Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar cionista nők ellenállási és mentőakciói 1944/45-ben Életinterjúk készítése Izraelben a magyar cionista ellenállási mozgalom női túlélőivel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar cionista nők ellenállási és mentőakciói 1944/45-ben Életinterjúk készítése Izraelben a magyar cionista ellenállási mozgalom női túlélőivel."— Előadás másolata:

1 Magyar cionista nők ellenállási és mentőakciói 1944/45-ben Életinterjúk készítése Izraelben a magyar cionista ellenállási mozgalom női túlélőivel

2

3  Holocaust Közalapítvány (Budapest),  Nemzetközi Auschwitz Bizottság (Berlin),  Német Ellenállás Emlékközpontja Alapítvány (Berlin)  Emlékezés, Felelősség, Jövő Alapítvány) (Berlin)

4  Dr. Pécsi-Pollner Katalin, irodalomtörténész, holokausztkutató, a Holokauszt Emlékközpont kulturális és alternatív pedagógiai programok részlegének vezetője (Budapest) Projektvezető, Interjúk  Ute Stiepani M.A., politológus, történész, a Német Ellenállás Emlékközpontjának igazgatóhelyettese (Berlin) Tudományos tanácsadás, projektkoordináció  Beran Dániel, operatőr (Budapest) Filmfelvétel  Janzsó Barbara és Marie-Claud Wallot Önkéntes asszisztensek  Baross András és Dr. Pécsi-Pollner Katalin Promóciós film összeállítása  Beran Dániel, Janzsó Barbara, Pécsi-Pollner Katalin és Marie- Claud Wallot Fotók

5 1944/45-ös időszakban számos cionista csoport fejtett ki aktív tevékenységet Budapesten zsidó sorstársaik üldözése és nemzetiszocialista megsemmisítő táborokba történő deportálása ellen. Tagjaik túlnyomórészt fiatalok voltak, akik vezetők nélkül, magukra maradva, zsidó nők és férfiak ezreit mentették meg hamisított svájci menlevelekkel a Vadász utca 29. szám alatt található úgynevezett „Üvegházban”. Ezen kívül számos szülő nélkül maradt zsidó kisgyerekre vigyáztak az úgynevezett „gyerekházakban”. Ezeknek a fiataloknak ily módon sikerült megkönnyíteniük a gyerekek életét és sokukat megmenteni. A felszabadulás után a többségük Izraelbe vándorolt ki. Miközben a cionista mozgalom eseménytörténete már nem tabu téma többé, továbbra sem tudunk szinte semmit a hősies tetteket végbevivő fiatal emberek személyes történeteiről, és hogy mi mindent tettek zsidó sorstársaik, mindenekelőtt gyerekek megmentéséért. Ráadásul a kevés megjelent publikáció főleg a csoportok fiatal vezetőinek hősiességéről szól, és mindezidáig kizárólag csak a csoportok férfitagjaira vonatkozott. Ma azonban már tudjuk, hogy ezek a bátor ellenálló fiatalok több mint felerészben nők voltak – jobban mondva: tizenéves lányok. Azonban a nők életútjáról, szerepükről a cionista ellenállási mozgalomban, tevőleges harcukról, konkrét ellenállási és mentőakcióikról valamint az elviekben deklarált nemek közötti egyenlőség megvalósulásáról az egyes csoportokban, a lányok mindennapi életéről, álmairól, vágyairól és jövőképéről eddig alig hallottunk valamit.

6  Ha feltárjuk a cionista ellenállócsoportok női tagjainak eddig alig kutatott történetét, azzal eltűnik a holokausztról szóló ismereteink egyik „fehér foltja”. A projekt célja, hogy teljes egészében felkutassa és az utókor számára megőrizhesse ezeknek a fiatal nőknek a történeteit és konkrét hozzájárulásukat a magyarországi ellenállási és mentőakciókhoz. Ezek nélkül az interjúk nélkül örökre elveszne a magyarországi holokauszt történetéről és a magyar zsidó nők ellenállási harcáról szóló, felbecsülhetetlen értékű tudás.  Az újonnan megszerzett ismereteket és történeteket a jövőben további tudományos kutatásban is hasznosítani lehet majd, ugyanakkor amiatt különösen fontosak, hogy a pedagógiai munkában is alkalmazni lehet őket. A fiatal nők tevékenységét bemutató interjúk feltárják, mi mindent tettek embertársaikért, a szolidaritásért és a szebb jövőért, és ezzel pozitív példaképül szolgálhatnak a fiatalok újabb nemzedékeinek. A személyes emlékek és az abból létrejövő mindeddig „elmeséletlen zsidó női történetek” összegyűjtésének nagy jelentősége van a gender kutatás számára is, mivel újabb, fontos adalékokkal szolgál a zsidó nők XX. századi, társadalmi szerepét illetően.

7

8  Az interjúk 2010 augusztus 4. és szeptember 2. között készültek, Izraelben.  Az interjúalanyok a libanoni határ és Askelon között élnek, a többségük kibucban, a többiek pedig városokban.

9 Kibbuc Én-dor Kibuc Kfar Hahores Kibbuc Mecuba Kibuc Yöhi Am Kibbuc Gaatont Kibbuc Bét Haemek Kibbuc Kfar Masaryk Kiryat Motzkin Haifa Kiryat Tivon Kibbuc Dália Netania Kibbuc Givat Oz Yoqneam Illit Kibbuc Gan Shmuel Kibbuc Haogen Kibbuc HaChotrim Herzlia Rishon le-Zion Kibbuc Kfar Glikson Jerusalem Askelon Tel Aviv – Kfar Saba - Ramat Gan

10 A narratív interjúk csomópontjai / tematikus egységei a következők voltak: 1. Az interjúalany családja, gyerekkora, iskolái 2. Hogyan találkozott a cionista mozgalommal 3. Hogyan emlékszik a német megszállásra, mi történt vele és családjával ’44-’45-ben – kapcsolata cionista csoporttal 4. Találkozás a mozgalommal a felszabadulás után 5. Aliyázás Palesztinába / Izraelbe 6. Mit tenne másként az életében, ha egy csoda folytán újrakezdhetné

11  1. Az Üvegházban / cionista csoportban aktív nők;  2. A cionistáktól kapott hamis papírokat – így került a mozgalommal kapcsolatba;  3. Gyerek /kiskamasz volt, aki a cionista gyerekházak valamelyikében élet meg a felszabadulást;  4. A cionistákkal csak a felszabadulás után került aktív kapcsolatba, együtt aliyáztak;  5. + A jelenlevő férjek, akik alkalmanként szintén megszólaltak…

12  Az interjúalanyok még gyerekek, vagy fiatal lányok voltak, így a legmegrázóbb személyes történetek a szeretteiktől való elszakításról szólnak.  Gur Nomi:Futott anyja után, akit a nyilasok más felnőtekkel együtt, elvezettek otthonról.Anyja odafordult az egyik rendőrhöz: „Nem ismerem ezt a bolond kislányt…”  Gantner Kati: A négy nővér az appel-en megpróbálta eltakarni a terhes nővérét…  Biederman Irma: Élete legbodogabb időszaka az a 3 hét volt Auschwitzban, amikor az anyjával egy priccsen feküdhetett, és éjjel óráig meséltek egymásnak suttogva. Aztán az anyját a 2. szelekción a gázba küldték…

13  Lea és barátnője, Márti az Üvegházból szállította a hamisított menleveleket a rászorulóknak. Elmondták,hogy a lányok kapták a veszélyesebb feladatokat,mert a férfiak az utcán nagyobb veszélynek voltak kitéve. A két tizenéves lány még a nyilas pártházba is beépült,és onnan hordta az Üvegházba az üres blankettákat…

14  A Gyerekházakban a cionista fiatalok árván maradt gyerekeket gyűjtöttek össze – többnyire az utcáról.  A gyerekházak üresen maradt villák voltak, a gyerekek ellátásáról és neveléséről a madrichok és madrichák feleltek. Nagy kitüntetésnek számított ifjúsági vezetői megbízatást kapni. Nagy elvi vitákat folytattak azon, hogy vajon a műveltség megszerzése, vagy az izraeli életre nevelés fontosabb-e.  A háború után a nevelőkés neveltjeik többnyire együtt aliyáztak,és a mai napig tartják egymással a kapcsolatot.

15  A háború alatti aliyázás Románián és Törökországon keresztül történt, egyenként vagy kis csoportban.  A felszabadulás utáni aliyázás titokban szerveződött,:a megfelelő pillanatig maguk az érdekeltek se tudtak róla. Embercsempészek vitték át a „kiránduló csapatot” a határon. A többség Szlovákián keresztül indult el, majd Ausztrián át ért Olaszországba, és ott szállt hajóra, Bariban. Mások Svájcon keresztül jutottak el Franciaországba, és Marseille-ban szálltak hajóra. Haifánál a brittek többnyire visszafordították a hajókat: volt, aki Ciprusra került hónapokra, volt, aki vissza Európába – Bergen Belsenbe.  A Palesztinába érkezés pedig egy új élet igen nehéz éveit, évtizedeit jelentette…

16  A holokauszt túlélők többnyire úgy érzik, nem „élők”igazán:, ezért az elszenvedett borzalmas és szeretteik pusztulása határozta meg a felszabadulást követő évtizedeiket.  Ezzel szemben a cionista nők – noha maguk is a holokauszt túlélői – más keretbe helyezik a velük történteket: a holokauszt csak egy rettenetes epizód volt, de semmiképpen nem határozza meg az életüket. Büszkék magukra, hogy el merték hagyni szülőhazájukat, és képesek voltak felépíteni a saját országukat. Ez a más önmeghatározás magyarázza, hogy a túlnyomó többségük ma is aktív és életerős.

17  1. A cionista nők most szólaltak meg először;  2. Új történelmi adalékok és aspektusok kerültek elő (pl. a Kasztner-vonatról és az Üvegházról;  3. Részletes történeteket hallottunk az aliyázás módjáról, az illegális kivándorlás útjairól;  4. Újfajta holokauszt túlélő történeteket hallottunk – az átélt életesemények másfajta keretezése;  5. „Elmeséletlen női történetek” tárháza: részletgazdag emlékek; sok érzelem és humor.

18  1. Az interjúk megnézhetők a Holokauszt Emlékközpont könyvtárában, bejelentkezéssel:  2. Infó a projektről a HDKE honlapján :   3. Az interjúkból készült film klip: 

19  1. Az interjúk és az egyéb anyagok (háttérbeszélgetések és fotók) egybe szerkesztése;  2. A több mint 100 órányi vizuális anyag indexelése;  3. Honlap készítése tematikus filmrészletekkel;  4. Oktatási anyagok készítése egyes interjúk felhasználásával;  5. Könyv

20  Minden jog fenntartva. © 2010 Dr. Pécsi-Pollner Katalin, Budapest  Elérhetőség:  A teljes interjúk előzetes bejelentkezéssel megtekinthetők a Holokauszt Emlékközpont kutatószobájában az alábbi napokon: Kedd: 9:00-13:00 Szerda: 9:00-13:00 Bejelentkezés: Ecsedi Viktória könyvtáros tel:  A témával kapcsolatos további információ: Dr. Pécsi-Pollner Katalin projektvezető  Tel

21


Letölteni ppt "Magyar cionista nők ellenállási és mentőakciói 1944/45-ben Életinterjúk készítése Izraelben a magyar cionista ellenállási mozgalom női túlélőivel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések