Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A lelki tényezők hatása az immunrendszerre Rigó Adrien 2005.04.25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A lelki tényezők hatása az immunrendszerre Rigó Adrien 2005.04.25."— Előadás másolata:

1 A lelki tényezők hatása az immunrendszerre Rigó Adrien

2 Pszichoneuroimmunológia „A pszichoneuroimmunológia az immunológiát, az idegtudományokat, az endokrinológiát, a pszichológiát és a magatartástudományokat átfogó fiatal tudomány, amely a viselkedés, az immunrendszer és az idegrendszer közötti összetett kölcsönhatásokkal foglalkozik, egészséges és beteg szervezetekben egyaránt.”

3 Hagyományos elképzelés  Az immunrendszer egy autonóm rendszer, az idegrendszertől függetlenül funkcionál Ma: számos területen szoros funkcionális együttműködés:  Egymás transzmittereit, hírvivőit termelik és receptorral rendelkeznek  A kapcsolat fontos:  A szabályozás miatt  A betegségek miatt

4 A pszichoneuroimmunológia főbb kutatási területei  Az idegrendszer és immunrendszer neurokémiai kapcsolatai  A neuroendokrin és az immunrendszer közötti interakciók  A viselkedés és immunrendszer interakciói  A pszichoszociális faktorok, stressz, betegség és immunitás kapcsolata  Egyes betegségek pszichoneuroimmunológiai vetülete

5 Az immunműködést módosító hatások  Stressz  Személyiség, gondolkodásmód  Szociális hatások  Életmód  Pszichoszociális intervenciók

6 A stressz-kutatás eredményei Akadémiai stressz  a vizsga-stresszeknek az immunrendszerre gyakorolt hatása  fõiskolások és egyetemisták vizsgaidõszakai illetve államvizsgái  nagyon sok paraméterben sikerült változást találni  jelentõs immun-védekezés csökkenés (elsõsorban az NK-sejtek aktivitást és limfocita-proliferációt vizsgálták)  Életmód mediáló szerepe!

7 Tárgyvesztés Gyász  Korábbi megfigyelések: a gyászolók magasabb halálozási és megbetegedési aránya  Mi van a háttérben?  Bartrop és mtsi (1977) 26 özveggyel végeztek egy 6 hétig tartó nyomonkövetéses vizsgálatot  csökkent T-sejt proliferáció  Késõbb mások is: hetekkel, sõt hónapokkal késõbb is gyengébben mûködtek bizonyos immunfolyamatok  a gyász egy olyan állapot, amelyben védekezõképességünk jelentõs mértékben csökken  kötõdés mértéke -az esemény érzelmi jelentése fontos

8 Válás, vagy különélés  Elvált nők, illetve férfiak vizsgálata  magasabb depressziós arány és csökkent T- sejt funkciók  kötõdés mértéke is fontos!  (a szociális veszteség hatása általában erőteljesebben érinti a férfiakat és az idősebbeket)

9 Anyamegvonás  Coe és mtsi (1989) kismajmokat naponta 1 órára szeparáltak el az anyjuktól, több héten keresztül  nem tudtak hormonálisan alkalmazkodni szeparációhoz; hetek múlva is magas stressz- hormonszint és csökkenés a humorális immunitás számos mutatójában  ugyanabban a környezetben, ismerõs társakkal körülvéve, sokkal kevésbé jelentkezett ez a negatív hatás  anya elvesztése fokozhatja gyermekeknél és serdüléknél a leukémiára, vérrákra való hajlamot

10 Munkanélküliség  A tárgyvesztés egy speciális formája az állásvesztés, vagy hosszú távon a munkanélküliség  az élet különbözõ területeire (önértékelés, anyagi helyzet, idõ szervezése felborulása) erõteljes hatást gyakorolhat  Kilenc hónapja munka nélkül lévõknél még jó szociális körülmények ellenére is sikerült immunszuppressziót tettenérni; csökkentnek bizonyult a T-sejtek proliferációs képessége

11 A negativ szociális kapcsolatok Rossz házasság  Rossz házasság nõk és férfiak esetében: számos immunfunkció csökkenése  nagyobb mennyiségû antitest Epstein-Barr- Vírusra (EBV), csökkent limfocita-proliferáció PHA-ra és ConA-ra

12 Magányosság  A magányosság szubjektív érzése és az immunfunkciók között negatív kapcsolat  Orvostanhallgatók között a magányosak esetében alacsonyabb NK-aktivitást, alacsonyabb T-sejt proliferációt, magasabb EBV- antitest szintet, és magasabb vizelet-kortizol- szintet találtak  Hasonló összefüggést írtak le egyéb magányos embereknél is; más egyetemisták és pszichiátriai betegek esetében.

13 Krónikus betegek ápolása  Alzheimer betegek családtagjainál azt találták, hogy nagyobb arányban jellemzi õket depressziós hangulat, s egyúttal csökkent immunmutatókkal rendelkeznek  Az évekig, évtizedekig tartó ápolás (amely nemcsak nagy áldozatot jelent, hanem annak a fájdalmát is, hogy egy általunk szeretett személy beteg) krónikus stresszként kimerüléshez, alkalmazkodóképességünk megterheléséhez vezethet.

14 Személyiség, kognitív tényezők  Új irányvonal  Hihetetlenül fontos a személyek látásmódja az élettel, sérülékenységükkel, állapotukkal és betegségeikkel kapcsolatban  Számos vizsgálat igazolta a látásmód és immunfunkciók kapcsolatát  Ezekből ízelítő

15 A jövővel kapcsolatos hiedelmek  Az általános elvárások stílusa (milyen végkifejletet várunk a jövőben) miként jelzi előre a testi egészség alakulását?  Optimizmus:  Kevesebb komplikáció koronária-bypass műtét után  Gyorsabb felépülés  Pesszimizmus:  Rákban való elhalálozás magasabb kockázata  Egészségi állapot rosszabb értékelése  Általános reménytelenség:  Bejósolja a teljes mortalitást

16  HIV+ személyekkel végzett vizsgálatok:  Az egészséggel-betegséggel kapcsolatos specifikus elvárásaik voltak döntők az előrejelzés szempontjából (nem az általános diszpozíció)  Az elvárások nem a negatív érzelmi állapoton és magatartáson keresztül hatottak!  Daganatos megbetegedésekben is ismertek hasonló eredmények:  A negatív prognózis „sztoikus” elfogadása rosszabb prognózissal jár

17 Kontrollal kapcsolatos hiedelmek  A kontrollálhatatlan stressz általában negatívabb egészségügyi hatásokkal jár, mint a kontrollálható  Bizonyos immunmutatók erősebb csökkenése  Felgyorsult tumornövekedés  Csökkent túlélési idő  Állatkisérletekben és humán vizsgálatokban is (hogy szerezzünk kontroll?)  Nemcsak a valós kontrollálhatóság fontos (közömbösítheti a stressz immunfolyamatokra gyakorolt hatását), hanem a kontroll-hit

18 Hiedelmek az énről  Szemrehányást tevő, depressziós hangulat, a kudarcok saját magunknak tulajdonítása, önvádlás bizonyos immunmutatók csökkenésével jár (HIV+ személyek)  A 25 éves korban mért attribúciós stílus kapcsolatot mutatott a 30 évvel későbbi egészséggel  Valamilyen eltitkolás is immunfunkció csökkenést okozhat (pl. homoszexualitás) (társas elutasításra nagyobb érzékenység)  Egészséges felnőttekben kisérletileg növelt negatív önértékelés hatására csökkent NK-aktivitás  Pozitív oldal: az önmagunkkal kapcsolatos negatív kogníciók megváltoztatása pozitív lehet:  Emeli az NK-sejt aktivitást  Javítja a rákkal kapcsolatos prognózist és túlélést

19 Vereség, elkötődés, feladás  Fontos életcélok (belső célok) melleti elköteleződés fontos egészségmegőrző tényező lehet  Értelem találása  Poszttraumás distressz helyett poszttraumás fejlődés (átstruktulálás)  Számos kognitív és affektív állapot indukálhatja, hogy feladjuk életcéjainkat, pl.:  Negatív elvárások a jövővel kapcsolatban  Folyamatos önvád  Pszichológiai gátlás (titkolás) „vitális kimerültség”, ami a feladással, értelem nem találással van összefüggésben, gyakran megelőzi pl. az infarktust Állatkisérletekben „vereséggel kapcsolatos” viselkedés: csökkent immunműködéssel és több metasztázis

20 Az immunműködést befolyásoló életmódbeli tényezők Alvás Az alvásnak optimalizáló hatása van az immunrendszerre:  Egerek immunizálása influenza vírussal majd 1 hét múlva újabb kihívás:  Az egerek egy csoportja 7 napos alvásdepriváción esett át  Az alvás-megvonásosak úgy viselkedtek, mintha sosem lettek volna immunizálva

21 Humán tanulmányok  Rövidebb (1 éjszakás) alvásdepriváció:  Az immunsejtek „riasztása”  „látható” törés az immunfunkciók ritmusában, de a normál értékeken belül marad A „másik oldal” immunpatológiai kórképekben alvászavarok:  az alvás mennyiségének a változása,  az alvási mintázat szétesése  nehéz elalvás  gyakori felébredés  Lábmozgások (immundiszfunkció jelei?) Nehéz! Hangulat, gondolatok, immunfunkciók, betegségek mind beleszólnak

22 Testedzés és immunfunkciók  Számos korábbi eredmény a testedzés pozitív testi-lelki hatásáról  Javítja a közérzetet  Véd bizonyos betegségekkel szemben  Intenzív testedzés káros lehet  Testedzés és rák  A testedzés csökkenti a vastagbél és a mellrák kockázatát  Lehet, hogy a prosztatarákét is  Többszörös, egymás átfedő –nemcsak immunológiai mechanizmusok-  Étkezés, bélmozgás, nemi hormonok, neuroendokrin faktorok, de a testedzés közvetlenül is erősítheti a természetes immunrendszert

23 Pszichoszociális intervenciók Képzeleti tevékenység  A 70-es években a relaxáció és általában a hozzá kapcsolódó képzeleti tevékenység gyakorlása nagyon népszerűvé vált  Háttérben feltételezés és tapasztalat: képzeletünkkel képesek vagyunk befolyásolni testi működéseinket, egészségünket, gyógyulásunkat  A képzeleti tevékenységet elsősorban rosszindulatú daganatokkal való megküzdés során alkalmazták, számos könyv, tanulmány (Simonton, Bernie Siegel)  Eredmények: a képzeleti tevékenység képes előrejelezni és befolyásolni a daganatnövekedést, illetve korrelál a vér bizonyos kémiai mutatóival

24 Hall és mtsi (1988): 10 daganatos személy (34-69 év) eltérő fajtájú áttételes daganattal –naponta kétszer relaxáció és képzeletükben pusztították a daganatot  12 hónapon keresztül havonta vérvétel, s immunmutatók mérése (MMPI, Rotter-féle külső-belső kontroll kérdőív, szociális támogatás kérdőív, viselkedéses egészség-kérdőív)  Az első 6 hónapban semmilyen visszajelzést nem adtak  Eredmények:  T-sejtek mitogénre adott proliferatív válasza megnőtt  IgG és IgM mennyisége megnőtt  NK-sejtek daganat-sejt kötő képessége megnőtt  IL-2 produkció megemelkedett  Pszichológiai mutatók is változtak (optimista szemlélet fenntartása, kontroll-érzés erősödése

25 Relaxáció  Hatékonynak találták különböző fiziológiai és pszichológiai betegségek esetében (szimpatikus idegrendszeri aktivitás csökkenése)  1999-ig 13 vizsgálat a relaxáció immunfunkciókra gyakorolt hatásáról egészséges személyeknél.  Fö eredmény: a nyál IgA szintje megemelkedik  A vizsgálatok azt mutatják, hogy leginkább a stresszelt csoporotkban hoztak további jó immuneredményeket

26 Hipnózis  A legkorábbi pszichoszociális intervenció volt, amelynek az immunrendszerre kifejtett hatását vizsgálták  80-as években, főleg az allergiás betegségekben próbálták alkalmazni a hipnózist, s több esetben gyógyító hatását írták le Allergiás bőrreakciók  Szénanátha  Kutyaszőr-allergia  Mantoux-reakció (a tuberkulin-próba helyén kialakuló gyulladás)  Feltételezik, hogy a megjelent hatásokat a hipnózis nem immunmoduláción keresztül éri el, hanem más mechanizmusok (pl. a lokális véráramlás változása) segítségével

27 Szupportív-kifejező terápiák  Alapgondolat: a ki nem fejezett vagy gátolt érzelmek és gondolatok rosszul hatnak az egészségre  Pennebakerék vizsgálatai (80-as évek): egészséges felnőtteket random módon önfeltáró és nem-önfeltáró csoportba sorolták (4 egymást követő napon 20 percben írásban „valljanak” korábbi, még fel nem tárt traumákról) Eredmények:  Csökkent az orvoslátogatások és a fertőzések száma  Később immunológiai paraméterekben is találtak változást (T-sejt PHA-ra adott proliferáció emelkedett, alacsonyabb EBV titer)  Verbális önfeltárásnak erősebb volt a hatása, mint az írásosnak

28  Petrie és mtsi (1995): orvostanhallgatóknál 4 napos trauma-kiírás + oltás hepatitis-B-re; antitest-titer mérés 1,4,6 hónap múlva:  A feltáró csoport magasabb antitest-titert adott hepatitis-B-re minden időpontban  Az idő előrehaladtával a két csoport közötti különbség nőtt

29 Pszichoszociális beavatkozások összegzése  Összességében legalább a vizsgálatok 2/3-ad részében mutattak ki legalább 1 paraméterben változást  Mik lehetnek közvetítő tényezők?  Negatív hangulat, pl. depresszió, szorongás (csökkenése)  A vágyott, elképzelt kimenetel  Az intervencióval együttjáró viselkedésváltozás  Érzelmi támasz (csoport hatás is)  A stresszor értékelésének megváltozása, aktívabb megküzdés  A negatív gondolatok módosítása  Az én-hatékonyság és kontroll emelkedése

30 Colitis ulcerosa és Crohn- betegség

31 Stresszel kapcsolatos eredmények  A betegség fellángolása és a stresszhatások között összefüggést találtak Weiner (1977):  A betegség és a rosszabbodások 3 féle élethelyzethez kötődnek:  Kulcskapcsolat megszakadásakor  El nem fogadás (kiközösítés, elítélés) esetén  Olyan feladathelyzetben, amely a betegséggel szemben túlzott követelményt támaszt, amelyről úgy véli, hogy segítség nélkül képtelen megoldani

32 A stressz hatása  Oki hatása vitatott  Ezzel szemben széles körben elfogadott (mind a betegek, mind a szakorvosok körében, hogy a lefolyásban komoly szerepük lehet)  Prospektív tanulmányok  Úgy tűnik, hosszú távú utánkövetés lenne szükséges. Ilyen eredmény: 1. Levenstein (2000): periodikusan mérték az észlelt stressz mennyiségét; a felső harmadba eső személyeknél háromszoros volt az exacerbációk mennyisége mind középtávon (6-8) mind pedig hosszú távon (5 év) 2. Mittermaier (1998): depressziós tünetek a relapszusok szignifikánsan magasabb mennyiségével jártak együtt a következő évben

33 Személyiség  A személyiség etiológiai szerepe vitatott  A jellemző személyiségjegyek inkább másodlagosak, a betegségre adott reakciók  a tünetek leggyakrabban serdülőkorban, illetve fiatal felnőtt korban kezdődnek, ami a személyt egy függő állapotba helyezi éppen akkor, mikor a függetlenedés lenne a legfőbb feladat  A másság megélése az önértékelésre hathat negatívan  A hasmenéses tünetek miatt pedig a kényszeres jellemzők erősödhetnek fel  Ezek a változások a betegséghez való alkalmazkodásnak tekinthetők!!!  Az eredeti személyiség befolyásolja a betegséghez való alkalmazkodást!

34 A stressz pszichofiziológiai mediátorai  Pszichoneuroimmunológiai mechanizmusok az elsődlegesek! (stressz vezethet immundiszfunkciókhoz)  A bél permeabilitása lehet a másik tényező (ez ismét befolyásolt stressz (HPA-tengely) által /nő/)  Az autonóm idegrendszeri történéseknek is lehet általános hatása a gyulladásos bélbetegségekre  Továbbá a szomatizációnak is lehet szerepe (szorongás, depresszió esetén folyamatosan magas figyelem a testi történésekre)

35 A stressz viselkedéses mediátorai  Dohányzás emeli a Crohn-betegség aktivitását  Nemszteroid gyulladásgátlók és alváshiány rontják a colitist  Az orvossal való együttműködés, ami a hangulat, személyiség és stressz által befolyásolt (a gyógyszerelés és hosszan tartó kezelés nagy erőfeszítést igényel a nyugodt periódusokban is)


Letölteni ppt "A lelki tényezők hatása az immunrendszerre Rigó Adrien 2005.04.25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések