Gordon Győri János * / ** A tehetséggondozás világa 15 ország jó gyakorlata a tehetséggondozás terén *ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai.

Az előadások a következő témára: "Gordon Győri János * / ** A tehetséggondozás világa 15 ország jó gyakorlata a tehetséggondozás terén *ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai."— Előadás másolata:

1 Gordon Győri János * / ** A tehetséggondozás világa 15 ország jó gyakorlata a tehetséggondozás terén *ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet **Eszterházy Károly Egyetem TTK Neveléstudományi Intézet

2 - nemzetközi vizsgálat - változatos hátterű oktatási rendszerek - földrajzi elhelyezkedés - az ország mérete, a lakosság száma - gazdasági fejlettség - politikai múlt és jelen - kulturális diverzitás - az oktatási rendszer mutatói stb. szempontjából

3 Amerikai Egyesült Államok Ausztria Dánia Dél-Korea Franciaország India Jordánia Kazahsztán Kína Nagy-Britannia Németország Spanyolország Szerbia Szlovákia Törökország

4 - a jó gyakorlat értelmezése - a jó gyakorlatok kiválasztása - desk research (szakértői másodkutatás) - a személyes kutatói élményből konstruálódó megértés hiánya - helyi kapcsolattartó szakértő

5 cél: - többet érteni a tehetségről és a tehetségkibontakoztatás összetevőiről, a tehetségaktualizáció és társadalmi kontextusának kapcsolatrendszeréből - megismerni a tehetségre vonatkozó más filozófiákat, ezek társadalmi és oktatásügyi környezetét, és az ezekből helyileg levont gyakorlati következtetéseket - a nemzetközi gyakorlatok átgondolása esetleges magyar adaptáció szempontjából -

6 - a lokális érdekeltséggel együtt globalizációs aspektus is - nem lehet nem figyelembe venni a globális aspektust, annak valamennyi kapcsolódó szintjével (nano/mikro/mezo/makro/megaszintek = a) egyéni/családi/közösségi/nemzeti/nemzeteken túli b) tanuló/osztály/iskola/nemzeti oktatási rendszer/nemzeti rendszereken túli rendszerek), amelyek jellemzően nem könnyen harmonizálhatók - a globális aspektus a tehetségek kibontakozásában és önaktualizációjában különösen nagy szerepet játszik

7 - egyenlőség, méltányosság (equality/equity), igazságosság, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődési érdekek összehangolásának kérdése - különös hangsúllyal a „későn érkező” nemzetek esetében

8 - nemi - szociális/szociokulturális - kulturális - területi stb.

9 - verseny az oktatás élvonalának megteremtésére - az oktatás pozitív elemeinek kvintesszenciája - az oktatás élvonalában lenni - a legjobbnak lenni - innovatívnak, kreatívnak, progresszívnek lenni az oktatásban - a formális oktatás legmagasabb szintje fölé emelkedni - a formális oktatás kritikai megújításának élvonalát alkotni

10 progresszívnek, úttörőnek lenni - a tehetségnevelés pedagógiai és szociális céljait tekintve - az oktatás tartalmát tekintve - a metodológiát tekintve a tehetséggondozás pedagógiája abban a vonatkozásban, hogy milyen szerepet töltött be a tömegoktatás évszázadainak, vagyis a 19-20-21. század pedagógiájának progressziv folyamataiban, a pedagógiai innovációban, lényegében feldolgozatlan terület

11 - pl. a módszerekben: posztmodern módszerek - véletlenszerűen egymás mellé helyezett módszerek: a rendszerszerűség hiánya - komplex módszerek. módszertanilag koherens, rendszerszerűségkomplexitás a módszerekben - hibrid módszerek: rendszerszerűségre törekvő, de módszertanilag inkoherens módszerek együttes használata

12 a cél többek között egy - adaptívabb (= egyes szempontokat tekintve igazságosabb és méltányosabb) tömegoktatás/iskola kidolgozása - egyéni - társadalmi csoportokon belüli és közötti - intézményi - társadalmi - globális szinteken „equity and excellence”

13 - „úttörő” (pioneer), „élvonalbelinek lenni” mentalitás - innovatív pedagógai identitás - a társadalmi/emberi igazságokért küzdő „igazságtevő” mentalitás

14 mindebben a tehetséggondozás nincs egyedül - multikulturális pedagógia (emancipciós társadalmi mozgalmak és pedagógiák) - állampolgári nevelés pedagógiája - speciális igényű tanulók pedagógiái stb. de: az egyenlőség kérdése itt nagyon speciális módon merül fel, tekintve a tehetségesség „elit jellegét”

15 - progresszívnek lenni ≠ a legprogresszívebbnek lenni - verseny a tehetséggondozó programok között

16 - nem-formális tehetséggondozás - non-profit - for-profit - üzleti éthosz - kritikai éthosz - a pedagógia fejlesztése - a társadalom fejlesztése - szintetizálás

17 alternatívák: - együttműködés az oktatás világával - együttműködés az oktatásüggyel - együttműködés oktatási intézményekkel - együttműködés a tehetséggondozás oktatásügyben tevékenykedő személyeivel - szeparáció - szegregáció az oktatásügy részéről

18 - minden korábbinál nagyobb hangsúly a STEM-en; de: - társadalmi/szociális/környezeti felelősségvállalás gazdasági, társadalmi fejlődésre vonatkozó és további (pl. nemzetvédelmi) megfontolások - a tehetségkibontakozás elméletének és gyakorlatának egyoldalúan pedagógiai hangsúlya

19 - a tipikus hátrányok kiegyenlítésének kísérlete pl. - akceleráció (komplexen fejlett személyek esetében) - tudományos és művészeti tehetségek - egyéni és csoportos kreativitás - szegregáció stb.

20 - a legprogresszívebbnek lenni ≠ a lehetséges legprogresszívebbnek lenni - moduláló társadalmi, szakmai komponensek: - a társadalom/gazdaság általános fejlettsége; a társadalom/gazdaság „igényei” - az oktatásügy számos jellemzője - pénzügyi lehetőségek - a tanárok felkészültsége, attitűdje, értékvilága stb. stb. stb.

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! gyori.janos@ppk.elte.hu