A fogyatékos embereket segítő innovációk

Az előadások a következő témára: "A fogyatékos embereket segítő innovációk"— Előadás másolata:

1 A fogyatékos embereket segítő innovációk
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Budapest Prof. em. dr. Mesterházi Zsuzsa Előadás az MTV Alma Mater sorozatában

2 INNOVÁCIÓ Az innováció a nevelésügyben is olyan belső megújulást, a rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres mozgósítását jelenti, amelynek végeredményeként valamilyen széles körben hasznosítható új termék, új eljárás alakul ki. A gyógypedagógiai innovációk korszerűsítő, újító, alkotó folyamatok, amelyek pozitív irányú változásokat hoznak. (Pedagógiai Lexikon)

3 Témakörök 1. Korai fejlesztés 2. Integráció 3. EGYMI 4. Szülősegítés
5. Munkavállalás 6. Akadálymentesítés 7. Életminőség Együtt – egymásért!

4 1. Kora-gyermekkori intervenció
1/1. Korai fejlesztés 1. Kora-gyermekkori intervenció Hazai születési adatok: ezer gyermek/év Többlet egészségügyi ellátásra szorul közülük: ezer gyermek/év A fejlődési elmaradások kialakulásának csökkentése lehetséges Esélyteremtő, esélykiegyenlítő beavatkozások: - szűrés, jelzés - diagnosztizálás - ellátások, juttatások, szolgáltatások

5 A korai intervenció tartalma
1/2. Korai fejlesztés A korai intervenció tartalma Szűrés/jelzés, szűrővizsgálatok: újszülött osztályok, intenzív centrumok (PIC, NIC), házi gyermekorvosok, védőnők, bölcsődék, óvónők Személyes szolgáltatások: családsegítés, tanácsadás, otthoni szakápolás Természetbeni és pénzbeli juttatások: ápolási díj, útiköltségtérítés, gyermekétkeztetés Korai fejlesztést végző intézmények: korai fejlesztő központok, ápoló-gondozó otthonok, bölcsődék, más intézmények

6 Korai fejlesztés Jogosultság: diagnózis alapján
Szakemberek: orvos, terapeuta, gyógypedagógus, pszichológus Fejlesztések és terápiák: egyéni, csoportos

7

8

9 Szülők részvétele Ambuláns ellátás Tanácsadás Otthoni fejlesztés
1/4. Korai fejlesztés Szülők részvétele Ambuláns ellátás Tanácsadás Otthoni fejlesztés Sorstársi kapcsolat

10 2. Integrált nevelés – inkluzív iskola
2/1. Integráció 2. Integrált nevelés – inkluzív iskola Az EU oktatáspolitikai célkitűzései a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek számára: optimális képzési kínálat illeszkedés az egyéni igényekhez és képességekhez munkaerőpiaci esélyek elősegítése integrált oktatás elsődlegessége az inkluzív (befogadó) iskola jellemzői

11 2/2. Integráció Jellemző tendenciák Integráció a közoktatás és a felsőoktatás minden szintjén A speciális iskolák szolgáltató központokká válnak Integráció és szegregáció közötti helyes arány kialakítása Tanári kompetenciák fejlesztése Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Iskolák szervezeti átalakítása Egyéni támogatási rendszer bevezetése A speciális tudás felhasználása az integráció szolgálatában

12 Az integrált nevelés módszertana
2/3. Integráció Az integrált nevelés módszertana Kutató-fejlesztő programok: Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A befogadó intézmények szerepe: - a gyermek fejlődését segítő speciális feltételek megteremtése (pl. akadálymentesítés) - a tanulási elmaradások egyéni csökkentése - együttműködés más szakemberekkel - az iskolai teljesítmények és a viselkedés változásának nyomon követése

13

14 A gyógypedagógus szerepe
2/4. Integráció A gyógypedagógus szerepe Fejlesztő programok összeállítása Egyéni fejlesztő foglalkozások vezetése Pedagógiai diagnosztikai mérések elvégzése Tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak Konzultáció más szakemberekkel A kortárs-kapcsolatok elősegítése

15 Az óvodák, iskolák pedagógusainak továbbképzése
2/5. Integráció Az óvodák, iskolák pedagógusainak továbbképzése Az integrált nevelés nem jelenti a gyógypedagógiai intézmények megszüntetését. A gyógypedagógusok a speciális tudás birtokában segítik az integráló óvodákat és iskolákat: - a gyermekek fejlesztési igényeinek feltárása - a szakértői diagnózisok értelmezése - javaslattétel a tanulási környezet kialakítására - az egyéni segítés módjának, eszközeinek bemutatása - a gyermek teljesítményeinek értékelése

16 Speciális igényű hallgatók a felsőoktatásban
2/6. Integráció Speciális igényű hallgatók a felsőoktatásban SHST: Speciális Szükségletű Hallgatók Segítő Testülete Szolgáltatások: - tanácsadás - személyi segítő (pl. kísérés, jegyzetelés, felolvasás) - eszközkölcsönzés (pl. adó-vevő készülék, számítógép) - környezeti és információ-szerzési akadálymentesítés - egyéni számítástechnikai képzés Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban - Útmutató (Szerk.: Csányi Y., ELTE BGGYFK, Budapest, 2001, p. 69)

17 3. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI)
A speciális iskolák funkcióinak bővülése az integrált neveléssel összefüggésben Szervezetfejlesztés: új intézményegységek Komplex szolgáltató rendszer Módszertani innovációk Modellszerű megoldási módok Nyitott szakmai műhelyek Segítő hálózatok

18 Pedagógiai szakszolgálatok
3/2. EGYMI Pedagógiai szakszolgálatok gyógypedagógiai tanácsadás korai fejlesztés és gondozás fejlesztő felkészítés fejlesztő iskolai oktatás logopédiai ellátás konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás utazó szakember-hálózat működtetése a Tanulási Képességet Vizsgáló, ill. az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok működése

19 Pedagógiai szakmai szolgáltatás
3/3. EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás Szaktanácsadás Pedagógusok továbbképzésének, önképzésének segítése Tanulóközösségek segítése (jogérvényesítés) Életvezetési tanácsadás, szemléletformálás Fejlesztő projektekben együttműködés EGYMI önálló egységei lehetnek: - nevelési tanácsadás - családsegítő szolgálat - iskola-egészségügyi ellátás

20 Az EGYMI intézményegységei
Korai fejlesztő csoport Speciális óvoda Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolája Speciális szakiskola Készségfejlesztő speciális szakiskola Felzárkóztató nevelés Logopédiai szakszolgálat Utazó tanári hálózat Konduktív pedagógiai ellátás Szakorvosi és gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálatok Képzések, továbbképzések, terepgyakorlatok

21 4. Szülősegítő szolgáltatás
Célja: Olyan szolgáltató és szolgáltatást koordináló központok kiépítése, amelyek naprakész információkkal segítik a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szüleit Tevékenységek: összefogja a régió szülősegítő szervezeteit képzéseket és találkozókat szervez, összegyűjti az igényeket, elképzeléseket segíti a szülők önszerveződését információs anyagokat készít

22 Szülő-tréning a Balatonnál
4/2. Szülősegítés Szülő-tréning a Balatonnál Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK)

23 Szülőtalálkozók programjai
4/3. Szülősegítés Szülőtalálkozók programjai Speciális baby-sitter szolgálat Autogén tréning szülőknek Down-dada szolgálat Pszichológiai tanácsadás Önsegítő csoportok Szülőklub anyákkal, apákkal Jogi tanácsadás, érdekvédelem Könyvtár, könyvajánló szülőknek Filmek, játék- és eszközbemutatók

24 5. Munkavállalás Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY)
(Salva Vita Alapítvány): A speciális szakiskolák és készségfejlesztő szakiskolák értelmileg akadályozott, jól szocializált, megfelelő munkaképességgel rendelkező tanulóit készíti fel a munkavállalásra, a felnőtt életre. A tanulók kiválasztása: - egészségi állapot - értelmi szint - motiváció - munkakészség - szociális érettség

25 5/2. Munkavállalás Az MHGY eredményei Tanulók: önállóság, látókör bővülése, tájékozódó képesség, munkahelyi elvárások ismerete, saját képességeik megismerése Iskolák: az integráció elősegítése, tárgyilagos visszajelzések a tanulókról, személyre szabott egyéni foglalkozás idegen környezetben Munkaadók: tapasztalatok az együttműködésben, megismerik a fiatalok emberi adottságait, képességeit Szülők: reális képet kapnak gyermekükről, elhelyezkedési lehetőségek megismerése Munkaügyi Központok: megismerik leendő ügyfeleiket, élő párbeszéd alakul ki, felkészített ügyfelet kapnak

26 Sikeres elhelyezések kerti munka, takarítás szerszám karbantartás
5/3. Munkavállalás Sikeres elhelyezések kerti munka, takarítás szerszám karbantartás állatgondozás iratrendezés árufeltöltés kézbesítés számítógépes adatrögzítés stb.

27

28 5/4. Munkavállalás Dobbantó program EU: „Tanítás és tanulás: útban a tanuló társadalom felé” A „második esély iskolája” (1995) Magyarországon: 2008-tól indult a program Célja: A szakiskolák komplex fejlesztésével az alapkészségekkel nem rendelkező fiataloknak elérhetővé tegyék az oktatást, majd a sikeres elhelyezkedést a munkaerőpiacon. A diákok fejlesztendő képességei: önállóság, felelősség, tudásszerzés, vállalkozó képesség, együttműködés Oktatásfejlesztés: intézményvezetők és pedagógusok felkészítése, új oktatási tartalmak és tanulási módszerek A programban résztvevő speciális szakiskolák: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességeivel küzdő diákok számára (Dobbantó projektiroda:

29 5/5. Munkavállalás Támogató szolgálatok A támogató szolgálatok célja: A fogyatékossággal élő személyek önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének elősegítése: a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése (pl. munkahelyre eljutás) a lakáson belüli speciális segítségnyújtás Formái: speciális személyi szállítás, fejlesztő tevékenységekhez való hozzájutás, jelnyelvi tolmács-szolgálat, tanácsadás, információnyújtás, eszközök biztosítása, stb.

30 Rehabilitációs majorságok (Szimbiózis Alapítvány)
5/6. Munkavállalás Rehabilitációs majorságok (Szimbiózis Alapítvány) Farm jellegű biogazdaság: állattenyésztés, fóliasátras növénytermesztés, gyümölcstermesztés, lótartás (terápiás célból), zöldség- és gombatermesztés Egyéb kiegészítő tevékenységek: termékcsomagolás, termékek házhoz szállítása, kosárfonás, madáretető-készítés, erdei iskola működtetése

31 Speciális foglalkoztatás a majorságban
5/7. Munkavállalás Speciális foglalkoztatás a majorságban

32 Tapasztalatszerzés külföldön
5/8. Munkavállalás Tapasztalatszerzés külföldön Tanulmányutak: - műhelymunkák - képzések - lakóotthonok - szabadidő, sport - erdei iskola - szolgáltatások - termékek - projektek, pályázatok - önkéntesek fogadása - rendezvények

33

34 Komplex akadálymentesítés
Egyenlő esélyű hozzáférés eszméje: a középületekhez és a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés Épített környezet: akkor akadálymentes, ha annak kényelmes és önálló használata minden ember számára biztosított Közszolgáltatások: döntően információkból állnak (info-kommunikációs akadályok) A fogyatékossággal élő emberek nem azonos szükségletű csoportokat képeznek.

35 Épületek információs rendszerei
6/2. Akadálymentesítés Épületek információs rendszerei Információs táblák: bejáratoknál, előterekben, közlekedő zónákban Irány- és funkciójelző táblák (büfé) Szintjelző táblák (lift, lépcsőház) Vezetősávok, tapintható vagy hangos térképek Kerekesszék használata Információs pultok, könnyen érthető információk Balestek megelőzése

36

37 Kommunikációs akadálymentesítés
Hallássérültek: jelnyelv használata Jelnyelvi tolmácsközpontok: országos hálózat A jelnyelv oktatása: különböző szintű képzésekben Jelnyelvi képzések fejlesztése: felsőoktatási intézményekben, az alap- és mesterdiplomás képzésekben Fordító- és tolmácsképzés: különböző szakemberek számára Bilingvális oktatásra felkészülő tanárok képzése

38 Jelnyelvi tolmácsok A jelnyelv alkalmazása:
6/4. Akadálymentesítés Jelnyelvi tolmácsok A jelnyelv alkalmazása: - hivatalos ügyek intézése (bíróság, önkormányzat, rendőrség, adóhivatal) - tanulmányok folytatása (felvételi jelentkezés, vizsga, könyvtár) - kórház, orvos, mentő - rendezvényeken (konferencia, továbbképzés) részvétel - családi események - tömegkommunikáció

39

40 Gesztusnyelv Nem azonos a hallássérültek által használt jelnyelvvel.
6/5. Akadálymentesítés Gesztusnyelv tol, tornázik, tölt Nem azonos a hallássérültek által használt jelnyelvvel. Egyszerű, jól látható „egész szó”-jelek, melyek konkrétan utalnak arra a dologra,, amit a kezünkkel megjelenítünk. A nem beszélő fogyatékos emberek számára segíti a kommunikációt. Megértésének alapfeltétele: a gyakori alkalmazás. A magyar adaptáció 2004-ben készült el (Erdélyi Andrea: Nézd a kezem!)

41 6/6. Akadálymentesítés

42 Informatikai fejlesztések a látássérülteknek
6/7. Akadálymentesítés Informatikai fejlesztések a látássérülteknek 1. „tacmon-projekt” : interaktív, szöveges és képi információk megjelenítésére alkalmas grafikai, tapintható kijelző kifejlesztése 13 ország informatikai szervezetei fejlesztik, magyar részről 4 szervezet vesz részt, köztük az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány

43

44 6/8. Akadálymentesítés (folytatás) 2. GPS alapú navigációs eszköz: látássérült emberek önálló (segítő nélküli) utcai közlekedését kielégítően támogatja: - beszédszolgáltatást nyújt, - billentyűzetről vezérelhető, - a mai navigációs térképeknél részletesebb adatokat tartalmaz 3. Internetes honlapok akadálymentesítése: december 11-én jelent meg az az útmutató, amely ajánlásokat tartalmaz az internetes tartalmak minél könnyebb eléréséhez. - A követelményeket három prioritási szintre sorolja, amelyek alapján felmérhető az akadálymentesség szintje.

45 4. Magyar Bionikus Látás Központ
6/9. Akadálymentesítés (folytatás) 4. Magyar Bionikus Látás Központ Célja: a páciens látásának lehető legteljesebb visszaállítása, orvosi, valamint műszaki eszközök alkalmazásával Tevékenységi köre: - bionikus szemüveg klinikai vizsgálata - retina implantátumok nemzetközi klinikai vizsgálatában való részvétel - felkészülés a genetikai megközelítésen alapuló technikák befogadására Együttműködés: Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem

46 A bionikus látás kutatása
6/10. Akadálymentesítés A bionikus látás kutatása

47 7/1. Életminőség 7. Életminőség LEWO: Életminőség a felnőtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban – segédeszköz a minőségfejlesztéshez Németországban dolgozták ki (N. Schwarte – R. Oberste-Ufer, 1997, Fordította: Zászkaliczky P ) Életminőség: függőségi vagy autonóm viszonyok Az individuális szükségletek biztosításának meglétét térképezi fel 7 különböző munkaterületen, ezen belül 33 tárgykörben. LEWO irányelvei: szükséglet- és fejlődés irányultság, önrendelkezés, imázs javítása, az életkornak és a kultúrának megfelelés, integráció támogatása, partneri viszony és tisztelet, individualizáció, szerepkörök kitágítása, kompetenciák fejlesztése, jogok és védelem, különleges sérülékenység figyelembevétele.

48 7/2. Életminőség Élet a lakóotthonban

49 Múzeumok a fogyatékos emberekért
7/3. Életminőség Múzeumok a fogyatékos emberekért Múzeumok Mindenkinek Épületbe való bejutás Hozzáférhető információk Könnyen érthető kiadványok A kiállított tárgyak érzékelése Tárgyakról készült tapintható modellek Jelnyelvi tárlatvezetés Beszélő berendezések Honlapon kiegészítő információk

50 Felhasznált források szerzői és intézmények, szervezetek honlapjai
Bognár Mária, Büki Péter, Csányi Yvonne, Czeizel Barbara, Erdélyi Andrea, Farkasné Gönczi Rita, Horváth Péter, Jakubinyi László, Jankó-Brezovay Pálné, Kovács Krisztina, Locsmándi Alajos, Mesterházi Zsuzsa, Palkovics Rozália Natália, Pandula András, Pásztor Éva, Rosta Katalin, Szauer Csilla, Szentkatolnay Miklós, Szuhaj Mihály, Ungár Nóra, Várdai Márta, Vargáné Mező Lilla, Verdes Tamás, Zászkaliczky Péter ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány „Informatika a látássérültekért” Alapítvány Salva Vita Alapítvány, Szimbiózis Alapítvány