Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 lélektani kiegyensúlyozatlanságnak időtartama annál a személynél, aki olyan  veszélyes körülményekkel kénytelen szembenézni, amelyek  számára fontos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " lélektani kiegyensúlyozatlanságnak időtartama annál a személynél, aki olyan  veszélyes körülményekkel kénytelen szembenézni, amelyek  számára fontos."— Előadás másolata:

1

2  lélektani kiegyensúlyozatlanságnak időtartama annál a személynél, aki olyan  veszélyes körülményekkel kénytelen szembenézni, amelyek  számára fontos problémát jelentenek, ám ezeket sem  elkerülni,sem megoldani nem képes  szokásos problémamegoldó eszköztárával, képességeivel.

3 Olyan, az egész csoportot érintő lélektanilag kritikus állapot, melyben a családtagok úgy érzik, hogy  a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető,  az adott esemény kitüntetett fontosságú,  kénytelenek szembesülni a helyzettel, de  a családtagok a saját probléma megoldó eszközeiket elégtelennek érzik

4  A krízis gyakorlatilag a stressz és az ennek nyomán kialakuló fenyegetettség érzés, szorongás, időleges alkalmazkodási zavar többszörös összeadódásából bontakozik ki;  A családi stressz (megkülönböztetendő a stresszortól) egy állapot, ami egy érzékelhető, a feszültség keltő élmény (pl. kihívás, fenyegetés) és a annak kezelési képessége (pl. erőforrások, coping) közötti egyensúlytalanságból bukkan fel a család működésében. Ha az egyensúlytalanság mértéken felüli erőforrásokat igényel, ez a hyperstressz állapota, mely a családi válsághelyzethez vezethet.

5 1. a családi rendszerből belülről jön-e (pl. válás), vagy kívülről (munkahely elvesztése). 2. közvetlenül minden családtagot érint (pl. testvérszületés) vagy csak egy családtagot (pl. apa összeveszik főnökével). 3. gyorsan (pl. kamasz elszökése otthonról) vagy fokozatosan kialakuló (anya depresszióssá válása) 4. intenzív (pl. haláleset) vagy enyhe (nyaralási előkészületek)

6 5. rövid (pl. esküvő) vagy elhúzódó (pl. krónikus betegség a családban) 6. előre látható, bejósolható (fiatal elöltözése otthonról) vagy váratlan, kiszámíthatatlan (baleset) 7. lehet természeti környezetből származó (természeti katasztrófa) vagy ember által előidézett 8. család saját kontrollján belülinek (testvér féltékenység kezelése) érzi vagy saját kontrollján kívül esőnek (gazdasági válság anyagi hatásai)

7 1. Egy családtag stresszkeltő kapcsolata családon kívüli erőkkel, mely áttevődik a család-rendszerre is (pl. anyára terhelődő túlzott teljesítmény-elvárások a munkahelyen) 2. Teljes családot érintő külső stresszhatások, mint például költözés, gazdasági válság, szegénység, társadalmi diszkrimináció, stb. 3. Stressz a családfejlődés átmeneti pontjain 4. Családra jellemző speciális problémák miatti stressz (pl. fogyatékos gyermek a családban, válás, újratársulás, veszteség, stb.).

8 család történelmi, kulturális és családtörténeti öröksége (pl. hogyan kezelték a kritikus élethelyzeteket az előző generációkban) az alapított család (fejlődéssel együtt járó vagy váratlan) negatív életeseményei

9 1. normatív, a fejlődéssel járó krízisek 2. paranormatív, váratlan és bejósolhatatlan eseményekhez kapcsolódnak (súlyos betegség, érzelmi összeomlás, lottónyeremény, stb.)

10 három fő jellemzővel bírnak: (1) általánosak, a legtöbb családnál így fordulnak elő, (iskolakezdés, intim kapcsolat kialakítása, „üres fészek”, stb.). (2) várhatóak, anticipálhatóak (gyermek felnőtté válása, nyugdíjba vonulás, stb.) (3) rövid ideig tartanak, nem krónikusak (4) új kapcsolati szerkezet, új viselkedésmódok, új szabályok szükségesek az egész családban

11 Két jelenség befolyásolja: 1. Családi krízis azokon a pontokon alakul ki leginkább,  ahol az aktuális esemény összetalálkozik az előző generációk megoldatlan vagy rosszul kezelt problémáival (vertikális – horizontális találkozása),  a múlt emléke kioldóingere lesz a félt/rettegett események újra-átélésének,  és elindítja a eltúlzott félelmek, indulatok, rossz megoldási minták mozgósítását.

12 2. megoldandó problémák összegződéséből alakulhat ki leginkább a kritikus helyzet:  több intenzív és tartós stresszor (pl. munkahely elvesztése, válás, betegség egy időben)  fejlődési és paranormatív stresszorok egy időben jelentkeznek (pl. elköltöző fiatal felnőtt életperiódusa és egy hozzátartozó váratlan halála)

13 Egyik lényegi összetevője a krízishelyzet előtti családi működésmód:  mennyire kielégítőek, kiegyensúlyozottak a kapcsolatok ill. mennyire sebezhetőek a már meglévő rossz működésmód, hiányok miatt;

14 2. Másik lényeges összetevő, hogy a családtagok a kialakult történéseket  mennyire érzik fenyegetőnek, súlyosnak;  mit gondolnak a megküzdéshez szükséges személyes és együttes erőforrásaikról;  mit gondolnak a problémával való megküzdés módjáról (egyéni vagy családi ügyként kezelik- e?, érzelmi fókuszú vagy probléma fókuszú megküzdést preferálnak-e?)  milyen konkrét lépéseket tesznek a kritikus helyzet leküzdésére;  képesek-e az együttes, egymást támogató, megküzdésre;

15 3. Megküzdési kapacitások egyes szintjeinek aktuális minősége:  egyes tagok személyes erőforrásai: válsághelyzetre adott érzelmi-, viselkedészavarok leginkább az adott helyzetre való specifikus reakciók, nem a személyiség patológiás állapotától függnek, ha az egyén egészséges volt előzőleg ;  a családi kapcsolatok jellemzőiben rejlő erőforrások (érzelmi kötődés, egymásért érzett felelősség, megfelelő kommunikációs minták problémahelyzetek közös megbeszélésére és döntések meghozatalára, feladatok elosztására való képesség, stb.)  társas támogatottság mértéke és minősége (közvetlen környezet, társadalom politika);

16 Hirschowitz (1973)  Kiváltó hatás (ideje órákban mérhető);  Megrettenés és nyugtalanság (néhány napig tart);  Alkalmazkodás időszaka (hetek alatt)  Helyreáll az egyensúly (néhány hónap alatt)

17 1. krízis előtti állapot (ahogy a család általában működik – ez már önmagában is sebezhetővé teheti) 2. erős feszültségkeltő események hatására kialakuló időleges felbomlás, szervezetlenség, bénultság 3. aktív megküzdési reakciók a fenyegető helyzet megváltoztatására (pl. probléma tagadása, változás kerülése, vagy változásra való összeszerveződés) 4. újraszerveződéssel elérhető új egyensúly 3 szintje:  konkrét, mindennapi viselkedési rutinokban végrehajtott változások, mely a mindennapi szabályok megváltoztatását is jelenti;  a szabályok és döntések meghozatalának módja is megváltozik;  alapvető értékek, célok átalakulása

18 1. Feszültség csökkentése, biztonságérzet növelése, aktív, támogató magatartás 2. A krízis helyzet összetevőinek pontos felmérése: - jellege - ez idáig lezajlott folyamat feltárása (kivel, hogyan, mi történt, ki mit csinált, mit nem csinált)

19 3. A válságkezelése módjának felmérése: a hibás megküzdés lehetséges okai:  inadekvát a problémák észlelése (pl. serdülő önállósági törekvését a család elfogadhatatlan lázadásnak éli meg)  inadekvátak a probléma feldolgozási módok. (pl. a családnak nincsenek jól alkalmazható megoldási mintái, torzak a szerep -és feladatleosztások)  inadekvát a társas háló (pl. súlyos beteg családját elkerülik)

20 4. Kompenzáló tényezők felmérése: - személyes erőforrások, - családtagok együttműködési készsége, - bevonható, aktivizálható társas kapcsolatok, intézmények 5. Családtagok mobilizálása, konkrét és kivitelezhető lépések megfogalmaztatása, tervezése (ki mit hogyan fog csinálni a következő lépésben?) 6. Családi krízis intervenció időkeretei: max. 4-6 találkozás, időbeni elosztása a családtagok aktuális megküzdési képességétől és a probléma súlyosságától függ (akár heti több alkalom is a legválságosabb időszakban, de max. néhány hét alatt)


Letölteni ppt " lélektani kiegyensúlyozatlanságnak időtartama annál a személynél, aki olyan  veszélyes körülményekkel kénytelen szembenézni, amelyek  számára fontos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések