Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

12. Témakör: A társadalmi viszonyok Tétel : A t á rsadalom r é tegződ é se é s a t á rsadalmi mobilit á s Fogalmak: • társadalmi szerkezet, a t á rsadalom.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "12. Témakör: A társadalmi viszonyok Tétel : A t á rsadalom r é tegződ é se é s a t á rsadalmi mobilit á s Fogalmak: • társadalmi szerkezet, a t á rsadalom."— Előadás másolata:

1 12. Témakör: A társadalmi viszonyok Tétel : A t á rsadalom r é tegződ é se é s a t á rsadalmi mobilit á s Fogalmak: • társadalmi szerkezet, a t á rsadalom r é tegződ é s é t meghat á roz ó t é nyezők a mai Magyarorsz á gon (vagyoni helyzet, foglalkoz á s, lak ó hely, iskol á zotts á g). • Társadalmi mobilitás, nyitott társadalom, zárt társadalom, migráció (vándorlás) • A rendszerv á lt á s hat á sa a magyar t á rsadalomra

2 „Ezt sajnálom legjobban, hogy olyan sok mindenbõl kimaradnak [a gyerekek], mert nem tudjuk megfizetni. Most sokkal nagyobbak a lehetõségek, mint amikor mi voltunk fiatalok, de nem mindenkinek. Én nem tudom kifizetni az angol nyelvi tábort a gyerekeimnek (…) És a könyvek, minden annyira drága. (…) Régen nem voltak ilyen különbségek, az ember nem érezte magát kisebbnek a többieknél. A fiam osztálytársai, hát, a legtöbbnek a szülei menedzserek, bankárok, értelmiségiek. Én nem tudok velük lépést tartani.” (egy volt szocialista nagyvállalat 46 éves munkásnõje, idézi Bartha 2002) „Én a semmibõl építettem fel egy üzlethálózatot (a szüleim segítsége nélkül), amely ma is kamatozik, és nem szeretném, ha bárki is irigykedne emiatt, mert a két kezemmel, vagy az eszemmel, mindegy, de megteremtettem!!! Erre mindenkinek lehetõsége van (…) Mindenkinek meg van adva a lehetõség, csak élnie kell vele, igaz, mostoha körül- mények között, de ha akar valamit, akkor rajta, fel a fejjel és akarattal!!! (Jakiss rövidített- szerkesztett hozzászólása a Népszabadság online Politika fórumáról, a Vegyük el a gazdagoktól! topikból, 2005 május) Szociológiai Szemle 2006/4. Példák:

3 Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. A társadalmi helyzetet meghatározhatjuk • a foglalkozás. • a jövedelem, • az iskolai végzettség, műveltség, • a lakóhely, • az egyéni megbecsültség vagy a presztízs stb. alapján is. Amikor társadalmi mobilitásról beszélünk, általában a társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgásra gondolunk. Ezt szokás vertikális mobilitásnak is nevezni. Elvben lehet azonban horizontális mobilitásról is beszélni. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy valamely társadalmi mozgás fölfelé vagy lefelé irányuló mobilitásnak tekinthető-e. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt, amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe.

4 Nyitott és zárt társadalom A mobilitás vizsgálatában szokás a nyitott és zárt társadalom fogalompárt használni. Ezeket a fogalmakat különböző keppén értelmezik. Legajánlatosabb azt a definíciót használni, amely szerint annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai közt. Nyitottabb pl. Ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 46%-a a munkások fiainak 9%-a a parasztok fiainak 5%-a lett vezető értelmiségi zártabb ahol a vezetők 55%-a, a munkások 2%-a és a paraszt fiatalok 1%-a lesz vezető, vagy értelmiségi. Vándorlás (migráció) A vándorlás (latinos nevén migráció) definíciója a demográfiában a következő: olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár.

5 A társadalmi rendszerek hatása a mobilitásra A gazdasági-társadalmi-politikai rendszer jellegében kell keresni a mobilitás fő meghatározó tényezőjét. A másik felfogás szerint inkább a társadalmi-foglalkozási struktúra és annak változásaihoz kötődik a mobilitás milyensége A kasztszerű társadalmakban alig volt lehetőség az egyik kasztból a másikba való átlépésre. (Bakócz Tamás esztergomi érsek jobbágyszármazású volt, és a pápaság elnyerésére is kísérletet tett.) Lenski ( 1966) a társadalmi rendszerek változása a történelemben: az agrártársadalmakban,majd az ipari társadalmakban a mobilitás aránya nőtt, a lefelé irányuló mobilitás egyre inkább a felfelé irányuló mobilitás váltotta fel.

6 Foglalkoztatási ráta

7 Alkalmazásban állók, ezer fő KSH

8 5. táblázat. A vezető-értelmiségi-hivatalnok réteg származási összetétele, különböző időszakokban (%) Az apa foglalkozási csoportja a kérdezett 14–18 éves korában 20–69 évesek 20–34 évesek Férfi Vezető-értelmiségi- hivatalnok 22,4 28,1 41,1 32,5 37,5 47,1 Rutin szellemi 3,9 4,0 2,6 5,6 3,4 2,3 Nem mezőgazdasági önálló 8,5 8,4 5,8 1,7 2,3 5,0 Mezőgazdasági önálló 10,8 7,8 3,2 0,5 0,5 – Szakmunkás 19,9 23,9 23,3 24,1 28,2 27,1 Szakképzetlen munkás 23,1 18,3 16,4 24,1 19,6 14,9 Mezőgazdasági fizikai 11,3 9,5 7,6 11,4 8,5 3,6 Nő Vezető-értelmiségi- hivatalnok 22,5 27,8 30,2 26,3 32,1 31,2 Rutin szellemi 5,9 2,8 2,8 6,4 3,6 2,9 Nem mezőgazdasági önálló 6,4 5,8 4,4 1,8 2,8 3,3 Mezőgazdasági önálló 8,1 4,9 2,8 0,4 1,1 0,7 Szakmunkás 22,8 26,6 27,1 26,4 29,5 35,1 Szakképzetlen munkás 23,7 21,9 20,1 28,1 22,9 18,5 Mezőgazdasági fizikai 10,7 10,3 12,6 10,6 8,1 8,3

9 % 49 % % Mo: 37 % ALAPFOK 79 % 67 % Mo: 72 % KÖZÉPFOK 90 % 74 % Mo: 83 % FELSŐFOK Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD országokban (25-64 évesek, 2003) (OECD: Kelet-Közép Európa nélkül. Tartomány = átlag +- egy szórásegységnyi sáv)

10

11 1.7. táblázat Életút-típusok a magyar társadalomban 1988 és 2003 között, % Elveszett nemzedék (olyan idős emberek, akik a rendszerváltás kezdetekor, ban már nem voltak a munkaerőpiacon, vagy korábban sem dolgoztak) 15,6 Kilépő nemzedék 1. (a demográfiai kilépők, akik 1988 és 2003 között rendes életkorban mentek nyugdíjba, vagy ebben az időszakban szültek gyereket és még nem álltak újra munkába) 16,8 Kilépő nemzedék 2. (a kiszoruló kilépők, akik 1988 és 2003 között idő előtt mentek nyugdíjba, vagy ebben az időszakban váltak munkanélkülivé, eltartottá, s nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra) 16,1 Aktív nemzedék 1. (végig, megszakítás nélkül a munkaerőpiacon voltak 1988 és 2003 között) 16,7 Aktív nemzedék 2. (a munkaerőpiacon voltak 1988 és 2003 között, de nem folyamatosan, foglalkozási pályájuk valamiért megszakadt, aminek oka lehetett munkanélküliség is, gyermekszülés is, de azután újra dolgozni kezdtek) 11,1 Belépő nemzedék 1. (olyan fiatalok, akik 1988 és 2003 között fejezték be tanulmányaikat és álltak munkába) 15,7 „Belépő” nemzedék 2. (olyan fiatalok, akik 1988 és 2003 között befejezték ugyan tanulmányaikat, de nem tudtak munkába állni) 2,1 (Még nem) belépő nemzedék (olyan fiatal emberek, akik még mindig tanulnak)5,9

12

13 1.12. táblázat A foglalkozási mobilitás és a társadalmi státusz az aktív nemzedék különböző alcsoportjaiban

14

15 Erikson és Goldthorpe megfogalmazásában presztízs-, és nem osztály-alapon kategorizálunk: 1. felsõ osztály (szolgáltató osztály: vezetõ, szellemi szabadfoglalkozású, diplomás alkalmazott) 2. középosztály (egyéb szellemi, szakmunkás, iparos/kereskedõ/szolgáltató, gazdálkodó) 3. alsó osztály (alacsonyabb szintû kereskedelmi és szolgáltató dolgozók, betanított munkás/segédmunkás/mezõgazdasági fizikai).

16 Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban Elméletileg vitatott és empirikusan vizsgált kérdés az is, hogy vajon a gazdasági fejlődés előrehaladásával, a „posztindusztriális" társadalom eljövetelével megnő-e a társadalom nyitottsága. A növekvő nyitottságot feltételezők szerint a posztindusztriális társadalomban egyre nagyobb szerephez jut a tudás, a műveltség, ez pedig kevésbé örökíthető át a családon belül, mint a vagyon. Minél nyitottabb egy posztindusztriális társadalom, annál sikeresebb az országok versenyében. Meritokráciának szokás nevezni az olyan társadalmat, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, munkateljesítményétől, képességeitől, tudásától, egyszóval „érdemeitől" függ.

17 Goldthorpe meritokratikus elméletekkel szembeni szisztematikus kritikája (1996) Szerinte nem feltétlenül a hatékonyság mûködteti a munkaerõ allokálást: az iskolázottság egyfajta életstílust, kulturális hátteret is jelent, gyakran ezért és nem a tényleges tudásért keresnek a munkaadók diplomás alkalmazottat. A posztindusztriális, tudás-alapú gazdaságban ugyanakkor nem is feltétlenül a kognitív képességek kerülnek elõtérbe: olyan, tipikusan expanzióban levõ posztindusztriális területeken, mint a kereskedelem, PR vagy a promóció inkább a megjelenés, a beszédstílus kap nagy szerepet. Ezek viszont a családból öröklõdnek, s nem az iskolán keresztül szerezhetõk meg. A modern társadalmakban ugyancsak erõsödõ kis- és középvállalkozói szektorban hasonló a helyzet: a szülõk nem csak a tárgyi javakat örökíthetik át utódaikra, hanem a szintén szükséges vállalkozói kultúrát, individualisztikus munkaerkölcsöt is

18

19 Csepeli György: Rendszerváltás, 2009

20

21


Letölteni ppt "12. Témakör: A társadalmi viszonyok Tétel : A t á rsadalom r é tegződ é se é s a t á rsadalmi mobilit á s Fogalmak: • társadalmi szerkezet, a t á rsadalom."

Hasonló előadás


Google Hirdetések