Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara."— Előadás másolata:

1 A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2 Keresletvezérelt szakképzési rendszer Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli Ennek szinkronban kell lennie: az egyéni aspirációkkal, tehetséggel a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával

3 Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. Transzparencia és elérhetőség

4 A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási- ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

5 Koncepcionális kérdések  Képzési beiskolázási szerkezet: 3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv. Feláll és működik a rendszer. Döntéstáblák alkalmasak a képzési és beiskolázási szerkezet befolyásolására.  Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. Puha és félkemény eszközök: TISZK-kek EU-s és szakképzési támogatás. Nagy kilengések, amelyek cunamit okoznak. Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre  A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal

6 Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

7 Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vétele egy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók:100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010

8 Kategória Valamely régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma126 db218 db Mind a 7 régióban kiemelten támogatott szakképesítések száma7 db6 db Valamely régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítések száma 351 db182 db Mind a 7 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 1 db Legalább 6 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 5 db3 db Legalább 5 régióban szakképzési fejlesztési forrás által nem támogatott szakképesítés 11 db9 db Kiemelten támogatott és nem támogatott szakképesítések statisztikái

9 Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Elektronikai műszerészSzerkezetlakatos Ács, állványozó Épület- és építménybádogosVillanyszerelő Kőműves

10 Beiskolázandó tanulói létszám változásának mértéke Érintett képzések száma (db) korlátlan34 30% vagy a fölött131 20%26 10%26 nincsen változás %34 -20%20 -30% vagy a fölött28 új77 TISZK-ekre vonatkozó döntések országos átlageredményei

11 Kiemelten támogatottak azon szakképesítések Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák Melyekben a várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a beiskolázási létszámnak Támogatottak azon szakképesítések Ahol a kereslet legalább egyötöde (20%) a beiskolázási létszámnak Nem támogatottak azon szakképesítések Melyeknél a várható kereslet nem éri el a beiskolázási létszám egyötödét Régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítések Szakképesítések besorolása, döntéstáblák elkészítése: Egyenszilárdság!

12  A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra  Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 3 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis  Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen A év fő prioritásai

13 2011. évi kamarai feladatok alakulása Országos és regionális projektkoordináció Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, pályakezdő szakmunkás) A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB- k döntéseihez A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára

14 Nyilvántartásba vett TISZK-ek száma85 TISZK-ben lévő felsőoktatási intézmények19 TISZK-ben lévő középiskolák száma684 Az összes intézmény hány százaléka szerepel a TISZK-ekben 71% TISZK-ben lévő tanulók száma TISZK-ben tanulók aránya87% Országos TISZK adatok Forrás: NSZFI

15 EU-s TISZK pályázati források megoszlása* HEFOP – TISZK16 intézmény18,1 milliárd2004 TÁMOP – TIOP/KMOP TISZK 67 intézmény49,5 milliárd Összesen:83 intézmény67,6 milliárd 2011 *Forrás: NFÜ (kizárólag megkötött szerződések összege alapján, kerekítve), web: (2011. május 24.)

16 TISZK és az RFKB II.  2008-as év puha eszközök, döntéstáblák, csak kritikus szakmák  2009-es év félkemény eszközök, beiskolázási keretszámok: 10% pontos mértékegység, vagy induló osztályok száma  Növekedés, csökkenés mértéke az egész TISZK-re vonatkozik, régión átnyúló TISZK-eknél a székhely szerinti régió a meghatározó  9-10 évf. beiskolázás és EU-s pályázati kötelezettségek figyelembe vétele: meghosszabbított korrekciós moratórium a szerkezetváltáshoz, 541 esetből 114 eset átlag 20% csökkentés

17 Továbblépés lehetséges útjai  Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak.  Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony.  Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét: Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg  Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban 30%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

18 A program jövője  Vannak, akik megkérdőjelezik a képzési-beiskolázási szerkezet befolyásolásának szükségességét. Vitatják, hogy egyáltalán meg lehet e mondani, kell e befolyásolni a beiskolázást – Szabad iskolaválasztásra hivatkozás  A feladatellátás regionális, vagy megyei szintjéé a jövő?  A szakképzés állami irányításának munkamegosztása, a fő aktorok közötti együttműködés, hatásköri jogosultságok.  RFKB-k kettős irányítása, testület megbízatása végén lejár. Milyen további stratégiában gondolkodnak a döntéshozók?

19

20


Letölteni ppt "A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájának tapasztalatai Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara."

Hasonló előadás


Google Hirdetések