Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 3/5.  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 3/5.  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa."— Előadás másolata:

1 Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors /5

2  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története  3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG  4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES)  5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

3

4 KSH intézményi statisztika

5  Honnét tudjuk, honnét tudja az állam, hogy hánya dolgoznak, vagy vannak munka nélkül?  S, miről is szól ez a verseny? Ha már verseny ki kivel versenyzik és miben?

6  OEP,  NAV,  KSH:  MEF, (munkaerő-felvétel)  intézményi statisztika  népszámlálások  NFSZ-NMH (regisztrált munkanélküliek)  NFSZ bértarifa-felvétel NFSZ bértarifa-felvétel  Prognózisok (pl. MMPP, karrier front, stb.)  Magáncégek adatgyűjtései (nemzeti, regionális, globális szinteken)

7  Ipari - urbanizált társadalom igények: lakosság (népszámlálások)népszámlálások)  A népszámlálás olyan rendszeresen, általában 10 évente ismétlődő, teljes körű állapotfelvétel, amely egy adott terület (ország) népességének egészére kiterjed és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik. A népszámlálás eszmei időponthoz kötődik, teljes körű és igen sokoldalú a felhasználása. Az összeírásra az egész országban egyidejűleg, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon, minden lakásra és személyre kiterjedően kerül sor. (KSH)  Első hazai: 1869, 1880 … 2011 (15.) Első hazai: 1869, 1880 … 2011 (15.)

8  munkaerő-tartalék megbízható számbavétele  Előzménye USA Current Population Survey (CPS)  ’80-as években új lendületet kapott a módszertani, fogalmi rendszer harmonizálására irányuló törekvés is, amely a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office, ILO) vezetésével zajlott.  Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben vezette be a munkaerő-felmérést (Labour Force Survey), amely alkalmas a foglalkoztatás és munkanélküliség konzisztens mérésére.

9  június–augusztusban 3 millió 981 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal emelkedett.  június–augusztusban a foglalkoztatottak 3 millió 981 ezer fős létszáma 1,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 948 ezer fő volt 15–64 éves, ami 70 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az említett korcsoportot 59,0%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.  június–augusztusban a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 144 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 65,3%- ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 803 ezer fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 52,9%.  A 15–24 éves korosztályból 230 ezren voltak foglalkoztatottak, 20,3%-os foglalkoztatási rátájuk 1,9 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 76,1%-ra, utóbbiaké pedig 1,4 százalékponttal, 38,9%-ra javult. (KSH szeptember 27.)

10 Olyan adatgyűjtési rendszer kiépítése vált szükségessé, mely  a népszámláláshoz, illetve a munkaerőmérleghez hasonlóan az összes munkaerő- piaci kategóriát átfogja;  gyakorisága megfelelő ahhoz, hogy a munkaerő-piaci változásokat nyomon kövesse. (KSH, 2006)

11  magánháztartásokban élő népességre  15–74 éves (ill ) személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt  vonatkozási hét vagy referenciaidőszak : ún. referencia hétre

12  Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.  Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe.

13  Foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. Gyakran éri ezt a foglalkoztatotti definíciót az a vád, hogy az, aki mindössze heti egy órát dolgozik nem tekinthető foglalkoztatottnak, ezért a mutató „túlbecsli”a foglalkoztatottak létszámát, hiszen a munkával tulajdonképpen nem rendelkezőket is a foglalkoztatottak közé sorolja. A magyar munkaerő-felmérésből származó adatok azt mutatják, hogy az egyórás kritérium nem jelent komoly torzítást a foglalkoztatottak számbavételénél. A heti 12 óránál rendszeresen kevesebbet dolgozók 2 aránya a foglalkoztatottakon belül átlagosan mintegy 0,3%-ra tehető.

14  a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak;  aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben;  munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás).

15  Nem tekinthetők továbbá automatikusan munkanélkülinek azok sem, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit. A regisztrált munkanélküliek megítélése országonként eltérő. A nyilvántartásba vétel általában előfeltétele annak, hogy valaki munkanélküli-ellátásban részesülhessen. Ez azonban nem minden esetben esik egybe a tényleges munkakeresési szándékkal. Ezért, bár mindenkitől megkérdezzük, hogy nyilvántartásba vették-e mint munkanélkülit, a regisztrált munkanélküliek esetében is vizsgálni kell, hogy megfeleltek- e a hármas kritériumnak.

16  Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya.  Tartósan munkanélküliek aránya: a tartósan (12 hónapja vagy régebben) munka nélkül lévők összes munkanélkülieken belüli aránya  Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számának népességen belüli aránya.  Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességen belüli aránya.

17 Számoljuk ki a foglalkoztatási rátát! Amennyiben a éves népesség: 7.656,6 ezer fő Foglalkoztatottak száma: 3.877,9 ezer fő Hány % a foglalkoztatási ráta? Eredmény: 50,6%

18 Néhány globális szervezet és azok erősödő szerepei  OECD  Világbank/IMF  ENSZ: ILO (UNESCO)  és az Európai Unió (Eurostat) foglalkoztatáspolitikában használt fogalmaiEurostat

19 Foglalkoztatási rátaMunkanélküliségi ráta Unemployment rate - % Legend ( Series: 2012 ) N/A

20  ‘70-es évek radikális változásai (1973, 1979 olajsokk)  Ipari társadalomból a poszt-indusztriális felé  A jóléti rendszerek megkérdőjelezése, reformjai  politikai neokonzervatívizmus /neoliberalizmus megjelenése  Globalizáció, kiszervezés  KKE/SZU (ide érte HU is) : ipari társadalom, termelés konzervációja, leszakadás a ‘90-es évek elejéig

21  ILO: decent work agenda  EU undeclared work  Elöregedés, senior munkaerő  EU: Rugalmas-biztonság rendszerének kialakítása  EU: Európai Szociális Modell (ESZM)  CSR (corporate social responsibility)  LLG (lifelong guidance)

22  ILO flash movie ILO flash movie  The ILO has developed an agenda for the community of work. It provides support through integrated Decent Work Country Programmes developed in coordination with its constituents. Putting the Decent Work Agenda into practice is achieved through the implementation of the ILO's four strategic objectives, with gender equality as a crosscutting objective: Creating Jobs – an economy that generates opportunities for investment, entrepreneurship, skills development, job creation and sustainable livelihoods. Creating Jobs  Guaranteeing rights at work – to obtain recognition and respect for the rights of workers. All workers, and in particular disadvantaged or poor workers, need representation, participation, and laws that work for their interests. Guaranteeing rights at work  Extending social protection – to promote both inclusion and productivity by ensuring that women and men enjoy working conditions that are safe, allow adequate free time and rest, take into account family and social values, provide for adequate compensation in case of lost or reduced income and permit access to adequate healthcare. Extending social protection  Promoting social dialogue – Involving strong and independent workers’ and employers' organizations is central to increasing productivity, avoiding disputes at work, and building cohesive societies. Promoting social dialogue

23 A bejelentetlen (~inkább a mai jogi fogalmakkal tisztázatlan) munkavállalókat négy csoportra lehet osztani:  1. kettő vagy több állással rendelkezők,  2. gazdaságilag inaktívak (diákok, korai nyugdíjazottak, háziasszonyok, idehaza Gyes, Gyed, Gyet)  3. munkanélküliek,  4. illegális emigránsok.

24  EB (1994) ESZM elemei:  democracy and individual rights,  free collective bargaining, the market economy,collective bargaining  equal opportunities for all, equal opportunities  and social protection and solidarity.social protection solidarity Eurofound

25

26 EPL: munkajog ALMP: aktív foglalkoztatás -politikai eszközök SSS: társadalom- biztosítás LLL/LLG Egész életen át tartó tanulás, életpálya- tanácsadás

27 A megváltozott körülmények nélkülözhetetlenné teszik a képességet az önálló és folyamatos tájékozódásra, a többszöri döntéshozatalra, a megalapozott és bővíthető pályaismeretet, munkavállalói-munkaerőpiaci alapismereteket, valamint a szakképzettség mellett igénylik a pályafutás során különböző helyzetekben (eltérő munkahelyeken, munkakörökben) alkalmazható „puhább” munkavállalói készségeket. (Borbély-Pecze, Gyöngyösi, Juhász ÚPSZ 2013/5-6)

28 Az életút-támogató pályaorientáció az EU oktatáspolitikusai által először 2004-ben megfogalmazott ajánlások definíciója szerint „azon tevékenységek összességét fedi le, amelyek az egész életen át tartó tanulás kontextusában képessé teszik az európai állampolgárokat arra, hogy meghatározzák kompetenciáikat, érdeklődésüket, képzési és oktatási döntéseket hozzanak, és vezessék saját tanulási, munkavállalási életútjukat az így megszerzett életpálya- építési kompetenciákkal” (az EU Tanácsának állásfoglalása 2004).

29

30 A CSR belső dimenzióját az alábbi elemek képezik:  Humán erőforrások kezelése,  Egészsége és biztonságos munkakörülmények megteremtése,  Alkalmazkodás a változásokhoz,  Környezeti hatások és a természeti erőforrások kezelése A CSR külső dimenziója megnyilvánul a vállalat és környezet szélesebb kontextusán való kölcsönhatásához, pl. környezetvédelemhez, társadalmi egyenlőtlenségekhez való viszonyban stb. összeköti a vállalatot és az ESZM-t

31


Letölteni ppt "Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors 2013-14-1 3/5.  1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása  2/5 Európa."

Hasonló előadás


Google Hirdetések