Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata 2010.10.5-6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata 2010.10.5-6."— Előadás másolata:

1 „A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata

2  „S ha a fiatalokat nem győzzük meg, hogy itt maradjanak, akkor kiürül az ország. Mindig elmondtam: ha hat okosra jut egy szorgalmas, hat diplomásra egy szakképzett munkás, akkor baj van. A képzési arányokon változtatni kell. Az a rossz hírem van, hogy hamarosan az esztergályos, de lehet, hogy a lakatos, a tetőfedő vagy a vízvezeték-szerelő háromszor annyit fog keresni, mint a feleslegesen kiképzett pszichológus, szociológus, médiaszakember, és sorolhatnám, mert a munkaerőnek is kereslet-kínálati piaca van.” Demján Sándor

3  FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK, DE  Szakképzési szerkezet;  Jogszabályi környezet;  Képzési tartalom nem felel meg sem a társadalmi, sem a gazdasági, sem a nemzeti értékek megőrzéséből eredő elvárásoknak –  Egyensúlyvesztés a munkaerő-piacon, súlyos zavarok az ellátórendszerekben

4  SzakmacsoportSaját szakmájukban elhelyezkedők aránya  Egészségügy66,7%  Gépészet33,1%  Elektrotechnika-elektronika19,0%  Építészet30,8%  Faipar24,5%  Közlekedés33,5%  Kereskedelem-marketing, üzleti admin.31,8%  Vendéglátás-idegenforgalom35,7%  Mezőgazdaság15,8%  Élelmiszeripar20,0%  Országos átlag30,2%

5  A gazdaság egyelőre nem érzékel minőségi javulást a szakképzésben;  a kapacitás a szakképző intézmények többségében kihasználatlan;  Mindez nem az iskolák hibája. Ez annak az oktatáspolitikának a hibája, amely a nagy rendszerből (oktatási rendszer) kiszakítva egy alrendszert (szakképzés rendszere) próbál meg fejleszteni úgy, mintha az a többi alrendszertől (felsőfokú oktatás, FSZ képzés, egyéb középfokú oktatás) függetlenül sikeresen tudna működni.

6  Az oktatáspolitika egyik leglényegesebb pontja, hogy milyen a gazdasági rendszerhez való viszonya.  Deklarált kormányzati cél: a képzési kínálat és kereslet összhangjának megteremtése  Körültekintő, sokszereplős érdekegyeztetési rendszer óriási oktatási lobbi jelenléttel.  A SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ FELEK ÉRDEKEI SOKSZOR MÉG AZ ALAPKÉRDÉSEKBEN SEM EGYEZNEK, PEDIG EZ A MINŐSÉGI KÉPZÉS EGYIK ALAPFELTÉTELE !

7  A fő cél és alapvető érdek:ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés,ahogy a gazdaság igényli  Ennek szinkronban kell lennie:  Az egyéni aspirációkkal, a tehetséggel, a képzés kapacitásával,személyi,tárgyi feltételeivel és különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával  RFKB-k: beiskolázási szerkezet; felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása.

8  Nem csupán lehetséges, hanem szükséges!  Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára.

9  Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. Puha és félkemény eszközök:TISZK-ek Eu-s és szakképzési támogatás.  A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális, empirikus és komoly elemzéseken nyugvó tükör tartása.  A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartókkal.

10  A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása,egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása.  Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra,hogy a finanszírozási-ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját.  A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzés- beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

11  Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak.  Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony.  Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét:Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg  Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban30%-50%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

12 A Dél-alföldi RFKB döntési statisztikája 2010: Kategóriák/db/arány  Kiemelten támogatott: 49 = 11,50%  Támogatott: 91 = 21,36%  Fejlesztési forrás által nem támogatott: 63 = 14,79%  A régióban nem oktatott: 216 = 50,7%  Az új OKJ nem tartalmazza: 7 = 1,6%  Összes szakképesítés: 426 = 100,00%

13 A gazdaság által igényelt szakképesítések köre  Hegesztő  Gépi forgácsoló  Szerkezetlakatos  Ács, állványozó  Villanyszerelő  Húsipari termékgyártó  Porcelánkészítő és - festő  Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő  Szabó  Szerszámkészítő

14 A hiány-szakképesítések köre:  Hegesztő  Gépi forgácsoló  Szerkezetlakatos  Ács, állványozó  Villanyszerelő

15  Gyermekgondozó-nevelő, Bőrműves, Bútorműves, Díszműkovács;  Hangszerkészítő és –javító, Könyvműves, Népi kézműves, Ötvös;, Porcelánkészítő és - festő  Textilműves, Üvegműves, Vésnök  Zománcműves, Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő, Épületlakatos, Finommechanikai műszerész, Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő  Gépi forgácsoló, Géplakatos, Hegesztő, Szerkezetlakatos, Szerszámkészítő, Automatikai műszerész  Mechatronikai műszerész, Órás, Villanyszerelő, CAD-CAM informatikus, Ács, állványozó, Épület- és építménybádogos, Kályhás  Kőfaragó, műköves és épületszobrász, Bőrdíszműves  Cipész, cipőkészítő, cipőjavító, Fonó, kötő és nemszőtt-termék gyártó, Kalapos, sapka- és kesztyűkészítő  Szabó, Szíjgyártó és nyerges, Könyvkötő, Nyomdai gépmester, Autóelektronikai műszerész  Járműfényező, Vasúti járműszerelő, Szakács, Fényképész és fotótermék-kereskedő  Állattenyésztő, Lótartó és –tenyésztő, Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó  Húsipari termékgyártó, Tartósítóipari termékgyártó

16  4500 vállalkozás és közintézmény: szakképző iskolát végzettek iránti kereslet felmérése egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként.  47,1% adott értékelhető választ.  A válság elhúzódásával számolnak a vállalatok.  Nagyok az országon belüli eltérések: Közép-Mo: szakmunkáshiány; Ny-Dunántúl, É-Alföld szakmunkás felvétel (feldolgozó-, és építőipar); létszámcsökkenés: Nógrád és Békés megye

17  Az elemzés egyik tanulsága éppen az, hogy felhívja a figyelmet a szakiskolai kibocsátás és munkaerő-piaci érvényesülés felmérésének fontosságára és az ehhez szükséges adatbázisok kiépítésének elengedhetetlenségére (pályakövetés).  Becslési eredményeinkk csak olyan jelzésekként foghatók fel, amelyeket az adott lokális munkaerő-piac szereplői (iskolaigazgatók, munkaerő-piaci szervezetek szakértői, nagy foglalkoztatók, önkormányzatok) körében gyűjtött információkkal kell kiegészíteni, illetve ellenőrizni. Az eredmények csak ezen, az adott megyében, településen szerzett információk fényében interpretálhatók.

18  A kereslet és kínálat kvantitatív illeszkedése mellett legalább olyan fontos, hogy a vállalatok minőségi igényeihez passzoljanak a pályakezdők kompetenciái, tudása.  Összességében lényegesen elégedettebbek a vállalatok az érettségivel rendelkező szakmunkás pályakezdők tudásával, mind általános készségek tekintetében, mind szakmai tudás tekintetében (kivétel gyakorlati jártasság). Ezzel ellentétes trend rajzolódik ki az érettségivel nem rendelkező szakképzett pályakezdők esetében.  A magyar vállalkozások fele sem tud konkrét felsőfokú szakképzést megemlíteni.

19 3000 frissen végzett szakmunkást kérdeztünk meg – kiemelten támogatott szakmákban. A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket és a 2009 óta ezen területeken bekövetkezett változásokat kívánta feltérképezni. Romlott a fiatal szakképzettek munkaerő-piaci pozíciója: 49%- ának még egy munkahelye sem volt. 84%-uk ugyanazt a szakmát választaná, 60%-uk ugyanazt a szakmát és iskolát. 67% nem a saját szakmájában helyezkedett el. A megkérdezettek körülbelül 40-40%-a választott szakmát ismerősei példája alapján, szülei tanácsára, illetve iskolai eredményei miatt.

20  A kiemelten támogatott szakmákat tekintve megállapíthatjuk, hogy leggyakrabban a gépi forgácsoló, a burkoló, a szakács, a hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó, az ács, állványozó és a húsipari termékgyártó szakmával rendelkező fiatalok helyezkedtek el a kérdezés időpontjáig alkalmazottként, legritkábban pedig a ruházati eladó, az élelmiszer- és vegyiáru- eladó, kereskedő és a műszakicikk-eladó szakmát végzettek.  Az adatelemzés eredménye azt mutatta, hogy az édesapa munkaerő-piaci státuszát gyakran „megöröklik" gyermekei.  36%-os munkanélküliségi ráta (kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 56%)  73% jelezte, hogy jobb fizetésért elköltözne lakóhelyéről.  Elmondható, hogy a családi háttér az iskolai eredményeken keresztül, közvetve gyakorol hatást a munkaerő-piaci érvényesülésre

21 Köszönöm a figyelmet! Mészárosné Szabó Anna Szakképzési osztályvezető BMKIK 5600 Békéscsaba, Penza lakótelep 5. 66/


Letölteni ppt "„A szakképzett és szervezett munkavállalókért” Liga Szakszervezetek regionális tanfolyamsorozata 2010.10.5-6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések