Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mennyiben és miért más a kínai kultúra, mint a mienk? Elmélet és példák Dr. Csordás Tamás egyetemi docens 2015. 10. 26 16.30-18.00.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mennyiben és miért más a kínai kultúra, mint a mienk? Elmélet és példák Dr. Csordás Tamás egyetemi docens 2015. 10. 26 16.30-18.00."— Előadás másolata:

1 Mennyiben és miért más a kínai kultúra, mint a mienk? Elmélet és példák Dr. Csordás Tamás egyetemi docens

2 Témakörök 1.Kultúra rövid meghatározása; 2.Élet Kínában; 3.Röviden a Konfucianizmusról; 4.Kulturális modellek példákkal; 5.Kína – „nyugat” összehasonlítása kulturális modellek segítségével, kínai példákkal.

3 A kultúra fogalma Geert Hofstede meghatározása A kultúra az „emberi elme kollektív programozása, mely az emberek egy csoportjának vagy kategóriájának tagjait megkülönbözteti egy másiktól.” (http://geerthofstede.nl/culture.aspx )http://geerthofstede.nl/culture.aspx

4 A kultúra fogalma Kollektív programozás Ugyanazt látják, csak „más színben”. Image:

5 Kultúra hagyma modellje Schein Tárgyak Értékek, normák Feltételezések

6 Kultúra hagyma modellje Hofstede

7 „A kultúra csak összehasonlítás által létezik" Geert Hofstede (www.geert-hofstede.com)www.geert-hofstede.com

8 Összehasonlító modellek Kluckhohn and Strodtbeck (1961); Hall (1976); Hofstede (1980); Trompenaars (1993); House et. al. (Project GLOBE, különféle dátumok). (Mead and Andrews, 2009)

9 Összehasonlító modellek FelmérésDimenziók Kutatási kérdés G. Hofstede: “A helyi cégek adott kultúrákban miért alkalmaznak eltérő gyakorlatokat ha egyszer az explicite deklarált vállalati filozófia és kultúra ugyanaz?” (Hidasi, 2004) Felállított egy 116 ezer IBM alkalmazottból álló mintát 40 országból (Hidasi, 2004) és elvégzett egy kérdőíves felmérést. Hatalmi távolság, Bizonytalanság kerülés, Individualizmus vs. kollektivizmus Férfiasság vs. nőiesség. (www.geert-hofstede.com)www.geert-hofstede.com

10 Kultúra összehasonlító modellek Kluckhohn & Strodtbeck, Hall, Hofstede

11 Emberi természet orientáció Kluckhohn & Strodtbeck (1961) Mit gondolnak mások emberi természetéről? (jó, rossz, vagy ezek kombinációja); – Legtöbb nyugati (keresztény) kultúra szerint rossz – eredendő bűn; – A legtöbb ázsiai kultúra szerint az emberi természet eredendően jó. "ren zhi chu. xing ben shan"

12 Ember-természet orientáció Kluckhohn & Strodtbeck (1961) Mit gondolnak az emberek a természetről, az ahhoz fűződő kapcsolatukról? – Legtöbb nyugati kultúra: “a természet legyőzhető, a természeti erők szabályozhatók”; – Legtöbb ázsiai kultúra: “harmóniában élni a természettel”; – Legtöbb latin-amerikai és hindu kultúra: “alárendelődés” (Hidasi, 2004). És én, Isten, megáldottam őket és azt mondtam nekik: Legyetek termékenyek, és sokasodjatok, és töltsétek be a földet, és győzzétek le, és legyen fennhatóságotok a tenger halai felett, és a lég madarai felett, és minden élő lény felett, amely mozog a földön. (Móz. 2:28)

13 Edward T. Hall (1976) Magas-alacsony kontextus (inkább magasabb-alacsonyabb): – Indirekt vs. direkt kommunikáció; Polikronikus-monokronikus: – Egyszerre vagy egymás után végezzük a dolgokat? – Mennyire vannak az időnk egyes szakaszai „felcímkézve”? Magas kontextusú kultúrák általában polikronikusak…

14 Hofstede (1980) eredeti dimenziói Hatalmi távolság Bizonytalanság kerülés Individualizmus vs. kollektivizmus Férfiasság vs. nőiesség (www.geert-hofstede.com)www.geert-hofstede.com

15 Hofstede dimenziói Hatalmi távolság: az emberek közötti egyenlőtlenség olyan mértéke, melyet még elfogadhatónak tartanak. Az alacsony hatalmi távolság viszonylag kis egyenlőtlenséget, még a nagyobb hatalmi távolság komolyabb egyenlőtlenséget mutat; Bizonytalanság kerülés: azt mutatja meg, hogy egy társadalomban mennyire igénylik a strukturált, szabályozott helyzeteket. Ezek lehetnek írott vagy íratlanok is. A túl magas bizonytalanság kerülés általában egy szorongó, az újtól tartó társadalomra mutat, míg egy alacsonyabb értékkel bíró inkább rugalmasnak, könnyedebbnek tekinthető.

16 Hofstede dimenziói Individualizmus-kollektivizmus: az adott nemzeti kultúra mit részesít előnyben, a különálló egyént, vagy a csoport tagjaként folytatott tevékenységet. A kollektivista társadalmak erős lojalitást mutatnak a csoport iránt, fontos a közösség, egymás segítése. Ezzel szemben az individualista társadalom az én-t, az egyént, a „saját lábán is megállót” preferálja; Férfiasság-nőiesség: a nemzeti kultúra is jól jellemezhető a nemi szerepekhez társított magatartás alapján. Elkülönülnek a férfias jegyek, mint a teljesítmény, siker, versengés, kitartás, illetve a nőies, mint a gyengédség, szolidaritás, támogatás, az emberi kapcsolatok. A férfias társadalmakban ezek a nemi szerepek jobban elkülönülnek, mint a nőiesben.

17 Konfucianizmus és menedzsment

18 A kínai kultúra három pillére Buddhizmus Taoizmus Konfucianizmus „Miközben sok más nagy gondolkodó volt Kína kultúrájára annak történelmén keresztül, …, azt bizton állíthatjuk, hogy a legnagyobb befolyás a kínai kultúrára és menedzsment gyakorlatára Konfuciusz és értékrendjére tette." (Rarick, 2007, p. 22) A Konfucianizmus egy filozófiai irányzat, mely a Zhou dinasztia végén ( B. C.) jött létre (Hanh, 2009) : Konfuciusz eredeti neve Kong Qiu, kínaiul Kong-zi vagy Kong- fuzi (Kong mester), ebből latinosították Konfuciuszra. Bár „Konfuciusz azt mondta, hogy nem megteremtője, hanem inkább átörökítője volt a régebbi értékeknek és hagyományoknak joggal hívhatjuk őt az alapítónak" (Adler, 2011, p. 1)

19 Konfucianizmus * több forrás **Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315) Az öt mintakapcsolat* Az öt erény* „A konfuciánus értékek öt aspektusa"**

20 Az öt mintakapcsolat 4 vertikális kapcsolat Domináns Alávetett Uralkodó Alattvaló Férj Feleség ApaFiú Idősebb testvérFiatalabb testvér 1 horizontális kapcsolat Barát Paternalizmus / atyáskodó vezetés

21 Az öt erény Jóindulatúság Igazságosság Illem Bölcsesség Megbízhatóság Megnevezés Szinonima / jelentés Jószívűség, humanizmus Illendőség, rítusok Becsület

22 „A konfuciánus értékek öt aspektusa” Hierarchia és harmónia: – Hierarchia: vertikális kapcsolatok plusz illem / rítusok; – Harmónia : “a társadalmi kapcsolatok konfliktusmentes, csoportorientált rendszere” (Buttery andés Leung, Quoted by Wang, Wang, Ruona, és Rojewski, 2005, p. 315), – “A tömegből kiemelkedő egyén diszharmóniát okoz, illetve a dicsekedés szegényes viselkedésnek hat, mint ahogy az érzelmi vagy személyes ügyek nyilvános kibeszélése.” (Wang és Chee 2012, p. 4) ; Csoportorientáció: – Erős családi kötelékek, kibővített családok; – “…az egyéni érdekek képviselete helyett az embereknek fel kell azokat áldozniuk a annak oltárán, ami a csoportnak jó” (Rarick, 2007) ; – „…a csoport érdekében tevékenykednek…” (www.geert-hofstede.com).www.geert-hofstede.com Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315)

23 „A konfuciánus értékek öt aspektusa” Guanxi-hálózatok: – Jobb „összeköttetés”-nek fordítani a „guanxi”-t, mint „kapcsolat”-nak; – Arra „használják, hogy bebiztosítsák a személyes, üzleti, és politikai előnyöket…” (Mead and Andrews, 2009, p. 172) ; – A Guanxi –t úgy is hívják, hogy a “a társadalmi és üzleti tevékenységek platformja” (Wang and Chee, 2012, p. 4) melyet a “viszonosság, bizalom és kétoldalú kötelezettségek” jellemeznek (ibid). Arc (mian-zi): – Az arc alapvetően a méltóságról, tiszteletről, társadalmi szerepről (Wang és Chee, 2012), és a megbízhatóságról szól (Wang, Wang, Ruona, és Rojewski, 2005) ; – Az arcvesztés a kapcsolatok megromlásához és a csoport tiszteletének elvesztéséhez vezet; – Nem szabad engedni, hogy mások elveszítsék az arcukat előttünk, ha fenn akarjuk tartani a (különösen fontos) kapcsolatokat: Indirekt kommunikáció (Hall’s magas kontextusú kultúrái). Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315)

24 „A konfuciánus értékek öt aspektusa” Időorientáció: – Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005) megfigyelése szerint ebben ellentmondás mutatkozik; – Egyrészt, a múltorientált kínaiaknak fontos…(a múltorientációt Kluckhohn és Strodtbeck is meghatározza dimenzióként), hogy “az életet hogyan lehet természetessé és élvezhetővé tenni minden egyes nap” és nem szeretik az idő szorítását, mert az elrontja az élet minőségét (Wang, Wang, Ruona, és Rojewski, 2005, p. 318). A kínai időkoncepció láthatóan ellentétben van a nyugati felfogással, amely “a hatékonyságra fókuszál, és így, gondosan be van árazva a … célelérés érdekében” (ibid) ; Létezni vs. tenni orientáció Kluckhohn és Strodtbeck-nél; – Másrészt, a kínaiak “a szorgalomról ismertek”, “megbecsülnek minden percet az életükben az által, hogy keményen dolgoznak és hatékonyan betartják a határidőket.” (“A kemény munka korábban hozza el a tavaszt” – régi kínai szólás) (ibid) ; Wang, Wang, Ruona, és Rojewski (2005, p. 315)

25 Esettanulmány Amerikai főnök, kínai beosztott Mr. Jones: Úgy tűnik, a gyártásnak szombaton is folynia kell. Mr. Wu: Értem. Mr. Jones: Be tud jönni szombaton? Mr. Wu: Igen, azt hiszem. (kicsit hezitáló hangon) Mr. Jones: Nagy segítség lesz. Mr. Wu: Igen. Tudja, hogy szombat egy különleges nap? Mr. Jones: Hogy érti? Mr. Wu: Akkor van a fiam születésnapja. Mr. Jones: Milyen örömteli! Remélem, mindannyian jól érzik magukat. Mr. Wu: Köszönöm. Nagyra becsülöm a megértését. (Wang, 2008, p. 152)

26 Képek Élet Kínában

27

28

29

30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket.


Letölteni ppt "Mennyiben és miért más a kínai kultúra, mint a mienk? Elmélet és példák Dr. Csordás Tamás egyetemi docens 2015. 10. 26 16.30-18.00."

Hasonló előadás


Google Hirdetések