Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kamarák szerepe a felnőttképzésben Bihall Tamás MKIK alelnök Budapest, 2010. október 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kamarák szerepe a felnőttképzésben Bihall Tamás MKIK alelnök Budapest, 2010. október 12."— Előadás másolata:

1 A kamarák szerepe a felnőttképzésben Bihall Tamás MKIK alelnök Budapest, október 12.

2 A foglalkoztatási ráta alakulása EU összehasonlításban (Forrás: ÁFSZ)

3 Csehország 1 millióval több foglakoztatott Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkantnyugdíjas Mo. 800 ezer rokkantnyugdíjas

4 Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely  Prioritások meghatározása  Élőmunka-terhek csökkentése  TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása  Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Magyarországon a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik  Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása  Szociális segélyek juttatásának szigorítása  Minimálbér felfüggesztése  „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása  Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása  Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap  Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása  Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás  50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék

5 A Magyar munkaerőpiac jövője Felkészítő prezentáció Felhasznált anyagok: Parragh László prezentációi ÉVOSZ jelentés ÁSZ jelentés KSH, ÁFSZ, Eurostat anyagok, ábrák GVI prezentációi Dr. Szilágyi János prezentációi Újságcikkek, tanulmányok Forrás: KSH, év között

6 Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés  Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni.  Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés.  Szakképzés nem csak tanügy-igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55%  70%

7 Szakképzés politika, szakképzési stratégia  A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének.  A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell.  A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést. 

8 Keresletvezérelt szakképzési rendszer  Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli  Ennek szinkronban kell lennie:  Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel,  A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel  Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával  Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

9 Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges  Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára.  Transzparencia és elérhetőség

10 Javasolt létszámváltozás átlagos mértéke országos szinten Változás mértékeÉrintett szakképesítések száma Beiskolázás létszáma nincs korlátozva16 Növekedés mértéke 30% vagy a fölött51 Növekedés mértéke 20%18 Növekedés mértéke 10%44 Nincs változás222 Csökkenés mértéke 10%60 Csökkenés mértéke 20%23 Csökkenés mértéke 30% vagy a fölött23

11 Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés Gépi forgácsoló Géplakatos Hegesztő Elektronikai műszerész Ács, állványozó Épület- és építménybádogos Kőműves

12

13 Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 1.Helyzetelemzés -Gazdasági környezet igényeinek számbavétele -Szakmapolitikai kérdések áttekintése -Az iskolarendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés viszonya -Az állami irányítás gyakorlatának elemzése -Működő kamarai gyakorlat leírása -Finanszírozás főbb kérdései

14 Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 2. A felnőttképzés minőségbiztosításának fejlesztése - Kamarai akkreditációs rendszer feltételeinek megteremtése 3. A vizsgáztatási rendszer átalakítása - Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása - tulajdonság-kompetenciák mérésének megszüntetése - kamarai vizsgabiztosok rendszere a felnőttképzésben

15 Az MKIK stratégiája a felnőttképzés területén 4. Egyéb feladatok - A mesterképzés és vizsgáztatás áttekintése - ismeretnyújtási és korszerűsítő rendszer kialakítása - minimális óraszámok meghatározása - gyakorlati képzés ellenőrzése - az OKJ szakmák és a kapcsolódó hatósági képzések áttekintése és szinkronizálása

16 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A kamarák szerepe a felnőttképzésben Bihall Tamás MKIK alelnök Budapest, 2010. október 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések