Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BUJÁK KálváriaVárrom Buják község Nógrád megyében Pásztótól 30 km-re található, a Cserhát kelet, dél-keleti lejtőjén terül el. Nevezetességei: üdülő,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BUJÁK KálváriaVárrom Buják község Nógrád megyében Pásztótól 30 km-re található, a Cserhát kelet, dél-keleti lejtőjén terül el. Nevezetességei: üdülő,"— Előadás másolata:

1

2 BUJÁK KálváriaVárrom Buják község Nógrád megyében Pásztótól 30 km-re található, a Cserhát kelet, dél-keleti lejtőjén terül el. Nevezetességei: üdülő, sasbérci kilátó, Római Katolikus templom, Kálvária-hegy, Szent Anna kápolna, híres a népviselete és 2008.februárjában megnyílt Glatz Oszkár festményeit bemutató galériája. Temető Templom

3 Buják és környéke már a bronzkorban is lakott volt. A népvándorlás során nagyon sok náció megfordult ezen a vidéken.. „Maga a szó :Buják, lehet szláv eredetű,melynek jelentése bika, de Bijan chald szó növényi bujaságot jelent. A buja erdőben el bújhatott mind a vár, mind a falu.” Az etimológusok Buják község nevét szláv eredetű személynévből eredeztetik. A magyarok a Cserhát vidékére csak 900 –ban jutottak el. A Buják –patak partján az Őr –hegy (340 m) melletti völgyben létesült településről már a XIV. század első feléből származó dokumentumok is említést tesznek február 21.-én keltezett az az oklevél, amellyel Mária királyné Bujákot, a tartozékaival együtt, Garai Miklós nádornak adományozta. BUJÁK RÖVID TÖRTÉNETE

4 1424. Május 20-án kelt adománylevelével Zsigmond a feleségének, Borbála királynénak adományozta az erdősséget és a környezőbirtokokat. Buják neve ebben az időszakban „castrum Buyak” alakban szerepel az okiratban. Egy június 9-én kelt adománylevéllel Albert király Bujákot „castreum Bwyak-ot”-Szirák, Héhalom és több más településsel együtt – Istvánnak, Báthory János fiának, az akkori országbírónak adományozta –ban Szapolyai János király a Báthoryak hűtlensége miatt Werbőczy Istvánnak adta, de 1551 –ben már ismét Báthory, ezúttal András a birtokosa a területnek.

5 Az évi török adólajstromok szerint a településen 38 adóköteles ház volt. Az évi számadáskönyvekben a váci nahije községei között szerepel –ben Mária Terézia királynő Eszterházy Pál Antalnak adományozta és a herceg Eszterházyak birtokolják Bujákot, egészen 1848 –ig. A XIX.század közepétől Hatvani Deutsch Bernát a birtokos, akitől 1884-ben gróf Károlyi Gyula vette meg a földjét. A századforduló idején gróf Károlyi Erzsébet, gróf Pappenheim Siegfriedné volt a település legnagyobb birtokosa. Emlékmű a templom kertjében

6 Károlyi Erzsébet grófnő a vár alatt 30 szobás vadászlakot építtetett.

7 Napjainkban a vadászlak helyén modern, egész évben nyitva tartó kétcsillagos szálloda áll.

8 A csodálatos hangulatú háromszintes épület több hektáros, valóságos arborétum képét mutató nagy parkban, erdei utakkal és egy 3km hosszú erdei tornapályával – amely télen szánkózásra, síelésre alkalmas – várja a kikapcsolódni vágyókat.

9 Az üdülő park részlete

10 A látogatók kényelmét 14 db kétágyas összkomfortos, tv-vel hűtőszekrénnyel felszerelt szoba, valamint 10 db ízlésesen berendezett lakosztály, ill. a fürdőtó mellett található önálló apartmanok, szolgálják, egyidejűleg 70 fő részére.

11 A 90 fős igényesen berendezett étterem várja a vendégeket. Kávézó teraszáról csodálatos látvány tárul a vendég elé.

12 Szintén a grófnő készíttette a 446 méter magas Fekete- hegy (Sasbérc) csúcsára ezt a négyemeletes, négyszög alaprajzú kilátótornyot is, amely amellett, hogy onnan csodálatos panorámában gyönyörködhetett az oda meghívott, vadásztanyául is szolgált. A kilátót a grófnő és férje lezárva tartotta,védeleműl a rongálók ellen.

13 Kilátó Felújítva és napjainkban

14 Homlokzatán a Károlyi –és a Pappenheim-címer. Buják ma is meglévő római katolikus temploma 1752 és 57 között épült, Eszterházy Pál kegyúr költségén. Az egyhajós, enyhén előreugró homlokzati toronnyal épült templom barokk stílusú.. Hossztengelye megközelítően észak –déli irányú.. Az ívelt oromfalak között álló tornyot a körbefutó koronázó párkány, öv- és órapárkány tagolja. Kapukerete díszes, felette enyhe ívű törtvonalú szemöldökpárkány látható.

15 Szentélye egyenes záródású, falához mindkét oldalon sekrestye csatlakozik. Ablakai nagyrészt szegment íves záródásúak. A belsőteret cseh süvegboltozat fedi. A hajó eredetileg kétszakaszos volt, később háromszakaszosra bővítették. Az első térben a templom történetét ismertető emléktábla van elhelyezve.

16 A templom főoltára A főoltár Szent Márton püspököt ábrázolja amint köpenyét kardjával kettéhasítja és az egyik felét a koldusnak adja. / másnap álmában Krisztust látta abban a köpenydarabban, amelyet a fázó koldusra terített /. Életét csodák kisérték. Buják község védő szentje.

17 KÁLVÁRIA, SZENT ANNA KÁPOLNA ÉS REMETELAK

18 A Kálvária hegy legmagasabb pontján álló, szabálytalan építmény klasszicista stílusban épült 1820 körül. A bujáki hagyomány szerint az 1800 – as évek végén vihar rongálta meg,de egy helyi mészáros költségén helyreállították. Belső járószintje erősen kiemelt, ezért a kőkorlátos feljáró lépcső is igen meredek. Félköríves kapuja kőkeretes. A kovácsoltvas, szegecselt kapu egyidős az építménnyel. A mellvédet egysoros téglapárkány zárja le. Feszülete újkori, de múlt századi talapzaton áll. Latorkeresztjei homokköböl faragottak. A kálvária a mellette álló Szent Anna kápolnával egységet képez.

19 Kálvária – belső része

20 SZENT ANNA KÁPOLNA A késő barokk stílusú kápolnát 1801 – ben építették. Egy hajós, előreugró középtornyos, nyugat – keleti tájolású. Tornya alatti bejárata ívesen falazott, nyitott,több új betonlépcső vezet fel hozzá. A hajó kapuja a torony előteréből nyílik. Tornya gúlatetővel fedett, apszisa egyenes záródású. A hajófalat egy-egy kőkeretes ablak töri meg, hajója donga-, szentélye fél kupolaboltozatos. Az épülettől keletre egyszerű remetelak áll.

21 AKÁPOLNAAKÁPOLNA FRESKÓJAFRESKÓJA

22 REMETELAK

23 A KÁLVÁRIA MADÁRTÁVLATBÓL

24 BUJÁK VÁRROM

25 BUJÁK VÁRA XV.- XVI.sz.

26 VÁRROM és története Buják várának romjai egy 310 méter magas hegyen találhatóak a falutól északra, erdős hegyektől körülvéve. A vár magját képező öregtorony valamikor a tatárjárás után épülhetett – ban a Garaiak birtokába kerül, akiknek kihalásával visszaszállt az uralkodóra – ben Luxemburgi Zsigmond a szandai várral együtt feleségének adományozta. Albert király ben elkobozta Borbálától a várat, és Báthory István országbírónak adta. A Báthoryak építették ki a 16. század közepére a külső falgyűrűt és az északi nagy körbástyát. >>>

27 A Báthoryak maradtak a vár urai egészen 1552 – ig, amikor a törökök könnyedén elfoglalták az őrség egy részének éjszakai elmenekülése miatt – ban Báthory István országbíró vezetésével sikerült visszafoglalniuk a magyaroknak. A Báthory család kihalásával a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott – ban a törökök újra elfoglalták és 50 főnyi őrséget helyeztek el a várban. Néhány hónap múlva Balassa Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok fog lalták vissza a várat azzal a feltétellel, hogy a török őrség szabadon elvonulhat. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat. Emiatt még abban az évben Martuzan aga, hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amelyet Berczely János várkapitány feladott. >>>>>>>>

28 A szabad elvonulás itt sem sikerült. Most a törökök támadták meg az elvonulókat és mészárolták le legtöbbjüket. Ekkor még kijavították a várat a törökök, de néhány év múlva, valószínűleg 1666 – ban felrobbantották. Többé nem volt katonai szerepe, az enyészet vette hatalmába. Nógrád megye ban szabadult fel a török uralom alól. Mai,felső várból és több falszorosból álló jellege többszöri bővítésre utal. Napjainkban látogatható a rom.

29 A keselyréti csemetekert előtti tölgyes szegélyén áll két óriás tölgy. Az erdős környezetben felnövekedett fáktól távolabb, a csemetekert területén találhatjuk a harmadik – kb. 380 éves - „matuzsálemet.” /a képen /

30 Buják - szintén egyik nevezetessége az Égidus- forrás, amelyet az erdő alján, a Selyemrét szélén találhatunk meg. Kedvelt, turistákat vonzó táborozóhely az üdítő vizet adó forrás,amelyet ban nyílvánítottak védetté. A bujáki forrás fölé az 1940 –es években kőboltozatot emeltek.

31 RÉGI KÉPEK A FALURÓL

32 A FONÓBAN

33 LÁTKÉP

34 UTCARÉSZLET MOSÁS A PATAKON

35 BUJÁK NÉPVISELETE Múlt és jelen A bujáki népviselet pompáját a vasárnapi szentmiséken,családi összejöveteleken és egyéb rendezvények alkalmával manapság is gyakran lehet látni. Leány vendég selyempapírral díszített töltött tyúkot visz a lakodalomba

36 Nyoszolyólány a jegyinggel ből

37 Menyasszony ből

38 Menyasszonyi felvetett ágy ből.

39 LAKODALOM

40 Bekötik a menyasszony fejét a lakodalom másnapján

41 LAKODALMAS KONYHA

42 TÁNC DUDA SZÓRA

43 MENYECSKEMENYECSKE

44 K A R I K Á Z Ó A 60 – as évek végén.

45

46 Menyasszony öltöztetés napjainkban

47 Szüreti felvonulás napjainkban

48 Bíró és bíróné a szüreti felvonuláson napjainkban

49 Messze földön híres a színes bujáki népviselet, amit a XX. század első felében Glatz Oszkár (1872 – 1958 ) festőművész nagyszeretettel örökített meg festményein. A bujáki viselet jellegzetessége a rövid szoknya, amiből több ( ) is van viselőjén. Nagyon színes, sok szalagot, gyöngyöt használtak – használnak a díszítéséhez. Jellegzetessége még a menyasszonyi fejdísz és az új menyecskék főkötöje a nagybukor, kakatúr díszítéssel.

50

51 A Palócföldön belül számos viseleti csoport ( pl. bujáki, kazári, hollókői, őrhalmi, rimóci) alakult ki. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselője korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott. Jellegzetes a bujáki lányok hajviselete ( fonott, körfésűvel ), a menyasszonyok fejdísze, az új menyecskék főkötője, asszonyok díszes hímzett atlac kendője.

52 Buják Glatz Oszkár állandó kiállítását a festőművész halálának 50.évfordulóján nyitották meg a Glatz Oszkár Művelődési Központban.

53 Glatz Oszkár önarcképe A festőművész negyven éven át festette nyaranta Bujákon a tájat és a palóc embereket. A Kossuth – díjas, érdemes művész Münchenben és Párizsban tanult festeni, majd 1896 – tól a nagybányai művésztelepen dolgozott és 1938 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Tájképek, női portrék és gyermekképek mellett a falusi élet néprajzi hitelességű figuráit örökítette meg.

54 A galéria megnyitóján a festő egykori modelljei közül ketten is megjelentek. Az állandó kiállítás szinte minden nap látogatható előzetes megbeszélés, egyeztetés szerint.

55 FESTMÉNY ÉS VALÓSÁG Az egykori modell fiatal társai körében a megnyitón.

56 Összeállította : Kulikné Éva Zene : Nox –Égen, földön és tüztánc. Fotók :szivarvanynet. hu, atw.hu,hotdog. hu, wikipedia.org,saját fotók. Buják,


Letölteni ppt "BUJÁK KálváriaVárrom Buják község Nógrád megyében Pásztótól 30 km-re található, a Cserhát kelet, dél-keleti lejtőjén terül el. Nevezetességei: üdülő,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések