Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet."— Előadás másolata:

1 ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „Infrastruktúra” - második óra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2009 február 18.

2 2 A múlt órán: a műszaki infrastruktúráról általában 4 A szolgáltatások tevékenységek, az infrastruktúra létesítmény, eszköz. 4 A szolgáltatások (tercier szektor) szerepe mind a GDP előállításában, mind a foglalkoztatási szerkezetben nő. (1.sz. átrendeződés) 4 Az infrastruktúra a forgóeszköz – állóeszköz – infrastruktúra sorban a harmadik, párhuzamos folyamatokat szolgál ki, innen ered meghatározó jellegzetessége: társadalmi rezsi tőke. 4 A fejlettebb országok több infrastruktúrát halmoztak fel, és az állomány összetétele is eltérő. A mezőgazdasághoz kötődő berendezések túlsúlyával szemben a fejlett országoknál az iparhoz köthető energia és szállítás közművei dominálnak. (2.sz.átrendeződés). Várható további eltolódás az informatikai infrastruktúra irányában.

3 3 A múlt órán: (folyt.) a műszaki infrastruktúráról általában 4 Technológiaváltásból adódóan megfigyelhető egy hosszú periódusú eltolódás az ágazatokon belül: eddig a sűrűbb energia és a gyorsabb közlekedés irányába. (3.sz. átrendeződés) 4 Változó irányú viszont az átrendeződés a magántulajdon / köztulajdon tengelyen: mindenre volt már példa. 4 A közjavak – közös tulajdon – klubjavak – magánjavak skálán több helyen is elhelyezhetők a különböző infrastruktúrák. Nem szabad a közjószág tulajdonságot általános infrastruktúra jellemzőnek tekinteni. (+Ki támogat kit? ) 4 Az ellátottság térbeli terjedése Magyarországon egy folytonos hullám-jelenséggel modellezhető. Ezt felismerve a fejlődést lehet gyorsítani, de alapvető ugrások, gyökeresen eltérő prioritások nem teljesíthetők. ( Cikk a honlapon, de nem vizsgakérdés )

4 4 Összefüggések az ország műszaki infrastruktúrájának és gazdaságának a fejlettsége között – nemzetközi kitekintéssel 4 Az infrastruktúra gazdaságra gyakorolt hatása. 4 Az infrastruktúra nem-területi hatásai (kapcsolat az infrastruktúra mennyisége és a gazdaság teljesítménye között) 4 Az infrastruktúra területi hatásai (a fenntarthatóság térbeli dimenziója, hálózati összefüggések). 4 Kis kiegészítés a hálózatokról

5 5 Az infrastruktúra területi és nem-területi hatásairól 4 R. Vickerman megkülönbözteti az infrastruktúra területi, és nem-területi hatásait. 4 Az infrastruktúra nem-területi hatásai: makrogazdasági, termelékenységi, versenyképességi hatások 4 Az infrastruktúra területi hatásai: környezeti, lokális társadalmi és -gazdasági hatások 4 A különbség abban van, hogy a nem-területi hatáselemzések több, ill. kevesebb infrastruktúrát különböztetnek meg, vagy több, ill. kevesebb erre költött pénzt. Mindegyik esetben egy skalár számértékkel mérjük az infrastruktúrát, ettől válik a megközelítés nem-területivé. 4 Ha a területiséget figyelembe akarjuk venni, akkor vektor mennyiségként kell kezelnünk az infrastruktúrát: iránya, struktúrája van; hálózatokat alkot, mintázattal rendelkezik.

6 6 Forrás: „Infrastructure for Development” World Development Report 1994 World Bank Oxford University Press Ahogy nő az egyes országok jövedelmi szintje, úgy nő az infrastruktúra mennyisége Fejlődéssel az infrastruktúra mennyisége nő Az infrastruktúra nem-területi összefüggései (ism.)

7 7 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 A neoklasszikus elmélet szerint több infrastruktúra kiépülésével a régió rendelkezésére álló inputok mennyisége nő meg, ami javítja a helyi munkaerő, a tőke és a természeti erőforrások hasznosításának a hatékonyságát, ill. a termelékenységét. (Solow 1956) 4 A további többlet-inputok hatása a csökkenő hozadék elve szerint érvényesül, ami idővel elősegíti a regionális kiegyenlítődést. 4 * Kommentár: a növekedés forrása a többlet input; külső forrás, exogén fejlődés, „behabzsolás”. ( Más a helyzet, ha a belső kapcsolatok növeléséről van szó: „hálózati hatás” ! )

8 8 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 A cumulative causation (endogén növekedés) elmélete szerint több infrastruktúra kiépülése egy kezdő lökést biztosít, a régió a növekvő skálahozadék révén fejlődik, ami növeli a privát befektetők profitját és elősegíti további termelők megtelepedését. (Hirschman 1956, Myrdal 1957) 4 Az elmélet szerint a fejlődés hatása a növekvő hozadék elve szerint érvényesül, ami regionális vonatkozásban a polarizálódást segíti elő. 4 * Kommentár: a növekedés forrása a belső produktivitás, endogén fejlődés, a kezdeti lökés pályafüggőséget teremt.

9 9 Az infrastruktúra és a regionális fejlődés kapcsolatának elméleti megközelítése 4 Mindkét elmélet alapján az infrastruktúrának a termelőkre gyakorolt (kínálati és a keresleti oldali) előnyeit szokták kiemelni. 4 Kínálati oldalon az infrastruktúra révén több input tényező áll a régió rendelkezésre, ami a régió fejlődését szolgálja. 4 Keresleti oldalon az infrastruktúra révén megnő a külső kereslet a régióban olcsóbban előállítható/exportálható termékek iránt, ez szintén a régió fejlődését szolgálja. 4 * Kommentár: Rendre kimarad az áttekintésekből, hogy a szomszéd térségeknek is javul az esélyük, hogy elvigyék a régióból az input tényezőket, és ezzel éppen csökkenhet a régió saját input bázisa. (‘kétirányú utca’) Ugyancsak kimarad, hogy a kapcsolat révén a külső termé- kek is olcsóbban elérhetőekké válnak, ennek következtében a belső termelő piaca el is apadhat. (‘kétirányú utca’)

10 10 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Hirschman és Rostow. A 60-as években a vita elül. A gazdaság különböző fejlődési fázisaiban eltérő tényezők túlsúlyára van szükség. 4 Aschauer A termelési függvény elemzése alapján Q = f (L,C pri,C pub /N/) a profitráta, a termelékenység-növeke- dés és a magánberuházások alacsony voltát a közületi tőkeállomány alacsony voltának tulajdonítja. ( USA ) 4 Aschauer 2000 Nem minden közberuházás növeli a teljes tényező termelékenységet, van egy optimális szint. (a köztőke legyen a privát tőke %-a.) Az összes kormányzati kiadás meghaladta (USA ) e szintet, de az összes közberuházás nem; főleg a nem-mag közberuházás még növelhető lett volna… „A köztőke növekménye okoz változást a gazdaság növekedésében, ha a köztőke marginális hozama meghaladja a magántőke adózás utáni marginális hozamát.”

11 11 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Vitapontok: oksági irány (Blomström: az előző öt év gazdasági fejlődésének a csúszó-átlaga korrelál a legjobban), a mellőzött tényezők, a meglévő hálózat hatása (Hulten: a fenntartásba fektetett tőke hatszoros eredményt hoz), az intézményrendszer szerepének elhanyagolása (Wang: mennyire működik a hálózat), hibás módszertan (a kínálati oldal szerepe nem eredmény, hanem kiindulás), mikro szinten nem követhető hatások (Button: a tranzit mitől hatna a térségre). További problémák: beruházási időszak túlértékelése (másra költve is lenne hatása), fejlődés térbeli átrendezése (Chandra-Thompson térbeli koncentráció folyik), a lehetőségek kihasználása más tényezőkön múlik (Linneker-Spence az autópálya lehetőséget nyújt); van gazdasági hatás, de főleg területi újraelosztásból ered (Holl), a hatékonyság fő tartalékai a fenntartásban vannak (Rioja), nagyobb volt a privát szektor gazdasági fejlődésének a hatása az infrastruktúra építésére, mint fordítva (Wang).

12 12 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Magyarország: ‘mi’ még Aschauernek hiszünk. 4 Terra, KTI, Encon-Trafficon: az elérhetőségre koncentrálnak. „A meglévő utak felújítása, korszerűsítése viszont általában nem jár együtt az eljutási idő érdemleges csökkenésével, és nincs térség-feltáró szerepük, ezért a tervezők szerint gazdaságélénkítő hatásuk sem bizonyítható.” /accessibility/ 4 HAVER * tanulságok: egyes adatsorokra, ország-csoportokra kimutatható hatásösszefüggés a közlekedés kiépítése és a gazdaság fejlődése között, másokra vagy máskor nem. Ilyen éppen akkor fordulhat elő, ha a hatás esetleges: azaz más tényezőktől függ, olyanoktól, amit a számítás nem vett figyelembe, és amely tényezők vagy jelen vannak és hatnak, vagy (más esetben) nincsenek jelen, és akkor a hatás is elmarad. 4 * „Hazai közlekedési hálózatok hatékonysága, versenyképessége növelésének lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok alapján” c. kutatás, ami 2003-ban készült a MTA VKI-ben a GKM megrendelésére.

13 13 Az infrastruktúra nem-területi hatásairól 4 Fleischer T (2003) Az infrastruktúra-hálózatok és a gazdaság versenyképessége. PM Kutatási Füzetek 2. Sorozatszerkesztő Lelkes Orsolya és Scharle Ágota.. Pénzügyminisztérium Stratégiai Elemző Önálló Osztály, Budapest, 2003 augusztus. 50 p. 4 A nemzetgazdaság versenyképessége, nem a közlekedésé ! 4 Versenyképesség: nem piaci részesedés, pozíció, - hanem jövőbeli jó pozíció elérésének feltétele, garanciája Összenyitás, vagy előzetesen jól megalapozott összenyitás tesz-e versenyképessé? ( Serdülő mezőny – ill. VER-csatlakozás ) 4 Az egyes alágazatok, ágazatok hozzájárulása a gazdaság versenyképességéhez, (területi hatások is) rövid ajánlásokkal. 4 Elérhető a kurzus honlapjáról

14 14 Az infrastruktúra területi hatásairól 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Közben: gyakorlati esetek, példák 4 Kis kiegészítés a hálózatokról

15 15 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket”- intergenerációs szolidaritás 4 Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás és térségi önvédelem 4 Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. De nekünk sem csak passzív szerep jut. Tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát nem szolidaritási, hanem önvédelmi kérdésről van szó.

16 16 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Két kulcsfogalom: A „helyek tere” és az „áramlások tere” ( Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age ) A “helyek tere” védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. 4 Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelen- téssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. 4 Castells ezzel nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen védelemre van szükség.

17 17 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) ( ld. Tér és Társadalom 2001/3-4 ). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

18 18 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség összerendezett működésének feltétele a megfelelő hálózat rendelkezésre állása. 4 A közlekedés feladata az, hogy a kiindulópontok és a végpontok világát prosperálóvá tegye. 4 A kishatósugarú, szomszédsági kapcsolatok fontossága 4 Egy térség fizikai hálózatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit, és megkönnyítik, hogy a hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek.=>

19 19 Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

20 20 Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka ban

21 21 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A belső struktúra mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség. 4 A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság. 4 A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket.=>

22 22 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

23 23 Delhi, Párizs, NY, Brasilia

24 24 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága. 4 A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. (A belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása) => 4 A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel.

25 25 A hazai alsóbbrendű hálózat a falvakat összekötő egykori szekérutak mintázatát őrzi / terep, tulajdonviszony, talaj /

26 26 A városokat összekötő főhálózat egy egészen más struktúrát képez / töltés, kisajátítás, talajcsere /

27 27 Patkó Károly: Útjavítók (1928)

28 28 Az 1960-as évektől induló autópályaépítések a legforgalmasabb fővárosi bevezető főutakat próbálták tehermentesíteni

29 29 Európa keleti felében az autópályák szinte mindenütt a fővárosok bevezető szakaszait váltották ki

30 30 Új útszámozás 1975-ből: a TEN és a korridorok előképe

31 31 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

32 32 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A hálózat kiterjesztése kelet felé

33 33 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

34 34 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

35 35 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

36 36 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

37 37 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

38 38 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Az EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája 4 Magyar Közlekedéspolitika (1996): a kiegyensúlyozott öt stratégiai főirány ellenére az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kapott, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere). 4 (1) a folyosók rossz mintázata (K-Ny túlsúly); (2) a folyosók túlzott súlya a közlekedés rétegein belül; (3) hibás hazai struktúra, egyközpontúság erősítése ( ld. később ) 4 Csak a rend kedvéért: van újabb (2001-es, 2006-ban felülvizsgált) EU Fehér Könyv és 2004-es Magyar Közlekedéspolitika (de nem hoztak ebben fordulatot)

39 39 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A tranzitot a belső viszonyok minimális megzavarásával kell átbocsátani a térségen. Egy ország központi fekvése kedvező adottság, - ahogy a nyersanyagban való gazdagság is az. A tranzit nem zárható ki, de: ( „szolgalmi út” ) 4 - Le kell számolni a mennyiség mítoszával („több tranzit-több haszon”) / ld. idegenforgalom / 4 - Ágazati munkamegosztás a tranzit lebonyolításában 4 - Rendszerében el kell különíteni egymástól a tranzit- és a helyi érdekeltségű forgalmat. (Nálunk ennek az ellenkezője történik)

40 40 A „throughput” és a belső felszívó kapacitás elválhat egymástól Forrás: Obláth Gábor – Nagy Katalin: Duális gazdaság vagy felzárkózás és európai integrálódás. KOPINT-DATORG Budapest, 2003 október.

41 41 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitforgalmat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein keresztül tervezi átvezetni

42 42 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Fekvésünkből adódóan, és csak részben előnyként, részben ugyanis hátrányként – számolnunk kell a legforgalmasabb páneurópai folyosók tranzitforgalmával. A cél az, hogy az átbocsátott forgalom minimális mértékű zavarást okozzon az ország életében. Ennek érdekében a tranzitfolyosó ( a) kösse össze a páneurópai folyosókon kijelölt határpontokat, (b) minimális össz-hosszban haladjon át az országon, (c) kerülje el az ökológiailag érzékeny, sűrűn lakott, forgalmilag terhelt térségeket, (d) ösztönözzön a környezetet kevésbé szennyező eszközök és közlekedési módok használatára, (e) tegye lehetővé az áthaladás költségeinek a megfizettetését az áthaladókkal.

43 43 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya szept. 13

44 44 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy téglalap négy sarokpontjának összekötése a legrövidebb összes vonal segítségével. Steiner-pontok kialakulása

45 45 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Az ökológiailag (forgalmilag, társadalmilag) érzékeny területek elkerülése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Példa: A Fertő-tó térségét elkerülő forgalmi áramlatok kialakítása Ausztriában Ellenpélda: a Balaton partja mentén végighaladó autópályák szorgalmazása, (azóta már a megépítése) 4 A főváros térségén keresztül kialakított pán-európai folyosók rendszere Magyarországon.

46 46 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

47 47 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

48 48 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy célszerű magyarországi régióközi folyosó- hálózat struktúrájának a modellje Fő elemei: három kelet-nyugati folyosó, négy észak-déli folyosó, továbbá átlós kiegészítő elemek. A modell érzékeltet két, a tranzit-folyosók szempontjából elkerülendő érzékeny térséget: a fővárosi agglomerációt és a balatoni üdülőkörzetet. Az országot átszelő két legfontosabb páneurópai folyosó (IV-es és V-ös) javasolt átvezetését vastag vonal jelöli.

49 49 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

50 50 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

51 51 A 2030-ra tervezett gyorsforgalmi hálózat elképzelése 1999-ből Túl- de mégis hivatalosan megtervezett hálózat

52 52 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

53 53 És a hivatalos autópálya-fejlesztési tervezet GKM 2003 „Sztráda express”

54 54 Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat A gyorsforgalmi úthálózat 2010-ben

55 55 Tehát: mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Legyen arányos a helyi- (helyek terét kiszolgáló) és az átmenő (az áramlások terét szolgáló) forgalomra való felkészülés 4 A fenntarthatósági korlátok figyelembevételével részben kereslet-csökkentő és nem pedig minden igényt kínálat- növeléssel kielégítő intézkedésekre van szükség. 4 A különböző szintű (helyi, regionális, országos, nemzetközi) forgalmat szolgáló hálózatok a saját szintjükön felmerülő funkciókat lássák el 4 A funkciók arányát, kielégítésének módját a fenntarthatósági követelmények figyelembevételével kell megállapítani. 4 A hálózatok egyes rétegeinek a struktúrája feleljen meg az adott szinten ellátandó követelményeknek.

56 56 Az (utóbbi) tanulságok összefoglalása 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

57 57 KIS KIEGÉSZÍTÉS A GRÁFOKRÓL, HÁLÓZATOKRÓL (- AVAGY NEM CSAK HIERARCHIA ÉS RÁCSHÁLÓZAT LÉTEZIK) 4 A közlekedésföldrajz mondanivalója a hálózatokról és a hálózati mintázatokról 4 A gráfoktól a „kis világ” hálózatokig: új perspektívák

58 58 A hálózatokról a közlekedésföldrajzban. Forrás: Rodrigue, J-P et al. (1998) Transport geography Web Site. Bishop’s University, Dep. of Geography Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

59 59 Az átlagos eljutási hossz két tetszőleges pont között annál rövidebb lesz, minél hosszabb a kiépített összes hálózat. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

60 60 4 Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

61 61 4 Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között Pl. természeti akadály miatt Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

62 62 4 Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön-külön szorosan kapcsolt csoportok között. Vagy mert nem kíváncsiak egymásra Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

63 63 4 Strukturális hézag: egyetlen kapcsolat külön- külön szorosan összekapcsolt csoportok között 4 Kialakulása: természeti okok (kapu), 4 (vagy pl. az egymás iránti érdeklődés hiánya) 4 Valóban kiváló logisztikai szerepkör (monopólium) 4 Társadalmi hálózatok elmélete: bróker szerep Akkor működik jól, ha a közvetítő mindkét kapcsolatrendszernek beltagja. (bizalom, normák, hálózat) 4 A jó pozíció megőrzése: pl. sokáig ilyen volt a budapesti Duna-átkelés (nem épült híd) De ott aki nem épített, az is „mi” voltunk Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

64 64 A kelet-poroszországi Königsberg, (a mai Kalinyingrád ) az 1700-as évek közepén Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

65 65 Leonhard Euler ( ) svájci matematikus és a königsbergi hidak feladványa Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

66 66 Paul Baran hálózatai. Központosított, decentralizált és elosztott hálózatok sémája Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

67 67 Forrás: Buchanan, Mark A véletlen gráf illusztrálása (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

68 EULER topológia és gráfelmélet ERDŐS – RÉNYI a véletlen gráf Duncan WATTS – Steven STROGATZ (Cornell Egyetem) Szentjánosbogarak felvillanása, (vastaps, szinkronitás). Teljes kapcsolatrendszer lehetetlen. Kisvilág hálózatok Stanley MILGRAM (Yale pszichológus) Emberi kapcsolatok: levél egy Boston-i tőzsdeügynöknek. ‘Hat lépés’ (100 exp 4 ?) „The Small World Problem” Mark GRANOVETTER (Stanford) A gyenge kapcsolatok ereje. Hogyan szerzett állást… Csoportokból épülő társadalom BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) Véletlen gráf helyett hatványfüggvény. (városok, hivatkozások, élő szervezetek Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

69 69 Az Internet térképe Cheswick és Birch munkája nyomán (Lucent Technologies). Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

70 70 Az sütőélesztő fehérjéi közötti kölcsönhatások modellje. Hawong Jeong munkája nyomán. Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

71 BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) 4 Magyarázat: dinamikus hálózatok. Két feltétel: 4 (1) nem adott a gráf csomópontjainak a száma, hanem növekszik 4 (2) nem véletlenszerűen alakulnak a kapcsolatok, hanem preferenciálisan. „Akinek van annak adatik” Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

72 72 Véletlen és skálafüggetlen hálózatok - a közlekedésben. A véletlen hálózatot az USA szövetségi autópálya-rend- szere illusztrálja, a skála- független hálózatot pedig a légi összeköttetések hálózata. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

73 73 4 Veszélyeztetettség – hibatűrő képesség. Véletlen gráf – véletlen hibára -- kritikus pont, szétesés. Skálafüggetlen hálózat: nincs kritikus pont, a hálózat kisebb lesz, de működik. Viszont: szándékos támadásra erős érzékenység „Az erős csomópontok gyengesége”: - a nagy csomópontok veszélyben. - a forgalom maga a támadó - terrorista receptje: ‘álcázd magad új pontnak’ 4 Dualitás: a csomóponti költségek megjelenése.=> Többszintű hálózatok. Működés-terjedés-stabilitás Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

74 74 „Hálózatológiai” tanulságok 4 A közlekedési földrajz árnyaltabb megközelítéssel mérhetővé és összevethetővé teszi a centralizáltság, a kapcsolatgazdagság, az összekapcsoltság stb. megítélését. 4 A hálózatokkal kapcsolatos legújabb kutatások rámutatnak a sűrű, jól behálózott gócok és az ezeket összekötő esetlegesebb távolsági kapcsolatok egymást kiegészítő voltára és az ilyen felépítésű hálózatok elterjedtségére. 4 Ugyanakkor ezeket a természetben is nagyon elterjedt és stabil hálózatokat a kutatások szándékos beavatkozásra nagyon sebezhetőnek találják. 4 Ma még nehéz lenne megmondani, hogy a hálózatokkal kapcsolatos új felismeréseknek milyen folyományaik lesznek a közlekedés szervezésében. 4 „kevés átszállás ?” „gyenge kapcsolat ?" „hosszú vonalak ?”

75 ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ INFRASTRUKTÚRA ÉS A GAZDASÁG FEJLETTSÉGE KÖZÖTT Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet „Infrastruktúra” - második óra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális gazdaságtan és településfejlesztés szakirány Budapest, 2009 február 18. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "ÖSSZEFÜGGÉSEK AZ ORSZÁG MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉS GAZDASÁGÁNAK FEJLETTSÉGE KÖZÖTT, NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések