Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Hazay Balázs / MGYOSZ konferencia az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyekért, 2010. március 9. /

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Hazay Balázs / MGYOSZ konferencia az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyekért, 2010. március 9. /"— Előadás másolata:

1

2 Dr. Hazay Balázs / MGYOSZ konferencia az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyekért, március 9. /

3  Törvényi előírás alapján minden munkáltatónak minden szervezett munkavállalójára kiterjedően foglalkozás- egészségügyi ellátást kell biztosítani.  Az ellátás mikéntjét Kormány rendelet és miniszteri rendeletek szabályozzák. Az ellátást üzemi vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosok / szakorvos jelöltek tutor felügyelete mellett / szakképzett ápolókkal végzik előírás szerint felszerelt rendelőkben illetve a munkavégzés helyén a munkakörülmények ismeretében.

4  Feladatuk elsősorban preventív jellegű melyet két jelentős részre lehet osztani:  Önálló orvosi tevékenységre, mely orvosi mivoltukból eredően az orvosi titoktartás szabályainak betartásával a vizsgáltak személyiségi jogainak védelme érdekében / alkalmassági és időszakos vizsgálatok, munka higiénés helyszíni vizsgálatok, orvosi tanácsadás, munkavégzés veszélyeinek személyre szólóan lebontva felvilágosítás, stb.  Közreműködés a munkáltatóval, elsősorban annak munkavédelmi szervezetével. /

5  A közös cél a munkavállalók egészségi állapotának megőrzése, a munkavégzés káros hatásainak kiiktatása megfelelő munkakörnyezet kialakításával.  Foglalkozás-egészségügyi ellátás 15 éve működik hazánkban.  A korábbi üzem egészségügyi ellátástól való különbségek :  elsősorban preventív / megelőző / tevékenység a feladata, szemben a korábbi „körzeti orvosi 2 szolgálattól  valamennyi szervezett munkavállalóra kötelezően kiterjesztett  munkáltatói közvetlen finanszírozás

6  A munkáltató lehetőségei az ellátás megvalósításában:  Saját maga létesít rendelőt és alkalmaz foglalkozás- egészségügyi orvost, ápolót és engedélyezteti annak működését  olyan szolgálattal köt szerződést aki rendelkezik a feladatvégzéshez szükséges engedélyekkel  Minden munkáltatónak érdeke, hogy a törvényben előírt kötelezettségét a leggazdaságosabban és a lehető legmagasabb színvonalon lássa el.  Hazánk megvalósította az ILO 161-skonvenció és a 89/391/ EGK keretirányelv előírásait. A jelentések alapján a munkavállalók 90 %-a részesül ellátásban. Ellátásban ?  Több mint 2500 üzemi / foglalkozás-egészségügyi szakorvosi végzettséggel rendelkező orvos és 560 szakorvos jelölt valamint 2250 foglalkozás-egészségügyi szakápoló és 825 egyéb szakdolgozó vesz részt a munkavállaló ellátásban.

7  Az ellátás hiányosságai:  Az ellátók 2/3-a részállásban végzi tevékenységét  A feladatot ellátók főállásban más orvosi diszciplínák művelői, ebben a feladatuk végzésében túlvállalkoznak, a teljes körű feladatot / helyszíni bejárásokat / gyakorta idő hiányában nem végzik.  A munkáltatók döntő többségénél nem valósult meg, nem érzékelik, hogy a foglalkozás-egészségügyre fordított összeg befektetés, melynek hozama a későbbiekben realizálódik. Pályázatok megnyerésének egyedüli sikere a minél kevesebb összeg. Ez nem verseny!  A munkáltató, hogy törvényi kötelezettségét letudja, vagyis hozzájusson a lebélyegzett alkalmassági igazolásokhoz a kamarai ajánlott árak töredékét fizeti. A minőségi munkavégzés ellenőrzése megoldatlan.

8  A foglalkozási megbetegedések feltárása és bejelentése elmarad a várttól. Az EU-ban átlagban 6-8 szorosa a bejelentések száma. A betegségek közül a mozgásszervi, az allergiás és a daganatos megbetegedések bejelentésénél a legnagyobb a lemaradás. Lehangolóan működik a biológiai monitor rendszer és a fokozott expozíciós esetek incidenciájának feltérképezése.

9  Új kihívások a szolgálat működésében  az elmúlt 15 évben létre jövő gazdasági és társadalmi változások jelentősen befolyásolták az egészségügyi ellátásokat és ezen belül bővítették a foglalkozás-egészségügy primer preventív feladatait.  Új technológiák megjelenése / géntechnológia, nanotechnológia, biotechnológia /  Új technológiák tömeges alkalmazása a tervezésben, adminisztrációban, nyilvántartásban  / képernyős munkahelyek ortopédiai, szemészeti problémáinak kezelése /  a kémiai biztonságot újraszabályozó GHS, és REACH követelményeinek beépülése a foglalkozás-egészségügyi orvos napi feladataiba  a kockázatelemzés és kockázatértékelés munkaegészségügyi szaktevékenységgé való minősítése új feladatokat jelent

10  munkáltatói igény, hogy egyidejűleg több munkakört ellátó munkavállalók alkalmazása előnyös  az elmúlt időszakban jelentkező un. sokkhatások :  demográfiai / idősödő lakosság, munkavégzés életkori kitolódása /  ökológiai / klímaváltozás, hőhullámok /  technikai - technológiai / közlekedés, zaj, szmog terhelés / balesetek gyakorisága nő  Az ILO és a Helsinki Munkaegészségügyi Intézet vizsgálatai bebizonyították, hogy a nem halálos és halálos kimenetelű megbetegedések %-ban lehet a munkavállalók foglalkozása által meghatározott.

11  Az aktív dolgozóknál az un. „kapuőri” funkciót a foglalkozás-egészségügy kezébe kellene letenni  maximálisan kihasználva a kötelező jellegű orvos- munkavállalói találkozást.  Munkahelyi stressz, distressz okozta megbetegedések közötti évekre az EU-15 tagállamában 18 %-ban jelentkeztek míg ma már 28 %-ra becsülik ugyanebben a körben / 40 millió ember /. A stressz miatti szívroham, stroke egyre gyakoribb.  A munkahelyi stresszben szenvedők száma Magyarországon nem ismert. A megelőzés, kezelés jelenleg megoldatlan. A megoldás ( pl. stressz monitorok működtetése ) jelentős többletmunkát okozva a foglalkozás-egészségügyre vár.

12  A korábbi EU-15 országaiban mentálhigiénés tevékenységre fordítják a bruttó nemzeti jövedelem 3-4 %-át. A stresszel kapcsolatos munkaidő veszteségek elérhetik az össz-munkaidő kiesés 75 %- át.  Az USA évente milliárd dollárt költ depresszióra és következményeire beleértve a 200 millió munkanap kiesést.  A stressz korunk pestise, korunk legnagyobb pandémiája.  Többek számítása alapján a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség csökkenést okozó megbetegedés. Ennek megelőzése hatalmas összegek megtakarítását jelenti.

13  Daganatos megbetegedések költségei.  3000 foglalkozási eredetű rosszindulatú daganatos megbetegedés megelőzése.  Ezek költségének és hasznának megítélésére álljanak itt a WHO-IARC adatai ;  egy konvencionális radioterápia 3000 euro  egy sebészi megoldás 7000 euro  egy kemoterápia euro  egy csontvelő átültetés euro  Az IARC szerint a foglalkozási eredetű malignus daganatok munkahelyi primer prevencióval megelőzhetők.

14  A REACH hatékony működéséhez évenként 100 emberi élet megmentése köthető, mely a szakképzett foglalkozás-egészségügyi orvosok munkája nélkül elképzelhetetlen.  Az egészségügyi közgazdászok számításai szerint az „egészségipar” a GDP nagyobb arányát termeli meg, mint amilyen arányban azt felhasználja. Ebben a foglalkozás-egészségügy is jelentős szerepet játszik.  Összességében a foglalkozás-egészségügyben mélyreható szerkezet átalakításra van szükség.  A jelenleg több mint kétharmad részállású egyharmad főállású tevékenységként működők arányát első lépésként meg kell fordítani, majd fokozatosan a főállásban dolgozók feladatává kell tenni.

15  Meg kell változtatni a finanszírozás rendszerét.  Foglalkozás-egészségügyi pénztár létrehozása nagyot lendítene a hatékonyságon.  A pénztár megfelelő jogosítványok esetén képes olyan fékeket beépíteni, mely megakadályozza a minőségi munka hiányakor /pl. munkáltatói visszajelzés esetén, hatósági ellenőrzéskor feltárt hiányosságoknál / akár a szerződéskötést.  A foglalkozás-egészségügyben dolgozók együttműködését a munkavédelmi szakemberekkel szoros és mellérendelt de semmiképpen sem alárendelt szereppé kell formálni.  Meg kell szüntetni az elmúlt években a szakmát sújtó rendeletek érvényességét. Gondolok itt a beutalási rend megváltoztatására, a különböző jogosítványok kiadhatóságának visszaadására.

16  Hatékony betegségmegelőzést nem lehet úgy végezni, hogy titkolják a szolgálat előtt a betegállományban tartás indokát.  A kötelező vizsgálatok eredményeit továbbítani kell a háziorvosok felé.  Foglalkozás-egészségügyi Központok felállítása, a multidiszciplináris igény miatt nagy jelentőségű előrelépést jelentene.  A z ilyen központok láthatnák el magasan kvalifikált főállásban dolgozó foglalkozás- egészségügyi szakorvos vezetésével a szakellátói feladatokat is.

17  A foglalkozás-egészségügynek munkájában a munkáltatók oly érdekeit kell szem előtt tartania melyek elősegítik a hatékonyságuk növelését.  A foglalkozás-egészségügynek nagyon jó diagnosztikai háttérrel kell rendelkeznie a munkaköri alkalmasság megítéléséhez, valamint a korábban említett „kapuőr” feladat ellátásához; ugyanakkor nem törekedhet a „gyógyító” orvosi babérokra, mihez más diszciplína orvosa jobban ért, de a munkavállaló segítése könnyebb elérhetősége esetén /elsősegély ellátás jelleggel / szükséges.

18


Letölteni ppt "Dr. Hazay Balázs / MGYOSZ konferencia az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyekért, 2010. március 9. /"

Hasonló előadás


Google Hirdetések