Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodás illetve kaszálóhasználat Csíkban és Gyimesben – egy szociológiai kutatás tapasztalatai – 2010. Június 9.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodás illetve kaszálóhasználat Csíkban és Gyimesben – egy szociológiai kutatás tapasztalatai – 2010. Június 9."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodás illetve kaszálóhasználat Csíkban és Gyimesben – egy szociológiai kutatás tapasztalatai – Június 9.

2 Bevezető • Miért volt fontos ez a kutatás? • Hol és hogyan zajlott a felmérés? • Milyen adatokat gyűjtöttünk? • Milyen következtetéseket tudunk levonni?

3 Miért volt fontos a kutatás? • A projekt egyik fontos mozzanata. • Adatok hiánya: – Csak hírből ismerjük a helyzetet; – A szó elszáll. • A projekt ismertetése, a gazdák bekapcsolása tevékenységekbe.

4 Hol és hogyan zajlott a felmérés? • Két bemutató terület: Csíkdelne és Hidegségpataka. • Összesen 60 gazda. • Kérdőíves kutatás (38 kérdés), rövid beszélgeté- sekkel kiegészítve. • Véletlenszerű kiválasztás azok közül, akiknek a bemutató területen kaszálója van. • 2009 december – 2010 március.

5 • A gazdaság nagysága (kaszáló, szántó, legelő, állatok, egyéb) 2000-ben és 2010-ben; • A terület használata: mikor trágyáznak, mikor kaszálnak, egy évben hányszor, milyen eszközökkel, ki végzi, mi történik még a területen a kaszáláson kívül; • Motiváció és a gazdálkodással kapcsolatos jövőbeni tervek: miért gazdálkodnak, növelik, vagy csökkentik az állatállományt, egyéb tervek és vágyak, nehézségek, a gazdálkodás, mint megélhetési lehetőség kilátásai; • A gazdaságból származó termékek értékesítése: milyen termékeket, kinek, mennyit és milyen áron, illetve melyek azok, amelyeket szeretnének értékesíteni, de nem tudnak; • Az utódok hozzáállása a gazdálkodáshoz: fogják-e folytatni azt, amit nagyszüleik vagy szüleik elkezdtek, mi segítené vagy motiválná őket, hogy gazdálkodjanak; • Egyéb vonatkozások: támogatások igénybevétele, agro-turizmus, stb.

6

7 Adatok • A gazdák átlagéletkora: 56 év (Delne 62 év, Hidegség 50 év); • A használt kaszáló átlagos mérete 3,89 ha (Delne 2,90 ha, Hidegség 4,76 ha); • Átlagos szarvasmarha létszám 3,8 (Delne 1,5, Hidegség 5,8); • Átlagos szénatermés évente 3,11 t/ha (minimum 0,4 t/ha, maximum 10 t/ha). • A kaszálókon 98%-ban csak állati trágyát használnak.

8 Mivel kaszál?

9 El szokta-e adni a tejet? Mennyiség (l) Ár/liter (RON)

10 A jövő nemzedék • A megkérdezettek 54,3%-a úgy gondolja, hogy a gyerekei/utódai fognak gazdálkodni, 37% pedig biztosan állítja, hogy nem fognak. • Miért nem? 1.Más típusú munkahely érdekli őket 2.Továbbtanulás

11 Mi ösztönözné a fiatalokat arra, hogy gazdálkodjanak? „Ha el lehetne jó áron adni a terméket.” „Ha a terményt megfelelő áron tudnák eladni.” „Ha volna az állatok után jövedelem.” „Támogatások.” „A biotermékek legyenek megfizetve, legyen kialakítva a piaca.” „Ha a tej ára magasabb lenne a sör áránál.” „Semmi. Azt szeretni kell.”

12 • A jelen: sok gazda még kitart a hagyományos földművelés mellett, harcolnak, érzik, illetve tudják, hogy ez jó, de az értékesítés lehetetlensége már most többüket a gazdálkodás, vagy legalábbis az állattartás felhagyására kényszerített. • A jövő: pesszimista jövőkép kezd körvonalazódni. Hogyha nem sikerül megoldásokat találni, akkor a hagyományos állattartó gazdálkodás ezen a tájon veszélybe kerül. Következtetések

13 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Biró Róbert


Letölteni ppt "Gazdálkodás illetve kaszálóhasználat Csíkban és Gyimesben – egy szociológiai kutatás tapasztalatai – 2010. Június 9."

Hasonló előadás


Google Hirdetések