Utazások és találkozások emberekkel és szövegekkel 6. évfolyam judaisztika tanterv A zsidó naptár az ünnepek szövegein keresztül.

Az előadások a következő témára: "Utazások és találkozások emberekkel és szövegekkel 6. évfolyam judaisztika tanterv A zsidó naptár az ünnepek szövegein keresztül."— Előadás másolata:

1 Utazások és találkozások emberekkel és szövegekkel 6. évfolyam judaisztika tanterv A zsidó naptár az ünnepek szövegein keresztül

2 מסעות ומפגשים Eszter királyné Jochánán ben Zákáj Jeremiás Salamon király Mózes Ábrahám אנוכי Ánochi שלום המדינה Slom hámediná הא לחמא Há láchmá על הניסים Ál hániszim כל נדרי Kol nidré אבינו מלכנו Ávinu Málkénu Utazások és találkozások emberekkel és szövegekkel A zsidó naptár az ünnepek szövegein keresztül

3 Órák Bevezetés az ünnepi szövegekhez Bevezetés az ünnepi szövegekhez 2. óra: Tartalom 2. óra: Tartalom 1. óra: Gyökerek 1. óra: Gyökerek 3. óra. Liturgia 3. óra. Liturgia

4 Bevezetés az ünnepi szövegekhez Áttekintés Háttér Források Oktatási célok Az óra ajánlott felépítése F ő menü F ő menü

5 Bevezetés az ünnepi szövegekhez Áttekintés Ez a zsidó naptárral történő ciklikus találkozás bevezető órája, melynek során a diákok megvizsgálják az ünnepi imák szövegének - és lehetőség szerint zenéjének - szerepét. Átsétálunk a zsidó esztendőn kezünkben imáink szövegével, megpróbálunk bepillantást nyerni az ember és Isten közötti intim párbeszédbe. Diákjainkat a zsidó szövegekkel, valamint az idővel és a hagyományokkal történő jelentőségteljes találkozásokra hívjuk. Tantervünk e részében megnézzük, hogy az ünnepekhez tartozó, sokszor régi szövegek honnan és kitől származnak. Megvizsgáljuk az imádkozó személyét, és megnézzük, kihez is szól az ima. Lehetőséget adunk diákjainknak annak felfedezésére, hogy az ima lehet egyrészt az évezredek során létrejött szöveg, másrészt személyes, bárki által megalkotott szöveg, melyben hangot ad vágyainak és kifejezi háláját. Lehetőséget adunk diákjainknak a felfedezésre: az ima lehet egyrészt évezredek során létrejött szöveg, másrészt meg olyan bárki által alkotott gondolatsor, amelyben személyes vágyak és hála fogalmazódik meg. Bepillantást nyerünk a zsidó nép történelmének különböző szakaszaiban keletkezett imákba, és megnézzük, ki, mikor és milyen személyes és történelmi helyzetben fordult Istenhez kérésével, köszönetével. A diákok 4 fős csoportokban, feladatlapokkal dolgoznak. A szövegek a következők: 1. a-b Mózes imája a népért, majd önmagáért, hogy beléphessen az Ígéret Földjére. 2. Salamon imája a Szentély felépítését követően. 3. R. Smuel fejtegetése a Jeruzsálemi Talmudban arról, hányszor kell egy nap imádkozni. 4. A napi háromszori imádkozás gyökerei a Babilóniai Talmudban. 5. Maimonidesz fejtegetése az ima szabályairól. Vissza

6 Bevezetés az ünnepi szövegekhez Háttér A bibliai időkben a zsidók elsősorban spontán módon imádkoztak. Az imáknak nem volt sem állandó időpontja, sem állandó, kötött szövege. Az istenszolgálat legfontosabb része nem az ima, hanem az áldozat volt, amelyből csakúgy, mint az imából, létezett közösségi és egyéni. Kb. a hellenizmus korában, azaz az i.e. 4. századtól kezdve fokozatosan nőtt az ima szerepe, és elkezdtek kialakulni az állandó imaszövegek. A Második Szentély lerombolása (i.sz.70) után megszűnt az áldozati kultusz, és helyét az istenszolgálatban az imák, a Tóratanulás és a parancsolatok megtartása vették át. Az ókortól kezdve egészen napjainkig újabb és újabb imák születtek, egy részük teljesen elfogadottá vált (pl. Ávinu Málkénu), más imák viszont csak egyes közösségekben honosodtak meg. Az Ávinu Málkénu szövegének eredeti változata a Babilóniai Talmudban található. Az ima a II. század körül, eredetileg esőért szóló könyörgésként született Erec Jiszráelben, egy földművelő társadalomban, melyben a csapadék élet-halál kérdése volt. Ebben a formájában még egyáltalán nem kapcsolódik ros hásáná ünnepéhez. Azt is megtudhatjuk belőle, vajon mit gondoltak a Babilóniai Talmud bölcsei arról, hogyan is kell kinéznie egy imának. Rabbi Akivá (ben Joszéf) az 1-2. században, tehát a Második Szentély pusztulásának korában élt, felnőttként kezdett tanulni, de kora egyik legjelentősebb tudósa lett. A Misna legfontosabb bölcseinek nagy része az ő tanítványi közül került ki. R. Akiva idősebb kortársa, Rabbi Eliézer (ben Hurkánosz) az 1-2. században élt, ő is felnőttként kezdett tanulni. Emberfeletti memóriájáról volt híres, a hagyomány változatlan megőrzését tartotta a tökéletes istenszolgálatnak, ezért ellenzett minden jogi újítást. Vissza

7 Bevezetés az ünnepi szövegekbe Oktatási célok A tanulási egység végére diákjaink értsék, hogy: • Az imádkozás minden kultúrában jelen lévő, általános emberi szükséglet, mely nem szükségszerűen feltételezi, hogy az imádkozó hívő, hiszen az ima lehet az önkifejezés egyik formája is. • Az imák szövegének általában van megismerhető történelmi háttere; a hagyomány forrásaiban sokszor megtalálható az imák eredete. • A szövegekből megtudhatjuk, ki fordul kihez kérésével, hálájával. • Az imaszöveg többnyire egy konkrét cél elérésére fogalmazódott meg, de az évszázadok során szerepe meg is változhatott. • Az imák szövegei hordozhatnak személyes jelentést, kiegészíthető, továbbgondolható szövegek. Vissza

8 Bevezetés az ünnepi szövegekbe Források Adjon az Isten Letölthető feladatlapok Avinu Malkenu Barbara Streisand Vissza

9 Áttekintés Háttér Források Oktatási célok Az óra ajánlott felépítéseGyökerek 1. ÓRA F ő menü F ő menü

10 Áttekintés Gyökerek Miután az eddigi évek során diákjaink megtanulták ros hásáná előírásait és szokásait, idén az ünnepi imakönyv egyik legismertebb szövegével dolgozunk. Lehetővé szeretnénk tenni számukra, hogy a rítusokon kívül az ünnep mélyebb tartalmával is kapcsolatba kerüljenek. A hagyományos zsidó tanulási mód, a chevruta segítségével tanulmányozzuk az Ávinu Málkénu ima szövegének forrását, eredetét. Megtudjuk, alkotója kihez fordul könyörgésével, megismerkedünk a kérő személyével, valamint megvizsgáljuk kettőjük viszonyát is. 1. ÓRA Vissza

11 Háttér Gyökerek Az Ávinu Málkénu szövegének eredeti változata a Babilóniai Talmudban található. Az ima a 2. század körül, eredetileg esőért szóló könyörgésként született Erec Jiszráelben, egy földművelő társadalomban, melyben a csapadék élet-halál kérdése volt. Ebben a formájában még egyáltalán nem kapcsolódik ros hásáná ünnepéhez. Azt is megtudhatjuk, mit gondoltak a Babilóniai Talmud bölcsei arról, milyennek kell lennie egy imának. Rabbi Akivá (ben Joszéf) az 1-2. században, tehát a Második Szentély pusztulásának korában élt, felnőttként kezdett tanulni, de kora egyik legjelentősebb tudósa lett. A Misna legfontosabb bölcseinek nagy része az ő tanítványi közül került ki. Rabbi Eliézer (ben Hurkánosz) az 1-2. században élt, R. Akivá idősebb kortársa volt, ő is felnőttként kezdett tanulni. Emberfeletti memóriájáról volt híres és ellenzett minden jogi újítást, a hagyomány változatlan megőrzését tartotta a tökéletes istenszolgálatnak. 1. ÓRA Vissza

12 Oktatási célok Roots Az óra végére diákjaink lássák, hogy: • Az Ávinu Málkénu ima szövegének, amelyet ros hásáná ünnepén mondunk, van egy mindenki számára megismerhető, vallási meggyőződéstől függetlenül is érdekes, gondolatébresztő történelmi háttere, forrása. • A mai Ávinu Málkénu ima „ősét” eredetileg az ókori, főleg mezőgazdaságból élő Izraelben, aszály idején mondták. Mivel a csapadék egy mezőgazdasági társadalomban élet-halál kérdése, ez a szöveg valójában az esőért (az élet záloga) való könyörgésként született. • Az Ávinu Málkénu szövegének keletkezése megmutatja, hogy mivel nekünk is megvannak az általános szükségleteink, így mi is hozzátoldhatjuk a saját, mai kéréseinket. • Az Ávinu Málkénu ima példája az ember és Teremtő közötti párbeszédnek: van kihez fordulni válság idején. • Az Ávinu Málkénu szövegében kéréseinkkel egy szerető atyához és egy félelmetes királyhoz is fordulunk. Az atya mindenképpen szeret bennünket, akkor is teljesítheti kérésünket, ha nem érdemeljük meg, a királytól viszont az igazságosság nevében azt kérjük, amire jogot szereztünk, amit kiérdemeltünk. • A történelmi helyzetek és napjaink szükségletei sokban hasonlítanak, tehát az ősi imák relevánsak lehetnek mai élethelyzeteinkre is. 1. ÓRA Gyökerek Vissza

13 2. ÓRA Tartalom Áttekintés Háttér Források Oktatási célok Az óra ajánlott felépítése F ő menü F ő menü

14 Tartalom Áttekintés 2. ÓRA Ezen az órán az Ávinu Málkénu tartalmával foglalkozunk. A teljes ima 54 mondatából kiválasztottuk azokat, amelyek általános üzenetet hordoznak, továbbá megfelelnek diákjaink életkorának. Későbbi években természetesen folytathatjuk az ima kimaradt szövegrészeinek megismerését. Szeretnénk, ha az általunk választott mondatok közül diákjaink kiemelnék a számukra és szeretteik számára személyesen legfontosabbakat, ezt követően meghallgatnák egy tanulótársuk választását, majd családjukkal folytatnák az ima szövegének kiegészítését. Az óra végén megtanuljuk elénekelni az ima szövegének utolsó mondatát, mely átvezet bennünket a következő óra témájához, az Ávinu Málkénu liturgiájához. Vissza

15 Tartalom Háttér 2. ÓRA A zeneiség nem csak, sőt nem is elsősorban esztétikai funkciót töltött be az ókori zsidó liturgiában, mint ahogy az előimádkozó (a későbbi kántor) elsődleges feladata sem az volt, hogy szebbé tegye az imát. A könyvnyomtatást megelőző korban csak kevés imakönyv állt rendelkezésre, az imádkozók vagy fejből mondták azt, vagy pedig – és ez volt a többség – csak áment feleltek, amikor az előimádkozó fennhangon mondta az imát. A dallam és a szöveg összekapcsolása segítette egyfelől a szöveg memorizálását, másrészt ritmust is adott az imának, ezzel biztosítva, hogy a legfontosabb részeket a közösség valóban együtt tudja mondani, és a közösségi ima valóban közösségi élmény legyen. Sokan az Ávinu Málkénuban szereplő kéréseket a főima (18 áldás) középső 13 áldásába foglalt könyörgések tartalmával párhuzamos jelentésű elemként értelmezik. Részletesen lásd itt: ÁVINU MÁLKÉNU (Magyarázat tanároknak a feladatlaphoz)ÁVINU MÁLKÉNU Vissza

16 Tartalom Oktatási célok 2. ÓRA Az óra végére diákjaink lássák, hogy • Az imákkal személyes kapcsolatot lehet kialakítani. Mindannyiunk számára vannak jobban és kevésbé hozzánk szóló imarészletek. • Az ókori imaszöveg - legalább részben - ma is aktuális kéréseket, igényeket fejez ki. • Az Ávinu Málkénu nyelvezete egy fontos zsidó értéket is megmutat: az imádkozó mindig többes számot használ kifejezve, hogy egy közösség (család, nép, emberiség) részének tekinti magát. • Az Ávinu Málkénu szövegében kapcsolatot találunk a megbocsájtás, a bűnbánat és a megtérés között. Vissza

17 Áttekintés Háttér Források Oktatási célok Az óra ajánlott felépítése Liturgia 3. ÓRA F ő menü F ő menü

18 Áttekintés Liturgia 3. ÓRA Ezen az órán az Ávinu Málkénu liturgiájával foglalkozunk. Meghívunk egy kántort az órára, és a vele folytatott beszélgetésen keresztül ismertetjük meg diákjainkkal a kántor és az előimádkozó szerepét a zsinagógában. Közösen meghallgatjuk az Ávinu Málkénu háromféle feldolgozását: egy klasszikus askenázi, egy mizráchi és egy modern változatot. A róluk történő beszélgetést követően a kántorral közösen elénekeljük az ima múlt órán tanult szakaszát. Vissza

19 Háttér Liturgia 3. ÓRA A vallási szertartások alatt felhangzó zene és ének ősi részei a zsidó kultúrának. Jelentőségük és szerepük változott a különböző történelmi korokban. A napjainkban ismert kántor viszonylag új szereplője a zsinagógai életnek. A modern kor előtt az előimádkozónak elsősorban az volt a szerepe, hogy jelezze a közösség számára, hol tart az imában, és minden imádkozó hozzá igazította a saját iramát, így érték el, hogy az egész közösség együtt haladjon. Az előimádkozás művészeti értéke kevésbé volt fontos. Az előimádkozó kiválasztásakor elsősorban arra figyeltek, hogy mennyire szent életű ember, mennyire alkalmas rá, hogy személyével példát mutasson, és csak másodlagos szempont volt, hogy mennyire van jó hangja. A modern korban, amikor a közösségek jelentős része számára az ima vesztett jelentőségéből, egyre nagyobb súllyal esett latba az esztétikai tényező. Az operaénekes hangú kántorok, a különböző kórusok és a zsinagógai hangszerek csak a XIX. századtól terjedtek el. Vissza

20 Oktatási célok Liturgia 3. ÓRA Az óra végére diákjaink tudják, hogy • A zenének jelentős szerepe van a zsidó liturgiában, mivel újabb jelentéssel egészíti ki a szavak értelmét, valamint közösségépítő ereje is van. • A gyerekek ismerjék meg a kántor/előimádkozó szerepét, elgondolkozzanak rajta, hogy milyen kapcsolat van az egyéni és közösségi ima között. • A kántor alakja kapcsolódjon konkrét emberhez, akivel beszélgetni lehet, a vallási szereplő ne legyen elvont és távoli. • A kántor vagy az előimádkozó egyrészt irányítja a közösség együttes éneklését, imádkozását, valamint énektudása, hangja esztétikai élménnyel gazdagíthatja az imát. • Az imák hagyományos dallamainak megőrzésén túl lehetőségünk van a dallamok megújítására. Vissza

21 Az óra ajánlott felépítése Liturgia 3. ÓRA Óra előtt beszélgess el a kántorral az oktatási célokról, és oszd meg vele az óra felépítését. Az óra folyamán kövesd figyelemmel, hogy valóban elérd az oktatási célok megvalósulását! Mutassuk be a meghívott kántort, majd meséljék el neki a diákok, mi mindent tudtak meg az Ávinu Málkénu c. imáról. Ezt követően kérjük meg, mesélje el, miért lett a kántor. Beszéljen a zsinagógában betöltött szerepéről, majd énekelje el nekünk az Ávinu Málkénu-t. Kérdezzük meg tőle, hogy érzi magát az Ávinu Málkénu éneklése közben. Hallgassuk meg közösen az Ávinu Málkénu további három feldolgozását, majd beszélgessünk a kántorral arról, miért fontos a hagyományos dallamok megőrzése, véleménye szerint van-e lehetőség a dallamok megújítására, helyi sajátosságok, más fajta zenei igények figyelembevételére. Összefoglalás és házi feladat Énekeljük el a kántorral közösen az előző órán megtanult részt, majd házi feladatként a diákok keressenek a youtube-on további Ávinu Málkénu feldolgozásokat. Vissza

22 Források Liturgia 3. ÓRA Avinu Malkenu Barbara Streisand Avinu Malkenu Vienna Choir Avinu Malkenu Gad Elbaz Vissza