Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemiotikaszemiotika. A mozgókép szemiotikája Lumiére: A vonat érkezése – 1895.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemiotikaszemiotika. A mozgókép szemiotikája Lumiére: A vonat érkezése – 1895."— Előadás másolata:

1 szemiotikaszemiotika

2 A mozgókép szemiotikája

3 Lumiére: A vonat érkezése – 1895

4 új nyelv? Balázs Béla: •a látás nyelvének megtanulása alapfeltétele a megértésnek •a sajátos filmlátás elsajátítása a valóságlátáson alapul •a mozi a fogalmi beszéd helyére a vizuális nyelvet állítja (A látható ember)

5 valóság – nyelv – film dologi lét dolgok világa valóság jel-lét jelek világa nyelv - megfelelnek-e egymásnak? - filmi kép: dolog vagy jel? - film: valóság világa vagy jelek világa?

6 film és valóság viszonya Pier Paolo Pasolini : - filmnyelv és valóságnyelv azonossága: kusza „általános szemiotika” - valóság közvetlen filmi leképezése

7 filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 1. Pier Paolo Pasolini : - a film nyelv nélküli beszéd - képek rendszere - emlékek, álmok: képi gondolkodás - Christian Metz: - a beszélt nyelv - (hang)jelek rendszdere - szavak, mondatok: fogalmi gondolkodás

8 filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 2. Christian Metz: - (beszélt) nyelv kettes artikulációja: a.) elsö artikuláció: morfémák (lexémák, monémák): almás = alma + s – önálló jelentés b.) második artikuláció: fonémák (a)(l)(m)(a) – megkülönböztetés ! - filmnyelv: NINCS kettes artikuláció minden legkisebb elem (kép, hang) is önálló jelentéssel bír!

9 filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 3. Metz: nyelvfilm monémák száma véges > < képek száma végtelen 1 „alma” - ∞ alma alma (jelölö) - (jelölt) (jelölö) - (jelölt) - absztrakció - - konkrétum - lehetöség a valóság nem tudja függetleníteni fogalmi megragadására magát a valóság észlelésétöl

10 filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 4. Bíró Yvette: FilmnyelvBeszélt nyelv konkrételvont közvetlenközvetett mozgó-hangos képrendszerhangrendszer motivált, természetesönkényes, egyezményes megmutat, tükrözmegidéz, magyaráz egyszeri, esetlegesáltalános, fogalmi legkisebb egysége is konkrét!legkisebb egysége is absztrakt! filmnyelvi egység nem érinthetetlennyelvi egység érinthetetlen (nem minimális)(minimális) DE! a filmnyelv is önkényes – nem a filmi jelek, hanem a szerkesztés szintjén !

11 filmnyelv önkényessége Marcel Martin: „A beszélt nyelv önkényes jelek rendszere, a filmnyelv természetes jelek rendszere, melyek azonban önkényesen vannak választva és csoportosítva.” Bíró Yvette: valóság vizuális és akusztikai elemeinek kiemelése: jelalkotás !

12 filmnyelv és (beszélt) nyelv viszonya 5. filmnyelv eszköztára beszélt nyelv eszköztára komplexhomogén vizuális, auditív elemekcsak akusztikus elemek I. jelzörendszer (fizikai ingerek)csak II. jelzörendszer (fogalmi beszéd) II. jelzörendszer Pasolini: - a filmben az egész kulturális anyag (rendszer) megjelenik - a filmi KÉP: képe a dolognak- a nyelvi jel (SZÓ): és a dolog értelmének is! a dolog fogalma (jele)

13 filmi jelek kodifikációs szintjei Pasolini és Metz: - Pasolini szerint a filmben VAN kettös artikuláció! (általános szint) - tárgyak: a második artikuláció elemei (~fonémák) - plánok: az elsö artikuláció elemei (~monémák) - 5 kodifikációs (artikulációs) szint: - 1.) tér szintje: mélység, perspektíva – a hang is hozzájárul! - 2.) azonosítás szintje: filmvásznon megjelenö tárgyak felismerése - 3.) szimbolizmus szintje: a tárgyakhoz kapcsolódó (másodlagos) jelentés – konnotáció - 4.) narratív szint: elbeszélés!: adott kultúrához tartozó narratív figurák együttese (+ idö!) - filmmüvészetnek NINCS saját narratív szintje montázsfigurák, plánok jelentése, tér és idö, kép és hang összekapcsolása, ellenpont - 5.) filmnyelvi szint: a filmvászon retorikája, szintaxisa, nyelvtana: montázsfigurák, plánok jelentése, tér és idö, kép és hang összekapcsolása, ellenpont - Metznél csak ez a film sajátos artikulációs szintje! filmnyelvi artikuláció ≠ nyelvi artikuláció

14 filmnyelvi szint -filmnyelvi elemek -kép (képkocka, jelenet, kompozíció, plán) -montázs (kiválasztás,elrendezés, kihagyás, egységbe foglalás) -függöleges montázs: (kép és hang egyidejü szerepeltetése) -belsö vágás

15 filmnyelvi elemek jelentése Moholy-Nagy: - mozgásban való látás szimultán felfogás : - dolgok összefüggésben látása : - az egyidejüség és a tér-idö szinonimája Erdély Miklós: - mozgó jelentés - nem elég a jelentés eredetét keresni -a diskurzusban konstruálódó, létrejövö jelentés -~ varrat (suture: Dayan) - azonosulás (Lacan) Bíró Yvette: - filmjel: rejtvény - filmi jelentés: kulcs - film: sokajtós épület - sokszoros jelentés

16 filmértés Henri Agel: - Egy nyelv valójában az értésben teljesedik ki. A film esetében csak részleges értésröl beszélünk, sokkal inkább hatásokról (lélektani, optikai, érzékszervi), érzésekröl, benyomásokról. - minden film - szabadon választott szimbólumfüggvény : a szimbólum jelentése, értése is sokrétü: történettelített, s ű rített tartalom és sejthet ő jelentés

17 a filmi jelentés aspektusai Peter Wollen: - a film jelrendszere - egyeztethetö Peirce jeltipológiájával - Peirce második jelhármassága: - ikon- hasonlóságon alapul : kép - index- egzisztenciális kapcsolat : tünet - szimbólum- önkényes, egyezményes : jelkép - korábbi filmelméletek mindig egyik vagy másik aspektust hangsúlyozták a többi rovására

18 film ikonikus aspektusa Charles S. Peirce: - ikonikus jel: tárgyát a hasonlóság alapján reprezentálja képvagy grafikon André Bazin: - a filmi kép ikonikus és indexikus: a valóság hiteles, pontos leképezése - valóság olvasata : film olvasata - filmkép csak természetes legyen! - természetes világ elsöbbsége a filmivel szemben Barthes: - fénykép-paradoxon: olyan üzenet, amelynek nincs kódja

19 film indexikus aspektusa Charles S. Peirce: - indexikus jel: egzisztenciális kapcsolat van jelölö és jelölt közt (betegség tünete, róka nyoma) Bazin, Barthes, Rossellini, Metz, von Sternberg, stb. -filmképek indexikus és ikonikus voltát hangsályozzák

20 film szimbolikus aspektusa Charles S. Peirce: -megállapodás eredményeként létrejövö önkényes jel (jelkép, szó, embléma) Christian Metz: - túl az ikonikus-indexikus jellegen, a film nyelvének elsösorban szimbolikusnak kell lennie -filmi ikonográfia elhanyagolása: kódoltság homályossága Barthes, Panofsky: - film szimbolikusságának bírálata: primitív szimbolizmus

21 a filmi jel, a filmnyelv összetettsége Peter Wollen: - a filmjelek egyoldalú értelmezésének bírálata: a filmi jel magában foglalja az ikonikust, az indexikust, a szimbolikust egyaránt! - nincsen tiszta filmnyelv, nincs tiszta filmmüvészet


Letölteni ppt "Szemiotikaszemiotika. A mozgókép szemiotikája Lumiére: A vonat érkezése – 1895."

Hasonló előadás


Google Hirdetések