Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agresszió az iskolában. u Változások az ifjúság kultúrájában, életmódjában, életszemléletében, kapcsolatrendszerében,ű u Nevelőtestületi értekezletek,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agresszió az iskolában. u Változások az ifjúság kultúrájában, életmódjában, életszemléletében, kapcsolatrendszerében,ű u Nevelőtestületi értekezletek,"— Előadás másolata:

1 Agresszió az iskolában

2 u Változások az ifjúság kultúrájában, életmódjában, életszemléletében, kapcsolatrendszerében,ű u Nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák témája: - erőszakos viselkedések, - az agresszivitás növekedése - a tanulók kegyetlenkedése egymással és a tanárokkal. Iskolai tapasztalatok

3 Iskolai erőszak Olyan akció,amely u A diákok egymás közti u A diákok tanárokkal illetve más iskolai alkalmazottakkal u A tanárok a tanulókkal (szülőkkel) u A szülők az alkalmazottakkal szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg.

4 Munkahelyi pszichoterror u A munkavállalók ill. alkalmazottak és vezetők között zajló konfliktusfolyamat. u Jellemzői: - hosszan tart, - sorozatos, - az érintetteknél pszichés tünetek vagy megbetegedések lépnek fel, - növeli a stresszt, - növeli a fluktuációt - csökkenti az elégedettséget, a termelékenységet.

5 Mobbing u A skandináv országokban használatos kifejezés a pszichoterror megnevezésére. u Jelentése: támadás, megrohamozás. u A felnőttek esetében használják, a munkahelyi zaklatás megnevezésére.

6 Bullying u Összefoglaló kifejezése egy olyan agresszív viselkedési forma megnevezésére, amely ismétlődően irányul gyenge, magányos gyerekre, aki képtelen önmagát megvédeni. • Erőszakoskodás • Zaklatás • Terrorizálás

7 Iskolai pszichoterror u Fogalma: Egy csoporton belül ugyanannak az egyénnek többség általi tartós kiközösítése, megalázása. u Állandó szociális csoportban, a kortárscsoportban fordul elő.

8 Az iskolai zaklatás jellemzői u Agresszív viselkedési forma, amelyre szándékos fájdalomokozás jellemző kiváltó ok nélkül. u Az áldozat hosszabb időszakon át, több alkalommal szenvedi el. u Az agresszor és az áldozat között nincs egyensúly az erőviszonyok tekintetében.

9 Oka Veszélytelen levezetése a csoportban (társadalomban) kialakult növekvő feszültségnek, agresszivitásnak.

10 Formái u Verbális: fenyegetés, megalázás, csúfolódás. u Fizikai: lökés, rúgás, csípés, bezárás, verés. u Szimbolikus: grimasz, mutogatás. u Indirekt: kiközösítés, pletykák terjesztése, csapda állítása, szándékos elhallgatása valaminek.

11 Megjelenés u gyerek-gyerek u pedagógus-gyerek u pedagógus-pedagógus u pedagógus-szülő u szülő-gyerek

12 Az iskolai erőszak színterei u Az iskola épülete, udvara. u A hazavezető terek, utak. u Az iskolával összefüggésben álló létesítmények: kollégium, sporttelep.

13 Fogalmak u bully (agresszor) – viktim (áldozat) u tettes – áldozat - szemlélők u támadó – megtámadott - nézők u tettes – áldozat- tettes segítői - nézők u agresszor – áldozat – nézők - bámészkodók

14 A személyes érintettség OrszágÉrintettség Összesen % Agresszor (Érintettek közül) Áldozat (Érintettek közül) Norvégia, Svédország 1579 USA Anglia Olaszország Írország622834

15 Egy magyar vizsgálat eredményei Érintettség: u Áldozat: 26,14% u Agresszív áldozat: 26,53% u Támadó: 12, 87% u Szemlélő: 34, 46%

16 Következmények u A gyermekkori antiszociális magatartás növeli a bűnelkövetővé válás kockázatát. u A zaklatók körében kialakul egy úgynevezett „kemény mag” (11%). Probléma: nagy befolyásuk van a többiekre. u Az iskolai zaklatás a szemtanúkat is negatívan befolyásolja. u A zaklatásnak a tanárok is célpontjaivá válhatnak.

17 A jelenség közös vonásai u Nincs összefüggés az iskolaméret és osztályméret, valamint a zaklatások aránya között. u Az oktatásban a kognitív tudás háttérbe szorítja az érzelmi nevelést. u A tanár személyének fontos szerepe van az agresszió alakulásában. u A tanár jelenléte csökkenti az akciók előfordulásának valószínűségét. u Az áldozat háttérbe szorul, ált. a támadóval foglalkoznak. u A támadók nagyobb valószínűséggel válnak antiszociálissá. u Az iskolai zaklatásban a kortárscsoport fontos tényező.

18 A csoportszerkezetről A csoport egyszerűsített modellje: u csoportvezetők döntenek, megszabják a normákat. u követők (többség), u kívülállók (az agressziók áldozatai).

19 Kívülállóvá válás folyamata 1. A csoport valamelyik tagját a kívülálló szerepébe kényszeríti. 2. Az illető kívülállóként reagál. 3. A csoport az illető magatartásával indokolja a kirekesztést. 4. A kirekesztés erősíti az érintettek hárító magatartását.

20 A kívülállókról u Kívülállóvá válás oka lehet: akik elütnek a többiektől pl. testi eltérés, más viselkedésű. u Kívülálló viselkedések: -harc a kívülálló szerep ellen pl. dicsekvéssel, -a szerep vállalása pl. osztály bohóca, -szövetségesek keresése, -menekülés a csoportból.

21 A pszichoterror jelei u pszichoszomatikus tünetek, u társaságkerülés, u különcködés, u státusz-szimbóumok vásárlása, u agresszív viselkedés, u sok hiányzás.

22 A bántalmazók érzései bántalmazás után u Nincs bűntudata: 53%. u Megkönnyebbülés: 44%.

23 A zaklatók jellemzői Hiányzik belőlük: u empátia, u ösztön-kontroll, u indulat-kezelés, u probléma-megoldás, u törekvés az antiszociális viselkedés megváltoztatására.

24 Milyen a tipikus agresszor? u agresszív viselkedési minta jellemzi: általában normaszegő, u általában extrovertáltabb, u erős igénye van a dominanciára, u átlagosan kiegyensúlyozott, nem indulatból cselekszik, u nem szorong, nincs bűntudata, u az áldozattal szemben nem mutat együttérzést, u ált. 2-3 főből álló csoport veszi körül és támogatja.

25 Milyen a tipikus áldozat? u Belső kontrollos, magának tulajdonítja a szerepét: „gyenge vagyok”, alacsony az önbecsülése. u Nagy feszültség jellemzi, szorongó, érzékeny, aggódó, csendes. u Bántásra sírással reagál. u Magányos, nincs barátja. u Pszichoszomatikus problémák jellemzik. u Szüleihez (anyához) erősen kötődik.

26 A szemtanúk jellemzői  Aktív támogatók: - pozitív attitűd az erőszak iránt, - segítik az erőszakot fizikailag is.  Passzív támogatók: - pozitív attitűd az erőszak iránt, - bátorítják a zaklatást.  Védelmezők: - pozitív attitűd az áldozat iránt, - próbálkoznak az áldozatot megvédeni.

27 Az iskolai erőszak a tanárok szemszögéből u Az iskolai erőszak kihatással van a tanárok munkájára, a tanár-szülő kapcsolatra. u Leggyakrabban a következményekkel szembesülnek. u Nem rendelkeznek elegendő ismeretekkel, hogy mi zajlik a tanulók között. u Az erőszak nem kap kellő nyilvánosságot az iskolában.

28 A gyermekkori viselkedési problémákat előidéző tényezők (angol kutatás) u Családi konfliktusok. u A szülők szociális devianciája. (bűnözés, pszichiátriai probléma) u Társadalmilag hátrányos helyzet. (anyagi, lakáskörülmények) u Rossz iskolai környezet. (alacsony színvonalú oktatás, a személyzet gyakori cserélődése)

29 Az agresszív viselkedés hátterének nevelési tényezői u A gondviselők (különösen az anya) érzelmei a gyermek iránt. u Megengedő viselkedés a gyermek agressziójával szemben. u Autoriter nevelési módszerek. u A gyermek természete.

30 A megelőzés szintjei u Intézményi: tájékoztatás, információnyújtás. u Osztályban: osztályfőnöki óra, kooperatív tanulási technikák. u Egyéni: okfeltárás, önsegítő csoportok, új közösségbe helyezés.

31 Az iskolai agressziókezelés és megelőzés u Az iskolai légkör. u A képzés és oktatás során a szükséges készségek fejlesztése u Célirányos felügyeleti rendszer. u Fokozott ellenőrzés a szünetekben. u Vonzó tanórán kívüli tevékenységek. u Fórumok, megbeszélések a partnerek között.

32 A jó iskolai légkör u A gyerekek és tanárok kölcsönös tisztelete. u Világos és őszinte kommunikáció. u Szabályok betartása és betartatása. u Igazságosság. u Versengés és kooperáció mértéke és jellege : - több területen folyó versenyzés, - csoportfeladatok.

33 A jó iskolai légkör u A gyerekek és tanárok kölcsönös tisztelete. u Világos és őszinte kommunikáció. u Szabályok betartása és betartatása. u Igazságosság. u Versengés és kooperáció mértéke és jellege : - több területen folyó versenyzés, - csoportfeladatok.

34 A képzés és oktatás során a szükséges készségek fejlesztése u feszültségkezelési képességfejlesztés és szociális készségfejlesztés tanórán belül, u tanórán kívüli személyiségfejlesztés, agressziócsökkentő programok.

35 Személyiségfejlesztő csoportmódszerek u kiscsoport: 8-15 fő, u személyes és szociális kompetenciák tréningje, u strukturált gyakorlatok.

36 Fejleszthető képességek u szociális kompetenciák, u konfliktuskezelés, u kommunikáció, u önismeret, önértékelés, u önkontroll, u érzelemszabályozás, u empátiafejlesztés, u stressz-kezelés.

37 Megelőzés osztályközösségi szinten u egyértelmű osztályszabályok, u kooperatív tanulási technikák, u az osztályfőnöki óra szerepének megerősítése, u az erőszakoskodás káros hatásainak a tudatosítása, u célirányos találkozók (szülők, tanárok, diákok között).

38 Megelőzés az egyén szintjén u a támadók és az áldozatok konkrét problémáinak a feltárása, u tisztázó beszélgetések tanulókkal, szülőkkel, külső személyekkel, u egyéni tanácsadás, u csoportos támogató programok, u proszociális viselkedés bátorítása, u új környezetbe helyezés, iskolaváltás.

39 A pedagógusok felelőssége u Az egyének megvédése a megalázástól az erőszaktól. u Tanár- diák kapcsolat átalakítása: munkakapcsolat, egyenrangúság.

40 A tanár lehetőségei Amit nem tanácsos: Hagyni a dolgokat, Az osztály együttérzésére hivatkozni, - „erkölcsi prédikációk”, Bocsánatkérést követelni, Erőszakkal véget vetni (áttevődés, mintakövetés), Szigorú büntetésekkel fegyelmezni.

41 Amit érdemes... Megelőzés: frusztráció csökkentése. Az áldozat mellé állni, beszélgetni vele. Közös beszélgetés az osztályban. A diák pozitív értékelés a tanórán. Közös osztályprogramok, versenyek, melyeken mindenki részt vesz. Projekt-módszerű oktatás.

42 Az iskolai nevelés korlátai u Pszichésen beteg gyermekek esetében pl. antiszociális személyiségfejlődés: orvos, pszichológus. u A rendzavarás mértéke: verbális és fizikai erőszak jellemző, ahol a tanár nem tud rendet tartani: osztálymegbeszélések hatástalanok.

43 Lehetőségek u Esetmegbeszélő csoport: az összes érintett jelenléte. u Szupervízió: független szakember vezetésével(egyéni, csoportos). u Mediáció: konfliktusos szituáció esetében.

44 Egy magyar kutatás következtetései (Figula Erika) u Iskoláinkban az erőszak, a zaklatás tetten érhető csoportos jelenség. u A kortárscsoport fontos tényező az iskolai agresszió megjelenésében, kimenetelében. u Többen érzik magukat áldozatnak, mint támadónak. u Többnyire idősebb fiúk zaklatnak maguknál fiatalabbakat. u Legtöbb áldozat verbális agressziótól szenved. u A bántalmazottak nem érzik magukat megfelelően védettnek. u Az iskolai zaklatás új feladatot jelent a pedagógusok számára.

45 Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "Agresszió az iskolában. u Változások az ifjúság kultúrájában, életmódjában, életszemléletében, kapcsolatrendszerében,ű u Nevelőtestületi értekezletek,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések