Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az elvektől a gyakorlatig A tantervi szabályozás három szintje az élő idegen nyelvek területén.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az elvektől a gyakorlatig A tantervi szabályozás három szintje az élő idegen nyelvek területén."— Előadás másolata:

1 Az elvektől a gyakorlatig A tantervi szabályozás három szintje az élő idegen nyelvek területén

2 Miért volt szükség a NAT megújítására?  A nevelési oktatási folyamatban az értékelvűség megerősítése  A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának megteremtése  Köznevelés tartalmi egységének biztosítása  A kulturális javak, amelyekhez minden tanuló hozzáférhet  Közös műveltséganyag, közös nyelv  Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése  Az IKT szerepének újrafogalmazása

3 A köznevelés feladata és értékei - az élő idegen nyelvek tükrében Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen:  A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz  A világ dolgaiban való megbízható, sokoldalú tájékozódáshoz  A felelős, szabadon meghozott döntésekhez  A munkaerő piacon való boldoguláshoz  Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez

4 A tudás és a kompetenciák  Kognitív forradalom a pszichológiában – kognitív tudományok kialakulása (70-es évek)  Az eredmények átáramlottak az oktatás területére (80-as évek)  PISA felmérések elméleti kereteinek kialakulása (90-es évek)

5 A tudás két formája 1.Ismeret jellegű tudás 2.Készségek, képességek, jártasságok – procedurális tudás –Műveltség – társadalmilag értékes tudás –Nem csak az építőelemek megléte, hanem szervezettsége adja a tudás minőségét – alkalmazhatóság, transzferálhatóság –A jól szervezett tudás kialakításában kulcsfontosságú az új tudás beillesztése a meglévő tudásrendszerbe A 2007-es tanterv a procedurális tudásra helyezte a hangsúlyt, a mostani egyensúlyt szeretne létrehozni a kettő között.

6 Egy kísérlet Jegyezzük meg és rajzoljuk le a háromszögeket

7 Kísérlet

8 Egy kísérlet

9 A kompetencia Chomsky: vannak a nyelvtudásnak velünk született komponensei - Későbbi kompetencia fogalom gyökere A kompetencia fejlődése nagyrészt természetes módon a környezettel interakcióban megy végbe A nyelvet elsajátítani természetes módon könnyű, mesterséges módon sokkal nehezebb Fő fajtái:anyanyelvi, idegen nyelvi, kommunikatív, térbeli leképezések, értelmi műveletek (14-18 éves kor között van a csúcson)

10 A kompetenciák és a tudás viszonya a nyelvtanulásban  Alapvető a nyelvi készségek kialakítása –Learning by doing –Készségek transzferálhatóságának kérdése –Meglévő sémákba illesztés  Ismeretek fontossága –A kulturális értelmezés –A kommunikáció közös nyelve, témakincse

11 A Közös Európai Referenciakeret (KER), mint a készségfejlesztés és tudásépítés modellje Cselekvés központú megközelítés Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht.,

12 A KER kompetencia modellje: Általános kompetenciák  A világról szerzett ismeretek, tapasztalatok, amelyekhez az új ismeretek beépülnek  Kultúrák különbségéről szerzett ismeretek  Gyakorlati készségek  Alkati tényezők – attitűdök, motiváció, személyiség tényezők  Tanulási képességek

13 A KER kompetencia modellje: Kommunikatív nyelvi kompetencia  A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában.  A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére.  A tanulási folyamat során szemmel kell tartani, hol fogja a tanuló a jövőben a valóságban azt a tudást használni és bővíteni – életen át!

14 A kommunikatív kompetencia összetevői: A nyelvi kompetencia  Lexikális – szókincs terjedelme, alkalmazása  Grammatikai – helyessége, terjedelme  Szemantikai kompetencia – jelentésviszonyok,  Fonológiai - Helyes kiejtési kompetencia  Helyesírási kompetencia

15 A kommunikatív kompetencia összetevői: A szociolingvisztikai kompetencia A nyelv társadalmi jelenség, a társadalmi viszonyok, helyes kezelése a szociolingvisztikai kompetencia  Üdvözlések, megszólítások  Udvariassági szokások  Stílusrétegek megfelelő alkalmazása  Dialektus, akcentus

16 A kommunikatív kompetencia összetevői: A pragmatikai kompetencia  Mondanivaló szervezése, elrendezése  Interakciós sémák alkalmazása – szó átadás, átvétel  Tranzakciós sémák alkalmazása (vásárlás, vendéglői rendelés forgatókönyve)  Szövegtervezés, kohézió, koherencia

17 A kommunikatív kompetencia összetevői: Interkulturális kompetencia  Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt.  Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt.  Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.

18 Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem?  Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv  Világos célrendszert fogalmaz meg  Meghatározza a minimum követelményrendszert  Utakat nyit az emelt szintű érettségihez  Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét  Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel

19 Az idegen nyelv tanulásának körülményei  Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető.  Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül.  A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie.  Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.

20 Alapvető célok: Esélyegyenlőség és nyelvtanulás  a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása  személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése  illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása  a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása  motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása  egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési- értékelési eljárások alkalmazása;  a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.

21 Alapvető célok: Tantárgyi integráció  Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek.  Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani.  A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi.  Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.

22 Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT)  Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot.  Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához.  Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé.  Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát.  Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást.  Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei.  A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.

23 Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása  A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése.  A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing).  A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása.  Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése.  Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása.  Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

24 Tanulás, tanítás szervezése A tanuló a nyelvtanulási folyamat során:  kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről,  ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek,  fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében,  munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.

25 Fejlesztési feladatok – nyelvi minimum szintek Első élő idegen nyelv •4. évfolyam KER szintben nem megadható •5 ‑ 8. évfolyam A2 •9 ‑ 12. évfolyam B1 Második élő idegen nyelv 9-12 évfolyam A2

26 Emeltebb szintű képzés esetén megcélozható szintek Első élő idegen nyelv  8. évfolyam A2-B1  10. évfolyam B1-B2  12 évfolyam B2-C1 Második élő idegen nyelv  8.évfolyam A1  10.évfolyam A2  12. évfolyam B1-B2

27 Emeltebb szintű képzés esetén megcélozható szintek Első élő idegen nyelv  8. évfolyam A2-B1  10. évfolyam B1-B2  12 évfolyam B2-C1 Második élő idegen nyelv  8.évfolyam A1  10.évfolyam A2  12. évfolyam B1-B2

28 Képzési szakaszok 1-4 évfolyamok  Cél, hogy a tanulókban felébredjen a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés, hogy felfedezzék, más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek.  Játékos, tevékenységközpontú formák, a tanuló közvetlen tapasztalati világából kiindulva.  Hallott szövegre és beszédre épüljön, az írás szerepe ebben a szakaszban másodlagos.  Dalok, versek, mondókák és jelenetek.  Fontos a szorongásmentes örömteli tanulás, amely sikerélményt biztosít.  Nem jellemző a gyors haladás, ám a korai nyelvtanulás pozitív hatása a későbbi tanulás során nem elhanyagolható.

29 Képzési szakaszok 5-8 évfolyamok  Legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia az európai hatfokú skála második, A2 szintjére.  A természetes és spontán nyelvelsajátítás mellett a tanulók felfedezik, megértik és alkalmazzák a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat.  A serdülő korosztálynak megfelelő témák, történetek, szerepjátékok, valamint az ő érdeklődésüknek megfelelő csatornák, mint például a világháló különböző alkalmazásai.  Nő a kortárscsoport együttműködésének szerepe, többek között csoportmunka és projektmunka formájában.  A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett ebben a korban fokozatosan fejleszteni kell a célnyelvi olvasás és írás készségét is.  A tanulóknak meg kell ismerkedniük önálló nyelvtanulási stratégiákkal, és el kell indulniuk a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján.

30 Képzési szakaszok 9-12 évfolyamok  Minden diáknak legalább az európai hatfokú skála harmadik szintjére, a „küszöbszintre” (B1), vagyis az önálló nyelvhasználat szintjére kell eljutnia.  Alapvető cél a kommunikatív nyelvi kompetencia további fejlesztése autentikus nyelvi anyagok segítségével.  A nyelvi készségek fejlesztése integráltan történik.  A tanult nyelv iránti érdeklődés, a célnyelvi kultúrához való pozitív viszony, valamint a nyelvtanulás motivációjának fenntartásában fontos cél.  Az idegen nyelvet saját céljaikra is tudják használni kapcsolattartásra, továbbá későbbi tanulmányaik és munkájuk során.

31 Háromszintű tantervi szabályozás 1 1.Nemzeti alaptanterv –Általános feladatok és értékek –Fejlesztési területek, nevelési célok –Kulcskompetenciák –Műveltségi területek

32 Három szintű tantervi szabályozás 2.. Kerettantervek iskolatípusonként és oktatási szakaszonként  a nevelés és oktatás céljait,  a tantárgyi rendszert,  az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,  a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,  továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,  és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.

33 Háromszintű tantervi szabályozás 3. Helyi tanterv (Kerettantervi rendelet szabályozza)  Tanéves tagolás  Iskola helyi sajátosságai alapján  Értékelési rendszert kell mellé tenni

34 Az élő idegen nyelvi kerettanterv szerkezete Tantárgyi bevezető  Az idegen nyelv oktatás célja  Szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban  Nyelvi szintek meghatározása kétévenként első és második nyelvre  Táblázatok tartalmának magyarázata  Fejlesztési célok és feladatok két éves szakaszokra  Táblázatok készségenként (Nat, érettségi követelmények szerint)  Ajánlott témakörök  A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

35 Kerettantervi szerkezet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. Tantárgyi fejlesztési célok Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcs. pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

36 Táblázatok / dobozok felépítése  A kerettantervek rendszere egységes, de az élő idegen nyelveknél módosítani kellet egy kicsit a rendszeren, hogy bele tudjuk illeszteni a mi fogalmi rendszerünket  Nem témák, hanem készségek szerint töltöttük meg a dobozokat, mert az idegen nyelvnél ez a legfontosabb rendezőelv (de integráljuk a készségeket!)  Nem szerepelnek óraszámok, mert minden készség fejlesztése egész éven át folyik  Kulcsfogalmak helyett szövegfajták, szövegforrások szerepelnek

37 Szintleírások A következő nyelvi készségek szintjeire vannak meghatározva: –Hallott szöveg értése –Olvasott szöveg értése –Beszédkészség –Interakció –Íráskészség (Produktív és interaktív) –Nyelvhelyesség (beolvasztva a dobozokba) Igazodva a vizsgák komponenseihez.

38 A KER kommunikációs modellje: Receptív tevékenységek  Beszélt szöveg értése –Beszédértés hallgatóság tagjaként –Utasítások és közlemények értése –Rádióműsorok és magnófelvételek értése –TV műsor és filmek értése  Írott szöveg értése –Levelezés értése –Olvasás tájékozódás céljából –Olvasás információszerzés céljából –Utasítások olvasása

39 Interaktív tevékenységek Interakció beszédben –Anyanyelvi beszélők között folyó interakció értése –Beszélgetés –Megbeszélés –Hivatalos tárgyalás –Célorientált feladatvégzés –Vásárlás és szolgáltatások igénybevétele –Információcsere –Interjú Interakció írásban –Levelezés –Üzenetek, feljegyzések

40 Produktív tevékenységek Beszédben –Monologikus beszéd: élménybeszámoló –Monologikus beszéd: érvrendszer előadása –Közérdekű bejelentések –Beszédek (köszöntő, búcsúztató, méltató, bemutató stb.) Írásban –A szintek általános leírása –Kreatív írás (alkotó jellegű) –Esszéírás, beszámolók

41 Készség táblázatok felépítése 1.  Fejlesztési egység  Szóbeli interakció  Előzetes tudás  A1 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.  Tantárgyi fejlesztési célok  A tanuló egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál;  kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszoljon a hozzá intézett kérdésekre, illetve folytasson rövid párbeszédet;  megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán módon történő használata útján;  képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét;  megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.

42 Készség táblázatok felépítése 2.  A fejlesztés tartalma  Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.  Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.  Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, ill. ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel.  A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).  Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel.  Beszélgetés során megértés hiányában ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, ill. szükség esetén saját a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.  Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).  Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.

43 Készség táblázatok felépítése 2.  A fejlesztés tartalma  Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel.  Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása.  Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, ill. ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel.  A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal).  Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel.  Beszélgetés során megértés hiányában ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, ill. szükség esetén saját a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében.  Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. a kommunikáció fenntartása, követése, lezárása).  Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.

44 Ajánlott témakörök: egy példa  Ember és társadalom  Emberek külső és belső jellemzése  Baráti kör  A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel  Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság  Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése  Ünnepek, családi ünnepek  Öltözködés, divat  Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia, pl. fogyatékkal élők  Konfliktusok és kezelésük  Társadalmi szokások nálunk és a célországokban

45 Kapcsolódási pontok: a példa folytatása  Erkölcstan, etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok  Történelem/Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz  Életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás  Földrajz: biotermékek

46 Iskolatípusok – Kerettantervi mappák 10 db, egységes struktúrájú kerettantervi csomag kialakítása történt meg:  Alsó tagozat  Felső tagozat  Négy évfolyamos gimnázium  Hat évfolyamos gimnázium  Nyolc évfolyamos gimnázium  Nyelvi előkészítős képzés  Szakközépiskola  Szakiskola (külön projekt keretében készült)  Két tanítási nyelvű iskolák –Alsó-, felső tagozat –Négy évfolyamos gimnázium

47 Iskolatípusok minimum szintjei Minimum szintek4. évf.6. évf.8. évf.10. évf.12. évf. Első nyelv 4-8-A1A2-- Első nyelv 5-12-A1A2B1-B1 Első nyelv A2B1-B1 Első nyelv B1-B1 Szakközépiskola---B1-B1 Második nyelv---A1A2 Kéttannyelvű 1-8A1A2B1-- Kéttannyelvű B2C1 Nyelvi előkészítős---B1B2

48 További fejlesztések  Nemzetiségi iskolák –alsó tagozat –felső tagozat –négy évfolyamos gimnázium  SNI kerettantervek –alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára –felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

49 Óraszámok  4. évfolyam 2 óra  5-12 évfolyamok első és második nyelv 3-3 óra

50 Emelt szintű idegen nyelvi képzés 5-8. évfolyamon Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4434 Idegen nyelv5566 Matematika3333 Erkölcstan1111 Tört., társ. és államp. ismeretek 2222 Természetismeret22 Fizika 21 Kémia 12 Biológia – egészségtan 21 Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Földrajz 12 Ének-zene1111 Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra1111 Informatika 111 Technika, életvitel és gyakorlat 111 Testnevelés5555 Osztályfőnöki1111 Felhasznált órakeret 27 31

51 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4444 I. Idegen nyelv 5555 II. Idegen nyelv 5555 Matematika 3333 Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek 2233 Fizika 222 Kémia 22 Biológia – egészségtan 222 Földrajz 22 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 11 Vizuális kultúra 11 Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. 1 Művészetek 22 Informatika 11 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés 5555 Osztályfőnöki 1111 Felhasznált órakeret Emelt szintű idegen nyelvi képzés 4 osztályos gimnázium

52 Iskolák implementációs feladatai 2012 decemberig A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő -a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; -döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; -az értékelési rendszer kialakítása; -a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele

53 Praktikus ötletek  Készség dobozok vannak minden szintre a különböző iskolatípusokban A1-től C1-ig.  Ha nagyobb óraszámot sikerül kialkudni, és magasabb szintre képeznek, össze lehet szedni a dobozokat új kombinációkban.  Lehet, hogy fognak készülni újabb mappák emeltebb szintekre, de addig…

54 Értékelési rendszer  Szintbesorolás  Tananyag számonkérés  Készség mérés (Minden készség!) –Önmagához képest –Csoport tagjaihoz viszonyítva –Közoktatási vizsgaszintekhez viszonyítva –Európai szintskálákhoz mérve  Mérési eszközök, időpontok meghatározása  Vizsgafelkészítés, értékelési szempontok és módszerek megismertetése a tanulókkal

55 Nagyon jó munkát kívánok! Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az elvektől a gyakorlatig A tantervi szabályozás három szintje az élő idegen nyelvek területén."

Hasonló előadás


Google Hirdetések