Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felvilágosodás és a modern pedagógia megteremtése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felvilágosodás és a modern pedagógia megteremtése."— Előadás másolata:

1 A felvilágosodás és a modern pedagógia megteremtése

2 Két filozófus, két toposz

3 Rousseau ( )

4 Rousseau: „Vissza a természethez!” • A szubjektivizmus kultusza. –Ő maga: excentrikus magánzó – „Solitaire”. –Nem Isten előtt áll egyedül (mint Luther), hanem a társadalomból szakad ki. Radikális társadalomkritika! –Növekvő érzékenység az egyéni lelki élet, a benső érzelmek kifejezése iránt. Önreflexió. –A vallásos életben: Spener, Francke – a szubjektív vallásos élmény kifejezése, lelkigyakorlatok. –Az irodalomban: „Bildungsroman”-műfaj. Introspekció, önvizsgálat, sokszor gyötrő lélekelemzéssel párosulva.

5 • A természet kultusza: –„A természet jó, a kultúra rossz.” –Rousseau a „kultúra-kritika” és a reformpedagógia előfutára. – Radikális következtetés: ki a társadalomból! –A gyermekség apoteózisa, a gyermek mint irodalmi kategória. Az ontogenézis, a kezdet kultusza. –Negatív nevelés: megóv a veszélyektől, alakítja a gyermek közvetlen környezetét, a „dolgokat”. A gyerek tapasztalatainak szervezése. (Nem prédikál a forró tűzhely veszélyéről, hanem odanyomja a gyereke kezét…)

6 Kant ( )

7 Kant: „Előre a kultúrába!” • Antropológiája: Az ember Empirikus szubjektumIntelligens szubjektum Fizikai lénySzellemi lény A kauzalitás alatt élSzabadságot élvez A fizikai törvények alatt élAz erkölcsi törvények alatt

8 Az ember kiteljesedése • „Az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi más, mint amivé a nevelés teszi.” • „Talán remélhetjük, hogy a nevelés mindig jobb és jobb lesz, és hogy minden következő nemzedék egy lépéssel közelebb jut az emberiség tökéletesedéséhez, mert az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titka. [...] Nagyszerű dolog elképzelni, hogy az emberi természet folytonosan jobbítható a neveléssel. Ez egy jövendő, boldog emberi nem reménységét nyújtja nekünk.” • A nevelés célja felemelkedés az igazi erkölcsiség szintjére. • Határozott állásfoglalás felvilágosodás korának eudaimonista pedagógiai rendszereivel. (pl. Rousseau)

9 • Szembefordulva a materiális értékekre irányuló etikákkal, amelyek az egyén erényességét cselekedeteinek eredményével mérik, Kant egy teljességgel formális „érzület-etikát” alkot. • Felfogása szerint semmiféle külső ösztönző erő nem lehetséges, kivéve a tisztán belülről fakadó, érdek nélkül való jóakaratot. • Nem fogad el erkölcsösnek külső motivációt, még azt az örömöt sem, amelyet az egyén jócselekedetei után érez. • Az erkölcsi magaslatokra emelkedett ember cselekedeteit tehát kizárólag a magasrendű értékek által vezérelt kategorikus imperatívusz irányíthatja. • Ez az igazi akaratszabadság Kant szerint. • „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvéül szolgáljon.”

10 • Ez az igazi akaratszabadság Kant szerint. • A szabad akarat kérdése tehát így nyer magyarázatot: • A szabadság voltaképpen a „túlnan” transzcendens világához, az intelligíbilis értékek birodalmához kötődik, de azt megelőzi, előfeltételezi, tehát a szabadság transzcendentális kategória.

11 • Az ember morális fejlődésének, öntökéletesedésének három lépcsőfoka bontható ki Kant írásaiból: • empirikus Én • szociális Én • autonóm, morális Én • Ez utóbbi szinten már a kategorikus imperatívusz irányítja az ember cselekedeteit.

12 • „Áthallások” (recepciók?): • Pestalozzi: –Naturstand (természetes állapot) –Gesellschaftlicher Zustand (társadalmi állapot) –Sittlicher Zustand (erkölcsi állapot) • Schneller: –empirikus Éniség –történeti Éniség –tiszta Éniség

13 Fizikai és praktikus nevelés • Többféle fogalmi rendszer, ezek közül az egyik: • A nevelés lehet „fizikai” és „praktikus”. • A „fizikai nevelés” (Physische Erziehung) az embert mint természeti lényt alakítja, fejleszti. Testre és lélekre egyaránt irányul. • Tehát nemcsak a testi erők fejlesztését érti ezen, hanem a szellemi képzést, sőt az erkölcsi jellem alapjainak lerakását is. • Ugynakkor az ember csak a „praktikus nevelés” (praktische Erziehung) révén válhat az érzékek fölötti, intelligíbilis világ tagjává.

14 • A. A „fizikai nevelés” magában foglalja: –a test gondozását (Wartung und Verpflegung) –a „fegyelmezés”-t (Disziplin) és a –„kiművelés”-t (Kultur), azaz a test és lélek kiművelését, „kultiválását”. –A „kiművelés” önmagában is összetett folyamat: • Egyrészt az ember értelmére irányul: ismeretekkel vértezi fel, készségekkel, „ügyességekkel” látja el. • Másrészt viszont „okosságot” nyújt, olyan képességet, amelynek birtokában az ember betagolódik az őt körülvevõ szûkebb-tágabb szociális körökbe.

15 • Rendkívüli hatást gyakorolt rá Rousseau „Emil”-je. • Amikor pedagógiai előadásaiban a test gondozásáról beszél, teljes mértékben Rousseau nyomdokain halad. • Az anya kötelessége, hogy maga táplálja gyermekét. Kerülni kell a pólyázást, a ringatást, a túl meleg öltözéket – általában a kényeztetést. • Ezek helyett hideg fürdőket és kemény fekhelyet ajánl. • A pólyázás ártalmairól így ír: „Próbáljunk csak meg egyszer egy felnőtt embert bepólyázni, s lássuk, vajon nem fog-e ő is kiabálni, félni, kétségbeesni?” • Elítéli az akkoriban elterjedt „járószalag” (Leitband) és „járókocsi” (Gängelwagen) használatát is. • „Mégiscsak furcsa, hogy a gyermeket meg akarjuk tanítani a járásra, mintha lenne olyan ember, aki e tanítás hiányában nem tudna járni.”

16 • Ezzel szemben viszont nagyon fontos az edzés, a test, az érzékszervek fejlesztése, a gyakorlás. • A gyermeknek természetes lételeme a játék, a természetes keretek között végzett testmozgás. „Sohasem fogtok valakiből derék férfit nevelni, aki elõbb nem volt vásott kölyök. Egy vidám legénykéből hamarabb lehet becsületes embert faragni, mint egy koravén, okoskodó ifjoncból.” • A fegyelmezés a gyermek ösztönös vadságát fékezi, megtanítja állati lényének legyőzésére. • Kant elveti a fegyelmezés drasztikus elemeit, a rabszolgákhoz méltó fenyítést. • A testi kultúráról, a test kiműveléséről szólva az érzékszervek és az akaratlagos mozgások fejlesztését szorgalmazza.

17 • A lélek fizikai kultúrája két úton: szabad és skolasztikus módon mehet végbe. • Az előbbi a játékos tevékenységet, az utóbbi a munkát jelenti. • Nem lehet a gyermeknek mindent játékosan megtanítani – bírálja a filantropistákat Kant. • „A legnagyobb mértékben fontos, hogy a gyerek megtanuljon dolgozni.” Az iskola sokat segíthet a munkára való hajlam kibontakoztatásában. • Ki kell művelni a szellemi erőket: az emlékezetet, a képzelőerőt stb. • De el kell sajátítani a civilizáció viszonyrendszerének ismeretét, az emberekkel való bánni tudás képességét, „okosságát” is.

18 • B. Praktikus nevelés • Csak ennek révén válhat képessé arra, hogy alávesse cselekedeteit a már belülről átélt, önként vállalt erkölcsi törvények (kategorikus imperatívuszok) irányító szavának. • Itt már nem kényszerűségből vállalt engedelmességről van szó! • A bensővé vált erkölcsi törvény racionális úton szabályozza magatartásunkat, nem hagy teret a vívódásnak, a kételynek, az érzelmek hullámzásából fakadó elbizonytalanodásnak.

19 • Kant filozófiája az emberi gondolkodás egyik csúcspontja. • Filozófiai-etikai rendszerére alapozott önálló pedagógiai szisztémát ugyan nem alkotott, neveléssel, oktatással kapcsolatos gondolatai mégis termékenyítőleg hatottak az európai pedagógiára, elősegítették tudománnyá fejlődését. • Pedagógiai előadásai 1868-ban Pesten magyar nyelven is napvilágot láttak. • A fordító, id. Mándy Péter, a mű címe: „Kant Immánuel pedagógiája avagy nevelésről írott könyve”. * * *


Letölteni ppt "A felvilágosodás és a modern pedagógia megteremtése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések