Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A jövő útjai” Civil szervezeti élet az új civil törvény tükrében T Á MOP-5.1.3-09/2-2010-0018 „ K Ö Z-T É R-H Á L Ó a csal á dok é rt ”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A jövő útjai” Civil szervezeti élet az új civil törvény tükrében T Á MOP-5.1.3-09/2-2010-0018 „ K Ö Z-T É R-H Á L Ó a csal á dok é rt ”"— Előadás másolata:

1 „A jövő útjai” Civil szervezeti élet az új civil törvény tükrében T Á MOP / „ K Ö Z-T É R-H Á L Ó a csal á dok é rt ”

2 A három szektor Kormányzati Civil Üzleti A társadalmakat három erő mozgatja: a profit, az állam (közfeladat) és az öntevékenység (az adott eredmény iránti kielégítetlen közösségi szükséglet).

3 Elnevezések  Civil szektor / civil társadalom civil szervezetek,  Harmadik szektor,  Nonprofit szektor,  Nem kormányzati szektor (NGO),  Öntevékeny szektor / önkéntes szervezetek / önszerveződések,  Közhasznú / jótékony szervezetek.

4 Szektorhatárok kijelölése  A profitszétosztás tilalma  Működési autonómia és szervezeti elkülönülés (jogilag és intézményesen) a kormányzati szektortól (közfeladatot átvállalhatnak!)  Intézményesültség, önálló jogi személyiség

5 Történeti előzmények I. Jótékonyság a török hódoltság előtt - ispotályok, szegénygondozás, lovagrendek, kolostorok, szakmákhoz kötődő társaságok, céhek, segélypénztárak, magánadományok, alapítványok. A XVI. sz. töréspont: más fejlődési út Nyugat- és Kelet-Európában. Török megszállás állandósította a második jobbágyságot, társadalmi viszonyok megmerevedtek, városfejlődés elakadt: fejlett polgárság és önszerveződés hiánya. A következő 200 év a magyar társadalomfejlődés zsákutcája (Bibó).

6  Felvilágosodás és reformkor - a XVIII. sz. közepétől ig: modernizáció és a felvilágosult abszolutizmus kontrollja egyszerre. Pl. a központi hatalom (Habsburgok) kísérlete a magánalapítványok feletti kontrollra + uralkodók mint alapítók. Diáktársaságok, olvasókörök, egyesületek, kaszinók, irodalmi társaságok.  1945 és 1989 között: egyesületek, alapítványok felszámolása. Alapítvány létrehozásához miniszteri jóváhagyás kellett, majd 1959 után nem lehetett létrehozni. Rendszerváltás előtt - állampolgári „engedetlenség”: civil taktikák, kiskapuzások. Politika és közélet „összegabalyodása”.  1989 után: rendszerváltás, egyesülési törvény (1987-től Ptk. változtatása.)

7 Törvényi előzmények évi 11. törvény az alapítványokról évi 2. törvény az egyesülési jogról évi 126. törvény az 1 %-ról évi 156. törvény a közhasznú szervezetekről évi 50. Nemzeti Civil Alapprogramról Stb. A jelen: évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról évi CLXXXI. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

8 Civil szervezetek formái Alapítvány – itt nem történt változás Az alapítvány valamilyen tartós közérdekű cél eléréséhez rendelt vagyon. Ebben az esetben nem több tag közös és együttes nyilatkozatára (jogi kifejezéssel: akaratnyilatkozatára) van szükség, hanem egy (vagy több) alapító vagyonának letétbe helyezésére, illetve biztosítására bármilyen igazolható módon (amiből a célt megvalósítja az alapítvány, a szervezetén keresztül). Az alapítvány tehát egészen más logika alapján jön létre, mint az egyesület és annak különös formái, viszont ugyanazok a jogszabályok szabályozzák státuszát, szervezetének kialakítását és nyilvántartásba vételét.

9 Egyesület Az egyesület egy önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező olyan szervezet, amely nyilvántartja a tagjait (természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei), és a tagjait közös célra szervezi. Az egyesületet, annak státuszát és létrehozását a civil tv., a nyilvántartási tv. és a Ptk. szabályozza. Az egyesület létrehozásához 10 tag közös nyilatkozata szükséges, és az egyesület különös formái a párt, a szövetség, a szakszervezet.

10 Civil társaság A civil társaság a tagok olyan együttműködése, amely során nem jön létre jogi személyiségű szervezet, és a civil társaság semmilyen esetben nem gazdálkodik. A civil társaságot csak a Ptk. és a civil tv. I. fejezete szabályozza, az egyesülettel és az alapítvánnyal ellentétben nem igényel nyilvántartásba vételt, hanem egyszerűen egy, a tagok által elfogadott társasági szerződéssel jön létre (amit írásba sem kell foglalni).

11 Alakulás- egyesület  Bejegyzési kérelem  Alapszabály (2 példány)  Székhely nyilatkozat  Meghívó  Jegyzőkönyv  Jelenléti ív (név, lakcím, aláírás)  Tisztségviselők elfogadó nyilatkozata

12 Szükség szerint csatolandók még az alábbi hozzájárulások, illetve igazolások:  Ha a szervezet alapításában jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vesz részt, a kérelemhez csatolni kell a jogi személy alapító jogi személyiségét igazoló okiratot vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló okiratot és a szervezet nevében eljáró képviselő képviseleti jogát igazoló okiratot is.  Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.  Ha a szervezet neve olyan elnevezést tartalmaz, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, a kérelemhez csatolni kell a jogosult hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot.  Ha a szervezet neve a történelem kiemelkedő személyiségének nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a Magyar Tudományos Akadémia névviseléshez adott engedélyét.  Ha a szervezet neve vagy nevének valamely része olyan elemet tartalmaz, amelynek névként való szerepeltetése külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyhez kötött, a kérelemhez csatolni kell az engedély megadását igazoló okiratot.  Ha a kérelmező a szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is kéri nyilvántartásba venni, a magyar elnevezés idegen nyelvű fordításával kell igazolnia, hogy az az eredeti magyar nyelvű elnevezésének megfelel. Ha a bíróságnak a fordítás megfelelőségével szemben kétsége merül fel, a kérelmezőtől a magyar nyelvű elnevezés idegen nyelvű hiteles fordítást kérheti (ezt az Országos Fordításhitelesítő Intézettől kell kérni).

13 Alakuló jegyzőkönyv - Levezető elnök megválasztása - Jegyzőkönyv vezető megválasztása - Jegyzőkönyv hitelesítők megválasztása - A napirendi pontok elfogadása - A szervezet alakulásának kimondása - Alapszabály elfogadása - Tisztségviselők megválasztása- Alapszabály szerint - Tagdíj mértékének megállapítása - Elnök megbízása a további intézkedések megtételére

14  A szervezet bejegyzési kérelme  a szervezet létesítő okirata  a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat  az alapítvány kezelő szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;  igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról:  pénzvagyon esetén a pénzforgalmi szolgáltató (bank) igazolása a fizetési vagy pénzforgalmi számlán elhelyezett összegről, az ügyvéd vagy a bíróság igazolása az ügyvédi vagy bírósági letétről vagy a közjegyző igazolása az alapítvány céljára rendelt vagyon bizalmi őrzésbe adásáról;  a legalább a működés megkezdéséhez szükséges pénzvagyon rendelkezésre bocsátásán túl, egyéb vagyonrendelés esetén az alapítói nyilatkozat;  felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata és  az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személynek a kijelölés elfogadására vonatkozó nyilatkozata. Alapítás- alapítvány

15 Alapítás- alapítvány nyilatkozatok  az alapítvány vagyonának kezelésére kijelölt (egytagú) kezelő szerv neve, illetve megnevezése, valamint lakóhelye (székhelye), vagy az említett célból létrehozott (több tagból álló) kezelő szervezet tagjainak neve, lakóhelye;  az alapítvány típusáról (alapítvány, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány, azaz pártalapítvány);  az alapítvány vagyonfelhasználási módjáról, a felhasználható vagyon mértékéről (tehát hogy a teljes vagyon vagy annak valamekkora része, valamilyen hányada vagy esetleg annak hasznai használhatók fel a cél érdekében);  arról, hogy az alapítványhoz lehet-e csatlakozni (nyílt vagy zárt alapítvány).

16 Alapítás - mindkét esetben  A nyilvántartási kérelmet a képviselő vagy annak meghatalmazottja nyújthatja be papír alapon, illetve a képviselő nyújtja be elektronikus úton. Abban az esetben, ha a szervezet vagy a képviselő meghatalmazottat jelöl ki, a perrendtartás szerinti formaságokat (írásba kell foglalni a meghatalmazást stb.) be kell tartani az eljárásban.  Fontos formaság, hogy semmilyen beadvány nem érkezhet a bírósághoz úgy, hogy nem minősül teljes bizonyító erejűnek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi beadványon (a székhelyhasználati hozzájárulástól a kérelmen át az esetleges alapítói nyilatkozatig) két tanú aláírása vagy közjegyző általi hitelesítés szükséges.  Lehetőség van egyszerűsített eljárásra is, amikor az elektronikus rendszerbe az egyszerűsített eljárásra rendszeresített űrlap kitöltését és kinyomtatását, majd aláírását és szkennelését követően lehet azt benyújtani.

17 Civil szervezetek nyilvántartása  székhely szerint érintett megyei bíróság,  közhiteles nyilvántartás,  az adatok nyilvánosak, az el nem bírált kérelmek is!  ÚJ: elektronikus benyújtási lehetőség /okirat minta alapján →15 nap/.

18 Civil szervezetek gazdálkodása  Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható  Az alapcél szerint (közhasznú) tevékenységet és a gazdasági-vállalkozási tevékenységet elkülönítve kell könyvelni  ÚJ: közhasznú kizárólag kettős könyvvitelt vezethet (2012. január 1.)

19 Könyvvezetés, beszámolás  Üzleti év azonos a naptári évvel  Beszámoló tartalma:  Mérleg  Eredmény kimutatás  Kiegészítő melléklet, illetve közhasznú melléklet  ÚJ: május 31-ig letétbe helyezni (OBH) és közzétenni – elektronikus Országos Bírósági Hivatal Budapest 1363 Pf. 24/1. A borítékon tüntessék fel: Beszámoló  Közzétételi kötelezettség saját honlapon (két üzleti évig)

20 Működés A civil szervezetek életét nem csupán a törvények, de belső szabályzataik is meghatározzák:  SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat)  Házirend  Szolgáltatási és ár jegyzék  Pénzkezelési szabályzat  Számviteli Szabályzat  Selejtezési Szabályzat  Irattári Terv  Iratkezelési Szabályzat

21 A feltételek az 1%-os felajánlásokról szóló törvény (a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény, a továbbiakban 1%-os törvény) módosításával a következőképpen változtak:  a felajánlások évének első napjához képest legalább két évvel korábbi nyilvántartásba vétel a feltétel (ez voltaképpen könnyítés a korábbi három évhez képest), továbbra is egyesület vagy alapítvány, illetőleg közalapítvány lehet alanya a felajánlásnak (természetesen az egyházi szervezeteken és az egyéb, a törvényben felsorolt intézményeken kívül);  a közhasznú alapítvány, egyesület vagy közalapítvány esetében egy évvel korábbi nyilvántartásba vétel a feltétel (vagy egyébként a fenti feltételnek való megfelelés); • és továbbra is (a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül) közhasznú tevékenységgel kell ténylegesen foglalkozni; • a közhasznú tevékenységet mindig az adott törvény alapján lehet megítélni (tehát „a jogszabályon alapuló állami vagy önkormányzati közfeladat teljesítését közvetve vagy közvetlenül segíti” kitételt csak 2014 után lehet alkalmazni, hiszen addig nem várható ez el a szervezetektől), illetve • a közhasznú szervezeteknek kötelező bemutatniuk az állami szervvel vagy önkormányzattal kötött szerződést, amit a felajánlások évének első napját megelőző év első napjával kötöttek (2014 után; előtte a 2011-ben hatályos közhasznú törvénynek kell megfelelnie a szervezeteknek). + 1%

22 Azok a szervezetek, amelyek 1%-os felajánlásokat gyűjtenek, a felajánlások fogadásáról kötelesek beszámolót készíteni az új szabályok alapján: a kedvezményezett a működési és cél szerinti költségeket összegszerűen is tartalmazó adatokat megküldi az adóhatóságnak elektronikus úton, méghozzá a kiutalást követő második év május 31. napjáig. (Korábban az átutalást követő naptári év október 31- éig kellett kedvezményezettnek a felhasználás adatait az adóhatóságnak megküldenie.)

23 Közhasznúság  Közfeladat teljesítésére irányuló, társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítésére, társadalmi jelentősége kimutatható.  A közhasznú tevékenység új szabályainak megfelelően a közhasznúság olyan tevékenység, amellyel a szervezet közvetlenül vagy közvetve jogszabállyal meghatározott állami vagy önkormányzati közfeladat elvégzését segíti. Így a szervezetnek meg kell jelölnie a jogszabályt, ami a közfeladatot rögzíti, és azt is, hogy annak megvalósítását közvetlenül vagy közvetve segíti. B6zfeladatok_Kszt-szerint.pdf

24

25 Közhasznúság- létesítő okirat A létesítő okirat a civil tv. szerint tartalmazza a formai, működésre vonatkozó kérdések:  a döntéshozó és képviseleti szervek ülésezésének gyakoriságára, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességre, határozathozatal módjára;  a felügyelő szerv létrehozására, működésére, hatáskörére;  a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére;  az éves beszámoló jóváhagyására vonatkozó szabályokat. A létesítő okirat (vagy más belső szabályzat, pl. SZMSZ) rendelkezik (szintén működési kérdésekről):  olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (és ha lehetséges a személye is) megállapítható (ez lehet pl. a határozatok tára);  a döntéseknek az érintettekkel való közlési, és egyébként a döntések nyilvánosságra hozatali módjáról;  a közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről;  a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

26 A létesítő okiratot tartalmi szempontból is módosítani kell, ha nem tartalmazza az alábbiakat:  a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő;  annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;  annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;  annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;  és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közhasznúság- létesítő okirat

27  Átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot VAGY  Két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem negatív VAGY  Személyi jellegű kiadásai eléri az összes ráfordítás egytizedét Közhasznúság- szükséges erőforrások:

28 Közhasznúság - Társadalmi jelentőség  1%+adományok, támogatások+tagdíj eléri az összes bevétel 1 tizedét  Közhasznú tevékenység költségei elérik az összes ráfordítás felét  Két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntest foglalkoztat

29 Közérdekű önkéntesség  Közérdekű önkéntes tevékenység (2005. évi LXXXVIII. törvény alapján)  Fogadó szervezet lehet minden közhasznú szervezet (közhasznú alapítvány, közhasznú egyesület, közhasznú társaság)  A szervezetek csak az alaptevékenységük, közszolgáltatásuk és közhasznú tevékenységük körében fogadhatnak közérdekű önkénteseket.  Nyilvántartásba vétel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál:  Bejelentő lap  Hatályos létesítő okirat  30 napnál nem régebbi kivonat, cégkivonat  Önkéntes szerződés: -az önkéntes tevékenység tartalma (adminisztráció, ügyfélszolgálat, rendezvényszervezés stb. -a tevékenység ellátásának helyét -a tevékenységre fordítandó időt - a pihenőidőt -azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntes részére biztosítanak (utiköltség térítés, étkezési juttatás stb.)

30  A jelenlegi szervezetek közül az egyesület és az alapítvány lehet kedvezményezettje a NEA (Nemzeti Együttműködési Alap) forrásoknak, mert az egyesület és az alapítvány, valamint a sajátos egyesületi formák közül a szövetség alanya lehet támogatásnak és pályázaton is indulhat, míg a szakszervezet és a párt nem részesülhet a NEA forrásaiból.  Az a szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül működési célú támogatásban, nem jogosult a NEA forrásai közül működési támogatásra.  Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy azok a szervezetek, amelyeknek a bevétele az utolsó lezárt üzleti évben elérte vagy meghaladta az 50 millió forintot, csak visszatérítendő működési támogatást kaphatnak (de projekttámogatásban ezek is részesülhetnek). Továbbá egy szervezet (és jogelődje), bármekkora is, csak két egymást követő évben részesülhet támogatásban a NEA terhére – függetlenül attól, hogy ez működési vagy projekttámogatás volt –, utána egy év „szünetet” kell tartani, s csak aztán nyújthat be új pályázatot. NCA→NEA

31  Működés – csak meghatározott ráfordítás alatt  Évfordulók, fesztiválok, rendezvények  Nemzetközi kapcsolatok  Kutatások  Szolgáltató, tanácsadó, oktató, fejlesztő tevékenység  Kiadványok, sajtó  Adományosztó szervezeteknek – az elvek később  Érdekképviselet

32 NCA→NEA II  60 % működésre  30 % programra egységes elvek alapján  10 % miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján legalább  10 % visszatérítendő támogatás/köztartozásnak minősül/  70% vissza nem téritendő támogatás

33 NEA szervezete  9 tagú Tanács  3 tagot az elektorok közvetlenül  3 tagot az Ogy. szakbizottsága  3 tagot a miniszter saját hatáskörében kéri föl  9 tagú kollégiumok  3 tagot az elektorok közvetlenül  3 tagot az Ogy. Szakbizottsága  3 tagot a miniszter saját hatáskörében kéri föl

34 NEA- kollégiumok Közösségi környezet kollégium: A kulturális tevékenység, közművelődés, tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnőttképzés, ismeretterjesztés, társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés területén működő civil szervezetek. Mobilitás és alkalmazkodás kollégium: Az élet és vagyonbiztonság, a közbiztonság, polgári védelem, önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa elhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidő, hobbi és sport, a nők és férfiak esélyegyenlőségének védelme területén működő civil szervezetek. Nemzeti összetartozás kollégium: Az európai integráció és a Kárpát medencei együttműködés, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység elősegítése, továbbá a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme területén működő civil szervezetek.

35 Társadalmi felelősségvállalás kollégium: Nonprofit szervezeteknek, ernyőszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmai és érdekképviselet, adományosztás, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzetű rétegek segítése, egyéb nonprofit tevékenységek területén működő civil szervezetek. Új nemzedékek jövőjéért kollégium: A nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- és környezetvédelem területén működő civil szervezetek. NEA- kollégiumok

36 Dátumok - határidők Hatálybalépés:  Kihirdetést követő 8. nap, illetve január 1. Megszerzett közhasznúsági besorolás  december 31-ig NEA pályázatok kiírása  minden év február 15.

37 Egyéb törvények  A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény  A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény  A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény  A számvitelről szóló évi C. törvény A számvitelről szóló évi C. törvény  A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet  Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény  Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet  A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló évi CLXXXI. törvény  A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény  A személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről szóló 9/2008. (IV. 10.) PM- SZMM együttes rendelet A személyi jövedelemadó meghatározott részében az adózó rendelkezése szerint részesített kedvezményezetteknek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény formai és tartalmi követelményeiről szóló 9/2008. (IV. 10.) PM- SZMM együttes rendelet  A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény  Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény  Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény  Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény  A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

38 Hasznos oldalak

39 Köszönöm a figyelmet! Balogh Anikó teleházvezető 7345 Alsómocsolád, Rákóczi u. 21 Tel: 72/ Mobil: 30/ WEB:


Letölteni ppt "„A jövő útjai” Civil szervezeti élet az új civil törvény tükrében T Á MOP-5.1.3-09/2-2010-0018 „ K Ö Z-T É R-H Á L Ó a csal á dok é rt ”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések