Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KONFERENCIA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT A SZAKMAI PÁRBESZÉD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KONFERENCIA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT A SZAKMAI PÁRBESZÉD."— Előadás másolata:

1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KONFERENCIA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT A SZAKMAI PÁRBESZÉD MEGALAPOZÁSÁRA Urbanissimus Klub Budapest, 2003 április 28.

2 A fenntartható fejlődés szempontjai a közlekedésben 4 Bevezetés. A hálózati szintű megközelítés fontossága 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 Mit tehet a közlekedési hálózat? 4 A tanulságok összefoglalása

3 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Általában a fenntarthatóságot időben értelmezik, mint gondoskodás a jövő generációk környezeti feltételeiről (intergenerációs szolidaritás) 4 A fenntarthatóság kapcsán ritkábban kerül szóba az intra-generációs szolidaritás követelménye, (bár pl. szociális, biztonsági, politikai, kulturális, globalizációs dimenziója gyakori téma). Megfogalmazható térbeli szolidaritás és egymásrautaltság formájában is. 4 Az intergenerációs szolidaritás egyirányú, amennyiben a saját tevékenységünkkel kapcsolatos felelősségünk fogalmazódik meg mások iránt 4 Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről van szó.

4 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Manuel Castells a fenntarthatóság térbeli aspektusaként éppen ezt, vagyis a védelmi funkciót emeli ki: nevezetesen a “helyek tere” a védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. 4 Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelentéssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, rendjével, kultúrájával, szabályaival és belső struktúrájával – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. 4 Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség. 4 Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) ( ld. Tér és Társadalom 2001/3-4 ).

5 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) ( ld. Tér és Társadalom 2001/3-4 ). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

6 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Feltártság 4 Egy térség összerendezett működésének feltétele a megfelelő hálózat rendelkezésre állása. A közlekedés feladata az, hogy a kiindulópontok és a végpontok világát prosperálóvá tegye. A kishatósugarú, szomszédsági kapcsolatok fontossága (pozitív visszacsatolás). Egy térség fizikai hálózatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit. 4 A belső struktúra mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség. Egyközpontú hierarchikus struktúrák megkerülhetetlen csomópontokkal - illetve hálós rácsszerkezet, ami az egyes pontok feltártságát egymáshoz közelíti, a pozícióból eredő különbségeket csökkenti.

7 Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

8 Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka ban

9 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Megközelíthetőség 4 Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága.. 4 A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. (A belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása) 4 A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel.

10 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

11 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Az EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája 4 Magyar Közlekedéspolitika (1996): a kiegyensúlyozott öt stratégiai főirány ellenére az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kapott, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere).

12 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Átszelhetőség 4 A tranzitot a belső viszonyok minimális megzavarásával kell átbocsátani a térségen. Egy ország központi fekvése kedvező adottság, - ahogy a nyersanyagban való gazdagság is az. Nem zárható ki, de: - Le kell számolni a mennyiség mítoszával („ több tranzit-több haszon”) - Ágazati munkamegosztás a tranzit lebonyolításában - Rendszerében el kell különíteni egymástól a tranzit- és a helyi érdekeltségű forgalmat. (Nálunk ennek az ellenkezője történik)

13 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitforgalmat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein keresztül tervezi átvezetni

14 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Elkerülhetőség 4 Az ökológiailag (forgalmilag, társadalmilag) érzékeny területek elkerülése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Példa: A Fertő-tó térségét elkerülő forgalmi áramlatok kialakítása Ausztriában Ellenpélda: a Balaton partja mentén végighaladó autópályák szorgalmazása, A főváros térségén keresztül kialakított pán-európai folyosók rendszere Magyarországon.

15 A modell érzékeltet két, a tranzit-folyosók szempontjából elkerülendő érzékeny térséget: a fővárosi agglomerációt és a balatoni üdülőkörzetet. Az országot átszelő két legfontosabb páneurópai folyosó (IV-es és V-ös) javasolt átvezetését vastag vonal jelöli. Egy célszerű magyarországi régióközi folyosó- hálózat struktúrájának a modellje (3) Fő elemei: három kelet-nyugati folyosó, négy észak-déli folyosó, továbbá átlós kiegészítő elemek.

16 A modell alapján egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra (1)

17 A modell alapján egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra (2)

18 A modell alapján egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra (3)

19 A modell alapján egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra (4) Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

20 Ráadásul Magyarországon belül az interregionális folyosók egy hibás struktúrában, a korábbi egyközpontú hierarchiát megerősítve épülnek, és kifejezetten akadályozzák egy térszerkezeti struktúraváltás létrejöttét

21 ( a) keveredik egy sugaras-gyűrűs elképzelés a nyitott hálós rendszerrel. (b) keverednek a főútvonal-hálózati funkciók és a régióközi folyosók funkciói (c) a gyorsforgalmi hálózat közvetlenül ki akarja szolgálni mindazokat a forgalmilag érzékeny területeket, amelyeket éppen mentesítenie kellene. (d) elvi, funkcionális tisztázatlanságot jelez egyes városok zsákszerű gyorsforgalmi bekötése a közelében elhaladó folyosóhoz. (e) elvi tisztázatlanságot jelentenek a térképen az egymáshoz közeli párhuzamos folyosók. (f) megoldandó tisztázatlanságot jeleznek a térképen megjelenő kisméretű háromszögek. Ráadásul Magyarországon belül az inter- regionális folyosók egy hibás struktúrában, a korábbi egyközpontú hierarchiát megerősítve épülnek, és kifejezetten akadályozzák egy térszerkezeti struktúraváltás létrejöttét

22 A Nyugat-Dunántúli Régió fő régióközi kapcsolatainak a sémája

23 A Nyugat-Dunántúli Régió fontosabb közúti kapcsolatainak a sémája

24 A Nyugat-Dunántúli Régió vasúti kapcsolatainak a sémája

25 A tanulságok összefoglalása 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

26 A kelet-poroszországi Königsberg, (a mai Kalinyingrád ) az 1700-as évek közepén Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

27 Leonhard Euler ( ) svájci matematikus és a königsbergi hidak feladványa Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

28 Egy „kis világ” típusú hálózat (átvétel egy Barabási cikkből ) Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

29 Véletlen és skálafüggetlen hálózatok - a közlekedésben. A véletlen hálózatot az USA szövetségi autópálya-rend- szere illusztrálja, a skála- független hálózatot pedig a légi összeköttetések hálózata. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról


Letölteni ppt "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A KÖZLEKEDÉSBEN Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KONFERENCIA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT A SZAKMAI PÁRBESZÉD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések