68 7. Kontroll környezet kihatása a könyvvizsgálati munkaprogramra  Mikor, milyen szintű az ellenőrzési kockázat?  Mikor alacsony, közepes, vagy éppen magas?  Mi a legmagasabb elfogadható szintje a feltárási kockázatnak ?  Kapcsolat: feltárási kockázat legmagasabb szintje a kritikus területre vagy a kritikus területre és az audit célra Hatékonyan működnek az egész vizsgált periódus tekintetében. Nincs elegendő bizonyíték az egész vizsgált időszakra, hogy hatékonyan működtek a kontrollok. Nem hatékonyak, vagy valószínűleg nem lesznek hatékonyak a kontrollok.

69 A könyvvizsgáló becslése a belső kontroll (ERK) kockázatról MagasKözepesAlacsony A könyvvizsgáló becslése az eredendő (EK) kockázatról MagasLegalacsonyabbAlacsonyKözepes AlacsonyKözepesMagas AlacsonyKözepesMagasLegmagasabb KK=Könyvvizsgálati kockázat, EK=Eredendő kockázat, ERK=Ellenőrzési rendszer kockázat, FK=Feltárási kockázat KK = EK * ERK * FK FK = szürkített rész69 A könyvvizsgáló célja, hogy minél kevesebb munkával szerezzen elegendő és megfelelő bizonyítékot úgy, hogy a könyvvizsgálati kockázat elfogadhatóan alacsony szinten maradjon! A Tipikus magyar vállalatnál a belső kontroll kockázat mindig magas, ezért az eredendő kockázat határozza meg a Feltárási Kockázatot! Ismétlés!!!

70 24. oldal START Korábbi vizsgálatok tapasztalata Rendszer-felmérés Előzetes becslés a kontroll kockázatról Kontroll megközelítés megfelelő volt Kontroll megközelítés hatékony stratégia? Kontroll megközelítés Lehetséges hibák audit célonként, kontrollok azonosítása Kontrollok tesztelése Azonosított jelentős kontroll hiányosság Kontroll hatékony? Kontrollokra lehet támaszkodni Alacsony vagy közepes kontroll kockázat Van hatékony helyettesítő kontroll? Kontrollokra nem lehet támaszkodni Szubsztantív megközelítés Magas kontroll kockázat Rendszer-felmérés nem célszerű kontroll megközelítést alkalmazni magas alacsony nem igen nincs igen nemnincs igen van Tavalyi oktatási anyagból kontroll kockázat vizsgálata.

71 71 8.A könyvvizsgálati munkaprogram tervezése  A feltárási kockázat elfogadható legmagasabb szintje határozza meg azt a minimális mélységű munkát, amit el kell végezni az audit bizonyosság megállapításához.  A könyvvizsgálónak az előzetes kockázatbecsléstől függetlenül, bizonyos alapvető vizsgálati eljárásokat mindenképpen el kell végeznie.  A programot az állításokra és a kritikus területekre érdemes megfogalmazni.  Rendszerfelmérést kell felhasználni !!!

72 72 6. Feladat Jegyzet 25. old.  Vevőkre vonatkozó audit program áttekintése  Nézze át és fejtse ki, hogy mennyire elégedett az audit programmal, annak figyelembevételével, hogy a vevőkkel kapcsolatban kontrollok tesztelésére nem került sor, így a vevőknél a kontroll kockázatot magasnak kell tekinteni.

73 73

74 74 6. Feladat - Megoldás 1  Miért pont 15 tételt köröztetünk?  Kockázatorientált mintavételezési eljárás alkalmazása.  Első-utolsó tétel nem fedi le a folyamatban lévő projekteket, emiatt azok kimaradhatnak az ellenőrzésből.  Egyedi szerződéseknél licenc és „testreszabási” díj: mérlegfordulónapot KÖVETŐ első hónapok teljesítési igazolásai és alvállalkozói számlái milyen vevőtételekhez kapcsolódnak, azok jó időszakra lettek-e könyvelve?

75 75 6. Feladat - Megoldás 2  Mérlegfordulónapot MEGELŐZŐ hónapok nagyobb testreszabási és licenc bevételei megfelelő időszakra kerültek elszámolásra?  Elektronikus számlázás belépési díjaira is érvényes az előző két programpont. A havi és a tranzakciós díjakra más programpontot kell beiktatni (12 hó ellenőrzése, eredménykimutatás program, stb.)

76 76 6. Feladat - Megoldás 3  Dobozos számlázási termékek licenc és support díját a szerződésekhez és számlákhoz lehet hasonlítani. Nincs kapcsolódó bejövő alvállalkozói teljesítmény.  Vevők értékelésére nincs programpont  Tételek alapbizonylathoz tesztelése  Korosító lista tartalmi ellenőrzése  Jogi levél és egyéb információk  Kérdéses tételek megvitatása menedzsmenttel

77 77 7. Feladat Jegyzet 26. old.  Készletekre vonatkozó audit program áttekintése  Nézze át és fejtse ki, hogy mennyire elégedett az audit programmal, annak figyelembevételével, hogy a készletekkel kapcsolatban kontrollok tesztelésére nem került sor, így a készleteknél a kontroll kockázatot magasnak kell tekinteni.

78 78

79 79 7. Feladat - Megoldás  Nem kezeli a Teljesség állítást teljeskörűen  le nem könyvelt tételek azonosítására eljárás kell.  Kapcsolódás a szállítók munkaprogramjában a le nem könyvelt kötelezettségekkel.  Vevők könyvvizsgálatánál a következő évi alvállalkozói számlák vizsgálatából származó eredményeket is érdemes figyelembe venni.  Saját termelésű készlet teljességének vizsgálata + önköltségszámítási szabályzat szerinti számítások áttekintése. Időnyilvántartások vizsgálata.  Más szekciók cut-off tesztje (pl. szállítók vizsgálata).

80 80 8. Feladat Jegyzet 28. old. A SZOLGÁLTATÓ Kft. könyvvizsgálata során az árbevétel eredménykimutatás sorra kell audit programot kialakítani. Az árbevétel számla kritikus területnek minősült:  felmértük az értékesítés folyamatát, meghatároztuk a kritikus utat és megpróbáltunk kontrollokat azonosítani és tesztelni (lásd 5. FELADAT).

81 81 8. Feladat Jegyzet 28. old. Az eddig megszerzett információk alapján a hibák előfordulásának magas valószínűsége miatt  az elemző eljárások önmagukban nem szolgáltatnak elegendő bizonyosságot az egyenlegek alátámasztására. Ezeket az eljárásokat ettől függetlenül el kell végezni, de a bizonyosságot a tesztelésen keresztül kell megszerezni. A gazdasági események tesztelése (tranzakciós tesztek) és az egyenlegek tesztelése szükséges hogy  megállapítható legyen az előforduló hibák nagysága és jelentősége.

82 Minden olyan, eddig megszerzett információt figyelembe kell venni, amely hatással lehet valamelyik állításra. A vállalkozás környezetének megismerésétől a kontrollok azonosításáig, minden kockázatra megfelelő választ kell adni.  Az árbevétel összege tavalyi évhez képest jelentősen visszaesett októberre, viszont a vezetőség a minél magasabb eredmény elérésében érdekelt, így előfordulhatnak fiktív, teljesítés nélküli tételek.  Kontroll tesztelést nem végeztünk az értékesítési folyamatra, mert részben nem voltak kontrollok, részben nem gondoltuk ezeket megfelelőnek. 8. Feladat – Megoldás 182

83  A 3 elkülöníthető üzletágból származó árbevétel különbözőségét az audit program során figyelembe kell venni:  A fejlesztési projektek árbevételének vizsgálatánál elsődleges szempont az egyes (rész)teljesítésekhez, kapcsolódóan kimutatott összegek ellenőrzése.  Az elektronikus számlázásból származó bevétel tranzakció alapú, havonta utólag számláz, viszont az induláskor lehet egy nagyobb összegű kiszámlázás is.  A „dobozos” szoftver értékesítés és terméktámogatás viszonylag egyszerűen követhető, az éves szoftver- követési (support) és licencdíjak megfelelő időszakra történő elszámolása lehet kiemelt jelentőségű. 8. Feladat – Megoldás 283

84 8. Feladat – Megoldás84

85 85

86 86 8. Feladat – Megoldás 4  Analitika-főkönyv egyeztetés  Populációból mintaválasztás (MUS), tesztelés, a kiválasztott tételeknél az egységárat a szerződéshez, a darabszámot a tranzakciós listákhoz kell egyeztetni.  Év végéhez közeli tételek küszöbszint (pl. végrehajtási lényegesség 1/8) feletti tesztelése, hogy a megfelelő időszakra kerültek-e elszámolásra?  Vevőkkel, készletekkel kapcsolatosan elvégzett munka eredményének összevetése az előzőekkel.  Az év végén nyitott projektek ellenőrzése, hogy csak a teljesült mérföldkövekkel kapcsolatos árbevétel került-e kimutatásra a könyvekben! A vevők, a készletek és a költségek vizsgálati eredményeivel összevetés.

87 87 8. Feladat – Megoldás 5  Folyamatos szolgáltatásból származó bevétel újra- kalkulálása egységár, átlagos tranzakciószám alapján.  Éves support szerződéseknél mintán keresztül tesztelni kell a megfelelő időszakra való elszámolásokat.  Árbevétel változásának elemzése, változások, várt változások hiánya.  Teljesített projektek ügyfelenkénti fedezet elemzése.

88 9. Feladat Jegyzet 30. old. A SZOLGÁLTATÓ Kft.-nél az ügyfél részéről véglegesnek tekintett évi auditra átadott mérlegének és eredménykimutatásának főbb adatai:88

89 9. Feladat Jegyzet 30. old. Főbb észrevételek: A korábbi vélekedéssel ellentétben a legnagyobb vevők elvesztése ellenére mégis meghaladta az árbevétel a tavalyi szintet és az éves tervet is. Az adózás előtti eredmény éppen elérte a tervet EUR-ban számítva. Az árbevétel számlák kartonjainak áttekintése során nagy számú és összegű tranzakciót találtunk év végéhez közel. A főkönyvelő elmondása szerint több nagy fejlesztési projekt év vége előtt zárult le, amelyeket kiszámláztak még decemberben, vagy január elején az ügyfeleknek (2011-re vonatkozóan). Ennek köszönhetően sikerült teljesíteni mind az árbevétel, mind az eredmény tervet. FELADAT: Döntse el, hogy szükséges-e módosítani a korábbi kockázatbecslést, a lényegességi értékeket vagy a kritikus területek meghatározását! Van-e olyan terület, ahol a fenti információk miatt változtatna a korábban kidolgozott audit programon?89

90 90 9. Feladat - Megoldás  Feltűnő, hogy az októberi adatokhoz képest hirtelen megnőtt az árbevétel és az eredmény.  Az év végéhez közeli tranzakciók kockázatosabbak (árbevétel, eredmény növekedés). Audit programban  Fiktív tételek kiszűrése  Teljesült mérföldkövekhez kapcsolódó árbevételek és az arányos költségek teljességének vizsgálata (CUT OFF)  Audit programban év végi tételek nagyobb számban kerüljenek tesztelésre a mintavétel során.  Lényegességen nem célszerű módosítani (feltételezhető, hogy fiktív az eredmény egy része).  Ha nem lenne fiktív, akkor sem kisebb a tervezettnél!

91 91 PÁRBESZÉD, HOZZÁSZÓLÁSOK Személyes tapasztalatok, vélemények, példák a  kritikus területek  átfogó könyvvizsgálati stratégia  rendszerfelmérések  könyvvizsgálói munkaprogram témakörében szolgáltató cégeknél.

92 92 9.Könyvvizsgálati eltérések értékelése  Cél, hogy ne maradjon azonosított eltérés.  Ha a kontroll rendszer hibás működése okozta a hibát, akkor a kontrollok tesztelésének eredményét is felül kell vizsgálni.  Amennyiben mégis maradt eltérés, két különböző, egymástól független döntést kell meghozni:  Ki kell-e terjeszteni a tesztelést?  A talált eltéréseket le kell-e könyvelni?

93 93 Ki kell-e terjeszteni a tesztelést ?  Az eltérés hiba?  Van még tétel, amit nem teszteltünk?  A hiba izolált hiba vagy rendszerhiba?  Az esetleges extrapolálás után az extrapolált hiba nagysága

94 94 Ki kell-e terjeszteni a tesztelést ? 2  Extrapolált hiba a még nem tesztelt területen kisebb mint az egyértelműen elhanyagolható hiba -> be lehet fejezni a tesztet  Extrapolált hiba a még nem tesztelt területen nagyobb mint a végrehajtási lényegességi szint -> ki kell terjeszteni a tesztet  Extrapolált hiba kettő között -> könyvvizsgáló döntése

95 95 A talált eltéréseket le kell-e könyvelni?  Az eltérés hiba?  Az adott tesztnél talált hibák összértéke meghaladja az egyértelműen elhanyagolható hiba értékét? Ha igen, feladjuk a lekönyvelendő audit eltérések listájára Ha nem, eldobjuk, nem gyűjtjük.

96 Feladat Jegyzet 31. old. A vevők mérlegsor vizsgálata során elvégeztük a vevői egyenlegek köröztetését. A populációból (640 millió Ft, amely 120 vevőhöz köthető) MUS (Monetary Unit Sampling) mintavételi eljárással választottunk mintát, amely 20 tételt tartalmaz és az egyenleg 70%-át fedi le (448 mFt). A köröztetés eredményeként az alábbi 3 esetben találtunk eltérést, a többi esetben egyezett az egyenleg (minden egyenlegközlő visszaérkezett):

97 Feladat Jegyzet 31. old. Az eltérések oka mindhárom esetben ugyanaz: a vevők nem ismerik el a december havi számlák egyik elemét azért, mert túlszámlázás történt. A szerződéseket a számlákhoz egyeztetve kiderül, hogy valóban a SZOLGÁLTATÓ Kft. értékesítési asszisztense nem frissítette egy szerződésmódosítást követően a szerződött egységárakat az árazási Excel mátrixban, ezért a pénzügy a korábbi egységárakon állította ki a számlákat. FELADAT: Döntse el, hogy a fenti eredmények alapján hogyan folytatná a tesztet! Kell-e további mintára köröztetést végezni és fel kell-e adni valamit a le nem könyvelt eltérések listájára?

98 Feladat - Megoldás  A hiba rendszerhiba, extrapolálni kell  6 / (448/640) = 6 /70% = 8,57 millió Ft.  Ha az ügyfél lekönyveli a feltárt hibát, a fennmaradó állományra 2,57 millió forint a vélelmezett hiba, ami az egyértelműen elhanyagolható hiba határa (100 eFt) és a végrehajtási lényegesség (7,5 mFt)között található, ezért a könyvvizsgáló dönt.  Itt a könyvvizsgáló úgy döntött, hogy további tesztelést hajt végre, kiterjeszti a tesztet.

99 Feladat Jegyzet 32. old. Az előző feladatot folytatva arra a következtetésre jutunk, hogy ki kell terjeszteni a vizsgálatot, mert a hibák rendszerhibára vezethetők vissza és az extrapolált hiba (6 mFt / 70% = 8,57 mFt a teljes populációra vetítve) meghaladja a végrehajtási lényegességet. Emiatt további 30 egyenleget választunk ki tesztelésre, amelyek így már összesen a vevő egyenleg 90%-át lefedik (576 millió Ft). Ezek a kiküldött egyenlegközlők is visszaérkeztek és egy további hibát találtunk bennük (ugyanabból az okból kifolyólag).

100 Feladat Jegyzet 32. old. Így a 4 eltérő egyenlegközlő végül az alábbi: FELADAT: Mi lesz a teszt konklúziója a fentiek után? Melyek a könyvvizsgáló további teendői, ha az ügyfél nem hajlandó a tételeket könyvelni, bár egyértelmű, hogy az eltérések könyvelési hibákat takarnak? Mi a teendő akkor, ha lekönyveli az ügyfél az eltéréseket?

101 Feladat – Megoldás 1  Maradt 6,2 millió hiba, extrapolálva a teljes populációra:  6,2 / 90% = 6,88 millió Ft  Ha az ügyfél lekönyveli a feltárt hibát, akkor a fennmaradó állományra 6,88 – 6,2 = 0,68 millió forint (javítandó a 94. oldalon a 0,48 millió) a vélelmezett hiba, ami az egyértelműen elhanyagolható hiba határa és a végrehajtási lényegesség között található, ezért a könyvvizsgáló dönt, hogy végez-e további teszteket.

102 Feladat – Megoldás 1  Mivel alacsony a nem tesztelt tételek összértéke és a fennmaradó állományra a potenciális hiba közel van az egyértelműen elhanyagolható hiba határához, a könyvvizsgáló úgy döntött, hogy nem tesztel tovább.  Ha nem könyvelik le a 6,2 millió forintos hibát, akkor a teljességi nyilatkozatban szerepeltetni kell, de nem kell korlátozni, mert nem haladta meg a végrehajtási lényegességet (7,5 millió Ft), feltételezve, hogy más területen nem találtunk hibát.

103 Feladat Jegyzet 33. old. Az egyik folyamatban lévő nagy projektről az alábbi információnk van:  A vevővel 2011 októberében kötötték meg a szerződést komplex számlázási megoldásra, a fejlesztés novemberben megkezdődött. A befejezés határideje szerződés szerint március 31.  A megállapodás szerint a projekt több fázisból áll, a szerződésben meghatározott mérföldkövek az alábbiak: 1) A projekt során egy egyedi szoftver licenc kerül átadásra, amelyet az ügyfél rendszerére kell integrálni. A speciális szoftvert ráillesztik az ügyfél informatikai környezetére. Telepítési határideje Ezt a szoftvert a Társaság anyavállalatától vásárolja, a telepítést az anyavállalat szakemberei végzik. A tulajdonjog a telepítéskor száll át. 2) A második fázisban az „üres” szoftver paraméterezése zajlik. Beállítják a szoftver működését. A fázis határideje január 31. 3) A harmadik szakaszban tesztelik a szoftver működését, pontosítják a paraméterezést és kijavítják a felmerült hibákat. A sikeres tesztet követően indulhat az éles működés. Határidő március 31. 4) Az éles üzemben a következő 5 évben nyújtanak támogatást.

104  A szerződés szerint minden szakasz teljesítését a felek átadás-átvételi jegyzőkönyvekkel dokumentálják.  A szerződés szerint a fenti mérföldkövek fizetési ütemezése: 1) Az első fázis végén a teljes összeg 20%-a, azaz 10 millió Ft. Ezt a tételt decemberben kiszámlázta a Társaság az ügyfélnek. 2) A második fázis végén a teljes összeg 30%-a, azaz 15 millió Ft. Ezt a tételt januárban számlázta ki az ügyfél (december 31-es teljesítéssel). 3) A projekt végén a fennmaradó 50%, azaz 25 millió Ft. 4) Az éles üzemből minden évben 10 millió Ft bevétel fog keletkezni az átadást követő 5 éven keresztül.  A projektet részben saját, részben anyavállalati erőforrásokkal teljesítik 1) A szoftver az anyavállalattól származik, amelynek licence 30 mFt-ba kerül. A külföldi szakértők költsége 10 mFt. A saját informatikusok költsége munkaidő elszámolás alapján 5 mFt ebben a szakaszban. A telepítés én megtörtént, a teljesítési jegyzőkönyv szerint. 2) A paramétererezést szintén a külföldi kollégák segítségével végzik a saját informatikusok. Az anyavállalat által januárban (decemberre vonatkozóan) leszámlázott összeg 15 millió Ft, a munkaidő nyilvántartás szerint a 2. fázissal kapcsolatos belső költség 5 millió Ft. Az ügyfél elmondása szerint a 2. fázis befejeződött decemberben.

105 ) A harmadik fázist kizárólag a saját fejlesztők bonyolítják. A harmadik fázisra tervezett belső költség 15 millió Ft volt. 4) Éles üzem kezdete várhatóan áprilisra csúszik, mivel az audit időpontjában a projekt még nem zárult le, mert a tesztüzem során talált hibák kijavítása zajlik.  A dokumentumokat áttekintve a 2. fázis teljesítési jegyzőkönyvének dátuma január 10. Az ügyfél elmondása alapján a paraméterezés készen volt december 31-re, csak az év vége miatt lassabb volt a dokumentálás, ami áthúzódott januárra és csak januárban fogadta el a vevő ennek a fázisnak a teljesítését.  A Társaság könyvelését áttekintve év végével összesen 25 mFt árbevétel (1. és 2. fázis mFt), és 65 millió Ft készlet található a könyvekben (1. fázis: mFt anyavállalat, 5 mFt saját, 2. fázis: 15 mFt anyavállalat 5 mFt saját). FELADAT: A fenti információk birtokában döntse el, hogy a könyvvizsgálónak milyen speciális megfontolásokat kell még figyelembe venni a 6., 7. és 8. feladatban megfogalmazott programpontokon túl, vagy azokkal kapcsolatban. A fenti három felsorolt feladatban a vevők, a készlet és az árbevétel ellenőrzését végzi a könyvvizsgáló.

106 Feladat - Megoldás 1  Kulcskérdés: eddig teljesített mérföldkövek meghatározása.  Számviteli politika mit mond (abban az esetben, ha csak a későbbi folyamatos szolgáltatásban térül meg a bevezetés vesztesége)?  I. fázis lezárult, II. fázis dokumentáltan nem alátámasztható év végéig.  Szerződés ellenőrzése, hogy a szolgáltatásokkal arányos-e a fizetési ütemezés.  Tételezzük fel, hogy a szerződés alapján jól definiálhatók az egyes fázisok (bejövő és kimenő is).  Alvállalkozói és belső költségek közül mi kerül készletre?  Készletek értékelése – megtérül-e a jövőbeni árbevételben?

107 Feladat - Megoldás 2 Ha a számviteli politika szerint egy egységként kezelhető az értékelés és az összemérés szempontjából a megbízás (a bevezetés vesztesége megtérül a későbbi folyamatos szolgáltatásban) Készlet = Alvállalkozó + Saját teljesítmény  I. fázis készlete = 45 mFt.  I. fázis árbevétele 10 mFt.  II. fázis készlete = 20 mFt.  II. fázis árbevétele 15 mFt.  III. fázis készlete 15 mFt.  III. fázis árbevétele 25 mFt.  IV. fázis készlete 0 Ft.  IV. fázis árbevétele 5 * 10 = 50 mFt. Készlet érték = 45 – 10 = 35 mFt Készlet érték = 20 – 15 = 5 mFt Összesen 40 mFt Készlet érték = 40 – (25 – 15) = = 30 mFt Eredmény = 50 – 30 = 20 mFt

108 Jogi levéllel kapcsolatos könyvvizsgálói munka 1  A könyvvizsgálónak azonosítania kell a peres és egyéb jogi ügyeket, amelyek a lényeges hibás állítás kockázatát okozhatják. A könyvvizsgáló az alábbi eljárásokat végzi el: a) a vezetéssel és adott esetben a gazdálkodó egység egyéb munkatársaival, köztük a belső jogi tanácsadóval készített interjú; b) az irányítással megbízott személyek megbeszéléseiről készült jegyzőkönyvek, valamint a gazdálkodó egység és külső jogi tanácsadói közötti levelezés felülvizsgálata; c) jogi költségszámlák felülvizsgálata.

109 Jogi levéllel kapcsolatos könyvvizsgálói munka 2  Jogi levél kérése a jogtanácsostól, külső megbízott jogásztól több fázisban (interim időszak, év végi audit elejére, frissítés a jelentés dátumáig). Elég a változásról.  Ha nincs se jogász, se jogi költség: teljességi nyilatkozatban nyilatkozik a vezetőség.  Jogász is „csak” egy szakértő.  Nem támaszkodunk rá automatikusan, minden szakmai szkepticizmus nélkül.  Egy típusú bizonyíték, de a többi kapcsolódó dokumentum (szerződés, teljesítés igazolás, levelezés, stb) is vizsgálandó.  Végső felelősség a következtetésekre vonatkozólag a könyvvizsgálónál marad.

110 Jogi levéllel kapcsolatos könyvvizsgálói munka 3  Adott jogi ügyben milyen pozícióban van a cég? (alperes, felperes, stb.)  Milyen kihatással lehetnek a keresetek és viszontkeresetek a beszámolóra (követelés, kötelezettség, értékvesztés, céltartalék)?  Kiegészítő mellékletben történő szerepeltetés (függő kötelezettségek, stb.) kritikus.

111 Jogi levéllel kapcsolatos könyvvizsgálói munka 4 Amennyiben: a) a vezetés nem hajlandó engedélyezni a könyvvizsgálónak azt, hogy kommunikáljon vagy találkozzon a gazdálkodó egység külső jogi tanácsadójával, vagy a gazdálkodó egység külső jogi tanácsadója nem hajlandó megfelelően válaszolni az interjúlevélre, vagy tilos számára a válaszadás, és b) a könyvvizsgáló nem tud elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni alternatív könyvvizsgálati eljárások végrehajtásával, akkor a könyvvizsgálónak minősítenie kell a könyvvizsgálói jelentésben lévő véleményt (705. témaszámú standard).

112 Feladat Jegyzet 37. old. A SZOLGÁLTATÓ Kft. könyvvizsgálata során az alábbi jogi levél érkezett a Társaság egyetlen jogászától az ügyvezető és a főkönyvelő címére pdf formátumban, amelyet főkönyvelő küldött át a könyvvizsgálónak szintén ben: SZOLGÁLTATÓ Kft. ügyvezetője részére Tárgy: jogi ügyek összefoglalója Tisztelt Ügyvezető Úr! Társaságuk könyvvizsgálójától irodánkhoz érkezett a kérés, hogy nyilatkozzunk azokról az ügyekről, amelyekben irodánk képviselte Társaságukat a 2011-es év során. Az alábbiakban összefoglaljuk a folyamatban lévő, illetve 2011 során lezárult jogi ügyeket:

113 ) A Társaság egyik vevője ellen (ALFACOM Kft.) felszámolási eljárást kezdeményeztünk eFt bruttó követelés + késedelmi kamat meg nem fizetése miatt. Az eljárás megindítása előtt az ALFACOM Kft.-nek postázott felszólító leveleinkre nem jött válasz, bár azokat dokumentáltan átvették. A felszámolási eljárás megindításához szükséges dokumentumokat én küldtük meg a bíróságnak. A bíróság elrendelte az adós felszámolását, amely án jelent meg a Cégközlönyben. A felszámolóval felvettük a kapcsolatot, a hitelezői bejelentés és a szükséges díj megfizetése határidőben megtörtént. Véleményünk szerint a behajthatóságnak kevés a valószínűsége, mivel a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján a felszámolás alatt lévő cég kötelezettségei jóval meghaladják a vagyonát. 2) A Társaság peres eljárást kezdeményezett a GAMMATEL Zrt. ellen 2011 folyamán. A GAMMATEL Zrt. a án neki átadott, és án kiszámlázott egyedi számlázó szoftver 3. részmodulját nem hajlandó átvettnek tekinteni (a eFt + Áfa összegű számlát is visszaküldte), mivel véleménye szerint nem felel meg a szerződésben meghatározottaknak. Emiatt azon a véleményen van, hogy az átadott szoftver a leszállított formában használhatatlan. A bíróság március 10-re tűzte ki az első tárgyalási napot.

114 ) A 2. pontban leírt véleményeltérés kapcsán a GAMMATEL Zrt. beperelte a Társaságot arra hivatkozva, hogy a leszállított számlázó rendszer rossz működése miatt okozott károkat a Társaság térítse meg számára. A szoftver hibáinak sürgős elhárítására más alvállalkozókat kellett igénybe vennie, amelynek a költsége eFt + Áfa volt. Továbbá visszaköveteli a leszállított 2 részmodul általa kifizetett eFt + Áfa árát. A beadvány szerint ezen felül jelentős presztízsveszteség érte a GAMMATEL Zrt.-t, mivel a szoftver hibáiból adódóan helytelen számlákat postázott az ügyfeleinek. Emiatt nem vagyoni kártérítés címén 150 millió Ft-ot követel a Társaságtól. A GAMMATEL Zrt. követelése tehát összesen eFt + Áfa vagyoni, valamint eFt nem vagyoni kártérítés, valamint ezek kamatai. Tárgyalás 2012 júliusára van kitűzve az ügyben. Véleményünk szerint az ügy jelenlegi szakaszában nem állapítható meg, hogy mekkora kártérítést állapít meg a bíróság a GAMMATEL részére, de az igazoltan felmerült jogos alvállalkozói költségek egy részének megtérítésére valószínűsíthetően kötelezik a Társaságot. A már leszállított modulokra vonatkozó díj- visszatérítési igény véleményünk szerint a szerződés szerint megalapozatlan. A fentieken kívül nem volt tudomásunk arról, hogy a Társaság alperesként vagy felperesként jogi ügyben érintett lett volna Február 20.

115 Feladat - Megoldás 1 FELADAT: Fogalmazza meg az érkezett jogi levéllel kapcsolatos észrevételeit! Milyen hatással vannak a leírtak a könyvvizsgálati munka további folyamatára?  Formai követelmények hiányosságai:  nem a könyvvizsgálónak címezték,  nincs aláírva, en érkezett,  dátuma a könyvvizsgálatot megelőző, jogi ügyben már volt azóta változás.  1-es ponthoz kapcsolódó Vevő értéke hogyan szerepel a könyvekben? Könyvvizsgálat 9. feladat szerint március közepe 2-es pont szerint a tárgyalás március 10-én

116 Feladat – Megoldás 2  2-es pont szerint vitatott követelés:  Van-e árbevétel és vevőtétel ezzel kapcsolatban a könyvekben?  Projekthez kapcsolódó alvállalkozói költségek, belső teljesítmények elszámolásra kerültek-e?  Az alvállalkozót milyen felelősség terheli?  A 2-es részmodul árbevétele is visszajárhat.  3-as pont szerint a Társaság ellen indított per:  Céltartalék a várhatóan bekövetkező, számszerűsíthető tételekre  Kiegészítő mellékletben történő bemutatás (az ügy, ill. mi van lekönyvelve és mi nincs, a vezetőség véleménye)  További információ jogi képviselőtől, szakértőtől.

117 Összefoglaló dokumentum készítése  Nagyobb audit kérdések részletezése konklúzióval és indoklással  A lényegességi értékek frissítése/ellenőrzése  Könyvvizsgáló véleménye, milyen jelentés

118  Előző években oktatásra került részletesen  Apró változás történt 2012-ben is!  Csak ha megkaptuk a teljességi nyilatkozatot (melléklet: le nem könyvelt audit eltérések listája) 11. Könyvvizsgálói jelentés

119 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS Felépítése kötelező Cím A könyvvizsgálói jelentésnek olyan címet kell adni, amely világosan jelzi, hogy az egy független könyvvizsgáló jelentése

120 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS Címzett A könyvvizsgálói jelentést úgy kell címezni, ahogyan azt a megbízás körülményei megkövetelik. A könyvvizsgálói jelentést általában azoknak kell címezni, akik számára a jelentés készült, vagyis gyakran azon gazdálkodó egység tulajdonosainak vagy irányításával megbízott személyeknek, amelynek a pénzügyi kimutatásait könyvvizsgálják

121 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS Bevezető bekezdés A könyvvizsgálói jelentésben a bevezető bekezdésnek (a)be kell azonosítania a gazdálkodó egységet, amelynek a pénzügyi kimutatásait könyvvizsgálták; (b)ki kell jelentenie, hogy a pénzügyi kimutatásokat könyvvizsgálták; (c)be kell azonosítania a pénzügyi kimutatásokat alkotó egyes kimutatások címeit; (d)hivatkoznia kell a jelentős számviteli politikák és az egyéb magyarázó információk összefoglalására; valamint (e)meg kell határoznia a pénzügyi kimutatásokat alkotó egyes kimutatások által lefedett fordulónapokat vagy időszakokat

122 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A vezetés felelőssége a pénzügyi kimutatásokért A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell egy részt a következő címmel: „A vezetés [vagy egyéb megfelelő megjelölés] felelőssége a pénzügyi kimutatásokért”. A könyvvizsgálói jelentésnek ismertetnie kell a vezetésnek a pénzügyi kimutatások összeállításával kapcsolatos felelősségét. Az ismertetésnek tartalmaznia kell annak magyarázatát, hogy a vezetés felel a pénzügyi kimutatásoknak a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek szerinti elkészítéséért, valamint egy olyan belső kontroll kiépítéséért, amelyet szükségesnek ítél olyan pénzügyi kimutatások elkészítéséhez, amelyek nem tartalmaznak akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításokat

123 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS Ha a pénzügyi kimutatásokat a valós bemutatást előíró keretelvek szerint készítették, a vezetés pénzügyi kimutatások iránti felelősségéről a könyvvizsgálói jelentésben szereplő magyarázatnak a „pénzügyi kimutatások elkészítéséért és valós bemutatásáért” vagy a „megbízható és valós képet adó pénzügyi kimutatások elkészítéséért” hivatkozásokat kell tartalmaznia, az adott körülményeknek megfelelően. A vezetésnek a pénzügyi kimutatások összeállításával kapcsolatos felelősségének leírása összhangban van azzal a formával, amelyben a felelősségeket egyeztetik a megbízólevélben vagy egyéb megfelelő formájú írásos megállapodásban, ahogy azt a 210. témaszámú standard előírja

124 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A könyvvizsgáló felelőssége A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell egy „A könyvvizsgáló felelőssége” című részt. A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell azt az állítást, hogy a könyvvizsgáló feladata az, hogy véleményezze a pénzügyi kimutatásokat a könyvvizsgálat alapján

125 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A könyvvizsgálói jelentésnek ki kell jelentenie, hogy a könyvvizsgálatot a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően hajtották végre. A könyvvizsgálói jelentésnek azt is el kell magyaráznia, hogy ezek a standardok megkövetelik a könyvvizsgálótól az etikai követelményeknek való megfelelést, továbbá azt, hogy a könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló úgy tervezze meg és hajtsa végre, hogy kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy a pénzügyi kimutatások mentesek-e a lényeges hibás állításoktól

126 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A könyvvizsgálói jelentésnek az alábbiak kijelentésével kell ismertetnie a könyvvizsgálatot: (a) a könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a pénzügyi kimutatásokban szereplő összegekről és közzétételekről; (b)a kiválasztott eljárások a könyvvizsgáló megítélésétől függnek, beleértve a pénzügyi kimutatásokban akár csalásból, akár hibából eredően szereplő lényeges hibás állítás kockázatainak felmérését is. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló a pénzügyi kimutatások gazdálkodó egység általi elkészítése szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a gazdálkodó egység belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon

127 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS (c)a könyvvizsgálat magában foglalja az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének és a vezetés által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint a pénzügyi kimutatások átfogó prezentálásának értékelését is. A könyvvizsgálói jelentésnek ki kell jelentenie, hogy a könyvvizsgáló véleménye szerint az általa megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő-e ahhoz, hogy a könyvvizsgálói vélemény alapjául szolgáljon

128 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A könyvvizsgálói vélemény A könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell egy „Vélemény” című részt. A valós bemutatást előíró keretelvekkel összhangban összeállított pénzügyi kimutatásokra vonatkozó minősítés nélküli vélemény kibocsátásakor a könyvvizsgálói véleménynek az alábbi, egyenértékűnek minősülő kifejezéseket kell használnia, hacsak jogszabály vagy szabályozás másképp nem rendelkezik erről: (a)a pénzügyi kimutatások minden lényeges szempontból valósan mutatják be... a [vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel] összhangban; vagy (b)a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak a... a [vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel] összhangban

129 Könyvvizsgálói jelentés Változások Egyéb kérdések / Egyéb jelentéstételi kötelezettség „Apróságok”, átfogalmazások Változások Számviteli törvény változásai. A 158. § (1) – (4) bek.-ek törlése. Új véleményszöveg „Apróságok”, átfogalmazások Sajnos 158. § (6) bekezdés maradt (tyúk-tojás probléma) oldalakon lévő „minta” a legfrissebb! Ld. még: MNKS; 2. sz. függelék

130 Könyvvizsgálói jelentés Szabályozás:  700-as: „Minden rendben”  : „Baj van” (A figyelemfelhívó szakaszról később!)  MNKS: Magyar sajátosságok, benne a jelentés szövege is!

131 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A vélemény formája Minősítés nélküli vélemény A könyvvizsgálónak minősítés nélküli véleményt kell kibocsátania, ha arra a következtetésre jut, hogy a pénzügyi kimutatásokat minden lényeges szempontból a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelveknek megfelelően állították össze

132 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS Minősített vélemény Amennyiben a könyvvizsgáló: (a)arra a következtetésre jut, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján a pénzügyi kimutatások egésze nem mentes a lényeges hibás állításoktól; vagy (b)nem képes elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni azon következtetés levonásához, hogy a pénzügyi kimutatások egésze mentes a lényeges hibás állításoktól, akkor minősítenie kell a véleményt a könyvvizsgálói jelentésben a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard előírása szerint

133 Könyvvizsgálói jelentés Hibák (hibás állítások) /Jelentés-típusok: Lényeges de nem Átfogó Korlátozott Lényeges ÉS Átfogó Ellenvélemény Véleménynyilvánítás visszautasítása

134 705. A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN SZEREPLŐ VÉLEMÉNY MINŐSÍTÉSEI A minősítést előidéző kérdés jellege A könyvvizsgáló arra vonatkozó megítélése, hogy átfogóak-e a pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatások vagy lehetséges hatások Lényeges, de nem átfogóLényeges és átfogó A pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak Korlátozott véleményEllenvélemény Az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték szerzésére való képtelenség Korlátozott vélemény Véleménynyilvánítás visszautasítása

135 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS Egyéb jelentéstételi felelősségek Ha a könyvvizsgáló a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentésében olyan egyéb jelentéstételi felelősségekkel is foglalkozik, amelyek a nemzetközi könyvvizsgálati standardokban a könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelentés kibocsátásával kapcsolatos felelősségei között nem szerepelnek, akkor ezekkel az egyéb jelentéstételi felelősségekkel a könyvvizsgálói jelentés elkülönült részében kell foglalkoznia, amely a „Jelentés egyéb jogi és szabályozási követelményekről” alcímet kell, hogy viselje, vagy – az adott rész tartalmának megfelelő – egyéb címet

136 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS Az egyéb jelentéstételi felelősségekkel a könyvvizsgálói jelentés elkülönült része foglalkozik azért, hogy világosan megkülönböztessék azokat a könyvvizsgáló nemzetközi könyvvizsgálati standardok szerinti, pénzügyi kimutatásokra vonatkozó jelentéstételi felelősségétől. Adott esetben ez a rész tartalmazhat olyan alcíme(ke)t, amely(ek) ismerteti(k) az egyéb jelentéstételi felelősség bekezdés(ek) tartalmát. ÜZLETI JELENTÉSSEL kapcsolatos könyvvizsgálói jelentés

137 706. FIGYELEMFELHÍVÓ BEKEZDÉSEK ÉS EGYÉB KÉRDÉSEK BEKEZDÉSEK A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN Figyelemfelhívó bekezdés – a könyvvizsgálói jelentésbe foglalt bekezdés, amely a pénzügyi kimutatásokban megfelelően prezentált vagy közzétett olyan kérdésre vonatkozik, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint fontossága miatt alapvető abból a szempontból, hogy a felhasználók megértsék a pénzügyi kimutatásokat. Egyéb kérdések bekezdés – a könyvvizsgálói jelentésbe foglalt bekezdés, amely a pénzügyi kimutatásokban prezentált vagy közzétett kérdéseken kívüli olyan kérdésre vonatkozik, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint releváns abból a szempontból, hogy a felhasználók megértsék a könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló felelősségét vagy a könyvvizsgálói jelentést

138 Egyéb kérdések bekezdés 706-os standard Lehetséges okai:  „nem tud visszalépni a megbízástól, …”  fordulónap utáni események  előző könyvvizsgálat  egyéb felelősségi kérdések  több pénzügyi jelentés  speciális pénzügyi jelentés címzett felhasználóknak

139 Könyvvizsgálói jelentés Teljességi nyilatkozat „…az igazat, a teljes igazat és csakis az igazat…” (melléklete: le nem könyvelt audit eltérések listája) Teljességi nyilatkozat nélkül: Csak vélemény nyilvánítás visszautasítása lehet! (Ez a hatókör átfogó korlátozásának minősül!) Minta: oldalakon!

140 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A könyvvizsgálói jelentés dátuma A könyvvizsgálói jelentés dátuma nem lehet korábbi, mint az az időpont, amellyel a könyvvizsgáló megszerezte a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó véleménye megalapozásához elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot, beleértve a bizonyítékot arról, hogy: (a)a pénzügyi kimutatásokat alkotó összes kimutatás elkészült, beleértve a kapcsolódó megjegyzéseket is; és (b)az elismert hatáskörrel rendelkező személyek megerősítették, hogy felelősséget vállalnak a pénzügyi kimutatásokért

141 700. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKRA VONATKOZÓ VÉLEMÉNY KIALAKÍTÁSA ÉS JELENTÉSKÉSZÍTÉS A könyvvizsgálói jelentés dátuma arról tájékoztatja a felhasználót, hogy a könyvvizsgáló mérlegelte az adott időpontig a tudomására jutott és bekövetkezett események és ügyletek hatását. A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentés fordulónapja után bekövetkezett eseményekkel és ügyletekkel kapcsolatos felelősségével a 560. standard foglalkozik

142 Feladat Jegyzet 44. old.  Milyen jelentés, milyen záradék?  Teljességi nyilatkozat

143 Feladat - Megoldás  Nem kell korlátozni, lényegesség alatt marad a hiba („hitelesítő záradék”)  Teljességi nyilatkozatban:  Le nem könyvelt eltéréseket szerepeltetni  Projektek kapcsán  teljes körűen rendelkezésre bocsátottak mindent,  Megtérülés várható (értékelés!)  üzleti terv megfelelő stb.

144 Vezetői levél  Javítandó területek, rendszerhibák  Dilemma: csak a számviteli területre, vagy más területre is ?  Következő évben ellenőrizni, hogy a vezetőség megcsinálta-e amit ígért

145 Feladat Jegyzet 45. old.  Vezetői levél pontok  Szolgáltató cég eddigi információi alapján javítandó területek

146 Feladat - Megoldás  értékesítési folyamatban tapasztalt kontroll hiányosságok, figyelembe véve, hogy a vevők köröztetésénél is ebből adódóan származott hiba,  alvállalkozóként dolgozó alkalmazottak miatti adókockázat,  transzferárak hatása az üzletre és az ebből fakadó adókockázat,  stb.

147 PÁRBESZÉD, HOZZÁSZÓLÁSOK Személyes tapasztalatok, vélemények, példák  az eltérések kiértékelése  a jogi levél  összefoglaló dokumentum  könyvvizsgálói jelentés  és a vezetői levél témakörében szolgáltató cégeknél

148 Cash-flow könyvvizsgálata  Elméleti háttér  Cash-flow ellenőrzésének főbb lépései  Befektetési cash flow ellenőrzése  Finanszírozási cash flow ellenőrzése  Működési cash flow ellenőrzése  Miért pont ezek a területek?  Pénzügyi közgazdaságtan is ezeket figyeli meg!

149 Elméleti háttér 1  Segítség más számviteli rendszerekből (IAS 7, FRS 1, FAS 95)  Működési cash flow: pénz kitermelő képesség a normál, mindennapi működésből  Befektetési cash flow: társaság egyedi döntésein alapul  Finanszírozási cash flow: biztosítja a finanszírozást a fenti kettőhöz

150 Elméleti háttér 2  Működési cash flow: indirekt módon, eredményből visszavezetve, mérlegsorok nettó módon kimutatva  Befektetési cash flow: direkt módon, csak tényleges pénzmozgáson alapulva  Finanszírozási cash flow: direkt módon, csak tényleges pénzmozgáson alapulva, kivéve alapítókkal szembeni, egyéb hosszú lejáratú kötelezettség változása

151 Pénzügyi kihatással bíró bevételek – Pénzügyi kihatással bíró ráfordítások ± Eredményhatás nélküli pénzmozgások Cash flow DIREKT módszer A CF kimutatás összeállításának módszerei ©Veit

152 INDIREKT módszer Eredmény + Pénzkiadással nem járó ráfordítások – Pénzbevételt nem eredményező bevételek ± Eredményhatás nélküli pénzmozgások Cash Flow A CF kimutatás összeállításának módszerei ©Veit

153 Pénzeszközök ÁV Összes többi E és F ÁV = MÉRLEG, …. A mérleg és a cash flow összefüggése indirekt logika alkalmazásánál ©Veit

154 Főkönyvi számla (Eszköz) Ny – 2 – 1 Z. 3 Indirekt levezetés az ÁV-ra: Z – Ny = ÁV 3 – 1 = 2 Direkt levezetés a forgalmakból: – 2 – 1 = 2 A direkt és az indirekt módszer összefüggése ©Veit

155 Cash flow-kimutatás tagolása a évi C. tv. 7. számú melléklete alapján Eredmény ± Korrekciók Kiemelve vevők és szállítók, valamint a maradék mérleg tartalom rendezése. Így lesz belőle mérleg szerinti eredmény, ami nem más, mint a saját tőke változás egyik eleme. Az eredményhatás áthelyezésére szolgáló korrekciós sor ©Veit

156 Cash flow-kimutatás tagolása a évi C. tv. 7. számú melléklete alapján A könyv szerinti érték  az eredmény pénzben rendezett értéke kerül bemutatásra. Alapvetően a tulajdonosokkal, hitelezőkkel kapcsolatos pénzmozgások bemutatására szolgál. ©Veit

157 157 Működési CF Befektetési CF Finanszírozási CF Cash flow Indirekt (közvetett) módszer Direkt (közvetlen) módszer Az Szt. szerinti CF kimutatás összeállításánál alkalmazott módszerek ©Veit

158 Működési CF Befektetési CF Finanszírozási CF Cash flow (pénzeszközök változása) A nem pénzmozgásos tételek korrekciót idéznek elő a működési cash flow-ban. A nem pénzmozgásos tételek elhagyásra kerülnek a levezetésből. Mi a szerepe a CF struktúrán belüli összefüggéseknek a korrekciók keletkezésében? ©Veit

159 Az indirekt módszer alkalmazásának hatása a kimutatás számszaki levezetésekor ÁLLOMÁNY- VÁLTOZÁSOK CASH FLOW-RA GYAKOROLT HATÁS PÉLDÁK ESZKÖZ NÖVEKEDÉSEK – Árubeszerzés készpénzért. ESZKÖZ CSÖKKENÉSEK + Anyageladás készpénzért. FORRÁS CSÖKKENÉSEK – Szállítók kifizetése. FORRÁS NÖVEKEDÉSEK Tőkeemelés pénzben. + ©Veit

160 Ellenőrzés főbb lépései 1  Állítások: teljesség, létezés és értékelés általában egyszerre teljesül, vagy nem teljesül  A magyar gyakorlatban a leggyakoribb probléma az, hogy bizonyos tranzakciók hatása hiányzik a cash flow-kimutatásból, ezért gyakran érdemes újraszámítással előállítani a cash flow-kimutatást és összehasonlítani az ügyfélével  Audit végén ez már járható út a könyvvizsgáló számára

161 Ellenőrzés főbb lépései 2  „Nyers” cash-flow előállítása: minden egyes mérlegsor változást valamelyik cash-flow sorba elhelyezni  A befektetési és finanszírozási cash flow sorok finomítása: pénzmozgással nem járó tételek korrekciója, stb.  Működési cash flow : az előző két cash flow-ból jövő módosító tételeken felüli értékek ellenőrzése analitikához, főkönyvhöz

162 Befektetési cash flow ellenőrzése 1  „Nyers” cash-flow előállítása: mozgástáblákból kiszedni a növekedést és csökkenést  Korrekciók a befektetett eszköz beszerzésén (ki nem fizetett eszköz, apport, csere, ingyenesen kapott eszköz, stb.)  Befektetett eszköz értékesítésének eredményével korrigálni a működési cash flow-val szemben

163 Befektetési cash flow ellenőrzése 2  Egyéb korrekciók a befektetett eszköz eladásán (eszközeladás pénzbefolyás nélkül, apport, csere, ingyenesen adott eszköz, stb.)  Befektetett eszköz értékesítésének eredményével korrigálni a működési cash flow-val szemben

164 Korrekciók a befektetett eszközök beszerzése soron Információ források a könyvvizsgálók számára:  Beruházási szállítók egyenlegváltozása  Eszköz mozgástábla törvényi minimumnál nagyobb részletezettséggel  Befektetett eszközök auditálásánál jelentkező tranzakciók  Más mérlegsorok és eredménykimutatás sorok auditjánál fellelt tranzakciók  Ügyfél

165 Korrekciók a befektetett eszközök eladása soron Információ források a könyvvizsgálók számára:  Befektetett eszköz értékesítésből származó követelések változása ( valószínűleg tételes)  Eszköz mozgástábla törvényi minimumnál nagyobb részletezettséggel  Befektetett eszközök auditálásánál jelentkező tranzakciók  Más mérlegsorok és eredménykimutatás sorok auditjánál fellelt tranzakciók  Ügyfél

166 Kis példa javítása az 51. oldalon Ha például a társaság a tárgyévben 10 millió forint értékű tárgyi eszközt szerzett be és a szállítók értéke a mérlegben tárgyévben 20 millió forinttal nőtt, de ezen belül a beruházási szállítók értéke a főkönyv alapján 3 millió forinttal csökkent akkor a „nyers” cash-flow-ban 10 millió forint szerepel a befektetett eszközök beszerzése soron és plusz 20 millió forint szerepel a szállítói kötelezettség változás cash-flow soron. Ha végrehajtjuk a finomítást a „nyers” cash-flow-n és figyelembe vesszük a beruházási szállítók változását is, akkor a befektetett eszközök beszerzése sor 3 millió forinttal csökken ( – 10 – 3) és csak 7 13 millió forint marad rajta, míg a szállítói kötelezettség változása megnő 3 millió forinttal és 23 millió forint marad rajta. A módosítások után – melyek nettó cash flow hatása nulla – a valós pénzügyi képet fogja mutatni a 2 cash-flow sor, hiszen beruházásra, befektetésre nem fizethettünk ki 10 milliót, hanem 13 milliót fizettünk ki, mert akkor amikor a tárgyévi beruházási szállítóink állománya csökkent nőtt, míg a nem beruházási – tehát normál működéshez kapcsolódó szállítói változás értéke 23 millió forint, amelyet a mérlegben lecsökkent a beruházási szállítók változása, de azt a cash-flow-ban nem a működési részben kell bemutatni.

167 Korrekciós tételek Példa a tárgyi eszközök értékesítésére Értékesítettünk egy tárgyi eszközt, amelynek könyv szerinti értéke eFt, az ellenérték befolyt az időszakban. 1. Eset: eladási ár eFt. 2. Eset: eladási ár eFt. MEGNEVEZÉS NYERESÉGGEL 1) eset VESZTESÉGGEL 2) eset Adózás előtti eredmény ….. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye  – ….. Működési cash flow00 ….. Befektetett eszközök eladása Befektetési cash flow ….. Pénzeszközök változása Könyv szerinti érték + Eredmény Könyv szerinti érték - Eredmény ©Veit

168 Korrekciós tételek A/1. eset: Értékesítettünk tárgyi eszközt eFt-ért, amelyből eFt került kifizetésre. Az eszköz könyv szerinti értéke eFt volt. Könyvelési tételek (bevétel; könyv szerinti érték; pénzügyi rendezés): a)T 3.Vevők- K 9.Egyéb bevételek2 600 b)T 8.Egyéb ráfordítások- K 1.Tárgyi eszközök2 000 c)T 3.Pénzeszközök- K 3.Vevők1 800 ©Veit

169 Korrekciós tételek Megnevezés NYERESÉGGEL (1) AA/1 Adózás előtti eredmény600 ….. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye – 600 Vevők állományváltozása– 800 Korrekció a pénzmozgás hiánya miatt a vevőkön 800 Működési cash flow00 ….. Befektetett eszközök eladása Befektetési cash flow ….. Pénzeszközök változása Összevon- tan nulla, mintha nem is lenne vevőnk. MCF nem változhat meg egy befektetést érintő tranzakció miatt. 600 ©Veit

170 Finanszírozási cash flow ellenőrzése  „Nyers” cash-flow előállítása: mozgástáblákból kiszedni a növekedést és csökkenést  Korrekciók az egyes soroknál a pénzmozgással nem járó tételekre (beszámítás, tartozásátvállalás, árfolyameltérés, elengedés, apport, tőkeemelés és leszállítás jegyzett tőkén felüli vagyon terhére és javára, tőkeleszállítás ki nem fizetett kötelezettséggel, stb.)

171 Korrekciók a finanszírozási cash flow sorain Információ források a könyvvizsgálók számára:  Saját tőke, hitelek, kölcsönök mozgástábla  Kapcsolódó mérlegsorok és eredménykimutatás- sorok auditálásánál jelentkező tranzakciók  Előző időszak cash-flow ellenőrzésénél „megmaradt” információ  Ügyfél

172 Korrekciós tételek Példa a saját részvények visszavásárlásának és bevonásának cash flow-kimutatásbeli kezelésére Legyen a névérték 120 egység, a visszavásárlási érték pedig 100 egység. Visszavásárlás könyvviteli elszámolása: T 3.Saját részvények, üzletrészek -K 3.Pénzeszközök100 Bevonás elszámolása (2012. évi szabályok szerint!): T 4.Jegyzett tőke -K két számla120 3.Saját részvények, üzletrészek Eredménytartalék 20 „A 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) soron a bevont saját részvény, üzletrész névértékét kell beállítani.” ©Veit

173 Korrekciós tételek Ssz. A cash flow-kimutatás érintett sorai Vissza- vásárlás Bevonás Vissza- vásárlás és bevonás 1.Adózás előtti eredmény Forgóeszközök változása– Korrekció+ 100–100– I.Működési cash flow Részvénybevonás, tőkekivonás – 1000 III.Finanszírozási cash flow– 1000 IV.Pénzeszközök változása– 1000 JT csökkenés – 120 és + 20 ET növekedés együttesen Saját részvények, üzletrészek ©Veit

174 Korrekciós tételek Példa a pénzeszközök átadás-átvételének kezelésére Az adózás előtti eredmény legyen egység, amely annak függvényében változik, hogy milyen gazdasági esemény következett be a konkrét példában. Tekintsük át a következő eseteket: 1.Pénzeszköz átadása eredmény terhére, 500 egység. 2.Pénzeszköz átadása jogszabály alapján a saját tőke terhére, 500 egység. 3.Pénzeszköz átvétel a működés költségeinek ellentételezésére, 600 egység. 4.Pénzeszköz átvétel fejlesztési célra, 600 egység. 5.Pénzeszköz átvétel jogszabály alapján a saját tőke javára, 600 egység. ©Veit

175  500 III. Finanszírozási cash flow  Véglegesen átadott pénzeszköz 600  21. Véglegesen kapott pénzeszköz I. Működési cash flow  600  Korrekció a halasztott bevételeken  600  8. Passzív időbeli elhatárolások változ.  600  Korrekció pénzeszközök átvétele miatt  Korrekció pénzeszközök átadása miatt Adózás előtti eredmény Fejlesz- tési célra Költsé- gekre Jogszabály alapján Eredmény javára Jogszabály alapján Eredmény terhére Pénzeszköz átvételPénzeszköz átadás Cash flow-kimutatás érintett sorai Pénzeszközök átadása és átvétele A MCF és FCF végeredményeinek azonosnak kell lennie, mert nem a felmerülés jogcímétől és nem is a könyvelési megoldásoktól függ a CF-beni elhelyezés. Korrekciós tételek ©Veit

176 Korrekciós tételek Apportként kapott tárgyi eszközök szerepeltetése a cash flow- kimutatásban. (Befektetés és finanszírozás eliminálása egyidejűleg.) 4.Jegyzett tőke3-4.Jegyzett, de még..1.Tárgyi eszközök Tárgyi eszköz rendelkezésre bocsátása 2. Cégbírósági bejegyzés A cash flow levezetésből kihagyandó tételek ©Veit

177 Feladat Jegyzet 56. old.  Mely cash-flow csoportot érintik az adatok?  Cash-flow kimutatás összeállítása.  A bemutatott példa néhány tétele többféle módon is megoldható, a működési részen belüli bontás mélységére többféle gyakorlat is létezik.

178 16. Feladat - Megoldás  Nyers cash-flow összeállítása mérlegből, mozgástáblákból  Korrekciók minden egyes tranzakcióra

179 Befektetett eszközök tartalmának feltárása a (16. Feladat kiegészítése) Befektetett eszközök 1.Befektetett eszközök Ny Z Écs. 350 Apportba 10 Értékesítés 20 Apport 100 ÉH 200 Térítés n. 50 Beszerzés 500 Részesedés 20 Mi okozza az eltérést a kidolgozáshoz képest, ahol a beszerzés 510? Nem került kiszűrésre az apport eredménye az adózás előtti eredményből és nincs eliminálva a befektetési CF-ből!

180 Példa az apport bevitelre A/1. változat: 100 millió forint értékű árukészlettel beszálltunk egy vállalkozásba, a társasági szerződés szerinti érték 120 millió forint. Az apport rendelkezésre bocsátása megtörtént, a cégbejegyzés még nem. A/2. változat: Megtörtént a cégbírósági bejegyzés. B/1. változat: Tárgyi eszközt vittünk apportba, többi feltétel azonos az A/1-el. B/2. változat: A cégbejegyzés is megtörtént. Korrekciós tételek ©Veit

181 Cash flow-kimutatás érintett soraiA/1.A/2B/1.B/2. 1. Adózás előtti eredmény20 Korrekció: apportba adás miatt– Forgóeszközök változása– 20100– 120 Korrekció apportba adás miatt– 100– 120 I. Működési cash flow Befektetett eszközök beszerzése000 II. Befektetési cash flow0000 IV. Pénzeszközök változása0000 Apport bevitele A CF hatás minden esetben 0, mert nem történt pénzmozgás! Korrekciós tételek ©Veit

182 Cash-flow Befektetési cash-flow korrekciókFinanszírozási cash-flow korrekciók Operatív cash-flow korrekciók Nyers Cash-flow Tárgyi eszközök eredménye Adott apport Tárgyi eszköz értékesítés eredménye Kivezetett immat. jószág Kapott apport Térítés nélkül kapott eszköz Előző évben kifizetett beruházás Érték-helyes- bítés Rövid-hosszú átsorolás Nem realizált árfolyam- különbözet Realizált árfolyam- különbözet Elszámolt érték- vesztés Összesen I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, sorok) 0 1. Adózás előtti eredmény Térítés nélküli átvett eszközhöz és apporthoz kapcsolódó eredmény Nem realizált árfolyam-különbözet 270 Realizált árfolyamkülönbözet Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás Céltartalék képzés és felhasználás különbözete Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Szállítói kötelezettség változása Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása Passzív időbeli elhatárolások változása Vevőkövetelés változása Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés - 0 II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék, részesedés III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás1, (Finanszírozási cash flow, sorok) Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) Pénzeszköz változás mérlegben100 ellenőrzés0

183 Vállalkozás folytatásának kérdése a beszámolóban A vállalkozás folytatásának feltételezése értelmében a gazdálkodó egységet úgy tekintik, mint amely folytatja az üzleti tevékenységet a belátható jövőben.

184 570. A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSA A vállalkozás folytatásának feltételezése A vállalkozás folytatásának feltételezése értelmében a gazdálkodó egységet úgy tekintik, mint amely folytatja az üzleti tevékenységet a belátható jövőben. Az általános célú pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatását feltételezve készülnek, kivéve, ha a vezetés akár önként, akár mert nincs más reális alternatívája, fel szándékozik számolni a gazdálkodó egységet vagy beszüntetni annak működését

185 Vállalkozás folytatásának kérdése a könyvvizsgálatban „Önbeteljesítő jóslat!” Nem szabad tévedni!!  Létezik-e bármi kétely, probléma a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatban  Ha ilyen kétely fennáll, akkor mi a könyvvizsgáló teendője  Milyen könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani?

186 Vállalkozás folytatásának kérdése a könyvvizsgálatban Miért ne teljesülne?  Tulajdonosi döntés  Likviditási problémák  Negatív MCF  Kovenánsok (adós és hitelező közötti megállapodás) megsértése  Forráshiány (hitel, saját tőke stb.)  Perek, kulcsemberek stb.  Jogi környezet változása  pl. adószám felfüggesztés, cégtörlés

187 Vállalkozás folytatásának kérdése a könyvvizsgálatban Honnan tudom?  570: „a következő 12 hónapban…”  „Nyitott szem és fül”  CF elemzés  Vezetőség terveinek felülvizsgálata, értékelése  Írásbeli nyilatkozatok (Vezetéstől a tervekről)  Külső megerősítés (Comfort letter)  Jogi környezet változása  pl. adószám felfüggesztés, cégtörlés

188 Veszélyek, okok fő csoportjai A vállalkozás folytatását veszélyeztető okok 3 fő csoportba rendezhetőek:  Tulajdonosi döntés  Likviditás: a társaság nem tudja fizetni kötelezettségeit  Jogi szabályozásból eredő ok, mely nem, vagy nem csak a pénzügyi helyzetre hat ki

189 Likviditási veszélyek, jelek 1 Likviditást veszélyeztető okok  Negatív működési cash flow  Lejáró hitelek megújítási lehetőség nélkül  Hitelfeltételek megsértése  Folytatáshoz elengedhetetlen beruházáshoz szükséges források hiánya  Rövidesen lejáró kötelezettségek pénzügyi fedezet nélkül

190 Likviditási veszélyek, jelek 2 Nem jelent feltétlenül és közvetlenül likviditási problémát, de oda vezethet, illetve azzal járhat együtt többek között:  Negatív eredmény  Negatív vagy nagyon alacsony saját tőke  Lejáró engedély, licenc, franchise megállapodás mely meghosszabbítása kérdéses

191 Likviditási veszélyek, jelek 3  Megszűnő üzleti kapcsolat létfontosságú vevővel/szállítóval  Hiány fontos, kritikus anyagi erőforrásokból  Menedzsment/kulcsmunkavállalók távozása  Katasztrófák bekövetkezése, melyekre nem rendelkeznek kellő biztosítással  Jogi eljárások, jogi ügyek, melyek lényeges pénzügyi kihatással bírhatnak a társaság pénzügyi helyzetére

192 Jogi veszélyek, jelek Jogszabályi kritériumok be nem tartása okozhatja hosszabb távon a társaság cégjegyzékből történő törlését is  GT előírás a negatív saját tőkére, tulajdonos nem reagál  GT előírás a saját tőkének minimum jegyzett tőkéhez vonatkozó viszonyára, tulajdonos nem reagál  Egyéb előírások:beszámoló közzététele, iparági szabályzók, adószám-felfüggesztés stb.

193 Teendők a könyvvizsgáló oldaláról  Megvizsgálja, hogy tényleg fennáll- a veszélyt kiváltó ok: interjúk, dokumentációk, tény és tervadatok, stb.  Vezetés elemzésének értékelése (nem feladat pótolni a könyvvizsgálónak, ha nincs ilyen)  Likviditási probléma esetén megpróbálja megvizsgálni a követő 12 hónapra vonatkozó finanszírozási tervet, cash flow-t  Esetlegesen külső megerősítés kérése (jogi levél, komfort levél, stb.)

194 570. A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSA A könyvvizsgáló célja, hogy: (a)elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen arra vonatkozóan, hogy helyénvaló a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának feltételezése a pénzügyi kimutatások készítése során; (b)a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján megállapítsa, van-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására való képességével kapcsolatban; és (c)meghatározza mindezek hatását a könyvvizsgálói jelentésre

195 570. A VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSA A gazdálkodó egység vállalkozás folytatására való képességének vezetés általi felmérésének értékelésekor a könyvvizsgálónak ugyanazt az időszakot kell figyelembe vennie, amelyet a vezetés használt felmérése során. Ha a vezetésnek a gazdálkodó egység vállalkozás folytatására való képességére vonatkozó felmérése a pénzügyi kimutatások fordulónapjától számított tizenkét hónapnál rövidebb időszakot fed le, a könyvvizsgálónak fel kell kérnie a vezetést, hogy terjessze ki a felmérés időszakát legalább az említett dátumtól számított tizenkét hónapra. A vezetés felmérésének értékelése során a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy a vezetés felmérése tartalmaz-e minden releváns információt, amelyről a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat eredményeképpen tudomása van

196 Van-e olyan esemény, ami jelentős kétséget vet fel a vállalkozás folytatásának képességével kapcsolatban Készített-e a vezetés üzleti tervet, ami min. 12 hónapos Korlátozás nélküli záradék Felszólítás a kiegészítésre, elkészíti Fennáll olyan jelentős BIZONYTALANSÁG ami jelentős kétséget vet fel a vállalkozás folytatása kapcsán Van más mód meggyőződni a vállalkozás folytatásának képességéről Korlátozott záradék (Hatókör korlátozás) Korlátozás nélküli záradék Helytálló a vállalkozás folytatásának feltételezése Korlátozás nélküli záradék + Figyelemfelhívás Elutasító záradék (Ellenvélemény) Alternatív értékelést alkalmazott Megfelelő a bizonytalanság bemutatása? Korlátozott záradék vagy Elutasító záradék Korlátozás nélküli záradék + Figyelemfelhívás Vélemény – nyilvánítás megtagadása igennem igen nem igen nem igennem igennem igennem igen nem vannincs

197 Vállalkozás folytatásának kérdése a könyvvizsgálatban Teendők, ha megállapítjuk:  Gt: „legfőbb szerv” összehívása; Cégbíróság ért.  Megfelelő könyvvizsgálói jelentés kibocsátása

198 A figyelemfelhívó szakasz 706-os standard  elhelyezése  szövegezése  tartalma, értelmezése: LÉNYEGES BIZONYTALANSÁG „Véleményünk (további) korlátozása nélkül felhívjuk a figyelmet arra, hogy …mint az a …-ban is olvasható!”

199 706. FIGYELEMFELHÍVÓ BEKEZDÉSEK ÉS EGYÉB KÉRDÉSEK BEKEZDÉSEK A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN Figyelemfelhívó bekezdés a könyvvizsgálói jelentésben Ha a könyvvizsgáló szükségesnek tartja, hogy felhívja a felhasználók figyelmét a pénzügyi kimutatásokban prezentált vagy közzétett olyan kérdésre, amely a könyvvizsgáló megítélése szerint fontossága miatt alapvető abból a szempontból, hogy a felhasználók megértsék a pénzügyi kimutatásokat, a könyvvizsgálónak figyelemfelhívó bekezdéssel kell kiegészítenie a könyvvizsgálói jelentést, feltéve, hogy elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerzett arról, hogy az adott kérdésre vonatkozóan a pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak lényeges hibás állítást. Az ilyen bekezdésnek kizárólag a pénzügyi kimutatásokban prezentált vagy közzétett információkra szabad hivatkoznia

200 706. FIGYELEMFELHÍVÓ BEKEZDÉSEK ÉS EGYÉB KÉRDÉSEK BEKEZDÉSEK A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN Ha a könyvvizsgáló figyelemfelhívó bekezdéssel egészíti ki a könyvvizsgálói jelentést, a könyvvizsgálónak: (a)a bekezdést közvetlenül a véleményt tartalmazó bekezdés után kell szerepeltetnie a könyvvizsgálói jelentésben; (b) „Figyelemfelhívás” címet vagy hasonló megfelelő címet kell használnia; (c) a bekezdésben egyértelműen utalnia kell a kihangsúlyozott kérdésre, valamint arra, hogy a pénzügyi kimutatásokban hol találhatók releváns közzétételek, amelyek teljes egészében leírják az adott kérdést, továbbá (d)jeleznie kell, hogy a könyvvizsgálói vélemény nincs minősítve a kihangsúlyozott kérdés vonatkozásában

201 Milyen hosszú időszakra kell vizsgálni és milyen sűrűn ?  Tervezéskor, kockázatfelméréskor mindenképp végig kell gondolni a követő 12 hónapra  Év végi auditnál sem kerülhető meg a kérdés, legalább a mérlegfordulónapot követő 12 hónapra

202 Feladat -1  Jegyzet 67. old.  Kft!  Vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatosan merül-e fel kérdés?  Szolgáltatással foglalkozó társaság eredménye 2. évben negatív.  Értékvesztést nem számolt el, devizás tétele nincs, tárgyi eszközt és immateriális jószágot nem értékesített, a finanszírozási cash flow-ja nulla.

203 Feladat -1 Megoldás  Finanszírozás anyavállalati kölcsönből  Komfort levél tulajdonostól  Csak működési cash-flow tétele van  Vezetőség üzleti tervét el kell kérni  Szoftver hasznos élettartama  Negatív eredmény, saját tőke kritérium nem fog teljesülni, ha jövőre is így lesz!  Jogi probléma (104. oldal, legalul) most nincs! „Nem célszerű” még a FF! Ez egy év múlva esedékes! JAVÍTANDÓ a könyvben!

204 Feladat -2  Vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatosan felmerül-e kérdés?  Termeléssel foglalkozó társaság megszünteti az egyik üzletágát, mert az veszteséges volt, míg a másik nyereséges. A veszteséges üzletág a megszüntetés évében az árbevétel 10%-át adta.

205 Feladat -2 Megoldás  Üzletághoz milyen eszközök kapcsolódtak?  befektetett eszközök vizsgálata  Mi okozta a tevékenység leállítását?  jövőre szóló üzleti terv vizsgálata  Van-e kapcsolódó veszteség?  elbocsátások, más üzletágak emiatt sérülnek-e, szerződést sért-e, általános ktg-ek elszámolása Csak árbevételből nem lehet eldönteni!

206 Feladat -3  A könyvvizsgált társaság egyik szállítója felszámolási eljárást kezdeményezett a társaság ellen 20 millió forint értékben. A társaság saját tőkéje 15 millió forint.

207 Feladat -3 Megoldás  Jogi alap vizsgálata, jogi képviselővel való konzultáció, jogi teljességi nyilatkozat  Ki nem fizetett szállító: van-e likviditási probléma a háttérben?  szállítók korosítása  kifizetett tételek határidőben történtek-e?  cash flow pozíció vizsgálata Önmagában a felszámolás kezdeményezése nem jelenti a vállalkozás folytatása elvének sérülését!

208 Feladat -4  A társaság rövid lejáratú kötelezettsége 50 millió forint, melyből 30 millió az anyavállalattal szemben fennálló osztalékfizetési kötelezettség, mely még az előző évből származik. A társaság tanácsadással foglalkozik, forgóeszközök értéke 35 millió forint.

209 Feladat -4 Megoldás  Osztalék nélkül fedezik a forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségeket  Tulajdonostól komfort levelet kell kérni, amelyben nyilatkozik az osztalékról is  Jövő évi VÁRHATÓ MCF vizsgálata szükséges További vizsgálatok kellenek!

210 Feladat -5  A társaság 4 hitellel rendelkezik 4 különböző banktól. 3 hitel hosszú lejáratú, a 4. hitelt 1 hónapon belül kellene visszafizetni, vagy megújítani.  Ha a bank nem hosszabbítja meg a hitelszerződést, akkor nem fizetik vissza a hitelt, hagyják, hogy a bank érvényesítse inkább a jelzálogjogát.

211 Feladat -5 Megoldás  Negatív működési cash flow és az eladósodottság komoly aggály  Rossz mutatókkal kevéssé valószínű a hitelek megújítása, visszafizetésükre nincs esély  Következő időszakra szóló pénzügyi tervek, cash flow-kimutatás ellenőrzése  Tulajdonostól komfort levél  Befektetett eszközöknél jogok és kötelmek állítások teljesülésének vizsgálata

212 Feladat Jegyzet 70. old.  Vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatos kérdések  Milyen kérdések/kérések fogalmazódnak meg a vezetőség felé?

213 Feladat - Megoldás  Működési cash flow negatív (-774 MFt)  Hitel változás 800 MFt, a készlet és vevőkövetelés növekedést ebből finanszírozták  Megközelítette a hitelkeretet  Ha a hitelt nem hosszabbítják meg, likviditási gondok  Akvizíció rontani fogja a pénzügyi helyzetet  Készletek eladhatatlansága, vevők fizetési késedelme csődhöz vezethet  Jövőre szóló pénzügyi tervet kell kérni  Teljességi nyilatkozatban kibővíteni a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatos részt

214 Lehetséges kimenetek 1  Nem jelenthető ki, hogy a vállalkozás folytatásának feltételezése nem helytálló, de jelentős bizonytalanságok állnak fenn  Kiegészítő mellékletben bemutatni a bizonytalanságot és következményét  Figyelemfelhívó megjegyzés, ha a közzététel megfelelő  Korlátozás, ha a közzététel nem megfelelő, vagy szélsőséges esetben ellenvélemény

215 Lehetséges kimenetek 2  Vállalkozás folytatásának feltételezése nem helytálló  Kiegészítő mellékletben bemutatni a tényeket és azt, hogy milyen szabályok szerint készítették el a beszámolót  Figyelemfelhívó megjegyzés tiszta jelentéssel (alternatív szabályok szerinti beszámoló) vagy ellenvélemény, ha a közzététel nem megfelelő és az értékelési eljárásoknál nem vették figyelembe ezt a tényt

216 Lehetséges kimenetek 3  Vezetés nem hajlandó felmérést végezni vagy azt kiterjeszteni a vállalkozás folytatásának jövőbeni megvalósulásáról  Valószínűleg korlátozás vagy véleménynyilvánítás visszautasítása (könyvvizsgáló mérlegeli a kihatását)

217 Feladat Jegyzet 72. old.  Mely adatokkal kapcsolatban van kétely?  Egyetért-e a vezetőség következtetésével a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatban?  Mit tud tenni a könyvvizsgáló?

218 Feladat - Megoldás  pénzügyi pozíció romlik  likviditási helyzet akvizíció nélkül is kritikus  erős kérdőjelek a vállalkozás folytatásának elvével kapcsolatban  pénzügyi tervek, jövőbeni finanszírozás vizsgálata

219 Feladat -1 Jegyzet 73. old. 1) ÉPÍT Ő Kft.: vezetőség nem szerepeltet a kiegészítő mellékletben semmit 2) ÉPÍT Ő Kft. : a kiegészítő mellékletben részletesen bemutatásra kerül a helyzet 3) ÉPÍT Ő Kft. : tulajdonos nem nyilatkozik, kiegészítő mellékletben nem mutatnak be semmit, bankhitelt lejáratkor biztosan vissza kell fizetni 4) Autóipari cég, gyárbezárás, beszámoló ennek szellemében készül

220 Feladat - Megoldás 1) Ellenvélemény (lényeges és átfogó) 2) Figyelemfelhívás 3) Ellenvélemény (lényeges és átfogó) 5) Figyelemfelhívás (lásd 570. standard A26.)

221 PÁRBESZÉD, HOZZÁSZÓLÁSOK Személyes tapasztalatok, vélemények, példák  Cash-flow auditja  Vállalkozás folytatásával kapcsolatos audit kérdések témakörében

222 Köszönjük a megtisztelő figyelmet !


Letölteni ppt "A könyvvizsgálati munka szakaszai Könyvvizsgálók kötelező továbbképzése 2012. 1 Előadó: dr. Ladó Judit MKVK szakmai Alelnöke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések