Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 On-demand médiaszolgáltatások kutatása Survey kutatás az on-demand médiafogyasztásról a 18-59 éves internetezők körében 2012. október-november Megbízó:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 On-demand médiaszolgáltatások kutatása Survey kutatás az on-demand médiafogyasztásról a 18-59 éves internetezők körében 2012. október-november Megbízó:"— Előadás másolata:

1 1 On-demand médiaszolgáltatások kutatása Survey kutatás az on-demand médiafogyasztásról a éves internetezők körében október-november Megbízó: MEME Készítette:Ariosz Kft.

2 2 1.A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata Tartalom

3 3 A kutatás módszertana és körülményei A reprezentált alapsokaság •Internetező éves magyarországi lakosok, akik ismerik az on-demand szolgáltatások valamelyikét. Ez nagyságrendileg N= embert jelent. •A kutatásunk eredményei csak erre a sokaságra értelmezhetőek és nem terjeszthetőek ki a teljes magyar felnőtt népességre. Az alkalmazott módszer •Online önkitöltős kérdőív Mintanagyság és mintaösszetétel •A kiinduló minta a nemek aránya, az életkori csoportok és a településtípus szerint arányosan került kiválasztásra a magyar internetezők közül. 845-en kezdték el kitölteni a kérdőívet („kattintók”). •Közülük azokkal készült el a teljes interjú akik ismertek legalább egyet az on- demand médiaszolgáltatások közül. •Mintanagyság n=662 fő (a sikeres, befejezett interjúk száma) •Ezen kiválasztási eljárás következtében a minta nem tükrözi a magyar internetező sokaság teljességét, csak azokat, akik ismerték az on-demand lehetőségek legalább egyikét. A megkérdezések időpontja •2012 október 18 – november 07 között

4 4 1.A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata Tartalom

5 5 Tévé előfizetéssel való rendelkezés és annak jellemzői Tévé előfizetés Hány csatornát tartalmaz a csomag? Az előfizetés technológiája  A vizsgált alapsokaság 11%-ának háztartásában nincs fizetős tévé. Azaz vagy antennával tévéznek, vagy nincs tévéjük.  Az előfizetések 55%-a kábeles (ezen belül 30% digitális), negyede műholdas, 13%-a pedig IPTV.  Az analóg előfizetéseknél a csatornaszám jellemzően 30 és 70 között van, a digitálisoknál ellenben az előfizetések több mint negyede 70 feletti csatornaszámmal bír. Bázis: teljes minta= 662

6 6 Okos eszközökkel való rendelkezés Smart TV Okostelefon Interaktív set-top box Bázis: teljes minta= 662  A vizsgált alapsokaság 7%-ának van Smart TV-je (ez kb smart TV-t jelent), de csak kevesebb, mint felük (3%) használja internethez kapcsolódva.  Ellenben ebben a körben meglehetősen sokan, 45%-nyian rendelkeznek okostelefonnal.  Interaktív set-top box a vizsgált minta háztartásainak 9%-ában volt (ez mintegy set-top boxot jelent).

7 7 1.A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3.Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban4. 5.A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6.A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata Tartalom

8 8  A mozgókép-fogyasztást még ebben a több szempontból leszűrt és szelektált, a magyar társadalom átlagánál jóval magasabb „digitális tudatosságú” közegben is alapvetően a TV uralja. Jelenleg: 63%-uk tévézik szinte minden nap. Az egyáltalán nem tévézők aránya csak 3%.  A mozgókép nézés PC-n napi rendszerességgel csak 15%-ot jellemez.  Okostelefonon vagy tableten pedig mindössze 1-1% néz napi rendszerességgel mozgóképes tartalmakat, 70% pedig egyáltalán nem használ ilyesmire okostelefont. Milyen eszközön milyen gyakran néznek professzionális mozgóképes tartalmakat Bázis: teljes minta= 662

9 9 Egy átlagos hétköznap mennyi időt tölt…? Bázis: teljes minta= 662  A vizsgált közegben az internetezés már több időt vesz el a hétköznapi tevékenységekből, mint a tévézés. (A teljes népességben ez még nincsen így.)  Azonban – mint láttuk – ez nem mozgókép fogyasztást jelent: a mintasokaság egyharmada (32%-a) napi két óránál többet internetezik, de csak 4%-uk néz napi két órányi internetről származó, vagy interneten elérhető mozgóképes tartalmat.  Közel kétötödük (39%) pedig soha nem néz mozgóképes internetes tartalmat.  Az internetezés és a mozgókép fogyasztás tehát a szokásszerűség szintjén jelenleg még meglehetősen elválik egymástól. Átlag: 138 perc, Átlag: 119 perc Átlag: 42 perc

10 10 Az internethasználat helyszínei Hol használ internetet? – több válasz is lehetséges volt  A vizsgált mintasokaságban gyakorlatilag mindenki internetezik otthon (online kutatás keretében ez nem okozhat különösebb meglepetést).  Felük munkahelyén is internetezik, 12%-uk pedig iskolában.  Ami figyelmet érdemel, hogy közel negyedük mozgás közben, szabadban, közlekedési eszközön is internetezik. Bázis: teljes minta= 662

11 11 Filmekhez, sorozatokhoz hagyományos módokon való hozzájutás Az elmúlt 3 hónapban hányszor vásárolt boltban képhordozót Az elmúlt 3 hónapban hányszor kölcsönzött videofilm kölcsönzőből vagy könyvtárból Bázis: teljes minta= 662  A filmekhez, sorozatokhoz való hozzájutás leggyakoribb „hagyományos” módja a baráttól, ismerőstől fizikai adathordozón (DVD, Blue Ray, flashdrive) való kölcsönvétel.  A vizsgált sokaság kétötöde jutott ilyen módon filmhez, sorozathoz az elmúlt 3 hónapban. Az elmúlt 3 hónapban hányszor kapott baráttól, ismerőstől, fizikai adattározón Az elmúlt 3 hónapban hányszor kapott ismerőstől elektronikus másolat formában

12 12 Filmekhez, sorozatokhoz való on-demand hozzájutás: VoD Az elmúlt 3 hónapban hányszor kölcsönzött filmet, sorozatot a tévékészülékhez kapcsolt set-top boxon keresztül a tévészolgáltató vagy valamely tévétársaság videotékájából Bázis: teljes minta= 662  A vizsgált minta 15%-a mondta azt, hogy kölcsönzött mozgóképes tartalmakat set-top boxon keresztül elérhető videotékából (VoD).  Miután csak 9% mondta azt, hogy neki interaktív set-top boxa van, ez arra utal, hogy vagy a set- top box tulajdonságaival, vagy a VoD jelentésével nincsen tisztában a megkérdezettek egy része.  Akik ilyet tettek (kicsit több mint félmillióan lehetnek), azok háromnegyede azt mondja, hogy fizetett is már VoD-os tartalomért.

13 13 Bázis: teljes minta= 662  A vizsgált populáció mintegy kétharmada (kb ezer ember) töltött le az elmúlt 3 hónapban mozgóképes tartalmakat az internetről.  Több mint egynegyedük (mintegy 910 ezer ember) 10-nél több alkalommal tett ilyesmit az elmúlt 3 hónapban.  Mozgóképes tartalmak internetes letöltésért azonban csak a 68%-nyi letöltő 8%-a (185 ezer ember) fizetett legalább egyszer az elmúlt 3 hónapban. Filmekhez, sorozatokhoz való on-demand hozzájutás: internetes letöltés Az elmúlt 3 hónapban hányszor töltött le az internetről filmet, sorozatot, tévéműsort vagy más mozgóképes tartalmat?

14 14 Az elmúlt 3 hónapban hányszor nézett meg az interneten filmet, sorozatot, tévéműsort vagy más mozgóképes tartalmat, anélkül, hogy letöltötte volna? Bázis: teljes minta= 662  A megkérdezettek 72%-a fogyasztott professzionális mozgóképes tartalmakat internetes streaming videó formájában az elmúlt 3 hónapban (hozzávetőleg ezer ember).  Azonban ilyesmiért csak a streaming videózók 3%-a (alig 70 ezer felhasználó) fizetett az elmúlt 3 hónapban legalább egyszer. Filmekhez, sorozatokhoz való on-demand hozzájutás: Streaming video

15 15 Nem-hagyományos mozgóképfogyasztás gyakorisága az internetezők körében Bázis: összes kattintó = 845  Az ezen az oldalon szereplő adatok a „kattintókra” vonatkoznak, azaz reprezentálják a éves internetezőket.  Az internetezők 40%-a még csak nem is hallott a catch up TV lehetőségekről vagy a VoD-ról háromnegyedük pedig nem tudott az OTT megoldásokról.

16 16  Még azok körében is, akik legalább egy on-demand megoldást ismertek (ők alkotják a kutatás mintasokaságát), a lineáris tévézés jelenti a mozgóképfogyasztás döntően túlsúlyos mozzanatát.  35% (1.186 ezer ember) catch up TV-zik, 19% (mintegy 644 ezren) VoD-ozik, és 8% (270 ezren) használ OTT megoldásokat legalább havi gyakorisággal. Mozgóképfogyasztás gyakorisága a megkérdezettek körében Bázis: teljes minta= 662

17 17 Multiscreening és a szociális média szerepe a tévézésben A tévében látottak online megvitatása másokkal Bázis: teljes minta= 662  A vizsgált célcsoport 53%-a szokott tévézés közben interneten böngészni, 42%-uk közösségi oldalakat is látogat tévézés közben, 24% pedig más mozgóképes tartalmakat is megnéz az interneten, miközben a tévé is működik közben.  A szociális internetes média csatornáin a megkérdezettek 41%-a meg szokta vitatni a tévében látottakat; ezen belül 10%-uk ezt rendszeresen megteszi. A TV nézéssel párhuzamosan folytatott tevékenységek

18 18 1.A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata Tartalom

19 19  A vizsgált célcsoport számára a szélessávú internet hozzáférés messze a legfontosabb.  Ehhez képest az on-demand lehetőségek csak másodlagos fontosságúnak bizonyultak.  Internetezésre is alkalmas smart TV-re csak a megkérdezettek egyharmada vágyik, VoD-ozási lehetőségre pedig csak egynegyedük.  Sok hagyományos lineáris tévécsatorna elérési lehetőséget ellenben már 46% szeretne. Mennyire fontosak Önnek ezek a szempontok: Bázis: teljes minta= 662

20 20  A magyar piacon nem szokatlan módon a legfontosabb szempont az, hogy ne kelljen fizetni a tartalomért.  A második legfontosabb az, hogy ne legyen megszakító reklám a mozgóképes tartalomban: ezt 81% fontosnak tekinti a választás során. Azt azonban, hogy a tartalom előtt vagy után se legyen reklám, már csak 51% tartja fontosnak. Amikor arról dönt hogy milyen eszköz segítségével néz meg egy professzionális mozgóképes tartalmat, mennyire fontosak Önnek ezek a szempontok? Bázis: teljes minta= 662

21 21 Eszközök „fícsöreivel” kapcsolatos preferenciák nemzetközi összevetésben magyarországi vizsgálat Nemzetközi vizsgálat* Bázis: teljes minta= 662  A magyarországi adatokat összevetve a rendelkezésre álló nemzetközi eredményekkel* azt látjuk, hogy a kép és hangminőség a magyar médiafogyasztóknak a többi piac elvárás-szintjéhez képest kevésbé fontos. * Ericsson ConsumerLab TV Video Consumer Trends 2011

22 22 Reklámokkal ingyenesen vs. reklámok nélkül de fizetősen - korcsoportok szerint - Amennyiben Ön szabadon választhatna, hogy ugyanazt az Önt érdeklő filmet, sorozatot vagy tévéműsort reklámokkal együtt, de ingyenesen, vagy reklámok nélkül, de mondjuk filmenként Ft díjért nézze meg, mit választana? Bázis: teljes minta= 662  A megkérdezettek mintegy kétharmada hajlandó elviselni a reklámokat, ha „cserébe” ingyenesen juthat a tartalmakhoz. Csak kevesebb mint egynegyedük lenne hajlandó akár csak minimális összeget is ( forintot) fizetni egy tartalom reklámmentességért cserébe.  Az ingyenesség iránti igény valamivel erősebb a 25 év alattiak körében.

23 23 1.A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata Tartalom

24 24 Milyen nem-lineáris médiafogyasztási megoldást használt legutoljára Magyarország Spanyolország USA Bázis: teljes minta= 662  Amíg az USA-ban az OTT megoldások, addig Spanyolországban és hazánkban a közösségi videó-megosztó oldalak és a fájlcserélők jelentik a nem-lineáris médiafogyasztás legjelentősebb csatornáit.

25 25 Tévéműsorok interneten keresztül történő megtekintése Milyen technológia segítségével Milyen műsorokat néz interneten keresztül (többet is választhatott) Bázis: teljes minta= 662  A megkérdezettek 71%-a (mintegy ezer ember) szokott interneten tévéműsorokat nézni. Túlnyomó többségük korábbi adásokat tekint meg ilyen módon.  A tévéműsorokat interneten nézők csaknem fele olyan műsorokat néz neten, melyeket a tévéjén is szokott. Több mint harmaduk pedig olyan műsorokat, melyeket a tévéjén nem is tudna,

26 26 Tévéműsorok interneten keresztül történő megtekintése Miért nem néznek TV műsorokat interneten keresztül Tévéműsorok interneten keresztül történő megtekintése Bázis: teljes minta= 662  Azok 61%-a, akik nem szoktak interneten tévéműsorokat nézni azt nevezik meg okként, hogy kielégítőnek találják a rendelkezésükre álló lineáris tévécsatorna kínálatot.  21%-uk azt nevezi meg indokként, hogy ehhez nem elégséges az internetkapcsolat sávszélessége, további 21% pedig még nem is gondolt arra, hogy ilyen lehetősége is lenne.

27 27 Bázis: teljes minta= 662 Professzionális mozgóképes tartalmak fogyasztására jellemzően használt médiafogyasztási csatornák  A professzionális mozgóképes tartalmak fogyasztására jellemző szokások alapján öt csoportot képeztünk.  A legtöbben még ebben a speciális mintában is azok voltak, akik elsősorban lineáris médiát fogyasztanak. Ők a minta csaknem felét (45%-át tették ki.  Az on-demand megoldásokra fogékonyabb csoportok együttesen a minta 35%-át tették ki (ez mintegy ezer embert jelent).

28 28  A catch up TV használat értelemszerűen elsősorban az „Internetező” és a „Mindenevő” csoportot jellemzi.  Azok, akiket magas lineáris médiafogyasztás jellemez, valamivel nagyobb arányban vesznek igénybe catch up TV megoldásokat is, mint azok, akik kifejezetten kevés médiatartalmat fogyasztanak lineárisan is. Bázis: teljes minta= 662 Szokott-e Ön televíziós műsorokat interneten nézni?

29 29 Ugyanazokat, mint amiket a „rendes” TV-n is Olyanokat, amiket a „rendes” TV-n is tudna, de mégsem ott szokta nézni Olyanokat, amiket a „rendes” TV-n nem nézhetőek  A Mindenevők elsősorban olyan tartalmakat fogyasztanak on-demand, amelyeket a lineáris TV- n is szoktak fogyasztani.  A VoD-ozók ellenben olyanokat, melyekhez a lineáris TV-n nem juthatnának hozzá. Milyen vizuális tartalmakat vesz igénybe on-demand?

30 30  Jelentős különbség van az IP alapú on-demand használók (catch up, OTT) és a VoD-ozók demográfiai jellegzetességei között.  Az IP alapú on-demand használat a fiatalabb korcsoportokra, különösen a 25 év alattiakra lényegesen nagyobb mértékben jellemző.  Ezzel szemben a VoD a 40 évnél idősebb korosztályok sajátja. Ennek oka, hogy a VoD-hoz egy viszonylag költséges digitális tévé előfizetés szükséges, továbbá a VoD-os tartalmakért is jellemzően fizetni kell. Bázis: teljes minta= 662 Az IP alapú on-demand használat és a VoD használat korcsoportok szerint IP on-demand VoD

31 31 1.A kutatás módszertana és körülményei 2. Médiafogyasztással összefüggő eszköz-ellátottság 3. Médiafogyasztási szokások 4.Szempontok az eszközválasztásban 5. A piac jelene: on-demand szolgáltatások igénybevétele 6. A piac jövője: a fogyasztói attitűdök vizsgálata Tartalom

32 32  A vizsgált célcsoport 95%-a azonosul azzal a kijelentéssel, hogy számára az internet jelenti az elsődleges információ forrást.  Ugyanakkor a megkérdezettek fele azonosul azzal a kijelentéssel is, hogy „túl gyorsan változik manapság minden, az embernek nehezére esik követni”. Innovativitás, technikai újdonságok iránti nyitottság Bázis: teljes minta= 662

33 33 Bázis: teljes minta= 662 Az technológiai innovativitást mérő attitűd (főkomponens) Szeretem az elsők között kipróbálni az újdonságokat.0,77 Szerintem a technikai fejlődés új lehetőségeket teremt, ezért szeretek újfajta szolgáltatásokat kipróbálni.0,83 Kifejezetten érdekel a technológiai fejlődés, az új eszközök és lehetőségek.0,77 Az egyre újabb technikai eszközök megjelenését inkább üzleti fogásnak, mint valódi újításnak tartom.-0,41 Az a véleményem, hogy a mai okostelefonok tele vannak felesleges funkciókkal.-0,53 Szerintem túl gyorsan változik manapság minden, az embernek nehezére esik követni.-0,62  Az innovatív attitűd sokkal inkább jellemzi a férfiakat, mint a nőket, továbbá a 30 év alattiakat, mint az ennél idősebbeket  (Az internet, mint információforrás primátusa annyira általános egyetértéssel találkozott, hogy – mivel nem differenciált – kimaradt a főkomponensből.) faktorsúly

34 34 Az internetes letöltésekkel kapcsolatos attitűdök Bázis: teljes minta= 662  A megkérdezettek 58%-a egyetértett azzal, hogy „valójában nem találok semmi kivetnivalót az illegális letöltésben” és csak 28% vitatta ennek a kijelentésnek az igazságát.  Azzal, hogy az illegális letöltést büntetni kell, csak 31% értett egyet, 59% viszont nem azonosult ezzel az állásponttal.

35 35 Bázis: teljes minta= 662 Az illegális letöltésekkel kapcsolatos elfogadó attitűd (főkomponens) Az illegális internetes letöltést szigorúan büntetni kell.-0,70 Izgalmasnak, érdekesnek tartom a torrent oldalakról való letöltést.0,66 Amíg ilyen drága a jó filmekhez való legális hozzáférés, nem találok semmi kivetnivalót az illegális letöltésben.0,87  Az illegális letöltésekkel kapcsolatos elfogadó vagy éppen támogató attitűd sokkal inkább jellemzi a 30 év alattiakat, mint az ennél idősebbeket; továbbá a nagyobb településeken élőket, mint a kitelepüléseken lakókat.  A kifejezetten kisjövedelműek elfogadóbb beállítódása abból fakad, hogy ez a csoport zömében jellemzően ösztöndíjból élő diákokból áll.

36 36 Médiafogyasztással kapcsolatos attitűdök - 1. Bázis: teljes minta= 662  A megkérdezettek 78%-a egyetértett azzal, hogy gyakran érzi úgy, hogy nem talál semmi érdekeset a tévében.  Ellenben 48%-uk azzal is azonosult, hogy bőven elég neki, ha esténként a futó tévéműsorok közül választhat.

37 37 Bázis: teljes minta= 662  A vizsgált célcsoport 26% (mintegy 880 ezer ember) úgy gondolta, hogy „tulajdonképpen nincs is szükségem tévé előfizetésre, hiszen az interneten minden megvan, ami érdekel”; 32% ellenben egyáltalán nem azonosult ezzel a kijelentéssel. Médiafogyasztással kapcsolatos attitűdök - 2.

38 38 Médiafogyasztással kapcsolatos attitűdök faktorelemzése Bázis: teljes minta= 662 Lineáris TV attitűd Online attitűd Fizikai adathordozó attitűd Ma már annyi tévécsatorna közül lehet választani, hogy nem értem, miért kell még az interneten is keresgélni filmeket, műsorokat. 0,79-0,130,01 Unalmasnak tartom, hogy hosszan keresgéljek mozgóképes tartalmakat az interneten, amikor tévét is nézhetek. 0,73-0,170,02 Szerintem előbb-utóbb minden jó film megjelenik valamelyik tévécsatornán, nem érdemes az interneten kutakodni utánuk. 0,72-0,160,06 Az internetes letöltés nem éri meg a rá fordított időt. 0,70-0,020,10 Esténként már fáradt vagyok az interneten vagy egy menürendszerben keresgélni. Elég, ha az éppen futó tévéműsorok közül választhatok. 0,65-0,21-0,10 Az internet sokkal szórakoztatóbb, mint a tévéműsorok. -0,260,710,01 Az internet 10 éven belül ki fogja szorítani a hagyományos tévét a mindennapokból. 0,060,62-0,02 Nincs is szükségem tévé előfizetésre, hiszen az interneten minden megvan, ami érdekel. -0,100,510,22 Gyakran érzem úgy, hogy nem találok semmi érdekeset a tévében. -0,170,470,07 Már nincs szükségem arra, hogy DVD-t vegyek vagy kölcsönözzek. Minden elérhető az interneten. -0,200,39-0,26 Fontos számomra, hogy az engem érdeklő filmeket ne csak megnézhessem, hanem bármikor elővehessem őket újra. -0,110,150,58 Szeretem, ha nem csak megnézhetek, de fizikailag is kézbe vehetek egy jó filmet, ezért ha tehetem DVD-n is megszerzem. 0,19-0,040,84

39 39 Bázis: teljes minta= 662  A lineáris tévézéssel kapcsolatos pozitív attitűd az átlagnál magasabb arányban jellemzi a nőket, a 40 évnél idősebbeket, és az alacsonyabb iskolai végzettségűeket, valamint a vidékieket. A lineáris tévézéssel kapcsolatos pozitív attitűd (PAF főfaktor) Lineáris TV attitűd Ma már annyi tévécsatorna közül lehet választani, hogy nem értem, miért kell még az interneten is keresgélni filmeket, műsorokat.0,79 Unalmasnak tartom, hogy hosszan keresgéljek mozgóképes tartalmakat az interneten, amikor tévét is nézhetek.0,73 Szerintem előbb-utóbb minden jó film megjelenik valamelyik tévécsatornán, nem érdemes az interneten kutakodni utánuk.0,72 Az internetes letöltés nem éri meg a rá fordított időt.0,70 Esténként már fáradt vagyok az interneten vagy egy menürendszerben keresgélni. Elég, ha az éppen futó tévéműsorok közül választhatok.0,65 faktorsúly

40 40 Bázis: teljes minta= 662 Online attitűd Az internet 10 éven belül ki fogja szorítani a hagyományos tévét a mindennapokból.0,62 Nincs is szükségem tévé előfizetésre, hiszen az interneten minden megvan, ami érdekel.0,51 Gyakran érzem úgy, hogy nem találok semmi érdekeset a tévében.0,47 Már nincs szükségem arra, hogy DVD-t vegyek vagy kölcsönözzek. Minden elérhető az interneten.0,39 Az online médiafogyasztással kapcsolatos pozitív attitűd (PAF főfaktor)  Az online médiafogyasztással kapcsolatos pozitív attitűd az átlagnál nagyobb mértékben jellemzi a férfiakat, a 30 évnél fiatalabbakat, a diplomásokat, a fővárosiakat és a magasabb jövedelműeket. faktorsúly

41 41  Az on-demand iránti fogékonyság erőteljesebb a férfiak, a évesek, valamint az átlagosnál magasabb jövedelműek körében.  Ellenben az átlagosnál kevésbé jellemzi a nőket, a 40 évnél idősebbeket, továbbá az alacsony jövedelműeket.  Iskolai végzettség és településtípus szerint nem lehetett lényeges eltéréseket kimutatni. Bázis: teljes minta= 662 On-demand iránti fogékonyságot mérő főkomponens Fontos, hogy az internetet a tévékészüléken is el tudjam érni, hogy az interneten levő filmeket, sorozatokat, műsorokat közvetlenül a tévén tudjam nézni 0,69 Fontos, hogy az engem érdeklő dolgokat akkor nézhessem meg, amikor én akarom. Ne kelljen alkalmazkodnom ahhoz, hogy a tévécsatornák mit mikor vetítenek. 0,69 Legyen olyan szélessávú internet elérés az otthonomban, ami akár filmek jó minőségben és szakadozás nélküli megnézését is lehetővé teszi interneten letöltés nélkül 0,64 Legyen olyan lehetőségem, hogy én dönthessem el, mikor akarok valamit megnézni 0,85 Legyen olyan lehetőségem, hogy a távirányító segítségével filmeket, sorozatokat kölcsönözzek egy virtuális videotékából, amit a tévén azonnal meg is nézhetek 0,64 Nagyon fontos nekem, hogy akkor és úgy nézhetem meg amit szeretnék, amikor és ahogyan én akarom. 0,62 faktorsúly

42 42 A lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó jogi szabályozással kapcsolatos elvárások Bázis: teljes minta= 662  A megkérdezettek harmada szerint az új típusú műsor- és tartalomszolgáltatásra is pontosan ugyanolyan szabályoknak kell vonatkozniuk, mint a hagyományos sajtóra és médiára.  A vizsgált populáció negyede szerint az új típusú műsor- és tartalomszolgáltatást is szabályozni kell ugyan, de nem olyan szigorúan, mint a hagyományos médiát, további 20% szerint pedig ezen a területen elégséges a szolgáltatók önkéntes önszabályozása is.  A megkérdezettek 23%-a nem vállalkozott arra, hogy ezt a kérdést megítélje.

43 43 Köszönjük a figyelmet! Kontakt: Fischer György


Letölteni ppt "1 On-demand médiaszolgáltatások kutatása Survey kutatás az on-demand médiafogyasztásról a 18-59 éves internetezők körében 2012. október-november Megbízó:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések