Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2014. 06. 26.1. OLDAL MSZ 447 és MSZ 1585 szabványok változása Orlay Imre MEE Miskolci szervezet elnöke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2014. 06. 26.1. OLDAL MSZ 447 és MSZ 1585 szabványok változása Orlay Imre MEE Miskolci szervezet elnöke."— Előadás másolata:

1 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL MSZ 447 és MSZ 1585 szabványok változása Orlay Imre MEE Miskolci szervezet elnöke

2 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL MSZ 447:2009 Kisfeszültségű, közcélú hálózatra való csatlakozás Az MSZ 447:1998 és az MSZ 447:1998/1M:2002 szabványok helyett, amelyek azonban december 31-ig még érvényesek Általánosságban a szövegben: • fogyasztó helyett felhasználó •Fogyasztói vezetékhálózat helyett öszekötő berendezés •Érintésvédelem helyett áramütés elleni védelem •Áramszolgáltató helyett elosztóhálózati engedélyes

3 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 1.4. Összekötő berendezés: a jogszabály szerint. 1. MEGJEGYZÉS: A VET szerint:.Több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó-hálózati engedélyes tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze.. 2. MEGJEGYZÉS: Az összekötő berendezés a csatlakozó berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel; a fogyasztásmérőhely az összekötő berendezés tartozéka Felhasználói mért főelosztó: a mért felhasználói hálózat részét képező, ennek a fogyasztásmérő berendezés utáni első elosztására és az egyes áramkörökbe iktatott túláramvédelmi készülékek elhelyezésére szolgáló elosztó. MEGJEGYZÉS: Itt helyezhető el egyes helyhez kötött fogyasztókészülékek leválasztó kapcsolója és az áram-védőkapcsoló is.

4 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Névleges csatlakozási teljesítmény: a felhasználói szerződésben csatlakozási pontonként rögzített helyen, jogszabályban meghatározott, vagy ott előírt módon számított teljesítményérték, amelyet a meghatározott túláramvédelmi készülékek névleges vagy beállított áramerőssége behatárol. MEGJEGYZÉS: A névleges csatlakozási teljesítmény értéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló teljesítmény értékét A csatlakozóvezeték és a fővezetékek (méretlen és mért) vezetőit feszültségesésre, melegedésre és áramütés elleni védelem szempontjából kell méretezni. MEGJEGYZÉS: E szabvány nem ad a melegedésre és az áramütés elleni védelem méretezésére vonatkozóan az MSZ 2364/MSZ HD sorozat követelményein túlmenően követelményeket Villanytűzhelyes lakás méretezési teljesítménye 11,04 kW. (10 kW) MEGJEGYZÉS: Tájékoztatásul ez a teljesítmény a következő fogyasztókészülékek teljesítményigényét elégíti ki: lakás világítása, rádió, lemezjátszó, televízió, videó- magnatofon, magnetofon, automata mosógép, 80 l-nél kisebb térfogatú forróvíztároló, vasaló, hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mikrohullámú sütő, mosogatógép (2 kW), porszívó, grilles villanytűzhely (10,4 kW-os), 1,5 kW-nál nem nagyobb teljesítményű és nem hőtárolós fűtőkészülék és más 0,4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű készülék, összesen 2 kW egyidejű teljesítményben.

5 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL A vezetékes gáztűzhelyes lakás méretezési teljesítménye 6,9 kW. (6,6kW) Amennyiben a felhasználási hely alapfűtése villamos, abban az esetben az 1,5 kW-nál nagyobb teljesítményű fűtőkészülékek (helyiségfűtő-készülékek) beépített fűtési teljesítményét kell figyelembe venni, de a fűtőkészülékek és a légkondicionáló berendezések egyidejű használatával nem kell számolni Ha az épületet (kislakóterű hétvégi ház) nem állandó tartózkodásra tervezték, és a bővítés távlatilag sem várható, ugyanakkor időszakosan sem szükséges nagyobb egyidejű teljesítmény, akkor a méretezési teljesítmény felhasználási helyenként legalább 7,36 kW (3,3 kW) legyen Ha a csatlakozóvezeték csupán egyetlen felhasználási helyet lát el,_* akkor első túláramvédelmi készülékként közvetlen mérés esetén a fogyasztásmérő berendezéshez tartozó, a felhasználói szerződésben meghatározott névleges áramerősségű kismegszakító, mérőváltós (közvetett) mérés esetén pedig késes olvadóbiztosító vagy túlterhelés- és zárlatkioldással ellátott megszakító is alkalmazható. MEGJEGYZÉS: Ez a követelmény akkor is érvényes, ha az egyetlen felhasználási hely több fogyasztásmérőn keresztül kapja a villamos energiát, s minden fogyasztásmérőhöz külön túláram-védelem tartozik. * kimaradt: és nincs a méretlen fogyasztói hálózatban villámáram levezető beépítve!

6 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Lényeges: A fogyasztásmérőhöz tartozó túláramvédelmi készülék és a csatlakozási pont közé nem kell túláramvédelmet létesíteni, ha a: •Csatlakozóvezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, a hálózati leágazási pont és a fogyasztásmérő berendezés között a fázisvezető(k)ben nincs, nullavezetőben pedig csak egy vezetőkötés van; MEGJEGYZÉS: A nulla-vezetőnek ez a kötése a csupasz sodrony és a szigetelt vezető összekötésénél van. •a csatlakozóvezeték csak egy felhasználási helyet lát el, a fővezetéket e szabvány közzététele előtt létesítették, és a hálózati leágazási pont és a fogyasztásmérő berendezés között mind a fázisvezetőkben, mind a nullavezetőben (a nullavezető csupasz sodronyának és szigetelt vezetőjének összekötését is beleértve) legfeljebb egy-egy vezetőkötés van (függetlenül attól, hogy a fővezetéket felújították-e vagy sem).

7 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Az áramütés elleni védelem létesítéséről (és ellenőrzéséről) jogszabály rendelkezik. MEGJEGYZÉS: A jogszabály rendelkezéseit együtt kell alkalmazni az MSZ 2364/MSZ HD sorozat, valamint a jogszabályban hivatkozott más nemzeti szabvány követelményeivel TN-rendszer esetén a védővezetőnek a PEN-vezetőről való leágaztatását vagy az első túláramvédelmi készülék mellett elhelyezett nullabontó előtt, vagy a felhasználói mért főelosztóban kell megvalósítani. A védővezetőt a fázisvezetők- kel együtt (pl. közös védőcsőben, közös több-erű vezetékben) kell vezetni. Alelosztók alkalmazása esetén megengedett a védővezető leágaztatását a felhasználói főelosztó helyett az egyes alelosztókon megvalósítani Ha felszálló fővezeték van, abban PEN-vezetőt nem szabad alkalmazni Áram-védőkapcsolót az elosztóhálózati engedélyessel történt ellenkező megállapodás hiányában csak a mért felhasználói hálózatban szabad alkalmazni.

8 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 2.6. Túlfeszültség-védelem Amennyiben az épületben túlfeszültség-védelmi egységet (túlfeszültség- védelmi eszköz, tokozat, szerelés) létesítenek, akkor azt az épület tápellátása belépési helyének közelében a fővezeték és az EPH-csomópont közé ajánlatos beépíteni. A túlfeszültség-védelmi egység beépíthető a méretlen hálózatba is. A méretlen hálózatba való beépítés esetén azt a szakasz szerint kell megvalósítani. MEGJEGYZÉS: A túlfeszültségre érzékeny elektronikus berendezések túlfeszültségvédelmi igényeit az MSZ EN 61000, az MSZ EN és az MSZ HD tartalmazzák. *megváltozott szöveg A méretlen vezetékhálózatba csak olyan túlfeszültség-védelmi egység építhető be, amelynek kialakítását az elosztóhálózati engedélyes elfogadta A csatlakozóvezeték bármely esetben létesíthető kábellel, ha ennek nincs műszaki akadálya vagy hatóság nem tiltja A szabadvezetékes csatlakozóvezeték a területileg illetékes elosztóhálózati engedélyes műszaki előírásaiban rögzített típusú szigetelt szabadvezeték legyen. MEGJEGYZÉS: Jogszabály előírása alapján a csatlakozó vezeték létesítése az elosztóhálózati engedélyes feladata.

9 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Tetőtartó csak az épület tetőszerkezetén helyezhető el az M3. melléklet szerint, ettől csak az elosztóhálózati engedélyes előzetes hozzájárulásával lehet eltérni A szigetelt szabadvezetékes csatlakozásnak sem a vezetői, sem a tartószerkezetei nem használhatók jelátviteli rendszerek (pl. telefon, kábeltelevízió) mechanikai tartására, kivéve az épületre szerelt tartószerkeze- teket (tetőtartókat, falitartókat), amelyek statikai ellenőrzést követően, az elosztóhálózati engedélyessel történt egyeztetés után felhasználhatók egymással kötegelt jelátviteli rendszereknek a szigetelt szabadvezeték alatti feszítésére. A jelátviteli vezetékek tartósodronyába szigetelő közdarabot kell beiktatni. A két feszítési pont közötti legkisebb távolság legalább 300 mm legyen. A tetőtartó belsejében csak a kisfeszültségű szigetelt csatlakozóvezeték vezetékei helyezhetők el.

10 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 3.4. A csatlakozási pont kiépítésének helye Az elosztóhálózati engedélyessel történő, ettől eltérő megállapodás hiányában a csatlakozási pontot a következők szerint kell megválasztani: •. ha a több felhasználási helyet tartalmazó épületnek közterületre nyíló kapuja van, akkor ennek (több kapuesetén a főkapunak) kapualjában, könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel; •. ha az épületnek, építménynek közterülettel érintkező vagy a közterülettől el nem választott fala van, akkor ennek lehetőleg a külső oldalán, a közterület felől könnyen hozzáférhető és kezelhető elhelyezéssel; •. ha az ingatlant a közterülettől kerítés választja el, úgy ennek vonalában, a kerítés közterület felőli oldaláról könnyen megközelíthető és kezelhető elhelyezéssel. * Külön pontban került kiemelésre a helyett

11 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 4.6. Tűzvédelem A tűzvédelmi főkapcsolók. azokon a helyeken, ahol ezek alkalmazását jogszabály előírja. Elhelyezhetők a kapualjban vagy a csatlakozó főelosztóban. Villamos kapcsolás szempontjából beiktathatók a méretlen fővezeték bármely szakaszába A tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító kábelrendszereket jelölni kell. A jelölés tartalma: a) kivitelező (cég) neve; b) kivitelezés dátuma; c) kábelrendszer tűzállósági határértéke; d) kábelrendszer megnevezése a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványnak megfelelően Tűzálló kábelrendszerek hordozó- és tartószerkezeteit olyan épületszerkezetekhez kell rögzíteni, amelyek tűzállósági határértéke legalább megegyezik a tűzálló kábelrendszerre megkövetelt tűzállósági határértékkel Biztosítani kell, hogy a tűzálló kábelrendszerek működőképesség- megtartását leeső szerkezeti elemek negatív módon ne befolyásolják. * lényeges változás

12 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell tartani vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítók rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. Középmagas és magas épületek Külső csatlakozó vezeték céljára kizárólag kábel használható. A középmagas és magas épületet a kisfeszültségű energiaellátó hálózathoz tartozó szabadvezeték legfeljebb 3 m-re közelítheti meg, az épület homlokzat - ából esetleg kiálló részek figyelembe vételével Magas épület számára kétoldali betáplálást kell létesíteni az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős felhasználói berendezések ( szakasz) biztonságos ellátására. A második betáplálás az üzemi energiaellá- tástól független transzformátorról létesítendő. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása esetén a második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell Az épület házi főelosztó berendezését a lakóépületek villamos hálózatra kapcsolására vonatkozó előírások szerint kell kialakítani. A villamos kapcsolóhelyiség ajtóinak A1, EI 15 minősítésűnek kell lenniük.

13 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL A főelosztó berendezésből kiinduló áramköröket, valamint a felszálló és leágazó fővezetékeket fogyasztócsoportonként kell kialakítani és az egyes fogyasztócsoportok energiaellátására kiinduló fővezetéket, vagy fővezetékeket csak a főelosztó berendezésben kell leválasztó kapcsolóval ellátni. A fővezetékek födémeken történő átvezetését úgy kell kiképezni, hogy az a tűz vagy a füstgáz átterjedését meggátolja Lakások villamosenergia-ellátására lépcsőházanként egy vagy több, az összes szinten végigmenő fővezeték létesítése - a szintenkénti leágazásnál közbeiktatott - leválasztó kapcsolóval megengedett. Engedélyezett továbbá az előbbiek szerinti fővezetékeknél a szintenkénti leválasztó kapcsoló elhagyása, ha a fővezeték közvetlenül csatlakozik a fogyasztásmérő helyiséghez, szekrényhez. A lépcsőházban emeletenként, tartós felirattal utalni kell az emeleti leválasztó kapcsoló, és a fogyasztásmérő helyiség, szekrény helyére Ha az épület energiaellátását nagyfeszültségű rendszer - az épületben nagyfeszültségű kábel és többszinten elhelyezett transzformátor - biztosítja, akkor a következő szakasz szerinti követelményeket kell betartani Az épület teljes nagyfeszültségű hálózata az épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsolótérben (a lakóépületek villamos hálózatra kapcsolására vonatkozó műszaki előírások szerint) lekapcsolható legyen.

14 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Csak száraz transzformátorokat szabad alkalmazni Az egyes transzformátorokhoz csatlakozó felhasználói berendezések a transzformátorokhoz tartozó kisfeszültségű kapcsoló-berendezésben tűzszakaszonként csoportosítva legyenek leválaszthatók A főelosztó berendezésben nagyfeszültségű energiaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló- berendezésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasztó csoporto(ka)t, és külön lekapcsolható leágazásokat kell kiképezni Középmagas és magas épületben az szakasz szerint táplált leágazásokat kell kiépíteni az alábbi fogyasztók részére: a) nyomásfokozó oltóvízszivattyú, b) gépi füstelszívás, c) füstelvezető nyílások működtetése, d) túlnyomásos szellőző (füstmentesítés), e) állandó felügyeletű helyiség (tűzjelző központ stb.) világítása, f) biztonsági felvonók erőátviteli, világítási és biztonsági berendezései stb., g) a kiürítési útvonalak világítása, h) a tűzvédelmi szakhatóság által előírt. MEGJEGYZÉS: A tűzjelző berendezések táplálása a vonatkozó rendelkezés szerint.

15 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 5.1. A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet vagy az elosztó- hálózati engedélyes tájékoztatása alapján, vagy az elosztóhálózati engedélyessel történő előzetes megegyezés szerint kell biztosítani. MEGJEGYZÉS: Ez tartalmazza az áramváltó alkalmazásának esetleges szükségességét is, de 50 A, illetve 80 A-nél nagyobb névleges áramerősségű csatlakozás esetén erre általában szükség van.

16 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL MSZ 1585:2009 szabvány Villamos berendezések üzmeltetése (EN :2004 és nemzeti kiegészítései) Az MSZ 1585:2009 szabvány tartalmazza az MSZ EN :2005 „Villamos berendezések üzemeltetése” szabványnak – az előszava és a bevezetése kivételével – az általános követelményeket tartalmazó teljes szövegét, valamint az azzal együtt alkalmazandó részletes nemzeti kiegészítéseket. A szabványban az eredeti EN szabvány álló betűkkel, a nemzeti kiegészítések dőlt betűkkel kerültek szedésre, illetve a számozásban is követhető.

17 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Bevezetés Számos nemzeti jogszabály, szabvány és belső szabályzat foglalkozik az e szabvány alkalmazási területéhez tartozó kérdésekkel és az ezekben megfogalmazott gyakorlati eljárási rendek képezik e munka alapját. A szabvány két részből áll. Az EN első része az összes CENELEC- tagország számára érvényes minimális követelményeket, és a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos néhány kiegészítő tájékoztató mellékletet tartalmaz. Az EN második része egy sor előírás státuszú nemzeti mellékletet tartalmaz (országonként egyet), amelyek vagy az adott országban jelenleg érvényes biztonsági követelményeket határozzák meg, vagy e szabvány minimális követelményeihez adnak nemzeti kiegészítéseket. Ez az elképzelés egy meghatározó lépés a biztonsági színvonal fokozatos összehangolására Európában a villamos berendezések üzemeltetésével, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végzett munkákkal kapcsolatban. Ez a dokumentum elfogadja a jelenleg különböző, biztonsággal kapcsolatos nemzeti követelményeket. A szándék idővel a közös biztonsági szint meghatározása. Eredményt csak úgy érhetünk el, ha a villamos berendezésen, vagy azok közelében munkát végzők ismerik és szigorúan betartják az előírásokat.

18 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Általánosságban néhány gondolat a szabvánnyal kapcsolatban: • számtalan pontban a szöveget kisebb mértékben módosították, ami a jobb megértést segíti • néhány új fogalom került bevezetésre • jelenleg a szabvány újabb szöveg pontosítása folyik annak érdekében, hogy bevezethető legyen az egyszemélyes munkavégzés bizonyos munkafajtáknál • módosult az egyes szakképzetségi csoportokban a teljesítmény határ összefüggésben a 32 A-es csatlakozási teljesítmény értékkel (25 A helyett) Mivel a szabvány számtalan apróbb módosítást tartalmaz, így most csak azokat fogom bemutatni, amelyek érintik a regisztrált vállalkozók munkáját, vagy azokat, amelyek lényeges kiegészítést tartalmaznak a korábbi szabványhoz képest.

19 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Új fogalmak (villamos) kezelőtér Olyan helyiség, elhatárolt helyiségrész, a szabad térnek olyan fallal vagy kerítéssel elzárt része, ahol az ott lévő, az áramütés elleni alapvédelem általános követelményeit nem mindenben kielégítő villamos berendezéseket csak arra feljogosított, villamos szempontból legalább kioktatott személyek kezelik. 1. MEGJEGYZÉS: Nem kezelőtér az olyan helyiség, elhatárolt helyiségrész vagy szabad tér, ahol az ott lévõ villamos berendezések mindenben - tehát a vonatkozó létesítési szabványban megengedett enyhítések alkalmazása nélkül - megfelelnek az áramütés elleni alapvédelem általános követelményeinek. 2. MEGJEGYZÉS: Nem szabad kezelőtérnek tekinteni az olyan helyiséget, elhatárolt helyiséget, szabad teret, ahol az ott lévõ villamos berendezéseket ki nem oktatott személyek is kezelhetik elzárt kezelőtér Olyan (villamos) kezelőtér, amelyben az ott lévő villamos berendezéseket csak alkalomszerűen vagy rendszeresen, de ritkán - műszakonként legfeljebb kétszer – oda belépő, illetve szemmel tartó, villamos szempontból legalább kioktatott személyek kezelik. 1. MEGJEGYZÉS: Általában az elzárt kezelőtérben villamos szakképzettséggel nem rendelkező kioktatott személyek csak a kezelési utasításban egyértelműen körülhatárolt tevékenységet végezhetnek. 2. MEGJEGYZÉS: A felügyelt kezelőterekkel szemben az az alapvető különbség, hogy a ritka és rövid idejű jelenlét következtében itt elvárható a nagyobb körültekintés és az óvatosabb munkavégzés.

20 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL állomásfelelős Az üzemeltető által egy vagy több olyan állomás kezelésével és felügyeletével – adott munkára vagy adott időre – megbízott személy, amely állomásokban rendszerint nincs helyszíni szolgálattevő kezelő vonalfelelős Az üzemeltető állományába tartozó és az üzemeltető részéről esetenként megbízott szakképzett személy, aki a nagyfeszültségű szabadvezetéki munkában résztvevő összes munkacsoport és az üzemirányító közötti kapcsolatot tartja. Új megfogalmazás: (villamosan) szakképzett személy [skilled person (electrically)] Az a személy, aki olyan, az adott munkaterületre vonatkozó szakmai képesítéssel, tudással és gyakorlattal rendelkezik, amely képessé teszi a villamosság által előidézhető kockázat értékelésére és a veszélyek elkerülésére kioktatott személy (instructed person) Az a személy, akit szakképzett személy megfelelően kioktatott, és ezáltal képessé vált a villamosság által előidézhető veszélyek elkerülésére.

21 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL feszültség alatti munkavégzés övezete (live working zone) Az aktív részek körüli olyan tér, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző személy védelmi intézkedések nélkül behatol MEGJEGYZÉS: A feszültség alatti munkavégzés övezetének külső határát a DL távolság jelzi (lásd az 1. és a 2. ábrát) közelítési övezet (vicinity zone) { A veszélyes övezetet körülvevő… } A feszültség alatti munkavégzés övezetét körülvevő { A veszélyes övezetet körülvevő… }, meghatározott nagyságú tér (lásd az 1. és a 2. ábrát).

22 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 101. táblázat A szabadvezeték névleges feszültsége kV A veszélyes közelség kiterjedése m legfeljebb 1 - szigetelt vezeték - csupasz vezeték 1-től 10-ig 22 és 36{35} ,3 0,9 1,2 1,5 2,0 3,0 4,0 7,0

23 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL MEGJEGYZÉS: Kisfeszültségen egy dolgozó akkor végez feszültség alatti munkát, ha érintkezésbe kerül csupasz, aktív részekkel. Nagyfeszültségen egy dolgozó feszültség alatti munkát végez, ha belép a feszültség alatti munkavégzés övezetébe, függetlenül attól, hogy csupasz, aktív részekkel érintkezésbe kerül vagy sem.

24 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL feszültségmentesítés Az a meghatározott sorrendben végrehajtott, több műveletből álló munkafolyamat, amelynek során a feszültségmentesítendő villamos berendezés vagy berendezésrész kapcsolata minden lehetséges energiatápláló berendezéssel megszűnik és feszültség alá kerülése (a 6.2. szakasz követelményei szerint) meg van akadályozva feszültség alatt álló E szabvány szempontjából a villamos berendezés az első üzembe helyezés időpontjától kezdődően mindenkor annak tekintendő, ha rajta a 6.2. szakasz szerint meghatározott feszültségmentesítést nem hajtották maradéktalanul végre feszültség nélküli állapot Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítésnek a 6.2. szakaszban előírt feltételei.

25 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 4.1. Biztonságos üzemeltetés A villamos berendezésen végrehajtandó bármilyen művelet megkezdése előtt elemezni kell a villamos kockázatok mértékét. Az elemzés során meg kell határozni, hogy a műveletet hogyan kell végrehajtani és milyen biztonsági előírásokat és óvintézkedéseket kell betartani a biztonság fenntartása érdekében. (új megfogalmazás) 4.2. Személyzet A munkavégzésben résztvevők vagy a munkavégzéssel érintett személyek biztonságával kapcsolatos, személyekre ruházott felelősségnek meg kell felelnie a nemzeti jogszabályoknak. A személyzet köteles a munkavégzés helyének és a körülményeknek megfelelő ruházatot viselni. Ez jelentheti a szorosan illeszkedő védőruházat vagy kiegészítő egyéni védőeszköz használatát Arra illetékes képzett személynek a munka egészére vonatkozó, e szakasz szerinti meghatározása esetén a részletes írásos munkautasítás helyett a szóbeli utasítás is elegendő. Ebből a szempontból egyszerűnek az a villamos berendezés tekintendő, amely a munka idején csak egyetlen oldalról táplálható, s nincs önműködő visszakapcsolása, vagy – ha ilyen van – azt a munka idejére letiltották. Egyszerű vagy megállapodás szerinti eljárás az olyan munkafolyamat, amit a munkát végző már többször „rutinszerűen” végzett.

26 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL A személyi védőeszközöket és villamos biztonsági eszközöket időszakos biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni a következő időintervallumokban: -munkahelyzet-beállító deréköv: félévente; -teljes testhevederzet: félévente; -rögzítőkötelek, mentőeszközök: félévente -mászószerszám: félévente; -feszültségkémlelő (egysarkú) (1 kV fölött): 2 évente; -fázisazonosító (1 kV fölött): 2 évente; -szigetelő-, illetve kezelőrúd (1 kV fölött): 2 évente; -villamos védőkesztyűk: félévente. A felsorolásban nem szereplő hasonló eszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata esetében a vonatkozó jogszabályt vagy termékszabványt kell figyelembe venni A szabványok szerint érintésvédelemre kötelezett villamos berendezéseket érintésvédelem nélkül csak akkor szabad bekapcsolni, ha az közvetlen felügyelet alatt marad. Ez ideiglenes jellegű bekapcsolásra is vonatkozik.

27 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Ellenőrzés{felülvizsgálat} Az ellenőrzés{ felülvizsgálat } célja annak igazolása, hogy a villamos berendezés megfelel a biztonsági szabályzatoknak és a vonatkozó szabványokban meghatározott műszaki követelményeknek, de kiterjedhet a berendezés megfelelő üzemi állapotának igazolására{ ellenőrzésére } is. Az új villamos berendezések, valamint a meglévő villamos berendezések módosítása és bővítése esetén, üzembe helyezésük előtt ellenőrzést kell végezni. A villamos berendezéseket megfelelő időközönként újra ellenőrizni kell { felül kell vizsgálni }. Az időszakos ellenőrzések{ felülvizsgálatok } célja, hogy felfedje az üzemelés során keletkező hibákat, amelyek zavarhatják az üzemelést vagy veszélyt okozhatnak Az ellenőrzés{ felülvizsgálat } állhat: •szemrevételezésből; •az és az szakasz követelményeinek megfelelő mérésekből és/vagy próbákból Időjárási feltételek Kedvezőtlen időjárási feltételek, pl. villámlás, heves zápor, köd, erős szél stb. esetén a munka megkezdésével és/vagy folytatásával kapcsolatban korlátozásokat kell bevezetni. Ha a munkavégzés helyén rosszak a látási viszonyok, akkor a munkavégzést nem szabad elkezdeni és minden folyamatban lévő munkát fel kell függeszteni, biztonságossá téve a munkavégzés helyét.

28 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Visszakapcsolás elleni biztosítás A villamos berendezésnek azokat a részeit, amelyeken a teljes körű leválasztás után még feszültség marad, pl. a kondenzátorokat és a kábeleket, megfelelő eszközökkel ki kell sütni Transzformátorállomásban kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval terhelést kapcsolni zárlatgyanús villamos berendezésre rákapcsolni tilos. Kizárólag földről kezelhető elosztószekrényekben, szakaszszekrényekben megengedett kezelőfogantyúval kezelhető késes biztosítóval mérés után 100 A- ig terhelést kapcsolni vagy zárlatgyanús villamos berendezésre 100 A-es késes biztosítóval rákapcsolni. Egyéb berendezés, illetve nagyobb üzemi áram és biztosítóbetét-érték esetén a műveletet a fedővédelmet ellátó berendezéssel kell elvégezni.

29 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Gallyazás Feszültség alatt álló szabadvezetékek közelében levő fák gallyazását: -kisfeszültség esetén a és szakasz; -1 kV-nál nagyobb, de legfeljebb 36 kV feszültség esetén (középfeszültségen) a – szakasz szerint kell elvégezni Kisfeszültségű szabadvezeték közelében lévő fák gallyazását bármely I. csoportba tartozó (villamosan képzetlen) személy egyedül vagy képzett munkavezető nélküli csoportban a szabadvezeték kikapcsolása nélkül is elvégezheti, ha a következő feltételek mindegyike teljesül: -Sem a gallyazást végző személy, sem szerszáma sem a levágandó (eltávolítandó) ág alaphelyzetben, levágás közben és lehullás közben sem közelíti meg a kisfeszültségű vezetéket 1 m-nél kisebb távolságra. -Ha e feltételek bármelyike nem teljesül, akkor a gallyazást vagy a megközelített szabadvezeték kikapcsolása után, vagy a nagyfeszültségű vezetékek közelében végzett gallyazás szabályai szerint kell elvégezni. 1. MEGJEGYZÉS: E szakasz szempontjából nincs különbség a csupasz (szigetelés nélküli) a szigetelt és a köpenyes vezetékből álló szabadvezeték között.

30 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL 2. MEGJEGYZÉS: Szeles időben a megadott távolságok becslésénél figyelembe kell venni mind a vezetéknek a szél hatására történő kilengését, mind az érintett gallyaknak még levágás előtt álló kihajlását és a levágott részek várható repülési útját is. 3. MEGJEGYZÉS: Kétség esetén a vezeték üzemeltetőjétől kell nyilatkozatot kérni, hogy az érintett vezeték kis- vagy nagyfeszültségű Azokat a vezetékkel legfeljebb azonos magasságban lévő ágakat, gallyakat, amelyek a csupasz kisfeszültségű szabadvezeték feszültség alatt álló legalsó vezetőjét még nem közelítették meg a veszélyes közelségnél kisebb távolságra, száraz időben, legalább 2,5 m hosszú fanyélre szerelt, száraz kötéllel működtetett nyesőollóval vagy kifejezetten gallyazásra kialakított motoros fűrésszel le szabad nyesni. Kisfeszültségű szigetelt szabadvezeték esetén ezt a szerszámot, eszközt akkor is lehet alkalmazni, ha az ágak még éppen nem érintik a szigetelt vezetéket és legfeljebb a vezetékkel azonos magasságban helyezkednek el. Feszültség alatt álló vezetőt (csupasz és szigetelt vezeték esetén egyaránt) a munkát végző személy ezzel a szerszámmal, eszközzel is legfeljebb a veszélyes közelség 0,5 méterrel megnövelt távolságáig közelítheti meg.

31 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Ha az ágak, gallyak nem nyúlnak a feszültség alatt álló legalsó vezetékszál alatt 1 méter távolságban képzelt vízszintes sík fölé, a gallyazásnál csak arra kell ügyelni, hogy a gallyazást végző személy testével, illetve a munkavégzéshez alkalmazott szerszámaival, eszközeivel a feszültség alatt álló vezetőt ne közelítse meg a veszélyes közelségen (lásd a 101. táblázatot) belül. Az 1 méter távolság 0,5 méterre csökkenthető, amennyiben a munkavégzést e szabvány szakasza szerinti IV. csoportba tartozó villamosan szakképzett személy irányítja Ha az ágak, gallyak kívül esnek a hozzájuk legközelebbi feszültség alatti vezetőtől 1 méterre képzelt függőleges síkon és ebbe a síkba levágás vagy leesés közben sem érhetnek be, a gallyazást végző személy testével, illetve a munkavégzéshez alkalmazott szerszámaival, eszközeivel a feszültség alatt álló vezetőt legfeljebb a veszélyes közelség (lásd a 101. táblázatot) 0,5 méterrel megnövelt távolságáig közelítheti meg. Az 1 méter távolság 0,5 méterre csökkenthető, illetve a megközelítés a veszélyes közelség határáig történhet, amennyiben a munkavégzést e szabvány szakasza szerinti IV. csoportba tartozó villamosan szakképzett személy irányítja.

32 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL Ha az ágak, gallyak kívül esnek ugyan az előző szakaszban körülírt függőleges síkon, de nincs biztosítva, hogy ez a távolság az ág (gally) levágása vagy eltávolítása közben is megmarad, feszültség melletti gallyazást csak abban az esetben szabad végezni, ha a vezeték veszélyes megközelítését megfelelő intézkedéssel (pl. az ágnak a törzshöz való kikötésével) megakadályozzuk. A fűrészelést ebben az esetben is úgy kell végezni, hogy az ág le ne hajoljon (alulról befűrészelni). A teljes átfűrészelést csak azután szabad elvégezni, ha a már befűrészelt ágat a kikötéssel a törzshöz vontuk. Feszültség alatt álló vezetőt a munkát végző személynek testével, illetve a munkavégzéshez alkalmazott szerszámjaival, eszközeivel a veszélyes közelség 0,5 méterrel megnövelt távolságánál jobban nem szabad megközelítenie. A megközelítés a veszélyes közelség határáig történhet, amennyiben a munkavégzést e szabvány szakasza szerinti IV. csoportba tartozó villamosan szakképzett személy irányítja Feszültség alatt álló vezetékek közelében való gallyazással csak e munkára kellően kioktatott ( szakasz III. csoportba tartozó), a munka irányításával pedig szakképzett ( szakasz IV. csoportba tartozó) személyt szabad megbízni. A nagyfeszültségű vezetőt közelítési távolságon belül megközelítő hajtásokat csak a vezető feszültségmentesítése után szabad levágni.

33 ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft OLDAL KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "ELMŰ Hálózati Kft, ÉMÁSZ Hálózati Kft 2014. 06. 26.1. OLDAL MSZ 447 és MSZ 1585 szabványok változása Orlay Imre MEE Miskolci szervezet elnöke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések