Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

13. Témakör: A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás Magyarországon a rendszerváltás után Fogalmak: társadalmi szerkezet,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "13. Témakör: A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás Magyarországon a rendszerváltás után Fogalmak: társadalmi szerkezet,"— Előadás másolata:

1 13. Témakör: A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás Magyarországon a rendszerváltás után Fogalmak: társadalmi szerkezet, a t á rsadalom r é tegződ é s é t meghat á roz ó t é nyezők a mai Magyarorsz á gon (vagyoni helyzet, foglalkoz á s, lak ó hely, iskol á zotts á g), társadalmi mobilitás, nyitott társadalom, zárt társadalom, migráció (vándorlás), rendszerv á lt á s • Milyen dimenziók szerint jellemezhető a társadalom szerkezete, a társadalmi rétegződés? •Melyek a magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának fő folyamatai a rendszerváltás óta? •Milyen tényezők befolyásolják a társadalmi mobilitást? • Kik voltak a rendszerváltozás nyertesei és vesztesei nálunk?

2 A magyar társadalomszerkezet változásai Magyarországon a XX. században (Száray, IV.o. történelem 267.) Hogyan és miért változott meg a magyar társadalomszerkezet a rendszerváltozás után ?

3 1. A gazdasági aktivitás alakulása A foglalkoztatás csökkenése Magyarországon már az 1980-as években elkezdődött, s 1990 után felerősödött. A foglalkoztatási ráta

4 Hogyan alakult a foglalkoztatás és a munkanélküliség? Magyarország számokban, 2011 (KSH)

5 Hogyan függ a foglalkoztatottság az iskolai végzettségtőL?

6 Társadalmi rétegződésen – a legáltalánosabban – a társadalomban élő egyének és csoportok hierarchikus elrendeződésének módját értik. Az anyagi-egzisztenciális, valamint a hatalmi pozíció alapján ugyanis az egyének és a csoportok – egymáshoz viszonyítva – igen széles skálán helyezkedhetnek el. A társadalom rétegződése, illetve tagozódása különféle dimenziók szerint vázolható fel. Így például elemezhető a foglalkozási pozíció, az iskolai végzettség, a jövedelem, a vagyon, az életkörülmények és az életmód stb. szerinti rétegződés. A leggyakrabban használt rétegképző tényező a foglalkozási pozíció. Megkülönböztetett szerepét arra alapozzák, hogy a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozícióhoz többnyire jól körülhatárolható anyagi-egzisztenciális helyzet kötődik. A foglalkozási pozíció, illetve a többi rétegképző tényező közötti kapcsolat azonban gyakorta csak számos közvetítő tényezőn keresztül érvényesül, illetve az is előfordul, hogy egy kedvezőbb helyzetű réteg bizonyos csoportjának a helyzete jelentősen eltér a réteg egészétől. Emiatt az egyes rétegeket is igen bonyolult belső tagoltság jellemzi. Alapvetően ennek a meglehetősen színes belső tagoltságnak köszönhető, hogy a modern társadalmakban nem alakulnak ki a kasztjellegű társadalmakra jellemző vonások. Ez a belső tagoltság – a mobilitás révén – egyúttal könnyebbé teszi az egyes rétegek közötti átjárhatóságot is. Társadalmi rétegződés h/kutjel/pdf/a790.pdf

7 A társadalmi rétegek minden korban az adott gazdasági – politikai struktúrának megfelelően alakultak ki. Pl. Ókor Arisztokrata – Démosz – Rabszolga Athéni polgár – Metoikosz – Rabszolga Spártai – Perioikosz - Helóta Patricius – Kliens – Plebejus – Rabszolga Optimata – Lovagok – Plebs – Rabszolga Középkor Földesúr – Jobbágy Földesúr – Polgár – Jobbágy Főnemes – Középnemes – Kisnemes – Polgár - Jobbágy – Zsellér Újkor Tőkés – Munkás - Paraszt

8 A gazdaság átalakulása a rendszerváltozás (1989/90) után •SZU gazdasági rendszerének felbomlása - A KGST felbomlott, keleti piacok elvesztek A legnagyobb változások között mentek végbe. Lényegében összeomlott az állami tulajdonon alapuló szocialista nagyipar : a piacukat vesztett vállalatok egy része egyszerűen eltűnt, másik részük a privatizáció keretében új tulajdonoshoz került. A fejlesztéshez szükséges tőkeinjekció (valamint piaci és vezetési, marketing és egyéb ismeretek) híján a még eredetileg a hazai tulajdonosokhoz került vállalatok jelentős része is tönkrement az évek folyamán. Így a magyar vállalatok jellemzően külföldi multinacionális cégek tulajdonába kerültek. az átalakítás nehézségei:  a piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt,  tömegessé vált a munkanélküliség(Korábban: látszat-teljes foglalkoztatottság volt; a szocialista modell sajátossága, 1989: 2,1%; 1993: 13 %; 2012: 10,5 % regisztrált munkanélküliség ( fő); minden harmadik fiatalnak nincs állása; kb. megfelel az EU-átlagnak)  az infláció is magasra szökött  1990 előtt Mo.-on állami és szövetkezeti tulajdonban a gazdaság = 90 %; 1989: a foglalkoztatottak 8%-a, 1993: 30%-a dolgozott a magánszektorban  ipar helyett a szolgáltatás növekedése;  az agrárium gyors csökkenése (fogl: 6-7 %; GDP-ben 3-4 %) - a tsz-ek átalakítása, kft, paraszti/családi kisgazdaságok létrejötte – kárpótlás

9 2. A foglalkozási szerkezet változása Az alkalmazásban lévők képzettségi szintje javult, összhangban a felsőoktatás bővülésével, ami szintén a rendszerváltás után kezdődött. Már 1992-ben viszonylag magas (8%) volt az önálló foglalkozásúak aránya a keresők között, hiszen a szocializmus időszakában ez az arány mindössze 3% körül alakult. Az önállóak aránya tovább növekedett az 1990-es évek közepéig (13%), utána azonban ez a szint stabilizálódott. A munkaerő képzettségi összetétele javult a fizikai szférában is, amit a szakmunkások arányának növekedése mutat. Ez a folyamat azonban inkább az es évek második felében ment végbe. A szakképzetlen munkások között elsősorban a mező-gazdaságban dolgozók aránya csökkent, lényegében folyamatosan 1992 és 2003 között. A foglalkoztatottak gazdasági szektoronkénti megoszlása százalékban MEZŐGAZDASÁGIPAR ÉS ÉPÍTŐIPARSZOLGÁLTATÁS Magyarország ,53646,5 Magyarország 20035,53361,5 EU 15 országának átlaga 2003-ban ben felvett 10 új EU tagállam átlaga Bayer-Jávor-Utasy: Társadalomismeret, 110.

10 Alkalmazásban állók, ezer fő KSH

11 3. A jövedelmi rétegződés alakulása Mint a legtöbb jövedelemegyenlőtlenségi mutató esetében, itt is elsősorban a társadalmi átalakulás első szakaszában, az 1980-as évek vége és 1992 között következett be jelentős növekedés (Tóth 2003

12 Az egy főre jutó jövedelmek alapján képzett népességtizedek részesedése az összes jövedelemből 1962 és 2009 között 19_tarki_tanulmany_jovedelem_1.pdf

13 „Ezt sajnálom legjobban, hogy olyan sok mindenbõl kimaradnak [a gyerekek], mert nem tudjuk megfizetni. Most sokkal nagyobbak a lehetõségek, mint amikor mi voltunk fiatalok, de nem mindenkinek. Én nem tudom kifizetni az angol nyelvi tábort a gyerekeimnek (…) És a könyvek, minden annyira drága. (…) Régen nem voltak ilyen különbségek, az ember nem érezte magát kisebbnek a többieknél. A fiam osztálytársai, hát, a legtöbbnek a szülei menedzserek, bankárok, értelmiségiek. Én nem tudok velük lépést tartani.” (egy volt szocialista nagyvállalat 46 éves munkásnõje, idézi Bartha 2002) „Én a semmibõl építettem fel egy üzlethálózatot (a szüleim segítsége nélkül), amely ma is kamatozik, és nem szeretném, ha bárki is irigykedne emiatt, mert a két kezemmel, vagy az eszemmel, mindegy, de megteremtettem!!! Erre mindenkinek lehetõsége van (…) Mindenkinek meg van adva a lehetõség, csak élnie kell vele, igaz, mostoha körül- mények között, de ha akar valamit, akkor rajta, fel a fejjel és akarattal!!! (Jakiss rövidített- szerkesztett hozzászólása a Népszabadság online Politika fórumáról, a Vegyük el a gazdagoktól! topikból, 2005 május) Szociológiai Szemle 2006/4. I. Példa: Mit jelent a társadalmi rétegződés és a társadalmi mobilitás? Növekedett vagy csökkent a társadalmi mobilitás a rendszerváltás óta?

14 Osztályhelyzet és rétegződés 1. Az elitbe soroltuk az összes nagy- és közepes vállalkozót, valamint kivétel nélkül valamennyi szabadfoglalkozású értelmiségit. A felsővezetők és a beosztott értelmiségiek közül azonban már csak azok kerülhettek az elitbe, akiknek a társadalmi státus indexe a legfelső decilisbe tartozott. 2. A felső középosztályba soroltuk az összes felsővezetőt, akinek a legfelső decilisnél rosszabb a társadalmi státus indexe. Ide kerültek továbbá középvezetők, az egyéni vállalkozók és a gazdálkodók közül azok, akiknek a társadalmi státus indexe a legfelső decilisbe tartozott. Végül a beosztott értelmiségiek közül azok kerültek ebbe a csoportba, akik társadalmi státus indexük alapján a 6–9. decilisbe tartoztak. 3. A középosztályba került az összes – a legfelső decilisnél rosszabb társadalmi státusú – középvezető, egyéni vállalkozó és gazdálkodó. Szintén ide soroltuk a beosztott értelmiségiek közül azokat, akik a társadalmi státus index alapján az 1–5. decilisbe kerültek. Ide helyeztük kivétel nélkül az összes az alsóvezetőt, és az összes egyéb szellemi (irodai) munkát végző személyt. A szakmunkások közül azonban már csak azok kerültek a középosztályba, akiknek a társadalmi státus indexe a felső három decilisbe tartozott. 4. A munkásosztályba osztottuk be a társadalmi státus alapján a 7. decilis alatti szakmunkásokat, valamint azokat a szakképzetlen és a mezőgazdasági munkásokat, akinek a társadalmi státusa a 4. vagy annál magasabb tizedébe kerültek. 5. Végül a depriváltak közé kerültek azok a szakképzetlen és mezőgazdasági fizikai munkások, akik a státuszindex alsó három decilisébe tartoztak. 914/publikaciok/tpubl_a_914.pdfhttp://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A- 914/publikaciok/tpubl_a_914.pdf

15 Vertikális differenciálódás foglalkozási és inaktivitási csoportok* szerint, 2003

16 Társadalmi mobilitás Társadalmi mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor az egyén vagy a család társadalmi helyzete megváltozik. A társadalmi helyzetet meghatározhatjuk • a foglalkozás. • a jövedelem, • az iskolai végzettség, műveltség, • a lakóhely, • az egyéni megbecsültség vagy a presztízs stb. alapján is. Amikor társadalmi mobilitásról beszélünk, általában a társadalmi hierarchiában történő fölfelé vagy lefelé mozgásra gondolunk. Ezt szokás vertikális mobilitásnak is nevezni. Elvben lehet azonban horizontális mobilitásról is beszélni. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy valamely társadalmi mozgás fölfelé vagy lefelé irányuló mobilitásnak tekinthető-e. Nemzedékek közötti (intergenerációs) mobilitásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg. Nemzedéken belüli (intragenerációs vagy karrier-) mobilitásnak pedig azt, amikor valaki foglalkozási életpályája folyamán lép át másik társadalmi helyzetbe.

17 1. ábra. Az öt társadalmi osztály pozíciója a társadalmi státus és státusfeszültség alkotta térben 1982-ben és 2009-ben 1/a. ábra. 1982

18 TPUBL-A-914/publikaciok/tpubl_a_914.pdf Kolosi Tamás- Keller Tamás: Kikristályosodó társadalomszerkezet

19 Nyitott és zárt társadalom A mobilitás vizsgálatában szokás a nyitott és zárt társadalom fogalompárt használni. Ezeket a fogalmakat különböző keppén értelmezik. Legajánlatosabb azt a definíciót használni, amely szerint annál nyitottabb valamely társadalom, minél kisebb az eltérés a különböző rétegekből származók mobilitási esélyei, arányszámai közt. Nyitottabb pl. Ahol a vezetők és értelmiségiek fiainak 46%-a a munkások fiainak 9%-a a parasztok fiainak 5%-a lett vezető értelmiségi zártabb ahol a vezetők 55%-a, a munkások 2%-a és a paraszt fiatalok 1%-a lesz vezető, vagy értelmiségi. Vándorlás (migráció) A vándorlás (latinos nevén migráció) definíciója a demográfiában a következő: olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár.

20 1.7. táblázat Életút-típusok a magyar társadalomban 1988 és 2003 között, % Elveszett nemzedék (olyan idős emberek, akik a rendszerváltás kezdetekor, ban már nem voltak a munkaerőpiacon, vagy korábban sem dolgoztak) 15,6 Kilépő nemzedék 1. (a demográfiai kilépők, akik 1988 és 2003 között rendes életkorban mentek nyugdíjba, vagy ebben az időszakban szültek gyereket és még nem álltak újra munkába) 16,8 Kilépő nemzedék 2. (a kiszoruló kilépők, akik 1988 és 2003 között idő előtt mentek nyugdíjba, vagy ebben az időszakban váltak munkanélkülivé, eltartottá, s nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra) 16,1 Aktív nemzedék 1. (végig, megszakítás nélkül a munkaerőpiacon voltak 1988 és 2003 között) 16,7 Aktív nemzedék 2. (a munkaerőpiacon voltak 1988 és 2003 között, de nem folyamatosan, foglalkozási pályájuk valamiért megszakadt, aminek oka lehetett munkanélküliség is, gyermekszülés is, de azután újra dolgozni kezdtek) 11,1 Belépő nemzedék 1. (olyan fiatalok, akik 1988 és 2003 között fejezték be tanulmányaikat és álltak munkába) 15,7 „Belépő” nemzedék 2. (olyan fiatalok, akik 1988 és 2003 között befejezték ugyan tanulmányaikat, de nem tudtak munkába állni) 2,1 (Még nem) belépő nemzedék (olyan fiatal emberek, akik még mindig tanulnak)5,9

21

22 1.12. táblázat A foglalkozási mobilitás és a társadalmi státusz az aktív nemzedék különböző alcsoportjaiban

23 Mobilitás a posztindusztriális társadalmakban Elméletileg vitatott és empirikusan vizsgált kérdés az is, hogy vajon a gazdasági fejlődés előrehaladásával, a „posztindusztriális" társadalom eljövetelével megnő-e a társadalom nyitottsága. A növekvő nyitottságot feltételezők szerint a posztindusztriális társadalomban egyre nagyobb szerephez jut a tudás, a műveltség, ez pedig kevésbé örökíthető át a családon belül, mint a vagyon. Minél nyitottabb egy posztindusztriális társadalom, annál sikeresebb az országok versenyében. Meritokráciának szokás nevezni az olyan társadalmat, ahol az egyén társadalmi pozíciója kizárólag a teljesítményétől, munkateljesítményétől, képességeitől, tudásától, egyszóval „érdemeitől" függ.

24 Goldthorpe meritokratikus elméletekkel szembeni szisztematikus kritikája (1996) Szerinte nem feltétlenül a hatékonyság mûködteti a munkaerõ allokálást: az iskolázottság egyfajta életstílust, kulturális hátteret is jelent, gyakran ezért és nem a tényleges tudásért keresnek a munkaadók diplomás alkalmazottat. A posztindusztriális, tudás-alapú gazdaságban ugyanakkor nem is feltétlenül a kognitív képességek kerülnek elõtérbe: olyan, tipikusan expanzióban levõ posztindusztriális területeken, mint a kereskedelem, PR vagy a promóció inkább a megjelenés, a beszédstílus kap nagy szerepet. Ezek viszont a családból öröklõdnek, s nem az iskolán keresztül szerezhetõk meg. A modern társadalmakban ugyancsak erõsödõ kis- és középvállalkozói szektorban hasonló a helyzet: a szülõk nem csak a tárgyi javakat örökíthetik át utódaikra, hanem a szintén szükséges vállalkozói kultúrát, individualisztikus munkaerkölcsöt is

25 Csepeli György: Rendszerváltás, 2009

26

27 A magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére kismértékben megnőtt. Azóta a rövid távú munkavállalás szándéka jobban, a hosszú távú kevésbé ingadozik, a kivándorlást tervezők aránya stabil elején a felnőtt lakosság 7%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni,5%-uk kivándorolna. Milyen tendenciát mutat a migrációs szándékok alakulása?


Letölteni ppt "13. Témakör: A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás Magyarországon a rendszerváltás után Fogalmak: társadalmi szerkezet,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések