Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos

Az előadások a következő témára: "Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos"— Előadás másolata:

1 Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos
Foglalkozás-egészségügyi Főosztály Foglalkozás-egészségügy szerepe és jelentősége a munkahelyi egészség és biztonság megteremtésében Dr. Grónai Éva főosztályvezető főorvos

2 A munkavédelem A szervezett munkavégzésre vonatkozó ● munkabiztonsági
● munkaegészségügyi követelmények szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

3 A foglalkozás-egészségügy, mint a munkavédelem egyik eleme
Munkabiztonság Munkagészségügy Foglalkozás-egészségügy Munkahigiéne

4 A munkahelyi és környezeti egészségvédelem az EU-ban
A közösségi joganyagon belül mintegy 200-ra tehető azon jogforrások száma, amelyek munkahelyi védelmi követelményeket tartalmaznak. a munkahelyi egészség és biztonság, a munkahelyi és környezeti, kémiai biztonság humán- egészségügyi feltételei, az élelmiszer-higiéné és -biztonság kérdései, a környezet-egészségügy: a levegőtisztaság-védelem, az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvízzel és a fürdővízzel kapcsolatos követelmények, a hulladék-gazdálkodással összefüggő környezetszennyezés egészségügyi vonatkozásai, a sugárbiztonság (munkahelyi és lakókörnyezeti stb.).

5 Egységes hatóság Az Európai Uniós tagság megkövetelte jogharmonizáció alapvetően újraszabályozta az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtésére vonatkozó előírásokat. Ehhez hatékonyan működni tudó, elkötelezett, magas szakmai tudással rendelkező egységes munkavédelmi felügyeleti rendszert kell kialakítani.

6 Integráció 2007. január elsejével a két szakterület integrációjához szükséges jogi keret kialakításra került és egységes munkavédelmi feladatokat ellátó felügyelet jött létre megfelelő szakmai háttérintézménnyel. A felügyelet az EU-ban - Csehország kivételével - hasonlóan történik.

7 Az egységesítés szakmai okai
Az új, egységes munkavédelmi hatóság képes: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörnyezeti tényezők, a munkaalkalmasság meglétének ellenőrzésére, Gyakorolni tudja a szakmai állami irányítási feladatokat,

8 Indokok Kellő tudományos, elméleti és vizsgálati tevékenységet végző háttérintézménnyel rendelkezik. Orvos és mérnők együtt működésével hatékonyan működteti a felügyeleti rendszerét. Képes kezelni azokat a szakmai kérdéseket, amelyeket a társadalmi változások vetnek fel (idősödő aktív népesség, új foglalkoztatási formák, a kockázatok jellegének változása).

9 Egységesítés következménye
Az egységes munkavédelmi szervezet lehetővé teszi az átfogó, megelőzési stratégia kialakítását és a megelőzés teljessé tételével hozzájárul a munkahelyek egészségessé tételéhez.

10 A foglalkozás-egészségügy szakmai felügyelete
Egészségügyi Minisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium ÁNTSZ - OSZMK OMMF OMMF Regionális Felügyelőségek Munkáltatók foglalkozás-egészségügy

11 A foglalkozás-egészségügy feladata az 1997. évi CLIV
A foglalkozás-egészségügy feladata az évi CLIV. az egészségügyről szóló törvényben * a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése * a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta megterhelés, igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása. 

12 A foglalkozás-egészségügy a 1993. évi XCIII
A foglalkozás-egészségügy a évi XCIII. a munkavédelemről szóló törvényben Mvt.58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében – ide nem értve a munkaeszközöket –, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b), d)–g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdésének b) pontjában, és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani.

13 szervezési intézkedés kóroki tényező kiváltása
A foglalkozás-egészségügy Primér prevenció fizikai ergonómiai szervezési intézkedés műszaki intézkedés kémiai kóroki tényező kiváltása védőoltás munkát végző ember pszicho-szociális biológiai Kollektív védelem, egyéni védelem + igénybevétel

14 Foglalkozás-egészségügy a munkavédelemről szóló törvényben
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

15 Foglalkozás-egészségügy a törvényben
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ellátja a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat.

16 Munkaegészségügy-Munkahigiéne
A munkakörnyezeti egészségi veszélyek előrelátásának, felismerésének, értékelésének és kezelésének tudománya, melynek célja a munkát végzők egészségének és jól-létének védelme, általában a közösség megóvása.

17 Az egészséges és biztonságos munkavégzés minimális munkaegészségügyi követelményei
A követelményeket a 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM rendelet határozza meg.

18 Követelmények A munkavégzés tárgyi feltételei (pl. ivóvíz biztosítása). Rend és tisztaság, veszélyes hulladék. Megvilágítás, munkahelyi zaj. Rezgés, légtechnikai megoldás. Klíma, munkahelyi por. Hőterhelés, védőital juttatása. A munkafolyamatra, technológiára, anyagra vonatkozó követelmények. Fertőző anyagok kezelése.

19 A munkahely kialakítása
Kialakításnál az ergonómiai szempontokat figyelembe kell venni. Valamennyi munkavállaló számára legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani. A munkahely magassága 2,2 m-nél kisebb nem lehet. Átlátszó üvegfalakat feltűnően jelezni kell. Az ajtók elhelyezését és számát a tér jellegéhez kell adaptálni.

20 A világítástechnikai jellemzőket rendszeresen ellenőrizni kell.
Megvilágítás Természetes megvilágítás Megvilágítási értékek Természetes fényre orientált munkahely esetében 300 lux Irodahelyiség 500 lux Nagyméretű irodák közepes reflexióval 1000 lux Színdinamika A világítástechnikai jellemzőket rendszeresen ellenőrizni kell.

21 Szellőztetés Személyenként friss levegőtérfogat áramot kell az irodahelyiségbe betáplálni: 0,008 m3/sec illetve 30 m3/h. Friss levegővételi helynek közúttól legalább 8m távolságban illetve 2,5m magasan kell a terepszint felett elhelyezni. Szellőztető rendszerek üzembe helyezéskor tanúsító méréseket kell végezni és a megfelelő működést biztonsági felülvizsgálat keretében mérésekkel kell ellenőrizni.

22 A munkahely hőmérséklete, zajvédelem
Az iroda hőmérsékletének 0,5 m magasságban oC-nak kell lennie. A fűtőtest megválasztásánál gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessenek elő légszennyeződést. A hangnyomás szint 50dB lehet.

23 Munkaegészségügyi szaktevékenység
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátja a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatokat. Munkaegészségügyi szaktevékenységet végezhet: foglalkozás - orvostan, közegészségtan - járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakképesítéssel rendelkező orvos.

24 Munkaegészségügyi szaktevékenységgel kapcsolatos feladatok
Üzembe helyezés előtt elvégzi a munkaegészségügyi szempontú üzemvizsgálatot. Munkahely, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzése, ha az veszélyeztette a munkavállaló egészségét vagy biztonságát. Kockázatértékelés elvégzése.

25 Munkavédelmi veszélyességi osztályok
A munkáltatónak a Munkavédelemről szóló törvény értelmében tevékenysége alapján I., II., vagy III.-as veszélyességi osztályba kell sorolni a cégét, A besorolásnál, a TEAOR betű és számjeleit kell használni.

26 Veszélyes a munkavédelemben
Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

27 A veszélyességi és a foglalkozás-egészségügyi kategóriák összehasonlítása
I. Veszélyességi o. Foglalkozás-egészségi o. Mezőgazdaság „A” Bányászat „A” Viziszállítás „B” Fafeldolgozás „B” Papírtemék gyártás „C” Szennyvízkezelés „C”

28 Kockázatbecslés Egyszerűen használható eszköz amely segít a kockázatok azonosításában és segítségével meghatározható, hogyan minimalizálható a kockázat.

29 Az egyszerű kockázatbecslés öt lépése
Kockázatok azonosítása (Mi a baj?) El kell dönteni mi okozza a kockázatot? (Mi mehet rosszul? Mi okozza az expozíciót?) Becsüld meg a kockázatot dönts a megelőző intézkedésről. Jegyezd fel megállapításokat. Tekintsd át a becslést és aktualizáld, ha szükséges.

30 Munkaegészségügyi kockázatkezelés
Kerüld el a kockázatot Ha nem tudod elkerülni becsüld meg A kockázatot a keletkezés forrásánál kell megszüntetni. Használd a legújabb technikát. Helyezd előnybe a kollektív védelmet. Válassz megfelelő védőeszközt. Válassz olyan munkamódszert a termelésben, amely kiküszöböli a munkahelyi kockázatot.

31 Gyakorlati ápolói feladatok az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésében
A munkahelyek munkaegészségügyi vizsgálataiban való közreműködés. A munkavállalók munkaegészségügyi szempontból történő felvilágosítása. Munka-egészségügyi tanácsadás a munkáltatók, a munkavállalók és az érdekképviseleti szervezetek részére.

32 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

33 A 89/1995-s kormányrendeletet módosító tervezetben szereplő díjak
„A” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év „B” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év „C” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év „D” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év A 9/1999 Korm. rendelet alapján „A” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év „B” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év „C” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év „D” foglalkozás-egészségi o Ft/fő/év