Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A képek és a szövegrészek forrása: •Herendi Miklós: Művészettörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. ) •Róma, Firenze, Velence (Bonechi 1995.) •Dióhéjban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A képek és a szövegrészek forrása: •Herendi Miklós: Művészettörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. ) •Róma, Firenze, Velence (Bonechi 1995.) •Dióhéjban."— Előadás másolata:

1 A képek és a szövegrészek forrása: •Herendi Miklós: Művészettörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó ) •Róma, Firenze, Velence (Bonechi 1995.) •Dióhéjban – A román kor művészetről (Corvina 1990)

2 Román kor Román kor Csak a képeket nézed?- Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? – Kattints az gombra! Készítette: Faragóné Horváth Katalin A képek és a szövegrészek forrása

3 A „román kori művészet” fogalmát 1824-ben Caumont francia művészettörténész honosította meg, és a Nyu- gat-Európa érett középkori művészetet értette ezen. A kifejezés utal arra a rokonságra, amely a román nyelvek (a spanyol, a francia, az olasz) kialakulásához fűzi. Utal továbbá az antik-római hagyományok és a betörő „bar- bárok” tradícióinak összeolvadására, valamint arra a törekvésre, hogy az ókori római művészethez kapcso- lódjék. A román kor művészete döntően a keresztény hitet szol- gálta, de az egyházi és világi hatalmasságok állandó harcot vívnak az egyeduralomért. Ellentétük a művé- szetre ösztönzőleg hatott. Szimbolikus formában dicső- ítették a világbíró Krisztust, az Istenanyát és a szente- ket. A közös keresztény hit egy nemzetközileg elterjedt stílus alapja lett.

4 Román kor Veronai bazilika homlokzatabazilika A feudális rend és az egyház kapcsolata megszilárdul. (Az elnevezés a római hagyományokat idézi) Kb. XI-XIII. sz. közepe Az építészetről

5 A templom volt a legfontosabb művészi feladat, a szobrászat, festészet és a kézművesség minden erejét ennek a díszí- tésére fordította. A kor művészetétől távol áll a natura- lizmus (természethűség). Az építészeket elsősorban a monumentális kőépület érdekelte. A román kori falak zártak és hatalmasak, az ablakok általában kicsik. A tömbszerű, súlyos és egyszerűen tagolt épületet a kő jellege határozza meg. Az építmények hatását súlyossá- guk és masszivitásuk adja meg: e hatást hangsúlyozza a román félkörív is. A homlokzat tagolóelemei közé tartozik a rózsaablak. (Mely már a román művészetben megjelenik, de sajátos szerepét csak a gótikában kapja meg.) Kör formája alapján szimbo- likus és gyakorlati jelentősége egyaránt van: a tökéletesség jelképe, mely egyben a fény bebocsátására szolgál. A templomok alaprajza meghatározott formákat követ: szoká- sos típus volt a háromhajós bazilika, keleten egy apszissal, kereszthajóval vagy anélkül. A veronai bazilika homlokza- ta utal bazilikális elrendezésű belsőre.bazilikális

6 Bazilika szerkezete Főhajó MellékhajókOszlopsorok Ablakok Főhajó Mellékhajók Apszis

7 Jáki templom homlokzata Építészet: •Zárt, vastag falak (védelmi célok) •Keskeny, lőrés szerű ablakok •Félköríves záródás •Ikerablakok •Nehézkes, tömbszerű •Vízszintes tagozódás hangsúlyos

8 Jáki templom

9 A mai ember nehezen tudja elképzelni, mit jelentett abban az időben a templom. Legföljebb egy-egy isten háta mögötti falucskában tapasztalható valami távolról hasonló. Sokszor ez volt az egyetlen kőépület, az egyetlen valamire való épület az egész környéken. A templom tornya kilométerekre ellátszott, és útbaigazította a messziről jövőt. Vasárnapokon, istentisztelet alatt az egész város népe odagyűlt, és már maga az ellentét a festményekkel, szob- rokkal díszített impozáns kőépület, meg az ócska kis házikók kö- zött, amelyekben ők éltek, eleget mondhatott nekik. Nem csoda, ha az egész közösségnek fontos, hogy temploma legyen, és szépíté- séhez ki-ki igyekszik hozzájárulni. A román kori építészet legjelentősebb eleme a félkörív. Nem csupán statikai problémák megoldására használták, hanem változatos dekoratív funkciókban is, s így a román stílus egyik legalapvetőbb ismertetőjegye lett. Félkörív az épület külsején és belsejében egya- ránt előfordul. A félkörív az erők kiegyensúlyozott felfelé és alászállásának megtes- tesítője.

10 Jáki templom kapuja Kapubéllet Geometrikus díszek Szobrok az építészet szolgálatában

11 A főbejárat a román kori templom homlokzatának leghang- súlyosabb része. A védelmi célok miatt nagy méretű nem lehetett. Az igényes építő mester pedig nem tűrhette, hogy a monumentális homlokzaton egy jelentéktelen méretű kapu legyen. A kapubéllet átvezeti a templomba érkezőt a tágas, világos külső térből a zárt belső térbe. Egyre szűkülő ívei szinte csalogatják a hívőt Isten házába. Minden ív különböző geometrikus díszítéssel készült. Körbe a tizenkét apostol szobra díszíti a kaput. A szobrok nem egyidőben készültek. Stílusbeli különbségük rögtön szembetűnik a figyelmes szemlélőnek. Kétoldalt kapuőrző oroszlánok riogatják a rossz szándékkal közeledőket.

12 Jáki templom belső Bordás keresztboltozat Rusztikus felület Sejtelmes félhomály

13 Az egyre szűkülő kapun át a templom belsejébe érve a mai kor embere is átérzi a feudalizmus szellemét: a keskeny abla- kokon át beszűrődő kevéske világosság sejtelmessé teszi a belső teret. A zárt falsíkok, vastag oszlopok, félköríves boltívek tovább fokozzák a belső tér nyo- masztó hatását. Az ember valóban apró porszemnek érzi magát Isten mindenható hatalmával szem- ben.

14 Boltívek A milánói San Ambrogio belseje (épült: ) Figyeld meg az ismétlődő boltívek gyönyörű játékát!

15 Pisai dóm és torony Vízszintes tagozódás hangsúlyos

16 Pisai dóm és torony Az Itáliai román kori építészet hatalmas tömegű alkotása a pisai templomegyüttes. (1063-ban kezdték építeni) Az erőteljesen tagolt homlokzat mögött öthajós, oszlopos bazilika húzódik karzattal. A méreteiben is nagyszabású, öthajós templom szentély- része tulajdonképpen három önálló bazilikából áll, mert a kereszthajó szárai is apszisokban végződő, háromhajós terek. A kereszthajó és a főhajó találkozásánál emelkedő kupola teljesen harmonikus egységben olvadnak össze a két évszázaddal korábbi épületrészekkel. A galériák al- kotta vízszintes sávok fontos elemeivé válnak a pisai faltagolásnak.

17 Pisai dóm Az olasz romaniká- ban a félkörív egy- szerre dekoratív elem és olyan alapegység, melyet tetszőlegesen lehet ismételni. A homlokzatot színes márványberakás mel- lett román vakárká- dok és galériák élén- kítik.

18 Firenzei keresztelőkápolna

19 A firenzei keresztelőkápolna Az épület alaprajza nyolcszög (centrális alaprajz). Kívülről zöld-fehér márványlapok borítják, oldalait falpillérek osztják három részre, fölöttük kiugró párkányzat és kerek boltívek ablakokkal. Az ősi templomot a római-kori Firenze északi kapujának közelében emelték a IV-V. században: az építmény nyolcszögű. Félkör alakú apszisa lépcsős pódiumon nyugszik. Mai formáját a XI- XIII. században nyerte: a sima piramis-tetőzet 1128-ban készült el, a négyszögletes szószék (a „zseb”) 1202-ből való. A kápolna igazi látványosságát azonban a bronzkapuk (melyekről még tanulunk a reneszánsz művészet kapcsán) és a kupolát belülről borító remek mozaikok jelentik. A keresztelő kápolna belső terében szembetűnő a kettős megosz- tás: az alsó szinten oszlopokkal elválasztott három-három fülke nyílik. A földszintet erőteljes párkány zárja, míg felül kétnyílású ablakok váltakoznak falpillérekkel.

20 Firenzei keresztelőkápolna kupolája Készült a XIII. sz-ban

21 A firenzei dóm (Santa Maria del Fiore) és a harangtorony Az itáliai templomok jellemzően három különálló épületből állnak: a dóm, a keresztelő kápolna és a harangtorony. A firenzei épületegyüttes olyan monumentális, és olyan szorosan köré épült a város, hogy szinte lehetetlen egyszerre szemügyre venni mindhárom épületet.

22 Firenzei dóm belső

23 Bélapátfalva, bencés apátsági templom Magyarországi emlékek közül említésre méltó a bélapátfalvi bencés apátsági templom. Az eredeti kereszt alaprajzú épületet később hozzáépített részek tagolják.

24 Ha a román kori épület képére kattintasz, továbbhaladhatsz!

25 Ez a Hagia Sophia (Isztambul - Konstantinápoly) A kereszténység kialakulásának kapcsán tanultuk.

26 Ez a Pantheon (az épület az ókori Rómában épült)

27 Ez a firenzei keresztelőkápolna Az épületegyüttes többi része a dóm és a harangtorony.

28 Oszlopfő (Angyallal és a Három Királlyal) Szobrászat -az építészet szolgálatában Tanító és hitet erősítő funkció

29 A középkor az egyes művészeti ágakat nem tekintette önállónak. Úgy vélték, hogy egy magasabb rendű feladat, az építészet szolgálatában állnak. A szobrászi dísz szempontjából kiemelkedő rész a kapu. A románkori szobrászat tulajdonképpen kőfaragó művészet. Az oszlop és a félkörív itt is a leggyakoribb alapforma. Összekötő elemük az oszlopfő különösen alkalmas szobrászi díszítésre. Az oszlopfők ábrázolá- sain emberek és állatok éppúgy előfordulnak, mint a legkülönbözőbb nö- vényi és geometrikus motívumok. A román művészetet a vallás követelményei határozták meg, s ebből követ- kezően alapjaiban nem dekoratív, hanem tanító és hitet erősítő funkciókat látott el. A korszak emberei általában sem írni, sem olvasni nem tudtak. A templomokban látott figurális ábrázolások számukra a tant és a tanítást jelentették. „Én csak szegény kis vénasszony vagyok, oly együgyű, a betűhöz nem értek, de templomunkban festve látom ott a mennyet, ahol hárfákon zenélnek, s a poklot, ahol kárhozottak égnek: ez elborzaszt, az boldogít, ha nézem …” ( Francois Villon) A román szobrászat egyszerű figurákra szorítkozik, melyeket tipikus mozdu- latokkal, attribútumukkal (életükre, tetteikre utaló jelzés) és tartásukkal jellemez. A deformáció vagy az aránytalanságok a kifejezőerőt fokozzák.

30 Sámson dombormű (Pécs) Mozdulattal jellemez - mesél

31 Krisztus és a tizenkét apostol (dombormű) Santo Domingo de Silos kolostor kerengőjének domborműve (Burgos - Franciaország) Ez a csodálatos kompozíciójú dombormű Hitetlen Tamás történetét mutatja. Az apostolok ritmikusan ismétlődő alakjai Krisztus felé fordulnak ezzel emelve ki a két főszereplőt.

32 Jónás üvegablak Kölni dóm A templomok belső terének hangulatát erőteljesen befolyá- solják az üvegablakok. Az ab- lakokon beszűrődő fény sejtel- messé, földöntúlivá teszi a templom belsejét.

33 Angyalok (Dióhéjban 55.o) Egy Mihály arkangyal- nak szentelt barcelonai oltár előlapja. A katalán festészetnek ez az alkotása szimmet- rikus elrendezésű. Az elhunyt lelkét két an- gyal viszi a mennybe. Az arányok az ábrázol- tak jelentősége szerint alakulnak. A színhasz- nálat a bemutató jelle- get hangsúlyozza. A szimmetrikus elren- dezés jellemző erre a korra. Festészet

34 A román művészet fontos ága a templomokat díszítő monumentális fal- festészet és mozaikművészet. Az ábrázolás néhány lényeges vonásra összpontosul. A beszédes moz- dulatokhoz komoly kifejezés társul. Ennek érdekében elfogadják a az elrajzolást és a túlzást is. A színek és a vonalalak elsődleges szerepe a hangsúlyozás. A szobrászat- hoz hasonlóan a festészet is lemond a klasszikus antikvitás kiegyensú- lyozott arányairól. A környezetet és a hátteret elhanyagolják vagy le- egyszerűsítik. Az épületet román félkörívvel jelzik, alatta jelennek meg a figurák. Sematikusan jelenítik meg a tájat, például kis fákat fes- tenek kerek lombkoronával. A talajt, a tengert és az eget egyszerű hul- lámvonalakkal vagy sávokkal érzékeltetik. A jelenetet a legkülönbö- zőbb stilizált geometrikus és virágmotívumból álló frízek keretezik. A hátteret egyenletesen elosztott bélyegző szerű motívumokkal teszik rit- mikussá. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a stilizált arcoknak és a hatásosan leegy- szerűsített kezeknek. A stílus jellemzője a szimmetria és a kiegyensú- lyozottság, amit apró eltérésekkel tesznek élénkebbé. Gyakori fogás a ritmikus sorolás és a páronkénti megfeleltetés. A román művész az egyértelműség kedvéért minden alak kifejezését tipikusra korlátozza. A figurákat kevés, világos mozdulat és érthető attribútumok jellemzik.

35 Krisztus és a tizenkét apostol (Oltárelőlap - festmény)

36 Kódexlap Szent Ildefonso könyvet ír. A román művészet a lényeges elemeket hangsúlyozza. Az ar- cok általában hosszúkás ovális formájúak. A szemöldököt és az orrot egyetlen közös vonallal áb- rázolják. A fül sematikusan jel- zett, a szem viszont a kifejezés hordozója. Hangsúlyozzák a szerzetesi tonzúrát.A kezek moz- dulata mindig tipikus. A környe- zetet formulaszerűen megjele- nített elemekre korlátozzák.

37 Szent Liutwinus püspök (Dióhéjban 54.o) Beszédes mozdulat A Cividaléban őrzött Egbert psalteriumnak ez a miniatúrája Szent Liutwinust, Trier püspökét ábrázolja. A románkori művész fontosabbnak tartotta a püspöki ornátus megjele- nítését, mint az alak testi mivoltának érzékeltetését. A szimmetrikus alap- sémára felépített kompozíciót a szimmetriától való csekély eltérések teszik élővé. A kezek a kifejezés fontos hordozói.


Letölteni ppt "A képek és a szövegrészek forrása: •Herendi Miklós: Művészettörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó 1994. ) •Róma, Firenze, Velence (Bonechi 1995.) •Dióhéjban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések