Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Neptun kód: LMP PS020K2 Dr. Taskó Tünde Anna 2011.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Neptun kód: LMP PS020K2 Dr. Taskó Tünde Anna 2011."— Előadás másolata:

1 Neptun kód: LMP PS020K2 Dr. Taskó Tünde Anna 2011.

2 Követelmény  Kollokvium  Írásban  Teszt formájában

3 Kötelező irodalom  Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó,  Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó,  Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Pécs, Helikon Kiadó, 2000.

4 Ajánlott irodalom  Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztési módszerek az iskolában. Budapest, Nemzeti Tk,  Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó,  Douglas, A. [et al.]: Psychology. Boston, Houghton Mifflin Company,  Lerner, Richard M.: Handbook of child psychology. New York, Wiley,  Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek, Eger, EKF Líceum K., 2001.

5 A személyiség fogalma  a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását (Allport, 1985)

6 A személyiség jellemzői:  A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye.  Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak.  A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.

7  A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki adottságok, az öröklött tényezők is.  A személyiséget jellemzi az éntudat.  A személyiséget jellemzi az aktivitás.  A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.

8 A fejlődés fogalma  Minőségi változások sorozata, amely magasabb szintű szerveződéshez

9 A fejlődést befolyásoló tényezők  Belső tényezők: a veleszületett tényezők (öröklés és érés)  Külső tényezők: szűkebb (pl.: család) és tágabb környezet (pl.: a társadalom, kultúra)

10 A fejlődéssel kapcsolatos nézetek  Natívizmus (Darwin, Galton) –veleszületett tényezők szerepét hangsúlyozza  Szociológiai nézőpont (Locke, Rousseau, behavioristák) – a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozza  Kettős konvergencia elmélete (Stern) – a veleszülett és a környezeti tényezők szerepét egyaránt fontosnak tartja a fejlődésben (60%-40%)

11 A fejlődés üteme  Akceleráció: felgyorsult fejlődés  Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás  Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már korábban túlhaladott szintre  Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés

12 A fejlődés iránya  Normális fejlődési irány  Deviáns fejlődési irány

13 A fejlődéslélektan vizsgálati módszerei  megfigyelés  kísérlet  önbeszámolók (interjúk, kérdőívek)  klinikai kikérdezés (Piaget)  tesztek, projekciós módszerek  produktumok vizsgálata (rajz stb.) A vizsgálati irányok:  keresztmetszeti (transzverzális)  hosszmetszeti (longitudinális)  kombinált

14 A pszichikum fejlődésének törvényei  Plaszticitás (képlékenység) törvénye  Aktivitás törvénye  Szerkezet és funkció egységének törvénye  Koegzisztencia törvénye  Transzfer (átvitel) törvénye

15 A plaszticitás törvénye  Az a fejlődési törvény, mely azt fejezi ki, hogy az idegrendszer mőködésének alakítása annál valószínűbb, minél fiatalabb az idegrendszer.

16 Aktivitás törvénye  A személyiségnek magának kell a tevékenységeket elvégeznie ahhoz, hogy az adottságnak megfelelő képesség kialakulhasson.

17 Szerkezet és funkció törvénye  A test és az idegrendszer érési folyamatához kapcsolódóan, az érettségnek megfelelő tevékenység gyakorlását akkor kell elkezdeni, amikor az ehhez szükséges előfeltétel már kialakult. Ez az előfeltétele a további érésnek és fejlődésnek.

18 Koegzisztencia törvénye  A személyiség különböző tevékenységfajtákban ugyanabban az időben, különböző szinten fejlett.

19 Transzfer törvénye  Egy tevékenységfajtában megszerzett gyakorlat egy másik tevékenységfajta megtanulását megkönnyítheti, illetve megnehezítheti – gátolhatja – spontán módon.

20

21 Születés  fejlődésében minőségi ugrás, mert  önálló biológiai lénnyé válik,  testi és pszichés trauma,  alkalmazkodnia kell az új környezetéhez,  elkezdődik a szocializáció folyamata.

22 Az újszülött  Átlagosan 3300 gr  52 cm hosszú

23 Az újszülött testalkata  Nagy fej (testhossz ¼)  Rövid törzs  Esetlen, vékony végtagok  Tónustalan, fejletlen izomzat

24 Az idegrendszer  Idegrendszer:  az agy makroszkopikusan azonos a felnőttével,  a kéreg funkcionálisan fejletlen,  a reflexközpontok (gerincvelő, nyúltvelő) funkcióképesek,  elkezdődik a myelinizáció. Diffúz, rendezetlen, impulzív mozgás

25 Vegetatív reflexek  Az alkalmazkodást szolgálják  csuklás,  tüsszentés,  nyelés  pilomotoros reflex,  Babinszkij reflex.  pupilla reflex,

26 Reflexek szopó Fogó lépegető

27 Az érzelmek jellemzői  elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem),  tanult érzelmek megjelenése,  rövid lefolyás, intenzív kifejezés. szociális mosoly kíváncsiság

28 Megismerés jellemzői  a kor elején valamennyi érzékszerv funkcióképes,  a kor elején az észlelésnek még nem adottak a feltételei, ezért csak érzéki megismerés van

29 A látás jellemzői  Születéskor a legfejlettlenebb  Rövidlátóak – cm-re látnak élesen  Szeretik az erős kontrasztokat  Bizonyos mintákat preferálnak  1 hónap után kontrasztos tárgyat fixál,  2 hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ  6 hónap után tekintetével letapogat,  7 hónap a látásélesség megközelíti a felnőttét  8 hónap után megjelennek a konstanciák,  10 hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.

30 A hallás jellemzői  születés után magas alsóküszöb,  csont, majd légvezetéses hallás,  erős hangokra sírással reagál,  az emberi hangra és a dallamra különösen figyel

31 A szaglás jellemzői  erős szagokra reagál,  az anyatej szaga kiváltja a szopóreflexet. Ízérzékelés:  az édes és keserű ízeket megkülönbözteti,  a markáns ízekre reagál. Bőrérzékelés:  1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb,  fájdalomérzet. A szervi és egyensúlyérzet működik.

32 A mozgás fejlődése

33 A mozgásfejlődés törvényei  Kefalokaudális törvény (fejtől halad lefelé)  Proximodisztális törvény (a test középvonalától a periféria felé)

34 Mozgásfejlődés I. (Helyzet- és helyváltoztató)  Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét  3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát  4 hónapos korban: hasról hátra fordul  5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát  4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni azokat. Hátról oldalra fordul.  5 hónapos korban: segítséggel ül  5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.

35 Mozgásfejlődés II. (Helyzet- és helyváltoztató)  6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason kúszik  7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll  8 hónapos korban kezd el mászni  9 hónapos korban: feláll  10 hónapos korban: segítséggel jár  hónapos korban: önállóan jár

36  hónapos korban: biztosan jár. Felmászik a lépcsőn.  hónapos korban: guggolva játszik  hónapos korban: önállóan fel-le megy a lépcsőn, ügyesen szalad  hónapos korban: Egy lábon áll, páros lábbal ugrik

37 A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése I. 3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat 4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza 5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat és msp-ig megtartani 6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi 7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget

38 A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése II.  9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása csipeszfogás  hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni  hónapos kor: labdát gúrít, cipőjét leveszi  hónapos kor: elkapja a labdát, nagylyukú gyöngyöt fűz.  hónapos kor: kigombol

39 Mozgásfejlődés

40

41 Testi fejlődés  Lelassul a fejlődés, egyenletessé válik.  3 éves korra kb. 1 m, kg  1 éves korra megtanulnak járni a gyerekek, egyre biztonságosabbá válik. (Később szándékosan nehezítik.)

42 Mozgásfejlődés  17. hónap: lépcsőn járás  20. hónap: labdát rúg  24. hónap: fut  3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn)  manipuláció fejlődik (firkálás)  evőeszköz használat

43 Észlelés és emlékezet  tovább differenciálódik  élettörténeti emlék

44 Játékfejlődés  Szimbolikus játékok jelennek meg.  Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma.  Továbbra is jellemző az explorációs játék,  építő játék is megjelenik a kézügyességgel.

45 Társas kapcsolatok fejlődése  hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez.  tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!

46 Éntudat kialkulása  önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése.  2 úton: testséma kialakulása, másik ember felfedezése.  Bizonyítékai:Amsterdam rúzsfoltos kísérlete (20-24 hónapos törli le)  Nemi identitás 2 éves korra alakul ki  Én szó használata: 3. évre (elkezdődik az első dackorszak!)

47 A beszéd fejlődése

48 A beszédelsajátításához szükséges:  Ép beszédszervek  Ép hallás  Ép idegrendszer  Beszélő emberi környezet

49 A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan) I. Preverbális szakasz - Az első szavak megjelenéséig tart –kb. 1 éves korig - Első hangadás a sírás, amely fokozatosan differenciálódik - Gagyogás (3-4 h. kor): 1. funkcióöröm kíséri – játék a hangokkal 2. megtanulja a saját anyanyelvére jellemző fonémákat – utánzás szerepe fontos 3. Először az ajak (m,b) és foghangok (d, t) jelennek meg – szopómozgással előképződnek 4. 9 hónapos kor körül a legváltozatosabb – hangkettőződések megjelenése (baba, mama stb hó: beszédmegértés kezdetét veszi - 9 hó: helyzettől függetlenedik a szó - 12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek az első szavak I. Verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenése)

50 Verbális szakasz  Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd  Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas mondatok  1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata – szókincsrobbanás  2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus  „Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor  „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor

51 A kisgyermekkori beszéd jellegzetességei  Primer generalizáció  Szituatív  Indulati  Rövidít  Nem ragoz  Mindennek értelmet ad (pl. pszichopata-picihópata)  Önkényes jelentésadás

52

53

54 A testi fejlődés jellemzői - A fejlődés tovább lassul - Kb cm magasak a korszak kezdetén és cm a végén kg a korszak elején és kg a korszak végén - Első alakváltozás megtörténik a korszak végére arányosabb testalkat - Fej a törzs 1/6- a, - A végtagok rövidek

55 Az óvodáskori mozgásfejlődés - A finommotorika (finom mozgások) még fejletlen - Szem-kéz koordináció még nem alakult ki teljesen  Megtanulnak biciklizni – fejlődik az egyensúlyérzék  Egyre kontrolláltabbá válik a mozgás  5 éves korra megtanul fél lábon ugrálni  Mozgáséhség jellemzi, folyton izeg-mozog, szalad  Önállósodik, önálló tevékenységek pl. öltözködés, cipőfűzés.  Vázizmok tömege nő, csontosodás,  tevékenységek köre kitágul (kétkerekűn biciklizés, ugrálás, rajzolás!).

56 Az óvodáskori csoportosulási formái  Együttlét - hely  Együttmozgás - mozgás  Tárgy körüli összeverődés - tárgy  Összedolgozás - együttműködés  Tagolódás - szerepek

57 Az óvodáskori társas kapcsolatok jellemzői  Rugalmasak  A játékcsoportok kis létszámúak, szervezetlenek  A barátságok nem hosszú életűek  Gyakoriak a viták

58 Az érzelmi élet jellemzői  Első dackorszak (3-5 éves korig) – az én-tudat funkciógyakorlásából fakad  Az érzelmeik gyorsan változnak  Impulzívak

59 Az óvodáskori észlelés jellemzői  Szinkretizmus: - Az egésznek a preferenciája - A részletek önállósodása vagy elhanyagolása - Tagolatlanság ● Fokozatosan elkülönül a cselekvéstől és a megfigyelésben nyilvánul meg - A látás vezető szerepet tölt be

60 Az óvodáskori figyelem jellemzői  A spontán figyelem túlsúlya  Egyre hosszabb időre leköthetővé válik – a korszak végére a szándékos figyelem tartóssága: perc

61 Az óvodáskori emlékezet  Kezdetben az önkéntelen/spontán emlékezet dominál  Az óvodáskor elején a felismerés van túlsúlyban szemben a felidézéssel  A korszak végére erősödik a szándékos emlékezet

62 Az óvodáskori képzelet  Élénk, csapongó képzeleti tevékenység  „Fantázia hazugság” jelensége

63 Az óvodáskori gondolkodás  Szemléletvezérelt  Egocentrikus  Műveletek előtti szakasz (Piaget) – 2-7 éves korig - Még bizonyos gondolkodási műveletekre nem képes - A gondolkodás szabályszerűségeinek ismerete még hiányos - Centrálás

64 Az óvodáskori gondolkodás magyarázó elvei (Piaget) ultrajelenségek  Animizmus: megelevenítő gondolkodás (pl.: azért esik az eső, mert a felhők szomorúak)  Artificializmus: művi előállítás (pl.: a tavak úgy keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és teleengedték vízzel)  Finalizmus: cél-okság elve (pl.: azért esik a hó, hogy hóembert tudjunk építeni)  Gyermeki realizmus

65 Erkölcsi felfogás  Heteronóm erkölcsi felfogás - A szabályokat szószerint kell érteni - A szabályok állandóak és nem módosíthatóak - A tekintély személynek szót kell fogadni - Következmény etika jellemzi - Nem tesznek különbséget a szándékos hazugságok és ártalmatlan túlzások között  Autonóm erkölcsi felfogás - A szabályok megváltoztathatóak - A szándékot is figyelembe veszi

66 Az óvodáskori játékformák  Funkcionális vagy gyakorló játékok  Szerepjátékok  Konstrukciós játékok

67 A rajzfejlődés szakaszai  Firka korszak  A szintetizálás képtelenségének korszaka (3-5) – Luquet  Az intellektuális realizmus korszaka (5-9)  A szemléleti realizmus korszaka (10-12)

68 Fészek motívum

69

70 Fészek motívum kereszttel

71 Rétegvonalas firka Réveteg vonalkás firka

72 A szintetizálás képtelenségének korszaka  Aránytalanság  Az érintkzés és a benne foglalás adekvát ábrázolásának hiánya  Az irányok gyakran véletlenszerűek  Juxtapozició: a dolgoknak nincs meg az a szemléletes rendje a rajzokon, ahogy a felnőtt látja a világot (szétdobáltság)

73

74

75 Az intellektuális realizmus  Azt rajzolja a gyermek, amit tud és nem amit lát  Transzparencia (átlátszóság)  Aránytalanság  Emocionális felnagyítás  Események szalagszerű ábrázolása  Többszempontú ábrázolás  Túldíszitettség (ünnepélyesség, érzelmi megtapadás, hitelesség)  Zsúfoltság (hitelesség)

76

77 A szemléleti realizmus  Azt próbálja a gyermek rajzolni, amit lát, bár még technikailag nem mindig képes rá  Megjelenik a távolság és mélység érzékeltetése a rajzokon - Takarás - Lent és fent ábrázolása - Többszíntű ábrázolás - Kanyargó út - Előtér kiképzés

78

79

80 Az iskolaérettség

81 Tankötelezettség 2003 évi LXI. Törvény. 6§(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a 8.életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született.

82 Tankötelezettség (4) Az iskola igazgatója dönt A tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

83 Az iskolaérettség jellemzői  Testi fejlettség  Pszichés fejlettség  Szociális érettség

84 Testi fejlettség  Optimális testi fejlettség: 120 cm, 20 kg  Ép érzékszervek  Az első alakváltozás megtörtént-e (fül-próba)  Kezesség kialakult-e - lateralizáció  Testkép-testséma kialakult-e

85 Pszichés fejlettség  Munkaérettség: feladattudat, feladattartás, munkatempó  Ábrázoló tevékenység fejlettsége  Beszédfejlettség  Számfogalom kialakult-e (10-es számkörben)  Gondolkodás: analízis, szintézis, analógiás gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, kauzális gondolkodás  Emlékezet

86 Szociális érettség  Megfelelő alkalmazkodó képesség  Érzelmi kiegyensúlyozottság  Közösség igénye  Késleltetés képessége  Együttműködés képessége  Felnőtt irányításának elfogadása

87 6-7 éves kortól 10 éves korig

88

89 Testi fejlődés jellemzői  Évente átlagosan 5-6 cm-t nő, 2-5 kg-ot hízik  A testalkat arányosabbá válik (első alakváltozás)  Differenciálódik a test körvonala  A csontrendszer fejlődése még nem befejezett  Az ujjpercek csontosodása éves kor  A fogváltás korszaka  Nő a szív és tüdő kapacitása  Nő a szervezet ellenállóképessége (kevesebb betegség)  Az agy méretének növekedése  A frontális lebeny jelentősen növekedik  Az ingerületi és gátlási folyamatok egyensúlyba kerülnek

90 Érdeklődés  Jelentős fejlődés figyelhető meg  Megjelennek a hobbik  Gyűjtés  Tudásvágy jellemzi

91 KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( ÉV)  decentrálás  képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is  Szociális nézőpontváltás  gondolkodási reverzibilitás  konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen)  képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás  Fogalmai kategóriák: szám, mennyiség, súly, térfogat állandóság

92 Az emlékezet  Terjedelme nő  Szándékos emlékezet egyre nagyobb szerepet kap  Mechanikus  Emlékezeti stratégiák még nem alakultak ki

93 Erkölcsi fejlődés  Kevésbé függ a felnőtt véleményétől  Merev szabálykövetés jellemző  Kettős erkölcs

94 Társas kapcsolatok  Átpártolás( 8-9 év)  Javul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás.  Egyre több pszichológiai sajátosságot említ a leírásokban.  Empátia, segítségnyújtás jellemző.  A kisiskoláskori csoport biztonságot, támaszt jelent.  Fiúk és lányok csoportjai különbözőek.

95

96

97 Milyen is a kamasz?  Nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak  Vekerdy: „a kamaszt csak kamaszkora előtt lehet és kell nevelni”-utána jó trénerként kell velük bánni  A kamaszt sokszor nehéz megközelíteni, mert tüskéi vannak – ugyanakkor ugyanolyan feltétel nélküli szeretetre vágyik, mint egészen kicsi korában  Második dackorszak  A kamasznak titkai vannak – Hermann Imre: „a titok elszigetel”

98 Milyen is a kamasz? II.  A kamaszkor az ellentétek és szélsőségek korszaka (szép vagyok-csúnya vagyok; zseni vagyok semmire sem vagyok képes)  A szélsőséges megnyilvánulásaival próbára teszi a környezetét, provokálja azt – a felnőttek ítéletei a kamaszok felé sokkal nagyobb súllyal esnek a latba  A szélsőséges merev megoldások nem kedveznek a személyiség fejlődésének, valamint a mindent megengedő határokat nem szabó attitűd sem – deviáns viselkedéshez vezethet – rugalmas középút, párbeszéd, ésszerű kompromisszum

99 Milyen is a kamasz? III.  Tétova, bizonytalan – elsősorban önmagára vonatkoznak a kételyei  Vekerdy: a kamaszkor hétköznapi kérdése: „Talán nem is vagyok normális?”-olyan változásokat él át testében lelkében, amely nagy feszültséggel jár  A környezet felé irányuló éles kritika, bírálja és kritizálja a körülötte élőket sokszor igazságtalanul és bántóan –”szemtelen”  Lusta: „élettani lustaság”-a testében végbemenő változásokkal indokolható  „Merengés joga”-nappali álmodozás-az információk, a belső feszültségek feldolgozásában segíti-komoly pszichés munka

100 Milyen is a kamasz? IV.  Hatalmas energiák élednek a kamaszban  Virginia Satir: az átlagos tinédzser az izgatott, erőteljes versenylovakhoz hasonlítja  Fontos, hogy a felnőttek megfelelő tartalmas viselkedést biztosítsanak a kamasznak  Biztonságos háttér megteremtése nagyon fontos  A tekintély és az autoritás „vörös posztó” a kamasznak

101 Milyen is a kamasz? V.  Szerelem – a korszak elején „önszerelem”; később „mindenkibe” szerelmes;- a személyes, kiválasztott, egyetlen emberhez kötött szerelem már a kamaszkor végét jelzi  Vekerdy:”a szerelem bizonyos értelemben olyan tükör, amelyikben önmagamat látom-a másik emberben”  Anna Freud: amíg a kamasz változik, bármilyen szélsőségek között is addig korának megfelelően viselkedik

102 A serdülőkor jellegzetességei  Szakaszai:  Prepubertás: Előkészítő szakasz – 11 – 13 év  Pubertás: 14 – 18 év, (Nagy egyéni eltérések)

103 Prepubertáskor:  A közelgő serdülés testi változásai kezdenek megjelenni, ezzel együtt a szexuális késztetések is. A gyermek küzd ellenük.  Az érdeklődés felélénkül, mindent ki akarnak próbálni, ugyanakkor specializálódik, a tanulmányi teljesítmény egyenetlenebbé válik.  A kortárscsoport hatása megnő. Stabil baráti kapcsolatok alakulnak ki, képessé válnak az igazi együttműködésre.  A felnőtt világ számára a gyermek nehezen hozzáférhető.  A pozitív énkép kialakulása szempontjából fontos a gyermek erősségeinek kiemelése.

104 Pubertáskor:  A nagy változások időszaka, „a vihar és a stressz korszaka”.  Intenzív, gyors testi növekedés és a másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása. Felnőttre jellemző testarányok, biológiai érettség.  Értelmi fejlődésben az elvont fogalmi gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban képesek az összefüggések feltárására, logikus emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven fejlődik, kreatívak

105 Testi fejlődés jellmezői  Gyors növekedés ( a felnőtt magasság 98% érik el a korszak végére)  Elsődleges nemi jelleg kialakulása  Másodlagos nemi jellegek megjelenése

106 A serdülőkori gondolkodás jellemzői (Keating, 1980)  Gondolkodás a lehetőségekről, alternatívák keresésének képessége  Tervezés, előre gondolkodás  Hipotézisek használata a gondolkodásban  Metakogníció  A megszokás korlátait meghaladó gondolkodás (erkölcs, politika, társas kapcsolat, az élet nagy kérdései)

107 Formális műveletek szakasza (Piaget)  Egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondol  Lelkes érdeklődés maga a gondolkodás folyamata és az elvont eszmék iránt  Érdeklődés az egyetemes etikai elvek iránt

108 Identitás problémája  Erikson: a serdülőkor legfontosabb sorsfeladatának tartja az identitás kialakulását  Identitáskrízis: „Ki vagyok?; Milyen vagyok?; Merre tartok?” kérdésekben nyilvánul meg  Identitás (énazonosság tudat): egységes integrált képpel rendelkezik önmagáról, a jövőről, képességeiről stb.

109 Az identitáskrízis megküzdésének 4 típusa  J. E. Marcia (1966): 1. Elért identitás: ezek a serdülők már meghozták döntéseiket a pályaválasztás, vallási vagy politikai elkötelezettség terén. Ezeknek a választásoknak a nyomán igyekeznek elérni kitűzött céljaikat 2. Korai zárás: elkötelezettnek tűnnek, de nem élték át az identitáskrízist 3. Moratórium (haladék): ezek a fiatalok éppen átélik az identitáskrízist 4. Diffúz identitás: ezek a serdülők nem képesek elköteleződni, különböző szerepeket próbálnak ki.

110 Az érzelmi függetlenedés  Társas kapcsolataikban a kortárscsoport szerepe meghatározó. A szülőkkel való kapcsolatban központi kérdés: az érzelmi leválás, önállósodás. Az érzelmi függetlenedés megvalósítási lehetőségei:  Egyenrangú baráti viszony kialakulása  Kikényszerített, konfliktusos önállósulás  Túl korai önállósulás  Sikertelen önállósulás

111 A kortárscsoportok jellegzetességei  Itt sajátíthatók el a kölcsönösség, versengés, együttműködés szabályi.  A gyermeki, ifjúsági kultúra hordozói.  Elősegíti a szociális kompetencia fejlődését.  Támaszt nyújt az én számára, lehetőséget ad az én érvényesítésére.  Fenyegető helyzetben érzelmi biztonságot nyújt a közösséghez, valakihez tartozás élményét.  Teret enged az önállóan választott intimitásnak.  Társaságot, társas stimulációt jelent.  Lehetővé teszi irányító szerep vállalását.  Elősegíti a szülőkről való leválást, a függetlenedést.

112 A gondolkodás fejlődése

113 Az értelmi fejlődés Piaget szerint Alapfogalmak: egyensúly, séma, asszimiláció, akkomodáció Szenzomotoros szakasz (0-2 év): észlelés és mozgás a világ megismerésének eszközei, tárgyállandóság kialakulásával zárul Műveletek előtti periódus (2-7 év): a gyermek nem képes műveleti szintű reprezentációra, valódi logikai műveletek nem végezhetők. Konkrét műveletek szakasza (7-12 év): konzerváció kialakul, decentrálás, műveletek végzése. Metakogníció fejlődik, oszt. Formális műveletek szakasza (13 évtől): elvont műveleti gondolkodás, hipotézisalkotás jellemző. Fejlett emlékezet.

114 SZENZOMOTOROS GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 0-2 év)  1.szakasz ( 0-2.hó) : veleszületett reflexsémák használata  2.szakasz ( 2-4.hó) : elsődleges cirkuláris reakciók, saját testre irányuló mozgások  3.szakasz ( 4-8.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók, azon sémák fejlődése, melyeknek érdekes hatása van a környezetre, külsőleg orientált reakciók  4.szakasz ( 8-12.hó) : másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja, cél-eszköz viselkedés kezdete  5.szakasz ( hó) : harmadlagos cirkuláris reakciók, explorációs tevékenység, új eszköz-cél sémák felfedezésére irányul  6.szakasz ( hó) : szimbolikus reprezentációk megjelenése, kezdődő gondolkodás

115 MŰVELET ELŐTTI GONDOLKODÁS SZAKASZA ( 2-7.ÉV)  Jellemzői :  egocentrikus, nem tudja mások perspektíváját átvenni  egyszerre csak egy dimenzióra figyel, a többi dimenziót és a dimenziók közötti kapcsolatot figyelmen kívül hagyja  nem képes műveletek végzésére ( művelet: egy információ átalakítására vonatkozó mentális szabály, mely megfordítható)  szinkretizmus  szemléletvezérelt  ultra jelenségek: animizmus, artificializmus, finalizmus, gyermeki realizmus  kollektív monológok

116 KONKRÉT MŰVELETEK SZAKASZA ( ÉV)  Jellemzői :  decentrálás  képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is  gondolkodási reverzibilitás  konkrét, szemléletvezérelt ( verbális fogalmakkal, konkrét tárgyak jelenléte nélkül nem tud problémát megoldani helyesen)  képes műveletek végzésére : sorba rendezés, osztályozás, kategorizálás, konzerválás  számok, mennyiség, súly, térfogat állandóság

117 FORMÁLIS MŰVELETEK SZAKASZA ( 12.ÉVTŐL- )  Jellemzői :  hipotetikus-deduktív, hipotéziseket állít fel és ezeket módszeresen ellenőrzi  szisztematikus  kombinatorikus  absztrakt, elvont

118 Heteronóm erkölcs jellemzői  Külső forrásból származik az erkölcs, a felnőtt iránti tiszteletből fakad  szabályok, normák betartása a büntetéstől való félelem miatt, engedelmeskedni kell!  szó szerint kell venni és betartani a szabályokat  nem lehet megváltoztatni a szabályokat  következmény etika  szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele nincs  Jellemző a hit az igazságos világban

119 Autonóm erkölcs jellemzői  9 éves kortól  a szabályokat elfogadja és betartja, mert megértette a lényegüket  nem kell szó szerint venni és betartani a szabályokat  a szabályok megváltoztathatóak közös megegyezés alapján  szándék, enyhítő körülmény figyelembe vétele

120 Erkölcsi fejlődés ( Kohlberg)  I. Prekonvencionális szint  9 éves kor alatt jellemző, a gyerekek még nem értik a társadalmi konvenciókat, szabályokat  1. A büntetés és szófogadás orientációja  Engedelmesség és félelem: a felnőtt hatalma kétségbevonhatatlan  A büntetés elkerülhető, ha nem keveredek bajba  2. Instrumentális, hedonisztikus orientáció  Egy viselkedés helyes, ha eszközként szolgál valaki szükségletének kielégítéséhez  Viszonosság: te sem veszed le ami az enyém, én sem lopok tőled.

121 II. Konvencionális szint  9-20 éves kor között, az egyén azért igazodik a társadalmi konvenciókhoz, mert azok a társd. szabályai  3. „ Jógyerek orientáció”  Kölcsönös interperszonális elvárások felé orientálódás ( azt tartja jónak vagy rossznak, ami másoknak tetszik, mások megengednek vagy elutasítanak)  4. A törvény és a rend orientációja  A társadalmi rendszer fenntartásának szem előtt tartása,emiatt a szabályokat rögzíteni kell és betartani.  kialakul a kötelességtudat, de személyes felelősséget nem tudnak vállalni

122 III. Posztkonvencionális szint  5. A társadalmi szerződés orientációja  Társadalmi egyezség szem előtt tartása,  nem merev szabálykövetés  A szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak  Az egyén jogai védelmezendőek  6. Következetes erkölcsi állásfoglalás orientációja  Adott szituban dönteni csak az összes körülmény mérlegelésével lehet  Egyetemes elvek figyelembe vétele  Önmaga választotta etikai elvek következetes alkalmazása

123


Letölteni ppt "Neptun kód: LMP PS020K2 Dr. Taskó Tünde Anna 2011."

Hasonló előadás


Google Hirdetések