Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemiotikaszemiotika. III. ELŐADÁS A szemiózis – A jelhelyzet A szemiózis fogalma Két szemiózis-koncepció A szemiózis szintjei és dimenziói.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemiotikaszemiotika. III. ELŐADÁS A szemiózis – A jelhelyzet A szemiózis fogalma Két szemiózis-koncepció A szemiózis szintjei és dimenziói."— Előadás másolata:

1 szemiotikaszemiotika

2 III. ELŐADÁS A szemiózis – A jelhelyzet A szemiózis fogalma Két szemiózis-koncepció A szemiózis szintjei és dimenziói

3 1. a szemiózis fogalma szemiózis: jelhelyzet vagy jelfolyamat A szemiózis az a folyamat, amelynek révén a dolog jellé válik – jelfolyamat.

4 1.1 a szemiózis folyamatai 1.logikai jelölés – szemiózis 2.nyelvi jelölés – szemiózis 3.szemantikai jelölés – szemiózis 4.kulturális jelölés – szemiózis (Voigt: 1977)

5 logikai szemiózis S A J Ó Egy élőlényt egy fogalommal helyettesítünk – egy konkrét élőlény helyett egy általános kategóriát alkalmaztunk: élőlény = kutya ez a logikai jelölés.

6 nyelvi szemiózis S A J Ó A fogalom helyett egy szót mondunk: kutya = Sajó ez a nyelvi jelölés.

7 szemantikai szemiózis S A J Ó A szót egy névvel helyettesítjük: egyediesítjük – a név a jelentésnek egyedi, személyes vonásait hordozza. Sajó = „az én borzas szeleburdi Sajóm” ez a jelentéstani, értelmi jelölés.

8 kulturális szemiózis S A J Ó A kutya egy folyó nevét viseli: magyar műveltségi sajátosság (macskák nem… veszettség ellen, „babona”) Sajó = Sajó (kutya)(Tisza mellékfolyója) ez a kulturális jelölés.

9 1.2. A jelhelyzet megváltozik a dolog helyzete – nem önmaga, hanem a viszony számít a viszonylényegűség: ugyanaz a létező egyik viszonylatban dologi identitással, önazonossággal rendelkezik, másrészt viszont más létezők helyébe kerülve eltérő (helyettesítő) identitással bírhat

10 2. Két szemiózis-koncepció -Peirce szemiózis-felfogása -Morris szemiózis-felfogása

11 2.1. Peirce szemiózis-felfogása A jelviszony hármas viszony, ami a jel – tárgy – értelmező viszonyból tevődik össze.

12 Peirce hármas jelviszonya a.) állandó dinamikus cselekvési szituáció – kölcsönhatások: jelfolyamat b.) hármas viszony (háromság): 3 szubjektum A – B, B – C, C – A - jel - jel tárgyaközvetett viszony - jel értelmezője Tovább nem bontható elemi viszony – háromosztatú logika (trichotomikus) c.) jel – tárgy – értelmező : jelviszony!

13 2.1.2 jelekben gondolkodás Bármilyen gondolkodási aktus csakis jelek általi gondolkodásként valósul meg. Gondolkodás: szerkezetileg és folyamatszerűségében: jelhelyzet „A gondolt tárgy, a gondolati jelentéstartalom, valamint ennek nyelvi megjelenítése egyazon aktusban képződik és egyazon szerves folyamat mozzanataiként tartoznak egymáshoz.” A hármas jelviszony egyszerre érvényesül: NEM lehet kéttényezős viszonyokra lebontani!

14 2.2 Morris szemiózis-felfogása Peirce háromosztatú felfogásának továbbfejlesztése G.H. Mead cselekvéselemzése szerint (behaviorizmus)

15 2.2.1 Morris és Mead összevetése Cselekvési szituáció ≈ Jelszituáció érzéki inger jel (S) cselekvő cselekvés.... tárgy interpretáló interpretáns (I)... deszignátum (D)

16 A morrisi szemiózis meghatározása szemiózis: „három (vagy négy) tényezőből áll: abból, ami jelként szerepel, abból, amire a jel vonatkozik és abból a jel értelmezőjére gyakorolt hatásból, amelynek következtében a szóban forgó dolog a jelértelmező számára jellé válik” (Veress p. 49)

17 Morrisi jelhelyzet Jelölő (S) Interpretáns (I) Deszignátum (D) „S D-nek a jele I számára oly mértékben, hogy I számot vet D-vel S jelenléte következtében.” JEL

18 Morrisi jelhelyzet - példa Mit jelent a fentebbi kijelentés? mókus hangja (S) kutya viselkedés (I) mókus (D) „A mókus hangja a mókus-nak a jele a kutya számára oly mértékben, hogy a kutya számot vet a mókus-sal a mókus hangja hallatán.” JEL

19 a szemiózis funkciója: közvetítés jelek: közvetítő funkciómegmutatkozás minden cselekvési szituáció egyben jelhelyzet is jelfolyamat! ugyanez fordítva is érvényes szemiotikai szituáció!

20 a szemiózis, mint megkülönböztetés szemiózis: tárgyhoz való viszonyulás lehetősége –tárgy megkülönböztetése a környezetétől –viszonyuló ön-megkülönböztetése viszonyulása tárgyától

21 2.2.6 jeles megkettőződés A dologi létezők jelek általi megkettőződése! DE nem határolható el élesen a jelek világa és a dologi világ, mint két különálló léttartomány „A két világ között határok állandó mozgásban vannak és átjárhatók. A dologi világból állandóan kiemelkednek létezők azáltal, hogy jelhelyzetbe kerülnek, miközben a jelhelyzetből kilépő létezők visszahullnak a dolgok világába.” (Veress: p. 53)

22 szemiózis feltételezettsége Jel fennállása jelhordozót Deszignátum jelölt dolgotfeltételez Interpretáns interpretáló szubjektumot

23 jelhelyzetek sokfélesége I – S – D rendszer: Nincs merev, rögzített jelkapcsolat! egy S – több D egy S – több I több S – egy D több S – egy I mindezekhez még: S – S kapcsolat : jel – jel viszony implicit módon: bármely S – D v S – I kapcsolat :: S – S kapcsolat – a végtelenségig explicit módon: minden jel viszonyban áll más jelekkel! – ez teszi lehetővé a jelhasználatot, a jelek megértését… pl. levél, Petőfi

24 3. A szemiózis szintjei és dimenziói A szemiózisnak több szintje – azaz jelviszony értelmezési fokozata és dimenziója – azaz jelen belüli elemek egymás közötti viszonyát meghatározó rendszere létezik.

25 3.1. A szemiózis szintjei A szemiózis szintjei – egymásra és egymásba épülnek a szemiózis alapszintje: létezőket relációs tulajdonsággal felruházó folyamat a szemiózis metaszintje: a jelfolyamatot leíró újabb jelfolyamat

26 3.1.b. a szemiózis szintjei kibontva A szemiózis alapszintje: Ez lenne a tulajdonképpeni szemiózis, amiről idáig is szó volt. Ebben az összefüggésben a szemiózis minden komponensének a szemiózison kívüli dologi jellege van. A szemiózis metaszintje: A szemiózis alapszintjére egy újabb jelfolyamat építhető. De magát az alapszintet is jelölhetem egy másik jellel, maga az alapszint is válhat deszignátummá egy újabb S számára. És így tovább a végtelenségig. A szemiózis második szintje úgy viszonyul az első szinthez, mint az első szint a dologi létezők világához. A szemiózisnak ezt a második szintjét metaszintnek, ezt a második jelfolyamatot metaszemiózisnak nevezik. A metaszemiózis lényege a már működő jelfolyamat újbóli leírása.

27 3.2. A szemiózis dimenziói jel – jel viszony: formális – szintaktikai dimenzió jel – tárgy viszony: jelentés – szemantikai dimenzió jel – értelmező viszony: használat (és értelmezés) – pragmatikai dimenzió

28 szintaktikai dimenzió Szintaktika! jel – jel kapcsolat formális vonatkozásai : minden jel kapcsolatban áll – RENDSZER! minden jel kapcsolatban áll más jelekkel – potenciális minden jel elsődlegesen önmagával áll kapcsolatban: JEL :: eleve kapcsolat – min.

29 szemantikai dimenzió Szemantika – Mit jelöl a jel? Minek a jele a jel? A jel referenciája – ugyanazon folyamat két aspektusa! deszignátum – jelentéshordozó funkció: a jel egy jelentéstartalmat jelent – deszignál a jelnek jelentése van denotátum – jelölő funkció: a jel egy dologi tárgyat jelöl – denotál a jelnek dologi tárgya van Jelentés nélküli jel nem jel, csupáncsak a jel szintaktikai lehetősége!

30 pragmatikai dimenzió Pragmatika – jelértelmezés és jelhasználat kommunikáció folyamata hermeneutikai vonatkozás!!!

31 3.3. dimenziók összefüggése „A szemiózis dimenziói egymásba épülnek: a szintaktikai értelemben lehetséges jel szemantikai értelemben valóságossá válik azáltal, hogy jelentéstartalommal telítődik, pragmatika értelemben pedig működőképessé válik, amennyiben jelként fogják fel és jelként használják.” (Veress: p. 59)

32 3.4 más dimenziók

33 Könyvészet, források: FÜLÖP Géza: Az információ MORRIS, Ch. William: PEIRCE, Charles Sanders: VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999


Letölteni ppt "Szemiotikaszemiotika. III. ELŐADÁS A szemiózis – A jelhelyzet A szemiózis fogalma Két szemiózis-koncepció A szemiózis szintjei és dimenziói."

Hasonló előadás


Google Hirdetések