Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KORAI PREVENCIÓ AZ ISKOLÁBAN Dr.Aszmann Anna Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság Tanévnyitó-Iskola-Egészségügyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KORAI PREVENCIÓ AZ ISKOLÁBAN Dr.Aszmann Anna Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság Tanévnyitó-Iskola-Egészségügyi."— Előadás másolata:

1 KORAI PREVENCIÓ AZ ISKOLÁBAN Dr.Aszmann Anna Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság Tanévnyitó-Iskola-Egészségügyi Konferencia 2009

2 DROG/ SZERHASZNÁLAT GYERMEKKORBAN Miért „szerhasználat”-ról beszélünk? Központi idegrendszerre ható, hangulatot, gondolkodást, viselkedést befolyásoló anyagok: dohányzás, alkohol, gyógyszerek, illegális szerek (drogok=jogi fogalom) Függőség alakulhat ki, a gyerekek sokkal sérülékenyebbek Legális szerek: nagyságrendileg gyakoriabbak mint az illegális szerek Miért sorolhatók egy csoportba? Közös a „gyökerük”, „hátterük” Összefüggést mutatnak egymással („szerhasználat karrier”) Az izolált megelőző programok nem hatásosak (csak dohányzás, csak drog megelőzés)

3 MEGELŐZÉS: MIÉRT KORÁN? MILYEN KORÁN? Néhány adat Dohányzás Rágyújtás átlag életkora: 13 év, de a fiúk 17%-a <11 év 11 évf. fiúk 30%-a (szakmunkástanulók 45%-a) naponta dohányzik Intenzív növekedés a 7. És 9. évfolyam között, lányok utolérték a fiúkat Alkohol éves életkorban már a gyerekek 2/3-a „kóstolgatja” 11. évf. fiúk 70%-a, lányok 50%-a >2x volt már részeg Illegális drogok 9. és 11. évf. tanulók 1/5-e kipróbálta (marihuána, gyógyszer+alkohol, disco drogok a sorrend). Kipróbálás átlag életkora: 14,9 év Mindhárom szer használatra jellemző az erős kortárs hatás (a szerhasználók barátainak többsége is szerhasználó)

4 ÉRINTETTSÉG Van-e olyan iskola, amely biztos lehet abban, hogy nem érintett? Nincs! De: illegális szerhasználat valószínűbb a nagyvárosokban (Budapest) és a sűrűn lakott területeken A tanulók többsége „kísérletezgető”, a valódi függők általában kimaradnak Az iskola feladata •Az általános prevenció (probléma megelőzés) •A nagyobb kockázatú tanulók és tanulói csoportok felé irányuló célzott figyelem/ célzott megelőzés •A probléma felismerése: beilleszkedési, tanulási, hangulatzavarok Mikor kell kezdeni? Kisiskolás korban! Miért? Ebben az életkorban még negatív a szerhasználat megítélése és holisztikus az egészség értelmezése. Cél: koherens egészségmagatartás kialakítása (sport, strukturált szabadidő)

5 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI SZEMÉLYISÉG Rizikó tényezők Védő tényezők Enyhébb, normatív (életkori jellemzők is) Önismereti / önértékelési problémák, külső kontroll Alacsony impulzus kontroll Érzelem központú konfliktus/ stressz kezelés Személyiség (súlyosabb) Probléma –viselkedés, antiszociális magatartás, deviancia Mentális problémák, betegségek (depresszió, szorongás) Genetikus diszpozíció (neurobiológiai folyamatok), önjutalmazás zavara Reális önismeret, saját hibák elfogadása is Értelem központú konfliktus/ stressz kezelés Belső kontroll Rizikó észlelés A hatékony prevenció a protektív tényezők erősítésére helyezi a hangsúlyt Ezek tanulhatók/taníthatók

6 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI CSALÁD Rizikó tényezők Alacsony társadalmi státusz és iskolázottság Felbomlott család Deviáns szülők Jó státusz, de túl elfoglalt szülők Szülői bánásmód Kevés szeretet és segítség Alacsony monitor funkció Iskolával gyenge kapcsolat Túlkontrollálás, túlvédés Védő tényezők Normális szülői kontroll (barátok ismerete, hol és mit csinál a gyermek) Rendszeres kapcsolat a pedagógusokkal Megfelelő önállóság biztosítása, bizalom a gyermekben Szabadidő megszervezése, szülői felügyelet

7 Beszélgetés, beszélgetés…..

8 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI ISKOLA Rizikó tényezők Iskolai környezet el nem fogadása (rideg, tekintélyelvű, teljesítménycentrikus iskola) Tanárok, osztálytársak negatív megítélése Kortárs bántalmazás és bántalmazottság Sikertelenség, alacsony motiváció, lógás Hosszútávú tervek hiánya Védő tényezők Pozitív iskolai viszonyulás Vélemény: demokratikus, személyközpontú iskola Segítőkés tanárok Segítőkész, kedves osztálytársak Jó iskolai teljesítmény Továbbtanulási szándék Szabadidő irányított, az iskola által szervezett

9 Korai segítségnyújtás Elfogadás

10 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI TÁRSAK Rizikó tényezők A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy tartozni szeretne (vonatkozási csoport): Legtöbb tagjának pozitív elvárásai vannak a szerhasználattal kapcsolatban Legtöbb tagja fogyaszt szert Szabadidejüket felnőtt kontrollja nélkül szervezik (utca, pláza, diszko, kocsma) Alacsony tanulási motiváció Védő tényezők A kortárscsoport, ahová tartozik, vagy tartozni szeretne: Legtöbb tagja elutasítja a szerhasználatot Szabadidejük strukturált (sport, hobbi) Szabadidejüket felnőtt szervezi és /vagy kontrollálja Magas tanulási motiváció, hosszútávú tervek Serdülőkorban a kortársak nagyon fontosak, a csoportban meg kell tanulni „nemet mondani” úgy, hogy a csoport általi elfogadottság is megmaradjon

11 SZERHASZNÁLAT RIZIKÓ ÉS VÉDŐ TÉNYEZŐI TÁRSADALOM Rizikó tényezők Mély egyenlőtlenségek, perifériára kerülés Szerekhez való könnyű hozzáférés (dohányzás, alkohol politika) Szerhasználattal kapcsolatos kultúra (felnőttség szimbóluma) Szerhasználattal kapcsolatos törvényi szabályozás Média által közvetített értékrend Védő tényezők Társadalomba/ környezetbe való integráció (hasznos feladatok, világos életút) Segítő szolgáltatások elérhetősége Kontrollált média

12  Kevesebben érzik segítőkésznek: •társaikat, tanáraikat •igazságosnak, személyközpontúnak tanáraikat  Nehezebben barátkoznak, kevésbé népszerűek A pozitív iskolai környezet hatása erősebb a hátrányos helyzetű tanulók esetében! (Reziliencia az alkalmazkodás művészete kutatás) A nem jómódú gyerekek

13 PRIMER PREVENCIÓ Serdülőkori problémák előre jelezhetők, ezek többségében nem serdülőkorban kezdődnek (iskola előtti és kisiskoláskor jelentősége ) Fejlődést és várhatóan a tanulást akadályozó problémák korai felismerése, fejlesztés Milyen mechanizmusokon keresztül lehet hatni? Személyközpontú, elfogadó, segítő, támogató pedagógia (minden gyereknek legyen valamiben sikerélménye!) Ismeret mellett készség fejlesztés: reális önismeretre, énhatékony viselkedésre (optimális döntések, nemet mondani tudás), rizikó fogékonyságra nevelés Szerepmodell hatás kihasználása: akihez kötődöm azt utánozom, véleményét elfogadom Közös, felnőtt által szervezett, kontrollált szabadídős programok

14 „Reziliencia, az alkalmazkodás művészete”* Európai Bizottság Foglalkoztatásügyi, Szociális, Esélyegyenlőségi Főigazgatósága által támogatott projekt, Jó alkalmazkodás: pozitív érzelmi állapot és viselkedési minta Célkitűzés: védő tényezők azonosítása általában, és hátrányos helyzetű csoportokban Hátrányos helyzet: nem teljes család rossz anyagi helyzetű család Protektív tényezők Észlelt Szülői szeretet: +60% esély Szülői monitor (ellenőrzés): 2x esély Észlelt tanári segítség: +50% esély Osztálytársak segítsége: + 60% esély Iskola szeretete: 2x esély Jól alkalmazkodók aránya

15 AZ ISKOLAI PERVENCIÓHOZ IDŐ KELL, EZ „KERTÉSZETI TEVÉKENYSÉG”


Letölteni ppt "KORAI PREVENCIÓ AZ ISKOLÁBAN Dr.Aszmann Anna Országos Gyermekegészségügyi Intézet Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság Tanévnyitó-Iskola-Egészségügyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések