Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I. A CSOPORTFOGALOM TISZTÁZÁSA alapösszefüggések – definíciók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I. A CSOPORTFOGALOM TISZTÁZÁSA alapösszefüggések – definíciók."— Előadás másolata:

1

2 I. A CSOPORTFOGALOM TISZTÁZÁSA alapösszefüggések – definíciók

3 Az előadás főbb témái •Szociálpszichológiai alapösszefüggések: itt a csoport – hol a csoport? •Mi a csoport? •Csoport, osztály, rézeg, sokaság •Csoportdefiníciók (interakcionalista, struktúralista, csoportdinamikai) •Csoport: kiscsoport – nagycsoport •A csoportlélektani jelenségek ontológiai és ismeretelméleti státusza (van- e „csoportlélek” – s ha nincs, akkor mégis miért érdemes ezt a kérdést firtatni?)

4 Az előadás további főbb témái •(kis)csoport: a társadalom modellje? •Leíró és operacionális alapfogalmak (szociális kapcsolatok, szerepek, személyek, szituáció stb.) •Miért folynak kiscsoport-kutatások?

5 csoportok

6 A szociálpszichológia alapösszefüggései – kognitív pszichológiai szemszögből Motivációs elvek •Kontroll •Kapcsolat igény •Pozitív önértékelés Feldolgozási elvek •Konzervativizmus •Hozzáférhetőség •Felületesség vagy alaposság A személy A társas világ A valóság megkonstruálása A társas befolyás egyetemessége HOL VAN ITT A CSOPORT?

7 A szociálpszichológia alapjelenségei – interakcionalista szemszögből E A kis- cso- port kis- cso- port nagy- cso- port nagy- cso- port attitűd szociális percepció szerep identitás ITT MÁR VAN CSOPORT!

8 1. Mi a csoport? •Egyének olyan együttesei, amelyeket bizonyos közös ismérvek kötnek össze. •Meghatározott számú egyénre utal, akik rendszeresen kapcsolatba lépnek egymással. •Az interakció rendszeressége a tagokat rájuk jellemző közös jegyekkel és tulajdonságokkal ruházza fel, sajátos különálló egységgé kovácsolja. •Ezért a csoporttagok elvárnak egymástól bizonyos viselkedési formákat, ami a kívülállókra nem vonatkozik.

9 Csoport, osztály és réteg •A csoport az osztálynál és a rétegnél általánosabb fogalom •Az osztály és réteg is csoport („nagycsoport”) •De a csoport fogalma alatt általában kiscsoportot értünk

10 Csoport és sokaság •A sokaság olyan emberek csoportosulása, akik ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen tartózkodnak, de más kapcsolat nincs közöttük (pl. egy utca járókelői, egy mozi közönsége)

11 Csoport – statisztikai csoport •Az emberek statisztikai csoportosítása: olyan embercsoport, akiket valamely közös tulajdonság – azaz társadalmi kategória (foglalkozás, lakóhely, jövedelem stb.) – alapján sorolják egy adott csoportba

12 Csoportdefiníciók 1. •Létezik-e minimál-definíció? (A csoport kísérleti vizsgálatánál előálló probléma ez.) •„Üres” definíció: A csoport egy vagy több közös jellemzővel bíró egyének halmaza.

13 Csoportdefiníciók 2.: interakcionalista orientációk •„Csoporton a személyek megszabott sorát értjük, akik egymással érintkeznek, és minden személy közvetlenül érintkezni tud.” (Homans) •„tetszés szerinti számú személy, akik egyetlen vagy több találkozás révén érintkeznek.” (Bales)

14 Csoportdefiníciók 3: strukturalista orientáció •„A csoport az egyének olyan együttese, amely elkülönült entitásnak minősíthető.” (Newcomb)

15 Csoportdefiníciók 4: csoportdinamikai orientáció •Kurt Lewin szerint: a kiscsoportban az interdependencia a meghatározó – dinamikusan nyitott rendszer – a cél elérésének és az adaptáció síkján állandóan visszacsatol

16 Morton Deutsch csoportdefiníciója A csoport két vagy több személyből áll, akik: 1. közös tulajdonság(ok)kal rendelkeznek, 2. a tagok önmagukat egységként szemlélik, 3. bizonyos célok/érdekek pozitív kölcsönös összefüggésének tudata él a tagokban, 4. a tagok interakcióban állnak egymással, 5. a tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik, elérésükre együttesen törekszenek, 6. rég fennálló csoportokban normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit, 7. és szabályok sora alakul ki.

17 Johnson & Johnson kombinált definíciója Két vagy több egyén, akik •interakcióban vannak egymással, •kölcsönösen függnek egymástól, •önmagukat és mások őket olyannak definiálják, mint akik egy csoporthoz tartoznak, •osztoznak a normakialakításban a közös érdeklődéshez kapcsolódó ügyek esetén és részt vesznek az egymásba kapcsolódó szereprendszerben, •befolyásolják egymást, •a csoportot (a csoporttagság tényét) jutalmazónak találják, •és közös célt próbálnak elérni.

18 Mi is tehát a (kis)csoport? •Az interperszonális érintkezések mentén szerveződő emberi társulás(ok). •A csoporttagok közös normát, hiedelem- és értékrendszert osztanak, •meghatározott kapcsolatok fűzik össze őket, oly módon, hogy •bármelyik viselkedése hat az összes többire, •és hasonló módon motiváltak a specifikus cél elérésére.

19 A csoportlélektan jelenségei •Az „ősi kérdés”: van-e csoportlélek? •Az egyéni pszichikumból nem vezethetők le a csoportjelenségek! (Tehát van kollektív psziché?) •A csoport pszichikus történéseit csak az egyéni pszichikum hordozhatja, •de a csoportban van valami többlet: •ez az interdependencia (K. Lewin)

20 Az interdependencia •A csoport mint sajátlagos jellemzők hordozója •A csoport mint az egyéni viselkedés referencia kerete •A csoport mint szocializációs tényezők hordozója (pl. az „én” korábbi csoportvonatkozások produktuma)

21 A (kis)csoport: a társadalom modellje? •A társadalom csoport-atomisztikus felfogása •A társadalom:lineárisan egymásba kapcsolódó csoportokból áll •Ezt gondolta Homans: The Human Groups (1950) című művében •Társadalmi szerződés elmélete (Rousseau)

22 A csoport perszonális és strukturális megközelítése •Perszonális megközelítés: a csoport interaktív rendszer (pszichológia) •Strukturális megközelítés: a csoport mint társadalmi intézmény (szociológia)

23 A kiscsoport-lét kritériumai •Társadalmi alakzat: közös cselekvés és szolidaritás alakítja ki az összetartó „mi”-élményt – szervezett keretek között alakul ki spontán kezdeményezésre •Preszociális: nem szervezetten kapcsolódik a termelésen nyugvó makroszociális hálózatokhoz •Alegális: kiesik a makroszociális intézményhálózathoz fűződő jogrendszerből – mégis az intézményes lét felé halad: szokásokat, szabályokat hoz létre

24 Alapfogalmak: 1. szociális kapcsolatok •strukturális kapcsolat – túlterjed az egyes tagok élettartamán és részvételén, exterioritás és kényszer jellemzi (Durkheim) • emberek közötti kapcsolat - lazább, „lágyabb”; átalakul és megszűnik, ha a csoport egy tagja kilép vagy egy új tag belép • „külső rendszer” – a (kis)csoportot körülvevő strukturális kapcsolatok világa, a „környezet” • „belső rendszer” – a csoport tagjaiban a csoportfolyamatok során kialakuló viszonyulások, érzelmek (Homans)

25 Alapfogalmak: 2. Személyek •Identitás: az egyén szociális objektiválódása egy név, egy cím, életkor, nem (általában: kategória) mentén – egy embernek általában több identitása van, amit helyzetek és e helyzetekben adott, előálló kölcsönös előfeltevések határoznak meg – egy összeszokott csoportnak (és tagjainak) van identitása

26 Alapfogalmak: 3. Szerep és szerepmagatartás •Szerep: megerősített identitás(ok), melyek az egyént „kötik” – kölcsönös megegyezésen alapuló elvárások, amelyeket a különböző szociális helyzetekben a mindenkori megerősített identitások keltenek életre •Szerepmagatartás: szerep-interpretáció – azért van, mert a szerep hordozója sok identitást visz a cselekvésbe – így két véglet: (a) lojalitás – az egyén önmagát feláldozza a pozíciónak (b) őszinteség – az egyén önmagát a pozíció fölé helyezi

27 Alapfogalmak: 4. Szituáció •A magatartás csak akkor állhat elő, amikor már adott az a helyzet, amelyben megvalósulhat. •Goffman-féle törvény: a konkrét helyzetet valamely tevékenység definiálja, azaz a szituáció túlmutat a viselkedés konkrét keretein

28 Alapfogalmak: 4.1. A kiscsoport beágyazottsága •Minden kiscsoport mögött beavatkozásra készen ott áll a társadalom. - A helyzetek specifikálása ebből következik: •Korszakos szituáció: történeti és makro-szociológiai determináns - a kiscsoport-kutatás történeti távlat nélkül dolgozik! •Szubtársadalmi szituáció: az egyén társas- és csoportviszonylatainak komplex valósága, mely sohasem azonos (teljesen) a „laboratóriumi csoporttagsággal” •Konkrét szituáció: az a keret, amelyben a kölcsönös tevékenység lejátszódik. Ezt a „színrevitel” definiálja.

29 Miért folyik kiscsoport-kutatás? •A csoportnak az egyénre gyakorolt hatása: szociális befolyásolás (pszichológiai megközelítés) – a szociális környezetben miképpen zajlik az egyéni fejlődés – a csoport ekkor adottság: a „másik ember”, az egymásmellettiség („co-acting group”, „interacting group”) •Csoportfolyamatok, csoportstruktúrák: a csoport mint szociális vonatkozások és szabályszerűségek zárt rendszere (szociológiai megközelítés) – a (kis)csoport modell a társadalom vizsgálatában – „A mikrokozmosz szintézise” (Homans) •Szubkultúrák, kulturális hagyományok és hagyományozás (kulturális antropológiai és történeti megközelítés) – egyének együttléte hosszabb időn keresztül a kognitív, emocionális stb. perspektívák kölcsönös kiegyenlítődéséhez vezet – a csoport közös kultúrája

30 A mikrokozmosz szintézise •„Meglehet, egyáltalán nem tudunk olyan elméletet megfogalmazni, amely egész államokra vagy nemzetekre alkalmazható, de talán a kis csoportokra mégis kidolgozhatunk ilyen elméletet. •A mikrokozmosz szintézise – ez hihetőleg elérhető cél, a kis csoport környezete pedig talán elég kicsi ahhoz, hogy teljesen kifürkésszük.” (Homans, 1950)


Letölteni ppt "I. A CSOPORTFOGALOM TISZTÁZÁSA alapösszefüggések – definíciók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések