Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemiotikaszemiotikaszemiotikaszemiotika. JELTAN – A MÉDIA JELEI Szimbolika és szemiotika 2016 tavaszi félév TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemiotikaszemiotikaszemiotikaszemiotika. JELTAN – A MÉDIA JELEI Szimbolika és szemiotika 2016 tavaszi félév TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS."— Előadás másolata:

1 szemiotikaszemiotikaszemiotikaszemiotika

2 JELTAN – A MÉDIA JELEI Szimbolika és szemiotika 2016 tavaszi félév TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS KÖZKAPCSOLATOK

3 alapvető tudnivalók előadás: péntek, 10: :00, 232-es terem előadó: dr. Hubbes László Attila adjunktus szeminárium: csüt. 14:00 – 16:00, 2-es terem szemináriumvezető: Részeg Imola tanársegéd elérhetőség: I. emelet, 104 szoba Társadalomtudományi Tanszék fogadóórák: csütörtök, 12: :00 (tutori iroda) tantárgy blogja:

4 az előadások felépítése Kettős szerkezet – két szivárvány 1.MÉDIASZIMBOLIKA szimbólumok vizsgálata 1.Mik a szimbólumok? Metaforák és egyéb trópusok. A szimbolikus megismerés, kognitív metaforák, metaforikus nyelv 2.Mik az archetípusok? Archetipikus minták. Harmónia – Diszharmónia 3.A mítosz. Mik a mítoszok? Mitikus gondolkodás, analitikus gondolkodás 4.Szimbólumrendszerek 1. Tavasz: a kezdetek és a nőiség szimbolikája, víz 5.Szimbólumrendszerek 2. Nyár: a harc és a kaland szimbolikája, tűz 6. Szimbólumrendszerek 3. Ősz: az áldozat és a tragédia szimbolikája, föld 7. Szimbólumrendszerek 4. Tél: a vég és a karnevál szimbolikája, levegő 2. MÉDIASZEMIOTIKA jelek vizsgálata 1.Szemiotikai alapok. Szemiózis (és dimenziói). Zene. Zenei műfajok, Pop-Rock 2.Nyelvszemiotika. Saussure. Beszéd. Jelentés. 3.Kódolás-dekódolás. Írás, nyomtatás. Hagyományos sajtó. Könyvek, újságok, magazinok, (blogok. e-book). 4.Vizuális szemiotika. Ikon-index-szimbólum. Peirce. Ikonográfia. Panofsky. Rajz, festmény, fotográfia, (plakát). Film, rajzfilm, televízió. 5.Szintagmatikus és paradigmatikus elemzés. Mítosz. Reklámok, kampányok. 6.Intertextualitás. Mediatizáció. Multimedialitás. Digitalitás. Kompjúter, internet, játék, mobil - webszemiotika 7.Kulturális reprezentáció és interpretáció. Szemioszféra/nooszféra. Kultúraszemiotika

5 Akira Kuroszava: Álmok (1990) – I. álom: Napfény az esőben TÉMA: SZIVÁRVÁNY

6 Pierre Guerin: Nárcisz, Morpheusz és Irisz (1811)Ed Freeman: Iwo Jima adaptáció (2005)

7 0. BEVEZETŐ ELŐADÁS - A JELVILÁG TANULMÁNYOZÁSA - - a jelek vizsgálatának története, tudományai, területei, média-vonatkozásai - a jel és a jelölés kérdése – motiváltság és önkényesség - a szimbólum 2 értelme

8 szimbólumok vizsgálata (szimbolika) és jelek vizsgálata (szemiotika) - Szőnyi György Endre, Tánczos Vilmos, Szilágyi N Sándor, Pál József – Újvári Edit megkülönböztetései! (idézetek) -szemiotika és szimbolizmus: választóvonal a két diszciplína közt a racionalitás / intuitivitás jeles képviselők, fontos elméletek, történet, iskolák, összefüggések és határok kulcsszavak (ld. glosszárium): szimbolizáció, szemiózis, motiváltság, önkényesség, konvencionalitás, analógia, absztrakció, kognitív, reprezentáció, hierofánia

9 Általános bevezetés A jelek a megismerésben és a megértésben „hogyan szerzünk ismereteket? Érzékszervi úton kapcsolatban vagyunk a környezetünkkel – a környezetnek vannak olyan elemei, amelyek érzékelése esetén/alapján képesek vagyunk tudást szerezni valami egyébről is, mint amit abból közvetlenül meg lehet tudni – a környezet ilyen elemei a jelek – a jelek jelként való felismerése és akként való értelmezése komplex mentális folyamat – nem lehet előre megmondani, hogy mi mikor hol lesz jel” (SZNS: I:09':30''-11':00'')

10 Szemiotika és kulturális szimbolizáció „… a század elején a szemiotika sokkal rigurózusabb és behatároltabb diszciplínának indult (nyelvészet és logika), semhogy belefért volna vizsgálódásaiba a rendszerszerűségében igen nehezen megragadható kultúra, vagy a kulturális szimbolizáció problematikája. Egészen az 1970-es évekig e két kutatási terület – egymásról igencsak keveset tudva – elkülönülten fejlődött, a szemiotika inkább a nyelvészethez és a filozófiához állt közel, míg az ikonológia és az ikonográfia a művészettörténetből nőtt ki.” Szőnyi (2004:23-24)

11 Két szimbólumfelfogás Az etimológiai indíttatású szimbólumdefiníciók a görög szümbolon (’melléállítás’, ’ráismerési jel’) szóból, illetve annak felismerési eszköz funkciójából indulnak ki (amely két elem például egy kettétört ércpénz, gyűrű darabjainak összeillesztésére, s ezzel azok tulajdonosainak kapcsolatára utal). Ez azonban két egyenrangú elem egységben való kiteljesedésének az elvét sugallja, s nem fedi az egyik érzékelhető, konkrét elem, a jelölő és a másik, kevésbé konkretizálható, eszmei elem, a jelölt bonyolult kapcsolatát. Jelelméleti megközelítésben a szimbólum mint kulturális jel esetében a jelölő–jelölt viszony lényege a többértékűség, amely – akár a hasonlóság, akár a hagyomány által átörökített önkényes egyezményesség a meghatározó benne – a tudatos és tudattalan elemek egyesítésével aktív befogadásra ösztönöz. Az ilyen módon értelmezett szimbólumfogalommal szembeállítható a puszta megnevezéssel egyenértékű jel, amely a jelölt tartalom egyértékűségéből eredően passzív befogadást eredményez. Az a racionálisan nehezen vagy egyáltalán nem meghatározható fogalmi tartalom, képzet vagy élmény, amely egy-egy szimbólumban fogalmazódik meg, természetszerűleg inkább találja meg legmegfelelőbb kifejezési formáját a gazdag jelentéskörű jelképekben, mint az egyjelentésű jelben. Ilyen nézőpontból tekintve a szimbólum a racionális meghatározás ellentéte; lélektani tekintetben pedig az elvonatkoztatásra képes prelogikus gondolkodás eredménye. (Pál – Újváry 2001)

12 A szimbolizáció (jelképezés) tanulmányozásának két fő hagyományvonala A jel értelmezésének két megközelítése: az egyik kulturális antropológiai- lélektani, végső soron ikonográfiai; a másik filozófiai és logikai, végső soron nyelvészeti. Az első megközelítés természetes, analógiás, spontán, motivált, intuitív, archetipikus, szakrális töltetű jelKÉP-nek – tehát végső soron képnek fogja fel a szimbólumot. A második megközelítés önkényes és egyezményes (konvencionális), elvont (absztrakt), fogalmi, profán, transzcendens eredettel nem rendelkező JEL(kép)- nek – tehát végső soron jelnek, nyelvi-logikai elemnek fogja fel a szimbólumot. JUNG: szimbólum-meghatározás! – elkülönítve a jelektől (Az ember és szimbólumai pp )

13 a két irányvonal főbb képviselői szemiotika: görögök (Krüszipposz) – Platón/ Arisztotelész – Kereszténység: Szent Ágoston - skolasztika - logika – Locke – Leibniz – Lessing – Frege – Cassirer - nyelvészet - Ferdinand De Saussure – Roland Barthes -filozófiai logika: Charles Sanders Peirce - Charles Morris -- formalizmus és strukturalizmus – Roman Jakobson – Claude Lévi-Strauss – Algirdas Greimas - Hjelmslev -- összegző szemiotika: Jurij Lotman – Umberto Eco kulturális reprezentáció: Görögök – Platón – Plótinosz Kereszténység: Szent Ágoston – bizánc – reneszánsz - ikonográfia/ikonológia – Cesare Ripa – Aby Warburg – Erwin Panofsky – Ernst Gombrich – Pavel Florensky - lélektan, kognitív tudományok – W. Wundt – S. Freud – C.G. Jung – Gilbert Durand – Lakoff-Johnson - antropológia, szociológia – James Frazer – Turner – Durkheim – Lévi-Strauss – Clifford Geertz - hermeneutika – Wilhel Dilthey – Georg Gadamer – Paul Ricoeur – René Girard - mitológia – Jeleazar Meletyinszkij, Tokarev, Toporov – Georges Dumézil – Mircea Eliade – Northrop Frye – Joseph Campbell

14 Ajánlott olvasmányok Tánczos Vilmos: A folklór képi nyelve. In Tánczos Vilmos: Szimbolikus formák a folklórban. Budapest, 2007, Szőnyi György Endre: Szemiotika és kulturális jelrendszerek. Jel- és szimbolizáció-elmélet, in Szőnyi Gy. Endre : Pictura et Scriptura. Hagyományalapú kulturális reprezentációk huszadik századi elméletei. Szeged, 2004, Kapitány Ágnes -- Kapitány Gábor: Fejükre estek-e az istenek? avagy Emergencia és szimbólum (A tárgyszimbolika alakulásának néhány törvényszerűsége), Semiotica, Pál József – Újvári Edit: Szimbólumfelfogásunk, In Pál J. – Újvári E. (szerk.) Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, Szeged, Balassi, 2001, Carl Gustav Jung: A tudattalan megközelítése, in C.G. Jung (szerk.): Az ember és szimbólumai, Bp. Göncöl, 1993, pp Szilágyi N Sándor: Jelek és szimbólumok. Bevezetés a szimpatikus embertudományba. (2012) -


Letölteni ppt "Szemiotikaszemiotikaszemiotikaszemiotika. JELTAN – A MÉDIA JELEI Szimbolika és szemiotika 2016 tavaszi félév TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések