A tényleges prófétai hagyomány - „későbbi próféták”

Az előadások a következő témára: "A tényleges prófétai hagyomány - „későbbi próféták”"— Előadás másolata:

1 A tényleges prófétai hagyomány - „későbbi próféták”
1. A próféták mint „írók” a.) A „klasszikus prófétizmus” jelensége - Kr. e. VIII. századtól a babiloni fogságig (Kr. e. VI. sz.) - személyes meghívás - sajátos tanítás: a feltételekhez kötött üdvösség - átfogó jellegű tevékenység b.) A próféták szerepük az ókori Izraelben - szűk, befolyásos réteg tagjai - adott történeti pillanatban formálták a közösségi tudatot (korszak írói, „újságírói”, „főszerkesztői”, véleményformálói) • „korábbi próféták” (Józs-2Kir) → múlt • „későbbi próféták” (Iz-Mal) → jelen / aktualitások → politika + vallás, gazdaság, szociális kérdések Ózeás: vallási problémák Ámosz: szociális igazságosság Izajás, Jeremiás: az uralkodó és a vezető réteg politikája Deutero-Izajás (Iz fej.): kora nemzetközi helyzete Ezekiel: a Jeruzsálem Kr. e. 586-os elestével kialakult helyzet

2 egyéb próféták - sajátos körülményekkel összefüggésben lépnek fel
Joel: természeti csapások Náhum: Asszíria bukása Abdiás: Jeruzsálem Kr. e. 586-os bukása Habakuk : a Júdát és Jeruzsálemet fenyegető Újbabiloni Birodalom Aggeus, Zakariás, Malakiás: a babiloni fogság utáni helyzet - a próféták a közélet aktív szereplői - politikusok és véleményformálók - többnyire a gazdag arisztokrácia tagjai Izajás és Jeremiás - rendszeresen konzultáltak az uralkodóval és vezetőkkel Ámosz: nagybirtokos (Tekoa, Júda) Jeremiás (Anatot) és Ezekiel (Jeruzsálem): papok Mikeás: nagybirtokos (Móreset-Gát, Júda)

3

4

5

6 2. Az „írópróféták” és az asszír, illetve az újbabiloni invázió
- Ámosz (II. Jerobeám uralkodása: Kr. e ) - III. Tiglatpilezer - Ózeás és Izajás A próféciák és az asszír invázió közötti összefüggés - nemzeti érzés fellángolása - a próféták felhívják a figyelmet a helyzet törékenységére - a kortársak nem veszik a figyelmeztetést Ám 9,10 Jer 23,17 Iz 1,3 - hasonló Jer 8,7 → az intelligencia hiánya, képtelenség a történelmi helyzet pontos felismerésére, és ebből fakadóan az adott helyzetre való megfelelő válasz hiánya - lehetséges politikai válaszok: elszigetelődés vagy behódolás - Iz 8,6-8; Iz 30,15-17 „Ha nem hisztek nem maradtok meg” (Iz 7,9) - Jer 2,13; 2,18 Jeremiás először az idegen szövetségek ellen; később babilonpárti →Jeremiás reálpolitikus - fogság után: új világ építése: Aggeus, Zakariás, Malakiás

7 3. A próféták a nemzeti szolidaritás védelmezői
- szegények, idegenek, özvegyek, árvák - ókori Kelet királyteológiáinak része (Zsolt 72[72], 12-14) - Izajás (1,23) és Jeremiás (Jer 22,1-5) → a téma a prófétáknál is egy kicsit propaganda-jellegű - jólétben élő réteg tagjai - látják a népet fenyegető veszély súlyát ↓ keresik a megoldást: mindenki szolidaritása az új helyzetben → a jog és az igazságosság területén a próféták konzervatívak - főleg a tulajdon állt figyelmük középpontjában (Iz 5,8-10) - Nábot szőlője: 1Kir 21 - a magántulajdonról alkotott két felfogás konfliktusa • Ácháb (király): a föld piacképes, áruba bocsátható • Nábot (a szőlő tulajdonosa): a föld kollektív, nemzedékeken átívelő tulajdon

8 4. A próféták könyvcsoportjának létrejötte Izrael nemzeti könyvtárán belül
- Izajás, Jeremiás, Ezekiel: utalások a próféciák lejegyzéséről Iz 8,16 - tanítványi kör - Izajás könyvének 3 része I. Proto-Izajás: Iz fej. (Kr. e. VIII. sz. 2. fele) II. Deutero-Izajás: Iz fej. (Kr. e ) III. Trito-Izajás: Iz fej. (Kr. VI. sz. második fele) Jer 36. fejezet - Báruk: Jeremiás titkára - könyvtekercs készítése, melyet felolvasnak: a nép, a vezetők és a király előtt → a prófétai szó hordozója ezután a tekercs, mely átveszi a próféta szerepét ↓ váltás: Jeremiás (Jer 1,9) → Ezekiel (Ez 2,9-3,2) Miért maradtak meg a prófétai írások, miért nem tűntek el? - Izrael hitének és nemzeti önazonosságának megtartása - magas irodalmi színvonala: Izajás, Ámosz, Ozeás, Mikeás, Jeremiás - egyes prófétai személyiségek sikere; pl. Ezekiel