A munkaerő keresleti előrejelzés... és a kínálat alakulása, ha a folyamatok nem változnak? Dávid János 3K Consens Iroda 2008 március.

Az előadások a következő témára: "A munkaerő keresleti előrejelzés... és a kínálat alakulása, ha a folyamatok nem változnak? Dávid János 3K Consens Iroda 2008 március."— Előadás másolata:

1 A munkaerő keresleti előrejelzés... és a kínálat alakulása, ha a folyamatok nem változnak? Dávid János 3K Consens Iroda 2008 március

2 A kereslet – kínálat egyensúlyvesztése azért került a figyelem középpontjába mert… A diplomás túlkínálat növekedésével érzékeljük a képzési ráfordítások hatékonyságának gyengülését A gazdasági fejlődés korlátját tapasztaljuk –egyes diplomás szakmacsoportok hiányában –az általánossá váló szakmunkáshiányban A gazdasági szerkezet felgyorsult változása szükségessé teszi a kínálat korábbinál gyorsabb „szakmaszerkezeti alkalmazkodását Talán azért is mert felelősséget érzünk a pályaválasztók – gyakran- téves döntéseiért, megvalósíthatatlan karrier terveikért Talán azért is mert felelősséget érzünk a pályaválasztók – gyakran- téves döntéseiért, megvalósíthatatlan karrier terveikért

3 Ma már magától értetődik, hogy szükségünk van számszerű ismeretekre a munkaerőpiaci kereslet és kínálat várható alakulásáról A foglalkoztatói igények figyelembevételéhez Az iskolarendszerű, és felnőttképzés szerkezetét meghatározó fejlesztéspolitikai döntések megalapozására Hogy a pályaválasztók mérlegelhessék döntéseik következményeit, esélyeiket a munkaerőpiacon Hogy a munkaerőpiaci szervezet a mindenkori szakmai kereslet alapján végezze fejlesztő/képző tevékenységét Hogy a képző intézmények a kereslethez igazodva alakítsák ki képzési kínálatukat A munkaerő kereslet és kínálat közelítéséhez

4 Közkeletű vélemény, hogy… A munkaerő kereslet nem megismerhető/mérhető, és nem érdemes megismerni, mert –A gazdaság igényei-a konjunktúra ingadozása következtében túl gyorsan változnak –Mert maguk a foglalkoztatók is úgy nyilatkoznak, hogy fél-egy évnél nem látnak előrébb –Mert a közép és felsőfokú képzési idő hossza és a kereslet ingadozásai miatt „úgy sem lehet” összhangot teremteni a kereslet és kínálat között –Mert a pályaválasztó társadalom úgysem az elhelyezkedési esélyeit mérlegeli, hanem –ettől független- jövőképének megvalósításán munkálkodik, megvalósíthatóságában hisz

5 Ezzel szemben azt állítjuk, hogy A munkaerő kereslet a becslésektől elvárható biztonsággal megállapítható A képzési az iskolarendszerű és felnőttképzési kínálat alakítható A pályaválasztó tanulók (szüleik) és pályamódosító felnőttek –tények, lehetőségek felmutatásával - befolyásolhatók megfelelő módszereket alkalmazó pályaorientációs tevékenységgel Az államnak –minimális - kötelessége információt nyújtani a pályaválasztók/ módosítók döntéseihez Az államnak/ önkormányzatoknak kötelessége a közjavakkal takarékosan bánni és a képzési kínálat szerkezetét alakítani Az államnak/ önkormányzatoknak kötelessége a közjavakkal takarékosan bánni és a képzési kínálat szerkezetét alakítani

6 A kereslet-kínálat alakulásának társadalmi-gazdasági tere: három főszereplővel Foglal- koztatók Képző intézmények Tanulók, szülők ? ? ? SZABÁLYOZÁS? ÖSZTÖNZÉS ? TÁJÉKOZTATÁS?

7 A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Keresleti oldal :közgazdasági meghatározottságok Globális verseny foglalkoztatottságot csökkentő hatásai A technológiai beruházás olcsóbb, mint a munkaerő A foglalkoztatók költségcsökkentési kényszer „alatt” tevékenykednek Magyar gazdaság -foglalkoztatás: Követő /repetiív pozíció, „Feltételes megállóhely” Nyugat és Távol kelet között ?

8 A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Keresleti oldal: technológiai, munkaszervezési folyamatok Változó szakmaszerkezet Tömegtermelő technológiák (IT is) de-kvalifikációs hatásai : magas munkakultúra és monoton, egyszerű munkafeladat (kék és fehérgallérosok) Sokféle szakmai ismeret együttes elvárása Gyakorlat orientált tudások, készségek DUÁLIS KERESLET: KICSIK ÉS NAGYOK

9 A kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Kínálati oldal: oktatás - gazdasági folyamatok Szűkös költségkeretek – csökkentik a „drága képzések” kínálatát-az elmélet túlsúlya Harc a tanulók piacán a fennmaradásért/ fejkvótáért : olcsó és divatos-vonzó- ámde munkaerőpiaci szempontból irreleváns szakmai kínálat Az iskolák, egyetemek elégtelen erőfeszítéseket tesznek a vállalati együttműködésért,

10 A kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők : közgazdasági-, munkaerőpiaci meghatározottságok tanulók, szülők –nézőpontjából Megszűntek a személyes munkaerőpiaci kapcsolatok, az átvehető, követhető minták, Nincsenek információik a munkaerőpiaci keresletről, az elhelyezkedés esélyeiről Megbomlott a munkavégzés és keresetek közötti társadalmilag elfogadott kapcsolat Irreális kereseti elvárások Nem (lehetnek) képesek pozitív, biztonságot sugalló jövőkép kialakítására:

11 MEGBILLENT EGYENSÚLY

12 Az iskola –más szereplőkkel együtt- közvetítő szerepet is betölthetne a diákok és a munkaerőpiac között

13 IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007

14 Kiindulás, új megközelítés Nem jártunk sikerrel, amikor a vállalkozóktól próbáltuk megtudni, hogy …. … az egyes szakmákban mennyi munkaerőre lesz szükségük 3, 6, 10 év múlva … az egyes szakmákban mennyi munkaerőre lesz szükségük 3, 6, 10 év múlva Új megközelítés: munkaszervezési és/illetve technológiai folyamatok határozzák meg a szakmaszerkezetet : azok „lenyomatai”

15 A munkaszervezési és technológiai folyamatok Meghatározzák a működtetésükhöz szükséges szakértelmeket és azok mennyiségét –(E területeken lassabban mennek végbe változások, ezért ezek megfigyelhetők mérhetők) Tehát a mindenkor empirikusan tapasztalható munkamegosztás, a tapasztalt szakmaszerkezet az alkalmazott technológiák lenyomatai. Ebből következik, hogy a foglalkoztatóknál fölmért szakmaszerkezetiek- a jelenlegi munkaerő igényeket tükrözik, amelyből – a jövőbeli változások becslésével – már ki lehet számítani a jövőbeli igényeket A meghatározó változások:

16 A jövőbeli változások területei Demográfiai : végleg kilépnek a munkaerőpiacról Demográfiai : végleg kilépnek a munkaerőpiacról Konjunkturális: elbocsátásokat illetve a korábbinál nagyobb igényt eredményeznek Belső szakmaszerkezeti: az alkalmazott technológiai, munkaszervezeti folyamatokban végbemenő változások egyes szakmákból több, más szakmákból kevesebbet igényelnek, azaz a jövőben megváltozik a szakmaszerkezeti struktúra

17 A számítás alapja : a szakmaszerkezeti – modellek Amit figyelembe kellett venni: Az egyes ágazatok más- más technológiákat illetve munkaszervezési megoldásokat alkalmaznak Egy- egy ágazaton belül a különböző mérethez eltérő technológiák. munkaszervezési megoldások tapadnak. Ezért „szakmaszerkezeti lenyomataik is eltérőek. 21 ágazatban, 5 méretkategória elkülönítésével 105 szakmaszerkezeti modellhez jutunk.

18 100 % 100 6000 egyedi szakmaszerkezet 5 méret kategória 21 ágazat ágazat12345 1 2 20 21 össz Foglalkoztatottak létszámmegoszlása ágazat, telephelyi fogl. méret szerint KSH 2005 Szakma csopor- tok létszám Telephely  térség  ágazat  méret X = 105 szakma- szerkezeti modell 2005-ös szakma – szerkezet 196 sz. csoport X = 1. Demográfiai (szakmai) 2. Konjunk- túra ágazat /méret/ terület 3. Munkaszerve- zeti változások (szakértői felvétel) ELŐRE JELZŐ MUTATÓK 2 1 2 3 4 5

19 A változások, jövőbeli kereslet mennyisége Demográfiai változások: a munkaerőpiacról kilépőket évről évre- a megfelelő szakmaszerkezetben pótolni szükséges Kérdés: szakmacsoportonként hány fő pótlására lesz szükség? GKI A konjunktúra számítás egyes ágazatokban a növekedést, más ágazatokban csökkenést okoz, amely különböző mértékben hat az egyes szakmák iránti keresletre Kérdés: az egyes szakmacsoportokban mennyi lesz a kereslet konjunktúrából adódó növekedése, vagy csökkenése?

20 = Szakma szerkez et: Egy-egy Szakma csoport 2015- ben :10 = évi kereslet Minden egyes • ágazatra • szakmacsoportra • méretkategóriára Évi képzési kibocsátás KSH, 2005 Középfokú és felsőfokú Korrigált képzési kibocsátás: Középfok: pályaelhagyók és továbbtanulók nélkül Felsőfok: nem nappali másoddiplomások nélkül

21 A munkaerő kínálat : a kereslet-kínálat összefüggéseinek függő változója A létrejött hiány/többlet mutató „1” alatti és „1” fölötti értékei mutatják a hiány vagy többlet mértékét számíthatóvá válik, hogy évről évre miként kumulálódik a hiány vagy többlet, ha a képzési kibocsátás szakmaszerkezete nem változik számíthatóvá válik, hogy évről évre miként kumulálódik a hiány vagy többlet, ha a képzési kibocsátás szakmaszerkezete nem változik